Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-12 / 43. szám, vasárnap

A drágakövek világa A bratislavai Oj Színpad ifjúsági együttese tegnap este tartotta Ľudovít Filan Zsolt című új színdarabjának országos bemutatóját. A szerző a szocialista ember ' etikájával foglalkozik darabjában. Az] együttes a CSKP megalakításának 40 évet; évfordulója alkalmából mutatta be a da•' rabot Magda H. Lokvencová rendezésében. < Képünkön a két főszereplő: Hana Kováči• ] ková - Helena Kymákova és Eduard B indás - Ernest Sochor szerepében. (M. Slosiariková - ČTK - felv.) | YMA SUMAC, a világhírű perui] énekesnő, aki november közepe óta ; hangversenykörúton volt a Szovjet- ! unióban, szerdán a Sportpalotában ; 12 ezer néző előtt megtartotta utol- ; só moszkvai hangversenyét. SEZIMOV OSTIBAN új típusú munkás- ! szállók építését kezdték meg az épít- < kezéseken dolgozó munkások részére. A \ központi fűtéses, Ízléses, korszerű bútorokkal berendezett szobákhoz zuhanyozók és fürdőszobák is tartoznak. Ez évben < 25 ilyen egyemeletes és földszintes munkásszálló készül fii. REPREZENTATÍV IPARI KlÄLLllAST i rendez Moszkvában a szovjet-német ] megállapodás alapján a Német Szövetségi Köztársaság. NEGYVEN ORSZÁG RÉSZVÉTELÉ-; VEL nemzetközi rövidfilmfesztivál < kezdődött a Ruhr vidéki Oberhausen- ! ben. JAPÁN A VILÁG LEGNAGYOBB HA- ' LÁS2NEMZETE. Hivatalos adatok szerint < a japán halászflotillák e? összes tengereket bejárják: 1959-ben csaknem 6 \ millió tonna halat fogtak. ELSÜLLYEDT a La Manche-csatornán i február 7-én a Braga nevű norvég hajó.] A hajó személyzetét és az utasokat meg- < mentették. NÉGYHÖNAPOS EURÖPAI KÖRÚTRA indult a Moszkvai Állami Cirkusz. 17 napig vendégszerepel Ham- ' burgban, onnan Rotterdamba, majd Párizsba és Bécsbe utazik. KIGYULLADT A BÉCSI EGYETEM RÉGI '< ÉPÜLETE szerda éjszaka. A tetőszerkezet ] és a nagy terem értékes mennyezeti fres- < kója elpusztult. Az egyetemi könyvtárat sikerült megmenteni. MILÁNÓ MELLETT súlyos vasúti szerencsétlenség történt: egy vonat össze- ] ütközött egy autóbusszal. A szerencsét- < lenségnek 22 halálos áldozata van, 80-an ] súlyosan megsebesültek. A PHILADELPHIAI ÁLLATKERTBEN elpusztult Bamboo, a leghoszszabb ideig rabságban tartott gorilla. ] Bamboo több, mint 33 évig élt rabslgban. 1927-ben, egyéves korában került az állatkertbe. AZ ANGOL KIRÁLYI FÖLDRAJZI TÁRSASÁG 11. Erzsébet királynő jóváhagyásával kitünteti Mihail Szomovot, a le- 1 ningrádi északi- és déli-sarki kutatóin- ] tézet igazgatóhelyettesét az 1950-51- ] ben végzett kutatásaiért. A KROMÉŔÍŽI ÚJSZÜLÖTTEK az ünnepélyes névadás alkalmával emlékérmet ] kapnak a polgári ügyek testületétől. Az ' érem egyik oldalára a gyermek nevének ' kezdőbetűit, a másik oldalira születési dátumát vésik. ÜJ VÉRZÉSCSILLAPÍTÓ KÖTÉST; szabadalmaztatott az egyik amerikai '< cég. A kötszer 2—3 perc alatt meg- ] szünteti a vérzést, s azután telje- ; sen felszívódik a bőrszövetekbe. ELEMI CSAPÁSOK SOJTOTTÁK Görögországot. Az Égei-tenger szigetein és ] az ország északi részein orkán dühöngött, a déli részeken pedig az árvizek j okoztak súlyos károkat. IRINA ARHIPOVA, szovjet énekesnő, a Szovjetunió érdemes művésze; nagy sikerrel szerepelt a Nápolyi és ' Római Operában. A szovjet művész- ! nő Carment énekelte. SZÜNET NÉLKÜL HAVAZIK ÉszakMexikóban, ami ott igen ritka jelenség. A jelentések szerint a hótakaró vastagsága helyenként eléri a 25 cm-t. ÁPRILISBAN TARTJÁK MEG Velencében az idei zenefesztivált A Doge-palota udvarán Verdi Othelló [ című operáját mutatják be. A KIJEVI EGYETEMEN előkészítő fakultást szerveztek külföldiek részire. Az új fakultásra afrikai fiatalokat vesznek fel. Az ékszerüzlet kirakata tele szebbnél-szebb gyűrűkkel. Az egyikben zafír, a másikban akvamarin, a harmadikban ametiszt, rubin, topáz és még ki tudná felsorolni a sok csillogó drágakő nevét. A kövek tiszták, áttetszőek, sehol egy buborék, sötétebb vagy világosabb részecske, minden darab maga a tökéletesség. Valódi vagy mesterséges drágakövek ezek? A természet, vagy az ember müvét tartod a kezedben? Ha II. Rudolf alkimistái négy évszázaddal később éltek volna bizonyára elámulnak, hogyan változik át az alumínium ammoniumszulfát sziporkázó drágakővé. Verneuil francia vegyész az 1890-es években jött rá arra, hogy drágaköveket vegyiúton is elő lehet állítani. Sokáig csak Franciaországban, Svájcban, és Németországban ismerték a mesterséges drágakövek készítésének titkát. Később a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok is megkezdték gyártásukat. Csehszlovákia 1948-ban csatlakozott a fent felsorolt államokhoz, és ezzel ki is merítettük a mesterséges drágakövek „lelőhelyeit." Az Ottí nad Labem-i hatalmas Vegyipari Kombinát egyik kis műhelyében éjjel nappal égnek a Verneuil-kemencék. A csehszlovák mesterséges drágakövek nem csupán a hazai piacon, hanem külföldön is igen keresettek, és így a 26 tagból álló kollektíva három műszakban, vasárnap, ünnepnap, hétköznap, éjjel-nappal egyfolytában termel, hogy eleget tegyen a megrendeléseknek. Gyártmányaik nemcsak mint ékszerek kerünek forgalomba, nélkülözhetetlenek más iparágakban is. A gramofonok zafír-tűi, az órák rubinkövei, a mérőműszerek csapágyai, egyszóval minden olyan alkatrész, amelynél fontos,hogy rendkívül kemény legyen, nyers állapotban innen kerül ki feldolgozásra. Tégyünk körsétát ebben a varázskonyhában és nézzük meg, hogyan születik a drágakő. Kabátot, pulóvert és minden meleg holmit kísérőnk, Jaromír Zbudil elvtárs tanácsára a kis ellenőrző laboratóriumban hagyunk. Az első helyiség nem áll másból, mint egy nagy, ezer fokra hevített kemencéből, amelyben bizonyos idő után az alumínium-ammóniumszulfát alumtniumoxiddá változik. A hófehér, pehelykönnyű finom puderszerű anyagot átszitálják, hogy a legkisebb durva csomócskától is megszabaduljon. Majd aszerint,, hogy milyen színű kristályt akarnak, megfestik, például a rubin krómsó hozzáadásával kapja vörös színét. A következő teremben az egymás mellett függőlegesen elhelyezett nyílt lánggal égő kis kemencék olyan hangulatot keltenek, hogy egyszeriben megfeledkezünk róla, az atomkorszakban élünk. Itt születik még mindig a jó öreg Verneuil módszere szerint fizikális folyamat által a mesterséges drágakő. A kemence lényege egy korundrudacska, amelyet oxigén-hidrogénlángban kétezer fokra hevítenek, és erre az izzó korund pálcikára szabályos időközökben egy csipetnyi alumíniumoxid esik. A magas hőmérséklet alatt a por alakú alumíniumoxid lassan kristállyá változik. A négy-öt óráig tartó kristályosodási folyamat eredménye az öt centiméter magas kúp alakú drágakő, amelyet ha kihűl, lemérnek, ellenőriznek és utána már a drágakövet feldolgozó szakemberek gondjaira bíznak. Egy-egy kristály körülbelül háromszáz karát. Évenként több mülió karát drágakő készül egyelőre tizenhat színárnyalatban, de 1963-ra 200 százalékkal akarják emelni a termelést és kibővíteni a színskálát. Nem szóltunk még azokról, akik a természettel versenyre kelve bebizonyították, hogy az ember szebbet, jobbat, tökéletesebbet tud alkotni. A mesterséges drágakő minden tekintetben felülmúlja a föld mélyén évezredeken át születő, növő drágaköveket. A kis kollektíva minden egyes tagja kiváló szakember. Egy olvasztár 50 kemencét ellenőriz s ha nem találja el pontosan azt az időt, amikorra a kristály „megérett", kinőtt, a drágakő veszít karátértékéből és minőségéből. Ennél a munkafolyamatnál a legfontosabb, legmegbíztatóbb műszer a munkás szeme és egy darabka sötét üveg, amelyen keresztül figyeli a kristály növését. Václav Smíšek mester büszkén mesélte, hogy tavaly június óta versenyeznek a szocialista munkabrigád címért. Pártunk megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy emelik az egy kristályra eső karátértéket, ami még pontosabb ellenőrzést, még alaposabb munkát kíván valamennyiüktől. Elhagyjuk a drágakövek világát, ahol újabb tanújelére találtunk az emberi észnek, ügyességnek és szorgalomnak. KIS ÉVA A PUSZTA hátér . keményre fagyott földjén nagyokat zökken a betongyűrűkkel megrakott szekér. A rugók nélküli alkotmány rázását csak a kocsis tűri. A négy kísérő inkább a szekér után gyalogol. Mozgás közben a hideget is jobban bírják. Terjedelmes földtábla közepén, egy kiásott kútnál áll meg a fogat. Az emh' ' lerakják a szállítmányt és a betongyűrűk kútba eresztésére készülődnek. Ne olyan kútra gondoljanak, mely- ' nek vize az ember szomját oltja. Ez a kút a talaj vízfeleslegének egyik állomása. Odébb mér kettő is szolgál hivatásának. Beléjük csobog a föld gyomrában elrejtett alagcsövek hálózatából a víz, hogy egy vastagabb alagcsövön keresztül a nyílt csatorna felé vehesse útját. Különben ez a kút arra jó, hogy ellenőrizhessék, vajon minden oldalról folydogál-e a víz, meg aztán rajta keresztül levegő jut a talajba. A né'-- ember ilyen kútba eresztgeti a betongyűrűket. ők tulajdonképpen nem a talajjavítási szövetkezet dolgozói, az EFSZ tagjai, de amióta megalakult a talajjavítási szövetkezet, ha csak egy mód is van rá, segítenek. Míg a talajjavítók szabadságon vannak, addig ők megcsinálják a két kutat, összeszedik a szanaszét heverő alagcsöveket, hogy mire amazok visszajönnek, egyesült erővel lássanak hozzá a szükséges anyag (kavics, kő, alagcsövek) szállításéhoz. A talajjavítók kérik, hogy mire felenged a föld, az anyagbeszerzésre ne legyen gondjuk. Csakis a lecsapolást folytathassák. EREDMÉNYES ez az együttműködés. Márciustól — ugyanis ekkor kezdték meg a talajjavítók a munkát — az év végéig közel 3 kilométeren rakott le alagcsövet és 815 A NIŽNÁ NA ORAVE-I TESLA ÜZEM — ahol kiváló minőségű televízorokat gyártanak — alig hároméves múltra tekint tfssza. Az üzemben a termelés leghaladóbb módszereit vezetik be, hogy a termelést a tavalyi 110 ezerről 159 ezerre növeljék. Eddig már hat G jelzésű szerelőszalagot helyeztek üzembe. Az év végéig még ugyanennyivel gazdagítják a műhelyeket. mmriEKNK Remekekről Kötelező munka ? C

sütörtökön este a petržalkal magyar iskola egyik osztályának padjaiban a szülCk foglaltak helyet. Változott a szerep: a gyermekek maradtak otthon, a szülők me-.tek iskolába — szülői értekezletre. A petržalkai magyar iskola eredményei alapján országos méretben is a legjobbak közé tartozik. Pionírcsapata tavaly elnyerte a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját, a le magasabb pionír-kitüntetést, amivel hazánkban nagyon kevés iskola pionlrcsapata büszkélkedhet. A pionírcsapat nyerte el a kitüntetést, mégis a legjobb iskoláról beszélek? Igen. Egészen természetes, hogy a pionírcsapat jó munkája nem választható el az iskola, a tantestület jó munkájától. Ugyancsak magától értetődő, hogy a pionírcsapat és az iskola munkája sem lehetne eredményes a szülők megfelelő hozzájárulása nélkül. A pionírszervezet a gyermekek szervezete, munkáját közvetlenül a gyermek-aktíva, az őrs. raj és csapat keretében megválasztott gyermek-funkcionáriusok irányítják. Közvetlenül ... Ám el sem képzelhető, hogy a gve: nekek képesek lennének önmagukat vezetni a felnőttek segítsége nélkül. A pionírszervezet szervezeti felépítése azt a célt szolgálja, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dolgozni, tevékenykedni. A szervezet munkájának mégiscsak a pedagógusok adják meg az Irányt a kitűzött célnak megfelelően. Ennek az irányításnak is megvannak a maga sajátosságai. Az első és legfontosabb: a gyermekek munkáját úgy kell befolyásolni, hogy ne fosszuk meg őket a kezdeményezéstől. Érezzék azt, hogy ez az ő szervezetük, ahol a pedagógus segít és nem rendelkezik. Persze, az irányitásnak ez a formája nem könnyű. Könnyebb azt mondani: ezt pedig így kell tennetek, viszont nehezebb a gyermeket úgy rávezetni valamire, hogy azt higyje, a megoldás az ő ötlete. A

nnál értékesebb a petržalkai iskola sikere, mert a pionírcsapat jó munkájáért, tehát a nevelés nehezebb szakaszén nyerte el. A szülök valóban magukénak tekintik az iskola problémáit. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a nagyon rossz időjárás ellenére, a távoli részekről is szép számban eljöttek. Erről tanúskodik az élénk, nemegyszer heves vita is, amelynek csupán az idő előrehaladottsága vetett véget. Sok-sok probléma merült fel. Szóba kerültek a tévesen „kényesnek" hitt kérdések is. Az értekezlet azonban azt bizonyítja, hogy a valóságban nincsenek kényes kérdések. A felmerült problémákat meg kell oldani és ezután már nem „kényesek". Az egyik édesanya felvetette, kötelesek-e a gyermekek az Iskolában dolgozni? Nos, eleve helytelen a kérdés megfogalmazása. A munkára való nevelést, a munkához való viszony helyes kialakítását szükségesnek tartjuk. Erre mér a tanterv is gondol. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a gyermek maga is bekapcsolódik az egyes munkafolyamatokba. Nagyon helytelen lenne, ha a gyermek előtt úgy állítanánk be, hogy ezt a munkát parancsra, kényszerből köteles végezni. Ezzel pedagógiai elgondolásunk csődöt mondana és nagyon károsan befolyásolnánk a gyermek jellemének, életfelfogásának alakulását. Képzeljük el, hogy olyan fiatalok kerülnének ki az iskolából, akik a munkában kényszert, csakhogynem büntetést látnak! A munkához való viszony kialakulására egyaránt hatással van a szülő és az iskola. Helytelen lenne, ha a szülő a gyermek előtt rosszalná a műhelyben, a mezőn végzett' munkát. Az iskola helytelenül tenné, ha a munkára való nevelés eredményeit a ledolgozott órák számában, esetleg az érte kapott pénz összegében mérné le. Nem, mi ilyen eredményeket nem akarunk. A szülők és az iskola jó munkájának eredménye majd a felnőtté váló gyermek munkaszeretetében és munkasikereiben tükröződik ... T

ermészetesen, megesik, hogy az EFSZ vagy az állami gazdaság vezetősége az iskolától gyors segítséget kér a termés megmentésére. Nem titok, hogy sok helyen az ilyen segítséggel eleve számolnak és a kelleténél gyakrabban fordulnak az iskolához segítségért. Mi ezt csak ellenezhetjük! Olyan eset is előfordul, amikor a termést a kedvezőtlen időjárás vagy más előre nem látott oknál fogva valóban veszély fenyegeti. Ilyen segítséget nem tagadhatunk meg! Ennek megvan a maga pedagógiai alapja is. Micsoda fennkölt érzés a gyermek számára, ha tudja, érzi, hogy munkájára számítanak a felnőttek és komoly hasznot jelent a társada'nm számára. A munkához való viszony kialakításának ez is egyik formája. Csak ilyen esetben meg kell találni a kellő formát. A gyermeknek úgy kell éreznie, hogy az ő munkája most szükséges és helytelen lenne, ha kellő aláfestés nélkül kötelezően munkába állítanánk őket. A szülői értekezleten sok szó esett a munka jutalmazásának problémájáról is. Bizony, nem másodrendű méter nyílt csatornát épített a talajjavító szövetkezet 7—8 embere. Ügyesen dolgoznak a talajjavítók, s ha a szükség megkívánja, a munkanapot Is meghosszabbítják. Az egyik napon csak úgy tréfából említette meg Bobovőák Ondrej, a talaj javítási szövetkezet elnöke: — No, Jozef, ezt ma nem ásod ki — s a kijelölt helyre mutat az elnök. — Végén csattan az ostor — válaszol Hvozdík elvtárs, s míg a fél méter mély és 163 méter hosszú árok el nem készült, nem tette le az ásót. Ogy mondják a zemplíniekről, hogy kitűnő talajjavítók. Rozhanovcen sem mondhatnak mást róluk, hisz háromnegyed év alatt 35 hektár földet adtak vissza az EFSZnek. Igen, visszaadtak, mert tulajdonképpen ez a föld két évtizeddel ezelőtt jól termett, 25—27 mázsa gabonát hektáronként. Az utóbbi években alig 7,5 mázsa árpát vagy búzát takarítottak be hektárjáról. A betongyűrűkkel foglalatoskodó bácsik mondják így, Kaduk Štefan, a földművesszövetkezet csoportvezetője is ezt állítja, meg más bizonyíték is alátámasztja, hogy régen jő! teremhetett itt a föld. A talajjavítók ásás közben alagcsőhálózatra leltek. Az egyik csőből még most is bugyog a víz. Hogy ki, vagy mikor végzett talajjavítást, arra már az idősebbek sem emlékeznek. Bizonyos, hogy elődjeink is csak úgy használhatták a földet, ha lecsapolták róla a fölösleges vizet. A TEREPET NÉZVE az első látásra ?->kan aZt mondanák, hogy az eléggé magasan fekvő föld nem szorulhat talajjavításra. Tény azonban az, hogy a hegyekből leáramló esővíz eláztatja a talajt, mert az agyagréteg akadályozza a víz elszivárgását. Hanem már nem sokáig tevékenykedhet a természet kénye-kedve szerint. Május elsejéig a talajjavítók a hatalmas tábla, másik részén is utat mutatnak a víznek s a szövetkezetesek számítgathatnak, menynyivel ad jobb termést a föld. Az eredménnyel bizonyára meg lesznek elégedve s még kiadósabban támogatják majd a talajjavítási szövetkezet dolgozóit, hogy a hátralévő 216 hektár földet is minél gyorsabban és olcsóbban lecsapolhassák. Különben az eddigi befektetésekre sem lehet partäsza senkinek. Az előző becslések szerint 6068 koronában szabták meg egy hektár lecsapolási költségeit. Ám a takarékos talajjavítók hektáronként 675 koro

: nát megtakarítottak belőle. S ha á megjavított földön a ringó gabona telt kalászai gyönyörködtetnek majd, nem lesz kétséges, hogy az 5393 korona megtérülésére sem kell soké várni. Benyus József kérdés. Néhány szülő úgy értesült, vagy legalábbis abban a tudatban élt, hogy gyermeke az elvégzett munka mennyisége után megkapja az arányos részesedést. (Állítólag a gyermekeket is így tájékoztatták.) Nem így történt Nem is történhetett. A gyermekeket a munka mellett közösségi szellemre is neveljük. A csapat keretén belül megkeresett összeg a pionirszervezet pénztárába kerül, amit azután kpz ö s e n használnak fel. Hasonló félreértésre került sor egy másik kérdésben is. Az iskola diákjai az állami gazdaság cukorrépáját két hektáron takarították be. Ezért hatvan kilogramm cukrot kaptak. Ogy tervezték, hon" ezt a cukrot szétosztják a gyermekek között. Nagyon helyesen mutattak rá a szülők, hogy felesleges szétosztani, a közös pénztárba kell folyósítani az ellenértéket és abból teadélutánt vagy más összejövetelt rendezhetnek. A jutalmazás vagy a jutalom közös felhasználásának kérdése szintén fontos pedagógiai probléma, ami ugyancsak hatással lehet a gyermek munkához való viszonyának alakulására. Erről beszélt Kovács István szülő egyszerű, de nagyon meggyőző szavakkal. A helyes jutalmazás további munkára serkenti, a helytelen pedig elkedvetleníti az embert. Így v^n ez a felnőtteknél és talán még hatványozott mértékben a gyermekeknél is. N

agvon helyes, hogy a szülői értekezlet őszinte légkörében megvitatásra kerültek ezek a problémák. A jövő számára szülők, pedagógusok, egyaránt levonták a kellő tanulságot. Problémák a nevelésben mindig lesznek. De ezeket a szülők és a nevelők közös igyekezetével, őszinte törekvésével mindig meg lehet és meg is kell oldani. Zsilka László fll 5 t'61. február 12.