Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)
1961-02-08 / 39. szám, szerda
Világ -proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZ0TT5A6ANAK NAPILAPJA ^ S Mai szamunkban! * | | ^ $ s ^ s K portugál ellenzék új, demokratikus A KGSX állandó bizottságának ülése (4. old.} Ä portugál ellenzék új, demokratikus kormány megalakítását követeli (3. old.) Kennedy kormánya depresszióval küzd (3. old.) A jótól a jobb felé (4 old.) Zavargások és harcok Algériában (4. old.) A KGSX állandó bizottságának ülése (4. old.)' A vezetés helyes módszereinek iskolája (5. old.) Beszámoló a „Varázsfuvola" bemutatójáról (5. old.) Hírek — sport (6. old.) 1961. február 8. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 39. szám Ä $ *ssssfrxrs/sssssss//ssssssfssrssfssM/sssM/r/mm/sssmr/r^^^ 1MÉII o Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1960. évi fejlődéséről 1960-ban számos ágazatban és szakaszon gyorsabb volt a fejlődés, mint a második ötéves terv előző éveiben. Általában jelentősen túlteljesítettük a második ötéves terv feladatait. 1960-ban a következő eredményeket értük el az egyes népgazdasági ágakban: I. Ipar Az ipari nyerstermelési tervet 1960-ban 101,2 százalékra túlteljesítettük. Az ipari termelés 1959-hez képest 11,7 százalékkal növekedett, ami a második ötéves terv folyamán elért legmagasabb évi növekedési ütem. A termelőeszközök termelése ugyanakkor 13,2 százalékkal, a közszükségleti cikkeké pedig 9,6 százalékkal volt nagyobb. A tervnek megfelelően a nehéz- és általános gépipari, s a vegyipari minisztérium vállalatai, valamint az építőanyaggyártó ipari vállalatok érték el a legnagyobb növekedést. E vállalalatok termelésének növekedése meghaladta az ipari termelés általános növekedésének a felét. A következőkben áttekintő képet nyerünk az ipari nyei;sterme!ési terv teljesítéséről és a teťmelés növekedéséről az egyes iparvállalatokban: Iparvállalatok Xervteljesítés 1960 1959-hez képest százalékban százalékban Az ipar általában 101,2 111,7 ebből a következő minisztériumok vállalatai: fűtőanyag és energetikaipar a) fűtőanyag 101,7 103,5 b) energetika 101 114,4 kohó- és ércbányaipar 99,8 111,6 vegyipar 102 114,2 nehézgépipar 100,5 115,7 általános gépipar 101,2 116 építőipar (építőanyaggyártás) 103,2 116,5 közszükségleti ipar 101,7 108,2 élelmiszeripar 101,1 106,7 A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok: 101,3 110,1 ebből: helyi ipar 101,9 107,5 az építőipari nemzeti vállalatok kerületi társulásai 99,8 112,5 szövetkezeti ipari vállalatok 102 106,5 Bár a nemzeti vállalatok túlnyomó többsége túlteljesítette a tervet, akadt még 120 vállalat, mely nem teljesítette tervét. Egyes fontos termékfajták tervének nem teljesítése, valamint egyes termelési feladatok egyenlőtlen teljesítése egyes vállalatokban fékezte az iparvállalatok és más vállalatok termelését és megbontotta a népgazdaság szükségleteinek tervezett összetételét. Az országos értékesítési tervet 1960-ban mind általános értékében, mind az egyes gazdasági irányzatokban teljesítettük. A minisztériumok fokozott figyelmet szenteltek a piaci és a kiviteli értékesítési értékterv teljesítésének. Ám nem sikerült megszüntetni a tervezett választék betartásában mutatkozó hibákat, ami különösen a Kohó- és Ércbányaipari Minisztérium vállalataira vonatkozik. Az ipari termelés növekedésének 62 százalékát a munkatermelékenység fokozásával értük el. Az egy dolgozóra és egy munkás ledolgozott munkaórájára eső munkatermelékenység 1959-hez képest 6,9 százalékkal volt nagyobb. 1960-ban 97 ezerrel gyarapodott az ipari dolgozók száma és elérte a 2 303 000-t. A minisztériumok által irányított iparvállalatokban 2 014 000, a szövetkezeti iparban 108 ezer, a nemzeti bizottságok által irányított iparvállalalatokban pedig 181 ezer alkalmazott dolgozott. Ezenkívül 1960 végén az ipar több mint 114 ezer tanoncot foglalkoztatott. 1959-hez képest megjavult a munkaidő kihasználása és a munkások a kihasználható munkaidőnek 92 százalékát dolgozták le. A túlórák részaránya az 1959-évi 5,9 százalékról 1960-ban 5,2 százalékra csökkent. A munkamulasztás is kevesebb volt. Részben kibővült a második műszakban végzett munka. Azzal szemben, hogy 1959 decemberében a második és a harmadik műszak részaránya az első műszakban ledolgozott napok 36,7 százalékát tette ki, 1960 végéig ez a részarány 41,2 százalékra növekedett. Egyes vállalatokban azonban lassan növekedett a műszakváltások száma. Az előző évek eredményes tervteljesítése és jó gazdasági eredményei lehetővé tették, hogy a legfontosabb ágakban megkezdjük a munkaidő lerövidítését heti 42, a föld alatt dolgozó munkások esetében heti 40 órára. 1960 végén 87 vállalatban vagy üzemben alkalmazott 132 ezer dolgozó közül 111 ezer munkás már rövidebb munkaidőben dolgozott. A termelés és a munkatermelékenység tervének teljesítésében kedvezőbb eredményeket értek el ezek a vállalatok, mint azok, amelyekben megmaradt a normális munkaidő. Tovább fejlődött az újítók és feltalálók mozgalma. Több mint 260 ezer újítási javaslatot és 7803 találmányt nyújtottak be. Növekedett a szocialista munkabrigádok és a mozgalomba bekapcsolódott dolgozók' száma. Az általános árutermelés önköltségei az iparban 1959-hez képest 2,2 százalékkal csökkentek. Az anyagköltségek azonban nem csökkentek a tervben megkövetelt arányban, ami különösen a Nehézgépipari, valamint a Kohó- és Ércbányaügyi Minisztériumra vonatkozik. Az önköltségeket mindenekelőtt a Kohó- és' Ércbányaügyi és a Közszükségleti Ipari Minisztérium egyes vállalatai lépték túl. Az aránylag jelentős selejtképződés azonban csökkentette az önköltség-megtakarításokat. | 1960-ban folytattuk a kő- és barnaszén, lignit, kaolin, öntödei homok, magnezit és kovaföld újabb lelőhelyeinek felkutatását. Az ipar műszaki ellátottságának további fokozódása a villamosenergia-fogyasztás növekedésében nyilvánult meg. Előzetes adatok szerint az egy munkásra eső villamosenergia-fogyasztás 1960-ban 10 800 kWóra volt, míg 1959-ben csak 10 200 kWóra. Az egyes ipari ágakban 1960-ban a következő eredményeket értük el: A fűtőanyagban növekedett a kőszén, a barnaszén és a lignit fejtése. A fejtési tervet túlteljesítettük, bár a barnaszénfejtési tervet utólag fel is emeltük. Termék x o> >0) >4) f 1 0 >> e °> S n 01 o -S co £» OS > OJ -H <« <M a "i C •u '4) M >SÄ H 'nŕ kőszén ebből: az Ostrava-Karviná-i szénkörzet barnaszén lignit kőolaj ezer tonna 26 400 100,2 20 868 54 960 2 928 137 99,9 102,3 101,8 105,5 . e N a •C r- 1 1 o ® O) S S S « « os os — H H > ' 104,3 104,9 108,8 113,0 111,6 A barna- és kószénfejtés növekedése ellenére az év végén nehézségek merültek fel az osztályozott barnaszénfajták szállításában. Egyéb okokon kívlil e helyzetet főként a közlekedés és a cukorgyárak fokozott szénfogyasztása idézte elő, amit viszont a teljesítmények és a termelés túlteljesítése váltott ki. A szénfejtésben tett hatékony Intézkedések az átmeneti nehézségek gyors leküzdését eredményezik. / A szénbányákban tovább növekedett a fejtés és az előkészítő munkálatok gépesítése. A géppel fejtett szén részaránya 1960-ban a kőszénbányák általános fejtésének mintegy 49 százalékát képezte. Az energetikai ágban hazánk vlllamosenergia-termelése elérte a 24 milliárd 400 millió kWórát és a tervet 100 és fél százalékra teljesítettük. A villamosenergiatermelés 1959-hez képest 11,7 százalékkal nagyobbodott. Eredményesen folytatódott az erőmüvek és hőerőművek építése. A kohászat és ércbányászat fejlődése 1960-ban nem volt kielégítő, bár egyes fontos termékek gyártása 1959-hez képest növekedett. Nem teljesítettük egyes fontos termékek termelési tervét és nem eléggé láttuk el a népgazdaság szükségleteit, ami kihatott fontos beruházási megrendelések, különösen a Vegyipari Minisztérium megrendeléseinek és a kiviteli megrendeléseknek nem teljesítésére. Termék mérték egység 1960. évi fejtés Tervtel-jesítés %-ban 1960 1959-hez viszonyítva %-ban nyersvasérc ezer tonna 3120 97,6 105,1 darabosított vasérc 380 98,7 104,2 nyersvas »» 4 695 99,5 110,6 acél 6 768 99,3 110,3 hengereltárú (csövek nélkUl) » 4 482 99,6 111,6 ötvözött nemes acéllemezek 21 100,8 135,3 acélcsövek 629 98,6 113,7 betonacél >f 485 105,5 134,6 Oj kapacitásokat helyeztünk üzembe, mint például egy nagyolvasztót, három martinkemencét, három villanykemencét, darabosító berendezést, stb. A vegyipari, gumi- és azbesztipari ágban a termelés üteme az előző évekhez képest növekedett. Gyorsabban növekedett az alapvető vegyipari ág. Részaránya az általános ipari termelésben 1959-hez képest fél százalékkal növekedett és elérte a 6,1 százalékot. A második ötéves terv első éveiben 4 év kellett ilyen növekedés eléréséhez. 1960-ban új berendezéseket hoztunk üzembe nátriumhidroxid, polivinilklorid és viszkóza-kordselyem gyártására. Az új vegyipari kapacitások építési tervét nem teljesítettük kielégítően, különösen a központilag tervezett építés maradt el, mint például a kőolajvezeték, a kralupyi kaucsukgyár, stb. építése. Az év végén lényegesen megjavult a kaucsukgyár építésének teljesítése. További sikereket értünk el új plasztikus és szintetikus anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásának és a belőlük készült termékek: mázolőanyagok, agrokémiai készítmények gyártásának elsajátításában. A gép- és fémfeldolgozó ág termelése 1960-ban gyors ütemben fejlődött. A gépipar részaránya az ipari termelés általános terjedelmében elérte a 33,7 százalékot. A beruházási építés és a külkereskedelem szükségleteivel összhangban elsősorban az energetikai és hengermű berendezések, vegyipari berendezések, lokomotívák, automata- és félautomata esztergagépek gyártása növekedett. Annak ellenére, hogy általában jól teljesítették a gépipari gyártmányok szállítási tervelt a beruházás és a külkereskedelem igényeinek kielégítésére, a választékban még mindig hibák mutatkoztak. Például számos központilag tervezett építkezés és a forgalom számára nem biztosítottuk a gépszállítmányokat. 1960-ban folytatódott a műszaki fejlődés és meghonosítottuk új progresszív gépek és berendezések gyártását, ami jelentősen kihat a munkatermelékenység növekedésére az egész népgazdaságban További automata szerszámgéptípusokon kívül eredményesen befejeztük a kenyérés péksütemény-gyártó automataberendezések fejlesztését, melyek többszörösen növelik majd a munka termelékenységét. Megkezdtük egy új típusú daru gyártását, melynek súlya az előző típusokkal szemben 25 százalékkal csökken, a munkaigényesség pedig 20 százalékkal kisebb. A mezőgazdasági gépek közül bevezetjük egy új típusú, csekély üzemanyagfogyasztású Zetor-Major traktor, valamint a mezőgazdasági munkálatok gépesítéset fokozó további mezőgazdasági gépek gyártását. A gépipari vállalatok, üzemek és részletek beruházási építésében jobb eredményeket értünk el, mint 1959-ben. A központosított építésben azonban rosszabbul teljesítettük a feladatokat, mint a decentralizáltban. 245 ezer négyzetméterrel bővült a gépipari vállalatok kapacitása, ebből a termelőrészre 148 ezer négyzetméter esett. 1960-ban a gépiparban megjavult a műszakváltás, de a többi ágak többségéhez képest még mindig csekély. Az építőanyaggyártás is növekedett, de fontos termékek többségénél nem értük el a tervezett színvonalat. Az 1960. évi építőanyagszállítmányok nem fedezték kellőképpen a népgazdaság szükségleteit. Csak a cementszállítások és azbesztcement burkolatanyagszállítások tervét teljesítettük. Még mindig túlléptük az anyagfogyasztási normákat. A közszükségleti ipar termelése 1960-ban gyorsabban növekedett, mint 1959-ben. Mivel a fogyasztás lényegében gyorsabban növekedett a tervhez viszonyítva, a közszükségleti ipari vállalatok lehetőségeik keretében igyekeztek minél jobban túlteljesíteni terveiket. A népgazdaság ily módon 1960-ban 500 millió értékű termékkel kapott többet. Nehézségeink voltak a textilipar műfonalellátásában, amit a vegyipari vállalatok elégtelen termelése okozott. Egyes közszükségleti ipari ágakban további új technológiai módszerek érvényesültek és bővültek. A gyógyszergyártás terén tovább növekedett egyes fontos gyógyszerek gyártása: a sztreptomiciné például 86,3, a penicilliné 3,3, az antibiotikumoké általában 92, a vitaminoké 203,7, a szulfanomidoké pedig 6,3 százalékkal. A gyógyszeripari dolgozók 38 fajta új gyógyszerkészítmény és orvosság, például egyes vitamínfajták gyártását sajátították el és vezették be. Az élelmiszeripar 1960. évi termelése mintegy 7 százalékkal növekedett, az évi tervet túlteljesítettük. A megnövekedett belpiaci és kiviteli szállításokat is kedvezően teljesítettük. A tejipari ágban a felvásárlási terv nem teljesítése miatt nem teljesítettük a termelési tervet. (Folytatás a 2. oldalon) Termék: mérték egység 1 Termelés ! 1960-ban Tervteljesítés 1 %-ban 1960 1959-hez képest | %-ban csontos hús ezer tonna 440 99,0 106,4 húskészítmények ii 191 102,7 104,4 leölt vágóbaromfi ii 22 110,4 120,3 nyers sertészsír „ 61 101,6 101,6 csarnoki vaj ii 58 94,5 105,5 csarnoki tej millió liter 1 001 100,2 103,0 sajt ezer tonna 41 86,9 94,6 búzaliszt ii 1 094 107,6 107,5 péksütemény ii 333 101,7 109,9 tartós sütemény ii 64 111,3 117,3 nem csokoládés cukorka ii 45 107,2 114,0 cukor ii 881 98,2 121,9