Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-25 / 25. szám, szerda

Világ -proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAPILAPJA 1961 január 25. szerda 30 fillér XIV. évfolyam, 25. szám JÓLÉTÜNK ZÁLOGA Történelmi jelentőségű korsza­kunkban azon szorgoskodunk, hogy tovább fejlesszük népgazdaságun­kat, s megteremtsük a kommuniz­mus anyagi-műszaki és kulturális alapját. Szorgoskodunk ezen azért, mert mindannyiunk érdeke, hogy szebb, örömteljesebb és gazdagabb holnapra ébredjünk. Ennek eléré­sére megtettük az első lépést, ne­mes célokat tűztünk ki népgazda­ságfejlesztési harmadik ötéves ter­vünkben. Ez az, ami kötelez ben­nünket, ez az, ami értelmet ad törekvéseinknek: dolgozzunk ma jobban, mint tegnap és holnap job­ban, mint ma! Fejlett szocialista társadalmun­kat pártunk bölcs vezetésével építjük s ez kezesség arra, hogy nagyszerű terveinket valóra vált­juk. Alkotó munkánknak pártunk szabott irányt. A CSKP KB 1959. szeptemberi ülésén Antonín Novot­ný elvtárs a harmadik ötéves terv irányelveivel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy népgazdaságunk rohamos fejlődése szempontjából •különösen nagy jelentősége van a gépek hatékony kihasználásának, mert ez képezi — az új technika bevezetésével .egyetemben — a munkatermelékenység növelésének és a munkaidő csökkentésének alapját. Hogy a gépeket hatéko­nyan kihasználhassuk, be kell ve­zetnünk a többműszakos termelést. Az új technika mellett enilek révén érjük el a magasabb munkaterme­lékenységet — ez pedig az élet­színvonal gyors ütemű növekedését jelenti. Világos tehát, hogy a fő súlyt a gépek kihasználására és az új technika bevezetésére kell for­dítanunk. Népgazdaságunk fejlesztésében arról van szó, hogy fokozatosan lerövidítsük a munkaidőt s ezzel meghosszabbítsuk és kellemesebbé tegyük dolgozóink életét. Ezzel szemben a műszaki fejlesztés te­rén arra kell törekednünk, hogy a gépek munkaidejét meghosszab­bítsuk, ugyanakkor használhatósá­gi idejüket csökkentsük. A hasz­nálhatósági idő lerövidítésének — a gépek maximális kihasználásával — nagy gazdasági jelentősége van: meggyorsítja a népgazdaság fejlő­dését, lehetővé teszi, hogy a régi, elavult gépeket újakra — műsza­kilag és gazdaságilag hatékonyabb gépekre cseréljük fel. Tegyük fel nyomban a kérdést: hogyan hasz­náljuk ki a gépeket hatékonyan? Erre a kérdésre egyértelműen vá­laszolhatunk: a gépek kihasználá­sának legeredményesebb módja — a többműszakos üzemeltetés! Ezzel kapcsolatban meg kell je­gyeznünk: egyes üzemekben gyak­ran megfeledkeznek arról, hogy a munkatermelékenység gyors nö­velésének és az önköltség csök­kentésének a kulcsa — az új tech­nika fejlesztése mellett — éppen a meglévő gépek jobb kihasználásá­ban rejlik. S ezt tudatosítanunk kell, hisz a harmadik ötéves terv­ben kitűzött feladatok megkövete­lik, hogy üzemeink két, sőt három műszakban termeljenek. Ha azon­ban megnézzük a legújabb adato­kat, azt látjuk, hogy például a ne­hézgépipari üzemekben 1,38, az általános gépipari üzemekben pedig 1,39 a műszakok aránya. A dolgo­zók 70—75 százaléka az első mű­szakban dolgozik, ami azt jelenti, hogy a második és a harmadik mű­szakban a gépek nincsenek telje­sen kihasználva. A több műszak bevezetése tehát korántsem olyan kérdés, amire azt mondhatjuk: „van idő, ráérünk vele". A harmadik ötéves tervben kitűzött feladatokat nem telje­síthetnénk 1965-ben, ha nem teljesítjük a mai, holnapi — havi és évi tervfeladatainkat, örvende­tes, hogy a kérdés jelentőségét egyre több üzemben tudatosítják s nem mulasztják el a második és harmadik műszak bevezetését. Több példát felsorolhatnánk arra, hogy melyik üzemben milyen ered­ményeket gyümölcsözött a két vagy három műszak