Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-04 / 35. szám, szombat

í fi IIBM il A TECHNIKA JÖVŐJE A kibernetika és az automatizálás Wiener amerikai matematikus defi nícióját alkalmazzák, amely a kiber­netikát úgy jelöli meg, mint az élő szervezetben és a gépekben végbe­A társadalom fejlődésének mai időszakában a termelőerők hatalmas fejlődésének vagyunk a tanúi. Ezt a termelőerők legforra­dalmibb része — a technika fejlődé­se teszi lehetővé. A technika fejlő­dése a munkatermelékenység növe- 1) lésének fő tényezője. A munka ter­melékenységének növelése pedig döntő fontossággal bír a két társa- men6 irányItások é s közlések folya- agy, az idegrendszer központi része, d a'ü!Í, re n T' a. t j. k aP lt a' zmus es a matával foglalkozó tudományt. Wie- a gondolkodás szerve a kiinduló­szocializmus közötti gazdasagi ver- ner éyek hosszú során sz éi eskör ű M senyben. A szocialista tarsadalom mp af IO Vpi£opket véozett főlea a fi- ť J nagyobb munkatermelékenysége a apaUgia, Ilyenformán a tevékenység egész kapitalizmus felett aratandó gyoze- a m* echanika és a termodinamika folyamata az információk lancolata­feltetele. Különösen nagy terén Tapas2t aiatait 1948-ban meg- bői áll, amelyben döntő szerepet szerep hárul a termelesi folyamatok je]ent könyvébe n ismertette. játszik az ún. visszacsatolás, amikor ~atS résén Aek kts^proh? A Wiener-fé.e meghatározás tö- például a szem üzenetet küldött a lémáivaí foglalkozunk. mören és mindamellett megközelítő labda távolságáról, az agy vissza­pontossággal kifejezi a kibernetika csatolt és utasításokat adott a láb­tárgyát. A könnyebb megértés ked- izmoknak stb. Ha közben az egyik véért azonban folyamodjunk egy pél- lépés nem jől sikerült, a visszacsa­dához. Képzeljünk el egy labdarú- toIás rg vé n az agy új üzenetet köz­' Az elmúlt tíz év alatt soha nem gót, aki a tőle néhány méterre álló vetIt R ij vi (jen így jellemezhetnénk látott fejlődéssel egy új tudomány- labdát kapura akarja lőni. Hogy ezt felhozott élda kapcsán az él ő ág tör magának utat, amit kiber- szervezetben "lejátszódó közlési és ne t lka neven emlegetnek. kgpu köz tf távolságot kel l helyesen irányítási folyamatokat. Ezek átvi­A kibernetika tárgyának meghatá- felmérnie, s a szem közvetítésével tele a technika világába mindjárt rozását illetően leginkább Norbert kapott felvilágosítást az agy aztán kiderül, ha egy automatikus gépsor utasításokra változtatja (mekkora működését vesszük szemügyre. legyen a lépés, a lövés ereje, mi­lyen az izmok működése stb.). Mert Kísérjünk figyelemmel egy olyan minden tudatos tevékenységnek az automatikus gépsort, amellyel gép­kocsihengert készítenek. Az öntődé­ből kapott öntvény kész hengerré alakítása bonyolult, több száz mü­veletet igénylő , folyamat. Ezekre a műveletekre a gépsor ún. megmun­káló állomásain kerül sor. A meg­munkálandó hengertömböt az egyik állomástól a másikig futószalag szál­lítja. A gépsor zökkenőmentes mű­ködése azonban bonyolult koordiná­ló-berendezéseket igényel. Ha a fu­tószalag például előbb lép műkö­désbe, mint mielőtt az egyik állomá­son a fúró teljesen visszahúzódott volna, a fúró eltörne s a javítás feltartóztatná az állomás működé­sét. Ezért minden állomás elektro­mosan csatlakozik egy fő irányító berendezéshez. Csak ha minden ál­lomásról beérkezett a jelentés, hogy például „a fúrók teljesen visszahú­zódtak" kerülhet sor — visszacsa­tolás révén — a futószalag elindí­tására. Az ilyen automatikus gépsor mindössze két kezelőt igényel: az egyik kezelő a gépsor elején a töl­tést végzi, a másik pedig a gépsor végén az ürítést. E két folyamaton keresztül be­mutattuk Wiener meghatározásának lényegét. Ha összehasonlítjuk a két folyamatot, a következő megállapí­tásra jutunk: alapvető összefüggés A technika és a két társa­dalmi rendszer versenye • Mit értünk kibernetika alatt? Hogyan működik az „elektro­nikus