Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-21 / 21. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTl BIZOTTSÁG ANAK NAPILAPJA 1961. január 21. szombat 50 fillér XIV. évfolyam, 21. szám A MŰVELT FALUÉRT A kultúrforradalom kitűzte cé­lok elérésében egyre felelősségtel­jesebb küldetés vár a nemzeti bi­zottságokra. Munkájuk során az ország irányítása — a gazdasági és kulturális élet minden területén — a dolgozók tevékeny bekapcso­lásával valósul meg. Feladataik legfontosabbika, hogy a szocialista eszmék szellemében előmozdítsák a tömegek nevelését, szervezzék és mozgósítsák őket a pártkitüzte fel­adatok teljesítésére, a vezetésben való részvételre, s a szórakozás, kulturális lehetőségek olyan fel­tételeit teremtsék meg, melyek tevékenyen segítik a régi, kisüzemi termelői viszonyokból visszamaradt csökevények leküzdését és támo­gatják az emberek közt kialakuló újfajta kapcsolatok erősödését. A nemzeti bizottságok kulturális­nevelő tevékenységének mindenek­előtt a legfontosabbat, a gazdasági feladatok teljesítését kell előmoz­dítania. Arról van sző falvainkon, hogy sokoldalúan segítsük és tá­mogassuk szövetkezeteseink válla­lását, a harmadik ötéves terv négy év alatt történő teljesítését. No­votný elvtárs, a párt kerületi és járási vezetőtitkárainak, valamint a kerületi és járási nemzeti bizott­ságok elnökeinek novemberi érte­kezletén nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy a mezőgazdasági ter­melés növekedése és a gazdálkodás hatékonysága nem kis mértékben függ a következeti vezetők fej­lettségétől, — a vezetés színvona­lától —, továbbá a szövetkezeti tagok öntudatosságától és nevelé­süktől. E tények befolyásolása pe­dig kinek a feladata lenne, ha nem a kommunistáké és az illetékes nemzeti bizottságé. Az igényes feladatok teljesítésé­vel azonban nem egy nemzeti bi­zottság adós marad. Példaként említjük meg a szövetkezeti tagok és az ifjúság főiskolára, vagy szakiskolára küldésének elmulasz­tását; sőt mi több, a szövetkezeti munkaiskolába való tagtoborzás nem egyhelyütt hanyag és laza szervezését. Az e téren fennálló adósságot a legrövidebb időn belül ki kell egyenlíteniük a nemzeti bizottságoknak, s tudatosítani a szövetkezet tagjaiban a szaktudás emelésének fontosságát. A falusi-népművelési munka is végeredményben ugyanezen cél igényén alapszik. A nemzeti bi­zottságok, népművelési otthonok és tömegszervezetek szép számmal rendezett előadásai méltán nyerik meg a lakosság tetszését. Persze, azt is meg kell mondani, hogy a falu legégetőbb kérdéseire nem mindenütt találtak méltó felele­tet, mely — minőségileg és for­mailag is — kifogástalan eszkö­zökkel segíthette volna a felvetett kérdések megoldását. Az előadások anyagában gyakran találkozunk például az egészségügyet, vagy az egyes jogi eljárásokat érintő kér­désekkel, másutt az új munka­módszerek népszerűsítése is napi­rendre kerül. Az előadások jelen­tős része azonban — mondhatnánk — „önmagáért" van. A „csak" szakmai szempontok sokszor szem elől tévesztik a materialista világ­nézet szélesítésének igényét, azt a tényt, hogy a társadalmi szem­pontok, vagy a kommunista er­kölcsre gyakorolt kölcsönhatás eredői is nyilvánvalókká váljanak. A népművelési munka jellegével is összefügg az új keresésének szükségessége. A legjobb kezde­ményezés is hiábavaló, ha a régi, megszokott — és éppen ezért sok­szor megúnt — gyarló formákat választjuk megvalósításukra. A jó példa erejével hathat a hír, hogy Jihlava környékén a népművelés új feladataival új formamegoldási kísérletezésbe kezdtek. 