Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-05 / 36. szám, vasárnap

"Ä felsögara

mvidéki események 25. évfordulójára "FORRADALMI EGYSÉGBEN kulrúRľi A félévi szünidő alatt vidám gyerekek kacagásától visszhangzott a Beszkidek vidéke. Egyik legszebb üzemi üdülőközpont a kopfivnicei Tatra Autógyáré Veľké Karlovicén. A központ 1959-ben épült hatmillió korona költséggel. Az ízlésesen berendezett helyen az üzem több száz dolgozójának gyermekei töltik kellemesen \ szabad idejüket. (V. Švoréík felv. - ČTK) • A BREZNICAI SUBLIMA n. v. 1960ban 1958-hoz viszonyítva 190 tonnáról 300 tonnára emelte a feldolgozott fahulladék mennyiségét. Például az ablakrámákon 1500 köbméter faanyagot takarítottak meg, s az ablakráma gyártási költségeit 50 koronával csökkentették. M. SOLOHOV szovjet író az írók szövetségének meghívására rövidesen az NDK-ba utazik. A VÍTKOVICEI KLEMENT GOTTWALD KOHÓMÜVEK nehézmechanikai és kohászati részlegén szilonból készült köteleket alkalmaznak az emelödarukon a teherszállításra az eddig használt acél drótok és kenderkötelek helyett. A szilonkötél könynyebb éj nem befolyásolja a fagy, vagy az esős időjárás. A DOPRASTAV DOLGOZÓI a közép-szlovákiai kerületben két hatalmas vízvezeték központot építenek, amely 200 ezer ember vízellátását biztosítja. A vízvezeték építése a téli időszakban is folyik. A Hriňová— Lučenec—Fiľakovo-t összekötő vízvezeték fő csőrendszere 94 km. A Dopcastav dolgozói eddig 73 km hosszúságban rakták le a vezetéket. A HAVANNAI ÁLLAMI NYOMDÁBAN egymitlió ábécéskönyvet nyomnak. A kubai kormány úgy határozott, hogy Kubában 1061-ben jelentős mértékben csökkenteni kell' az írástudatlanságot. A MALACKYI TALAJJAVÍTÁSI SZÖVETKEZET évi termelési tervében elhatározta 900 hektár megtermékenyítését. A talajjavításra szánt összeg 6 és félmillió korona. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Saalfeldben lévő gépgyár traktorgyártáshoz szükséges újfajta fúrógépet szerkesztett Standard alkatrészekből, amely három oldalról 76 fúrást végez. A gépiparnak egyik újdonsága ez, melyet az NDK bemutat az idei tavaszi lipcsei árumintavásáron. SZOVJET TUDÓSOK új műszert készítettek, amelynek segítségével regisztrálni és analizálni tudják a földkéregnek az eddigi műszerekkel észre nem vehető változásait. Az új műszer neve Polariszko. AZ OSTRAVA—RADVANICE-I Tudományos Szénkutató Intézet dolgozóinak csoportja Ladislav Svrčina; Zdenék Ohnut és Karel Tajrych mérnökök egy hordozható műszert szerkesztettek, melynek segítségével a gummikábelek áramvezetékeiben beállott hibákat állapítják meg. A műszer alig 5 kg súlyú. A DÁN SZÍNÉSZEK BOJKOTTÁLJÁK a rádiót és a televíziót, mivel a honoráriumok kérdésében folytatott tárgyalások eredménytelenül végződtek. A dán' drámaírók szövetsége, valamint a norvég, svéd és brit színészek szövetségei támogatják a dán színészeket. TOKIÓTÓL 200 KM-NYIRE, Nagaoka városában csütörtökön hajnalban heves földrengés volt. A földrengés a város majdnem, valamennyi házát romba döntötte. TBILISZI LAKOSSÁGA rendkívül nagy érdeklődést tanúsít J. Nohejla csehszlovák karmester hangversenyei iránt. A cseh és nyugati zeneszerzők művein kívül Nohejla programba vette M. Davitaszvili ifjú grúz zeneszerző zongorafantáziáját zenekari kísérettel és R. Lagidze szimfonikus költeményének bemutatását. AZ ÉSZAK-CSEHORSZÁGI BARNASZÉN KÖRZETBEN a trinovi Konyev Bánya dolgozói januárban újítási módszerrel rekordfejtést értek el; eredményük 10175 tonna. A bányászok ezzel túlteljesítették kötelezettségvállalásukat. A BURZSOÁ KÖZTÁRSASÁG idején a a