Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-24 / 55. szám, péntek

I / A prágai Kohóipari Kutatóintézet számolóközpontját speciális gépekkel egészitik kl. A központ dolgozói még ebben az évben távíró segítségével akarják közvetlenül irányítani valamelyik ostravai kohóüzemet Ha ez a kísérlet sikerül, a Szovjetunió és az USA után a harmadik állam leszünk a világon, ahol kibernetikai gépek segítségével megoldottuk a termelés távirányítását. Képünkön: a T 520 jelzésű számológép. (B. Krejčí - ČTK - felv.) A számok beszélnek Bartos Lajos könyvelő fürge ujjai alatt napok óta szorgalmasan kattog a számológép. Szinte táncolni látszanak a billentyűk. Számoszlopok sorakoznak egymás mellé, melyek egy szorgalmas esztendő gazdag eredményeit mutatják. Még egy utolsó próba. A végösszeg helyes: 5100 000 korona. A szemekben öröm, a jól végzett munka öröme csillan. Hétköznap van, de a zbrojníkyi szövetkezetesek számára ünnep. Munkaruhájukat ünneplővel cserélik fel, s a kultúrházba sietnek, hogy fültanúi legyenek annak a beszámolónak, amely az egész évi küzdést, verejtékes munkát örömre váltja. A beszámoló többek között tudatja, hogy munkaegységenként 7 koronát kap a tagság. Ez általános megelégedést vált ki s i megelégedés még fokozódik, mikor a családi pótlék érvénybeléptetéséről és az alapok feltöltéséről van szó. A zbrojníkyi szövetkezetesek — látva a múlt évben elért eredményeket — szinte egy emberként tették az értékes kötelezettségvállalásokat. Mikes Lajos és Bélán István barqmfigondozók vállalták, hogy az idén 65 400 tojással többet adnak el a tervezettnél. Sztranyák István és Saróka András fejőgulyások pedig 7200 liter tejjel gazdagítják dolgozóink asztalát. Furman János és Kecki Pál, akik 560 sertést gondoznak, 117 mázsa hús termelését vállalták terven felül. Ez nem kis dolog, pénzértékben 129360 koronát jelent. A növénytermesztés terén is születtek vállalások. Az első csoport Nagy Isfván vezetésével vállalta, hogy 95 mázsa búzával többet termeszt. A vállalások pénzértéke, több mint' félmillió .koronát tesz ki. Nem kételkedünk a zbrojníkyi szövetkezetesek igyekezetében, mert az elmúlt években mindenkor bebizonyították, hogy amit vállaltak, azt teljesítették is, hisz meggyőződtek róla, hogy van értelme a törekvésnek. A. J. Nagyüzemi baromfitenyésztés A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói a baromfitenyésztés kibővítése és gazdaságosabbá tétele érdekében elhatározták, hogy még ebben az évben 22 korszerű baromfifarmot építenek. Ezek közül egy 10 000 befogadóképességű fajtanemesítő baromfifarm a Liptovský Mikuláš-i járásban levő Bobrovcei Állami Gazdaságban épül, ezenkívül a kerületben további 4 keltetőüzem is létesül, ahol 40 ezer tyúkot helyezhetnek el, 17 tyúkfanm pedig a hústermelést fogja elősegíteni. keznek a társadalom iránti kötelességükről. A szocialista életmód azt jelenti, hogy mindazt, ami nem tartozik társadalmunkba — eltávolítsuk. Jelenti azt, hogy harcoljunk a maradiság, a rossz munkaerkölcs ellen, szilárdítsuk az elvtársi kapcsolatokat a kollektívákban s dolgozzunk ma jobban, mint tegnap és holnap jobban, mint ma. Termeljünk többet, jobbat és olcsóbban. Nemcsak a kollektíván belül, hanem azon kívül is hassunk az emberek gondolkodására. Használjuk ki célszerűen a szabad időt, növeljük szakképzettségünket, gyarapítsuk általános és politikai ismereteinket, s tevékenyen vegyünk részt a társadalmi és politikai életben. Ide tartozik a kulturális rendezvények látogatása is. De ne tévesszük szem elől, hogy a szocialista életmód a munkában kezdődik, olyan munkában, mely a kollektíva és az egész társadalom