Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-09 / 9. szám, hétfő

Az évzáró taggyűlés a pártélet fontos eseménye = Az évi munka értékelése és a jövő feladatai szempontjából az év­E záró taggyűléseknek mindig rendkívül nagy jelentőségük volt. Most = azonban ez a jelentőséglik még inkább fokozódik. Harmadik ötéves E tervünk első napjaiban zajlanak le ezek a gyűlések, amikor dolgozóink = joggal a kommunisták példamuta tását várják az igényes feladatok E teljesítését illetően. Jó politikai, nevelő- és szervezőmunkát azonban E csak akkor tudnak a szervezetek és a párttagok kifejteni, ha beha­E tóan Ismerik az egyes munkahel yeken felvetődő kérdéseket, embe­E reket, javaslatokat és feladatokat egyaránt. t >irmadik iitéves terv során Szlová­tíf'-.m 141 öüO tonna.gabona számára épül -aklS. E faladat megvalósításában nagy segítségt> nyújtanak a bratislavai Priem­stao dolgozói, akik Pieštanyban hazánk egyik legnagyobb gabonaraktárát építik. Az építőknek az év végéig kell a raktár Helyiséget átadni rendeltetésének, azonban úgy döntöttek, hogy november 30-ig el­készítik. (5. Petráš felv. - ČTK) * • * A FELSZABADULÁS ÖTA a Román Népköztársaságban sok új fameg­munkáló üzemet létesítettek, a régie­ket pedig korszerűsítettél* új gép­berendezéssel látták el. Ennek elle­nére a további fejlődés során az 1960-1965-ös években 23 új fameg­munkálóüzemet építenek. A SZOVJETUNIÓBAN olyan elektroni­kus gépet szerkesztettek, amely külön­böző szöveget 5p—100 évig is „emlékeze­tében tart". A gép egy óra alatt 4 mil­lió oldalas szöveget képes „betanulni". MEGÍRTA A VILÁG LEGRÖVIDEBB SZIMFÓNIÁJÁT Ballenger amerikai zene­szerző. A nagyzenekarra komponált mü előadása mindössze 191 másodpercig tart. Címe: „Örök szerelem". „ORÍAS" VILLAMOSOK ÉS TROLI­BUSZOK gyártását kezdték meg Ma­gyarországon. A 150-200 személy szállítására alkalmas kocsikat még ez év folyamán üzembehelyezik, re­mélve, hogy megoldják a budapesti túlzsúfolt közlekedést. A MAINZI RENDŐRSÉG kétszer egymás után kiszállt egy ékszerüzletbe, mert az automatikus riasztóberendezésen hívójel­zés érkezett. Az üzletben mindent a leg­nagyobb rendben találtak és csak a má­sodik riadó után fedezték fel, hogy az érzékeny berendezést egy futkározó egér szólaltatta meg . .. A FIĽAKOVOl KOVOSMALT. dolgozói a CSKP megalakulása 40. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy exportfeladataikat június végéig 55 szá­zalékra teljesítik. Már e napokban 2 va­gon zománcedényt szállítottak Afrikába. A BALLADA A KATONÁRÓL című szovjet film nagy sikert aratott Hollan­diában. ANATOLIJ KUZNYECOV szovjet író, a „Legenda a folyóról" szerzője be­perelte az egyik francia könyvkiadót, mert könyvét „Csillag a ködben" címmel, elferdített fordításban kiad­ta. TÖBB MINT 2 MILLIÁRD DOLLÁRT költöttek a múlt évben kozmetiai sze­rekre és szépségápolásra az amerikai nők, 70 milliót soványító szerekre. AZ USA ELNÖKE évi 100 ezer dollár fizetést kap, ezenkívül 50 ezer dollárt reprezentációs költségekre. További 40 ezer dollárt utazásodra költhet. A nyug­díjba vonuló elnök haláláig évi 25 ezer dollár járadékot élvez. IDEGNYUGTATÓ TABLETTÁKAT tartalmazó .csomagor mellékelt egy New York-i könyvkiadó új bűnügyi regényének hátlapjára erősítve. A címoldalon figyelmezteti is az olva­sót, melyik oldalnál javasolja a tab­letta használatát. 225 MILLIÓ TONNA BARNASZENET fejtettek 1960-ban a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Ez a világ barnaszénfejtésének egy harmadát jelenti. Ez évben a barnaszénfejtés az NDK-ban eléri a 240 millió tonnát. DAYNE DAY AMERIKAI KISLÁNY tart­ja a rokonság rekordját. A hároméves lánynak él két nagyanyja, négy dédany­ja, az egyik ükanyja, két nagyapja és három dédapja. A statisztikusod szerint 50 millió ember között is alig akad egy, akinek egyenes ágon 6 élő őse lenne. FELBORULT EGY MOTORCSÓNAK Polillo-szigetről Manilába haladtában. A szerencsétlenség következtében 14-en életüket vesztették. A HIROSIMAI ÉS NAGASZAKI ÄTOM­BOMBAROBBAN AS fcövetlkeztében 1960­ban további 84 személy vesztette életét. 1959-ben 64-en haltak meg. A SZŐLŐTERMELŐ VIDÉKEKEN a har­madik ötéves terv idején évente 1 700 000 hektár új területet szőlösítenek be. E cél­ra 7 és fél millió venyigére van szükség. Ezért van szükség arra, hogy az évzáró gyűlések előkészítésébe be­vonjunk minden párttagot és tagje­löltet. Azok az értesülések, melyek az előkészületekről szólnak azt bizo­nyítják, hogy alapszervezeteink he­lyesen tudatosították a pártnak a jö­vő feladataiért, — az ötéves terv teljesítésében vállalt nagy felelőssé­gét. A termelési feladatok a legfontosabbak A brnói Ján Šverma Üzem alap­szervezete kezdeményezésére az üzem dolgozói pártunk megalakulá­sának 40. évfordulója tiszteletére jelentős kötelezettségvállalásokat tet­tek. A vállalás nagyságát szemlél­tetően igazolja az a tény hogy egész üzemi méretben 16 millió korona ér­tékben kívánják az évi tervet túltel­jesíteni. A műszaki fejlesztés kérdé­sét szem előtt tartva az évzáró gyű­lésen megvitatásra kerül az újító­mozgalom kiszélesítése. Itt vitatják meg a 10 millió korona értéket kép­viselő takarékossági javaslatot, va­lamint a munkabiztonság és az egészségügyi szempontból kifogásta­lan munkafeltételek kérdését. Ez utóbbiakra - egy év alatt - csak­nem 3 millió koronát fordít az üzem. A nevelőmunkáról sem feledkeznek meg. A vranovi faipari üzem hencovcei pártszervezete az évzáró taggyűlés előkészítésében nagy figyelmet szen­tel a nevelőmunkának. Az üzem dol­gozói nemcsak elfogadták az ötéves tervben kitűzött feladatokat, hanem vállalásaikkal meg is toldották. Az üzem dolgozóinak kötelezettségválla­lása 7 millió korona terven felüli ér­téket képvisel. Mondanunk sem kell, hogy a termelés növelését illetően milyen nagy jelentősége van ennek. Ahhoz azonban, hogy Vállalásukat teljesíthessék, szükség van az alkal­mazottak szakmai színvonalának eme­lésére. A pártszervezet éppen ezért az évzáró gyűlés napirendjére tűzte az alkalmazottak szakmai nevelésé­nek kérdését. Fiatalokat a pártba. A náchodi TEPNA-ban a pártszer­vezet figyelmét nem kerüli el a párt sorainak fiatalokkal való feltöltése. Tapasztalt, idős kommunisták gon­doskodnak arról, hogy a CSISZ sorai­ba a legjobb munkások kerüljenek be a pártba. Az évzáró gyűlésen ér­tékelik az ifjúságról való gondosko­dást, s beszélnek majd arról, hogy az egyes munkaszakaszokon — a tagjelöltek felvételével - hogyan fokozzák a párt befolyását. Fokozzák az anyagi érdekeltséget Az olšovicei kommunisták (Pra­chatice mellett) az évzáró taggyű­lés előkészületei folyamán beszélget­nek a szövetkezetesekkel. A beszél­getés tárgyát az ötéves terv négy év alatti teljesítése és a község idő­szerű kérdései képezik A munka minőségének javítását illetően döntő jelentőségűnek tartják a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének foko­zását. Éppen ezért az évzáró gyűlé­sen arról is szó esik majd, mit tesznek a szövetkezet vezetői annak érdekében, hogy a ledolgozott mun­kaegység értékének 80 havonta kifizethessék. Janko fi'exy képeinek kiállítása Bratislavában (CTK) A Bratislavai Városi Képtár rendezésében vasárnap ki­állítás nyílt meg „A régi és új Bratislava Janko Alexy érdemes mű­vész alkotásaiban" elnevezéssel. A kiállítás megnyitásán megjelent Jozef Lenárt, az SZLKP KB titkára, Viliam Šalgovič, az SZLKP KB osz­tályvezetője, valamint kulturális és közéletünk számos más képviselője. Janko Alexy festőművész Brati­slavától ihletve értékes művet alko­tott. A város ősrégi romantikus ré­szeit, _valamint az új szocialista: Bratislavát megörökítő pasztellkék pei kidomborítják a városhoz fűző­dő bensőséges viszonyát. Elsősorban a város új életének érzelmi gaz­dagságát keresi. Ezt bizonyítja mos­tani pasztellkiállítása is, mely a művész legutóbbi két évben alkotott müveit gyűjti össze. A csehszlovák mezőgazdaság közgazdaságtana (sz.) — A harmadik ötéves terv komoly, igényes feladatokat tűz a mezőgazdasági dolgozók elé. Nagy segítségükre lehet az a népszerű, tudományos mű, amelyet a Politikai Irodalom Szlovák Könyvkiadó Válla­lata A csehszlovák mezőgazdaság közgazdaságtana címen a napokban megjelentetett. A Jaroslav Kabrhel tanár, akadémiai levelezőtag veze­tésével dolgozó szerzői kollektíva által áttekinthető formában megirt kézikönyv olvasója alapos ismerete­ket szerezhet pártunknak a mező­gazdaságra vonatokzó határozatairól százalékát I és olyan gyakorlati kérdésekről is, I mint pl. az EFSZ-ek és a GTA-k mai tevékenysége, az új felvásárlási rendszer lényege, a nemzeti bizott­ságoknak a területi átszervezéssel kapcsolatos nagyobbfokú irányító hatásköre, a kisebb EFSZ-ek és községek egyesülése, a mezőgazda­sági termelés tervezése, a termelés tájterületek szerinti szakosítása, a munkatermelékenység fokozása stb. Helyes gondolat volt, hogy a szer­zők a közgazdasági problémák elem­zése során egy pillanatra sem té­vesztették szemük elől a párt ve­zető szerepét a mezőgazdaság poli­tikai-gazdasági feladatainak alapvető teljesítésében. LEANYBRIGAD ELSŐ benyomásom: őszinte meg­lepődés. Miért? — Sokfelé jártam már, de őszintén megvallva még nem találkoztam olyan öttagú kol­lektívával, mely tagjainak életkora együttvéve 87 év. Ebben még nem is volna semmi különös, viszont az a tény, hogy a kollektíva már több mint egy hónapja viselője a szocia­lista munkabrigád büszke címnek — inkább figyelemre méltó jelenség. Ketten tizennyolc, hárman tizen­hét évesek. Amikor versenyezni kezdtek, két évvel fiatalabbak vol­tak. S most, hogy ezt leírtam, egy gondolat ötlik fel bennem: vajon tudták-e ezek a kislányok tizenöt­tizenhat éves fejjel, hogy milyen fába vágják a fejszéjüket, amikor versenyre keltek a legkorszerűbb munkavégzésért, az új ember jel­lemvonásainak elsajátításáért. Vajon fel tudták-e mérni teljes komolyság­gal, milyen nemes, milyen magas célt követnek elhatározásukkal, mi­lyen önfegyelemre, öntudatosságra lesz szükség ahhoz, hogy tervüket valóra válthassák. De ne is kétel­kedjünk tovább, hiszen a ma vilá­gosan bizonyítja, hogy tudták és nemcsak tudták, hanem élték, cse­lekedték is a kívánt eredménnyel. S ha ezt figyelembe vesszük, kiraj­zolódik bennünk az előzmények tör­ténete, mely a szocialista iskola helytálló, céltudatos, eredményes nevelésében fogamzott. NEM LESZNEK TOLVAJOK Tfan egy öreg jó ba­' rátom, háború előt­ti párttag, ismert prágai újító, az egyik nagyüzem alapszervezetének elnöke. Ö mesélte az alábbi törté­netet. Pár évvel ezelőtt üze­münk egyik munkásnője azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy ha mód van rá, vegyük fel Franta fiát a gyárba. — Sok bajom van vele keseregte. - Tizenöt éves. Tanulni nem akar, hiába kérem szépen is, csúnyán is. Gondolom, ha dolgozna, nem lenne al­kalma rossz társaságba keveredni. Édesapja el­hagyta a családot. Megesett a szívünk raj­ta. Frantát felvettük. Megígértük neki, ha ipar­kodik, szépen kereshet. Sovány képe sugárzott a boldogságtól. Leolvastuk róla, mire gondolt: lesz pénzem, ruhám, minde­nem. Teltek, múltak a napok. Gyakran találkoztam vele a gyárudvaron. Hallottam, hogy szorgalmasan dolgo­zik. Illedelmesen köszönt és sietett tovább. Egyszer azután futó­tűzként terjedt el a gyár­ban a hír: szarkát fog­tak A tolvaj Franta volt. Anyagot adott ki a ke­rítésen barátainak, akik azt értékesítették. Jó né­hányszor megismételték a műveletet, míg egyszer azután rajtavesztettek. A kár párszáz koronát tett ki és Frantát fegyelmi úton elbocsátották. - Sajnáltam a gyere­ket - folytatja barátom. - Igaz, lopott, de alkat lom szüli a tolvajt. Már­pedig bizonyára azért lophatott, mert nem elég szigorú a fegyelem, az ellenőrzés. Világos, hogy nemcsak Franta a bűnös, hanem azok is, akiknek a felügyelete alatt dol­gozott és persze a rossz társaság. Amikor Frantával be­szélgettünk, lesütötte a szemét, kerülte tekinte­tünket. - Miért hoztál ilyen szégyent édesanyádra? Franta csak nézett, a súlyos szavak könnyeket csaltak szemébe. Zokogva kérte, hadd maradjon az üzemben, főbbé nem csi­nál ilyet. Az Igazgató szíve azon­ban nem lágyult meg. Ki­mondta a megfellebbez­hetetlen döntést: elbocsá­taniI Egynéhányunkat fur­dalt a lelkiismeret. Keveset, talán semmit se tettünk azért, hogy Fran­ta megszokjon nálunk, munkáját megszeresse. S mi lett az eredmény? Ros?z útra tért. Pedig ha foglalkozunk vele, .nem hiszem, hogy kezet emel a társadalom vagyo­nára. Lehet, túl szigorúan büntettük. Lehetőséget kellett volna adnunk arra, hogy jóvátehesse hibá­ját. Viszont az Is igaz, ilyen esetben nem lehe­tünk túlságosan elnézök. Aki az állam vagyonát fosztogatja, lop, kemény büntetést érdemel. Az eset óta Franta ügye többször szóba került. Ha nem is dolgozik üze­münkben, nem tévesztet­tük szem elől. Ügy látjuk, használt a büntetés. Fran­ta megbánta tettét. Ha kí­vánná, már vissza is ven­nénk és feltétlenül job­ban vigyáznánk rá. - Miért jutott mindez eszembe.' - A szocialis­ta törvényesség elmélyí­tésével, az üzemi és helyi népbíróságok megterem­tésével ilyen esetek a jö­vőben nem fordulnak elő. Az üzemi társadalmi vád­ló ugyan szigorú szót emel az esetleges lopá­sok és egyéb törvénysér­tések ellen, de az üzem vezetőségének, a szak­szervezetnek, az ifjúsági szövetségnek — az üzemi dolgozók színe előtt ­nyilatkoznia kell: hogyan kerülhetett minderre sor. És ha már — sajnos — sor került, az ügy tisz­tázása, a vádlott őszinte beismerése után az egyik társadalmi szerv kiállhat - sőt ki is kell állnia, ha azt akarja, hogy te­kintélye legyen - és a bíróság előtt hivatalosan bejelentheti: - A bűnö­sért átvesszük a kezes­séget. Felelünk jövője alakulásáért. A társadalom keze, a társadalom szeme, a társadalom nevelő hatása nagyon erős. Most kez­dünk rájönni, hogy meny­nyire erős. Erős akkor is, ha nem csap le. Tulaj­donképpen akkor erős, ha szép szóval, meggyőző ér­vekkel - nevel. SZILY IMRE öt fiatal lány, akik példás bizo­nyítékául szolgálnak pedagógiai és társadalmi rendszerünk helyes neve­lési módszereinek, december máso­dikától büszke öntudattal dolgoznak a bratislavai Figaro-üzem elsőeme­leti csomagolő-részlegén. Egy sár­gára festett hosszú gép körül szor­goskodnak s munkájukat figyelve a harmonikus összhang megtestesülése tárul elénk. — Hát igen, most már minden úgy megy, mint a karikacsapás. Nem veszekszünk, nem vitázunk, hanem igyekszünk mindenben a legjobbat nyújtani, — mondja Dugovič Erzsi­ke, a csoportvezető. — Hogyhogy: most már? Régeb­ben nem így volt? — Bizony nem! Nagyon gyakran civakodtunk. Gyerekfejjel csináltuk ezt, de aztán segítettek és elkezd­tük. — KIK SEGÍTETTEK? — A CSISZ! Megmagyarázták, hogy ennek így nincs értelme, mert a munkánk sem olyan, mint kelle­ne. Igazat adtunk nekik. Aztán meg­indult a szocialista munkabrigád cí­mért folyó mozgalom és én beszél­tem a lányokkal. — Amint látom, eredményes be­szélgetés volt. — Nem ment azért olyan egysze­rűen. Először is örök békét kötöt­tünk és megfogadtuk, hogy segíteni fogjuk egymást. Mert enélkül itt nem boldogulnánk. Ha nem készí­tettük el idejében a nápolyit, vagy ha a gép végén felhalmozódott a már becsomagolt áru, le kellett állni. Persze azután már ilyesmi nem for­dult elő. — S a vezetők támogatták elha­tározásukat? — Az is elég bonyodalmas volt. A szakszervezetben háromszor is megkérdezték: komolyan gondol­juk-e azzal a brigáddal. Mintha mi nem lettünk volna rá képesek! Az­tán megfogadtuk, hogy csak azért is megmutatjuk! Azt hiszem, nem csalódtak bennünk. — Ez kétségtelen! De, emlékszik még, milyen kötelezettségvállalást tettek annak idején a cím megszer­zésére ? — Körülbelül ilyet: S ezzel Erzsike kezembe ad né­hány telegépelt papírívet, melyek­ből megtudom: az 1961-es évre töb­bek között vállalták, hogy a ter­melési tervet 107,2, a minőségi ter­vet 101,9 százalékra fogják telje­síteni, miközben az önköltség ter­vezett csökkentését még tíz száza­lékkal leszállítják. A gyáron kívüli életükkel kapcso­latban Erzsike elmondja, hogy ha­vonta többször járnak közösen szín­házba, moziba, táncolni és néha még hangversenyre is. Egyébként az ifjú­sági szervezet minden egyes rendez­vényén ott vannak, rendszeresen járnak az előadásokra, az üzemi munkaiskolába és a politikai neve­lésre. — Szavai szerint tehát igaz egyet­értésben dolgoznak és őszinte ba­ráti viszonyban élnek mind az öten. Ez pedig arra is enged következtet­ni, hogy a csoport tagjai elégedet­tek a vezetővel. így van? — Határozottan nem merem állí­tani, de hiszen itt vannak a lányok, kérdezze meg őket! ERZSIKE mosolygó tekintetéből, mely sohasem hagyja el csinos, üde arcát, amikor ezeket mondta, ész­revehető magabiztosság tükröződött. Én meg is kérdeztem a lányokat! — Hát persze, hogy elégedettek vagyunk — válaszolta Sebei Éva —, hiszen úgyszólván mindent neki kö­szönhetünk, ő irányította, szervezte munkánkat. Ugyanezt mondta Havlik Silvia, Ščibráni Pavla és Ružička Jana is, a csoport további tagjai. Szavaikból még kivehettem, hogy valamennyien elégedettek munkahelyükkel, kere­setükkel, s nagyon örülnek a cím­nek, meg annak, hogy ilyen jó ba­rátnőkké váltak a munkapad mel­lett. Vajon kell-e ennél több? Boldog­ságot, örömet szerez a munka, a környezet, de nemcsak önmaguk­nak, hanem a részleg többi dolgo­zójának is, akik megelégedéssel szemlélhetik a testvéri egyetértés­ben dolgozó fiatalokat s bizony nemegyszer példát vehetnének tő­lük. S mint Balog elvtársnő, az üzem versenyfelelőse mondja, ez így is van. A lányok példája ragadós volt. Ennek köszönhető, hogy jelenleg 12 munkacsoport versenyez a büszke címért. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY kibontakoztatásával a bratislavai csokoládégyár a múlt évben több mint 10 millió korona értékben tel­jesítette túl a termelési feladatokat. Ebben nem kis részük van az új szocialista munkabrigád tagjainak, akik annak ellenére, hogy az üzem legfiatalabb dolgozói — példát mu­tatnak a többieknek. Szabó Géza A felnőttek is tanulnak Mindnyájunk előtt világos, hogy a harmadik ötéves tervet csak szak­mailag és politikailag jól képzett szakemberek segítségével valósit­hatjuk meg. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak 1960. május 17-i határozata is külön foglalkozik a mezőgazdasági szakemberek nevelésének kérdésé­vel. A fent említett párthatározat alap­ján 1960. szeptember elsején a nyu­gat-szlovákiai kerületben az ipari tanulóotthonok mintájára mezőgaz­dasági szakiskolák létesültek. A Dunajská Streda-i járás mező­gazdasági dolgozói részére Čalovón, a járási nemzeti bizottság volt épü­letében létesítettünk mezőgazdasági technikumot. Az első tanévben 90 szövetkezeti dolgozó jelentkezett a čalovoi magyar tannyelvű technikum­ra. Mindnyájan felelős szövetkezeti funkcionáriusok: elnökök, agronó­musok, zootechnikusok és csoport­vezetők. A „diákok" között találjuk Dömé­nyi János elvtársat is, a Topolníkyi Egységes Földmfivesszövetkezet el­nökét, Pólya Jánost, a nírovcei, és Méry elvtársat a Calovői Egységes Földművesszövetkezetből. Az iskola minden tagja példásan tanul. Joggal várhatjuk, hogy a čalovoi mezőgaz­dasági, technikum teljesíti hivatását s képzett szakembereket küld vissza a szövetkezeteknek. L. Hamaš OJ SZÖ 2 * 1961. január 9.

Next

/
Thumbnails
Contents