szlovákiai faipart a legelmaradottabb körülmények jellemezték. Amolyan félgyarmati viszony nyomta rá a bélyegét, mely kizárólag a haszonérdek szolgálatában állott. Az erdőgazdálkodás túlnyomó része az állam kezében volt — Szlovákiában 322 897 hektár —, s fő haszonélvezője az agrárpárt, melyet egy cél vezetett: Szlovákia természeti gazdagságának legteljesebb kihasználása. Mit érdekelte a tőkés érdekeket a munkalehetőség kiterjesztése. Számukra a harácsolás volt a fontos. Szlovákiában évente 12—15 ezer famunkás fürészt és fejszét fogva jött az erdőbe. Munkájukat több mint egymillió köbméter fa jelezte. A fuvarozók száma meghaladta a két ezret. Népes volt hát az a család, melynek tagjait a megélhetés arra kényszerítette, hogy vállalják a kora reggeltől késő estig tartó ember-szakajtó munkát, hogy elszakítva a családtól esőben, hózivatarban, kezdetleges munkaeszközökkel és elégtelen munkafeltételek közepette viaskodjanak a nagyobb kenyérért. Mert munkájuk valóban viaskodás volt. A harmincas évek nagy gazdasági válsága őket sem hagyta érintetlenül. Az agrárpárt az ö és a kárpátaljai famunkások bőrén mentette érdekeit. Egymás után álltak le a telepek, szűkült a meglevő kevés munkalehetőség is. 1929-ben a famunkások napibére még 24.— korona volt, 1933-ra már 9.— koronára apadt. 1934—35-ben már 6—8, de néhol mindössze 4.— korona körül ingadozott. A faipar válsága érezhetően érintette az államháztartást is. Az agrárpárt a tőkések közötti érdekegyesítés alapján igyekezett 1933 augusztusában részleges megoldást elérni: csökkentett termeléssel legnagyobb ellenfelüket a konkurrenciát úgy ahogy „kibékíteni". Ilyen körülmények között indult meg az 1934—1936-os években a nagyobb arányú fakitermelés. 1933-ben a Garammenti állami erdészet 15 millió korona tiszta haszonnal zárt, ugyanakkor azonban a munkásokat az áremelkedés, s ennek kapcsán keresetük vásárló értékének lényeges csökkenése sújtotta. A felgyülemlett elégedetlenség végül is szikrát fogott. — „ELÉG VOLT!" — hangzott a munkások szava. Harcuk a jobb megélhetésért, a nagyobb darab kenyérért, a kollektív szerződés megkötéséért folyt. S még az sem téritette el szándékuktól, hogy az agrárpárt sárga szakszervezeti ösztönzésére a mullkáltatök — a mozgalom megtörésére — 1936. január 1-től 10 százalékos béremeléssel próbálkoztak. A kommunistákat és a munkásokat nem lehetett becsapni. Tudták, hogy ez a béremelés — egész összegben másfél milliót tett ki —, csupán pár fillérrel javítja keresetüket. A munkásküldöttek 1935 decemberében és 1936 januárjában Breznón és Žarnovicén jöttek össze tanácskozásra, hogy előkészítsék a sztrájkot. A žarnovicei konferencia felhívással fordul a munkáltatókhoz, hogy 1936, január 20-ig tegyenek eleget követeléseiknek, különben sztrájkba lépnek. 1936. január 20-ra a Čierny Balog-J vendéglőben gyűlésre hívták össze az erdőmunkások és fuvarozók csoportjainak megbízottjait. A gyűlésen a CSKP és a vörös szakszervezet titkárai is részt vettek, valamint Karol Šmidke képviselő. A résztvevők értékelték a kialakult helyzetet, s egyöntetűen a sztrájk megkezdése mellett döntöttek. Január 21-én Breznón megválasztották a sztrájkvezeÍEgy forradalmi demokrata emlékezetére tőséget, melynek élére Anton Ťažký kommunista munkás került. $ Az egyetemes világkultúra törtéA sztrájk híre futótűzként terjedt, 5 netében sok olyan kimagasló egyén s január 21-én kevés kivétellel az egész (van, akiket fiatalon tarolt le a halál, akkori breznói járás sztrájkba lépett. Azô^/ovid életművükkel IS a halhaeisö napokban 2000 munkás és 800 Í