javát szolgálja. Ilyen munkában változik az ember és gondolkodása. Előre a megkezdett úton A szocialista munkabrigád mozgalmát — mely különösen az ifjúság nevelése szempontjából nagy jelentőségű — nem engedhetjük ösztönösen fejlődni. Éppen ezért szükséges, hogy a párt,- szak- és ifjúsági szervezetek, valamint a vezető gazdasági dolgozók sokoldalúan gondoskodjanak a mozgalom fejlődéséről. A statisztikából megállapíthatjuk, hogy aránylag még mindig kevés czon ifjúsági kollektívák száma, melyek a szocialista munkabrigád büszke címért versenyeznek. Kevés az üzemekben és még kevesebb a szövetkezetekben s az állami gazdaságokban. Kevés annak ellenére, hogy jelenleg a szocialista munkabrigád címért több mint 5000 ifjúsági kollektíva versenyez. S mi ennek az oka? — Ennek okát elsősorban a CSISZ járási bizottságain és az üzemi szervezetekben kell keresnünk. Több helyen nem tudatosítják eléggé a brigádmozgalom fejlődésének politikai jelentőségét. Több elvtárs még nem értette meg, hogy a szocialista munkabrigád mozgalma nagy gazdasági és erkölcsi erővel bír s valóban az ifjúság nevelésének iskolájává válhat. A CSISZ üzemi szervezeteinek többet kellene tanácskozniok a párt- és szakszervezettel s a vezető gazdasági dolgozókkal is. Több segítséget kellene nyújtaniok a kollektíváknak a kötelezettségvállalások kidolgozásában stb. Előfordulnak olyan esetek is, hogy az ifjúsági kollektíva versenyezni akar a szocialista munkabrigád címéért, kidolgozza kötelezettségvállalását s benyújtja kérelmét az üzemi bizottsághoz, s bizony gyakran megtörténik, hogy a fiatalok kérelmét visszautasítják azzal az indokolással, hogy a kollektívában sok a fogyatékosság, nem jő a kötelezettségvállalásuk stb. Mondani sem kell, hogy az ilyen eljárás nem mindenkor helyes. Az ifjúság körében a szocialista munkabrigád mozgalmának fejlesztése terén más problémák is felmerülnek. Egyes ifjúsági kollektívák szétesnek, nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel. Lendületük, munkakedvük, akaratuk ugyan van, de nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal. Ez gyakran megmutatkozik a kötelezettségvállalásokban Is. Kell, hogy a fiataloknak megmagyarázzuk, milyen kötelezettségeket vállaljanak s megmagyarázzuk nekik, hogy formális kötelezettségvállalásért nem kaphatják meg a szocialista munkabrigád büszke címet. A fiatalokat jobban segítse a párt- és szakszervezet s ne utasításokkal, hanem kezdeményezéseik felkarolásával, támogatásával, tanácsadással, hogyan oldják meg az előttük álló kérdéseket. A kommunistáknak tucini'k kell, mit tesznek ma és mit holnap annak érdekében, hogy a fiatal generáció alaposan felkészüljön a fejlett szocialista társadalmunk építése feladatainak teljesítésére. Nagy felelősség hárul az ifjúság nevelésében az idősebb munkásokra. A munkások ezzel többnyire tisztában vannak s e felelősség tudatában teljesítik kötelességeiket. A szocialista munkabrigádok mozgalma az ifjúságot magasabb műszaki és kulturális színvonalra emeli. Ugyanakkor az ifjúság a brigádmozgalmat természetes forradalmiságával gazdagítja. Mindannyiunktól függ, hogy az ifjúság energiáját, kezdeményezését, lendületét és alkotővágyát mindig Idejében a helyes irányba tereljük és támogassuk. (-s) A technik

a jövője (3) Az automatizálás egyéb területei Az Irodai munkák automatizálása A termelés automatizálásával lényegesen fokozódik a termelés, aminek következtében megnövekednek a nyilvántartással és az elosztással kapcsolatos munkálatok, a tervezés és irányítás pedig igényesebbé válik. Ez természetesen alaposan megnöveli az irodai alkalmazottak számát. Például 1900-ban átlagosan 30 gyári munkás esett egy tisztviselőre, 1940-ben pedig ugyanennyi munkásra már 108 tisztviselő jutott. Az angol autóipar 300 ezer munkást alkalmaz, de kb. 2,5 millió tisztviselőt. Mivel a tisztviselők munkája nem produktív tevékenység, igyekezni kell az irodai munkák munkaidejét csökkenteni, amit csak e munkák automatizálása biztosít. A termelés automatizálása messze megelőzi az irodai munka automatizálását. A termelés automatizálása megváltoztatja á technológiai folyamatot, az irányítást, a- tervezést, a nyilvántartást. Itt rögtön szögezzük le: az irodai munkák automatizálását úgy kell megvalósítani, hogy az az említett változásokat szolgálja. Eszerint az irodai munka automatizálásának lemaradása a termelés automatizálása mögött reális. Az irodai munka automatizálásánál éppúgy, mint a termelés automatizálásánál is a tömegjellegű munkák automatizálása kerül előtérbe. Az irodai munkáknál a társadalombiztosítás nyilvántartása, bizonyos statisztikai megfigyelések, a bankok, a közlekedés, az összeköttetés és részben a kereskedelem adminisztrációs munkái. Az irodai munkák automatizálása a legtöbb esetben a tervezés és a nyilvántartás megváltozását eredményezi. Ezért mielőtt hozzá fogunk az automatizáláshoz, meg kell vizsgálnunk az automatizálandó munka jelenlegi módszereit, amelyeket igyekszünk egyszerűsíteni és esak aztán dönthetünk az automatizálás formáiról és módszereiről. Az automatizálás' szorosán összefügg a centralizálással és a decentralizálással. Némely ágban a tervezés és a nyilvántartás erősen decentralizálódott. Az automatizálás pedig központosított munkát követel. Ezt az ellentétet úgy lehet megszüntetni, hogy gyors összeköttetést kell teremteni a decentralizált munkahelyek és a központi számológép állomás között a kapott információk és az ezek feldolgozása alapján született eredmények közlésére. Ami a munkaerőt illeti, az automatizálás következtében alaposan csökken az egyszerű irodai munkát végző dolgozók száma, mint pl. a gépírónők, a bérelszámolók, a raktári könyvelők stb. száma. Ezek munkájának nagy részét automatizálni lehet. Vegyünk csak egy példát. A LEO elektronikus számológép 4 óra alatt kiszámítja 10 ezer alkalmazott heti munkabérét, levonva az adót, a társadalombiztosítást és a szabadságkor kifizetendő összeget. Ezzel 37 tisztviselő 8 órai munkája szabadul fel. Ha pedig a gép heti 40 órában bérelszámolást végezne, 200—300 irodai alkalmazottat tudna helyettesíteni. Azonban új beosztású tisztviselők munkája válik szükségessé, akik mint programtervezők, irányítók stb. lesznek alkalmazásban. Az irodai munkák automatizálásának hatékonysága szempontjából igen fontos az adminisztrációs költségek csökkentése. Ez a hatékonyság kétféle irányban mutatkozik meg. Az első irány az, amikor azonos mennyiségű munkát kevesebb tisztviselő végez, tehát csökkennek a munkabér-költségek. Ez az ún. közvetlen hatékonyság. A közvetett hatékonyságot úgy érik el, amikor azonos számú tisztviselő elektronikus számológépek segítségével nagyobb mennyiségű munkát végez el, amivel javul a szervezés és a költségcsökkenés a termelésben valósul meg. Az automatizálással megváltozik a költségek magassága és öszszetétele. Csökkennek a munkabérköltségek, a helyiség költségei, a nyomtatványok költségei. Viszont növekednek a leírási költségek, a karbantartás költségei és a villamos energia fogyasztásának költségei. Közgazdasági feladatok megoldásának automatizálása Gazdaságunk irányításának formái lemaradnak a műszaki haladás mögött. A lemaradás annak a következménye, hogy az automatizálás még nem hatolt be kellőképpen a tudományos közgazdasági számítások területére. Az automatizálást itt szintén az elektronikus számológépek alkalmazása jelenti. Az elektronikus számológépek matematikai funkciók alapján működnek. A gazdasági jelenségek kölcsönös hatását matematikai funkciókban fejezzük ki. Ennek óriási jelentősége van. Pl. kitűzzük, hogy a mezőgazdaság komplex gépesítését tíz éven belül végre hajtjuk. Ez azt jelenti, hogy fokoznunk kell gépiparunk mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeinek a termelését, ami csak akkor fog sikerülni, ha acélműveink is fokozzák termelésüket, feltéve, hogy vasércbányáink is több ércet fognak szállítani kohóinknak. S ha hozzátesszük, hogy ezen arányok betartása tíz évre szól, miközben még más jelenség is előtérbe kerülhet, arra döbbenünk rá, hogy roppant bonyolult számításokat kell elvégeznünk, hogy tervezésünk a lehető legjobb legyen. Ha ezeket nagyteljesítményű elektronikus számológépek nélkül végezzük el, akkor a terv összeállításánál csak a tapasztalatok alapján végezhetünk megközelítő számításokat a népgazdaság ágainak arányos fejlődése érdekében. Elektronikus számológépek segítségével azonban pontosan ki lehet számítani a népgazdaság arányos fejlődésének tervét néhány variációban és kiválaszthatjuk az optimális variációt. A Szovjetunióban Berg akadémikus vezetésével már kidolgoztak egy tervet a népgazdaság irányításának automatizálására. A terv megvalósításának első időszakában az elektronikus számológépeket kiválasztott üzemekben és intézményekben használják az irányítás céljaira úgy, hogy elérjék az irányítás teljes automatizálását ezekben az egységekben. A má* sodik szakaszban kiépül a decentralizált számoló központok egységes állami hálózata, egységes központi irányítás mellett. Ezzel elmélyül, megjavul és lényegesen meggyorsul a népgazdaság irányítása. Az elektronikus számológépek használata előnyösebb a központi irányításban, de nagyobb vállalatoknál is hathatós szolgálatot tehetnek. Például kiszámítják a termelési program optimális variációját, naponta elkészítik a terv teljesítésének jelentéseit stb. A tudományos közgazdasági számítások elektronikus számológépek segítségével lényegesen emelik a szocialista gazdaság irányításának hatékonyságát, amivel fokozódik a szocializmus előnye a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Az automatizálás gazdasági következményei Az automatizálást két korszakra oszthatjuk: az egyik az automatizálás kezdetének és fejlődésének, a másik az automatizálás betetőzésének ideje. Ez érvényes a szocializmusra, de a kapitalizmus az automatizálás második korszakát nem éri meg. Kapitalista viszonyok között az automatizálásnak két fő követelménye kerül előtérbe — éspedig: 1. maximálisan kiéleződik az ellentét a tőkefelhalmozás növekedése és a proletariátus elnyomorodása között, 2. fokozatosan kiéleződik az ellentét. a tőkefelhalmozás magas foka és a gazdaság ösztönös fejlődése között. Az első ellentét konkréten abban nyilvánul meg, hogy egyrészt a tőkések kezében egyre növekedik a tőke, a gazdaság, másrészt egyre fokozódik a proletariátus elnyomorodása, aminek fő mutatója a munkanélküliség. Az automatizálás csökkenti a munkaerő szükségletet, tehát a kapitalizmusban fokozatosan igen megnő a munkanélküliség, az utcára dobott munkanélküliek nyomorgó tömege pedig végre ráébred majd, hogy csak a kapitalizmus megdöntése biztosítja számára a boldogulást. Ezért mondtuk, hogy a kapitalizmus az automatizálás második korszakát nem éri meg. A másik ellentét pedig azt jelenti, hogy az egyre koncentrálódó tőke mindjobban megköveteli az egy helyről történő központi irányítást. Az automatizálás a szocializmusban is csökkenti a munkaidőt, azonban a bérek nem csökkennek. Ezzel szemben az árleszállításokkal fokozódik a lakosság vásárló képessége. így az egyre növekvő szükségleteket csak az automatizált termelés fogja kellőképpen kielégíteni. Az automatizálás a szocializmusban elősegíti a társadalmi alapok összpontosítását, elmélyíti a nemzetközi szocialista munkamegosztást. A népgazdaságnak magas hatékonyságot biztosít, amivel szemmelláthatóbbá válnak a szocialista termelési mód előnyei. A szocialista automatizálás a kommunizmus anyagi-termelési bázisát készíti elő. Az automatizálás szociális és bölcseleti következményei A kapitalista szociológiában új „elméletek" keletkeznek a munkanélküliség „megmagyarázására". Ismert az ún. „technológiai munkanélküliség" elmélete, amely a nagy munkanélküliséget csak átmenetileg tartja, és hogy az csak abból ered, hogy a munkások nem elég rugalmasak az automatizált termelésből más termelésbe való bekapcsolódásba. A „tervezett munkanélküliség" elmélet követői azt állítják, hogy a munkanélküliséget lehet ellenőrizni és irányítani. Az ilyen elméletekkel természetesen el akarják terelni a munkásosztály figyelmét a munkanélküliség igazi okáról, a kapitalista kizsákmányolásról. A szocializmusban az automatizálás nem szül munkanélküliséget. Itt a munkaidő lerövidítése a dolgozó ember szociális helyzetének állandó javulását jelenti, aki a szabad Idejét üdülésre, sportolásra, szórakozásra használhatja ki. Elmélyítheti szakmai tudását, átadhatja magát a művészetnek stb. A szocialista automatizálás elősegíti a fizikai munka és a szellemi munka közötti különbségek eltávolítását. Amikor az elektronikus számológépek pl. kiszámítják a terv egyes variációit, akkor ezeket „emlékezetükben" kell tartaniok, és az optimális variáció keresésénél „gondolkozniok" kell. Valóban azt mondjuk, hogy az elektronikus számológépek „agyakkal", ún. elektronikus agyakkal dolgoznak, és hogy „emlékezetük" van és „gondolkoznak". Ezek a fogalmak elárulják, hogy az emberi agynál és az elektronikus agynál van, ami közös, ami hasonló. Meg kell rögtön jegyeznünk, hogy közöttük ugyan létezik összefüggés, ám ezek nem tükrözik vissza az emberi emlékezet vagy gondolkodás lényegét, amelyek ugyanazok volnának az elektronikus agyakban is. A gépek — élettelen anyagok — nem tudnak gondolkozni, a gondolkodás a legmagasabban fejlett élő anyag tulajdonsága, az emberi agyé. Az alapvető összefüggés abban nyilvánul meg, hogy mindkét agy a visszacsatolás elve alapján dolgozik, és hogy mindkettő a külső környezetükről kapott információk alapján dolgozik, amelyeket a múltban szereztek. A nagyteljesítményű elektronikus számológépek a technika igazi csodái, de a technikát az ember fejlesztette ilyen magas fokra. Az automatizálás bölcseleti következményeit illetően el kell hárítani magunktól a nem marxista filozófusok azon elméleteit és jóslatait, amelyek az agy visszafejlődéséről, ellustulásáról stb. szólnak. Hiszen az automatizált termelés és irányítás magasképzettségű dolgozókat követel. Az automatizálás csak alátámasztja a marxista filozófia állításait pl. az anyag sokoldalúságáról vagy az anyajji világ egységéről és megismerhetőségéről. Az automatizálás, mint a termelőerők fejlődésének objektív következménye, a kommunista társadalom termelésének és igazgatásának a módszerévé válik az ember jóléte érdekében. Mészáros György OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A „Tudomány és technika" rovatunkat, mely eddig szombati számunkban jelent meg, a jövőben pénteken fogjuk közölni. 0J SZÖ 5 * "Öl- február 24,