Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-27 / 27. szám, péntek

s* előadások A GYAKORLATI FELADATOK SZABJÁK MEG ! szervezeset „AZELŐTT CSAK SASOK REPÜLTEK ERRE" mondja Muhamedi Saripov, a Ka­laj-Huszajn település kolhoztagia, útban hazafelé. Télen ugyanis, amikor a hegyi utakat belepi a hú, a Tádzsik SZSZK tá­voleső hegyi településeit csak repülőgép­pel lehet megközelíteni. A főváros, Sztü- \ lin-Abad és a hegyi települések között rendszeres repülőjárat tartja fenn az ösz­szeköttetést, szállítja az utasokat, a pos­tát és a szállítmányokat. (ČTK - TASZSZ felvétele) A KRNOV1 STROJOSVIT ÖZEMBEN is nevelik a Keletszlovákiai Kohőmii leendő dolgozóit. Krnovban tanulnak az öntő és modellozó tanoncok. NEW YORK ÖREGSZIK. Húsz év előtt New York városában negyedmillió 75 éven felüli személy, élt. Számuk azóta megháromszorozódott és a statisztikusok kiszámították, hogy a küvetkezö tíz éven belül egy millióra fog emelkedni. 1940­ben 35 aggok háza volt New Yorkban, ma már 115 van. A NAPOKBAN MÍNUSZ 30 FOKRA CSÖKKENT a hőmérséklet Észak-Olaszor­szágban. Milánóban mínusz 11 fokot mér­tek. MEGKEZDŐDÖTT" AZ ANTARKTI­SZON a bálnavadá'Sžati idény. Öt or­szág 21 flottája futott ki a tengerre. A bálnavadászaton első ízben vesz részt a Szovjetunió Jurij Dolgorukij nevű, hatalmas korszerű hajója. ÜJ KÍNAI VÁROS ÉPÜL a Pamír-fenn­síkon, 4000 méterre a tenger szintje felett. A SZOVJET, CSEHSZLOVÁK, ÉS LEN­GYEL kulturális intézmények közös kul­túrestet rendeztek Berlin demokratikus részében. AZ ÍRÁSTUDATLANSÁG teljes fel­számolására indult mozgalom Kubá­ban; 1200 önkéntes néptanító látott a nemes cél eléréséhez. EGYHÓNAPOS KÜLFÖLDI UTAZÁS után hazaérkezett Mihail Solohov szovjet író. Az író külföldi útja során Angliába, Olaszországba és Franciaor­szágba látogatott el. OSTRAVÁN A MŰVÉSZET HÁZÁBAN kiállítás nyílott „Mai szlovák művészek" címmel. A kiállításon szlovákiai festőmű­vészek, grafikusok és szobrászok művei láthatók. FEBRUÁR 1-TÖL 100 százalékkal emelik a jugoszláv napilapok árát. Az áremelést a nyomdaköltségek drá­gulásával indokolják. FELHŐSZAKADÁS ZÜDULT Indonézia fővárosára, Dzsakartára. A város néhány negyedében egy méter magasan állt a víz. Hetvenháromezer ember fedél nélkül maradt. A BRNÓI KRASA-ŰZEM DOLGOZÓI a múlt évben egymillió aranyjelzésű ­kiváló minőségű öltönyt készítettek. TOVÁBB PUSZTÍT az Egyesült Álla­mokban a hatalmas hóvihar, amely most dél felé halad. A hóvihar áldo­zatainak számát már hetvenre becsü­lik és igen jelentős az anyagi kár is. HATVANHÉT ÜJ VILLANYVONATOT ki kellett vonni a forgalomból Angliá­ban, miután több robbanás és baleset történt. Ezt megelőzően London környé­kén kellett megszüntetni 26 új villany­vonat működését hasonló okok miatt. 1100 SZEMÉLYES D1ÁK1NTERNÁTUS építését kezdték meg e napokban Brnóban a Lenin úton. A hétemeletes épületben 1963-tól 1110 főiskolai hallgató fog lakni. LILIPUTI HELIKOPTERT készített 1398 alkatrészből Dimitrij Handrosz szovjet tervező mérnök. Az alkat­részek egy gyufaskatulyánál alig nagyobb dobozban elférnek. A heli­kopter hajtóműve két kopejka nagy- J ságú. S EGYRE NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐDÉS\ Árva természeli szépségei iráni. Tavaly <, 300 ezer turista látogatta meg u híres Jj tavat, Oravský Podzámokot pedig 80 i ezer turista tekintette meg. > A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK BEFEJEZÉSE HATALMAS ÉS SOKOLDALÚ FELADATOKAT ÁL­LÍT A PÁRTSZERVEK ÉS SZER­VEZETEK ELÉ. EZ VONATKO­ZIK A GALANTAI JÁRÁSRA IS. A SZÖVETKEZETESÍTÉS BEFEJE­ZÉSÉVEL SOK OLYAN PROBLÉ­MA MERÜLT FEL, AMELYEKET A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGNAK ÉS A MEZŐGAZDASÁG SZAKA­* SZÁN DOLGOZÓ ALAPSZERVEZE­TEKNEK A TERMELÉS ÜJ FEL­TÉTELEI KÖZEPETTE KELLETT MEGOLDANIUK. ILYEN MEGOLDÁSRA váró feladat négy év alatt teljesíteni a harmadik ötéves tervet és biztosítani a nagy­üzemi termelés munkamódszereinek > széleskörű fejlesztését. A járási - pártbizottság és a JNB plénuma még 1960 novemberében jóváhagyta az egész járás kötelezettségvállalását, vagyis a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését. A járási párt­bizottság és a JNB plénuma rámu­s tátott azokra a módszerekre és for­, mákra, amelyek lehetővé teszik ezen kötelezettségvállalás teljesítését. Ez­által ez a kötelezettségvállalás min­den kommunista számára törvény­nyé vált, amelynek megvalósítá­í> sáért minden körülmények között s harcolni kell. E feladatok valóra váltásában je­\ lentős segítséget nyújthatnak az előadások. A pártszervezetek fele­lőssége a mezőgazdasági termelést illetően megköveteli azt is, hogy nö­veljék a szövetkezeti tagok és a párttagok elméleti felkészültségét. Erre rengeteg lehetőség van. Első helyen is a pártoktatást kell megem­lítenem. A GALANTAI JÁRÁSBAN a párt­szervezetek túlnyomó része — a já­rási pártbizottság javaslata alapján — a pártoktatást a gazdasági kérdé­sekre irányította. Figyelemre méltó tény, hogy a politikai gazdaságtant tanulmányozó körökben — amelyek­ből 58 van a járásban — 1167 párt­tag és pártonkívüli tanul. Az idei pártoktatási évben nagy gondot for­dítunk a falusi pártfeladatokra. Az országos pártkonferencia nagyon részletesen foglalkozott a mezőgaz­dasági termelés kérdéseivel és rá­mutatott számos alapvető fontossá­gú problémára, amelyeket meg kell oldanunk, hogy döntő fordulatot ér­jünk el a mezőgazdaság fejlődésé­ben. Ezt a problémát mindenütt nagy j szakképzettségének fokozását is, érdeklődéssel tárgyalták. mert a mezőgazdasági politika kér­A járási pártbizottság úgy irá- déseinek megvilágításával csak gyor­nyítja a pártszervezeteket, hogy az | sltjuk falvainkon a szocialista épí­iskolázás tartalmát a helyi szükség- tés elméletét és gyakorlatát. Az ejő­leteknek és követelményeknek meg­felelően jelöljék meg. Ezzel össz­hangban a politikai gazdaságtan kö­rei — a központilag megállapított tanterv betartásával — mindjárt az országos konferencia anyagának át­tanulmányozása után átvették pél­dául Šebesta mérnök „Az önköltség megállapítása és kihasználása az EFSZ-ben" című könyvét. Ezt azért iktattuk be, mert a járási pártbi­zottságnak az a nézete, hogy a fa­lun végzett propagandamunkában nagy gondot kell fordítani a szövet­kezetek nemcsak politikai, hanem gazdasági szilárdítása kérdéseire, a munkatermelékenységre, önköltségre, díjazásra, stb. A TÉLI HÓNAPOKBAN ugyanakkor foglalkoznak a járás kötelezettség­vállalásával is, a mezőgazdasági ter­melés szakaszán. Az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy ahol ha­sonló módon járnak el, a pártoktatás jelentős segítséget jelent nemcsak a hallgatók, hanem a pártszervezet és az egész 1'alu szempontjából, hisz egyre többen szerzik meg a gazda­sági élet bonyolult kérdéseiben való tájékozódás lehetőségét. Ezt az ügyet jelentősen segítheti az előadások szervezése falvainkon. Ezen a téren a galantai járás jó ta­pasztalatokkal rendelkezik, s ezeket a téli időszakban fel is használja. Szükséges megemlíteni például, hogy csak a barátsági hónap idején ren­dezett kétszáz előadásból — mintegy 11000 személy részvétele mellett — 65 előadás a mezőgazdaság időszerű problémáival foglalkozott. Tevékeny részt vállalt ebből a munkából a Po­litikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság is. Ezeket az előadásokat hatékonyan kiegészítették azok a szemináriumok, amelyeket a JNB és a járási pártbi­zottság határozata alapján rendeztek az EFSZ-ek V. kongresszusa előké­szítésének időszakában a szövetke­zetek könyvelői, zootechnikusai és elnökei, valamint a HNB titkárai szá­mára. Ugyancsak szemináriumokat rendeztek a védnökségi üzemek ve­zetői részére is, ahol megismerked­hettek az egyes üzemek, az EFSZ-ek kötelezettségvállalásaival. A járási pártbizottság állandó fel­adatának tekinti a funkcionáriusok adás-propagandának fontos felada­ta, hogy helyesen és behatóan ma­gyarázza az egyes intézkedéseket, s ezzel elősegítse a mezőgazdasági termelés további fejlesztését és a dolgozók kezdeményezésének kibon­takozását. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG a téli időszakban is nagy gondot fordít az egyes funkcionáriusok iskoláztatásá­ra. Abból az elvből indul ki ugyan­is, hogy a feladatok megkövetelik az új munkamódszerek és a szocia­lista munkaverseny fejlesztését s en­nek kapcsán ezek népszerűsítését. Épp ezekben a napokban folyik a falusi és az EFSZ-ek mellett műkö­dő üzemi pártszervezetek elnökei; a szövetkezetek mezőgazdászai, zoo­technikusai, könyvelői, elnökei és csoportvezetői iskoláztatása. Ezen az iskolázáson főleg az új technika és technológia alkalmazásával ismerked­nek meg mind *a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Természetesen az egyes csoportok még más szakmába vágó kérdése­ket is megtárgyalnak. A szövetkeze­tek mellett működő üzemi pártszer­vezet elnökei például a szakelőadá­sokon olyan problémákat is átvesz­nek. mint „A párt vezetőszerepének helyes alkalmazása alapvető felté­tel a mezőgazdasági termelés sike­res teljesítését illetően", vagy „A fa­lusi pártszervezetek feladata és munkamódszere az új feltételek kö­zött". A pártszervezetek elnökeivel azonban meg akarjuk ismertetni a szocialista munkaverseny és a szo­cialista munkabrigádok szervezésé­nek kérdéseit is, és ezért olyan elő­adásokat is terveztünk részükre, mint például „A szocialista munka­verseny és a szocialista munkabrigád szervezésének jelentősége". AZ A MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a célszerűen irányított gazdasági propaganda a munkakezdeményezés széleskörű fellendítésére, valamint arra fog vezetni, hogy járásunk dol­gozói tovább szélesítik azokat a kö­telezettségvállalásokat, amelyeket a harmadik ötéves terv négy év alat­ti teljesítésére vállaltak a szövet­kezetek, illetve az állami gazdasá­gok. SZIGETI JÓZSEF, a galantai járási pártbizottság titkára. , •. magával ragadja j a hallgatót AJarine Jasvili, több nemzetközi verseny győztese, a Grúz SZSZK érdemes művésze (ilyen fiatal korban ritka kitüntetés) Csajkovszkij hege­dűversenyének előadásával egy csa­pásra meghódította a bratislavai hang­versenyközönséget. Marine Jasvili méltón képviseli a szovjet hegedüiskolát. Mesterségbeli problémái nincsenek, fölényes biz­tonsággal kezeli hangszerét. A fiatal, szinte gyerekarcú művésznő megjele­nik a dobogón, álla alá emeli a he­•jedűt és már az első hangoknál friss levegőt áraszt maga körül... az iga­zi zeneiség levegőjét. Nem iátszil:, nem előad, hanem muzsikál, önfeledt örömmel, mintha a hegedű lenne má­sodik anyanyelve. Ez a fesztelen, sza­bad, sőt jelszabadult muzsikálás rit­ka tünemény. Játéka oly közvetlen, mintha az élet eleven árama hajtaná. Fiatalos lobogós, egészséges életöröm árad belőle, ami ellenállhatatlanul ma­gával ragadja a hallgatót. A művész­nő minden idegszálával a muzsikában él, amint aki otthonra talált az orosz zeneköltő gazdagon, színesen áradó dallamvilágában. Az est másik vendége, Karódy And­rás, a budapesti Állami Opera Liszt Ferenc-díjas karnagya egyiettérzö muzsikustársnak bizonyát. A dirigens helyzete nem könnyű ilyen tempera­mentumos szólistával, dc Koródy ma­gáévá tette az előadás koncepcióját és vezényletével filh'irmőnijr.k rugcl­masan követte a fiatal művésznő kötetlen játékát. A íelziiyň tapsvihar a közönség őszinte tetszésének megnyil­vánulása volt. Örömmel fogadtuk, hogy budapesti vendégünk IVeiner Leó „Migyar népi táncok" című nagyzenekari szvitjének előadását is felvette musorábj. Weiner Leó tavaly elköltözött az élők sorából. Hetvenöt évei koráién halt meg, nem sokkal háromnegyed­százados jubileuma után. A magyar zenei élet kiváló komponistát és ér­tékes pedagógust veszteit el benne. Tekintsük e pár sort megemlékezés­nek Weiner Leóra, aki tisztusiivü, igaz ember és ízig-vérig magyar muzsikus volt. A népi dallamokra komponált zenekari szvit előadása ízelítőt adeti az elhúnyt zeneköltő alkotásából. A magyar népi szellemet lehelő ] kompozíciót vendégkarmesterünk ! csapongó képzelettel vezényelte és i őszinte belső örömmel nyújtotta át a] jhallgatóságnak. Életteli tolmácsolása ) meleg fogadtatásra talált. A harma­[ dik tétel hegedűszólóját, amely a hal­i kan trillázó vonósok kíséretében „parlcmdó" jellegével hangulatos tánc­közi pihenőnek hat, Vojtech Gabriel, a ] Szlovák Filharmónia első hegedűse adta j elő stílusosan. HAVAS MÁRTA! szocialista munkabrigád és a műszaki fejlesztés k A jelenlegi műszaki forradalom — mely felülmúl minden edaigi ipari for­radalmat — szocialista forradalmunk szerves része. A gyors ütemű műszaki fejlődés — s elsősorban az automatizálás és az elektronika bevezetése — képezi a szocializmus és kommunizmus anyagi-műszaki feltételeinek megte­remtését. A szocializmusban olyan gazdasági törvények hatnak, melyek le­hetővé teszik az emberi társadalom eddig nem tapasztalt fejlődését. Ez egy­részt feltételezi, hogy a dolgozók részt vegyenek a termelés fejlesztésében, s ugyanakkor megteremti az aktív és kezdeményező munka feltételeit. L enin — amikor a társadalom forradalmi átalakításáról be­sžélt — rámutatott arra is, hogy a dolgozók részvételét ezekben az át­alakulásokban az átalakulások mély­sége határozza meg. S ez nemcsak a politika, hanem a gazdaság és a kultúra terén is érvényes. A szo­cialista gazdaság fejlődésével, a dol­gozók széles rétegei politikai és kul­turális színvonalának emelkedésé­vel párhuzamosan egyre többen be­kapcsolódnak a szocializmus anyagi­műszaki alapja kiépítésének folya­matába. A dolgozók tömegei nemcsak a termelésben vesznek részt aktívan, hanem a termelés szervezésében és irányításában is. A. szocialista munkabrigád-mozga­lom 1 a szocialista társadalmunkban történő átalakulások eredményeként jött létre. A szocialista munkabrigá­dok munkásosztályunk legfejlettebb tagjainak azirányú törekvéseként alakulnak, hogy még jobban bekap­csolódjanak fejlett szocialista tár­sadalmunk építésébe, ami új érte­lemmel és céllal tölti meg munká­jukat. A szocialista munkabrigádok keletkezése nem tekinthető a mű­szaki forradalomtól különálló jelen­ségnek. A brigádmozgalom a műsza­ki forradalom szerves része, ugyan­akkor azonban túllépi határait s be­folyásolja életük más szakaszait. Ez teljesen megfelel szocialista társa­dalmunk további fejlődésének, mert a műszaki forradalom eszközölte át­alakulások mellett egy további fel­tétel — a dolgozók aktív kezdemé­nyezésének elmélyítése szükséges, s ez összefügg a szocialista demok­rácia és a kultúrforradalom elmé­lyítésével. Hruscsov elvtárs a tanítók kongresszusán kijelentette: „Most két történelmi jelentőségű feladat megoldása áll előttünk — a kommu­nizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése és az új ember neve­lése. Ez lényegében egy folyamat. Ha késleltetjük a szovjet ember műve­lődését és nevelését, akkor a kom­munizmus építését lassítjuk." Konkrét feltételeink közepette ez a megállapítás ránk is vonatkozik, s meghatározza a szocialista munka­brigádok tevékenységének irányát. A szocialista munkabrigád-mozgalom, mely a szocialista munkaverseny ma­gasabb formája, teljes egészében gazdasági, politikai és kulturális ér­dekeink, céljaink egységéből indul ki. A brigádok saját magukban gyúr­ják, kovácsolják át a jövő emberét. Kommunista munkaviszony A szocializmusban a munka — bi­zonyos objektív okok miatt — túl­nyomó részt a megélhetés eszköze. De már ebben az időszakban is lét­rejönnek a kommunista munkára jel­lemző elemek s így a munka foko­zatosan a legelső életszükségletté változik. A termelőerők rohamos fej­lődése, a munkához való viszony át­alakulása és kommunista pártunk ideológiai-politikai hatása következ­tében új munkaviszony alakul ki s a munka a becsület és hősiesség kér­désévé válik. Egyre több dolgozó tu­datosítja, hogy munkájával saját és az egész társadalom javát szolgál­ja­Ezek a változások ma a legkifejezet­tebben a szocialista munkabrigádokban jelentkeznek, ahol egyre átütőbben hat­nak az erkölcsi tényezők és megmutat­koznak az első sarjai annak, amit Lenin „a szó legszorosabb és legszigorúbb ér­telmében,. kommunista munkának" neve­zett. Ez a munka már nem egy bizonyos kötelesség teljesítésére irányul, nem egy bizonyos termék megszerzésére ad jo­got, nem előre meghatározott és törvé­nyesített normák szerint végzett mun­ka, hanem önkéntes, minden normát mel­lőző munka, melyért nem tartunk igényt jutalomra — egyszóval olyan munka, ami; szokásból végzünk a közösség ja­vára. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy már ma mellőzhetjük az anyagi ér­dekeltség elvét. Lenin éppen azt hangsú­lyozta, hogy a kommunizmus alsóbb fokát nem lehet csupán a lelkesedés alapján építpni, hanem a lelkesedés segítségével, az egyéni és kollektív anyagi érdekeltség alapján. Ezért teljesen helytelen az anya­gi érdekeltség korlátozására irányuló tö­rekvés. Szocialista társadalmunk minden­kit elvégzett munkája szerint és asze­rint jutalmaz, hogyan részesedik a tár­sadalom gazdagságának megteremtésében. A szocialista munkabrigád-mozgalom ezt az alapelvet új elemekkel gazdagítja, mert az anyagi érdekeltség átlépi az in­dividualista törekvések, érdekek kere­teit s az egyéni és társadalmi érdekek egységét magasabb fokon fejleszti. Érthető, hogy a munkához való kom­munista viszony nem jelentkezik azon­nal, hanem fokozatosan, a kollektívák sokrétű tevékenységében alakul ki. Ugyanakkor sok új kérdést és problé­mát idéz elő. A szocialista munkabrigádok például tudatában vannak annak, hogy a büszke címért folytatott verseny a szo­cialista munkaverseny magasabb formá­ja - tehát átütőbb sikereket kell ered­ményeznie. De hogy az odaadó, becsüle­tes munka még nem elegendő, ha régi módon dolgoznak — ezt már kevesebb kollektíva tudatosítja. Egymagában az emberi erő nem képes lépést tartani a gazdaság fejlődésével, nem tudja kielé­gíteni a gazdaság szükségleteit, ha nem sokszorozzuk meg a termelékenyebb gé­pek munkaerejével. A nehéz és igényes munka kimeríti az embert. Nem ez a szo­cialista társadalom célja. Ezért szüksé­ges, hogy a szocialista munkabrigádok keressék annak útját, hogyan könnyíthe­tik meg a nehéz munkafolyamatokat, ho­gyan sokszorosíthatják a gépek teljesít­ményét. Ez természetesen a technikához és a technológiához való új, alkotó viszony kialakulását feltételezi. A munkának, melyet már kommu­nista vonások jellemeznek, valóban alkotó munkának kell lennie, mely teljes megelégedést eredményez — olyan munkának kell lentíie, amit gazdag ismeretek és képzéttséfj bir­tokában végzünk s ezért lelkese­dünk, fáradozunk határtalan oda­adással. Az ilyen munka csak a ma­gas színvonalú termelékeny munka lehet, mely a legfejlettebb techni­kán alapszik és amely nagy értéke­ket teremt a társadalomnak. Ennek alapján szűnik meg a szellemi és a fizikai munka között levő különbség Á brigádok és a műszaki dolgozók kapcsolata A legfejlettebb kollektívák ezrei azt bizonyítják, hogy a munkához való új viszony, mely a brigádokban alakul ki — olyan kezdeményező al­kotásra képes, ami a termelés és a műszaki fejlesztés terén felülmúlja a legmerészebb számításokat is. De valamennyi kollektívával szemben nem támaszthatunk egyforma igé­nyeket. Itt figyelembe kell vennünk a brigádok fejlettségét, tagjainak szakképzettségét. Egyes brigádok maguk szerkesztenek igényes gépe­ket, más brigádok viszont a jelenlegi technika korszerűsítését tűzték ki célul. Minden üzemben, minden munkahelyen vannak feltételek a gé­pek rekonstruálására és korszerűsí­tésére, valamint az új technológia bevezetésére, ami különösen a jelen­legi technika tökéletesebb kihaszná­lása terén fontos. Ebből kifolyólag nagy jelentőségű a brigád tagjainak a mesterekkel, de különösen a mű­szaki dolgozókkal, mérnökökkel va­ló szoros együttműködés. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy éppen ezen a téren fordulnak elő a legnagyobb fogyatékosságok. Gyakori eset, hogy a műszaki dolgo­zók lebecsülik a szocialista munka­brigádok törekvését, eredményeit, s nem támogatják őket a műszaki fejlesztésre irányuló harcukban. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy a munkásosztály alkotó erejével szemben tanúsított ilyen bizalmat­lanság — amit a műszaki értelmiség elenyésző része tanúsít — maradi­ságra mutat s egyáltalán nem szol­gálja közös ügyünket. Az utóbbi időben azonban egyre több példát találunk a munkások és műszaki dolgozók szoros együttmű­ködésére. Ez elsősorban azoknak a szocialista munkabrigádoknak az ér­deme, melyek érdeke nem korláto­zódik a szűk kollektívára, hanem hatnak a munkásosztályon belül, a ÜJ SZÖ 4 * 1 96!- Január 27. »

Next

/
Thumbnails
Contents