Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)
1961-02-27 / 58. szám, hétfő
1 j i } a\ i A közép-szlovákiai kerületben lassan indul a felvásárlás A košicei járás kechneci szövetkezetesei ügyesen dolgoznak. A tavaszi vetéshez kitisztítottak 140 mázsa árpát, 20 mázsa tavaszi búzát s rövidesen a zab és tavaszi keverékek vetőmagját is kitisztítják. A felvételen Sándor Jánost és Endrődi Jánost látjuk munka közben. M. Xuleja — ClK — felvétele HATALMAS ROBBANÁS TÖRTÉNT az egyik Madrid környéki üzemben a napokban. A halottak száma 23 és ennél is több a sebesült. A PRÁGAI GÉPÉSZETI ÜZEMEK 20 KOLLEKTÍVÁJA a napokban elnyerte a szocialista munkabrigid címet. Az ünnepélyes átadás Prágában a gépészeti dolgozók kultúrházában zajlott le. FEBRUÁR 1Í-24-E KÖZÖTT a köztársaság területén 13 rendkívül súlyos közlekedési baleset történt, amelyeknél 9 személy életét vesztette, 17 pedig megsebesült. A legtöbb balesetet a teher autó-soförök okozták. 130 FAJTA ÜJ GYÁRTMÁNY készül a jihlavai Modeta-kötőüzemben. Az új gyártmányok között női szvetterek és pulóverek, gyapjú kötött ruhák és szoknyák, kesztyűk, női és férfi fUrdőruhák szerepelnek. BANÁNÜLTETVÉNYEKET LÉTESÍTENEK Albánia déli vidékein. A faiskolákban végzett kísérletek alapján megállapították, hogy a banánpálmák egyik fajtája Jól terem ezen a vidéken. IVAN OLBRACHT Anna proletárka című könyvéről február 25-én kétnapos olvasókonferencia kezdődött Spišská Nová Vesen. A konferenciát a CSKP 40. évfordulója ünnepségeinek keretében rendezik és a munkásmozgalom régi harcosai mellett Szlovákia területéről 160 fiú és leány vesz rajta részt. HELSINKIBEN börtönbüntetésre ítéltek egy Hakkonen Mvezetü urat. Nem találtak azonban egész Finnországban olyan börtönt, amelynek cellájában ez a 224 cm magas fogoly egyenesen állhatott volna. Az elítélt magasságának köszönheti, hogy amnesztiában részesült. AZ ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete nemrég közzétett jelentéséből kitűnik, hogy a világon évente elhalálozó 60 millió emker kSzUI 40 millió éhen pusztul, vagy iMrafábbis a hiányos táplálkozás okozza halálát. MEGNYÍLT BRATISLAVÁBAN az első ifjúsági mozi. Az újonnan megnyílt ifjúsági moziban naponta vetítenek gyermek- és ifjúsági filmeket, amelyekről vitákat is rendeznek, s itt szervezik meg az ifjúsági filmszakkört is. ÜJABB ÁREMELKEDÉS VOLT Ausztriában. A zöldségárak 14 százalékkal, a kenyér, péksütemény és a liszt ára 5-15 százalékkal, a színházi jegyek 9 százalékkal, a tüzelő 3 százalékkal, a vasúti jegyek ára 29 százalékkal emelkedett. A TERMELŐESZKÖZÖK GYÁRTÁSA 38,1 százalékkal emelkedett egy év alatt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A munkások és alkalmazottak száma ugyanezen Idő alatt 140 ezerrel növekedett. HRUSCSOV BESZÉDEI és müvei a legtöbbet fordított alkotások voltak 1959ben az egész világon - állapította meg az ENSZ. FEDERICO FELLINI az Édes élet címü film hatalmas bevételeinek egy részét két filmtársaság alapítására fordítja A társaságok célja fiatal tehetségek kiképzése. • SAJÁT VERSEIKET ÉS RAJZAIKAI ajándékozzák albumba kötve Gusta Fučíkovánák a harabovi 35. Iskola felsőbb osztálvainak tanulói A szovjet gyerekek nemrég városukról készített fénykép-albumot küldtek Furíkovának. Szövetkezeteink — ha nehézségek árán is — bátran vágtak neki a harmadik ötéves terv teljesítésének. A feladatok örömteliek, de talán sohasem voltak ilyen nagyok. Arról van szó, hogy dolgozóink asztalára az eddiginél is nagyobb mennyiségben kerüljön élelmiszer. Mezőgazdasági dolgozóink jól tudják, hogy a tervteljesítés során nem az utolsó, hanem az első esztendő eredményei a döntő fontosságúak. Ezt az igazságot tisztán látják a közép-szlovákiai kerületben is s mégis... a felvásárlás csak lassan döcög előre. A helyi nemzeti bizottságok hatásköre lényegesen kibővült. Tekintsünk csak be a kerület néhány községébe, milyen is az államhatalom helyi szerveinek felelősségérzete a felvásárlás terén. HOL FOLYIK EL A TEJ? Sásová kitüntetett szövetkezet. Azt mondják, hogy az egy tehénre eső átlagos tejhozam több mint 4500 liter. Irigylésre méltó eredmények minden téren, azonban nincsen rózsa tövis nélkül Sásován sem. Naponta 500 liter tejet fejnek. Egy tehénre átlagban kilenc liter esik, a közellátás számára azonban mégiscsak 25—35 liter tej marad. — Ugye, ez igazán elgondolkoztató valamennyiünk számára. 150 EZER KORONA SORSA Ne restelljük csak, nézzük meg, ugyan mit is csinál a szövetkezet a tejjel. Naponta 310 liter tej szükséges a kisborjúk és a kismalacok szoptatására, s 150 liter pedig a munkaegységekre, valamint a helybeli lakosok számára. Több olyan szövetkezetes akad, aki naponta tíz liter tejet is kap, bár a háztájin tehénkét is tart. Azt mondják, hogy így ;,több jut a piacra", hisz a szomszédos Banské Bystrica szereti a friss falusi tejet. S szövetkezet vezetősége? Hát a nemzeti bizottság? Nem ártana, ha a vezetőség behatóbban tanulmányozná az alapszabályzatot, a HNB pedig sürgős elemzés tárgyává tenné a szövetkezet gazdálkodását. Meg kellene vizsgálnia, hogy a szövetkezet hogyan teljesíti kötelességét az állammal szemben. Mondjuk csak meg őszintén, nem lehetne etetési célokra fölözött tejet használni? Számoljunk is egy kicsit. 310 liter tejnél a különbség — 1,30 koronát véve alapul — naponta 403, egész évben pedig majdnem 150 ezer korona. ÁRVÁBAN SIKERES AZ INDULÁS Csak a tejjel nincs minden rendI ben. Álljunk meg néhány pillanatra Habovka községben és nézzük meg az eredmények tükrében az első hónapot. — A tejbeadást 48,8, a disznóhúsét 33. a marhahúsét pedig 28 százalékra teljesítették. Nem sokkal kecsegtetőbb a helyzet Liesok és Oravská Jasenica községekben sem. Hol lehet a hiba? Hát elsősorban a helyi vezetőségben. Liesok község egyébként tavaly nem teljesítette a húsbeadást. Igaz, az idén már nincs lemaradása az időterv szerint, a tavalyi év emléke azonban még kísért. Sántikál a helyi képviselők tömegszervezési munkája is. Pedig, ha úgy rendeznék a dolgok menetét, hogy minden tehéntől csak 0.65 literrel adnának több tejet a közellátásnak, az említett községekben is száz százalékra teljesíthetnék a beszolgáltatást. A JÁRÁS JELENTI Diviaky nad Nitricou a prievidzai járásban fekszik. Jozef Cech, a szövetkezet elnöke, február 4-ig egyetlen szarvasmarhát sem adott be a közösbe, pedig otthon hét is kérődzik az istállóban. Példáját híven követi Štefan Chalúpka agronómus is. A helyi képviselők közül nem jár itt elöl jó példával még a HNB elnöke, Ondrej Kováč sem. Rég megmondták az öregek, hogy ebben a községben is „fejtől bűzlik a hal". —A felvásárlás...? Nem is olyan régen így jelentette a járás: — „Diviaky nad Nitricou község januárban 1500 liter tejjel maradt adós a közellátásnak. AHOL NINCS, OTT NE KERESS!" ' A közmondás szállóigévé vált a községben. Malá Lehotát a 2iar nad Hronom-i járásban példaként állítják a többi község elé, de nem azért, hogy példáját kövessék. Hisz tavaly 130 métermázsa marhahússal és 16,5 mázsa sertéshússal adósa maradt a közellátásnak. Baj van az állatnyilvántartással is. A polgári ellenőrök bebizonyították, hogy a község egyénileg gazdálkodói az idei összeíráskor letagadtak 125 sertést, 18 szarvasmarhát, 16 lovat, 75 kecskét és 436 tyúkot. Mit mondhatunk erre? — Azt még csak megértjük, hogy Ján Slepčán — aki a múlt évben adós maradt 342 kg hússal, 954 liter tejjel és 387 tojással — az összeíráskor nem jelentett be egy százkilós sertést..., de a helyi nemzeti bizottság...? Érthetetlen, hogy Koloman Tisovský, a HNB elnöke és Koloman Kozák titkár miért nem szervezték meg a hathatós ellenőrzést. Igaz, a község kissé távol esik a járási székhelytől, de a titkár felelőssége ezzel még nem lett kisebb a nyilvántartások helyes vezetéséért. MEHET EZ IGY TOVÁBB? A Felső-Garam mentén valamikor nagy volt a nyomor. A mindennapi kenyér után sokaknak kellett kivándorolniuk a messze tengeren túlra. — Ma már azonban más élet járja az Alacsony-Tátra tövében is. Üzemek épültek ... nem hiányzik a kenyér senki asztaláról sem. Úgy látszik azonban, hogy Hel'pán a HNB 29 képviselője túl elégedett sorsával. „Csak 2500 liter tejet, 44 métermázsa marhahúst és 7 mázsa sertéshúst nem adtunk be..., de mi ez ilyen nagy községben" — jellemezte a helyzetet a képviselők egyike. A HNB tanácsa meghányta-vetette ugyan a felvásárlást, ám az intézkedések csak papíron maradtak. Egyébként, ha rágondolok Lukáč Latinákra, a HNB elnökére és Jozef Baloháŕa, a titkárra, akaratlanul is Pató Pál úr váltig hangoztatott mondása jut az eszembe ej, ráérünk arra még". Igaz, ilyenkor még a természet is alszik az AlacsonyTátrában. HA NEM LETTEK VOLNA „FEKETE ÖLÉSEK" A közép-szlovákiai kerületben — összeírás szerint — közel félmillió sertést tartanak. Az előzetes számítások szerint a sertéshús-felvásárlásának minden előfeltétele megvan. S mégis...? Az egyes járásokban a „fekete ölések" hátráltatták a tervteljesltést. — Akaratlanul is a helyi nemzeti bizottságok munkájára gondolunk. EGY ÖLÉSI ENGEDÉLY — ÖTVEN KORONA i A tavalyi esztendő utolsó negyedében a čadcai járás nemzeti bizottságai 61 ölési engedélyt adtak ki szabálytalanul, az idei év januárjában pedig 27-et, Nem maradtak el a „fekete ölések" sem. Számuk ugyanezen idő alatt elérte a 159-et. ELÉG GYAKORIAK A „KÉNYSZERVÁGÁSOK" Igen fontos volna, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb körültekintéssel vizsgálnak meg az állatszaporulat kérdését. Ha a nyilvántartás rendben van, a kisborjú sorsa is könnyen ellenőrizhető. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a „kényszervágásokat" sem, hisz legtöbbje péntekre, szombatra és vasárnapra esik. A kisborjúnak legtöbbször ilyenkor „törik" el a lába és ilyenkor „fuvódik" fel az üsző is. A nemzeti bizottságok képviselőinek a közép-szlovákiai kerületben sem szabad elnézniük a „véletlent". Berkes József A CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére (ČTK) — A novákyi Wilhelm Pieck Vegyiüzem dolgozói a CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy ez idén több mint másfél millió korona értékű 570 tonna szódalűgot, 520 tonna folyékony klórt. 550 tonna karbidot gyártanak terven felül. A termelési kapacitások jobb kihasználásával és különböző nyersanyagok megtakarításával 335 ezer koronával csökkentik az önköltségeket. A karbidkészítő részleg második épületét a kitűzött határidő előtt befejezik, ami lehetővé teszi, hogy ez idén 7500 tonnával több karbidot gyártsanak, mint a múlt évben. Kötelezettségvállalásaik sikeres teljesítése érdekében a „Legjobb újító" cím elnyerésére versenyt szerveznek a CSISZ-tagok, a munkások s a műszaki dolgozók körében. • * * Az észak-csehországi üzemek dolgozói 64 millió korona értékű terven felüli árú gyártására 316 vállalati és üzemi szocialista felajánlást tettek Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításának 40. évfordulója tiszteletére. így például az Ústí nad Labem-í vegyi s kohóipari üzem műgyantát, oldatokat és ammóniékot készítő részlegeinek, valamint további termelési központjainak dolgozói közös szocialista kötelezettséget vállaltak, mely szerint ez idén pénzben kifejezve 4 300 000 koronával növelik az árutermelés terjedelmét és 550 000 koronával csökkentik a tervezett költségeket. A teplicei Egyesült Kerámiai Művek dolgozói is elhatározták, hogy kötelezettségeket vállalnak a CSKP megalapításának 40. évfordulójára. Felajánlásuk: egy hőnappal a kitűzött határidő előtt teljesítik az exportszállítások tervét. Ez egyben lehetővé teszi számukra, hogy december 29-ig teljesíthetik az évi termelési tervet és 92 ezer koronával csökkentik az önköltségét. Ezenkívül fénymáz, kátrány és egyéb anyag hulladékának felfogására gátrendszert építenek, amivel lényegesen járulnak hozzá a Teplice környéki folyóvizek tisztántartásához. KULTÜRA ÉS PIHENÉS PARKJA létesült Žilinán. A kellemes környezetben a nyári fllmelőadások és egyéb kulturális események megrendezésére szabadtéri színpadot is létesítenek. Megkezdték a fedett uszoda építését is, ahol 50 m-es úszómedence várja majd a sportolókat. S ajnos, nemegyszer hallani még: mi közöm hozzá? Meg aztán: én megcsinálom a dolgomat, S'mit törődöm vele, más mit csinál? s És azt is: hagyjanak engem békén. s mit akarnak tőlem? Lehetne még tovább és hosszan • idézni a különféle kijelentéseket arra ! vonatkozólag, hogy akadnak még ; olyan emberek, akik közömbösek em• bertársaik. a társadalom és a világ I ügyei iránt. De hát jól van ez igy és helyes ez így? Továbbá: helyt; álló-e egyes embereknek az az állás' pontja, hogy ha ők elvégzik a dolgu; kat, ha eleget tesznek a rájuk háruló feladatoknak, akkor rajtuk már sem! mit keresni nem lehet, akkor nekik ;már semmihez semmi közük? Ahhoz, hogy felelni tudjunk a feltett kérdésekre és hogy kissé bővebben szólhassunk a közömbösségről, annak — kétségkívül — igen káros következményeiről, először az szükséges, hogy mi magunk is feltegyünk egy kérdést, éspedig azt, mihez is van köze az embernek? Viszont semmi újat nem mondunk azzzal, ha azt mondjuk, hogy mindenhez, ami ebben az országban történik. Bizonyítja ezt az az alapvető igazság is, hogy nálunk minden az emberért, annak jaí váért történik. Bizonyítja ezt az is, hogy pártunk mind nagyobb területen vonja be a dolgozókat a közügyek intézésébe, egyre nagyobb lehetőséget ad az embereknek arra, hogy véleményüket, javaslataikat a politikai, az igazgatási és a gazdasági kérdésekben megmondják, illetve megtegyék. Hivatkozhatnánk nem egy dologra, amely fölött pártunk országos vitát rendezett, kikérve a dolgozók véleményét, mielőtt a kérdésben döntést hozott volna, s figyelembe véve, hasznosítva azt a sok; sok észrevételt és javaslatot, ami egy-egy országos vita során elhang! zott. M indez tehát azt bizonyítja, hogy az embereknek nemcsak érdeke, hogy a legnagyobb érdeklődést tanúsítsák az ország dolgai s minden „Mi közöm hozzá? u iránt, ami nálunk és közvetlenül az emberek körül történik, hanem, hogy minden lehetőségük is megvan arra, hogy erről vagy arról a kérdésről véleményüket el is mondhatják; szavaik nem találnak süket fülekre. Akkor vjszont miért a még ma is nem egy ember részéről tapasztalható közömbösség, nemtörődömség? Hol és miben keressük a közömbösség okát? Ogy véljük, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy egyes emberek közömbösségének gyökereit az ember önzésében kell keresni. Abban az önzésben, amelyre a kapitalista rendszer az „aki bírja, marja" farkas törvényével az embert nevelte, illetve kényszerítette. Az önzésben, amely csak önmagát látja, amely a saját érdekek és problémák határain túl nem lát, de nem is akar tudomást venni arról, ami ezen túl van. Az ilyen magatartás, az önzés és az ebből eredő közömbösség nemcsak hiba, hanem káros is. Persze, hogy hiba, persze, hogy káros, és jól néznénk ki, ha mindenki csak önmagával törődnék s közömbösen, a „mi közöm hozzá" hangoztatásával nézné mások és az ország ügyeit, bajait. Mi lenne akkor velünk? Hova jutnánk, hova lyukadnánk ki? Beszélhetnénk akkor fejlett szocialista társadalomról és gazdaságról? Aligha! Érdekes azonban, hogy éppen azok az emberek, akiknek szinte életelvükké vált a „mi közöm hozzá", menynyire fel vannak háborodva akkor, ha hasonló magatartással találkoznak saját igényeik kielégítését, saját ügyes-bajos dolgaik elintézését illetően. Amiben részben igazuk van, éspedig abban, hogy ami jogos, ami jár, azt minden embernek meg kell kapnia, csak aztán abban nincs igazuk, — és ez egyáltalán nem mellékes körülmény — hogy az ember mielőtt másokat hibáztat, bürokratikusnak és még mit tudom én mi lyennek illeti ügye intézését, nem árt, ha saját háza táján is körülnéz, hogy vajon saját magatartásában és tevékenységében nem fordulnak-e elő hasonló jelenségek. Ugyanis, ha minden ember ezt tenné, ha minden ember az ügyei intézésekor tapasztalt közömbösségre úgy reagálna, vajon nincs-e ilyen közömbösség benne is, akkor a közömbösséget és annak minden káros következményét hamar kiírthatnánk s ezzel igen jelentős akadályt hárítanánk el fejlődésünk útjából. P ersze, a közömbösségről és következményeiről szólva, a dolog lényege az. hogy a „mi közöm hozzá" és a „nem az én dolgom" féle mentalitás — ha ez ugyan az első pillantásra kissé furcsának is tűnik — magának az illetőnek sem válik javára, nem szolgálja az illető érdekeit. Mert nézzük csak például mi a helyzet az EFSZ-ekben, mi a következménye, az eredménye annak, ha egyes szövetkezeti tagok úgy vélekednek, eleget tettek a közösséggel szemben minden követelménynek, ha a maguk dolgát jól elvégezték, s ami azontúl van, ahhoz semmi közük. Pedig hát nem így van. Csak egy példa erre: sok szövetkezetben — nagyon helyesen — a kapások művelését szétosztják a tagok között. Jól tudjuk, nem minden ember egyforma, nem minden szövetkezeti tag tudatosította még, hogy a közösség, a szövetkezet érdekeitől és előrehaladásától egyéni boldogulása elválaszthatatlan. Az egyik ember jó munkát végezve tiszteséggel-becsülettel eleget tesz a rá eső feladatnak, a gondjaira bízott kapások a lehető legjobb művelést, gondozást kapják, míg a másikra eső részt felveri a gyom, és bizony az a rész ennek megfelelő termést is ad. Most aztán az a kérdés, hogy az ilyenekkel szemben az a szövetkezeti tag. aki a rábízott területet a lehető leggondosabban megművelte, vajon arra az álláspontra helyezkedett-e, hogy „mi közöm hozzá", „nem az én dolgom"? Az igaz, hogy nem az ő dolga a másikra eső rész gondozása és megművelése, ám egyáltalán nem helytálló az ezzel szemben tanúsított közömbössége, egyáltalán nem mondhatja azt, „mi közöm hozzá". Nem mondhatja annál az egyszerű oknál fogva, mivel a szövetkezet jövedelmét, amelyből a munkaegységeket fizetik, a termés adja, már pedig ha a tagok egyikemásika a gondjaira bízott kapásokat csak ímmel-ámmal műveli, akkor bizony silány lesz a termés, és nem sok osztani való jövedelem jut a munkaegységekre. Nem sokat változtat ezen az a körülmény sem, ha a tagokat az elért eredmények alapján jutalmazzák, mivel a munkaegységek értékét végső soron mégis csak a szövetkezet összjövedelme határozza meg. Számtalan példát hozhatnánk még fel akár a mezőgazdaságból, akár az iparból, nem különben a közigazgatásból, bár ott nem arról van szó, hogy a közömbösség az illetőt anyagilag érinti, hanem arról, hogy a dolgozók, a lakosság ügyes-bajos dolgainak elintézését hátráltatja, s az ilyen közömbösség bizony nem egyszer kelt jogos elégedetlenséget a lakosság körében. É s végül szólnunk kell a kommunisták magatartásáról, a kommunistákról, akiknek pártunk alapszabályzata elsődleges feladatává teszi a feladatok teljesítésében és a közügyekben való tevékeny részvételt, s párttaghoz méltatlan magatartásnak minősíti a társadalmunk ügyei iránti közömbös magatartást. A kommunisták magatartásán, a kommunisták felvilágosító és meggyőző szaván múlik, hogy a közömbösséget és káros következményeit a dolgozók magatartásából kiirtsuk, s ezzel további előrehaladásunk útjából egy igen jelentős akadályt hárítsunk el. (bl) ÜJ SZÖ 2 * 1961. február 27.