Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-31 / 31. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesül jetele ! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTi BIZOTTSÁGÁN AKNAPILAPJA 1961. január 31. kedd 30 fillér XIV. évfolyam, 31. szám n i i i t i A szövetkezetek fejlesztésének iránytűje Szövetkezeteseink a közelmtltban kapták kezükbe as EFSŽ-®k V. kongresszusának egyik legfontosabb anyagát, a szövetkezetek új mintaalapszabályzatának javaslatát. Nagyon fontos anyag ez már azért is, mert az EFSZ-ek IV. országos kongresszusán jóváhagyott mintaalapszabályzat ma már nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyek mezőgazdasági nagyüzemeink termelésének további fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Földművesszövetkezeteink az eimúlt két esztendő alatt gyökeres tartalmi és mennyiségi változáson mentek keresztül. Hiszen a párt XI. kongresszusának idején a földterületnek még csak 50 százalékát műveltük szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben, jelenleg pedig már az összes földterület 86,7 százalékát foglalja magában a szocialista szektor. Eközben az EFSZ-ek taglétszáma is több tízezerrel növekedett s nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a szövetkezetek politikailag és gazdaságilag is továbbszilárdultak. Természetes, hogy ezzel a fejlődéssel párhuzamosan a szövetkezetek vezetői is gazdag politikai és szakmai tapasztalatokra tettek szert, újabb hasznos ismereteket szereztek a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság szervezése és irányítása terén. Nagy mértékben kiszélesedett a szocialista munkaverseny: ma már közel 1700 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Az elmúlt időszakban a talajjavítás szakaszán is jelentős lépéseket tettünk előre, és nem kiftebb az a haladás, amit a gépek vásárlása jelentett a szövetkezetesek számára. Az új felvásárlási árak ugyancsak a szövetkezetek stabilizálódását segítették elő, az elmúlt évben pedig a területi átszervezés és a nemzeti bizottságok szakkáderekkel való feltöltése jelentett további nagy segítséget szövetkezeteseinknek. Pártunk és kormányunk intézkedései jő teltételeket teremtettek ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül döntő fordulatot érjünk el a mezőgazdasági termelésben. Éppen ezért az új mintaalapszabályzat nagy jelentőséget tulajdonít a szövetkezetek tevékenységének, hangsúlyozza a szövetkezetesek politikai és szakmai, valamint kulturális színvonala növekedésének fontosságát, a munkaszervezés tökéletesítését, az új jutalmazási módszer bevezetésének szükségességét, a céltudatos vezetés és egyéb fontos tényezők jelentőségét, melyek szoros összhangban és együttesen mind-mind hozzájárulnak a szövetkezeti terfr.elés fejlesztéséhez s a tagok ködöshöz való viszonyának helyesebb kialakításához. Az új mintaaiapsaabályzat-javaslatban a szövetkezeti tagok jogai és kötelességei a demokratikus centralizmus elveire "épülnek. Cikkelyei természetesen csak a lényeges dolgokat foglalják magukban, és ezzel tág teret biztosítanak ahhoz, hogy a szövetkezetesek sajátos helyzetükből kiindulva kidolgozhassák saját alap szabályzatukat, illetve házirendjüket. A házirendben a szövetkezet a legmesszebbmenően érvényesítheti a szövetkezetesek kezdeményezését és ezen keresztül az EFSZ helyi sajátosságainak hatékony kihasználását. Arra is nagyobb lehetőséget nyújt, hogy az egyes EFSZ-ek a fejlettségüknek legmegfelelőbb módon oldják meg a szovétkézeti tagság, a jövedelem elosztás, a háztáji gazdaság és a gazdaságfejlesztés más fontos problémáit. Persze itt az is fontos, hogy a mintaalapszabályzat 41 pontjának mindegyikéhez minél többen fűzzék hozzá véleményüket, azaz még a kongresszus előtt minden szövetkezetben alaposan megtárgyalják ezt a fontos dokumentumot. Ez már azért is szükséges, mert az új mintaalapszabályzat nem egyesekre, hanem az egész szövetkezeti kollektívákra érvényes törvény. A javaslat első szakaszának második bekezdése kimondja, hogy: „Az EFSZ-ek vezetői a szövetkezeti élet minden fontos kérdését a tagok legaktívabb bekapcsolásával intézik, éspedig oly módon, hogy a szövetkezeti tagok érdekeit összhangba hozzák az egész társadalom érdekeivel." Az EFSZ-ek mintaalapszabályzata törvény minden szövetkezeti tag számára. Pontos betartásuk és következetes megvalósításuk a legnagyobb biztosítéka, hogy a szövetkezet és tagjai a gazdálkodás helyes irányát válasszák és elkerüljenek sok olyan hibát, amelyek az előző években fékezték, sőt még ma is fékezik a közös gazdálkodás fejlődését. Elengedhetetlen követelmény tehát, hogy az alapszabályzat minden szövetkezetes iránytűjévé váljék a közös gazdálkodás fejlesztésében. Ez persze csak akkor valósulhat meg, ha a mintaalapszabályzat javaslatához minden szövetkezetes még a kongresszus előtt hozzáfűzi véleményét, ha a taggyűléseken és a munkahelyeken megtárgyalják minden egyes pontját és azokat maguk alkotta törvénynek tekintik. Eddig nem minden szövetkezet vezetősége és tagsága szentelt kellő figyelmet a mintaalapszabályzat-javaslat alapos megtárgyalásának. Több helyen csak a vezetőség vagy csupán az elnök vett tudomást e fontos dokumentum megjelenéséről és így annak sincs meg a biztosítéka, hogy a szövetkezet tagsága az új javaslatok, illetve a későbben elfogadott mintaalapszabályzat szerint dolgozza ki házirendjét. E fogyatékosság eltávolítása céljából a CSKP Központi Bizottsága azt a feladatot bízta a kerületi és a járási pártbizottságokra, gondoskodjanak a mintaalapszabályzat alapos megtárgyalásáról mind az EFSZ-ek taggyűlésein, mind pedig a falusi pártszervezetekben. Azt is feladatul kapták, hogy még a járási szövetkezeti konferenciák előtt értékeljék a vita eredményét. Az EFSZ-ek mintaalapszabályzat-javaslatának megtárgyalásánál mindenekelőtt a szövetkezet kommunistáira hárul a legnagyobb feladat. Az ő kötelességük, hogy tapasztalataik alapján építő módon szóljanak hozzá az egyes cikkelyekhez. E fontos probléma megvitatásából a nemzeti bizottságok sem maradhatnak ki. Főképp szervezési téren sokat tehetnek azért, hogy a mintaalapszabályzat javaslata minden szövetkezeteshez eljusson és az is az ő feladatuk, hogy az EFSZ-tagok vagy taggyűlésén, vagy egyenesen munkahelyükön kifejthessék nézetüket a javaslat egyes pontjaira vonatkozóan. Legtöbb szövetkezetünk négy év alatt akarja teljesíteni a harmadik ötéves terv feladatait. Az új alapszabályzat-javaslat megvitatása már egy lényeges része annak, ! hogy a szövetkezetesek kezdeményezése e nagy országos mozgalomban aktív módon kibontakozI zék. Pártunk megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére dolgozóink értékes kötelezettségeket vállalnak rSi öMaehasontitjuk a harmadik ötéves terv első hársz napjának eredményeit a tervvel, legtöbb Bzetn&nkben Rtjuk, hogy a dolgozók kezdeményezése, az újítómozgalom és a kötelezettségvállalások ezrei lehetővé teszik a feladatok túlszárnyalását. Annál is inkább lehetséges túlteljesíteni a harmadik ötéves terv irányszámait, mivel dolgozóinkat olyan ünnep közeledte serkenti magasabb teljesítményekre, mint a CSKP megalapításának 40. évfordulója. Nem kampányszerű ez a mozgalom, mert az ünnep tiszteletére tett falajánlások <ut mutatják, hogy üiamamk dolgozói az ötéves terv minden egyes napját kibaeanálják a kommunizmushoz vezető út lerövidítése érdekében. |Eay tonnával többet A Teplice melletti pozorkai Dukla-bányában Václav Slávik munkacsoportja ért ej legnagyobb eredményeket a szénfejtésben. Nem véletlen ez, hiszen a kollektíva dolgozói Mamaj szovjet bányász munkamódszereit alkalmazzák. Azt akarják elérni, hogy naponta mindegyikük egy tonna szénnel toldja majd mag a tervben előirányzott mennyiséget. A mosti bányakörzetben egyébként nem egyedülálló ez az eset. A Slávik-brigád példájára hasonló kötelezettségvállalást tett például a bányakörze-t további 34 kollektívája, melyekben mintegy 500 bányász dolgozik. Dicséretet érdemelnek A kelet-szlovákiai kerület vasércbányáinak dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 15 és fél millió koronával gyarapítják „a harmadik ötéves terv alapját." E példamutató felajánlásukkal válaszolnak a partizánskej Augusztus 29. Üzem dolgozóinak felhívására. Elhatározták, hogy az ésszerüsítők mozgalmának segítségével - tekintettel a harmadik ötéves tervben kitűzött fokozott feladatok teljesítésére — gondoskodnak a bányaüzemek és osztályozórészlegek további műszaki fejlesztéséről. A bányász* jítők már a harmadik ötéves terv első évében 2 900 000 koronát takarítanak meg • • • • • • • • A České Budéjovice-i Magasépítkezési Vállalat dolgozói most fejezik be az egyik lakóház építését, amelyhez újfajta vasbeton szerkezetet használtak. Az épületben olyan paneleket alkalmaztak, amelyekbe valamennyi vezetéket, a teleiont is előre beleszerelték. Az épületben 153 egyszobás lakás lesz és 36 lakás a gyermekes családok részére. (Josef Falta — ČTK — felv.) Az olomouci TOS-üzemben elkészítették az új FB-25 jelzésű karosma- j rógépet. Az új gép sokban eltér az előzőktől. Például az előnyomó szer- , kezet elektromágnesos erőátvitelre s fékekre működik, ami lehetővé teszi a gép mindenirányú működtetését. Üzembe helyezésével 30 százalékkal* növekedik a munka termelékenysége. Képünkön: Josef Oháňka az *j

4 marógép próbaüzemeltetését végzi. (F. Nesvadba — CTK — felv.) vállalatuk nak. Egészvállalati arányban a legnagyobb összeggel — 4,5 millió koronával — a rudfíanyi bányászok gyarapítják a harmadik ötéves terv aiapját. A jó munkakörnyezetért k harcolni kelj Az Uherský Brod-i Gépgyárakban is egyre növekszik a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívák száma. Ezekben a napokban Jaračka és Vaculik elvtársak is megszerveztek egy-egy munkacsoportot. A szocialista munkabrigád címéért küzdő köt csoport azonkívül, hogy majd mindent megtesz aa egészségre legkellemesebb munkahely fosy teremtéséért, még azt is elhatározta; hogy 100 ezer koronával csökkenti a termelési költségeket. Hatékony intézkedéseket a belga agresszió megfékezésére Zorio elvtárs levele a Biztonsági Tanácshoz New York (ČTK) — Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-küldötte a kongói helyzet kérdésében levéllel fordult a Biztonsági Tanács elnükthez. A TASZSZ szerint a levélben kifejti, hogy a Kongói Köztársaság helyzete méltán kelt aggodalmat valamennyi békeszerető államban, mivel nemcsak az afrikai népek, hanem az egész világ békéjét és biztonságát is nagyfokban veszélyezteti. Egyre erősebben aggódnak a népek, mert a kongói politikai feszültség állandóan fokozódik. A bonyodalmak fő okozója továbbra is a fiatal afrikai állam elleni belga agresszió. Még csak két hete, hogy a Biztonsági Tanács a Kongó elleni belga agresszióról, s arról tárgyalt, hogy Belgium megsérti Ruanda-Urundi gyámsági terület nemzetközi statútumát azzal, hogy agresszív célokra használja fel Ruanda-Urundi területét. A Biztonsági Tanács vitája világosan bebizonyította, hogy Belgium eljárása semmivel sem igazolható, s hogy a belga kormány továbbra is fiayelmen kívül hagyja a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatait, amelyek a kongói baltgyekbe történő belga beavatkozás azonnali megszüntetését követelik. Erre vallanak a legutóbbi kongói események is, miután a belga gyarmattartók a törvényes kormány ellenőrzése alatt álló számos kongói várost bombáztak. Bűnös cselekedeteiknek sok áldozata van a kongói lakosság körében. A belga kormány lépéseket tesz úgynevezett idegenlégió létrehozására, mely a büntető osztagok szerepét fogja játszani a Kongói Köztársaság területén. Ezért az utóbbi időben aktivizálták az „önkéntesek" toborzására, a kongói nép elleni fegyveres beavatkozásra felállított különleges belga központ tevékenységét. A belga kormány növeli kongói személyzetének létszámát, emberei Csőmbe bábhadseregének ás Mobutu fegyveres bandáinak tanácsadói és oktatói tisztségét töltik be. A belga kormány ellentétben azzal a hivatalos bejelentéssel, hogy szándéka megakadályozni olyan esetek megismétlődését, amilyen RuandaUrundi felhasználása volt a Kongói Köztársaság ellen, gyors ütemben újabb csapatokat, köztük ejtőernyős alakulatokat szállít Ruenda-Urundiba. E tények, valamint Lumumba miniszterelnök törvénytelen fogvatartása és átadása a katangai volt belga gyarmatigazgatás kezébe, további bonyodalmakat idiz elő a kongói helyzetben s fokozza a világ békéjét és biztonságát fenyegető veszélyt. Mindez megköveteli, hogy a Biztonsági Tanács határozott lépéseket tegyen és tartóztassa fal a Kongói Köztársaság ellen irányuló belga agressziót. Zorin levelében követelj, tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy a Biztonsági Tanács a belga agreszszióra vonatkozó újabb tényekkel kapcsolatban azonnal vitassa meg a Kongói Köztársaság helyzetét. \ mezőgazdasági termelésben nem lehetne döntő fordulatot elérni, ha a termelés növelésének követelményeivel párhuzamosan nefn gondolnánk a mezőgazdasági dolgozók szakmai tudásának bővítésére. Államunk azonban nem hagyja figyelmen kívül ezt a fontos kérdést, hanem messzemenő segítséget nyújt a szakmai továbbképzéshez. Például a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban mindössze egy felsőbbfokú mezőgazdasági iskola volt, most 55 felsőbb- és 54 alsőbbfokú mezőgazdasági Iskolában nyerhetnek szakmai képesítést a tanulni vágyók. A nyilvános iskolákon kívül a különféle szaktanfolyamok ezrei adnak lehetőséget a szakmai továbbképzéshez. A szakemberképzés sikeréért Vaíi bdven lehetőség Terv sasrint a harmadik ötéves ,terv éveiben évenként 435 személy szerez főiskolai képesítést a mezőgazdasági főiskolákon. Az elmúlt években a végzett növendékek száma a 300-at sem érte el. Technikumokon efcben az évben 8400 növendék fejezi b* a tanulást, s a harmadik ötéves terv további éveiben ez a szám csaknem megkétszereződ ik. önmaguknak használnak azok a szövetkezetek, amelyek kihasználják a lehetőségeket a szakmai tudás bővítésére. Példák igazolják, hogy azok a szövetkezetek érik el a legjobb eredményehet, amelyeket szakemberek irányítanak. Saját érdeklikban Államunk segítsége azonban nem hozhatná meg a kellő eredményt, ha a szakmai nevelés nem válnék az egész szövetkezeti tagság ügyévé. Átütő sikert csak oly módon lehet elérni, ha a szakiskolát végzett szakemberek mellett az egész tagság tanul, ha valamennyi mezőgazdasági dolgozónk felkészül a nagy feladatok megoldására. Szakmai ismeretek nélkül lehetetlen a leghaladóbb technológia bebevezetése, az új módszerek érvényre juttatása. Éppen ezért kell, hogy minden mezőgazdasági dolgozó tanuljon. Erre a szövetkezeti munkaiskola keretén belül mindenkinek lehetősége van. Sajnos, a szövetkezeti munkaiskolák látogatottsága nagyon gyenge. Főképp a nemzeti bizottságok feladata, hogy az agitáció legmeggyőzőbb eszközeivel a téli időszak további részében jelentősen megjavítsák « szövetkezeti tagság részvételét a sző-, vetkezeti munkaiskolákon, mert a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítésének egyik lényeges követelménye, hogy a szövetkezetesek szakmai tudását a megfelelő szintre emeljük. (-ti).,