agy"? • Automatizálás = a termelés forradalmasí­tása A gyakorlati munkában nagy segít séget jelentenek az elektronikus szá­mológépek. A bratislavai Energetikai Kísérleti Intézetben Ján Tureček és kollektívája elektronikus számológép segítségével működő berendezést szerkesztett az árammérő hitelesítés ére. Ez a berendezés az eddigivel szemben 50 százalékos anyag és 20 százalékos időmegtakarítást jelent. Képünkön Ferdinand Gubala mérték hitelesítés közben. (V. Pŕibyl ČTK — felvétele.) (analógia) létezik az emberi ideg­rendszer működése és az automata­rendszerbe iktatott gépek működése között. Ennek az összefüggésnek igen nagy jelentősége van, mert ezen alapul az automatizálás elmé­lete. Ezt az összefüggést az infor­máció-közlés jellemzi, magába fog­lalva az irányítási folyamatokat és a visszacsatolást. Megfigyelhetjük, hogy az információ-közlés mindkét esetben egy központ felé irányult, ahol a szerzett felvilágosítások alapján a szükséges utasítások meg­születtek. Az első esetben ez a központ az emberi agy, a második­ban pedig az irányító berendezés elektronikus számológépeinek ún. „elektronikus agyközpontja". Az „elektronikus agy" a ki­bernetika vívmányának gyöngysze­me. Felhasználása széleskörű. Szer­kezetük szerint nagyméretű szám­tani műveleteket végeznek, statisz­tikai adatok feldolgozására szolgál­nak, vagy a fordítás műveletét vég­zik. A legnagyobb jelentősége a programvezérlésű, automatizált ter­melést szolgáló „elektronikus agy­nak" van. Szerkezeti felépítésében azonban mindegyiknél három főrészt különböztetünk meg: 1. emlékező­rész, ahová az információk érkeznek, 2. információkat feldolgozó rész, 3. ún. kilépés, vagyis a parancsközlő rész. Néhány szót az automatizálásról Az automatizálás a termelőerők fejlő­désének objektív következménye. A ter­melőerők keretébe tartoznak a munka­eszközök, amelyeknek bizonyos fejlődési fokon elért összességét technika néven emlegetjük. A termelőerők fejlődésével a technika is állandóan fejlődik. Az új­szerű technika fejlődésének három nagy korszakát ismerjük. Az első korszak a kapitalizmus előtti időkre nyúlik vissza, amikor a feudalizmus kis árutermelői­nek alacsony munkatermelékenysége előbb az egyszerű kooperációk, majd a manufaktúrák keletkezését hozta magá­A Szovjetunió hétéves te, 1300 auto­matizált termelőrészleggel számol. Ezt az irányszámot azonban lényegesen túl­szárnyalják. A képen a kijevi műszer ­készítő-üzem egy része látható. Ez az üzem egyike a legnagyobbaknak a Szov­jetunióban. Felszerelése korszerű mind technikai szempontból, mind az automa­tizálást illetően. (TASZSZ felv.) val. A manufaktúrákban gyorsan fejlő­dött a munkamegosztás, a munka eszkö­zei rohamosan tökéletesedtek, olyannyi­ra, hogy végül a gépeket is gépekkel állították elő. Ez az ipari forradalom kezdete, amely megnyitotta a technika második nagy korszakát. Ezt a korsza­kot a kapitalizmus fejlesztette ki, és mindmáig a gépesítés jellemzi. A gépe­sítés munkamegtakarítást jelent a ter­melésben és az emberi munkaerőnek gépi erővel történő helyettesítését. A gé­pesítés mai Időszakában a komplex­gépesítést szorgalmazzuk. Ez nemcsak a termelési folyamat egyes részeinek a gépesítését jelenti, hanem az egész ter­melési folyamatét, beleértve a nyers­anyag továbbításának, a félkészáruk egyik művelettől a másikhoz való továb­bításának gépesítését stb. Azonban a ter­melési folyamatot továbbra is közvetle­nül az ember irányítja. A komplex-gé­pesítés válik az automatizálás alapjává. A technika fejlődésének harmadik nagy korszakát pedig az automatizálás jellem­zi. Ilyenformán az automatizálás a tech­nika fejlődésének minőségileg magasabb foka, amely lejtővé teszi a termelőte­vékenység közvetlen gépi eszközökkel végzését; az egyes technológiai eljárá­sok és munkamódszerek megváltoztatá­sát, az építkezés, a mezőgazdaság és az adminisztrációs munka soronlevő auto­matizálását. MÉSZÁROS GYÖRGY vmmmm WtXKL^UOmiíMaU? KOLJA PETROV és Kolja Rizs­kin együtt léptek ki az iskola ka­púján. — Tudod-e, mit mondott rólam Vera Mihajlová a tízpercben? — kezdte dicsekedő hangon Kolja Petrov. — Hallottam, amikor a negyedikes Ljosának azt mondta: „Te Ljosa, te nagy udvariatlan vagy, tanulhatnál udvariasságot Koljától!" — Ä, nem Is róla beszélt, ha­nem énrólam — felelt Kolja Rizs­kin. — Te egy cseppet sem vagy udvarias. — De, igenis az vagyok! — erősködött Petrov. — Én minden­kinek köszönök, anyukámnak is köszönök, meg a szomszédoknak is, és még a macskánknak is azt mondom, hogy — „Jó reggelt, cica!" — Az semmi — legyintett Rizs­kin, — Én százszor udvariasabb vagyok! — Ne tréfálj! — mondta Pet­rov. — Te, és udvarias ... — Kapsz egy pofont — fortyant fel hirtelen Kolja Rizskin, — Ak­kor majd megtudod, Id az udva­riasabb. — Akarsz egyet? Te!... — ki­áltotta Petrov és nekiugrott... Néhány percnyi birkózás után Kolja Rizskin két vállra fektette a hóban Petrovot, ráült és megfrics­kázta az orrát. — Na, ki az udvariasabb, mi? ...Na ki? — Te — dünnyögött sötét képpel Petrov. Rizskin eleresztette, felkapta a táskáját és. hazafelé indult. De alig tett néhány lépést, Kolja Petrov talpraugrott és dühösen kiabált utána: — Bee! Bolond, aki elhiszi... Buta szamár! Én vagyok az udva­riasabb!. .. És egy jégcsappal megdobta barátját. D. Mengyin Szibirjak t A kandúr, a kakas, a kutya és a bakkecske — Estefelé min­dig összegyűltek, gondjaikról és dolgaikról beszél­gettek. Csak egy kérdésben nem tudtak egyetérte­ni: — mi a leg­jobb a világon? — Nincs jobb a tejnél — mondta a kandúr és leült a tornácon. — Jó dolog az egérfogás is, csak nagyon fáradságos — tette hozzá. — Kell is ne­kem a tej, csak árpa vagy dara le­gyen bőven — az a legjobb a vilá­gon — vitatkozott kitartóan a kakas. — Bolondokat beszéltek — igye­kezett társait meggyőzni Dun­cso. Hogy igazat mondjak, legjobb a világon a csont! Mennyi finom csontot ettem én már, — én csak tudom, mi a leg­jobb falat! Bizony, bizony! — hence­gett a kutya. — Mindennél jobb a friss ízes, illatos széna! je­lentette ki hatá­rozottan a bak­kecske. Vitatkoznak, vi­tatkoznak, de so­hasem fognak megegyezni, mert mindenki a maga véleményét akar­ja diadalra juttat­ni. S. Gy. fordítása. BULGÁGIA. — „Gyere hoz­zánk, légy vendégünk!" — Ez a jelszava a bolgár pionírok legújabb mozgalmának. A vá­rosiak vendégül látják a fa­lusiakat és viszont. A ven­dégség két-három napig tart Megismertetik egymással szü­1 lőföldjüket, életkörülményeiket ] és a hazai tájak szépségeit. A i bolgár államvasutak 70 száza­i lékos menetjegy-kedvezménnyel 1 támogatják a pionírok mozgal I mát." SZOVJETUNIÓ. — A lenin­grádi pionírok a Pionierszkaja Pravda hasábjain felhívással fordultak a Szovjetunió pionír­szervezeteihez, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja októ­berben összeülő XXII. kong­resszusának tiszteletére ha táridő előtt teljesítsék a pio­nírok kétéves tervének felada talt. A leningrádi terület pio­nírjai elhatározták, hogy min­den Iskolában Lenin-sarkot lé­tesítenek, ahol a gyerekek megismerkedhetnek Vlagyimir Iljics Lenin életével és mun­kásságával. Ezenkívül megír­ják a leningrádi pionírszerve­zet történelmét. A falusi gye­rekek vállalták ezer hektár kukorica megművelését, 20 ezer házinyúl és 200 ezer ba­romfi tenyésztését. Nagymeny­nyiségű ócskavasat gyűjtenek a barátság kőolajvezetékének építéséhez, valamint a névai motoroshajók, traktorok és áramfejlesztők gyártásához, és a leningrádi Szikra című pio­nírlap, a pionírok által össze­gyűjtött hulladékpapírból fog megjelenni. PINTÉR JUTKA volt a legjobb barátnőm. Mindketten az V. A-ba jártunk és egy házban is laktunk. Pintérék a második emeleten, mi meg a földszinten. Együtt jártunk Jutkával a szakkörbe, korcsolyáz­ni, moziba és legtöbbször még a leckét is együtt tanultuk. Egyik reggel iskolábamenet Jutka meg­hívott születésnapi uzsonnára. - Vasárnap leszek 12 éves, délután 4 órakor gyere el, és megünnepeljük a születésnapomat. Az unokanővérem is eljön Bra­tislavából. Biztosan számítok rád. Szombaton vettem egy szép könyvet ajándékba Jutkának és vasárnap nyomban ebéd után öl­tözködni kezdtem. - Vedd fel a rakottszoknyá­dad fehér blúzzal, vagy rózsaszín pulóverrel — tanácsolta édes­anyám, amikor meglátott, hogy a fodros kék selyem ruhában ille­gek a tükör előtt. - Hogyisne, mindig csak a ra­kottszoknya, Jutka bratislavqi uno­kanővére biztosan talpig szilonban lesz. Odasiettem nővérem szekrényé­hez, elővettem piros gumiszalag övét és a derekamra kapcsoltam. - Így azután igazán csinos, hátha még a nyakamba kötbd azt a fekete bársonyszalagot, amit há­rom évvel ezelőtt ajándékba kap­tatok, akkor a bratislavai kislány elbújhat melletted, - suttogta fe­.ém tükörbeli képem, és én en­gedelmeskedtem neki. Sietve meg­kerestem azt a kis dobozt, amely­ben édesanyám a régi brosokat és mütyürkéket tartogatja, s gyor­san a nyakamba akasztottam a fe­kete szalagot, amelyen egy koro­násnál is nagyobb lófejérem fi­tyegett. A doboz egyik sarkában megtaláltam a lencsényi zöld üveg­kövecskékkel csillogó dísztüt is. Addig - addig nézegettem, míg azon vettem magam észre, hogy a tű ott díszlik a ruhám kivá­gásába tűzve. - Ez is szép, de az a sötétlila bársonyrózsákból öszekötött csokor sem kutya, amit kivettem a do­bozból. Ugyanilyen rózsákat láttam a moziban egy mesebeli hercegnő báliruháján. Fel is tűztem nyomban szoknyám legszélesebb fodrába. így azután igazán csinosnak, szépnek láttam magam, s hónom alá csapva az ajándékkönyvet, el­indultam a születésnapi uzsonnára. Az előszobában még nyakam köré kerítettem anyám rózsaszín hor­golt sálját és egy perc múlva már csengettem is Pintéréknél. Az ajtót egy ismeretlen kislány nyitotta ki. Sötétkék szövet ru­hája volt. - Hát a bratislavai vendégnek nem szilon ruhája van? — villant át agyamon a gondo­lat, de még szóhoz sem jutottam, amikor a kislány hangosan ka­cagva megszólalt: — Nem rossz helyen jársz? Ogy hallottam a maskarabál egy eme­lettel feljebb lesz. Egy pillanatig földbe gyökere­zett a lábam, azután megfordul­tam és futottam hazáig. Leros­kadtam az egyik székre és elke­seredetten bámultam magam elé. - Hát te nem mentél Jutkáék­hoz? - kérdezte édesanyám. - Nem megyek, rosszul érzem magam, - válaszoltam és az igaf^ is volt, mert Pintérék ajtaja előtt úgy elszégyeltem magam, hogy belefájdult a fejem. i.. hogy Dél-Amerika sziklés fennsíkjain él egy messziről ezüs­tösnek tűnő növényfajta, a rori­dula, amely kellemes erős illatá­val odacsalogatja a- legyeket. Ezek rászállnak a levelekre és odata­padnak, mivel a növényt beborító ezüstös szálak ragadós folyadékot bocsátanak ki magukból. Ä meg­fogott legyeket egy különös pók­fajta eszi meg. Csak ez a pók képes beporozni a növény virág­jait és kizárólag a növényfogta legyekkel táplálkozik. Az embe­rek e növény ágait akasztják la­kásaikba légyfogónak. TOR0AÍE3ÉD VI* XI-XVI 1. Helyezz át egyetlen gyufaszá­lat úgy, hogy a végeredmény he­lyes legyen. •öuaa UHEIEIU nnnna •1CJUÜ 1SI1HI7H1 MÚLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. Egyetlen vonással. 2. A függőleges és vízszintes sorok összege 21. 3. Bal, dal, fal, hal. Leveleiteket és megfejtéseite­ket az alábbi címre küldjétek: Új Szó, Gyermekvilág Bratislava, Gorkého 10. 2. Minden harmadikra hagyjatok ki egy zsákot. Melyiken kell kez­deni, hogy az egyes számú zsák maradjon meg? (A nyíl a számlá­lás irányát mutatja). KIK NYERTEK: Múlt heti fejtörőnk helyes meg­fejtői közül könyvjutalomban ré­szesülnek: 1. Szlamina János, Pleši­vec, 2. š n y i r József, Veľká Ida, 3. Fehér Angyal, Mod­rany, 4. Lipták László, Gem, Horka, ÜJ SZÖ 8 * 1961. február 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents