Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-08 / 8. szám, vasárnap

MOSZKVAI TUDÓSÍTÁSUNK Mindenki megtalálja a helyét Százéves ' születésnapját Ünnepelte ', Hlinskoban Josef Piláf nyugalmazott • leányiskolái igazgató január 5-én. Jó ] egészségben és teljes szellemi frisses- • ségben érte meg a napot, 45 évi tanítói i szolgálat után, 35 éves megérdemelt pi­henésben. A Hlinskói Városi Nemzeti Bizottság mellett működő polgári Ügye­ket intéző testület a 100. születésnap al­kalmából az ünnepelt lakásán kedves ünnepséget rendezett. Rendkívül megható ' volt, amkor az ünnepeltet volt diákja, (i most 86 éves Emil Hladlk felköszön­tötte. (Jirí Rublič ČTK felvétele) A MODRÝ KAMEŇ-I SZÉNBÁNYÁK DÓLGOZÖI a CSKP megalakításának 40. évfordulójára összüzemi kötele­zettséget vállaltak, amely szerint évi szénfej tési tervüket 7600 tonna bar­naszén fejtésével túlteljesítik. AZ ALKOHOLMENTES SÖR megjele­nését nem fogadták szívesen a münche­niek. A bíróság kötelezte a gyárat, hogy az alkoholmentes sört tartalmazó üvege­ket feltűnő jelzéssel lássa el, nehogy a müncheni polgárok akaratukon kívül igyanak belőle. HARMINCÖT TEHETSÉGES TIBETI FIA­TAL tanul jelenleg Sanghajban a zene­és színművészeti főiskolán. Első ízben történik, hogy „A világ tetejéről" szár- . mazó fiatalok modern zenei és drámai tanulmányokat folytatnak. FIATAL AFRIKAIAKAT látott ven­dégül 15 kelet-berlini család a ka­rácsonyi ünnepek alatt. A vendégek; szeptember óta a lipcsei Kari Marx! Egyetemen tanulnak. NAGYSZABÁSÚ CEZANE-Kl ÁLLÍTÁST | rendeznek tavasszal Bécsben. Eddig 52 > magánszemély és múzeum bocsátott ren­delkezésre festményeket. AZ AFRIKAI ÉS ÁZSIAI ORSZÁGOK i filmrendezői Kairóban megtartott konfe- ' reneiájukon megtárgyalták, hogyan le­hetne csökkenteni országaikban az ame- ] rikaj és a nyugat-európai filmek befo­lyását. A TÁBORU ÁLLAMI GAZDASÁG a harmadik ötéves tervben korszerű kertészetet rendez be. Az üvegháza­kat a Sylon-üzem párafölöslegével és melegvízzel fogják fűteni. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN múlt év márciusában járt képviselőink haza­térése után a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése 1400 szőlő ­dugványt küldött a Cshang-Szin-tiengi „Kínai-Csehszlovák Barátság" népi kom­munának. A Kommuna e napokban kö­zölte, hogy a dugványok több mint 95 százaléka kihajtott. TÖBB MINT 139 130 észak-morvaországi lakosnak van televíziós készüléke. Az | Ostravai Televízió öt év alatt több mint 800 műsort közvetített. Filmoperatőrei külső munkatársakkal együttműködve csak ez idén 680 rövidfilmet forgattak. MOST VIDÉKÉN további községek helyén indul meg a barnaszén fej­tése. Dolný Litvínovból most költöz­ködnek új otthonukba az utolsó la­kosok. Fokozatosan kiürül Rúžodol és Zaluží község is. E községek lakosai Mostban és Meziboriban kaptak új lakásokat. MADRIDBAN a világ legfiatalabb ba­lettmesternője megkapta diplomáját. Ma­ria Pizarro mindössze nyolc éves és jól­lehet okmányokkal tudja igazolni, hogy \ tökéletes mestere a klasszikus és spa­nyol táncoknak, hivatását csak 15. élet­évének betöltése után gyakorolhatja. AZ AMERIKAI EGYESÜLT Államok hi­vatalainak parancsára Corpus Christi ki­kötőben elkobozták a „Mar Carybe" nevű kubai tartályhajót, amely rakományával Kanadából volt hazatérőben. ÓRIÁSI BOLGÁR SZŐNYEGET SZŐT­TEK dr. Szukarno indonéz elnök ré­szére. A szőnyeg súlya 500 kg, mé­retei: 11,5x11,5 méter. Dr. Szukarno­bulgáriai látogatása alkalmával el­ragadtatással szemlélte a bolgár sző­nyegszövők munkáját és megrendelte a szőnyeget, amelyet 32 szövő 3 és fél hónap alatt készített el. ELÉRTE A 94 MILLIÓT a világ te­levízió-előfizetőinek száma, a rádió­előfizetőké pedig a 340 milliót. 1850-ŐTA AZ 1960-AS ÉV volt a leg­esösebb Hollandiában. — állapította meg a hollandiai meteorológiai intézet. — Szerelő-lakatos vagyok. Nem mondaná meg, kérem, hol lenne most rám szükség? — Mindjárt megérdeklődöm — válaszolja a kioszk dolgozója és te­lefonál. — Sztol truda („Munka­asztal")? — kérdi valakitől a vonal másik végén. Egy perc múlva címekkel teleírt lapot nyom az érdeklődő kezébe. Mi is az a „Munkaasztal"? A vá­rosi tájékoztató irodának az az osz­tálya, ahová naponta futnak be a fővárosi vállalatok és intézmények személyzeti osztályainak hirdetései. Klavgyija Prohorovna Bogdanovics elvtársnővel, az iroda helyettes igazgatójával átlapozzuk a friss pos­tát. Van vagy száz hirdetés közte. — Ezeket ma reggel kaptuk — mondja Klavgyija Prohorovna. — Napközben még több, s este is vagy ennyi jön Naponta ezrével kapjuk az álláshirdetéseket. A szoba egyik asztalán kartotékok sorakoznak. A címkéken valamennyi foglalkozási ág fellelhető. Megálla­podunk az „M" betűnél. Kiket is keresnek ma? Mérnököket... ter­vezőmérnököket, gyártásvezető mér­nököket, építészmérnököket. Vagy nézzük az „F" betűt. Fűtőkre, ka­zánfűtőkre van szükség. Mindenho­vá szakembereket kérnek. Tovább lapozgatunk a kartotékok­ban. Nagyon sok villanyszerelőt, villanyhegesztőt, gépkocsivezetőt, géplakatost, nagy szaktudású eszter­gályost. technikust, asztalost és szabót keresnek. Szofija Lvovna Poljacsenko, a tájékoztató iroda munkatársa újabb levélköteget tesz elénk. — Nagyobb a kereslet a kí­nálatnál — jegyzi meg. — Naponta tucatszámra keresnek géplakatost, munkát azonban alig két-három la­katos keres. Telefon csenget és szakítja félbe beszélgetésünket. Az érdeklődő azt kérdi, hová keresnek könyvelőt? Szofija Lvovna felsorolja a címeket, telefonszámokat, a havi fizetés nagyságáról sem felejti el felvilá­gosítani az ügyfelet. Gyakran cseng a telefon. Nyugod­tan beszélgetni sem tud tőle az ember. Kezembe veszem a legfris­sebb hirdetéseket, be sincsenek még vezetve a kartotékba. Míg ezzel baj­lódnak, feljegyzem noteszembe a ta­lálomra kiválasztott húsz kártyalap adatait. Milyen állásokat is hirdet­nek ma? Nehéz mindet átböngészni, mert naponta százával érkeznek. A telefonbeszélgetések közötti rö­vid időközökben Szofija Lvovna el­mondja, miként változik az utóbbi években a vállalatok igényléseinek jellege, hogyan keletkeznek új fog­lalkozási ágak. — Néhány évvel ezelőtt például kőműveseket, segédmunkásokat, asz­talosokat kerestek az építkezések­re. Most pedig? Látja — mutat egy nagy halom hirdetésre — csupa építészmérnök kell, a Gortorsztroj 2. számú trösztjének betonozóra, más vállalatoknak szerelőkre van szükségük. Az építkezési telepek lassan szerelőműhelyekké alakulnak át, minek is kellene oda kőműves? Sok helyre nagy szaktudású mun­kásokat keresnek. De hogy jutnak munkához azok, akiknek nincs szak­májuk? Rajtuk is segítenek. Meg­adják a tanulókombinátok, munka­iskolák, tanfolyamok címét és tele­fonszámát. Este volt már, amikor elbúcsúz­tunk a „Munkaasztal" dolgozóitól. Éppen újabb köteg hirdetést hoztak. A moszkvai bőrfeldolgozó üzem öt, a városi gépkocsiforgalmi vállalat pedig négy különféle szakmunkást keres. Láttuk a Vtorcsermet üzem, a tükörgyár, a ruhagyár, a mező­gazdasági gépgyártási tudományos kutatóintézet (17 szakembert ke­res!), egy bölcsőde s más intézmé­nyek hirdetéseit. A hirdetéseket egy órán belül rá­vezetik a megfelelő kartotékokra, s amikor másnap valamelyik kioszk­bői tudakozódnak, Szofija Lvovna egyszerűen kiveszi a pontos ABC sorrendben összerakott kartotékla­pok közül a megfelelőt, s mindjárt válaszolni tud: — Mozigépész? A Moszszovjet mozi keres ilyet. Tervezőmérnök? Forduljon ehhez és ehhez a gép­gyárhoz. Tessék, itt a címe és a telefonszáma ... KONSZTANTYIN LARIN M ÚJ szo Segíti őket a pártszervezet A napokban a galantai Magasépítészeti Vállalatban jártam. Felkerestem Gorusa elvtársat, az üzem . CSISZ-szervezetének elnökét. A fiatalok életéről beszélget­tünk. Elmondta, hogy a fiatalok nincse­nek magukra hagyatva. Munkájukban nagy segítséget kapnak az üzemi párt­szervezettől. | A fiatalok nemrég megtartott évzáró taggyűlésükön értékelték eddigi munká­jukat, s a további feladatokat 10 pont­ban foglalták össze. Ezek szerint szo­cialista munkabrigád címért versenyző kollektívát alakítanak és minden CSISZ-tag bekapcsolódik a pártoktatási évbe. Sándor László, Trstice Dobrá község életéből Dobrá község óriási fejlődésen ment keresztül mind politikai, mind gazdasági tekintetben. 1956 márciusában megala­kult az EFSZ, amely a kezdeti nehéz­ségek után a cukorrépa termelésében je­lenleg Kelet-Szlovákiában az első helyet foglalja el. Az életszínvonal is nagyot emelkedett. Villanyt kapott a falu, csak­nem minden családnak rádiója, mosógépe, villanytűzhelye van. A kulturális élet terén is nagy fellen­dülés észlelhető. 1958-ban társadalmi munkával felépült az új kultúrház. A község lakossága színielöadásokat, mozi­elöadásokat és egyéb kulturális műsorokat látogat. A község jövője is ígéretes. Helyi han­gos híradó létesítését tervezik, rendbe­hozzák a főutcát, az iskola környékét és parkot létesítenek a kultúrotthon előtt. Tervbe vették egy új sportpálya építését is. Csorna Árpád, Dobrá Új technológia a növénytermesztésben A mezőgazdasági termelés növelése je­lentős mértékben függ attól, hogyan ér­vényesül az új technológia a fövény­termesztés terén. A selicei EFSZ tagjai az ötéves terv kidolgozásakor részlete­sen megvitatták ezt a kérdést. Ügy ter­vezik, hogy 246 hektáron jarovizálí vető­magot vetnek, a kukorica egész vetéste­rületét pedig hibrid vetőmaggal vetik be, 100 hektáron vegyszerekkel irtják a gyomnövényeket, s a hektárhozamok nö­velése érdekében 50 hektárt öntözni fog­nak. A szövetkezetesek az elkövetkező években egyre nagyobb területet ikarnak szerves trágyával trágyázni. Ezért már 1961-ben 7350 köbméter komposztot ké­szítenek. Krajčovič Ferdinánd, Galanta. Szlovák nyelvtanfolyam A Rimavská Sobota-i Kultúrotthon a magyar dolgozók részére szlovák nyelv­tanfolyamokat szervezett. Ezzel lehetővé válik, hogy a magyar dolgozók a szlo­vák nyelv elsajátítása révén teljes mér­tékben bekapcsolódjanak politikai és tár­sadalmi életünkbe. Kovács Miklós, Rim. Sobota. 405 CSALÁD KÖLTÖZKÖDÖTT BE tavaly Bratislavában az öntött beton­ból épült szövetkezeti lakásokba. Ez évben folyamatosan további 520 csa­lád talál a Februári Győzelem út­ján új otthonra. Szeptember l-ig elkészül a Čajakova utcai 23 osztá­lyos iskola is, ahová e környék gyer­mekei fognak járni (i. s.) A Lenin Művek nagy feladata (ČTK) — A plzeňi Lenin Művek ké­szíti a Keletszlovákiai Kohómü beren­dezésének legnagyobb részét. A gépek egy részét már gyártja az üzem, hogy a kohómü az év végén megkaphassa a szükséges darukat. A plzeňi üzem a többi berendezésen kívül két széles­nyomtávú heng érdét is szállít az épü­lő vállalatnak. '•V.V.W.V.V.W, A Jihlavai Faipari Üzemben automatikus gépsoron fahulladékból ké­szült deszkákat állítanak elő, melyek helyettesíteni fogják a bútoriparban eddig használt léceket. A harmadik ötéves terv utolsó évében az üzem termelése 30 000 köbméterre emelkedik. ( J. Šaroch — ČTK — felv.) Baleset nélküli munkahelyeket A Központi Szakszervezeti Tanács január 4-én tartott X. ülésén rész­letesen foglalkozott a munkabiztonságra és a dolgozók egészségvé­delmére vonatkozó törvényjavaslattal. A harmadik ötéves terv gi­gantikus feladatainak teljesítése megköveteli, hogy a termelés állandó fokozása mellett növeljük az emberről való gondoskodást is. Külö­nösen nagy súlyt kell helyezni a munkabiztonságra és a dolgozók egészségére. A harmadik Ötéves terv éveiben 40 százalékkal kell emelkednie ha­zánk lakossága életszínvonalának. Népgazdaságunkra ezzel kapcsolat­ban nagyszabású feladatok teljesíté­se vár és lehetővé kell tenni a mun­kafeltételek lényeges megjavítását is. Ennek érdekében minden igye­kezetünk arra irányul, hogy meg­teremtsük az örömteljes, biztonságos munka valamennyi feltételét. Ipari termelésünk növelésében az új be­ruházási építkezéseken kívül jelentős szerep jut a régebbi üzemek nagy kiterjedésű átépítésének, korszerűsí­tésének is. Mindnyájunk érdeke, hogy e folyamatban érvényre juttas­suk a dolgozók egészségével össze­függő követelmények kielégítését. Hogyan is örülhetnénk bármelyik új, avagy átépített üzemnek, ha vala­melyik dolgozó otthagyta kezét, ott rongálta meg egészségét? A statisz­tikai, adatok elemzése arról tanús­kodik, hogy világszerte, évről évre nagyobb a balesetek előfordulásának százalékaránya. Ezért egyre nagyobb figyelmet szentelünk e probléma megoldásának. Tudnunk kell elsősorban is, hogy az ember, a technika és a környezet az a három tényező, amelyek befo­lyást gyakorolnak a balesetek elő­fordulására. Emellett az ember az elsőrendű tényező, mert befolyásolja a technikát és a környezetet is. A CSKP KB politikai irodája ezért ha­tározatot hozott, melynek értelmé­ben a tudomány és a technika leg­újabb ismeretei alapján a dotgozók széleskörű részvételével kell gondos­kodnunk a munkabiztonság megjaví­tásáról. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom pedig arról gondoskodott, hogy a munkabiztonság kérdése gya­korlatilag szervesen illeszkedjen az FSZM valamennyi üzemi bizottságá­nak munkaprogramjába. Harmadik ötéves tervünk éveiben számos új üzem épül. A tervezők és a műszaki felügyelőségek igen so­kat tehetnek a munkabiztonság ér­dekében, ha már a tervezés előké­szítése folyamán szem előtt tartják a dolgozók egészségvédelmével ösz­szefüggő intézkedéseket. A gazda­sági dolgozókra pedig az a köve­telmény hárul, hogy a gazdasági fel­adatokat dialektikusan egybekössék a higiénia és a munkabiztonság kér­déseinek megoldásával! Szlovákiában — tekintettel a jelenlegi helyzetre — a munkahigié­nia terén a legfontosabb feladatok egyike, hogy megvédjük a dolgozó­kat a por ártalmas hatásától. Ez kü­lönösen azokon a munkahelyeken fontos, ahol fennáll a szilikózis (szén vagy kőpor lerakodása tüdő­ben) veszélye. Ez a betegség igen gyakori és éppen ezért igen aggasztó probléma is. Ez elsősorban az érc­bányák és az érckutatás dolgozóira vonatkozik. Mivel harmadik ötéves tervünk éveiben tervszerűen kell nö­vekednie az ércfejtésnek, számításba kell vennünk azt is, hogy hatható­sabban küzdjünk az érc fejtése, szállítása és osztályozása közben ke­letkező por káros hatása ellen. A CSKP KB nemrég jelentős hatá­rozatot hozott vegyiparunknak gyors ütemű fejlesztéséről harmadik öt­éves tervünk éveiben. E határozat értelmében fokozott figyelmet kell szentelnünk annak is, hogy az ezen ipari ágazatban dolgozók védve le­gyenek a vegyszerek káros hatásá­tól. Ennek érdekében a higiéniai kö­vetelmények figyelembe vételével kell jóváhagyni az új vegyipari anyagok és technológiai folyamatok alkalmazását. Az üzemeknek gondos­kodniuk kell annak rendszeres meg­figyeléséről, milyen káros hatású vegyszerek kipárolgása jut az egyes munkahelyek levegőjébe. A múltban kevés figyelmet szen­teltünk a munkakörnyezetnek, bár a dolgozók gyakorlatilag ott töltik életük egyharmadát. Tudvalevő pe­dig, hogy az elégtelen világítás, az erős zaj, a magas hőfokú környezet és az ipari eredetű káros anyagok hatása okozza a korai fáradságot, a munkateljesítmény és a munkára összpontosuló figyelem csökkenését. Végeredményben tehát ez teremti meg a balesetek előfordulásának kö­rülményeit. Ma tehát jogosan köve­teljük, hogy kulturális forradalom­nak kell végbemennie minden mun­kahelyen. Hazánk képzőművészeti dolgozóinak — építőművészeknek, képzőművészeknek, festőművészek­nek, szobrászoknak és díszítésterve­zőknek meg kell találniuk a válla­latokba vezető utat, hathatósan együtt kell működniük az olyan munkakörnyezet létrehozásában, amely nemcsak műszaki, gazdasági és üzemviteli szempontból a legmeg­felelőbb, hanem egyben kielégítheti a dolgozók pszichikai igényeit, mű­vészi ízléseit is, hogy örömük teljen a munkában s ne érezzenek túl ko­rán fáradtságot. Üzemeinkben egye­lőre nem fordítanak kellő figyelmet a munka esztetikus voltával össze­függő el*ek érvényre juttatására és ugyanez vonatkozik füves, esetleg befásított területek létesítésére s a gyárudvarok rendezésére is. A leg­több üzemben túlnyomórészt évente csak egyszer, az ún. „tavaszi nagyta­karítás", avagy a szabadságok ide­jén gondoskodnak a munkahelyek rendbehozásáról s a gépek karban­tartásáról. A vállalatvezetők köteles­sége az is, hogy szem előtt tartsák a dolgozók beosztására vonatkozó orvosi javaslatokat, ami elsősorban a kiskorúak, a nők és a csökkentett munkaképességű egyének esetében elengedhetetlenül szükséges. A mun­kakörnyezet egészségesebbé tételé­vel gyidejűleg iparkodjunk a munka­biztonság szobályainak betartására és a dolgozók ez irányú ismeretei­nek elmélyítésére. örvendetes tény, hogy e téren ma már számos üzemünk követésre mél* tó példát mutat a többi üzemnek. Sikeresen bontakozódik ki a „Mun­kabiztonsági őrsök" tevékenysége, ami kifejezésre juttatja a tudatos munkafegyelmet és az emberek kö­zött kialakuló új szocialista kapcso­latokat. Az első őrsök gépipari üze­meinkben, például Bratislavában és Považská Bystricán kezdték meg te­vékenységüket. Az őrsök tagjai fi munkahelyük szerint megállapított hatáskörükben figyelemmel követik a biztonsági előírások s elvek betartá­sát, s már sok olyan fogyatékossá.; got küszöböltek ki, amelyek meg­szüntetését még a közelmúltban is lehetetlennek tartották. így például a fúrógépekkel dolgozó nők biztonsági kendőket viselnek, példás a rend a műhelyekben és a dolgozók követke-: zetesen veszik igénybe a védelmüket szolgáló segédeszközöket. A balese­tek számának csökkentéséhez nagy­mértékben járult hozzá „a mester szocialista kötelezettségvállalása" jelszó jegyében indított mozgalom is, melynek az a célja, hogy a mester ne engedélyezze „a karbantartások lerövidítését", például a csiszológép hajtószíjának menetközben történő kicserélését stb. Aiz eddiginél na­gyobb figyelmet érdemelnek a szo­cialista munkabrigádok, melyek tevé­kenységében figyelemmel kellene kö­vetni, hogyan teljesítik a munkabiz­tonsággal és a higiéniával összefüg­gő feltételeket. Egy Považská Byst­rica-i munkakollektíva tagjai például azt javasolták, hogy az eddiginél na­gyobb gondossággal kellene a kollek­tívákat tájékoztatni a munkabizton­ság kérdéseiről. 4 J ĹJJ SZÖ 4 * 1961- január 7,

Next

/
Thumbnails
Contents