Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-14 / 14. szám, szombat

Meghamisították a japán parlamenti választásokat Tokió (ČTK) — 5479 személyt állítottak bíróság elé a választási törvény megszegéséért a múlt év novemberi japán parlamenti választások folyamán. Az igazságügyi miniszter jelentése szerint ezen személyek 90 százalékát a választók megvesztegetésével vádolják, ami a japán választások történetében rekordot jelent. Az örizetbevettek túlnyomó többsége öszszeköttetésben állt a Liberális Demokrata Párttal. Az államügyész kijelentésé szerint Osakában több mint 170 embert tartóztattak le, akik meghamisították Kisimotonak, a Liberális Demokrata Párt képviselőjének megválasztását. Jellemző, hogy Kisimoto megválasztása előtt a tokiói föállamügyész helyettese volt. A Szovjetunió villamosítása AMIKOR NEGYVEN évvel ezelőtt a Szovjetunióban elfogadták a lenini Goelro-tervet, Nyugaton a „fanatikusok lázálmának!' nevezték azt. Teltek-múltak az évek. A villamosítás tervét nemcsak teljesítették, de erősen túl is szárnyalták. A Nyugat hangot változtatott és kénytelen volt elismerni a szovjet emberek kezdeményező készségét, A Dnyeprosztroj (Dnyeperi vízierőmű építkezése) példáján érzékelhetjük talán legjobban, hogyan tanultak a szovjet mérnökök és munkások építeni, hogyan sajátították el az építés gépesítésének bonyolult tudományát. Az amerikai tanácsadók, akik Cooper ezredes vezetésével érkeztek az építkezésre, azonnal kijelentették: „Véleményünk szerint az orosz danyugati szemmel KAZAHSZTÁNBAN ÚJ ÓRIÁS ÉPÜL AZ 1RTISZ FOLYÖN: A BUDTARMINSZKI VlZIERŐMÜ. rukezelők sohasem tanulják meg, hogyan kell a gépekkel bánni..." A szovjet építőmunkások azonban megtanulták a gépkezelést, sőt olyan eredményeket értek el, amelyek az amerikaiakat is csodálatba ejtették. Merész vállalásaik teljesítése után Cooper kénytelen volt kijelenteni: „A Dnyeprosztroj teljesítette azt, amit én lehetetlennek tartottam". AZÖTA TÖBB évtized múlt el. Az egykor oly elmaradt Oroszország hatalmas ipari állammá fejlődött. A villamosenergia termelésében a Szovjetunió a világ második és Európa első helyét foglalta el. Ma már a Szovjetunió több villamosenergiát termel, mint Anglia, Franciaország, Olaszország és Svédország együttesen. Az amerikai szakemberek is kénytelenek elismerni a Szovjetunió nagy sikereit a villamosításban. Az 1959-ben a Szovjetunióban járt amerikai szenátorok a következőket írták: „Az amerikaiak fájdalommal ismerték el az oroszok elsőségét a világűrkutatásban." A küldöttség, amelyben az amerikai szenátus két bizottsága vett részt, egyhónapos látogatása után nemrég tért vissza a Szovjetunióból és meggyőző bizonyítékokkal szolgálhat arról, hogy a Szovjetunió a vízierőművek építésében is túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Cisler, az amerikai energetikai küldöttség vezetője, a Detroit Edison Company elnöke, a Szovjetunióból visszatérve kijelentette: „Magunkat csapnánk be és tagadnánk a szovjetek érdemeit, ha nem értékelnénk kellően a szaktudásnak azt a fokát, az akarat és energia olyan mértékét, amellyel tanulmányozzák és meg is oldják nagy műszaki problémáikat". KÜLÖNÖSEN SOK AGGODALMAT okoz az amerikaiaknak a szovjet energiagazdálkodás fejlődésének gyors üteme. „Hazánk kapacitásának növekedése nem olyan gyors, mint a szovjeteké" — állapítja meg Cisler; kissé kényszeredetten az „Ahogy egy j. mérnök a Szovjetunió villanyenerge- i tikai fejlődését látja" című tanul-! mányában. Cislerhez hasonlóan vélekedik Nagy-Britannia központi energetikai igazgatóságának elnöke, lord Citrin is. „Az energetika fejlődésében önök nagy léptekkel haladnak előre — ' jelentette ki a moszkvai sajtóértekezleten. — Különösen érdekelt bennünket a villamosenergia távolsági átvitelének kérdése... Az önök tapasztalata számunkra felbecsülhetetlen ..." Clyde Ellis, a vidéki vilamosítási szövetkezetek országos szövetségének vezérigazgatója például így jellemezte az elektroenergetika helyzetét az Egyesült Államok gazdasági életében a Szovjetunióval összehasonlítva. „Nem pihenhetünk tovább műszaki fölényünkbe vetett hitünk , babérain, mert a szovjet technika j fölényét világosan megmutatták a közelmúlt eseményei... Még egyáltalán nem biztos, hogy legerőteljesebb rendszabályaink is meghozzák-e győzelmünket ebben a gazdasági fölényért vívott harcban... A jelen pillanatban aggódunk jövőnkért és hazánk gazdasági jövőjéért". Az angol Financial Times a következő megjegyzést fűzi „A szovjet energetika új programja" című cikkéhez: „Ez csak átmeneti szakasz s közel az idő, amikor a szovjetek több villamosenergiát termelnek, mint amennyit jelenleg az egész Nyugat". Egy nyugatnémet folyóirat, a Wasserwirtschaft pedig ezt állapítja meg: „... S ha már megtervezték, nem lehet kétséges, hogy mindezt a legteljesebb következetességgel meg is valósítják ..." TEHÁT MÁR NEM A FANATIKUSOK LÁZÁLMA, hanem következetesen megvalósított tudományos tervezés a szovjet emberek kezdeményezése és a szovjet technika fölénye ... / Sz. I. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése, az ülésen elhangzott beszámolók és felszólalások a múlt hét mozgalmas eseményei közepette azt a fénypontot jelentették, amely bizakodással és örömmel tölti el az embereket. A békés építőmunka, a kommunista társadalom új korszakot jelentő merész távlatai jellemezték ezt a nagy jelentőségű tanácskozást. Már maga az SZKP XXII. kongresszusának összehívásáról szóló határozat világosan beszél arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunizmus küszöbére vezette a Szovjetunió népeit. Az ősszel megtartandó kongresszus legjelentősebb napirendi pontja éppen az SZKP programjának tervezete. Ez a program nem más, mint a kommunizmus építésének konkrét terve. A Központi Bizottság ülése egyébként a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozik. Lehetetlen nem megemlíteni ezzel kapcsolatban sok millió munkás régi álmát: termőföldet teremteni a sivatagok helyén, az ember javára felhasználni a föld mérhetetlen kincseit. Hány millió ember számára távoli, messzi jövőt jelent e vágy beteljesülése! És miről adnak hírt az SZKP KB ülésén a felszólalók? Arról, hogy a világ első szocialista államában óriási iramban beteljesülnek ezek az álmok. A szűzföldek hektárjainak milliói találtak megművelőkre a lelkes szovjet fiatalokban, csatornák, öntözőrendszerek épülnek a sivatagi homokpusztákon. Pedig azt a programot, amely az SZKP számára ma is érvényben van, még 42 évvel ezelőtt, 1919 márciusában hagyta jóvá a párt VIII. kongresszusa. Milyen lesz az a program, amelyet az 1961. évi XXII. kongresszus fog megvitatni és jóváhagyni? Ez a program az egész emberiség számára hatalmas jelentőségű lesz: szerinte a Szovjetunió lesz az első ország a világon, amely az emberiség számára megépíti a kommunizmushoz vezető utat. A szovjet nép és az egész szocialista világrendszer ilyen irányú igyekezetével szöges ellentétben áll az imperialista tábor eszközökben nem válogató erőfeszítése. A világ egyik természeti kincsekben leggazdagabb országában, Kongóban, viszályt, háborúskodást szít, a legborzasztóbb nyomorba dönti e gazdag ország népét, az imperialisták bérencei útján a legféktelenebb véres terrorral igyekszik a gyarmattartók számára megmenteni a föld kincseit és a nép munkájának eredményeit. A múlt hét kongói eseményeit azonban az ország egyesítéséért küzdő, a törvényes kormány oldalán álló erők felsorakozása, egyre erőteljesebb akciói jellemzik. Gizenga, Lumumba miniszterelnök helyettese a a Keleti Tartományban maga köré csoportosítja a nemzeti erőket, melyek egy merész húzással — a Katanga és a Keleti Tartomány között fekvő Kivu Tartomány fővárosának elfoglalásával — pánikot és zavart kelhettek a puccsisták táborában. Mobutu rablóezredes ellenakcióit sikeresen visszaverték, kapcsolatot teremtettek a Csőmbe szakadár politikája ellen partizánháborút folytató baluba törzzsel. Kongóban a gyarmattartó nyugati hatalmak részéről két irányzat nyilvánul meg. A belgák a katangai Csombéra építenek, hogy ezt a gazdag tartományt a saját számukra kaparinthassák meg. Az Egyesült Államok érdekszférája azonban az egész országra kiterjed és inkább Kaszavubura támaszkodik. Ezt az irányzatot követi Hammarskjöld ENSZ-főtitkár is. Mobutu terrorista banditái azonban már megízlelték a hatalom előnyeit és nem hajlandók oly könnyen odébbállni, hogy a „törvényes", álparlamentáris Kaszavuburendszernek és Ileonak átadják a hatalmat. Mobutu az új kormányt főbiztosi tanácsának tagjaiból akarja megalakítani. Az amerikaiak azonban Mobutu gengszter-rezsimjére már aligha támaszkodhatnak, hiszen egész afrikai befolyásuk forog kockán és sokáig nem hagyhatják a színpad előterében anélkül, hogy ez ne diszkreditálná őket. Hatalmi harc, a koncért marakodás jellemzi tehát mind Belgium, mind az USA kongói „tevékenységét", miközben számukra kellemetlen módon Mobutu is követeli jussát. Ezzel szemben a nemzeti egységes állam megteremtéséért küzdő erők egyre erősödnek. A közelmúlt szinte fantasztikus körülményei közepette a Lumumba politikáját folytató központi kormány képes volt rendezni erőit, megmutatni életrevalóságát. A Biztonsági Tanács e héten a Szovjetunió kezdeményezésére újra összeült, hogy megtárgyalja Belgium visszaélését gyámságterületével, Ruanda Urundival. A világ közvéleménye előtte Zorin elvtárs újra leplezte azt az imperialista összefogást, amely a kongói függetlenségi harc elleni akciókat jellemzi. A belga gyámsági területen keresztül szállították belga jármüveken és repülőgépeken a függetlenségért harcoló törvényes kormány egységei ellen Mobutu zsoldosait. Belgium még mindig nem hagy fel a kongói intervencióval. A Biztonsági Tanács mostani ülésétől azt várjuk, hogy ne úgy, mint eddig, hanem hatékonyan és végérvényesen vessen véget Belgium kongói beavatkozásának, s az ENSZ csapatalt arra használja fel, amiért Kongóba küldték őket — az ország függetlenségének megvédésére. Belgium kongói veszteségét a dolgozókon akarja behajtani. Ez, és semmi más az ún. takarékossági törvény értelme, amelyet a belga kormány oly nagy erőfeszítéssel igyekszik keresztülhajszolni a parlamentben. A belga dolgozók ma már négyhetes sztrájkja egyértelmű választ ad a kormány cselszövéseire. Minél tovább tart a sztrájk, a kormány hatalmi szerveinek brutalitása annál jobban növekszik. Tegnapelőtt halt meg a féktelen rendőrterror harmadik áldozata. Érdemes megjegyezni, hogy tíz évvel ezelőtt ugyancsak három áldozata volt a rendőrönkénynek, s ez nem kisebb következménynyel járt, mint hogy a királynak, a jelenlegi Boudauin apjának le kellett mondania. Igaz, hogy csak helycsere valósult meg a trónon, de lehetetlen, hogy a belga dolgozók ne vonjanak párhuzamot az akkori és a mai események között. Ma Eyskens miniszterelnök és a kormány lemondása d sztrájk egyik célja, de nem hiányoztak a tüntetések során az „Éljen a köztársaság" feliratok sem. Most, a hét végén megállapíthatjuk, hogy a dolgozók egysége Belgiumban a jobboldali szocialista vezetők és a keresztény szakszervezetek minden romboló igyekezete ellenére nem tört meg. Két „nagy győzelmet" könyvelhetett el a múlt héten a kormány: Liégeben megindult két villamoskocsi, amelyeket sztrájktörök vezettek. Mondani sem kell, hogy az utasok állig felfegyverzett rendőrök voltak. A másik eset egy keresztényszakszervezeti mozdonyvezető sztrájktörése volt: elindított Charleroából egy vonatot. Útközben egy temetési menettel találkozott, amelyről túlbuzgóságában azt hitte, hogy tüntetők csoportja és lefröcskölte őket kazánvízzel. Hát ez volt a kormány két győzelme. A munkásság kitart követelései mellett. Akárhogyan mesterkedik van Acker a módosító javaslatokkal, a „takarékossági törvény" lényege nem változik, s ezért nem változik a dolgozók álláspontja sem. A belga dolgozók a háttérbe szorítottak minden nemzetiségi torzsalkodást, amelyet a kormány szít, s egységesen kiállnak követeléseik mellett: hatálytalanítsák a népnyúzó törvényt, mondjon le a kormány, oszlassák fel a parlamentet, írjanak ki új választásokat. Még két kudarc érte az imperialista politikát az elmúlt héten. Az USÄ-nak kudarcba fulladt az a terve, hogy elszigeteli Kubát a többi délamerikai államtól. Az Amerikai Államok Szervezetének tagjai azonban meghiúsították ezt a manővert. Az egyik állam a másik után jelenti be, hogy nem követi az USA példáját és továbbra is fenntartja diplomáciai kapcsolatait Kubával. Éppen az USA szigetelődön el és most hadiflottája tüntetésével a kubai partmenti vizeken akarja megfélemlíteni Kubát. A múlt héten újra megszaporodtak a jelentések arról, hogy az USA Kubaellenes egységeket formál saját területén és a Kuba körüli diktatórikus államokban. Kuba népe azonban nem rettent meg, a világ közvéleménye elé tárta az USA agresszív cselekményeit és felkészült szabadságának megvédésére. A világ haladó emberisége a bátor kubai nép oldalán áll és nem engedi meg, hogy az imperialisták megtámadják a forradalmának vívmányalt védő népet. Ugyancsak nagy visszhangot keltett a világban az algériai népszavazás, amely világosan megmutatta, hogy de Gaulle algériai politikája egyre kevesebb támogatóra talál. Az 1958. évi népszavazással szemben jelentősen csökkent az igennel szavazók és főleg a szavazásban részt vevők száma. Pedig a katonai terror az algériai szavazásnál felülmúlt minden eddigit. Most a népszavazás bojkottálása miatt a francia kormány féktelen megtorló intézkedésekbe fogott Algériában. Hatalmas razziát rendezett Oránban, ezerszámra tartóztatja le az embereket. A véres összetűzések állandóan napirenden vannak, éppúgy, mint a népszavazás előtt. A helyzet mitsem változott, éppúgy mint de Gaulle politikája sem. Az FKP világosan kifejtette: De Gaulle algériai politikája kudarcra van ítélve, semmilyen kierőszakolt népszavazás nem mentheti meg. Az algériai béke helyreállítása csupán az ideiglenes kormánynyal folytatott tárgyalások útján, az önrendelkezési jog megadásával érhető el. V. G. A kubai auami Biztonsági szervek terrorista csoportot lepleztek és tartóztattak le, amely Havannában felforgató tevékenységet végzett. A kubai sajtójelentések szerint a tíz tagból álló csoportot Manuel R. Rivero kubai áruló külföldről irányította. A letartóztatottaknál nagy mennyiségű amerikai gyártmányú fegyvert és más hadianyagot találtak. A csoport az USA központi hírszerzőszolgálatával állt összeköttetésben. A csoport letartóztatása előtt néhány órával Havanna egyik kávéházában bombát helyezett el, melynek robbanása több személyt megsebesített, közöttük két gyermeket. Képünkön azok az amerikai eredetű fegyverek láthatók, amelyeket a letartóztatottaktól koboztak el. ČTK — Prensa Latina. SZÁZKÖTETES GÉPÉSZMÉRNÖKII ENCIKLOPÉDIA készül a Szovjetunióban. A szerkesztésben a legismertebb szovjet tudósok, mérnökök és gyakorlati szakemberek vesznek részt. A MOTOKOV csehszlovák külkereskedelmi vállalat ez évben 120 Škoda 706 jelzésű autóbuszt szállít Görögországba, amelyet ottani karosszériával látnak el. Az autóbuszok Athénben és más görög városokban bonyolítják le majd ä forgalmat. JAPÁN TUDÓSOK a Himalájához hasonló hegyláncokat fedezték fel a Marson. Az 50. szélességi és 310. hosszúsági fok táján észlelt legnagyobb hegylánc hossza mintegy 2 500 kilométer. ELKÉSZÜLT AZ ELSŐ SZOVJET LÉGPÁRNÁS UTASSZÁLLÍTÓ HAJŐ. A nagy teljesítményű repülőgép motorjai óriási sebességgel nyomják a hajó alá a levegőt. Az így keletkezett légpárnán a hajó óránként 50—60 kilométeres sebességgel haladhat. TÖBB GÉPET SZÁLLÍTOTT az afrikai államokba az elmúlt év folyamán a Kovo csehszlovák külkereskedelmi vállalat. A legnagyobb szállítmányok Guineába mentek, a szállítások 1959-hez viszonyítva 3 és félszeresére emelkedtek. FILM KÉSZÜL HOLLYWOODBAN Verne Gyula Sárkányok völgye című regényéből. Az új Verne-filmet Eduard Bernds ren» dezi. TATJÁNA SZAMOJLOVA, a világhírű szovjet filmszínésznő Párizsba érkezett, hogy a francia fővárosban a napokban bemutatásra kerülő „20 ezer mérföld" cimű film — amelynek főszerepét ö játssza — bemutatóján részt vegyen. KRAKKÖBAN emléktáblát lepleztek le azon az épületen, amelyben 300 évvel ezelőtt az első lengyel újságot, a Mercurius Polski című hetilapot nyomtatták. Ezzel megkezdődött a lengyel sajtó fennállásának 300. évfordulójára rendezett ünnepségek sorozata. FELÉPÜLT AZ NDK LEGMODERNEBB ifjúsági turista szállója a buchenwaldi koncentrációs tábor helyén emelt emlékhely mellett, Weimar közelében, Ettersbergben. ELVESZTETTE EGYIK KEREKÉT a Bécs és Ostende között közlekedő express a bajorországi Fürthnél. A műszaki balesetet észrevette az egyik pályaőr, és sikerült a teljes sebességgel haladó vonatot megállítani. A vonat 80 utasának az Ijedtségen kívül egyéb baja nem történt, de a pályán 10 órán át szünetelt a forgalom. TIZENNYOLCMILLIÓ HÚSZEZER volt Kanada lakosainak száma 1960 december 1-én - a kanadai statisztikai hivatal köz-, lése szerint. Karinthy-műsor Prágában A főváros Rokoko Színházában csütörtök este Karinthy Frigyes humorisztikus és szatirikus műveiből, Utazás a koponyám körül címmel egész esti műsort mutattak be. A bemutató közönsége az ügyes rendezéssel egységes keretbe foglalt előadást megérdemelt ünneplésben részesítette. Az aktualizált fordítás Alexander Košnár müve. (Szy) 3ÖJ SZÖ 4 * 1961. január 14.