bevezetése. Említsük meg a Vysoké Mýto-i Karosa Autógyár példáját. Az üzemben bevezették a második műszakot s ez lehetővé tette, hogy átvegyék az autók gyártását a rý­novicei üzemtől is. Ennek követ­keztében tízmillió korona értékű gép szabadul fel s a harmadik öt­éves terv éveiben több mint har­mincegy millió koronával csökken­ti a beruházásra fordítandó össze­get. Egy másik példá: Az uničovi gépgyárban a daruhíd szerelésén egy harminc tagú munkacsoport három hónapig dolgozott. Az elv­társak keresték a módját a ter­melés növelésének — s meg is ta­lálták. Két munkacsoportot alakí­tottak s a szerelési munkákat két műszakban végzik. Az eredmény: a daruhíd szerelésének ideje három hónapról egy hónapra csökkent! Számos üzemben viszont figyelem­re méltó eredményeket érnek el a gépek kihasználása — s egyben a munkaidő kihasználása — tér/ i azzal, hogy a műszakok váltása közötti időben nem állítják le a gépeket, vagyis a műszakváltás menetközben történik. Helyes len­ne, ha valamennyi üzemben meg­honosítanák ezt a gyakorlatot s hasznosítanák a műszakváltásnál elpazarolt időt. Mennyi az ilyen „elpazarolt" idő egyes üzemeink­ben, az elég könnyen kiszámítható, mintahogy kiszámítható az is, hogy ennek kiküszöbölése mennyivel já­rulna hozzá a munkatermelékeny­ség növeléséhez — ami pedig — mint már mondottuk — a munka­idő lerövidítésének alapvető felvé­tele. Mint ismeretes, a harmadik öt­éves terv éveiben fokozatosan negyven és negyvenkét órára csök­kentjük a heti munkaidőt. Ez azt jelenti, hogy a harmadik ötéves terv végén egész népgazdaságunk­ban kevesebb munkaórát dolgo­zunk le, ugyanakkor a fogyasztás magasabb lesz. De hogy többet fogyaszthassunk, többet kell ter­melnünk is. S megvan rá a lehe­tőségünk, hogy merész célkitűzé­seinket valóra váltsuk? Megvan. Ugyanis még mindig nem használ­juk ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista termelési viszonyok s elsősorban a termelő­eszközök közös tulajdona nyújt. Ezért joggal szorgalmazzuk a ter­melőeszközök — főleg a gépek — hatékony kihasználását. Nagy tar­talékaink vannak még ezen a té­ren, feltárásuk legyen mindannyi­unk ügye. A Mlazice u Mélník-i megnemesítő ál­lomás dolgozóinak kollektívája egy hónappal ezelőtt nyerte el a szocia­lista munkabrigád címet. Eredménye­sen teljesítették a virág- és zöld­ségmag nemesítésének termelési jel­adatait, azonkívül a környék szövet­kezeteinek Micsurin-köreiben rend­szeresen segítenek a magnemesítés fejlesztésében. Képünkön: H. Tučko ­vá és J. Holečková, a szocialista munkabrigád legfiatalabb tagjai munka közben. (K. Mevald - ČTK — felv.) 14 200 javaslat a lakáskérdés megoldására Jelenleg szakemberek 40-tagú aktívájával együttműködve orszá­gos bizottság értékeli a CSKP KB határozata értelmében a múlt év novemberében és decemberében a lakáskérdésről folytatott orszá­gos vita eredményeit. Az egyes kerületekből érkezett jelentések szerint 1019 beszélge­tésen csaknem 89 ezer dolgozó foglalkozott a lakáskérdés terén jelenleg fennálló helyzettel és távlataival. Ha hozzászámítjuk azokat is, akik egyes termelési vállalatokban sajtótízperceken beszéltek a lakáskérdésről, állít­hatjuk, hogy mintegy 100 ezer ember vett részt az e kérdésről folytatott országos vitában. Az il­letékes szervek csáknem 14 200 konkrét javaslatot jegyeztek fel. A legcsekélyebb részvételről a közép- éš dél-csehországi kerü­let tett jelentést, ahol négy­ezernél kevesebb dolgozó vett részt e beszélgetéseken. Ezzel szemben a dél-morvaországi kerü­letben több mint 10 ezer lakos, s a nyugat-szlovákiai kerületben — a sajtótízperceken folytatott beszélgetéseket is beszámítva — több mint 23 ezer ember szólalt fel a lakáskérdésről rendezett vi­tában. A köztársasági elnök irodájá­nak, a CSKP KB-nak, az Építő­ipari Minisztériumnak, a lapok szerkesztőségének stb. címére küldött levelekben közölt észre­vételek és javaslatok ugyancsak arról tanúskodnak, hogy hazánk lakossága fokozottan érdeklődött a vita iránt és segítséget akar nyújtani a lakásépítéssel össze­függő egyes problémák megoldá­sában. (CXK) A szovjet szakszervezetek segítik a mezőgazdaságot Moszkva (ČTK) — A Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsának VI. plenáris ülése, amely január 23-án kezdődött Moszkvában, a SZKP KB januári plenáris ülésének eredményeiről és az ülésen ho­zott határozatokból, a szakszervezetekre háruló feladatokról tárgyalt. Viktor Crisin, a Központi Szakszer­vezeti Tanács elnöke beszédében kije­lölte azt az utat, melyen a szakszerve­zeteknek haladniok kell, hogy a mező­gazdaság fejlesztését elősegítsék, hogy a mezőgazdasági termelés már ez évben hathatós mértékben emelkedjék. A szak­szervezeteknek alaposan meg kell ismer­kedniük a mezőgazdasági termelés öko­nómiájával, javítaniok kell a munkaver­seny megszervezését, ellenőrizniök kell a kötelezettségvállalások teljesítését és ter­jeszteni kell a haladó tapasztalatokat, hogy ily módon a lehető legjobban és leghatékonyabban kihasználják a mezőgaz­dasági termelés gazdag tartalékait. E LKESZULT A MÉRLEG A voderadyi szövetke­zetben (trnavai járás) már elkészült a múlt évi gazdálkodás mérlege. El­sősorban a vállalások tel­jesítését értékelte a ve­zetőség. Kiderült, hogy nemcsak teljesítették fel­adatukat, hanem többet is termeltek a tervezettnél. Az 1959-es évhez hason­lítva 15,5 százalékkal nö­velték a termelést s a szövetkezet a tervezett bevételnél is többet köny­velhetett el, mégpedig 206 000 koronával. Legeredményesebb ser­téstenyészetük volt. El­adásra 800 mázsa sertés­húst terveztek, ehelyett 1300 mázsát adtak dolgo­zóink asztalára. A tej­termelés terén is nagy a haladás. 1955-ben egy hektárra még csak 261 li­ter tej termelése jutott, a múlt évben pedig már 634 litef. Ennek köszön­hetik, hogy a tej literjé­nek kitermelése náluk 1,60 koronába kerül. Az elmúlt évi termelési tervek értékelése alap­ján a szövetkezetesek bíz­va vállalhatták, hogy a harmadik ötéves terv fel­adatait négy év alatt tel­jesítik. (ht) MAI SZAMUNKBAN: A kommunista világmozgalom újabb győzelmeiért Hruscsov elvtárs beszéde a kommunista és munkáspártok képviselői értekezletének eredményeiről Visszhangra talált a CSKP KB felhívása Milliós megtakarítások Pártunk Központi Bizottsága dolgozóink legszélesebb rétegei­hez fordult, hogy a fémek gazda­ságosabb kihasználásával, új anyagok alkalmazásával, jobb technológiával gazdaságosabbá te­gyék a termelést. Nagy jelentő­ségű ez a felhívás, tudják ezt nehézipari dolgozóink is, hiszen milliókat érő megtakarításokat lehet elérni ezen a téren. Az építőiparban is nagy ok a lehetőségek Építészeti tervezőink is sikeresen kapcsolódtak be az anyagmegtaka­rítási mozgalomba. 18 vállalat ter­veinek átdolgozásakor kiderült, hogy 50 614 tonna építőacél felhasználásá­nál mintegy 3 százalék vált az itt felhasznált acélból hulladékká. Kide­rült továbbá, hogy e 3 százalékból az acélmennyiségnek még majdnem felét lehet értékesíteni. Ily módon 1,59 százalékra csökkentették áz épí­tőacél-hulladékot. 1800 tonna fémet takarítanak meg Az adamovi gépgyárban is nagy visszhangra talált a fémmegtakarítá­si mozgalom. A szerkezeti és tech­nológiai tervek átdolgozásával több mint 3 millió korona értékű fémet sikerül az ötéves terv évei alatt megtakarítani. E fémmenyiség mint­egy 1800 tonna különféle kohóter­mék megtakarítását jelenti. Drágák a színes féme k, ezért átdolgozták a terveket a cho­mutovi csőhengerdében. A techno­lógiai eljárások átdolgozásával 160 tonna rezet sikerül majd megtaka­rítaniO'k ebben az évben. Az acél­öntvények újszerű készítésével 1200 tonna acélt tudnak majd évenként megtakarítani. Ebben az üzemben nagy mennyiségű naftavezető csövet is gyártanak, e gyártás keretében további 55 000 tonna acélt takarí­tanak meg. Nemzetközi együttműködés A bratislavai Priemstav vállalatnál a Magyar Népköztársaság építésze­tének bevált módszereit alkalmazva a betonkészítés új módszerét dol­gozta ki a Tudományos Akadémia. A módszer bevezetését szolgáló gé­pek mindössze 20 000 koronába ke­rültek. Bőven megtérül ez a kiadás, mfcrt ennek segítségével egyötödével csökkenthető az épületacél szükség­lete. Teret hódítanak a műanyagok A szlovákiai beruházási építkezé­seken nagymértékben használják fel a PVC-t a poliethylént és a többi műanyagot. Többek között 25 000 tonna acél és öntvénycsövet helyettesítenek évenként műanya­gokkal. Építészeti üzemeink a hab­üveg és a könnyű plasztikus anya­gok felhasználásával is szép ered­ményeket értek el. (tm) Megkezdődött néphadseregünk CSISZ-funkcionáriusainak országos értekezlete (CTK) — A PRÁGAI JÚLIUS FU­ČÍK KULTÚRA ÉS PIHENÉS PARK­JÁNAK KONGRESSZUSI PALOTÁJÁ­BAN' KEDDEN DÉLELŐTT KEZDŐ­DÖTT NÉPHADSEREGÜNK CSISZ­FUNKCIONÁRIUSAINAK KÉTNAPOS ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE. A fiatal katonák, akik közül már többen elnyerték a „példás katona" jelvényt, szívélyesen üdvözölték a CSKP Központi Bizottságának kép­viselőit és dolgozóit, a CSISZ Köz­ponti Bizottságának Vladimír Vedra elnöke vezette küldöttségét, a cseh­szlovák néphadsereg küldöttségét, élén Bohumír Lomský hadseregtá­bornokkal, nemzetvédelmi miniszter­rel, a Belügyminisztérium katonai alakulatainak képviselőit, a Szovjet­unióban alakult I. csehszlovák had­test néhány volt katonáját, parti­1 zánegységek volt tagjait, közöttük Ludvík Svoboda hadseregtábornokot, a Nemzeti Front szervezeteinek kép­viselőit, a párt régi s érdemes tag­jait, kulturális, művészeti és közéle­tünk jelentős képviselőit. Különös szívélyességgel üdvözöl­• •••••••••• ték a szovjet hadsereg dolgozóinak, a Komszomol funkcionáriusainak küldöttségét, amely A. V. Makrigyin gárdaalezredes, a Szovjetunió hőse vezetésévél jelent meg az értekez­leten. Antonín Šelešovský ezredes, a csehszlovák néphadsereg politikai főosztálya parancsnokának helyette­se megnyitó beszédében hangsúlyoz­ta az értekezlet küldetését, azt, hogy résztvevőinek tanácskozniuk kell, miként javíthatják meg a hadsereg­ben működő CSISZ-szerveze'tek tevé­kenységét, hogyan járulhatnak hozzá különösen ahhoz, hogy az eddigmél sikeresebben vegyenek részt szo­cialista hazánk védelmezőinek és építőinek nevelésében, s hogyan gyakorolhatnak nagyobb befolyást hadseregünk harci felkészültségének növelésére. Azután Jaroslav Hejna alezredes, a csehszlovák néphadse­reg politikai főosztálya parancsnoká­nak helyettese mondta el a fő be­számolót. Hejna alezredes beszédének el­hangzása után megkezdődött a vita. • • • © • Az elmúlt napokban a Koprivnice-i Tatra-üzemet becses vendégek látogatták meg a Szovjetunióból. Az öttagú küldöttség, — melyet Szí Sz. Kropov, a moszk­vai körzeti szakszervezeti tanács tagja vezet — újítókból és ésszerűsítőkböl áll. A szovjet vendégek ismertették az üzem dolgozóival a fémmegmunkálás és a he­gesztés technológiájának új módszereit és kicserélték tapasztalataikat. Képünkön: Vlagyimir Jakumovlcs Karaszjev, a Szocialista Munka Hőse, a leningrádi Kirov Üzem esztergályosa, aki már 98 újítási javaslatot nyújtott be, megismerteti az üzem dolgozóit a speciális késekkel történő esztergályozás új módszereivel. (V. Švorčík — ČTK — felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents