Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-07 / 38. szám, kedd

A kísérleti dolgozó

k megmutatják, hogyan lehet 3 év alatt teljesíteni az ötéves tervben vállalt feladatokat Ä PIEStANYI Növénytermesztési Kutatóintézet üzemi pártszervezetének széleskörű feladatai vannak. A kommunisták a pártonkívüli dolgozókkal együtt végzik a tudományos kutatófeladatokat a borovcei gazdaságban és az üzemi adminisztratív osztályon. Emellett a feladatok minden említett szakaszon jelentősek és csupán kisebb-nagyobb akadályok leküzdésével oldhatók meg. A kommunisták ezen a munkahelyen ennek tudatában vannak. Az évzáró taggyűlésen a feladatok biztosításáról nemcsak a beszámolón és a vitában esett szó, hanem határozatokban vállalták azt a kötelezettséget, hogy a harmadik ötéves terv első évi feladatait túlszárnyalják, hogy a borovcei kísérleti gazdaságban a harmadik ötéves tervben foglalt feladatokat minden mutatóban három év alatt teljesítsék. Ezeket olvasva számos dolgozó okvetlenül .felteszi a kérdést, hogy egyáltalán lehetséges-e ez? Erre a legjobb választ a borovceiek munkájának eddigi eredményei adják. A kísérleti intézet gazdasága a tudomány és kutatás rendszeres érvényesítésével a legutóbbi három év alatt nagyon szép eredményeket ért el. A búza hektárhozama csaknem öt, a tavaszi árpa hektárhozama 15 métermázsával növekedett. A mezőgazdasági föld egy hektárján a múlt évben 1136 liter tejet és 285,4 kg húst'termeltek. EZEK AZ ADATOK eléggé meggyőzőek a kötelezettségvállalás és teljesítése reális voltának megítélésére. Azonban rá kell mutatni arra, ami a legfontosabb, ami az eddigi és a jövő eredmények szilárd kezessége. Ez elsősorban a párt üzemi szervezetének és tagjainak az egyes mun-. A gyümölcsösben A mérsékelt téli időjárást a sabinovi szövetkezetesek a fák metszésére használják ki. 28 hektáros gyümölcsösükben Koloman Štefan vezetésével négytagú csoport ritkítja a fák sűrű kordháit. Már több mint 5 hektáron végezték el a ritkítást. (vn) kaszakaszokon kifejtett kiváló tevékenysége. Ez a pártszervezet azok közé tartozik, amelyek megértették küldetésüket. Különös gondot fordít a szocialista munkaverseny kibontakoztatására. Már négy munkaközösség versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. fjMeg jegyezzük, hogy az évzáró taggyűléseken mind a beszámolókban, mind a vitafelszólalásokban nemcsak a pozitívumokról, hanem az egyes szakaszok fogyatékosságairól is szó esett. Erre való tekintettel szilárd meggyőződésünk, hogy a kutatóintézet kommunistái megállják a helyüket. Ezt igazolja a növénytermelésben dolgozók Sadloň elvtárs vitafelszólalása. Sadloň elvtárs bírálata szerint nem fejtenek ki kellő törekvést, hogy a fiatalságot megnyerjék a mezei munkáknak. De nemcsak bírált, hanem konkrét javaslatot is tett, hogyan lehet a böl^efődék és az óvodák megfelelő kapacitásának biztosításával elsősorban a fiatal asszonyokat megnyerni a mezőgazdasági munkáknak. Elegendő számú és főképp fiatal dolgozó megnyerésével és a gépesítés kihasználásával be lehet tartani az agrotechnikai határidőket, ami rendkívül fontos a nagy hektárhozamok elérése szempontjából. EBBEN A KÉRDÉSBEN nem volna érdektelen részletesebben foglalkozni a vitafelszőlalások tartalmával, ami azonban sok helyet venne igénybe. Nem lehet azonban említés nélkül hagyni Talajka elvtárs, tehéngondozó vitafelszólalását, aki bátran mutatott rá az állattenyésztésben, főképp a fejőstehenek gondozásában mutatkozó fogyatékosságokra. A fejők között is vannak olyanok, akik túl korán hagyják abba a vemhes tehenek fejését, esetleg nem törődnek azzal, hogy idejekorán lefolyattassák a teheneket stb. Amikor ezek a fogyatékosságok gyakrabban