Új Szó, 1961. január (14. évfolyam, 1-31.szám)

1961-01-17 / 17. szám, kedd

AZ SZKP KB PLÉNUMÁNAK VITÁJÁBÓL (Folytatás a 3. oldalról) | HRUSCSOV: Hát a varjuk többet szednek össze és ön itt 10 ezer hektárról beszél. Tudja mit, nem fogunk itt vitatkozni arról a 10 ezer hektárról. Sőt, további 10 ezer hektárt engedünk önöknek. 400 ezer hektárt említett, mi csak 380 ezret fogunk számítani. Sőt 50 ezer hektárt is engedhetünk önöknek, és így marad 350 ezer hektárjuk. Annak érdekében, hogy növeljük a kukorica hozamát, nagy hozamú fajták és hibridek kalibrált vetőmagjait fogjuk vetni és minden fészekbe meghatározott számú magot vetünk. Már előkészítjük a szervezőket, kalibráljuk a „ vetőmagokat, földeket osztunk ki a csoportoknak, javítjuk és rendezzük a technikát. A kerület a gabona, elsősorban a téli búza hozamainak növelésére törekszik. .Tavaly átlagban 24 mázsás hektárhozamot értünk el téli búzából. Az idén legalább 27—28 mázsa szemesterményt akarunk betakarítani hektáronként — folytatta a szónok. HRUSCSOV: Megint félbo kell szakítanom. Komolyan beszélek, 400 ezer hektárt említ. De ha 350 ezer hektáron 60 mázsás hozamot számítunk, akkor 126 millió pud kukoricát kapunk. Ennek kétharmada 84 millió pud kukorica és 70 millió pud búza, összesen 154 millió pud. Azt hiszem, önök a szemesterményekben, a búzában és egyéb terményekben is növelhetik a hozamokat. VOROBJOV: Az ön számításai helyesek. HRUSCSOV: Ezek nem számítások. Liberálisan nyilatkoztam, óvatlanul jártam el, és most úgy vagyok vele, mint a kupec: fogjunk kezet és alkudjunk meg az idén 150 millió púdra, ami 1962-t illeti — azt még meglátjuk. (Általános élénkség, derültség.) Vorobjov elvtárs a továbbiakban bejelenti, hogy a krasznodari kerület kibővíti a rizs, a cukorrépa és a napraforgó vetésterületeit. Az állattenyésztésről szólva kijelentette, hogy a kerület mezőgazdái feladatul tűzték ki, hogy az idén 265—290 ezer tonna húst, tehát 27— 30 százalékkal többet, és 710—730 ezer tonna tejet, tehát 15 százalékkal többet adnak el az államnak, mint tavaly. HRUSCSOV: Ezt az állami ellenőrzésnek kell kivizsgálnia. Gitalov elvtárs ezután bírálattal illeti a tervezőszervezeteket, melyek megfeledkeznek a komplett gépesítés fő részéről, a szállító eszközökről. Az állami tervbizottság a herszoni üzemben 1961-re 30 ezer kombájnt és csak 11 ezer henger gyártását tervezi. Ámde minden kombájnnál legalább 4—5 hengerre van szükség. HRUSCSOV. S megmondta ön ezt Szenyln elvtársnak, az USZSZK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a Központi Bizottság póttagjának, aki itt ül, vagy az Ukrán .Népgazdasági Tanács elnökének? GITALOV: Megmondtam. HRUSCSOV: S mit feleltek ök? Süketek? GITALOV: Hallani hallják, de hengereket csak nem adnak (élénk derültség, taps). A párt Központi Bizottsága és Nyikita Szergejevics felszólítanak bennünket, — mondja a továbbiakban Gitalov elvtárs, - hogy hektáronként 50 mázsa magkukoricát takarítsunk be. Mi gépesltők szívügyünkké tesszük a felhívást. Gitalov elvtárs megköszöni a párt Központi Bizottságának és Nyikita Szergejevics Hruscsovnak azt a nagy bizalmat, melyet a párt a mezőgazdasági dolgozók iránt táplál azzal, hogy meghívta őket a plénumra. Az ukrán gépesltők mindent