Új Szó, 1961. március (14. évfolyam, 60-90.szám)

1961-03-16 / 75. szám, csütörtök

mit Htťh-iŕ u rendelet ľ X 1S9 1960. Zb. számú kormányrende­let módosítja a nemzeti bizottságok kép­viselőinek jogviszonyáról szóló 66/1960. Zb. számú kormányrendeletet. A munkaadó nemcsak a nemzeti bi­zottságok elnökeinek, elnökhelyettesei­nek. titkárainak és további tanácstag­jainak köteles fizetésnélküli szabadságot adni megbízatásuk időtartamára, henem ugyanebben a kedvezményben kell része­sítenie — az illetékes tanács megkere­sésére — a kerületi és a járási nemzeti bizottságok szociális biztosítási ellenőrző bizottságainak elnökeit is. A belügyminiszter az eredeti 66/1960. Zb. számú kormányrendeletet — a módosításokkal kiegészítve — 190'1960. Zb. szám alatt tette közzé a hivatalos lapban. A Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztérium 195.1960. Zb. számú rendelete az egyes mezőgazdasági termékek új felvásárlási árait szabja meg. A búza, az árpa, a kukorica, továbbá az erdei termények, a gomba, a hüve­lyesek, az olajos magvak, valamint a vágósertések, a szárnyasok és a tojás, stb, új árai 1961. január 1-i hatáliyal érvényesek. (—es) Meglelték életük célját A MUNKA DALA ZENG DR ~,ORE ABDOU GÉPÉSZMÉRNÖK­NEK KÉSZÜL. Ö IS SEGÍTENI FOG A FIATAL KÖZTÁRSASÁG IPARÁ­NAK FELÉPÍTÉSÉBEN. (K. Janouč — ČTK — felv.) H arriman, az amerikai elnök „utazó nagykövete" vasárnap Rómából Teheránba utazott. Ezzel > befejeződött londoni, párizsi, bonni 1 és római küldetése, melynek az volt a célja, hogy tájékoztassa a nyugat­európai államférfiakat a főbb nem­! zetközi kérdésekben elfoglalt ameri­; kai álláspontról. Nem hivatalosan azt • rebesgették, hogy Harriman „diplo­! máciai futár" minőségében jár ott, ^ ahol az elnök látogatása még korai > volna. > A szórványos hírekből ítélve Pter­s rimán megbízatása nem volt köny­Š nyű. Említett feladatán kívül latba ^ kellett vetnie minden befolyását, s hogy rábírja a meglátogatott orszá­< gokat a gazdaságilag elmaradott or­Jj szágok nagylelkübb „megsegítésére", \ amit Harriman a Marshall tervhez ^ hasonlított s azt állítólag, hogy mi­^ nél előbb valósul meg, annál kedve­' zőbb lesz az imperialista országok érdekeinek. Ehhez még egy további feladat társul, éspedig a nyugateu­rópai ellentétek enyhítése, a két gazdasági tömb álláspontjának köze­Harriman utazásai és a nyugati „egység" lebb hozása, mert viszályuk aláássa a NATO szilárdságát és távlatait. B onnban feltűnő udvariassággal fogadták Harrimant, főként annak a hírnek a hatására, hogy az amerikai stratégia irányt változta­tott, éspedig az atomfegyver helyett a klasszikus fegyverekre épít, mint a szocialista országok ellen alkalma­zandó fő harci eszközökre, mert lo­kális háború kitörése esetén ezek nem veszélyeztetnék visszavágó atomtámadással az Egyesült Államo­kat és ismét csak Európára korlátoz­nák a háború poklát. Bonn attól is tartott, hogy Kennedy apparátusa reálisabban fogja kezelni a német kérdést, mint Eisenhower. Mihelyt azonban Adenauer köre ráébredt, hogy nincs mitől félnie, hogy nem tervezik az amerikai csapategységek kivonását Európából és Kennedy ^szi­lárd álláspontot foglal el a nyugat­berlini kérdésben, a