megismétlődtek, Talajka elvtárs megkérte az állattenyésztőcsoport vezetőjét, hogy legalább két-három túlkorán elapasztott tejű vemhes tehenet oszszon be hozzá próbára. Az eredmény az volt, hogy ezek a tehenek napról napra több tejet adtak. Ezen tehenektől viszonylagosan rövid idő alatt több mint 230 liter tejet fejt és mégidejekorán előkészítette őket az 'ujabb laktációs időszakra. - Az tehát a teendő, - mondotta Talajka elvtárs, T hogy jobban kell az embereket nevelni, rendszeresen kell ellenőrizni munkájukat és az észlelt fogyatékosságokat velük együtt rögtön a helyszínen meg kell beszélni s a lehető legrövidebb időn belül ki kell küszöbölni. Csak így érhetjük el, hogy Borovcén a jelenlegi tehénállománytól több ezer liter tejjel többet fejhessünk. Talajka elvtárs szavait elsősorban az állami gazdaságoknak és az EFSZeknek kellene megszívlelniük, mert Borovce nem az egyedüli, ahol hasonló fogyatékosságok merülnek fel, bár tehenenként évente 3350 liter tejet nyernek. A KUTATÓINTÉZET üzemi pártszervezetének évzáró taggyűlése határozataiban a vitafelszólalásokből indult ki. A többi között határozatot hozott, hogy elsősorban a Növénytermesztési Kísérleti Intézet egyes szakaszain működő pártcsoportok munkáját fogja megjavítani. A pártcsoportok tevékenysége minden bizonynyal kellő biztosíték lesz a szakszervezet és a CSISZ-szervezetek tevékenységének megjavításához. Ondrej Magna Levél érkezett... A levél története érdekes. Borongós, őszutói este volt. Ojra felhúztuk a gumicsizmákat, mert « nélkül a Kelet-szlovákiai Vasmű újonnan épülő településének betonozott útjain, utcáin sem ajánlatos a járkálás. Nem ám! így jutottunk, el a Sacai munkásklubba és annak első emeletén a könyvtárba. Ízlésesen berendezett helyiség, a falak mentén roskadozó könyvszekrények, előttük afféle pult. A pult mögött fiatal, csinos leány és középkorabeli, megnyerő modorú asszony szorgoskodik. Tennivalójuk akad bőven. A pult előtt gyermeksereg nyüzsög. Iskolások. Kedves epizódok szem- és fültanúi vagyunk. Az egyik feketehajú nebuló már azt a könyvet akarta becserélni, amelyet az nap délelőtt kölcsönzőn ki. Kisebb csalás. Csak hosszabb idő után csappant az érdeklődők száma. Néhány szót váltottunk a könyvtár vezetőjével, Nováéeková . elvtársnövel. Többek között megtudtuk, hogy a könyvtárnak 789 állandó olvasója van, ebből 407 iskolás. Sajnos, további fiatalt akkor már nem is igen tudtak kielégíteni, nincs . elegendő könyvük. Érdekes, a felnőttek is szívesen olvassák az ifjúsági irodalmat... — Magyar könyv? — tettük fel a kérdést. — Sajnos, ebből kevés van — vallotta be az elvtársnő sajnálkozVtW&Etfi Rosszért jót ne várj! rpelnek lassan a napok, már bekopog a tavasz, a földeken újra megindulhat a munka. Nem okoz ez különösebb gondot olyan szövetzetekben és állami gazdaságokban, ahol kijavítva kerülnek elő a gépek, hogy megkönnyítsék a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Péld. Včelárén, Hájban vagy Zádielen mind a traktorosok, mind a szövetkezeti tagok ^nyugodtan vallhatják, hogy nem lepi meg őket a tavasz érkezése, mert a gépeket kijavították, fedél alá rakták. Am ahol a szabad ég alatt rozsda marja az értékes gépeket, ott nem bizhatnak ábban, hogy amikor a legnagyobb szükség lesz a gépekre, hibátlanul helytállnak. így áll a helyzet a fiatal Vyšná Myšľa-i szövetkezetben is, ahol ugyan a sártól megtisztították a gépeket és felszereléseket, azonban elraktározásukról már nem gondoskodtak, ott teleltették őket a szabad ég alatt. Pedig a régi csűrökben, pajtákban találhattak volna annyi helyet, hogy ne az eső mossa, a hó takarja és a zord északi szél „simogassa" a szegény gépeket. A javítássál is keveset törődnek, pedig már tanulhattak volna a múltból, hogy gépek nélkül nagyon drága és fárasztó a munka. Ajánlatos lenne, hogy minél előbb tegyenek valamit a gépek érdekében, mert ha nem, ismét baj lesz az agrotechnikai határidők betartásával, a termelési tervek teljesítésével és a legközelebbi zárszámadáskor Helfen traktoros ismét felteheti — saját magának — a kérdést: Miért nem is kapjuk meg a munkaegységekre tervezett összeg második felét? Jő lenne, ha még a tavaszi indulás előtt megtalálnák rá a feleletet. Ivan Sándor, Košice. va. — Pedig sok itt a magyar doU gozó... Elgondolkoztunk... Hazánk óriási építkezésén a cseh, szlovák, magyar dolgozók egyformán kiveszik részür ket a nagy feladatok teljesítéséből. Egészen természetes, hogy egyenlő életfeltételeket kell számukra teteremteni. A könyv tudást jelent s a könyvtárnak úgy kell dolgoznia, hogy a dolgozóknak lehetősége adódjék minél több ismeret elsajátítására. Ez is előre segíti a nagy. mű építését. Később még azt is megtudtuk, hogy a mulasztás nem egészen a könyvtár hibája. Beláttuk, hogy kezdeti nehézsé~ gek felmerülhetnek, és a fontos az, hogy sikerrel megbirkózzunk velük. Semmi kétség, a könyvtár vezetősége és mi is ezt akarjuk, a nagy közös cél érdekében. Hazajövet a szerkesztőségben is beszámoltunk kelet-szlovákiai utunk tapasztalatairól. S ekkor született meg az elhatározás, hogy meglévő készletünkből néhány könyvet elküldünk a šacai könyvtár részére. A napokban levelet kaptunk a vasmű klubjának vezetőjétől, Josef Nováček elvtárstól. A levélben többek között ezeket olvashatjuk: „Ajándékuk értékes kiegészítése klubunk könyvtárának. Egyben szeretnénk Önöket arról biztosítani, hogy legközelebbi látogatásukig a magyar irodalmi művek számát az Önök kedves hozzájárulásán túl is növelni fogjuk. Kár, hogy a kosicei könyvesbolt vezetője a múlt évi zárlat előtt attól tartva, hogy a takarékpénztár nem utalná át az összeget, nem szállította le a kért könyveket. Különben már ez alkalommal is nagyobb eredményről számolhatnánk be." Nagyon megörültünk e levélnek. Megörültünk, mert bár nem egy, mégis közös • nyelven szóltunk egymáshoz. Ügy hisszük, örömünk is közös. Talán végezetül még annyit, sajnáljuk, hogy a kosicei könyvesbolt vezetője nem örülhet velünk. Mert ezt nem teheti. Félt, hogy a bank nem utalja át a megrendelt könyvek ellenértékét. Kételkedett... Pedig érdeklődhetett volna akár telefon útján is. Nem hisszük, nem is hihetjük, hogy a takarékpénztár dolgozói ebben az esetben nem tettek volna eleget kérésének. Mert életünk minden apró problémája közös ügy és közösen — csak közösen tudjuk megoldani. Egyetlen ember kényelme, közömbössége és el nem oszlatott kételye is kárt okozhat. Zsilka László Ä nagy verseny állása „A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. A régi és az új rendszer között, a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi küzdelmet nem világháborúval, hanem békés versengéssel kell eldönteni, s ez a verseny azért folyik, hogy melyik társadalmi rendszer éri el a gazdasági élet, a techchnika és a kultúra magasabb színvonalát, melyik biztosíja a néptömegeknek a legjobb életkörülményeket. Mi, kommunisták, szent kötelességünknek tartunk mindent megtenni, ami erőnkből telik, hogy megmentsük az emberiséget a modern háború borzalmaitól." A moszkvai Kiáltvány ezen szavai annak a gazdasági versenynek az elvét határozzák meg, mely ma már döntő szakaszába lépett. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közti gazdasági versenyről van szó. A burzsoá világ ideológusai és propagandistái ma már nem intézhetik el kézlegyintéssel ezt a nagyszabású mérkőzést. Itt tulajdonképpen a két rendszer versenyéről van sző, s ez közvetve vagy közvetlenül minden országot érint és kiterjed a társadalmi . élet majd minden területére/ A békés verseny és az amerikai ideológusok A verseny kiindulópontja, mint ismeretes, a szovjetország számára igen kedvezőtlen volt. A cári Oroszország elmaradottságát tetézték a háború és a polgárháborúk gazdasági veszteségei. 1920-ban a kapitalista világ országai 628-szor annyi nyersvasat, 356-szor annyi acélt termeltek, mint Szovjet-Oroszország. Ilyen körülmények között a kapitalista világban kevesen hittek abban, hogy a szovjetország gazdasági versenyre kelhet a világkapitalizmussal. A New York Times tudósítója Oroszország haláltusája című 1919-ben megjelent könyvében azt írta, hogy „a bolsevizmus képtelen az alkotásra, és csak pusztulást von maga után... A szovjet rendszer további fennmaradása gazdasági szempontból lehetetlen, politikai szempontból képtelenség". Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lenin arról beszélt, hogy a Szovjetunióban a társadalmi és gazdasági átalakulások végső célja a kommunista társadalom felépítése, egyben összekapcsolta ezt azzal a feladattal, hogy utói kell érni és gazdaságilag túl kell szárnyalni a fejlettebb kapitalista országokat. Azonban — mint az említett idézet is mutatja — az imperialisták nem tartották érdemesnek, hogy ezekről a kijulentésekről, tervekről tudomást szerezzenek. Légváraknak, naiv elképzeléseknek nevezték a szovjet ötéves terveket. Az ötéves tervek azonban sorra megvalósultak. A Szovjetunió példátlan fejlődése bebizonyította a szocialista rendszer fölényét a kapitalizmus felett. Amikor az SZKP XXI. kongresszusa megtárgyalta a hétéves gazdasági tervet és megállapította, hogy a tervidőszak végéig a Szovjetunió az egy főre eső termelés tekintetében az első helyre kerül Európában, 1970-ig pedig maga mögött hagyja az Egyesült Államokat is, a kapitalisták már nem legyintettek és nem nevettek. A már idézett befolyásos polgári lap kénytelen volt elismerni, hogy „1970ben a szovjet nép életszínvonala lesz a legmagasabb s a Szovjetunió a termelés abszolút mennyisége és az egy főre eső termelés tekintetében egyaránt túlszárnyalja az Egyesült Államok termelésének színvonalát ..." A New York Telegram and Sun leszögezte: „A rideg tények azt mutatják, hogy a földgömb Moszkva által lekötött egyharmadrészének gazdasági és katonai hatalma szüntelenül növekszik. A leglényegesebb az, hogy az új szovjet politika elképesztően sikeres. Ennek következményeként most mi szövetségeseinkkel együtt csatát vesztünk a világkommunizmussal szemben". És még egy idézetet. A Le Monde című francia polgári lap nemrég ezt írta: „Először határozták meg pontosan azt a dátumot, amikor a szocializmus győzelmet arat a kapitalizmus fölött.. .*> A verseny első szakaszában egyetlen ország, az Októberi Forradalom eredményeként megszületett Szovjetunió képviselte a szocialista rendszert a világkapitalizmus erőivel szemben. Ráadásul nagyfokú gazdasági és kulturális elmaradottságot örökölt a forradalom előtti időszaktól. A szocializmus előnyei azonban már ekkor is kiviláglottak abból a bámulatosan gyors fejlődésből, amelynek eredményeként az elmaradt cári Oroszország helyébe a világ egyik legnagyobb ipari hatalma lépett. Az ötéves tervek gazdasági sikerei és a társadalmi rend magasabbrendűsége tette lehetővé a Szovjetunió számára, hogy szétzúzza a rátámadó legagresszívebb imperialista hatalmakat, s ez a társadalmi rendszer játszott döntő szerepet a második világháború után a szocialista világgazdasági rendszer létrejöttében. A szocialista országok világrendszerének keletkezésével és megerősödésével új szakasz kezdődött a két rendszer versenyében. E verseny legfőbb jellemzője: 1 A Szovjetunió és a szocialista • • tábor ma már nemcsak a gazdaságfejlesztés üteme, hanem méretei tekintetében is meg fogja előzni a vezető tőkés országokat, a kapitalista világgazdaságot. A szocialista országok a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának és általában valamennyi életfeltételének tekintetében megelőzi a vezető kapitalista államokat. 2

Az új versenyszakasz olyan • helyzetben vette kezdetét, amikor a Szovjetunió a technika több rendkívül fontos területén már maga mögött hagyta az imperializmus vezető hatalmait. Reménytelen és csak a kapitalizmus teljes megsemmisülését hozó vállalkozássá vált a szocialista rendszer háborúval valő megdöntésére irányuló minden kísérlet. Ily módon a békés együttélés történelmi szükségszerűséggé vált. 3

A kapitalista országokban ki• éleződik az ideológiai és a politikai harc, a gyarmati rendszer teljesen széthullik; nő a szocializmus ereje és nő a befolyása a tőkés államokban. E folyamat alapvető oka, hogy a modern termelőerők mind élesebb ellentmondásba kerülnek a fejlődésüket fékező tőkés termelési viszonyokkal. Ily módon viszont a szocialista országok gazdasági sikerei egyre erősebben hatnak a tőkés világra, növelik a szocializmus vonzerejét, még a legfejlettebb tőkés országokban is. Az ipari termelés A verseny szempontjából a legfontosabb az ipari termelés fejlődésének évi átlagos üteme. Nos, e téren tagadhatatlan a Szovjetunió fölénye. Az ipari termelés évi átlagos növekedésének üteme 40 esztendő alatt (1918-tól 1957-ig) a Szovjetunióban 10,1 százalék (a háborús éveket leszámítva 16,2), az Egyesült Államokban, Angliában és Franciaországban pedig csak 1,9—3,2 százalék (a háborús éveket leszámítva 2,7—3,2 százalék) volt. A szovjet ipar fejlődésének gyors üteme tette lehetővé, hogy az 1913-as helyzettel szemben, amikor az Egyesült Államok és Oroszország egy főre eső ipari termelése között az arány 14:1 volt, 1957-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti arány az egy főre jutő ipari termelés tekintetében már 2,4:1-hez: Tehát a Szovjetunió iparának évi átlagos fejlődési üteme a hatalom átvétele óta eltelt időszakban több mint háromszorosan meghaladta az Egyesült Államok és Franciaország, s legalább ötszörösen Anglia iparának növekedési Ütemét. A gazdasági erőviszonyok megváltozása a szocialista tábor javára Bármilyen alacsony szintről indult is a Szovjetunió a vezető tőkés országokkal való gazdasági versenybe, a fejlődés sokkal gyorsabb ütemével hamarosan utoléri, majd túlszárnyalja ezeket az országokat. A verseny állását illetően éppen ezért célszerű néhány alapvető fontosságú termék termelését összehasonlítani. A táblázat adataibői is megállapítható, hogy a Szovjetunió igen nagyot lépett előre a békés gazdasági verseny eddigi szakaszában, s a termelés volumenét tekintve szorosan felzárkózott az Egyesült Államokhoz. A Szovjetunió jóformán minden termékfajta tekintetében lényegesen csökkentette hátrányát, sőt a széntermelésben túl is szárnyalta az Egyesült Államokat. Néhány legfontosabb termék termelésének alakulása *) Megnevezés Mértékegység š s N c V1 3 XX O <S! C s O)— w< N C CO 3 S.* :p O w C <" S >>.2 Ol-J A Szovjetunió termelése az Egyesült Államok termelésének %-ában 1913 1959 1913 1959 nyersvas millió t 4,2 31,5 '43,0 55,1 13,3 78,0 acél millió t 4,2 31,8 60,0 84,8 13,2 70,8 szén (kőszénre átszámítva) millió ť 28,6 517,0 435,8 380,0 5,5 114,7 olaj millió t 9,2 34,1 129,5 347,6 27,0 37,3 villamos energia milliárd kWó 1,9 24,8 264,0 794,5 7,7 33,3 cement millió t 1,5 15,9 38,8 57,8 9,4 67,1 *) szovjet források alapján, ÜJ SZÖ 4 * 1961- február 7.