UJ tatlanok sorába kerultek Ilyen volt varozö vett részt a sztrájkharcban, ké- ö Például Jin Wolker kivalo cseh for* radalmi kolto, aki mindössze 24 evet vábbiak csatlakoztak hozzájuk. így a Ä élt. És ilyen volt Nyikolaj Aleksztrájkolók száma meghaladta a három f szandrovics Dobroljubov, a nagy ezret. Ezzel egyidejűleg a Nová Baňa-ift orosz forradalmi demokrata irodajárás munkásai is sztrájkba léptek. 7 lomkritikus is, akit 25 éves korában A sztrájk híre az egész országot át- V döntött sírba a tüdővész. Ma emléfogta, sőt a határokon túl is eljutott. X kezünk születésének 125. évfordulőAz üdvözlő táviratok és a levelek törne-!) j

ára. Életműve röviden azzal jellegén kívül az ország dolgozói több mint'{ mezhető< hog

y Be 1 í ns zki j j el együtt 14 ezer koronával segélyezték "44!!^ 0 lerakták a materialista esztetika kólókat. Prágában agitkettosok jartak a< . munkásnegyedeket, hogy támogatásukkal /> al

aPJ

al

tis segítsék az érlelődő győzelmet. ? Dobroljubov nevét a nagy orosz Az ellenfél végül is meghátrált. A mun-1 forradalmi demokraták, Belinszkij, kások erélyesen kivédték az agrárok ésxGercen, Csernisevszkij névével a reformista árulók sztrájktörési kísérô együtt szokták emlegetni. Valóban léteit, s a munkáltatók háromhetes ? közéjük tartozott az éleslátású, nagy sztrájk után február 7-én végül tel- fl műveltségű fiatal tudós, aki irodalmi jesíteni kényszerültek a munkások kö-«

tevékenységén kjvü] mint aktív kö

z_ vetéléseit. További 650 ezer koronával .,^. ^^ ^ ^^ hal

a_ növekedett a munkasok alapbéré — lo— , „ , 20 százalékos emelkedés -, kényteleneké dasert, harcolt a tömegek felszabavoltak aláírni a bérszerződést, elismerték Ý dításáért. a, munkásbizalmiakat és azt, hogy a'h Pályája sokban megegyezett Csersztrájkban való részvételért senkit sem 0 nisevszkíjével. Szegény papi családüldöznek. Bár február 10-zel a felsóga- X ban született. Apja felvilágosult, műram-vidéki sztrájk befejeződött, az er- ff veIt ember volt töIe örökölte a dömunkások sztrájkláncolata - melyet kö k szeretetét A papj szemin

á. ok indítottak el — 1936. május lí-ig Q ... .... - • . t rtot

t "Ariumból átkerült a pétervari tanára

r ° „o ., ... Xképzőbe, ahol 1857-ben fejezte be AZ 1936-OS ÉV ilyenformán az erdo- V *; . . J munkások forradalmi .harcának nagy}

3 "nuimanyait. győzelmét hozta. A párt kezdettől fogy A fiatal egyetemista világirodalmi va rendkívüli figyelmet szentelt a $ ismereteivel elbűvölte kora nagy sztrájkharcnak és legjobb képviselőjeit, y szellemeit, s nem is volt meglepő, pártmunkásokat küldött ide a sztrájk X hogy az egyetemi ifjúság szellemi irányítására. Valo, šmidke képviselő elv- ff vezérének tekintette. Tovább ment társak, Fidlík és Mikulička. szenátorokonX

a tudományo

s tevékenységnél: látta kívül fontos szerep hárult Weiss es Hh-J

0roszho

n „^ s ;

n keresett Q

r_ vac elvtarsakra, a voros szakszervezeti , „ ,. titkáraira, valamint a CSKP szlovákiai poslasukra. Felismerte a tömegek titkárára. K. Bacílek elvtársra. V forradalmi szerepét. Természetesen A sztrájk jelentőségét nézve ezt nem- { ° is a Parasztságban látta a fö eröt, csak az életfeltételek javulásával mér-X

mmt a tobb

l forradalmi demokrata, hetjük, hanem a kommunisták feliépé- ^ Dobroljubov kritikai műveinek éles sének helyességével is, akik az akkori % társadalombíráló hangjával döngette viszonyok közepette helyesen alkalmaz- Q a feudális orosz társadalmi rendszer ták a pártnak az osztályharcban elfog- V alapjait. Mint Lenin mondotta: Ialt álláspontját. Nagyszerű példát szol-1 Dobroljubov és Csernisevszkij a galtatott ez a szervező munka arra is, X feudáli

s Oroszországban is meg tudhogy a kommunistáknak a fasizmus el- v ták mondanj az igazati hoI úg h leni Népfront mozgalomban miként kell/ . ,, . .. . .. , ' , . . ... -„,,,. • '.hallgattak az 1861. (február 19-1) a forradalmi harc elere állniuk, hogy si-fi, ... . , ... ' kerrel teljesíthessék a Kommunista In- V kiáltványról, hol ugy, hogy kigunyolternacionálé VII. kongresszusának hatá- \

tak e

s kipellengerezték az akkori rozatát. v liberálisokat..." Mint mondottuk Belinszkijjel együtt megalapozták a materialista Népünk megbecsüléssel tekint a párt 4 esztetikát, tehát nézeteikben elég forradalmi hagyományaira — köztük a) közel álltak a marxizmushoz. Dobfelsőgaram-vidéki megmozdulásokra — y roljubov azt vallotta a müalkotámelyek egy célt, a jobb életért való küz- L

okrőli hogy az író vagy egye

s mű delmet tűzték zászlójukra. A párt harca ff e mértékfokának azt tartjuk

> nyomán ma mar e cel reszesei vagyunk, s ., „..,.,. , s boldogan építhetjük szocialista jövőn-} menny.ben fejez, ki bizonyos kor es ket, amelyről 25 évvel ezelőtt csak ál-Xnép természetes torekveseit . Bemodni lehetett. (d) Minszki j kritikai művének továbbfolytatója volt és szívvel-lélekkel hirdette, hogy az igazi művészetnek a népet, a nép fő érdekeit kell szolgálni, ezért a művészet nem szakadhat el a való élettől. Ugyanezt vonatkoztatta a műbírálatra is. „A reális kritika úgy viszonyul a művészi alkotásokhoz, mint a való élet jelenségeihez, tanulmányozza őket s igyekszik meghatározni jellegzetes vonásaikat... Az igaz kritika feladata a művészi alkotásokban rejlő rejtett értékek megmagyarázása." Ezt az elvet követte főbb kritikai írásaiban, például Osztrovszkij darabjairól írt „A sötétség birodalma" és „Fénysugár a sötétség birodalmában" című kritikai írásaiban. Lerántotta a leplet az oroszországi feudális viszonyokról, követelte a középkor maradványainak felszámolását és a politikai szabadság megadását a tömegeknek. Merész hangjáért Marx és Engels nem egyszer „szocialsta Lessingnek" nevezte őt. Forradalmi hagyatékának tartják N utolsó művét, melyet Turgenyev Elöest című művére írt „Mikor is jön el az a nap", melyben a törvényszerűen bekövetkező szociális forradalom eljövetelét hirdeti. Dobroljubov, a „muzsik demokrata" fiatalon halt meg, s bár csendben, szerényen élt, elévülhetetlen művet hagyott hátra a haladás szolgálatában. L. L. umiiiiimmiiimmmiiimiiiimmmui. mmmmK Remekekről MIÉ RT KOCSMA? A z utóbbi hetekben mind több " levél érkezik szerkesztőségünkbe, melyekben íróik ifjúságunk nevelésének kérdéseit vetik fel. Ezeket a leveleket a féltés, aggodalom i és a segíteni akarás jellemzi. Felhív\ják figyelmünket az itt-ott megnyilS vánuló káros jelenségekre és tanᣠcsot, segítséget kérnek. c Mindebből az tűnik ki, hogy fiatal ? nemzedékünk nevelése mindinkább J társadalmi problémává válik, mindS annyian felelősséget érzünk ifjúsá• gunk jövője iránt. S így van ez rendjén! Örülünk ezeknek a leveleknek és örömmel veszünk minden jószándékú javaslatot, amely a közös ügyet szolgálja. Nemrégen levelet kaptunk Plástovee községből, B. B. aláírással. „Fiatalnak a faluban nagyon nehéz megmaradnia, mert ebben a faluban nincs semmi műsor esténként, a fiatal nem tud hová menni, ha csak a kocsmába nem ..." A levél írója a továbbiakban be[ számol arról, hogy a filmelőadás is > ritka, jobbára csak vasárnap van előadás. De még akkor sem tartják [ be a kezdés időpontját. A CSISZ-nek • van ugyan egy televíziós készüléke, , de azt a por lepi. A levél írója a I szomszédos Horné Túrovce községet > említi példaként, amely ugyan kitsebb, mégis hetente háromszor ve! títenek filmet, kultúrházukban mű< ködik a televízió és a jobb műsorra 1 a helyi hangszóró hívja fel a lakos! ság figyelmét. 1 Nem tagadjuk, meglepett e levél. J Annál is inkább, mert ebben a köz> ségben a szövetkezet zöldségter! mesztő fiataljainak csoportja az or! szágban is az elsők között nyerte el E a szocialista munkabrigád címet. Ennek ellenére is ilyen áldatlan helyzet lenne a községben? napokban meglátogattuk a községet és elbeszélgettünk Hojsza Imre elvtárssal, a HNB titkárával. — Hm. Televízió? — kezdi a beszélgetést. — Most van javítóban, talán holnapra elkészül. De hát újra csak elrontják. Hányszor szorult már javításra! Hiba. Az ifjúsági szervezet ajándékba kapta a televíziós készüléket. Az ajándék, a közös vagyon még nem jelent közprédát. Meg lehet valakit bízni a kezelésével és az a felelős érte. Csupán szervezés kérdése ... A titkár elvtárs beszél más problémákról is. Például ott a kétezer kötetet számláló könyvtár — kihasználatlanul. Havonta alig harmincan kölcsönöznek ki könyvet. Filmelőadás? Minden csütörtökön ingyen vetítenek filmet a szövetkezeti munkaiskola keretében. Ezt is kevesen látogatják... Szerveztek varró- és főzőtanfolyamot. A kettőre harminchaton jelentkeztek. A járás nem tud biztosítani tanfolyamvezetőt. Bár a faluban is akad, aki ezt meg tudná csinálni, de még nem szerezték meg a járás jóváhagyását ... Szóval: rózsásnak éppen nem mondható a helyzet. De azt se mondhatjuk, hogy reménytelen. Ha az ifjúsági szervezet, a nemzeti bizottság és nem utolsósorban a pártszervezet kezükbe veszik a dolgot, szinte egyszeriben megváltozhat minden. Még meg kell jegyeznem, hogy látogatásunkkor a kocsma estére valóban megtelt fiatalokkal. Nem mondhatjuk, hogy ittak. Sokan még sört se fogyasztottak. De itt jöttek össze beszélgetésre. Ezt pedig megtehetnék a kultúrházban is, a televíziós műsor mellett. Mert a kocsma mégiscsak kocsma és az alkalom, a lehetőség eleve kínálkozik ... Ez a kocsmaprobléma felmerült egyik topol'oveci látogatásom alkalmával is. Egy vasárnap délután, körvadászat után mi is a vendéglőbe tértünk. Több időt töltöttünk itt és én elnéztem a szomszédos asztaloknál kártyázó fiatalokat. Órákon át keverik az „ördög bibliáját", verik az asztalt, tromfot választanak és kontráznak. A kártya ugyan lehet szórakozás is, de órákon át a füstös kocsmában ülni, közben itt-ott mégis csak lehajtani azt a „stampedlit", nem nevezhető egészséges jelenségnek. Tj

1 elmerül a kérdés: ezek a fia* tolok nem szívesebben szórakoznának más környezetben? Akkor is itt ülnének, ha más, jobb lehetőségük lenne? Nem, nem hiszszük... Erről a problémáról ír Bari Jenő, a Rimavská Sobota-i Gazdasági Iskola IV. B. osztályának tanulója. Panaszkodik, hogy a felnőttek nemegyszer kocsmatölteléknek nevezik a fiatalságot. Miért ? „Igen, így van ez Abovcén is. De miért? Egy évvel ezelőtt a HNB klubhelyiséget létesített. Volt ott sakk, rádió, gramofon, könyvtár, asztalitenisz, televízióskészülék és sok más szórakozási lehetőség. A fiatalság gyakran látogatta a klubot. Azonban a fiatalok öröme nem tartott sokáig. A klubhelyiséget elvetW. A. MOZART VARÁZSFUVOLA című operájának tegnap este volt a bemutatója a bratislavai Nemzeti Színházban. J. Herec felvételén a Papagénát éneklő A. Martvóňóvá és J. Wiedermann (Papagénő.) ték ... Tanácsteremmé változtatták, Ohol hébe-hóba aktívákat, gyűléseket rendeznek... A fiatalság így vasárnap délutánonként újra csak a kocsmában találkozik." Nagy hiba! A fiatalságot nem lett volna szabad megfosztani klubjától, szórakozási lehetőségétől. A tanácskozásokat úgy is meg lehetne ott rendezni, nem kellene a klubot tanácsteremmé nyilvánítani és kizárni a fiatalokat. Az itt elmondottak figyelmeztetnek. Bevezetőben már leszögeztük, hogy fiatalságunk nevelése nemcsak a szülök és a pedagógusok, hanem egész társadalmunk feladata. Főleg azokról a fiatalokról van szó, akik kikerültek az iskolából. Ezekre kell hatnunk, megmutatni nekik a szolid, hasznos szórakozás lehetőségét. Ez az a kor, amikor a jellemvonások alakulnak, szilárdulnak. Nem akarjuk, hogy a jellem alakulására éppen a kocsma nyomja r<á nem kívánatos pecsétjét. A helyi szerveknek gondoskodniok kell a megfelelő feltételek megteremtéséről. Erre hazánk legkisebb községében is akad lehetőség. De a feltételek megteremtése sem jelent mindent. Ezt Pláštovce esete bizonyítja a legjobban. Van kultúrházuk, van televízoruk — sőt szocialista munkabrigádjuk — a fiatalok mégis a kocsmába járnak. A fiatalokat vezetni, segíteni kell. A CSISZ nem minden esetben képes megbirkózni a feladatokkal. A fiatalság nem mindig képes önmagát vezetni. De hát ott a pártszervezet, « nemzeti bizottság, annak szakbizottságai, az iskola. Ott vannak az idősebb elvtársak és a falu nagy közössége. Gyermekeinkről, a jövő nemzedékről van szó. S ez a nemzedék olyan lesz, amilyenné neveljük. ZSILKA LÄSZLÚ ÜJ SZÖ 4 * 1961. február 5.