Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-17 / 76. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA K0ZP0MT1 BIZOTTSAEAN&K NAPILAPJA 1961. március 17. péntek 30 fillér XIV. évfolyam, 76. szám Véget kell vetni a huzavonának az ENSZ-ben Lassan két hete lesz, hogy meg­kezdődött az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának második része. Azaz dehogy kezdődött meg. Volt ugyan egy hivatalos megnyitó ülés, de maga a tanácskozás még mindig várat magára. Még az ügyrendi bizottság sem ült össze, hogy elő­készítse a közgyűlés számára a napirendet. Március 7 óta egyet­len egyszer sem ülésezett még a közgyűlés plénuma. Nem csoda tehát, hogy a 'világ közvéleménye nyugtalansággal fi­gyeli, hogyan halogatják, húzzák­halasztják az égető és igen jelen­tős kérdések megvitatását. Ennek a nyugtalanságnak egy szocialis­ta ország, a Román Népköztársa­ság küldöttsége adott kifejezést, amikor a közgyűlés rendellenes menete ügyében felkereste Bo­land elnököt. A közgyűlés menete fölötti elégedetlenség teljes mértékben indokolt. Hiszen a napirendre ere­detileg elfogadott 90 pontból az ülésszak tavaszi részére 31-et ha­lasztottak el, s e pontok száma időközben 38-ra növekedett. A számok azonban nem mondanak meg mindent. A lényeg az, hogy e pontok között igen fontos kér­dések szerepelnek, köztük a leg­égetőbb, legjelentősebb kérdés — a leszerelés. A körülmények arra engednek következtetni, hogy éppen az utóbbi, a leszerelés kérdése miatt indítottak bizonyos kulisszák mö­götti manővereket, amelyek cél­ja — mint egyes nyugati hír­ügynökségek megjegyzik — a tárgysorozat lehető legnagyobb fokú megnyirbálása. Mindenekelőtt arról van szó, hogy levegyék a napirendről a Szovjetunió törté­nelmi jelentőségű javaslatát az általános és teljes leszerelésről, amelyet Hruscsov elvtárs, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnö­ke terjesztett a közgyűlés elé. E javaslat szerint a leszerelést négy év leforgása alatt, hatásos nem­zetközi ellenőrzés mellett kellene megvalósítani. A leszerelés kérdését az ülés­szak őszi szakaszában nem lehe­tett eredményesen megtárgyalni. Az USÄ-ban az épp akkor lezaj­lott választások eredményeképpen jelentős változások állottak be a vezető posztokon. Ilyen helyzetben az Egyesült Államok úgyszólván képtelen volt megfelelő álláspont elfoglalására. A választások óta azonban már majdnem öt hónap telt el, de a várt álláspontnak még a körvonalai sem bontakoztak ki. Éppen ellenkezőleg — az USA kormánya áll azon törekvés élén, hogy tegyék lehetetlenné az esz­mecserét a leszerelés kérdéséről, s e kérdést vegyék le a közgyű­lés napirendjéről. Általánosan elismert dolog, hogy ma nincsen jelentősebb kérdés a leszerelésnél. Az USA törekvése éles ellentétben van a világ nyil­vánosságának egyre erősödő kö­vetelményével, hogy kezdjék meg végre a komoly tárgyalást a le­szerelésről. Ezért igen furcsa az a körülmény, hogy a leszerelés kérdésének törlését a közgyűlés napirendjéről úgy állítják be, hogy ez „egy hidegháborús pont" eltá­volítására irányuló törekvés. Az ilyen üzelmeket a leghatározotab­ban el kell utasítani. Igen, van­nak az ^íSZ-közgyűlés napiren­di pontjai között olyanok, amelyek a hidegháború nyilvánvaló szüle­ményei, amelyeknek nem volna sza­bad ott lenniök, mert csak ártanak a nemzetközi együttműködés és a béke ügyének. Ilyen pontok pél­dául a „magyar kérdés" vagy a „tibeti kérdés", amelyek csupán a nyugati agresszív hatalmak nyo­mására kerültek a napirendre. Lehetséges azonban az ilyen „kér­désekkel" akárcsak egy napon is említeni az olyan jelentős prob­lémát, mint a leszerelés? Említsük meg végül, hogy a szovjet kormány kijelentette, hajlandó támogatni a tárgysoro­zat olyan módosítását, amely meg­javítaná a nemzetközi légkört, s könnyebbé tenné a tárgyaláso­kat. Ezzel kapcsolatban felaján­lotta, eláll követelményétől, az amerikai kémrepülők ügyének megtárgyalásától. A leszerelés ügyének ellenzői részéről azonban nem ez a fon­tos. Számukra az a lényeg, hogy valamivel elkendőzzék igazi tö­rekvésüket, a leszerelés kérdésé­nek végleges elfektetését. Az amerikai propagandagépezet azon mesterkedik, hogy elhitesse: a le­szerelés megtárgyalása a közgyű­lésen veszélyeztetheti az ameri­kai-szovjet tárgyalásokat, amelyek lehetősége most diplomáciai meg­beszélések tárgyát képezi. Micso­da logika ez? Aki a leszerelést valóban komolyan veszi, aki va­lóban tárgyalni akar, annak nem kell félnie a nyilvánosságtól, a közgyűlésen résztvevő száz nem­zet hangjától. Végül sok az olyan körülmény, amely nem ad derűlátásra okot az „új amerikai álláspontot" ille­tően. Milyen új álláspont lehet az, amelynek előkészítésével egyidő­ben fokozzák a NATO atomfel­fegyverzéséért folyó kampányt, amely semmiben sem különbözik az Eisenhower idején történtek­től. Hogyan értékeljük az „álta­lános riadókat", amelyeket a Pen­tagon újra a napirendre tűzött? Hogyan nézzünk arra, hogy az amerikai vezető személyiségek le­szerelés helyett újra csak a fegy­verkezés ellenőrzéséről beszélnek? Helytelen lenne, ha nem figyel­meztetnénk arra, hogy az USA külügyminisztériuma visszavonta a berlini kérdésben 1959 júliusában elfoglalt álláspontját és ezzel nyíltan bevallotta, hogy visszatér a régi, megcsontosodott, Aden­auer-féle, J. F. Dulles által hirde­tett, az ötvenes évek első feléből származó állásponthoz. Felmerül a kérdés: komolyan vehetjük-e ilyen körülmények kö­zepette azokat a magyarázatokat, amelyekkel Stevenson amerikai küldött az ENSZ-ben operál? Hi­szen a beharangozott „pozitív és realista állásfoglalásnak a lesze­relés kérdésében" híre-hamva sincs. A szép szavak semmit sem bizonyítanak, a fennálló helyze­ten csak pozitív tettek változ­tathatnak. Az ENSZ-közgyilés tavaszi tár­gyalása körüli, már kínossá vált helyzet tarthatatlan. Haladéktala­nul össze kell hívni az ügyrendi bizottságot, hogy megállapodjék a tárgysorozat javaslatáról. Ebből a tárgysorozatból semmi esetre sem szabad hiányoznia az általános és teljes leszerelésre tett szovjet ja­vaslatnak, amely a közgyűlés XV. ülésszakának legfontosabb pontja, az emberiség legégetőbb kérdése. 1 Ideológiai szeminárium a CSKP megalapításának 40. évfordulójára (CTK) — A CSKP prágai városi bi­zottsága a Lucerna nagytermében csütörtökön, március 16-án ideológiai szemináriumot rendezett Csehszlová­kia Kommunista Pártja megalapítá­sának 40. évfordulója alkalmából. A szemináriumon Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, tartott előadást a CSKP 40 éves harca a proletár nem­zetköziség zászlaja alatt a szocializ­musért címmel. Az előadás után a szeminárium vitával folytatódott, amelyben felszólaltak a prágai üzemi és pártszervezetek funkcionáriusai. MEGTARTJÁK SZAVUKAT A Považská Bystrica-i Klement Gott­wald Üzem dolgozói január / végén köte­lezettséget vállaltak, hogy az idén öt mil­lió korona értékű anyagot takarítanak meg. Hogy a gépgyár dolgozói betartják szavukat mutatja az is, két hónap alatt több mint egy millió korona értékű anya­got takarítottak meg. Csak a Pionier motorkerékpár gyártásánál 380 ezer ko­rona értékben használtak fel kevesebb színes fémet a tervezettnél. i^teki^áá Március 15 jelentős napja a Keletszlovákiai Kohómű építkezésének: a Vítkovicei Klement Gottwald Üzemek szerelői megkezdték a kohómű azon acélvázainak a szerelését, amelyben majd az öthengersoros hengerde kap elhelyezést. A szerelők ebből az alkalomból elhatározták, hogy a sze­relési munkákat egy hónappal lerö vidítík. Képünk az új részleg első vasállványának szerelését örökíti meg. (M. Tuleja — ČTK — felvétele.) A szocializmus és a kommunizmus további győzelméért! ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS KÉSZÜL PRÁGÁBAN A CSKP HARCOS ÚTJÁRÓL Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata értelmében 1961. május első napjaiban a prágai Hybernia-csarnok összes termeiben megnyitják A szocializmus és kommunizmus további győzelméért jelszó alatt rendezett nagy jelentőségű országos kiállítást. pártunk megalakulásának 40 között a szocialista társadalom felépíté­sében. A kiállítás megismertet az ökonó­A pártunk megalakulásának 40 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállítás eszmei alapon és művészi tökéllyel felöleli a CSKP 40 eszten­dős harcos útjának eredményeit, kü­lönös tekintettel a szocialista tár­sadalom felépítésének legújabb idő­szakára s a szocializmus építésének nemzetközi feltételeire és jelentősé­gére. A hatalmas kiállítási csarnok földszinti része pártunknak a szocia­lista társadalom felépítéséért folyta­tott küzdelmeit és eredményeit is­merteti, az emeleti rész pártunknak fennállása óta követett, a CSKP egyik alapvető célkitűzését igazolja: ren­díthetetlen hűségünket a marxizmus­leninizmus, a proletár nemzetköziség iránt. Az óriási érdeklődésre igényt tar­tő, eseményszámba menő kiállítás szocialista köztársaságunk lakosságá­nak szocialista nevelését szolgálja és azt a mélyenszántó gondolatot hiva­tott tolmácsolni, hogy a CSKP tör­ténete számunkra nem csupán a múlt, hanem a tanulságok élő kút­fője, amelyből a pártunk által kitű­zött időszerű feladatok teljesítéséhez az erőt, tapasztalatot, tudást és elv­hűséget merítjük. Mivel ismertet meg majd ez a monu­mentális kiállítás? Végigvonul előttünk a párt győzedelmes harca a hatalomért, ha­zánk szocialista iparosítása, a lenini szö­vetkezeti mezőgazdaság érvényesülése, dolgozó népünk alkotó kezdeményezése a szocialista verseny első próbálkozásaitól a szocialista munkabrigádok világraszóló sikeréig, a kulturális forradalom kibonta­kozása, népünk állandóan, törvénysze­rűen emelkedő életszínvonala. Nem ke­vésbé jelentős a kiállításnak az a része, amely a nemzetközi kommunista mozga­lom — és azon belUI a CSKP, mint annak szilárd rohamcsapata — állandó fejlődé­séről ad számot. A kiállítás bőséges anyaga meggyőzően dokumentálja, hogy pártunk a legnehezebb körülmények kö­zött is elvhű maradt a marxizmus-le­ninizmushoz s ennek tanítását eredmé­nyesen alkalmazta konkrét feltételeink miai világversenyben elért eddigi sike­reinkkel és a jövő távlataival. Ennek a világraszóló gazdasági harcnak korszerű és éles fegyvere harmadik ötéves ter­vünk. A kiállításon több eddig ismeretlen kortörténeti dokumentum is bemutatásra kerül, pl. Šmeral elvtársnak Lenin elv­társ sajátkezű jegyzeteivel ellátott, a CSKP alakuló kongresszusán 1921 má­jusában elmondott beszéde. fyz építészmérnökök, képzőművészek, grafikusok és filmesek, technikusok és mesteremberek alkotásai tökéletes egy­ségbe forrnak a kiállítás eszmei, tartal­mi részével. A kiállítás természetesen nem nélkülözi a korszerű technika, az ipari televízió stb. alkalmazását sem. A kiállítás májustól szeptemberig ma­rad nyitva. Naponta átlag ötezer látoga­tóra számítanak. A kiállítás megtekinté­sét az egyes kerületekből a Turista nem­zeti vállalat szervezi. A kiállítás megte­kintése 50 százalékos vasúti kedvezmény­re jogosít. A kiállítás fényes és meggyőző tana­bizonyságát adja annak, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának negyven­éves harca történelmileg Igen rövid időn belül diadalra juttatta a szocializmust és biztos léptekkel halad a további győ­zelmek felé. (Sz-y.) Folynak az 1967. évi moszkvai világkiállítás előkészületei MOSZKVA (CTK) — AZ 1967. MÄ­'JUS 20-TÖL NOVEMBER 20-IG TER­VEZETT MOSZKVAI VILÁGKIÁLLÍ­TÁS RENDEZŐ BIZOTTSÁGÁHOZ ED­DIG 30 JAVASLATOT KÜLDTEK BE. A TERVJAVASLATOKAT AZ OROSZ ÉPÍTÉSZETI MÚZEUMBAN ÁLLÍTOT­TÁK Ki. Bár a kiállítás csak 6 év múlva nyílik meg, elég rövid az idő a ki­állítás szervezésével kapcsolatos óriási munkák elvégzésére. A kiállítás Moszkva délnyugati kerü­letében a moszkvai Állami Egye­temtől 6 és fél km távolságban 520 hektáron terül majd eL Környékén új adminisztratív negyed épül, nagyszabású lakásépítés folyik. A kerület lakosainak száma a kiállí­tás évében eléri a másfél milliót. A moszkvai világkiállításra meg­hívták a világ valamennyi országát és a nemzetközi szervezeteket. A ki­állítás területét díjtalanul rendelke­zésükre bocsátották. A szovjet kormány Kosziginnek, a minisztertanács első elnökhelyette­sének vezetésével állami bizottságot létesített a kiállítás szervezésére. A minisztériumok és egyes intézmények tematikus terveket dolgoznak ki a kiállítási csarnokok felépítésére. A kiállítás egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­jának méltóságteljes ünnepségeivel. Az ENSZ-közgyűlés vitassa mag a kongói helyzetet Gromiko levele a közgyűlés elnökéhez New York (CTK) — Gromiko, a szovjet ENSZ-küldöttség vezetője, Közben az idegen agresszió követ­keztében egyre rosszabb a Kongói szerdán a következő levelt intézte , Köztársaság helyzete. Figyelmen kí­Bolandhoz, a közgyűlés elnökéhez: Az ENSZ-közgyűlés XV. üléssza­kának napirendjén szerepel a Kongói Köztársaság helyzetének megvitatá­sa. A kérdésről azonban mind ez ide­ig nem kezdődött meg a tárgyalás. • • • • • • A dél-morvaországi kerületből 300 küldött és vendég hivatalos az EFSZ-ek V. országos kongresszusára. Köztük találjuk Josef Vaculát, a chlupicei EFSZ elnökét, František Habán zootechnikust, Rezáčovd Fran­tilka és Kocábová Marié fejőnöket. (F. Nesvadba — ČTK — felv. J vül hagyják és nem teljesítik a Biz­tonsági Tanácsnak a kongói helyzet­ről hozott határozatait. Az utóbbi időben azt látjuk, hogy kísérletek történnek a Kongói Köztársaság fel­darabolására, ami még jobban fokoz­ta az ország területi épségét és füg­getlenségét fenyegető veszélyt. A szovjet küldöttség azért feltét­lenül szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés plénuma újra megvitassa a Kongói Köztársaság helyzetét. El­nök úr, a szovjet küldöttség elvárja, hogy ön még a hét végéig összehív­ja a közgyűlés plénumát. Árnnyal éru tapasztalatok £ A trebišovi szövetkezetesek ta­E valy a cukorrépatermelésben el­E ért sikereikkel, a poľanyi EFSZ E tagjai viszont a kukorica hektár­= hozamának növelésével vonták = magukra országos méretben a fi­E gyeimet. A csekély hozamú rétek E felszántott területein 50 mázsa r termést értek el morzsolt állapot­E ban hektáronként és 1000 mázsa E silőtakarmányt juttattak a siló­= gödrökbe. A poľanyi EFSZ tagjai = ez idén még jobban felkészültek E a kukorica termesztésére. Hektá­ri ronként 5 mázsa műtrágyát szór­E tak el és vetőmagnak a hibrid E fajtát választották. A járás többi E szövetkezete ugyancsak követi a E pol'anyiak példáját. Átvették ter­= melési tapasztalataikat és szántő­= területük 18 százalékán termesz­E tenek ez idén kukoricát.

Next

/
Thumbnails
Contents