megtesznek, hogy újra kivívják-az ukrán gabonatermelök hajdani dicsőségét, — hangoztatja Gitalov elvtárs. A KUKORICA A NEM FEKETE FÖLD VIDÉKEIN IS JÓL BEVÁLIK SZ. K. Korotkov, a Lenin Kolhoz elnöke (Csuvas ASZSZK) beszédében túlnyomó részt a kukorica és a borsó termesztésével foglalkozott. Nem fekete föld övezetünknek jó az éghajlata, elegendő a meleg és a csapadék, nagyon ritkák a száraz időszakok és a feltételek különösen kedveznek a kukoricának — mondotta. HRUSCSOV: Ön egyengette a kukorica útját, Korotkov elvtárs? KOROTKOV: ön, Nyikita Szergejevics. HRUSCSOV: Én tanácsoltam, de ön cselekedett. Hallottam, hogy járásuk kísérleti állomása felsült a kukoricat^rmesztéssel, de ön megmentette. Figyelemre méitó hozamokat érnek el. KOROTKOV: Nyikita Szergejevics, Lukjanyenko igazgató idejében az állomás nemcsak felsült, hanem az igazgató pártértekezleteken és az agronómusok tanácsadásain háromszor is kikelt a kukorica ellen. Egyedül kellett küzdenem a kukoricáért. HRUSCSOV: S a küzdelemben ön helytáll, ezért köszönet illeti önt (taps). A kolhoz tavaly 53-szor annyi húst adott el az államnak, mint 1940-ben. A nagyfokú állattenyésztést a kukoricának köszönhetjük, — folytatja Korotkov elvtárs. A nem fekete föld övezetben a takarmányalapot csak a kukoricatermesztéssel bővíthetjük. Szilárd meggyőződésem, hogy a nem fekete föld övezetben minden kolhoz, minden szovhoz 600—1500 mázsa zöldanyagot takaríthat be kalászostul tejes-viaszos érettségi fokon. HRUSCSOV: Helyes. (Taps.) Abban az évben, amikor ön, Nyikita Szergejevics magkukorica vetését tanácsolta nekünk, 160 mázsa száraz szemet takarítottunk be hektáronként és a „Siker" fajtát vetettük — folytatja Korotkov elvtárs. Akkor október 15-ig még nem volt fagy. A kolhozparasztok kedvvel dolgoztak és jó eredményeket értek el. A Voronyezsszkaja 76 fajtáját is termesztjük. Korai fajta, viszonyaink közepette magra termeszthető. Ily módon növeljük a gabonamérleget a nem fekete föld övezetben, több szemestakarmányt adhatunk az államnak és több lesz a takarmányunk. HRUSCSOV: Próbálja meg, Korotkov elvtárs. KOROTKOV: Megpróbáljuk, Nyikita kita Szergejevics. Még néhány szót szeretnék szólni más terményekről, főként a borsóról. Már régóta termesztünk borsót a felszántott ugaron. Ez különösen a takarmánymérlegben látható. A zöld ugarakon termesztett borsó másféllmillió takarmányegységet képez. A kukoricával és borsóval együtt egyéves és évelő füves növényeket is vetünk. HRUSCSOV: Milyen hozamot érnek el borsóból? KOROTKOV: A bevetett ugaron hektáronként 18—20 mázsa borsót takarítunk be. HRUSCSOV: Én azt tanácsolnám önöknek, Korotkov elvtárs, próbálják négyzetes-fészkes módszerrel, kétszer-háromszor hosszában és rézsútosan porhanyósítva vetni a borsót. Olyan lesz ez, mint a tiszta ugar. Ha majd a borsó kihajt, fejlődni kezd, már nem kell porhanyósítani. Belepi a földet, elfojtja a gyomnövényeket és megőrzi a nedvességet. A borsó betakarítása után nem kell szántani, csak tárcsázni kell a földet és a következő éven betakaríthatnak. Próbálják meg. KOROTKOV: Megpróbáljuk, Nyikita Szergejevics. Korotkov elvtárs ezután arról beszélt, hogy megértéssel kell bánni a kolhozelnökkel és megjegyezte: A járások, a minisztériumok és más hivatalok nem törődnek velük eleget. Nálunk túl hivatalosan, szárazon tárgyalnak a kolhozelnökökkel és a szovhozigazgatókkal. HRUSCSOV: Megértés nélkül bizony nem megy (taps). Mi, a vurnari járás Lenin Kolhozának parasztjai, kommunistái és komszomolistái megfogadjuk a párt Központi Bizottságának, hogy gondoskodására és figyelmességére még jobb munkával válaszolunk, hogy még több mezőgazdasági terméket adunk az országnak és a népnek — jelentette ki Korotkov elvtárs. A JŐ TAKARMÁNYALAP - AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS NÖVELÉSÉNEK KULCSA G. G. Abramov, a moszkvai területi pártbizottság első titkára számadatokat közölt a moszkvai kerület mezőgazdasági fejlődéséről és kijelentette, hogy az állattenyésztés növekedése az utóbbi években valamennyi gazdasági kategóriában nagyon elenyésző volt, sőt a tejtermelés 1960-ban csökkent. A kolhozok és szovhozok nem tudnak olyan állománygyarapodást biztosítani, mely ! kompenzálta volna különösen a vá' rosokban és lakótelepeken a magán; szektorban levő fejőstehenek számának csökkenését. Több gazdaságban komoly fogya! tékosságok vannak a vetésterületek szerkezetében, indokolatlanul csökkentették a gabona vetésterületeit 1 és különösen a kapásnövényeknél megszegik az agrotechnikát. Annak j ellenére, hogy a tiszta ugarokat léi nyegében felszámolták és hogy a zai bot hüvelyesekkel keverve vetik — i állapítja meg Abramov elvtárs — a takarmányforrások valójában nem növekedtek. Ezért kellett a moszkvai területnek szemes takarmányt kérnie az államtól. HRUSCSOV: Talán úgy akarják csinálni, hogy a takarmányt az állam adja, önök pedig szépen kijelentik, hogy teljesítik az állattenyésztés fejlesztési terveit? ABRAMOV: Jogos a kritika. Megbízható takarmányalap létrehozására és valamennyi mezőgazdasági termény hozamának növelésére összpontosítjuk törekvésünket, hogy szemestakarmányban is maximálisan fedezzük szükségleteinket. HRUSCSOV: Helyes, ezt jegyezze meg. Számítson rá, hogy eljön az ősz, és akkor majd számot kell adni arról, amit most mond. ABRAMOV: Minden bizonnyal. Tudjuk ezt és felelni fogunk e szavakra és említett adatokra. GITALOV FŐGÉPESÍTŐ FELSZÓLALÁSA A plénumon felszólalt A. V. Gitalov, a szocialista munka kétszeres hőse, a híres gépesítő. A kirovográdi terület XX. Pártkongresszus Kolhoza, melyben dolgozom — mondja Gitalov elvtárs, — tavaly rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére 20 és fél mázsa gabonát és 30 mázsa magkukoricát takarított be hektáronként. A tapasztalt gépesítő meggyőző számokon mutatott rá a kapásnövények megművelése komplex gépesítésének előnyeire. A kolhoz tavaly 0,37 műszakot fordított 1 mázsa magkukorica és 0,05 műszakot egy mázsa zöld anyag termelésére. Egy mázsa magkukorica önköltségei új pénzben 47 kopejkát, a zöld anyag költségei 6 kopejkát tettek ki. Ez az a színvonal, amelyet kolhozunk a hatéves terv végére kitűzött — hangoztatja Gitalov elvtárs. HRUSCSOV: Gitalov elvtárs, törte-e már a fejét azon, hogy ne 30, hanem 50 mázsa kukoricát takarítsanak be hektáronként? GITALOV: Feltétlenül beszélek majd róla, Nyikita Szergejevics. A felszólaló a továbbiakban a mezőgazdasági termelés gépesítésének fogyatékosságaival foglalkozik. Eltérek az írott szövegtől, jegyzi meg, jobb lesz ha papír nélkül beszélek. HRUSCSOV: Mondja csak el, amit gondol, papir nélkül, jobb lesz az úgy. A tapasztalt gépesítő most a Szovjetunió Állami Tervbizottságát, a népgazdasági tanácsokat és a Szovjetunió földmüvelésügyi minisztériumát bírálja azért, hogy a szovjet gazdaságok többségének mé3 nincs komplex mechanizmusa a kapásnövények megművelésére és az állattenyésztésre. A kukoricatermesztésben eddig még sok kolhoznak kézi munkát kell végeznie, különösen a fészkek megművelésében, a betakarításban és a szállításban. Egyes, gépeket és alkatrészeket gyártó üzemek rosszul dolgoznak. A kolhozok például nem hajlandók tulai kombájnláncokat venni, szívesebben veszik a novoszibirszki kombájnláncokat. HRUSCSOV: A novoszibirszkiek talán odaadnák műszaki dokumentációjukat a tulai üzemnek. A tulaiak utolérhetetlen mesterek hírében állottak s nem véletlenül írta Leszkov, hogy még a bolhát is meg tudják patkolni. Most pedig rossz láncokat gyártanak. GITALOV: így van ez, Nyikita Szergejevics, pedig a tulai és a novoszibirszki lánc ára ugyanaz. Meg kell állapítani a bajok át. Lehet, hogy a tulai elvtársak' •megsértődnek a bírálatért, de hogyan érezné magát a tulai üzem főmérnöke és teohnológusa a kukoricabetakaritás legnagyobb lázában, ha a kombájnon vesztegelne és minden pillanatban ki kellene cserélnie a láncokat? így van ez: az üzem teljesíti a tervet, de a termékek minőségével nem törődik. Kit csap be? »Azzal, hogy csökkentjük az egyévi fűfélék vetésterületeit és teljesen megszüntetjük a nem kifizetődő termények, például a silónapraforgók termesztését, jelentősen bővítjük a gabona és a pohánka vetésterületét, amely 1800-ról 15 ezer hektárra bővül. HRUSCSOV: Hány hektáron vetettek tavaly silónapraforgót? ABRAMOV: 14 ezer hektáron. HRUSCSOV: Ki tanácsolta ezt önöknek? ABRAMOV: Természetesen senki, ez volt a kisebb ellenállás útja. Rosszul ellenőriztük a takarmányalap létrehozását. HRUSCSOV: Az ellenőrzés egymagában nem segít, meg kell ezt magyarázni az embereknek. Meg kell érteniök, hogy ez veszteséges gazdálkodás. ABRAMOV: Valóban, a legutóbbi négy év folyamán 15 — 20 ezer hektáron vetettünk napraforgót. Mindenekelőtt a keményfejűek vetették. Évről évre 50-60 mázsa zöld napraforgóanyagot takarítanak csak be hektáronként és mégis állandóan i vetik. ! HRUSCSOV: Le kell váltani az ilyen kolhozelnököt, mert ilyen vezető megkárosítja a kolhozt. ABRAMOV: Helyes, Nyikita Szergejevics. Éppen azt tesszük most. Abramov elvtárs a továbbiakban a mezőgazdasági munkák gépesítéséről beszélt. Közölte, hogy a terület 3 éves komplex gépesítési tervet dolgozott ki és valósít meg, ami kétszeresére növeli a munka termelékenységét. Az idén befejezik a farmok vízellátását és a fejés teljes gépesítését. Számos moszkvai üzem új zöldség- és burgonyabegyűjtőgépek gyártásán dolgozik. LISZENKO AKADÉMIKUS NAGY FONTOSSÁGÚ JAVASLATA A TEJ ZSÍRTARTALMÁNAK NÖVELÉSÉRE. T. D. LISZENKO akadémikus arról a problémáról beszélt, mely szerinte nagyon érdekes az élettan és fontos a gyakorlat szempontjából: arról a kérdésről, hogyan növeljük lényegesen a tej zsírtartalmát a kolhozokban és szovhozokban. Nálunk a tej zsírtartalma átlag 3,6-3,7 százalék, — mondotta Liszenko. — Lehetségesnek tartjuk, s módszert javasolunk arra, hogy 5—7 év alatt országos viszonylatban legalább 4 és Vi százalékra növekedjék a tej átlagos zsírtartalma. Hruscsov elvtárs e plénumon elhangzott bestédének tézisei e kérdésben olyan számításokat tartalmaznak, melyek azt mutatják, hogy ha országszerte csak egy tized százalékkal növekszik a tej zsírtartalma, ez 300 ezer darab, 2600 kg átlagos tejhozamú tehéntől kifejt tej mennyiségének felel meg. A mi esetünkben pedig a zsíradéktartalomnak nem egytized százalékos, hanem tízszeres, körülbelül egyszázalékos növeléséről van szó. Liszenko ezután részleteket olvas fel a földmüvelésügyi minisztériumhoz intézett leveléből, melyben a „Gorkíj-Lenyinszkije"-i kísérleti farmján tenyésztett fajbikák felhasználásáról ír. Itt nagy zsiradéktartalmú tejet adó nemesített fejőstehénállományt tenyésztettek ki. A levélben azt javasolja, hogy a farmokon ne osszák a vágóállatok közé a Gorkíj-Lenyinszkije-i kísérleti farmon tenyésztett bikák utódait, hanem tervszerűen osszák ei a nem fajnemesítő szovhoz- és kolhozfarmok között, hogy fajnemesítésre legyenek felhasználhatók. A tej zsíradéktartalmának fokozása nagyon szükséges és nagyon fontos dolog s egyáltalán nem jár gazdasági kockázattal — hangoztatja újra a tudós. HRUSCSOV: S mit válaszolt önnek a minisztérium? LISZENKO: Nemrégen, most januárban írtak alá egy rendeletet. HRUSCSOV: S mikor írt ön nekik? LISZENKO: Már előbb, a múlt év júliusában, • vagy augusztusában. HRUSCSOV: Hány oldalas volt levele? LISZENKO: Körülbelül 20. HRUSCSOV: Hat hónapig tartott a húsz oldal elolvasása. Lassan olvasnak a földművelésügyi minisztériumban. Liszenko a továbbiakban a szűzföldek megművelésével összefüggő problémákról beszélt. Aki egy kissé is ismeri a mostani szűzföldeket, azt lelkesedéssel hatja át az ott látott nagy mű. E területeknek kimeríthetetlen lehetőségeik vannak a legolcsóbb gabona, hús, tej és más mezőgazdasági termék kitermelésére. Liszenko akadémikus hangoztatja, hocjy Hruscsov elvtárs útmutatásai az egyedül helyes, a dialektikusmaterializmusból kiinduló programját képezik nemcsak a földművelésügyi minisztérium, hanem az öszszes élettani és mezőgazdasági 'tudományos kutató intézmények átszervezésének. VÍZÍSZÁRNYASOK NEVELÉSE - A MEZŐGAZDASÁG NAGY TARTALÉKA P. J. Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja kijevi területi pártbizottságának első titkára közli a plénummal, hogy a kijevi terület az utóbbi években növelte a gabona, a hús, a cukorrépa, a zöldség és a burgonya termelését. A kedvezőtlen múlt évben hektáronként 100 |»ud gabonát arattak, 95 ezer hektáron 222 mázsás cukorrépahozamokat értek el. A terület kolhozainak és szovhozainak marhaállománya a hétéves terv első két évében 140 ezer darabbal, sertésállománya 143 ezer darabbal növekedett. HRUSCSOV: Seleszt elvtárs, engedjen meg egy kérdést. Szeretném megkérdezni Bu'pnovszkij elvtársat: Mennyi magkukoricát takarítottak be a spolai járás kolhozai, amikor ön, Bubnovszkij elvtárs a járási pártbizottság titkára volt? BUBNOVSZKIJ: 80 mázsát hektáronként. HRUSCSOV: A járásban? BUBNOVSZKIJ: Igen. HRUSCSOV: És mennyit ért el most a spolai járás? SELESZT: Spola most a -Cserkaszszi területhez tartozik. HRUSCSOV: Mironovka az ön területéhez tartozik? SELESZT: Mironovka kevesebbet adott. Kagarlik, Grebenki 32 mázsát értek el. HRUSCSOV: Közelebb van Mironovka Spolához, Bubnovszkij elvtárs? Hisz kitűnő a földje, épp olyan, mint a spolai járásé. BUBNOVSZKIJ: Mironovka, Kagarlik és Grebenki versenyeztek egymással. HRUSCSOV: Nem az ország ékesíti az embereket, hanem olyan emberek ékesítik az országot, mint Bubnovszkij elvtárs. Amikor még Spolában járási párttitkár volt, nemcsak Ukrajna, hanem az egész szovjetország másról sem beszélt, mint a spolai kolhozparasztok dicsőségéről. SELESZT: Most Spola is kevés kukoricát ad. HRUSCSOV: Seleszt elvtárs ezt gyorsan át akarná ugrani. Megemlítette, hogy 21 mázsás hozamot takarítottak be és mindjárt valami másról beszélt. SELESZT: Még beszélek majd róla. HRUSCSOV: Inkább keveset beszéljen, s adjon több kukoricát. Az emberek ezért meg fogják becsülni (derültség a teremben, taps). SELESZT: Jó. ' A szónok a továbbiakban megjegyzi, hogy tavaly valamennyi gazdasági kategóriában 98 mázsa húst és 376 mázsa tejet termeltek ki minden 100 hektár mezőgazdasági föld után. Megnevezi a kijevi terület élenjáró mezőgazdasági dolgozóit, beszámol sikereikről. Mindenekelőtt elmondja, hogy a „Cservonij hleborod" kolhoz, melynek elnöke, J. F. Kabanyec, jelen van a plénumon, 202 mázsa húst és 621 mázsa tejet termel ki minden 100 hektár föld után. HRUSCSOV: Már egyszer megtapsoltuk, most még egyszer megtapsoljuk (taps). Seleszt elvtárs folytatta: A terület pártszervezetei és mezőgazdasági dolgozói minden erőfeszítést megtesznek a mostani plénum határozatainak teljesítésére, hogy az idén 110 mázsa húst és 440 mázsa tejet termeljenek ki minden 100 hektár föld után. 350 ezer tonna tejet és 90—95 ezer tonna húst adnak el az államnak (taps). HRUSCSOV: Előlegezzük a tapsot (taps). Ez olyan, mint egy váltó, mely majd esedékes lesz. A felszólaló ezután a kijevi terület mezőgazdasági fejlődésének megoldatlan problémáival foglalkozott. Elmondotta, hogy a fő probléma a mezőgazdasági ágak, főként az állattenyésztés gépesítése. Seleszt elvtárs beszéde végén biztosította a párt Központi Bizottságát, hogy a terület kolhozparasztjai, szovhozmunkásai és mezőgazdasági szakemberei minden erőfeszítést megtesznek, hogy továbbfejlesszék a mezőgazdaság ágait.' HRUSCSOV: A kacsákról még semmit sem mondott, pedig önöknél a kijevi területen vannak tavak, ugyebár? SELESZT: Sok tavunk van, még a Dnyepr mellett is. HRUSCSOV: Hát az osztrozsani tavak Belaja Cerkov mögött nem tartoznak az ön területéhez? SELESZT: Nem, nem a mienk. HRUSCSOV: Hány kacsát tartanak? SELESZT: 250 ezret. HRUSCSOV: Kérjen tanácsot KoIesznyikov elvtárstól, önök egymillió kacsát nevelhetnek, de nem úgy, ahogyan azt egyes elvtársak teszik Ukrajnában. Kiszemeltek egy víztárolót, melyben tiszta a víz, nincs növényzet és ott létesítettek baromtitenyésztő farmot. Ez helytelen eljárás. önöknél sok a vízi növényekben gazdag tó és éppen ezért ott kell nevelni a házikacsákat. Tudják, hányat lehetne belőlük felnevelni a természetes táplálékot nyújtó tavakon? Miért nem teszik ezt? Az idén majd személyesen megyek ki megnézni, mennyire haladtak előre ezen a téren? SELESZT: Betartjuk útmutatásait. ŰJ SZŐ 4 * 1961. január 17.