hangulat általá­ban emelkedett és igen szívélyessé vált akkor, amikor Kennedy megbí­zottja villámgyors látogatást tett Nyugat-Berlinben, hogy megmutas­sa, mennyire érdekli a Nyugatot, de elsősorban az USÁ-t „a szabad vi­lágnak ez az előretolt hadállása". Mit kívánhattak volna még Aden­auerék ettől a látogatástői? D e hogyan végezte küldetését az „utazó követ" a többi fő­városban? Londonban a legnagyobb megértésre talált, ez érthető is, mert Anglia az USA fő NATO-szövetsége­se, a NATO nélkül pedig aligha tölt­hetné be mai szerepét Nyugat-Euró­pában. Az angol kormány a taktikai jellegű lényegtelen kérdésekben ki­sebb fenntartással egyetértett Wa­shington új taktikájával, melynek lé­nyege — egyes polgári lapok és dip­lomáciai megfigyelők szerint — a dullesi erőpolitika új köntösbe búj­tatása. Látszatra hangoztatják a » főbb nemzetközi problémák reálisabb kezelését, de ez csak üres szalma­cséplés, mert a politika lényege nem változnék. Harriman komolyabb ki­fogásokkal találkozott Rómában és Párizsban, amikor arról volt szó, hogy vállalják az amerikaiak török­országi, iráni, líbiai és a többi ázsiai és afrikai pozíciói fenntartásának pénzügyi terheit. Párizsban még bo­nyolultabbá tette a helyzetet Wa­shington elutasító álláspontja abban a kérdésben, hogy Franciaország az USA és Anglia mellett bejuthasson a NATO szűkebbkörű vezetőségébe. XJTarriman útja azt bizonyította, ­1- •»• hogy az amerikai kormány­körök nem változtatták meg állás­pontjukat a nyugat-európai kérdé­sekben, főként a további militarizá­lást és az agresszív NATO-tömb tá­mogatását illetően. Ezéfrt érthető, hogy Harriman útja nagyon kiábrán­dította azokat, akik a nemzetközi feszültség enyhítésének hívei s ébe­ren figyelik az új kormány szavai és tettei közötti ellentmondásokat. A. V. a kelet-szlovákiai kerületben új nemzedéke 1945-BEN AFRIKÁBAN csupán há­rom független állam volt. Számuk ma már elérte a 27-et. A volt Francia Szudán, a mai Mali Köztársaság is meg akar szabadulni a gyarmati múlt áldatlan örökétől és ezért a többi kö­zött nagy gondot fordít a fiatalság műszaki oktatására. Az új műszaki értelmiség lesz az, amely a legna­gyobb segítséget nyújtja a szabad ország gazdaságának fejlődésében. Fenti képünk a bamakoi műszaki is­kola egyik növendékét mutatja be, amikor a gyakorlati oktatáson a fém­megmunkálással ismerkedik. Vannak foglalkozások és munka­helyek, amelyeken gyakran találko­zunk olyan személyekkel, akiket a sors nagyon megviselt, azonban an­nak ellenére nagy munkateljesítmé­nyeket mutatnak fel. Amivel az élet megrövidítette őket, iparkodnak mással, bizakodással, lelkesedéssel pótolni... Bučko Mihálynak sem volt ró­zsákkal kirakott az útja. Mint fia­tal gyerek ő is szívesen vett volna részt falujában, a Piešťany melletti Veselén a fiatalság örömeiben. Édesanyjának rengeteg volt a gond­ja apa nélkül, aki messze, valahol Franciaországban kereste szerencsé­jét mint munkás. Szerencse helyett azonban csak betegséget szerzett, amely hazatérésre kényszerítette övéihez. Idővel javult a család helyzete, főképpen 1945 után. Mihályt már régóta érdekelte minden, ami a „villannyal" függött össze. Huzalok, rádiók, ez volt a kedvenc szórako­zása. Nem egy szomszédja dicsérte a rádió jó megjavításáért. A Bratislavai Tesla-üzemben ta­lálta meg élete célját. Rádiómecha­nikus lett, amely szakma után évek óta vágyott. Azonban egy nehéz bal­eset — egvik lábának elvesztése — nagy megrázkódtatást jelentett szá­mára. Mily hatással volt ez reá? Még nagyobb életkedvet öntött belé, ^ hiszen oly fiatal, még 16 éves sem ^ volt és mári| lemondjon terveiről? • Ellenkezőleg, rö­vid időn belül el­végezte az iparis­kola elektrotech­nikai szakán a technikai ismere­tek esti tanfolya­mait, utána pedig munkába lépett a Bratislavai Tesla­üzemben. Itt a fiatal munkatár­sak baráti köré­ben megtalálta azt a légkört, amelyben megfe­ledkezett rok­kantságáról is. Ez volt a kez­det. Közben nem­csak jő munkássá de jő szervezővé is vált. Maguk a mesterek javasolták a CSISZ bizott­ságába, mint a fiatalok szakképzett­ségét fejlesztő előadót. Később éve­ken keresztül a CSISZ üzemi bizott­sága elnöki tisztségét is ellátta. Sokat tett az üzem és a CSISZ tagjai érdekében, de magáról sem feledkezett meg, Munkája mellett minden téren fejlesztette szaktudá­sát. Közben Árvában, Nižnén is dol­gozott és átadta tapasztalatait mun­kr'ársainak. Sokat tanult a Szov­jetunióban is, f'"réppen a Leningrá­don a „Znamja" jelzésű televízoro­kat gyártó üzemben. Néhány nappal ezelőtt a Bratisla­va-Trnávkai Városi Nemzeti Bizott­ság és a Csehszlovák Rokkantak Szövetséoének együttműködése foly­tán a csökkent munkaképességgel rendelkező személyek részére ki­képző-központot rendeztek be, amelyben egyelőre 29 fiatal rokkant nyert elhelyezést és kiképzést a rá­diószakmában. Mindennel el vannak látva gs az üzemi helyiségek is szak­szerűen vannak felszerelve, köszönet a bratislavai Tesla nemzeti vállalat és Bučko Mihály, a központ vezető­jének, aki azóta már többszörös újító lett szakmájában. Itt is ele­mében van: különféle társasköröket szervez, megismerteti társaival a munka menetét, hiszen tapasztalata van bőven, és tudatában van an­nak is, hogy ezen emberek számára a munkának nemcsak szociális, ha­nem lelki jelentősége is van. Jozef Krátky Bučko Mihály —középen KERTA IDRISSA MOSOLYOGVA NÉZ A JÖVŐBE, AMELYBEN MÁR NEM VÁR RÁ A GYARMATI KIZSÁK­MÁNYOLÁS ÉS A NYOMOR. í A HIVATALOS LAPBAN TÖBB í OLYAN RENDELET JELENT MEG AZ > UTÓBBI IDŐBEN, MELY A LAKOS­S SÁG SZÉLES KÖRÉT. ÉRINT! | Q < A Csehszlovák Szocialista Köztársaság í kormánya és a Központi Szakszervezeti > Tanács együttesen tette közzé a 171/1960. S Zb. számú rendeletet, mely az üzemi ét­^ keztetésről szól. t Az év elejétől kezdve az üzemi ét­S kezdék létesítése és irányítása az üzemek, ÍJ a vállalatok és egyéb szervezetek hatás­S körébe tartozik. Az új rendelet részle­? tesen felsorolja, kik étkezhetnek az üze­S mi konyhán s előírja, hogy az aicpéte­? lek hatféle árban készíthetők el, mégpe­s dig 2,20-tól 5.50 koronáig. A munkaadó J naponta 1,70 Kčs hozzájárulást fizet az S üzemi konyhának az alkalmazottak által > elfogyasztott alapételekért (ebéd vagy < vacsora). Bár az új rendelet lehetővé te­5 szi, hogy az üzemi konyhán étkezhetnek <, az alkalmazottak családtagjai is, az 1,10 J> koronás hozzájárulást azonban maguk­S nak kell megfizetniük. < A rendelet a továl biakban úgy ren­> de'iktzik, hogy az üzemi étkezdédben és ij a kantinokban csak alkoholmentes iltalo­> kat szabad árusítani, valamint 7 és 8 fo­kos sört. többszörös újító. 1945 után — a hazánk felszabadí­tását követő években kezdődött a kelet-szlovákiai kerület gazdaságá­nak fejlődése. Lubeníkben magne­zit- és kró.nmagnezit-téglákat gyár­tó üzem épült, ami lehetővé tette, hogy a lubeníki Magnezitmüvek most már a világ csaknem valamennyi or­szágába szállítják gyártmányaikat. A legutóbbi években további nagy­üzemek — például a strážskej vegy­ipari kombinát, a poli^midszálakat gyártó humennéi Kapron Üzem, Bystrén cementgyár, Hencovcén fa­feldolgozó-kombinát, Svidníken ru­hagyár, Bardejovban cipőgyár, Sni­nán egy nagy gépipari üzem, Popra­don a Tatra-vagongyár, Sviten a Chemosvit- és Tatrasvit-üzem, Kež­marokon a Tatralan-textilgyár, Sta­lá Ľubovňán csavargyár, Prešovon ruhagyár. Spišská Nová Vesen bútor­gyár, Krompachyn korszerű beren­dezésű gépipari üzem stb. — épül­tek a kerületben. Lépten-nyomon meggyőződhetünk róla, hogy aki a legut bbi 15 évben nem tartózkodott ezen a vidéken, ma már valószínűleg alig ismerné meg a gyökeresen meg­változott kerületet. « Hazánk legnagyobb építkezése A kelet-szlovákiai kerület fejlődé­sének üteme'gyorsabb lesz Szlová­kia, sőt az egész köztársaság fejlő­désének üteménél. A közeljövőben számos hatalmas iparvállalat épül a kerületben. A košicei kohóipari kombinát terjedelmével és teljesítő­képességével méltó helyet foglal majd el a világ legnagyobb hason­ló üzemeinek sorában. Mi minden épül e kombinát keretében? Nagy­olvasztók, hengermű, hatalmas öt­gépsoros hengerde, ahol hidegen végzik majd a munkaműveleteket, kokszoló kemencesor, acélöntődé, samottárugyár, hőerőmű és egy pél­dásan berendezett poliklinika az üzem dolgozói számára. E hatalmas kombinátnak lesz köszönhető, hogy nem teljes 10 év múlva Szlovákia gondoskodik majd hazánk acélter­melésének 31 százalékáról. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság már sokkal előbb az első helyek, egyikét foglalja el — világviszonylatban is — az egy lakosra eső acéltermelés­ben. Csak a Keletszlovákiai Kohómű annyi nyersvassal láthatja el iparun­kat, mint jelenleg hazánk valameny­nyi nagyolvasztója. A Keletszlová­kiai Kohóműnek azonban nemcsak az biztosítja vezető szerepét kohóipa­runkban, hogy alkalmas lesz ily óriási mennyiségű nyersvas terme­lésére, hanem az is, hogy főleg itt kés-'ilnek majd azok a különleges acéllemezek, amelyek gyártásától függ elsősorban gépiparunk további nagyszabású fejlesztése. A Kelet­szlovákiai Kohómű lesz 'ezenkívül Kelet-Szlovákia további ipari ága­zatai, de különösen vegyipara fej­lesztésének alapja is. Az óriásüzem területén 210 kilo­méter hosszú vasútvonal épül. Az építészeti dolgozók jelenleg az ipar­épületek alapjait ássák, összekötő utakat és a már csaknem kisváros­sá fejlődő Šacán új lakótelepeket építenek, továbbá egy szivattyútele­pet is, amely a jövőben elegendő mennyiségű ivóvízzel látja el a kom­binát dolgozóit. Teljes gőzzel folyik a munka az építkezési helyen szük­séges berendezések minél előbbi összeállítása érdekében, és már üzembehelyezték a esőhegesztő-rész­leget, — a kohómű első termelési üzemrészlegét. Ez év első negyedében megkez­dődik egy hatalmas, öthengerszékes gépsor felállítása is, amelyet már 1963-ban üzembe helyeznek. Az építészeti dolgozók még ez idén hozzáfognak a központi finommecha­nikbi műhely építéséhez is, amelynek igen nagy szerepe lesz a kohómű ' kiépítésében. Már az építészeti mun­kák folyamán itt kap helyet az ideiglenes szerelőrészleg, amelynek dolgozói készítik további épületek acélvázait. Ezt a részleget már 1962-ben üzembe helyezik és fo­kozatosan kiépítik, hogy dolgozói teljes mértékben teljesíthessék a reájuk háruló feladatokat. Ez idén valóban hatalmas lendü­lettel folyik a Keletszlovákiai Kohó­mű építése, mely jelentőségével, terjedelmével és az építési munkák ütemével párját ritkítja a világon. A kelet-szlovákiai kerületben — mégpedig Tahanovcén és Jelšaván — további nagyüzemek épülnek. Ezei ":ívül oly mértékben bővül ki a lubeníki Magnezitművek termelé­se, hogy 1965-ben már 127 száza­lékkal lesz nagyobb a jelenleginél. A köztársaság legjelentősebb vízgazdasági építkezése Harmadik ötéves tervünk éveiben a csaknem 140 ezer hektárnyi ke­let-szlovákiai síkság nagy kiterjedé­sű vízszabályozási » s talajjavítási munkálatainak összessége lesz ha­zánk legnagyobb vízgazdasági épít­kezése. A Latorca, az Ung és a La­boré folyók szabályozása, valamint az e folyók mentén szükséges talaj­javítási beavatkozások több száz­millió korona beruházási költség rá­fordítását teszik szükségessé. A kelet-szlovákiai folyók évente többször árasztanak el 45 ezer hek­tárnyi területet is és ezzel termé­szetesen óriási károkat okoznak. Az említett vízszabályozási munkák, amelyeket előreláthatólag egy évvel a kitűzött határidő előtt, azaz 1964­ben fejeznek be, lehetővé teszik a csekély hczamú rétek, legelők és mocsarak 25 ezer hektárt kitevő területének szántófölddé változtatá­sát. Az ipar rohamos fejlődésével lé­pést tartva igen nagymértékben nö­vekszik a közeljövőben a kelet­szlovákiai kerület lakosságának fog­lalkoztatottsága is. Míg 1960-ban mintegy 73 000 ember dolgozott a kelet-szlovákiai kerület ipari üze­meiben, számuk több mint 100 000 főre növekszik harmadik ötéves ter­vünk utolsó évében. Kelet-Szlovákia örök időkre bú­csút vesz a „lemaradt terület" jel­zőtől, hiszen az eddig elmondottak is meggyőzően tanúskodnak arról, hogy hazánk egyik legjelentősebb területévé fejlődik a legközelebbi években. Ladislav Lipták Nádfeldolgozó Čalovón _ A Modrai Fafeldolgozó Üzem tavaly Čalovon megkezdte egy nádfeldolgozó üzem építését. A területi átszervezéssel ezt átvette a Dunajská Streda-i Járási Helyigazdálkodási Vállalat. Az üzem épí­tésére és gépi berendezésére több mint egy millió koronát fordítanak. Az új üzem előnye lesz, hogy a legmodernebb gé­pekkel látják el. Nagy segítséget nyújt az építőknek a bratislavai Poligrafiai Üzem kísérletező részlege és Karol Mega, az üzem újítója. Hogy az új nádfeldolgozó üzem mi­nél előbb megkezdje a termelést, az épí­tők vállalták, hogy március végére be­fejezik az építést. Vladimír BalažiS, Štefanikovcé !É8 ÜSS® 4 * 19S 1- március 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents