Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-27 / 58. szám, hétfő

1 j i } a\ i A közép-szlovákiai kerületben lassan indul a felvásárlás A košicei járás kechneci szövet­kezetesei ügyesen dolgoznak. A ta­vaszi vetéshez kitisztítottak 140 mázsa árpát, 20 mázsa tavaszi búzát s rövidesen a zab és tavaszi keve­rékek vetőmagját is kitisztítják. A felvételen Sándor Jánost és Endrő­di Jánost látjuk munka közben. M. Xuleja — ClK — felvétele HATALMAS ROBBANÁS TÖRTÉNT az egyik Madrid környéki üzemben a napokban. A halottak száma 23 és ennél is több a sebesült. A PRÁGAI GÉPÉSZETI ÜZEMEK 20 KOLLEKTÍVÁJA a napokban elnyerte a szocialista munkabrigid címet. Az ünne­pélyes átadás Prágában a gépészeti dol­gozók kultúrházában zajlott le. FEBRUÁR 1Í-24-E KÖZÖTT a köztár­saság területén 13 rendkívül súlyos köz­lekedési baleset történt, amelyeknél 9 személy életét vesztette, 17 pedig meg­sebesült. A legtöbb balesetet a teher ­autó-soförök okozták. 130 FAJTA ÜJ GYÁRTMÁNY készül a jihlavai Modeta-kötőüzemben. Az új gyártmányok között női szvette­rek és pulóverek, gyapjú kötött ru­hák és szoknyák, kesztyűk, női és férfi fUrdőruhák szerepelnek. BANÁNÜLTETVÉNYEKET LÉTESÍTENEK Albánia déli vidékein. A faiskolákban vég­zett kísérletek alapján megállapították, hogy a banánpálmák egyik fajtája Jól terem ezen a vidéken. IVAN OLBRACHT Anna proletárka című könyvéről február 25-én kétnapos olvasó­konferencia kezdődött Spišská Nová Ves­en. A konferenciát a CSKP 40. évfor­dulója ünnepségeinek keretében rende­zik és a munkásmozgalom régi harcosai mellett Szlovákia területéről 160 fiú és leány vesz rajta részt. HELSINKIBEN börtönbüntetésre ítéltek egy Hakkonen Mvezetü urat. Nem találtak azonban egész Finnor­szágban olyan börtönt, amelynek cellájában ez a 224 cm magas fogoly egyenesen állhatott volna. Az elítélt magasságának köszönheti, hogy am­nesztiában részesült. AZ ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete nemrég közzétett jelentéséből kitűnik, hogy a világon évente elhalálozó 60 millió emker kSzUI 40 millió éhen pusz­tul, vagy iMrafábbis a hiányos táplálkozás okozza halálát. MEGNYÍLT BRATISLAVÁBAN az első ifjúsági mozi. Az újonnan megnyílt ifjú­sági moziban naponta vetítenek gyer­mek- és ifjúsági filmeket, amelyekről vi­tákat is rendeznek, s itt szervezik meg az ifjúsági filmszakkört is. ÜJABB ÁREMELKEDÉS VOLT Ausztriában. A zöldségárak 14 száza­lékkal, a kenyér, péksütemény és a liszt ára 5-15 százalékkal, a szín­házi jegyek 9 százalékkal, a tüzelő 3 százalékkal, a vasúti jegyek ára 29 százalékkal emelkedett. A TERMELŐESZKÖZÖK GYÁRTÁSA 38,1 százalékkal emelkedett egy év alatt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A munkások és alkalmazottak száma ugyanezen Idő alatt 140 ezerrel növeke­dett. HRUSCSOV BESZÉDEI és müvei a leg­többet fordított alkotások voltak 1959­ben az egész világon - állapította meg az ENSZ. FEDERICO FELLINI az Édes élet címü film hatalmas bevételeinek egy részét két filmtársaság alapítására fordítja A társaságok célja fiatal te­hetségek kiképzése. • SAJÁT VERSEIKET ÉS RAJZAIKAI ajándékozzák albumba kötve Gusta Fučí­kovánák a harabovi 35. Iskola felsőbb osztálvainak tanulói A szovjet gyerekek nemrég városukról készített fénykép-albu­mot küldtek Furíkovának. Szövetkezeteink — ha nehézségek árán is — bátran vágtak neki a har­madik ötéves terv teljesítésének. A feladatok örömteliek, de talán so­hasem voltak ilyen nagyok. Arról van szó, hogy dolgozóink asztalára az eddiginél is nagyobb mennyiségben kerüljön élelmiszer. Mezőgazdasági dolgozóink jól tud­ják, hogy a tervteljesítés során nem az utolsó, hanem az első esztendő eredményei a döntő fontosságúak. Ezt az igazságot tisztán látják a kö­zép-szlovákiai kerületben is s még­is... a felvásárlás csak lassan döcög előre. A helyi nemzeti bizottságok hatás­köre lényegesen kibővült. Tekintsünk csak be a kerület néhány községé­be, milyen is az államhatalom helyi szerveinek felelősségérzete a fel­vásárlás terén. HOL FOLYIK EL A TEJ? Sásová kitüntetett szövetkezet. Azt mondják, hogy az egy tehénre eső átlagos tejhozam több mint 4500 liter. Irigylésre méltó eredmények minden téren, azonban nincsen ró­zsa tövis nélkül Sásován sem. Naponta 500 liter tejet fejnek. Egy tehénre átlagban kilenc liter esik, a közellátás számára azonban még­iscsak 25—35 liter tej marad. — Ugye, ez igazán elgondolkoztató va­lamennyiünk számára. 150 EZER KORONA SORSA Ne restelljük csak, nézzük meg, ugyan mit is csinál a szövetkezet a tejjel. Naponta 310 liter tej szükséges a kisborjúk és a kismalacok szoptatá­sára, s 150 liter pedig a munka­egységekre, valamint a helybeli la­kosok számára. Több olyan szövet­kezetes akad, aki naponta tíz liter tejet is kap, bár a háztájin tehénkét is tart. Azt mondják, hogy így ;,több jut a piacra", hisz a szomszédos Banské Bystrica szereti a friss falusi tejet. S szövetkezet vezetősége? Hát a nemzeti bizottság? Nem ártana, ha a vezetőség behatóbban tanulmá­nyozná az alapszabályzatot, a HNB pedig sürgős elemzés tárgyává tenné a szövetkezet gazdálkodását. Meg kellene vizsgálnia, hogy a szövetke­zet hogyan teljesíti kötelességét az állammal szemben. Mondjuk csak meg őszintén, nem lehetne etetési célokra fölözött tejet használni? Számoljunk is egy kicsit. 310 liter tejnél a különbség — 1,30 koronát véve alapul — naponta 403, egész évben pedig majdnem 150 ezer korona. ÁRVÁBAN SIKERES AZ INDULÁS Csak a tejjel nincs minden rend­I ben. Álljunk meg néhány pillanatra Habovka községben és nézzük meg az eredmények tükrében az első hó­napot. — A tejbeadást 48,8, a disz­nóhúsét 33. a marhahúsét pedig 28 százalékra teljesítették. Nem sokkal kecsegtetőbb a hely­zet Liesok és Oravská Jasenica köz­ségekben sem. Hol lehet a hiba? Hát elsősorban a helyi vezetőségben. Liesok község egyébként tavaly nem teljesítette a húsbeadást. Igaz, az idén már nincs lemaradása az idő­terv szerint, a tavalyi év emléke azonban még kísért. Sántikál a helyi képviselők tö­megszervezési munkája is. Pedig, ha úgy rendeznék a dolgok menetét, hogy minden tehéntől csak 0.65 li­terrel adnának több tejet a közel­látásnak, az említett községekben is száz százalékra teljesíthetnék a be­szolgáltatást. A JÁRÁS JELENTI Diviaky nad Nitricou a prievidzai járásban fekszik. Jozef Cech, a szö­vetkezet elnöke, február 4-ig egyet­len szarvasmarhát sem adott be a közösbe, pedig otthon hét is kérőd­zik az istállóban. Példáját híven kö­veti Štefan Chalúpka agronómus is. A helyi képviselők közül nem jár itt elöl jó példával még a HNB el­nöke, Ondrej Kováč sem. Rég meg­mondták az öregek, hogy ebben a községben is „fejtől bűzlik a hal". —A felvásárlás...? Nem is olyan régen így jelentette a járás: — „Di­viaky nad Nitricou község januárban 1500 liter tejjel maradt adós a köz­ellátásnak. AHOL NINCS, OTT NE KERESS!" ' A közmondás szállóigévé vált a községben. Malá Lehotát a 2iar nad Hronom-i járásban példaként állítják a többi község elé, de nem azért, hogy példáját kövessék. Hisz ta­valy 130 métermázsa marhahússal és 16,5 mázsa sertéshússal adósa maradt a közellátásnak. Baj van az állatnyilvántartással is. A polgári ellenőrök bebizonyították, hogy a község egyénileg gazdálko­dói az idei összeíráskor letagadtak 125 sertést, 18 szarvasmarhát, 16 lo­vat, 75 kecskét és 436 tyúkot. Mit mondhatunk erre? — Azt még csak megértjük, hogy Ján Slepčán — aki a múlt évben adós maradt 342 kg hússal, 954 liter tejjel és 387 to­jással — az összeíráskor nem je­lentett be egy százkilós sertést..., de a helyi nemzeti bizottság...? Érthetetlen, hogy Koloman Tisovský, a HNB elnöke és Koloman Kozák titkár miért nem szervezték meg a hathatós ellenőrzést. Igaz, a község kissé távol esik a járási székhelytől, de a titkár fele­lőssége ezzel még nem lett kisebb a nyilvántartások helyes vezetésé­ért. MEHET EZ IGY TOVÁBB? A Felső-Garam mentén valamikor nagy volt a nyomor. A mindennapi kenyér után sokaknak kellett kiván­dorolniuk a messze tengeren túlra. — Ma már azonban más élet járja az Alacsony-Tátra tövében is. Üze­mek épültek ... nem hiányzik a ke­nyér senki asztaláról sem. Úgy látszik azonban, hogy Hel'pán a HNB 29 képviselője túl elégedett sorsával. „Csak 2500 liter tejet, 44 métermázsa marhahúst és 7 mázsa sertéshúst nem adtunk be..., de mi ez ilyen nagy községben" — jelle­mezte a helyzetet a képviselők egyi­ke. A HNB tanácsa meghányta-vetette ugyan a felvásárlást, ám az intéz­kedések csak papíron maradtak. Egyébként, ha rágondolok Lukáč La­tinákra, a HNB elnökére és Jozef Baloháŕa, a titkárra, akaratlanul is Pató Pál úr váltig hangoztatott mondása jut az eszembe ej, rá­érünk arra még". Igaz, ilyenkor még a természet is alszik az Alacsony­Tátrában. HA NEM LETTEK VOLNA „FEKETE ÖLÉSEK" A közép-szlovákiai kerületben — összeírás szerint — közel félmillió sertést tartanak. Az előzetes szá­mítások szerint a sertéshús-felvásár­lásának minden előfeltétele megvan. S mégis...? Az egyes járásokban a „fekete ölések" hátráltatták a terv­teljesltést. — Akaratlanul is a helyi nemzeti bizottságok munkájára gon­dolunk. EGY ÖLÉSI ENGEDÉLY — ÖTVEN KORONA i A tavalyi esztendő utolsó negyedé­ben a čadcai járás nemzeti bizottsá­gai 61 ölési engedélyt adtak ki sza­bálytalanul, az idei év januárjában pedig 27-et, Nem maradtak el a „fe­kete ölések" sem. Számuk ugyanezen idő alatt elérte a 159-et. ELÉG GYAKORIAK A „KÉNYSZERVÁGÁSOK" Igen fontos volna, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb körültekintéssel vizsgálnak meg az állatszaporulat kérdését. Ha a nyilvántartás rend­ben van, a kisborjú sorsa is könnyen ellenőrizhető. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni a „kényszervágásokat" sem, hisz legtöbbje péntekre, szombatra és vasárnapra esik. A kisborjúnak leg­többször ilyenkor „törik" el a lába és ilyenkor „fuvódik" fel az üsző is. A nemzeti bizottságok képviselői­nek a közép-szlovákiai kerületben sem szabad elnézniük a „véletlent". Berkes József A CSKP megalapításának 40. évfordulója tiszteletére (ČTK) — A novákyi Wilhelm Pieck Vegyiüzem dolgozói a CSKP meg­alapításának 40. évfordulója tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, hogy ez idén több mint másfél millió ko­rona értékű 570 tonna szódalűgot, 520 tonna folyékony klórt. 550 tonna karbidot gyártanak terven felül. A termelési kapacitások jobb kihaszná­lásával és különböző nyersanyagok megtakarításával 335 ezer koronával csökkentik az önköltségeket. A karbidkészítő részleg második épületét a kitűzött határidő előtt be­fejezik, ami lehetővé teszi, hogy ez idén 7500 tonnával több karbidot gyártsanak, mint a múlt évben. Kö­telezettségvállalásaik sikeres telje­sítése érdekében a „Legjobb újító" cím elnyerésére versenyt szerveznek a CSISZ-tagok, a munkások s a mű­szaki dolgozók körében. • * * Az észak-csehországi üzemek dol­gozói 64 millió korona értékű terven felüli árú gyártására 316 vállalati és üzemi szocialista felajánlást tet­tek Csehszlovákia Kommunista Párt­ja megalapításának 40. évfordulója tiszteletére. így például az Ústí nad Labem-í vegyi s kohóipari üzem műgyantát, oldatokat és ammóniékot készítő részlegeinek, valamint további ter­melési központjainak dolgozói közös szocialista kötelezettséget vállaltak, mely szerint ez idén pénzben kifejez­ve 4 300 000 koronával növelik az árutermelés terjedelmét és 550 000 koronával csökkentik a tervezett költségeket. A teplicei Egyesült Ke­rámiai Művek dolgozói is elhatároz­ták, hogy kötelezettségeket vállal­nak a CSKP megalapításának 40. év­fordulójára. Felajánlásuk: egy hő­nappal a kitűzött határidő előtt tel­jesítik az exportszállítások tervét. Ez egyben lehetővé teszi számukra, hogy december 29-ig teljesíthetik az évi termelési tervet és 92 ezer koro­nával csökkentik az önköltségét. Ezenkívül fénymáz, kátrány és egyéb anyag hulladékának felfogására gát­rendszert építenek, amivel lényege­sen járulnak hozzá a Teplice környé­ki folyóvizek tisztántartásához. KULTÜRA ÉS PIHENÉS PARKJA létesült Žilinán. A kellemes kör­nyezetben a nyári fllmelőadások és egyéb kulturális események megren­dezésére szabadtéri színpadot is lé­tesítenek. Megkezdték a fedett uszo­da építését is, ahol 50 m-es úszó­medence várja majd a sportolókat. S ajnos, nemegyszer hallani még: mi közöm hozzá? Meg aztán: én megcsinálom a dolgomat, S'mit törődöm vele, más mit csinál? s És azt is: hagyjanak engem békén. s mit akarnak tőlem? Lehetne még tovább és hosszan • idézni a különféle kijelentéseket arra ! vonatkozólag, hogy akadnak még ; olyan emberek, akik közömbösek em­• bertársaik. a társadalom és a világ I ügyei iránt. De hát jól van ez igy és helyes ez így? Továbbá: helyt­; álló-e egyes embereknek az az állás­' pontja, hogy ha ők elvégzik a dolgu­; kat, ha eleget tesznek a rájuk háruló feladatoknak, akkor rajtuk már sem­! mit keresni nem lehet, akkor nekik ;már semmihez semmi közük? Ahhoz, hogy felelni tudjunk a fel­tett kérdésekre és hogy kissé bőveb­ben szólhassunk a közömbösségről, annak — kétségkívül — igen káros következményeiről, először az szük­séges, hogy mi magunk is feltegyünk egy kérdést, éspedig azt, mihez is van köze az embernek? Viszont sem­mi újat nem mondunk azzzal, ha azt mondjuk, hogy mindenhez, ami ebben az országban történik. Bizonyítja ezt az az alapvető igazság is, hogy ná­lunk minden az emberért, annak ja­í váért történik. Bizonyítja ezt az is, hogy pártunk mind nagyobb terüle­ten vonja be a dolgozókat a köz­ügyek intézésébe, egyre nagyobb le­hetőséget ad az embereknek arra, hogy véleményüket, javaslataikat a politikai, az igazgatási és a gazda­sági kérdésekben megmondják, illet­ve megtegyék. Hivatkozhatnánk nem egy dologra, amely fölött pártunk országos vitát rendezett, kikérve a dolgozók véleményét, mielőtt a kér­désben döntést hozott volna, s figye­lembe véve, hasznosítva azt a sok­; sok észrevételt és javaslatot, ami egy-egy országos vita során elhang­! zott. M indez tehát azt bizonyítja, hogy az embereknek nemcsak ér­deke, hogy a legnagyobb érdeklődést tanúsítsák az ország dolgai s minden „Mi közöm hozzá? u iránt, ami nálunk és közvetlenül az emberek körül történik, hanem, hogy minden lehetőségük is megvan arra, hogy erről vagy arról a kérdésről vé­leményüket el is mondhatják; sza­vaik nem találnak süket fülekre. Ak­kor vjszont miért a még ma is nem egy ember részéről tapasztalható kö­zömbösség, nemtörődömség? Hol és miben keressük a közömbösség okát? Ogy véljük, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy egyes emberek kö­zömbösségének gyökereit az ember önzésében kell keresni. Abban az önzésben, amelyre a kapitalista rend­szer az „aki bírja, marja" farkas tör­vényével az embert nevelte, illetve kényszerítette. Az önzésben, amely csak önmagát látja, amely a saját érdekek és problémák határain túl nem lát, de nem is akar tudomást venni arról, ami ezen túl van. Az ilyen magatartás, az önzés és az eb­ből eredő közömbösség nemcsak hiba, hanem káros is. Persze, hogy hiba, persze, hogy káros, és jól néznénk ki, ha mindenki csak önmagával tö­rődnék s közömbösen, a „mi közöm hozzá" hangoztatásával nézné mások és az ország ügyeit, bajait. Mi lenne akkor velünk? Hova jutnánk, hova lyukadnánk ki? Beszélhetnénk akkor fejlett szocialista társadalomról és gazdaságról? Aligha! Érdekes azonban, hogy éppen azok az emberek, akiknek szinte életelvük­ké vált a „mi közöm hozzá", meny­nyire fel vannak háborodva akkor, ha hasonló magatartással találkoznak saját igényeik kielégítését, saját ügyes-bajos dolgaik elintézését ille­tően. Amiben részben igazuk van, és­pedig abban, hogy ami jogos, ami jár, azt minden embernek meg kell kapnia, csak aztán abban nincs iga­zuk, — és ez egyáltalán nem mellé­kes körülmény — hogy az ember mielőtt másokat hibáztat, bürokra­tikusnak és még mit tudom én mi lyennek illeti ügye intézését, nem árt, ha saját háza táján is körülnéz, hogy vajon saját magatartásában és tevékenységében nem fordulnak-e elő hasonló jelenségek. Ugyanis, ha min­den ember ezt tenné, ha minden em­ber az ügyei intézésekor tapasztalt közömbösségre úgy reagálna, vajon nincs-e ilyen közömbösség benne is, akkor a közömbösséget és annak minden káros következményét hamar kiírthatnánk s ezzel igen jelentős akadályt hárítanánk el fejlődésünk útjából. P ersze, a közömbösségről és kö­vetkezményeiről szólva, a do­log lényege az. hogy a „mi közöm hozzá" és a „nem az én dolgom" féle mentalitás — ha ez ugyan az első pillantásra kissé furcsának is tű­nik — magának az illetőnek sem vá­lik javára, nem szolgálja az illető érdekeit. Mert nézzük csak például mi a helyzet az EFSZ-ekben, mi a következménye, az eredménye annak, ha egyes szövetkezeti tagok úgy vé­lekednek, eleget tettek a közösséggel szemben minden követelménynek, ha a maguk dolgát jól elvégezték, s ami azontúl van, ahhoz semmi közük. Pe­dig hát nem így van. Csak egy példa erre: sok szövetkezetben — nagyon helyesen — a kapások művelését szétosztják a tagok között. Jól tud­juk, nem minden ember egyforma, nem minden szövetkezeti tag tudato­sította még, hogy a közösség, a szö­vetkezet érdekeitől és előrehaladá­sától egyéni boldogulása elválasztha­tatlan. Az egyik ember jó munkát végezve tiszteséggel-becsülettel eleget tesz a rá eső feladatnak, a gondjaira bízott kapások a lehető legjobb művelést, gondozást kapják, míg a másikra eső részt felveri a gyom, és bizony az a rész ennek meg­felelő termést is ad. Most aztán az a kérdés, hogy az ilyenekkel szemben az a szövetkezeti tag. aki a rábízott területet a lehető leggondosabban megművelte, vajon arra az álláspont­ra helyezkedett-e, hogy „mi közöm hozzá", „nem az én dolgom"? Az igaz, hogy nem az ő dolga a másikra eső rész gondozása és megművelése, ám egyáltalán nem helytálló az ezzel szemben tanúsított közömbössége, egyáltalán nem mondhatja azt, „mi közöm hozzá". Nem mondhatja annál az egyszerű oknál fogva, mivel a szövetkezet jövedelmét, amelyből a munkaegységeket fizetik, a termés adja, már pedig ha a tagok egyike­másika a gondjaira bízott kapáso­kat csak ímmel-ámmal műveli, akkor bizony silány lesz a termés, és nem sok osztani való jövedelem jut a munkaegységekre. Nem sokat változ­tat ezen az a körülmény sem, ha a tagokat az elért eredmények alapján jutalmazzák, mivel a munkaegységek értékét végső soron mégis csak a szövetkezet összjövedelme határozza meg. Számtalan példát hozhatnánk még fel akár a mezőgazdaságból, akár az iparból, nem különben a közigazga­tásból, bár ott nem arról van szó, hogy a közömbösség az illetőt anya­gilag érinti, hanem arról, hogy a dol­gozók, a lakosság ügyes-bajos dol­gainak elintézését hátráltatja, s az ilyen közömbösség bizony nem egy­szer kelt jogos elégedetlenséget a lakosság körében. É s végül szólnunk kell a kom­munisták magatartásáról, a kommunistákról, akiknek pártunk alapszabályzata elsődleges feladatává teszi a feladatok teljesítésében és a közügyekben való tevékeny részvé­telt, s párttaghoz méltatlan maga­tartásnak minősíti a társadalmunk ügyei iránti közömbös magatartást. A kommunisták magatartásán, a kommunisták felvilágosító és meg­győző szaván múlik, hogy a közöm­bösséget és káros következményeit a dolgozók magatartásából kiirtsuk, s ezzel további előrehaladásunk út­jából egy igen jelentős akadályt há­rítsunk el. (bl) ÜJ SZÖ 2 * 1961. február 27.

Next

/
Thumbnails
Contents