Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-14 / 14. szám, szombat

OSVALD A. KLAPPER: Ország az Ararát tövében A

gyönyörű, meredek Ararát hegycsúcs volt tulajdonképpen az első világméretű kikötő, mivel a bibliai legenda szerint itt kötött ki Noé bárkája a hetedik hónap tizenhetedik napján. Hasztalan lenne azonban bárkája maradványai után kutatni, vagy pedig a visszahúzódó víz nyomát keresgélni, amely akkoriban állítólag elöntötte a világot. Az egész bibliai történetből az Ararát negye az egyetlen valóság, mely 5165 méteres magasságával békésen néz le a lábai előtt elterülő vidékre. Egyik oldalán Törökország fekszik, másik oldalán pedig utunk célja — az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság. A Grúz SZSZK fővárosából, Tbilisziből kényelmes hálófülkés gyorsvonat szállítja a látogatót biztonságosan és gyorsan a szomszédos Örményországba. Tekintetünk a termékeny örmény táj gazdag kukorica-, dinnyeültetvényeik szőlőültetvényein siklik át. Helyenként emeletes pallatágyakat látunk, amelyek többnyire az örmény kolhozparasztok nyári hajlékául szolgálnak. Ezeket a szálláshelyeket őrzik is a nemkívánatos betolakodó állat vagy ember ellen. Saját maguk között az örményeknek nincs féltenivalójuk. Lehet, hogy rossz tapasztalataik vannak legközelebbi szomszédaikkal — a törökökkel. A török határ itt igen gyakran csak mintegy tíz méterre a vasútvonal mögött húzódik. Ha a látogató már eleget gyönyörködött a miniatűr házikókban, egyszerre az Ararát tömegének fenséges látványa ejti rabul. Sajnos, ez a hegyóriás különös tartózkodással viseltetik nézőivel szemben. Akárcsak a mohamedán asszonyok, akik szemérmesen elfátyolozzák arcukat, ő is le g többnyire ködbe burkolózik, s fukarul csak itt-ott mutogatja hatalmas testét Annak ellenére, hogy szép nyáridő van, az Ararát csúcsát örök hó borítja Az Ararát most Törökországé, eredetileg azonban Örményországhoz tartozott, melynek történetével szorosan összefügg. Örményország állami címeréből a hegycsúcs sziluettje ma sem hiányzik. Míg az utazó az Ararátban és a vele szemben fekvő, tipikusan zápfogalakú Aragocban gyönyörködik, a vonat már berobog az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába — Jerevánba Ennek a kb. 30 000 négyzetkilométer kiterjedésű és 1664 000 lakosú kicsiny országnak a fővárosa új, tágas pályaudvarral fogadja a látogatót. Az utas ilyenformán mindjárt Jereván érkezésekor megismerkedik a közel félmilliós város nagyméretű építkezési eredményeivel: Mindenütt, új házak, köz- és lakóépületek láthatók. Feltűnően sokat építenek és mindent a rózsaszínű tufából, amely ezen a vidéken bőven található A tufa egységes színárnyalatúvá varázsolja a várost, így azután az örmények teljes joggal nevezhetik fővárosukat „rózsásnak". Ez a háromezer éves tradícióval rendelkező város egész Örményországhoz hasonlóan most éli második ifjúságát. Ma már nehéz elhinni, hogy ez a város, mely valaha magával Rómával versengett, később pedig hol jelentős perzsa, hol meg török tartományokkal küzdött az elsőségért, már kihalásra volt ítélve. A szovjet kormány megérkezése előtt ugyanis Örményországban éhinség, nyomorúság, járványos betegségek pusztítottak, amelyek megtizedelték a lakosság lélekszámát. Az örmények jelentős része kivándorolt. Most visszatérnek a kivándoroltak. A második világháború után csak Jerevánba több mint tízezer örmény tért vissza a kapitalista államokból. Míg 1922ben Örményország lakosainak száma csupán 781000 volt, ez a szám a szovjet rendszer alatt megkétszereződött. A lakosság fejlődéséhez és életszínvonalának emelkedéséhez nagymértékben hozzájárult a helyi ipar óriási fejlődése, amely a szovjet kormányzat előttinek az 55-szörösére növekedett. De ezeknél a puszta számoknál is többet mond az ország fejlődéséről az új, virágzó Jereván megtekintése. Az új Jereván — itt van mindjárt a Lenin tér V. 1. Lenin szobrával (Merkúrov ismert szovjet szobrász alkotása), több hatalmas új épületével, például a kormány épület, a Kultúra háza, a komfortos Arméniahotel, továbbá a széles, modern utcák, melyek derékszögű rendszerben a város központja felé sugároznak. s még egy sereg társadalmi jelentőségű középület. Itt kell megemlíteni elsősorban a Győzelem hídját, amelynek kecses konstrukciója merészen ível 68 méter magasságban a Razdan folyó felett, aztán a Győzelem emlékművét, amely a város fölött emelkedik, a Jereváni Filharmónia épületét (karmestere a Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság meghívására hozzánk is ellátogat, hogy vendégként néhány városunkban vezényeljen), aztán a nagy stadiont és más épületeket. Ezek az épületek legutóbb egy újjal is szaporodtak. A közelmúltban épült fel a régi írásos emlékek modern és kitűnően rendbentartott múzeuma. Ez az intézet a Matenadarán nevet viseli és gyűjteményében világritkaságok is találhatók. Itt láthatjuk többek között a legrégibb örmény história írásos emlékeit, Aristoteles és Zenon filozófiai műveinek régi másolatait, Euklidesz geometriáját és töredékeket Dioskurid botanikájából. Több kiállított tárgy színesen illusztrált középkori könyveinket juttatja eszünkbe, mint például a Visegrádi Kódexet és IV. Václav cseh király többkötetes bibliáját. A régi könyv-illusztrátorokról is sok érdekes dolgot tudhatunk meg. A Matenadaránban őrzött könyvek többsége gazdagon illusztrált, a képek háttere gyakorta aranyozott. A fóliánsokon a régi mesterek fokhagymalé segítségével rögzítették a színaranyat. Képzőművészeti szempontból nagy érdeklődésre tarthat számot a Macedóniai Sándor harcairól szóló könyv, gazdag lapillusztrációkkal, melyek hemzsegnek a naiv elképzelésektől, akárcsak az arab költészet képmellékletei, s egypár gyönyörű bőrkötéses kötet. Ezt az intézetet, melynek állítólag nincsen párja a világon, igen sűrűn látogatják a külföldi tudósok is. Így például velünk ,egyidőben látogatott a Matenadaránba egy amerikai tudományos dolgozó nő, aki a régi örmény kéziratokat akarja tanulmányozni. Ezenkívül Jerevánban még egy másik múzeum is van, mely a város történeti anyagát tartalmazza. Ezt a volt Geimecsetben helyezték el, amely állítólag az egyetlen fennmaradt emlék a török elnyomás korából. Jólesik leülni és kóstolgatni a kitűnő örmény bort, amelyet Jereván modern pincegazdászata termel. Ez az üzem egyébként borkísérleti intézet is. Óriási raktárában megtalálhatók a legkülönfélébb külföldi és hazai borféleségek — kezdve a múlt század végétől egészen a legújabb évfolyamokig Éppúgy, mint konyakfeldolgozó testvérüzemének, ennek az üzemnek is van nagyszabású reprezentációs terme, úgynevezett kóstolószobája, ahol a hatalmas márványoszlopok között, a nagy kerek asztal köré akár egy népes konferencia is elférne. • Aki Örményország természeti szépségeit akarja megismerni, annak feltétlenül el kell látogatnia az óriási Szevan-tóhoz. Bár 70 km-re fekszik a fővárostól, nyáron, amikor a hőmérő higanya meghaladja a 42° C-t árnyékban, igen kedvelt kirándulóhelye a jerevániaknak. Fürdés és séta után kétszeresen ízlik a kitűnő pisztráng. Kifogják, megfőzik, mindezt szinte a szemed előtt; rózsás húsa annyira ízletes, hogy nem is adnak hozzá más körítést, csupán a helyi tónak valami aromatikus füvét. Akit azonban a történelem érdekel jobban, annak Edzsmiadzinba és Zvartnocba kell utaznia. Az első ősrégi örmény templomáról nevezetes, s arról, hogy itt székel az örmény pátriárka is, akit „katolikus" nak hívnak. Látogatásunk idején éppen több hónapra az Egyesült Államokba utazott, ahová az ottani örmények hívták meg. Edzsmiadzin közelében nagyszabású ásatások folynak. Templomok maradványaira, de fejlett lakásépítkezés nyomaira is bukkantak. Így például időszámításunk VI. századából származó egyik pátriárka lakására, mely minden kényelemmel, még fürdőszobával is fel volt szerelve. \Aég egy rövid megálló Jereván1-V*- ban s már a búcsúzás pillanata következik. Bánatosak vagyunk, hogy nem tekinthetünk mélyebben ennek a gyönyörű országnak a szívébe. De rekreációs lehetőségei és idegenforgalmának szervezettsége olyan ígéretes fejlődést mutat, hogy rövid időn belül a világ minden tájáról ide fognak özönleni a turisták. Bízunk benne, hogy elsősorban csehszlovákok lesznek azok, akiknek még jobban sikerül megismerni az Ararát tövében fekvő Örményországot. Biffilif HIIIIIMIHIIIIIimillMlf A NÉPÉLELMEZÉSI KUTATÓINTÉZET CÉLJA: TQLÉT Ami a növekvő életszínvonal möaött van • Mii ven a ' Ami a növekvő életszínvonal mögött van • Milyen a laboratóriumi bécsiszelet •• A fehérjék és vitaminok ríj P P fO F P birodalmában TTa a Népélelmezési Kutatóintézet valamelyik dolgozója jó egészséget kíván " az új évben, azt úgy kell értelmeznünk, hogy tökéletes C-vitamin felszívódást, zavarmentes anyagcserét és káros következmények nélküli zsi<•adékfogyasztást kíván. S hczzátehetjük - valóban a legjobbakat kívánja nekünk ezzel. Mert - a szimtálan más tényező között - a fentiek lényegesen befolyásolják egészségünket, s jó egészség nélkül mit sem érne a legjobb kívánság. Az említett kutatóintézet dolgozója nemcsak kívánja a jó egészséget mindnyájunknak, hanem napi - néha 10-12 órás - munka:dejét szenteli, hogy táplálkozásunk tudományosan megalapozott legyen, egészségünket szolgálja, esetleges betegségünket mielőbb gyógyíthatóvá tegye. A „főúri" lakosztályokban A bratislavai óváros egyik ódon „főúri" házában talált elhelyszést a kutatóintézet. A lakosztályokban a klinikai osztályt helyezték el, laboratóriumok, irodahelyiségek sorakoznak a díszes, kovácsolt vaskorláttal ellátott erkélyek mögött. Sajnos, a helyiségekkel nem bánhatnak tetszésük szerint — az é'pületet műemléknek nyilvánították, s így megtörténik, hogy a legkorszerűbb megoldások, a nép egészségét szolgáló gondolatok arany-stukkós, faberakásos, „főúri porripát" szolgáló környezetben születnek meg ... Ha már a régi és új világ találkozásánál tartunk, nézzük meg, miért is van éppen ma szükség olyan intézetre, amely az élelmezést kutatja, s miért nem volt rá szükség valamikor. Akkor is tudtak az étkezés egészségügyi jelentőségéről, arról, hogy a beteg szervezetnek másféle táplálékra van szüksége, stb. A bökkenő ott van, hogy az orvostudomány ilyen irányú felfedezései nem szolgálhatták a legszélesebb néprétegeket, nem beszélve arról, hogy pl. a túlságos zsiradékfogyasztás nem okozhatott gondot az emberek többségének. Az egyoldalú táplálkozás hátrányait már régen ismerik az orvosok, de mit tehettek ellene? Változatos, egészséges táplálkozásra elegendő fizetést mégsem írhattak a beteg segélyző receptjére ... A Népélelmezési Kutatóintézet azonban nemcsak a növekvő életszínvonal eredménye, hanem része is. Része annyiban, hogy az állam, a dolgozók állama gondoskodik róla, hogy a dolgozók egészségbon élvezhessék munkájuk gyümölcseit, s ennek érdekében a táplálkozás problémáit kutató intézetet létesített. Mivel foglalkozik az intézet? Téveilés ne essék, az intézet nem a forgalomban levő élelmiszerek egészségügyi ellenőrzésével foglalkozik, hanem szlovákiai viszonylatban kutatja az általános élelrrezési viszonyokat. Többi között kutatásokat végez bizonyos néprétegek között (bizonyos kori*

1 diákok, bizonyos szakma dolgozói, bizonyos vidék lakói stb.), e kutatások alapján felvett egyes problémákat és megoldja őket (pl. egyes betegségekkel járó étkezési kérdéseket). A kutatás leg? korszerűbb eredményeit íiz intézet a gyakorlatban is alkalmazza. A klinikai osztály betegei a legnagyobb elismeréssel beszélnek arról a gondosságról, amely itt körülveszi őket. Számtalan itt meggyógyult ember a megmondhatója, mily eredményes a kutatóintézet munkája a gyakorlatban az emésztőszervek gyógyításában. Tgy van ez rendjén — az emberek egészsége a kutatás célja. Ezt a célt látja maga előtt - még sötét védőszemüvegén keresztül is - az Intézet igazgatója, a kiváló röntgenológus, dr. Andrej Bučko főorvos. Éppen ezért a klinikai osztály az igazgató szívügye. A munka koordinálása, a kutatás irányítása, összegezése és az igazgatói tisztség sok-sok teendője mellett figyelme mindenekelőtt beteg síre összpontosul. Az intézet feladatai kö::é tartozik, a népgazdaságfejlesztési tervek kidolgozásán való részvétel. Az utóbbi feladat talán a legérdekesebb. Az intézet szoros kapcsolatot; tart fenn a tervhivatallal, figyelmeztet arra, milyen vitamin vagy tápanyagtartalmú élelmiszerek termelésére lenne szükség a mezőgazdaságban, vagy az élelmiszeriparban. A tervet öszszeállító szervvel tudatja a kutatás eredményeit. Az állami szervek dolga aztán, hogy az orvosi kutatás eredményei alapján, annak megfelelően, szabályozzák az élelmiszerelosztást. Fehérköpenyes emberek Azt mondják, hogy a zsiradék-kérdés világszerte központi probléma. Megtekintjük tehát azt a munkahelyet, ahol éppen ezzel foglalkoznak. A laboratóriumi osztályon vagyunk, dr. Simko munkahelyén. Fehérköpenyes orvosok, laboránsok és laboránsnök serénykednek a bonyolult üvegszerkezetek és műszerek között. Egyikük szemöldökén tapasz - egy kísérleti macska nem értette meg, milyen fontos szerepet kapott a tudományban ... De térjünk a tárgyra. Az osztály vezetője, dr. Simko válaszol arra a kérdésre, miért okoz problémát a zsiradék? — A civilizáció problémája ez. A civilizált körülmények között élő ember sokkal több zsiradékot fogyaszt, s így nagyobb a kalória fogyasztása is. Az eredmény - egészségtelen hízás és érelmeszesedés. Most a pörkölt zsír hatását kutatjuk éppen. A pörkölésnél, például egy bécsiszelet sütésénél bizonyos idő múltán változások állnak be a zsiradék összetételében. Ez a zsiradék már más, mint a pörköletlen. A vegyi összetételt meg tudjuk ugyan állapítani minden nehézség nékül, de azt, hogy a szervezetre gyakorol-e hatást már kísérletekkel kell kimutatnunk. Hogyan folyik a kísérlet? A kísérletezés bizony hosszadalmas munka. Hiszen zsiradék sokféle van — zsír, étolaj, vaj, s maga a zsír is többféle. A kutatók elmentek egy üzemi konyhába, s ellesték, hogyan rántják ki a bécsiszeletet. Laboratóriumi viszonyokban rekonstruálták azt a folyamatot, amely a hús kisütésénél végbe megy. A laboratóriumi „bécsiszeletre" bizony nem kapunk étvágyat: üvegedényben egy kevés zsiradék, amelyet, villanyforralón pontosan meghatározott ideig, pontosan megállapított hőfokra hevítenek. Ez az egész. De a «zakembeť azt mondja, ez pontosan olyan állapotban levő zsír, mint amilyenben az igazi bécsiszeletet készítik. A zsiradékot azután beadják a kísérleti tengeri malacnak. Az állatkát meghatározott időn belül kivégzik - természetesen narkózissal és minden állatbarátot megnyugtató körültekintéssel — és az emésztőszervek pontos elemzésével megállapítják a zsiradékfelszívóilás esetleges hatását. Ezt összehasonlítják a pörköletlen zsiradékot fogyasztó állat szerveivel. Hasonló a munka valamely szervére beteg állat és az egészséges összehasonlításánál is. — Mit tudnak meg ebből? — Tudományos alapot adunk annak a gyakorlatnak, hogy bizonyos diéta bizo-. nyos betegségnél miért használ, s miért káros a diéta be nem tartása. Így akarjuk megtalálni a nyitját, hogyan lehetne helyes étkezéssel elejét venni az emésztőszervek megbetegedésének, hogyan lehetne a beteg szervezetet meggyógyítani. Ilyen végkövetkeztetéshez nyújt rész-adatot egy-egy tengeri malac ... Szocialista munkabrigád A szocialista munkabrigád fogalma sem ismeretlen a kutatók előtt. Két kollektíva versenyez a cím elnyeréséért. A laboratórium dolgozói ugyancsak versenyre keltek. Meg is mutatják Bobek elvtárs szellemes, egyszerű újítását, amellyel sok időt takarítanak meg az anyagelemezésnél. Büszkén tudatják, hogy összeforrott, jó kollektívájuk van, MINDENKINEK amely szorgalmasan tanul — legyen az diplomás orvos, vagy segéd-laboráns - színházba jár, olvas és sportol. És hogy a nevelőmunka is jó, arról a faliújság is tanúskodik, amelyen az ötletesen megoldott fényképmontázs az egyes brigádtagok hibáit sem titkolja el. A munkához való szocialista viszonyra a laboratóriumi osztályon bizony szükség is van — hiszen itt nem lehet munkaidőről beszélni akkor, amikor egy kísérlet befejezéséről van sző. A szabadidő megkurtítása elég gyakori eset. De éppen azért jó a brigád, mert önkéntes jelentkező a túlmunkára minden nehézség nélkül mindig akad elég ... A fehérköpenyes brigád időt és fáradságot nem .kiméi, hogy megkönnyítse a kioperált epéjű emberek életét, jobbá tegye a fehérje-felszívódást és megmutassa, hogy milyen vitaminokkal hogyan előzhető meg egy-egy betegség. Céljuknál sokkal prózaibb a munkájuk, mert fehér patkányokat kell lefejezniök, tengeri malacok beleit kell preparálniok és karmoló, harapó macskát kell a műtőasztalra fektetniök... De ez csupán eszköz, ahhoz, hogy a sok-sok áttanult éjszaka és gyakorlati tapasztalat alapján mindnyájunk számára hasznos következtetéseket diktálhasson jelentésébe Simko doktor. Világűrutazás és C-vitaimin Dr. Kotuliakot a fiziológiai osztályon látogatjuk meg. Mikroszkóp mellett ül és vérsejteket számol. A C-vitamin hatását tanulmányozza. Az osztály legfontosabb feladata a kohászok természetes étkezés általi egészségvédelme éš a C-vitamin hatásának kutatása. Az utóbbi "»ladatot különösen a magaslégköri repülésekkel és a . vil; ^űrutazással kapcsolatban tanulmányozzák. Kevesebb oxigén, szokatlan környezet; a súlytalanság állapota, stb. természetesen nagy hatással van a szervezetre. Éppen a C-vitamin segítségével a szervezet áthidalhatja ezeket az esetleg káros hatásokat. Ennek a lehetőségeit, törvényszerűségeit kutatják az osztályon. Pontosság, kitartás, sokoldalú tudás — ez jellemzi az itteni dolgozókat. S az eredmény sem maradt el: A fluorózis elleni védődiéta bevezetése már most is szép eredményekkel kecsegtet... Búcsúzunk Ha az olvasó e cikkben receptet várt arra, hogyan étkezzék, milyen diétát tartson, ha beteg az epéje - bizonyára csalódott. Ez a kezelőorvos gondja. Mi csupán be akartuk mutatni a Népélelmezési Kutatóintézet egy-két munkahelyét, sokoldalú és mindnyájunk számára mérhetetlenül jelentős munkájának néhány mozzanatát. Az intézetben tett látogatásunknak egy tanulsága van: életünk egyik fontos szakaszán dolgozó fehérköpenyes emberek, tudósok célja ugyanaz, ami mindnyájunké - jólétet teremteni és egészséget adni mindenkinek. V1LCSEK GÉZA Dr. Pavol Bobek és Rudolf Ondrejička mérnök egy epéjétől megfosztott macskát fecskendő segítségével „etet", hogy a zsiradék-emésztést figyelhesse. (•V. Pŕibyl - ČTK felv.) ÜJ SZÓ 8 * 1961. január 14.