22 faluban népi egyetemet, s „A jövő faluja" címmel előadássorozatot szervez­tek. Az előadások nemcsak a sza­vak, hanem a szemléltetés erejére is támaszkodnak (film, diapozití­vok, magnetofon, — sőt az agitá­ciós csoportok bekapcsolása stb.). A Žiar nad Hronom-i JNB iskola­ügyi és kulturálisügyi szakosztálya pedig a járás minden falujában kérdés-felelet estet rendez a nem­zetközi eseményekről, a mezőgaz­dasági termelés növelésének prob­lémájáról stb. A kultúrforradalom feladatai kapcsán rendkívüli jelentőségű a falu kulturális életének kibonta­koztatása. A falu nemcsak élvező­je a kultúrának, hanem tevékeny résztvevője is kell, hogy legyen. „A városból szállított kultúra" he­lyett a szövetkezeteknek kell a kulturális tevékenység kibontako­zása fő istápolóinak lenniök. A nemzeti bizottságok az elmúlt években jelentősen hozzájárultak falvainkon a kulturális és a tár­sadalmi élet kibontakozásához. A népművelési otthonok százai épültek fel, nagyrészt a lakosság tevékeny közreműködésével. A jö­vőben ránk háruló feladatok itt is növekszenek. El kell érnünk ugyan­is, hogy 1965-ig minden faluban megtaláljuk a HNB, EFSZ, vagy a FSZM irányította népművelési ott­hon klubtípusát. E téren jó példák vannak. A silicei szövetkezeti klub például rövid fennállása óta a község lakóinak kedvelt otthonává vált. Csupán a tevékenység élén­kítése szorul több támogatásra a falu kultúrát értő munkásaitól. A Vimperk melletti Nový Dvúr-i szövetkezet négy éve fennálló klubja pedig ma már nemcsak a szövetkezet tagjainak látogatott szórakozóhelye, hanem a műked­velő csoportok, a bábszínház, az irodalmi stb. körök tevékenységé­nek figyelmet követelő színtere is. A kulturális munka kibontakoz­tatásával a nemzeti bizottságok erős fegyverhez jutnak. Ez meg­nyilvánul majd a fiatalok falut megkedvelő magatartásában is. A falu termelési viszonyaiban vég­bemenő változások s a növekvő jólét pedig természetszerűleg fo­kozza a falu lakosságának kulturá­lis és társadalmi igényét is. Ott, ahol a nemzeti bizottság szívügyé­nek tekinti az ifjúság ügyét, az öntevékeny csoportok és a nép­művelés felvetette kérdések támo­gatását, ott minden feltétel meg­van arra, hogy a bekopogó bőséget a szellem napvilága tegye ragyo­góbbá. Ahhoz, hogy valamelyik falu kulturális életét az eredményesség jellemezhesse, arra van szükség, hogy a kultúrforradalom fő felada­taiból kiinduló egységes terv tel­jesítésén — a kulturális szakbi­zottság irányításával — a nemzeti bizottság, minden tömegszervezet, az egész falu munkálkodjék. A pártunk vezette nemzeti bizott­ságoknak nemcsak nagyszerű le­hetőségeik vannak a feladatok tel­jesítésében, hanem komoly felelős­ségük is. És ezt a felelősséget tudatosítaniok kell. A szocialista munkabrigádok országos tanácskozásának második napja MINDENT MEGTESZÜNK a brigád-mozgalom fejlesztéséert A szocialista munkabrigádok or­szágos tanácskozását pénteken a prágai Fučík Park kongresszusi palo­tájában Gustáv Hniíička, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára nyitot­ta meg. A nagyjelentőségű értekez­letet élénk figyelemmel kíséri ha­zánk dolgozó népe. Az üzemek, az építkezések, a szövetkezetek dolgo­zói üdvözlő távirataikban közlik a CSKP megalakításának 40. évfordu­lója tiszteletére tett felajánlásaikat, újabb és újabb kollektívák elhatáro­zását, hogy versenyt kezdenek a szo­cialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. A Szovjetunióból is számos üdvözlet érkezett. A kom­munista munkabrigádok köztük V. Gaganova — sok sikert kívánnak hazánk szocialista építésében. A bri­gádosok első országos tanácskozása serkentőleg hat a további kezdemé­nyezésre, a mozgalom továbbfejlesz­tésére ösztönzi a dolgozók tömegeit. Péntek délben csupa örömmel és lelkesedéssel telt meg a kongresszusi palota. Csaknem hétszáz pionír és szikrácska köszöntötte a szocialista munka úttörőit és ígéretet tett, hogy az életben a szocialista munka­brigádok tagjait fogja követni, hogy a kommunizmus lelkes építőjévé válhasson. Vojtech Daubner elvtárs, a Szlovák Szakszervezeti Tanács el­nöke hálás szavakkal köszönte meg a pionírok üdvözletét. Az országos tanácskozfis második napja vitával folytatódott. A vita során felszólalt Vladimír Vedra, a CSISZ KB elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a szocialista munkabrigádmoz­galom már kezdettől fogva mély ha­tással volt ifjúságunkra. Az első kollektívák, melyek a megtisztelő cím elnyeréséért indultak a verseny­ben, ifjúsági brigádok voltak. Ma már csaknem 6000 ifjúsági brigád AZ ELSŐ VISSZHANG A SZOCIALISTA MUNKABRIGÄDOK ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉN ANTONlN NOVOTNÝ, A CSKP KB ELSŐ TITKÁRA, KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE A TÁRGYALÁS SZÜNETÉBEN A KÜLDÖTTEKKEL BESZÉLGET. Jozef Mucha CTK felvétele kapcsolódott be a szocialista munka­brigád mozgalomba. BOŽENA PLAMINKOVÁ a Radčicei Textilana Üzem egyik szocialista munkabrigádjának vezetője a mun­kaidő teljes kihasználásáról, Seifert módszerének sikeres alkalmazásáról beszélt. Felhívta a gazdasági dolgozó­kat, hogy ne a zöld asztal mellől irá­nyítsák a termelést, hanem menjenek a dolgozók közé, vonják be őket az irányításba. Pártunk nagy évforduló­ja tiszteletére versenyre hívták ki 345 tonna fémet takarítanak meg Az észak-csehországi barnaszén­körzet „Győzelmes Február" n. v. dolgozói az elsők között válaszoltak a CSKP KB-nak a fémmegtakarítás­ra irányuló felhívására. A vállalat Kvétoslav Prokeš mér­nök vezette kollektívája újítási ja­vaslatot nyújtott be annak érdeké­ben, hogy a szalagos szállítóberen­dezések számára szükséges henge­reket műanyagból gyártsák. A vál­lalat e javaslat megvalósításával 345 tonna fémet takarít meg és 60 Bcvii! a szántóterület (ČTK) - Pártunk megalapítása 40. évfordulójának tiszteletére a Karlo­vy Vary-i járás parasztsága kötele­zettséget vállalt, hogy a harmadik ötéves terv első két évében 3420 hektárral bővítik a szántóterületet. Az egységes földművesszövetkezetek versenyben állnak egymással s a szántóterület bővítésében a védnök­ségi üzemek is segítenek nekik. A járás egyesített szövetkezetei­ben csoportok alakulnak a komposzt­készítésre, melyek minden hektár földre legkevesebb 4 köbméter kom­posztot készítenek s emellett ügyel­nek arra, hogy a komposztnak leg­alább 22 százaléka szerves anyag legyen. százalékkal csökkenti a hengerek készítésére fordított költségeket. A CSKP KB felhívása értelmében a Veštec nad Nisou-i Légitechnikai Üzem dolgozói elhatározták, hogy ez év végéig új típusú fűtőberende­zések bevezetésével 200 tonna fé­met takarítanak meg. Télen is építenek (ČTK) -A közép-szlovákiai kerü­let egységes földművesszövetkezetei az idén önsegély útján 311 millió korona értékben építkeznek. Az EFSZ-ek az építkezéseknél figyelem­be veszik azt, hogy az épületek mé­retei megfeleljenek a nagyobb gaz­dasági egységeknek is, melyek az egyesítés által keletkeznek. Az épü­letek túlnyomó része az új techno­lógia követelményeinek megfelelő is­tálló. Például 39 000 növendékállat számára építenek szabad istállókat és 45 000 sertés számára önetetős hizlaldákat. Az egyesített Nový Lip­tov-i szövetkezetben 1200 sertés számára készül korszerű hizlalda. A sikeres önsegélyes építkezés érde­kében a szövetkezetesek olyan mun­kafeltételeket teremtenek, hogy té­len se szüneteljen a munka. A kerü­letben 360 építkezésen 3400 személy dolgozik, s a téli időszakban 52 mil­lió korona értékű munkát végez. az észak-csehországi kerület üzemeit „A harmadik ötéves terv alapja" mozgalomban, s elhatározták, hogy a harmadik ötéves tervet kilenc hó­nappal előbb fejezik be. (Folytatás a 2. oldalon.) 15 000 TONNA SZEN TERVEN FELÜL Válasz az észak-csehországi bányászok felhívására (ČIX) — Az észak-csehországi barnaszénkörzet bányászai ez év ja­nuár 9-én versenyfelhívással fordul­tak aiz oatreva-karvinai szénkörzet bányászaihoz. A verseny céljául a szénfejtési terv lehetőleg legnagyobb fokú túlteljesítését tűzték ki. E fel­hívás alapján, a Peter Bezruč Bánya képviselői felkeresték a Lom pri Os­te-i Koh-i-noor Bánya dolgozóit és megbeszélték velük a verseny konk­rét feltételeit. Az ostravai Sduard Urx Bánya vájárai is elfogadták a felhívást és kötelezettséget vállaltak, hogy januárban 3000 tonna szenet fej­tenek terven felül. A karvinai Cseh­szlovák Hadsereg Bánya dolgozói pe­dig azzal a kötelezettségvállalással kezdik meg a versenyt, hogy ez év első negyedében 15 ezer tonna kő­szenet fejtenek terven felül. — — • Ecuadori kulturális dolgozók hazánkban (ČTK) - Dr. František Kahuda, az iskola- és kulturális ügyek miniszte­re a prágai Kolovrat-palotában január 20-án fogadta a baráti látoga­tás céljából hazánkban időző ecua­dori kulturális dolgozókat. A minisz­ter és vendégei szívélyesen elbe­szélgettek Csehszlovákia és Ecua­dor kulturális kapcsolatainak továb­bi lehetőségeiről. Dr. František Kahuda, az iskola és kulturális ügyek minisztere a ba­ráti beszélgetés után ebédet adott az ecuadori kulturális dolgozók tisz­teletére. Nevét tudtuk. Már_ beje­lentették. Antonín Svábnak hívják. Erőteljes, magas, ősz halántékú férji. Magabiztosan lép a mikrofon elé és sza­badon beszél, hol mosolyog­va, hol kérőn és bírálón ­olyan hangon, mintha csak otthon lenne s barátaihoz szólna. Pedig több mint két­ezer ember hallgatja. Ömlik belőle a szó, mintha csak gyermeknek mondana mesét. Nem akadozik, nem törik meg a szava, mert amiről beszél, már másfél éve fog­lalkoztatja, át- és áthatotta lényét, életét... Hatan vannak a „család­ban" — mondja, a brigád­ban s mosolyogva teszi hoz­zá: „kereken futó gyárban" dolgoznak, a Červený Koste ­teci Gép- és Traktorállomás­ról indítják útnak a műhely­kocsit, s hol az egyik, hol a másik szövetkezetben köt­nek ki, gépesítik az állat­tenyésztést, az istállók be­rendezését, hogy másfél év alatt 343 ezer koronái taka­rítottak meg - az kicsiség, csak elfut a szám felett. Ez természetes, nem sz a lé­nyeg. A brigád a fontos. Az A kongresszusi palotában Olyan egyszerű ez: teremti az értékeket. Amikor megkezdték a versenyt, a hat tag közül csak három volt szakember, most már mind­nyájan azok! A kezdet kez­detén a hat tag közül csak három volt kommunista, most már öten azok! Šváb elv­társ a kollektíva erejét em­legeti: igen, ez hatalmas ha­tással van az emberre, jó hatással, ha kommunista áll az élen, mint amilyen An­tonín Sváb elvtárs. És val­lomást tesz. Ne gondoljuk, hogy náluk minden olyan ró­zsás. Őszintén mondja: - Nálunk is vannak ne­hézségek, nem vagyunk an­gyalok, a kollektívával tö­rődni kell. Egy időben a szakszervezeti üzemi bizottság felénk sem nézett, s ahol nincs ellenőrzés, ott az ön­elégültség lesz úrrá ... S mi történt azután? Nem tűrték a hibát, mert „emberek vagyunk" ... Červený Kostelecről eddig nem sokat hallottunk, pedig ismernünk kellene, hisz egy darab életünkből. Itt is a szocializmust építik, akárcsak a mi községünkben, váro­sunkban tesszük. Švábék siettetik a vajúdást, az új­jászületést. - Hogyan teszik, šváb elv­társ? Az őszes halántékú, nyílt szemű és őszinte szavú em­ber ezt mondja: - Tudja, bennünket nem köt a tulajdon, a földbir­toklás nyűgje... az egykori gazdák nem szabadultak meg teljesen ettől. .. Segítenünk kell őket. Hogy is teljesít­hetnék másképp öt év he­lyet négy év alatt a ter­vet?! Mi négy falu „1 izé­dé jében" vállaltunk védnök ­séget. A szövetkezeteteket a gépesítés kihasználására ok­tatjuk ... ezt most már ke­vésnek tartom. - Mire gondol ? — A gépekre. A szövetke­zetnek átadtuk a gépeket. S ha már átadtuk, meg is kell tanítanunk őket a gépek ke­zelésére, karbantartására, ja­vítására, arra, hogyan bán­janak velük ... Valóban, így is van rend­jén. Igen ám, de valakinek ezt „csinálnia" is kell! A megoldás egyszerű. Mondja is Šváb elvtárs, brigádja nél­küle is „önálló" marad, most már összeforrt. Elhatározta, hogy új csoportot, új bri­gádot szervez, a karbantar­tók brigádját, mert csak így válthatja tettre szavát. Olyan egyszerű ez? Olyan egyszerű letérni a kitaposott útról s új utat törni, a ne­hezebbet vállalni, s az új brigáddal újra kiharcolni a megtisztelő címet? Ezt csak az teheti meg, aki már meg­ízlelte a szocialista munka­brigád minden ízét, minden zamatát. S aki ezt megízlelte, az sohasem elégszik meg az elérttel, mindig többre és többre vágyik, többet akar elérni. Antonín Šváb elvtárs pedig már ilyen ember... PETRŐCI BÁLINT

Next

/
Thumbnails
Contents