Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-13 / 44. szám, hétfő

A rügy nagy fává terebélyesedett SEBŐK JÖZSEF súlyos betegsége miatt már nem érhette meg a pártszervezet megalakításának negyvenedik évfordulóját. A veteránok közül a sok munkától, megpróbáltatástól megtörten csak két régi harcos elvtárs. Sebők Károly és Sebők István foglaltak helyet a teremben, ahol a hrnčiarovcei falusi pártszervezet a párt megalakítása negyvenedik évfordulójának jegyében tartotta évzáró taggyűlését. A gyűlésen a veteránok, régi harcosok mellett életerős fiatalok hallgatják Sebők Dezső elvtársnak, a falusi pártszervezet elnökének tartalmas beszámolóját A négy évtized alatt a hattagú sejtből 1ÖÖ taglétszámú erős, a falu gazdasági és kultúrális életét irányító pártszervezet nőtt fel. Az öreg harcosok elültette csemete rügyéből hatalmas fa terebélyesedett ki. Sebők Károly bácsi homlokán mély barázdákat szántott az idő, alig hallható, remegő hangon megszólal s emlékezései szárnyán, mintha filmszalagról vetítenék, elevenednek meg a párt harcainak emlékei. — Bár betegség kínoz — mondotta befejezésül — nagyon boldog vagyok, hogy ennyi egészséges, tettrekész fiatalt látok a gyűlésen Most érzem igazán, érdemes volt harcolni... A RÉGI alacsony, szűkablakű, zsuppfedeles házikókat újjáépített pirosfedeles és új. villaszerű családi házak egész sora váltotta fel. A Jednota elárusítóhelye is korszerűen berendezett. önkiszolgáló bolttá alakult, nagy méreteket öltött a kulturális fejlődés, melynek keretében a Csemadok, a CSISZ műkedvelő' főleg a téli hónapok alatt műsorral, színdarabokkal szórakoztatják a falubelieket. — A párt tagjainak eszmei színvonalát azonban még magasabb fokra kell emelni — jegyezte meg felszólalásában Czakó Gysula. — A kommunistáknak sokkal jobban kell ismerniök a marxizmus-leninizmust, mert csakis így tudják helyesen alkalmazni pártunk politikáját. Mint az elnök beszámolójából értesültünk, a pártoktatás bizony nem áll a kellő színvonalon a falusi pártszervezetben; több esetben kihagynak egy-egy előadást, ami a tagság tudásának növelését károsan befolyásolja. Nagyon helyes volt a bizottság ama javaslata, mely szerint a jövőben megszervezik a pártoktatás magasabb formáját, az esti iskolát, melybe egyúttal az üzemekben dolgozó kommunistákat is bevonják. A FALU - noha kultürális téren sokat fejlődött - gazdasági vonatkozásban az utóbbi években elmaradt. A lemaradást a falusi pártszervezet tavaly a szövetkezet kiszélesítésével igyekezett behozni. Egy év alatt az EFSZ földterülete 72 hektárról csaknem 250 hektárra növekedett. Ez a tény a kommunisták munkáját dicséri. Tevékenységüket az EFSZ további gazdasági megszilárdítására kell helyezniök. hogy a közö^ négy év alatt teljesíthesse a harmadik ötéves terv feladatait. Megvan erre a feltétele a nemrég kibővült szövetkezetnek? — Nagy feladatok megvalósítása előtt állunk — szólalt fel a vitában Kozma József, az EFSZ elnöke — de nyugodtan állíthatom, hogy négy év alatt a mi szövetkezetünk is elérheti az ötéves tervben megjelölt termelési színvonalat. A földieper termelését például az ötéves terv végéig 30 hektárra növeljük. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy már 1963-ban rátérjünk a szilárd jutalmazásra. A TOVÁBBI felszólalók ugyancsak hangsúlyozták, hogy a munkafolyamatok gépesítésével nemcsak fokozni, de lényegesen olcsóbbá is lehet tenni a szövetkezet termelését. Az utóbbi hónapokban négy új traktort és egyéb felszerelést, talajmegmunkáló gépeket vásároltak a szövetkezetesek, melyek segítségével nagyobb terméshozamokra kényszeríthetik a határ itt-ott kavicsos parcelláit. Szombath Ambrus Ez is az új és a régi harca A České Budéjovicei Magasépítészeti Vállalat dolgozói a befejező munkákat végzik a képünkön látható kísérleti építkezésen. Egy ilyen házban 153 nőtlen ember és SS család lakhat. Vannak tárgyak, jelenségek, amelyek szinte észrevétlenül surrannak be életünkbe. A rádió, a motorkerékpár, vagy a televízor — ezek, ha csak elterjedésüket figyeljük — egyszerűen megjelentek a piacon, aztán néhány év alatt a ma emberének életkellékévé váltak. Máshogy nézünk életünk olyan jelenségeire, amelyek nem teljesen újak, amelyek azonban új formában, megváltozva kopogtatnak ajtónkon. Kis dolgok ezek a nagy, egész országot mozgósító eseményekhez képest, mégis, érdemes velük foglalkozni, mert sok napi probléma éppen ezekből adódik. Minap Komárnőban jártam, a járás közszolgáltatási üzemének vezetőjével beszélgettem. Mosodák, könyvkötészet, borbélyüzemek meg más kisebb-nagyobb szolgáltatásokat végeznek a vállalat dolgozói. Megnövekedtek a feladatok, hiszen háromszor is nagyobb az új járás a réginél. így hát mind szűkebbeknek bizonyulnak ezek az üzemek. A vállalat látja, mennyire megváltoztak a falusi ember életkörülményei és az üzem oda is ki akarja terjeszteni működését. Persze, ez nem megy minden zökkenő nélkül. A nagyvárosokban például a háziasszony természetesnek veszi, hogy hetenkint elviszi a szenynyes ruhát a mosódéba. A falusi gazdasszony ma még ettől idegenkedik. Hiszen nemrég még csikorgó hidegben is léket vágtak a patak jegén és ott mosták a fehérneműt. — így gondolkodnak — mondta a komárnói üzem vezetője: Miért mossák az én ruhámat a másokéval öszszekeverve? Így gondolkoztak egészen addig, amíg az üzem meg nem hívta a mosoda ellen legjobban kardoskodó asszonyokat az üzem meglátogatására. Ott elálmélkodtak, mennyire nem volt igazuk, mert a teljesen új automata mosógépek, amelyeket a komárnói járás nemrég kapott, csak 4 kg ruhát — éppen egy családét — mossák egyszerre. Okosan csinálták ezt a vállalat vezetői. Előbb közvéleménykutatást végeztek, amiből megtudták, hogy asszonyaink miért idegenkedtek a központi mosoda használatától. A komárnói gőzmosoda nagy teljesítőképessége révén nemcsak a járási székhely szükségletét képes kielégíteni. A falusi háziasszonyokra is gondoltak a tervezéskor. — Nyitott szemmel kell járni — mondja az igazgatóhelyettes — ha tudni akarjuk, mi a helyzet a falun. Alapjában ugyanaz hátráltatja a nők foglalkoztatottságát, ami városon: a második műszak. Csakhogy ez a probléma a falun még bonyolultabb. A főzéshez, mosáshoz, meg a többi házimunkákhoz hozzájárul a háztáji gazdaság is. Ránk, a közszolgáltatási üzemek dolgozóira vár még olyan szolgáltatások bevezetése, amit eddig kizárólag csak az asszonyok végeztek. Ha a kisvárosban nagyok voltak a nehézségek az új bevezetésénél, falun talán még nagyobbak lesznek. De azért az új győz majd itt is, mert augusztustői a vállalat már a legeldugottabb faluba is kiterjeszt szolgáltatásait. A mosodák, tisztító üzemek, villany-készülékek javítását szolgáló műhelyek éppúgy szolgálják majd a falu dolgozóit, mint a városiakat. — Ogy hallom, hiba van a televíziós-készülékek javítása körül. — Az, sajnos, nem hozzánk tartozik. Azért mondom, hogy sajnos — panaszkodik a vállalatvezető —, mert a járási tervezőosztályon talán csak a számokat vették figyelembe. Ahelyett, hogy minket bíztak volna meg e munkákkal, a járási ipari vállalatnak adták a televíziós készülékek javítását. Ott pedig vagy szakember nincs elegendő, vagy valahol máshol van a hiba, de néha hónapokig kell várni egy-egy készülék megjavítására. Mi jobban végeznénk ezt a munkát. Példa erre a rádiókészülékek javítása. Vállalatunk egyik üzemében 3 nap az átlagos javítási idő. Közben egy asszony lép az irodába. Perobot védjegyű villanymosógépe van, a vállalat már hetek óta nem tudta megjavítani. — Igaza van — mondja Weinwurm elvtárs, az igazgatóhelyettes. — De ez a gépeket gyártó vállalat hibája. Mosógépeket küldtek az üzletekbe, de a pótalkatrészekről megfeledkez tek. * • • Az én gyermekkoromban még arról is írtak a falusi elemi iskolák tankönyvei, hogyan kell jó házikenyeret sütni. Különben igaza volt a tankönyvszerkesztőnek, hiszen 15— 20 évvel ezelőtt még más világ járta, mások voltak az emberek álmai. A tankönyvíró azt állította, szégyen, ha a falusi család boltban vásárolja a kenyeret. Nem is olyan régen anyám is így gondolkodott. így beszélt, amikor a faluban megjelent a pék: — Csak nem leszek olyan szégyentelen, hogy a péknél süttetem a kenyeret. Olyan kenyeret, mint én, nem süt a pék ... És kéthetenként meg is sütötte a talyigakeréknyi kenyereket. Csikorgott a kés a kenyérben, mikorra elfogyóban volt, annyira megszáradt. De anyám azért csak nehezen hitte el, hogy a pékkenyér is lehet jó. Későb azután mégis elhitte. Talán egy másik falusi asszony példája nyomán süttette meg először a család kenyerét a péknél, de 'az is lehet, hogy valami más körülmény késztette őt e lépésre. Hasonló harcot kell sok helyen megvívniok a közszolgáltatási üzemeknek, ha meg akarják győzni az asszonyokat arról, hogy előnyösebb az új, a haladó életformák bevezetése. * * * Fontos munkát végeznek a népünk kényelmét, érdekeit szolgáló közszolgáltatási üzemek. A dolgozó aszszonyok ezrei kapcsolódhatnak be a termelőmunkába, ha ezek az üzemek jól dolgoznak. Különösen fontos munkát végeznek majd falun, ahol a nők fontos munkaerőtartalékot jelentenek. Tóth Mihály Az EFSZ-ek mellékteimelése nem szolgálhatja üzérkedők érdekeit Jelenleg az EFSZ-ek V. kongreszszusa előkészületeinek légkörében él falvaink lakossága. A szövetkezetesek jó gazdákként részletesen megvitatják a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Természetesen nem mellőzik a kulturális élet kibontakoztatása, a mezőgazdasági utánpótlásról való gondoskodás stb. problémáinak mélyreható elemzését sem. A beszélgetések résztvevői fontolóra veszik tehát a mai falu minden fontos problémáját. Az említett kérdések megoldásával kapcsolatosan egyes EFSZ-ekben a melléktermelés megszervezésének kérdése is vita tárgyát képezi, különös tekintettel arra, hogy az állandó hozzájárulást jelentsen a szövetkezet további fejlődéséhez. Egyes EFSZ-ek tagjai elutasító álláspontra helyezkednek e kérdésben, másutt pedig helyesen értelmezik, hogy a melléktermelés bizonyos segítséget nyújt az EFSZnek. Előfordul azonban az is, hogy az EFSZ-tagok a melléktermelést tekintik a szövetkezet legfőbb bevételi forrásának. Felmerül tehát a kérdés, szükséges-e az EFSZ-ek melléktermelése, s ha Igen, milyen módszerek a legalkalmasabbak kellő megszervezésére. A Mező-, Erdő- és Vízgazdaságl Minisztérium 1960. szeptember 26-i 144. sz. hirdetménye megállapítja az EFSZ-e'. mellék melésének célját, terjedelmét, de egyben megmagyarázza azt Is, mi a teendő a melléktermelés helyes megszervezése érdekében. Az említett hirdetmény értelmében minden EFSZ foglalkozhat melléktermeléssel, ha az a mezőés erdőgazdasági termelés fejlesztését, a termelőeszközök alaposabb kihasználását, a dolgozók szakképzettségének hathatósabb érvényrejuttatását, a saját és a helyi anyagi források jobb kihasználását szolgálja. A mellJktermelés azonban nem öltheti a magánvállalkozás jellegét és nem lehet a szövetkezet fő tevékenysége. Több eset arról tanúskodik, hogy az említett hirdetmény tartalmát nem értelmezték mindenütt helyesen, sőt néhol teljesen elferdítették értelmét, minek következtében a melléktermelés sok helyütt a magánvállalkozás, az egyéni gazdagodás céljait szolgálja. Érdekes, hogy sok esetben zavaros múltú egyének, volt magánvállalkozók szervezik az EFSZ melléktermelését, mert ebben látják nemcsak az üzérkedés, hanem a jogtalan bevételek korlátlan lehetőségeit is. így pl. az l-l EFSZ teljesen helytelen alapokon építette ki a főleg kutak fúrására, szondázó munkák elvégzésére Irányuló melléktermelését. Az említett EFSZ tagjai egyes tervezőszervek számára végezték ezeket a munkákat. Magától értetődő, hogy az ilyen melléktermelés egyáltalában nem függött össze az említett EFSZ mezőgazdasági termelésének fejlesztésével, sőt M. és J. mérnökök, a Hydroprojekt alkalmazottai segítségével lehetővé tette egy üzérkedőnek tetemes öszszegek elsajátítását is. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy az szóban forgó EFSZ olyan munkákat számlázott, amelyeket tagjai egyáltalában nem végeztek, avagy csak részben végeztek el. A 1-i EFSZ melléktermelésében dolgozók és a kútfúrócsoport dolgozói „testvériesen" osztoztak az így szerzett pénzen. Az államot 500 ezer koronával károsították meg! Az illetékes szervek további EFSZ-ekben is megállapítottak hasonló, törvénybe ütköző tevékenységet. Ha valamelyik EFSZ elhatározza, hogy megszervezi melléktermelését, azt semmiképpen sem tekintheti fő bevételi forrásának. Ellenkező esetben okvetlenül elhanyagolja a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés fejlesztését. Amikor az illetékes közegek leleplezik a melléktermeléssel visszaélő üzérkedőket, rendszerint azt is megállapítják, hogy igen válságos a szövetkezet gazdasági helyzete. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a nemzeti bizottságok a melléktermelésben dolgozók által helytelenül végzett munkák fogyatékosságainak helyrehozását, avagy az el nem végzett munkákért kifizetett összegek visszaszármaztatását követelik az EFSZtől. A melléktermelésben dolgozók csalásainak leleplezése után rendszerint lényegesen csökken a szövetkezet bevétele s a tagok munkaegységeinek értéke is. Egyes EFSZ-ek gazdálkodásának eredményei tanúskodnak a legjobban arról, hogy a melléktermelés kecsegtető lehetőségei eltérítették a szövetkezeteket fő tevékenységük helyes útjáról. így például az 1-i EFSZ 1960-ban 115 százalékra teljesítette a bevételek tervét. Ezt azonban főleg a melléktermelés tette lehetővé, amely a bevételek 65,4 százalékát eredményezte. A szövetkezet, bár 324 százalékra teljesítette a melléktermelés tervét, teljesen lemaradt a növénytermesztési s az állattenyésztési terv teljesítésében. Annak érdekében, hogy a melléktermelés valóban csak előre kitűzött céljait szolgálja, a nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakbizottságainak az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelniök ennek a problé- ! mának. Még mielőtt beleegyezését ; adja ahhoz, hogy az adott EFSZ melléktermeléssel is foglalkozzon, meg kell állapítania, ki a melléktermelés fő szervezője, nincs-e üzérkedőről, avagy rovott múltú egyénről szó stb. Több földművesszövetkezet igen jó tapasztalatokat szerzett a melléktermelésben. Ezek a tapasztalatok további EFSZ-ekben is érvényesíthetők annak érdekében, hogy a melléktermelés valóban hathatós hozzájárulást jelentsen a szövetkezet; gazdasági eredményeihez. Oldrich Petruj, a KNB közrendvédelmi szakbizottságának elnöke. A munkabiztonsági előírásokra egyre nagyobb gondot fordítanak üzemeink. A Mladá Boleslav-i Klement Gottuiald Autógyárban, a 61-- 13-as munkarészlegen egy kilenctagú szocialista munkabrigádban alakult meg elsőnek egy munkabiz1 tonsági őrs. Képünkön: K. Bartoň és L. Zouhar, az őrs tagjai a sajtológépen dolgozó R. Holečkovával a munkabiztonsági előírások betartásáról beszélgetnek. (J. Finda - ČTK - felv.) • * * GEORGIJ PAVLOVICS ANSZIMOV, a Moszkvai Nagyszínház rendezője hosszabb tartózkodásra Prágába érkezett. Rövidesen megkezdi Szergej Prqkofjev Egy igaz ember című operájának rendezési munkáit a Nemzeti Színházban. FEBRUÁR 4 ÉS 10 KÖZÖTT kisebb volt hazánkban a forgalom s ez a balesetek számában is megmutatkozott. Kilenc súlyos közlekedési baleset történt ezen idő alatt, amelyeknél 5 személy életét vesztette, nyolc pedig súlyosan megsebesült. A súlyos szerencsétlenségek előidézői ez alkalommal javarészt a teherautó-sofőrök voltak. A LUTlNl SIGMA DOLGOZÓI megkezdték a Vietnami Demokratikus Köztársaság részére termelt szivattyús agregátok harmadik részének szállítását. E szivattyúkat 5 hét alatt, rekordidőben készítették el a Sigma dolgozói. VALAŠSKÉ KLOBOUKY-ban szombaton adták át ünnepélyesen a dísztermet, amelyet helyi népművészeti motívumokkal Lojza Baránek festőművész díszít. A dél-morva kerületben már 398 ilyen díszterem van. Itt zajlanak le az esküvők, a névadó és egyéb személyi ünnepségek. A VII. rövidfilm fesztiválon NyugatNémetországban a hat fő díj egyikét a csehszlovák dokumentációs film nyerte. Vladimír Lehký Parazita című rajzfilmje tiszteletbeli elismerésben részesült. SZICÍLIAI ÉNEKESEK léptek fel február 10-én az ostravai Tatran-sportcsarnokban. A „Duo Biancavilla" énekkar lengyelországi vendégszereplése után érkezett hazánkba s Ostraván kívül más városokban is fellép. HOKOVCE községben 611000 koronás befektetéssel elkészüli az új, korszerű híd, amely 24 méter hosszú és 10 méter széles. Kiépítették a közutat is, mintegy 500 méter hosszúságban, úgyhogy most már megindulhat az autóbuszjárat. (b.) A HARMADIK ÖTÉVES TERV folyamán új épületet kap a prágai Zdenék Nejedlý Színház. Ugyanakkor a Nemzeíi Színház történelmi épületét restaurálni fogják. A következő tíz év alatt Ifjúsági színház és központi bábszínház épül és ugyancsak színházat kap Prága VIII. és X. kerülete. MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT KAPTÄROKAT állított elő a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia Méhészeti Kísérleti Intézete. A kaptárok építésénél ezáltal 90 százalék fát takarítanak meg. Az új kaptárokat az erfurti (NDK) nemzetközi mezőgazdasági kiállításon mutatjuk be. BRANDENBURG KÖZELÉBEN epy természetes föld alatti üreget alakítottak át gáztartállyá. Az üregben 300 millió köbméter gázt tárolnak. A ŠKRDLOVICEI ÜVEGGYÁR dolgozói 49 országba szállítják gyártmányaikat. MoSt Uvegkollekclón dolgoznak a tavaszi kiállítások és árumlntavásárok számára. Termékeiket az idén Poznanban. Budapesten, Oslóban, Torontóban, Hollandiában. Ausztráliában. Svájcban és ÜJ-Zélandon fogják kiállítani. 180-ÄGYAS TURISTASZÁLLÓ épül az Alacsony-Tátrában, Brezno közelében. Az első vendégek már az Idei nyáron élvezhetik az új turistaszálló nyújtotta kényelmet. A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZ többéves szünet után ismét műsorára tűzte Gounod Faust című operáját. Az operát R. Szimonov. a Vahtangov Akadémiai Színhá* f*-«ndezője tanította be. C'J SZÖ 294 * 1961. február 15.