Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-15 / 347. szám, csütörtök

Hogy asztalunk ] Eddig 20 ország jelentkezett még gazdagabb legyen ä az 1961-es jégkorong-világbajnokságra Ä címet az adott esetben sző sze­rint kell értelmeznünk. Az alábbiak­ban ugyanis az élelmiszeripar fej­lődéséről s a harmadik ötéves terv­ben megvalósításra váró feladatairól lesz szó, melyek teljesítésére, sőt túlszárnyalásra ennek az iparágazat­nak dolgozói gondosan készülnek. Európa, sőt a világ egyik legfej­letebb iparú állama vagyunk. A ne­hézipar legfontosabb termelési ága­zataiban az élre törünk, gépiparunk gyártmányai yilághírűek, rohamosan fejlődik vegyiparunk, a közszükség­leti cikkek ipara és sok más ipar­ágazat. Az ipari termelésről szólva sokan talán nem is gondolnak arra — pedig gyártmányaival nap nap után a legközvetlenebb kapcsolatba kerülünk — hogy ebbe szervesen beletartozik az élelmiszeripar is. Még pedig nem csekély mértékben, hisz az egész ipari termelésben mintegy egyötöddel részesedik, s az élelmi­szeripar foglalkoztatja az ipari dol­gozók majd egytizedét. Fontos még hozzátenni, hogy az élelmiszeripar a női munkaerők egyik legnagyobb al­kalmaztatója, akik dolgozóik 45 szá­zalékát alkotják. Éav líis visszapillantás A felszabadulás óta eltelt másfél évtized az élelmiszeriparban is ro­hamos fejlődést eredményezett. Pe­dig az indulás ebben az ágazatban terhesebb volt a többinél. Ismeretes ugyanis, hogy azelőtt az élelmiszer­iparban csak némely szakasznak volt ipari jellege, mint például a cukor-, műzsír-, élesztő- és sörgyárak, szeszfőzdék és hasonlók, s a terme­lést döntő mértékben a szétaprózott kisipar uralta. Magától értetődik, hogy ilyen körülmények között a gé­pesítés színvonala is nagyon alacsony volt. Az államosítás első szakasza, mely az állam kezébe juttatta az egész ipari termelésnek több mint 60 szá­zalékát, bár az élelmiszeriparra kü­lön dekrét vonatkozott, ebben az ágazatban ennek ellenére csak na­gyon kis területre terjedt ki, mint­egy 180 vállalatra. A Győzelmes Feb­ruár után az államosítás második szakasza volt döntő az élelmiszer­ipar szempontjából. Ez már minden szakaszra kiterjedt, s megteremtette a kedvező feltételeket e termelési ágazat gyors fejlődéséhez, s a nagy­üzemi termelési módszerek megho­nosításával, a gépesítéssel a terme­lés és a munkatermelékenység roha­mos növeléséhez. Két és félszer nagyobt) termelés 1948 után gyors ütemben végbe­ment az élelmiszeriparban a terme­lés koncentrációja. Míg abban az év­ben még mintegy 44 ezer műszaki egységre volt szétdarabolva a ter­melés, addig ma körülbelül 8000 ter­melési egység működik. Ebből nem egész 6000 az állami szektorra esik, a fennmaradó rész pedig szövetke­zeti és helyi gazdálkodási vállalat­ként működik. Az 1953 és az 1958 évi átszervezés jelentősen elősegí­tette az ágazat gyors fejlődését. 1958-ban 42 termelési gazdasági egy­ség létesült, ebből 18 Szlovákiában. Az élelmiszeripar termelése az idén több mint két és félszer, Szlo­vákiában pedig háromszor lesz na­gyobb az 1948. évnél. Legrohamo­sabb a fejlődés a tej és a húsipar­ban. Az elért eredményeket még jobban hangsúlyozza az a tény, hogy 1948-hoz viszonyítva az élelmiszer­iparban dolgozók száma mintegy 20 százalékkal csökkent. 12 év alatt az egy dolgozóra eső munkatermelé­kenység körülbelül háromszorosára növekedett. Az élelmiszeripar a termelés meny­nyiségi növelése mellett a minőség állandó javítására és a választék bő­vítésére törekedett és törekszik. Míg 1948-ban mintegy 2250 féle árút készített a kiskereskedelem számára, termékeinek száma ma több mint 6000. Többet fogyasztunk Amint a fenti adatok mutatják, az élelmiszeripar nagymértékben hozzá­járul a lakosság életszínvonalának emeléséhez. A felszabadulás utáni években egyre gazdagabbá vált dol­gozó népünk asztala, s elmondhat­juk, hogy a mennyiség mellett a minőség is egyre nagyobb szerepet játszik. Lássunk néhány példát ennek szemléltetésére. Hazánkban a háború előtt az átla­gos húsfogyasztás mélyen az európai államok átlaga alatt volt. Ma két harmaddal több hús fogy nálunk (ba­romfi nélkül) mint 1936-ban, s 1965­ben a háború efőtti szükséglet két­szeresét érjük el. 1936-ban barom­fiból 2,5 kg fogyott fejenként, az idén 4,9 kg, tojásbői átlagosan csak- 1 nem negyvennel többet eszünk ma, mint 1936-ban, a vajfogyasztás 1936­hoz viszonyítva 1,10 kg-al növeke­dett, a szalonnáé 2,3 kg-al, az étel­olajoké 2,3 kg-al, az étzsíroké 6,7 kg-al, a cukorfogyasztás pedig 12,1 kg-al növekedett 1936-hoz viszo­nyítva. A szűkölködő, nyomorgó családok emléke nálunk már a feledés homá­lyába vész. Az idősebbek még em­lékeznek a könyörtelen múltra, az ifjú nemzedék számára azonban már csak fogalommá vált, mellyel életé­ben már sohasem találkozhat. Irányszám 26 °/o '—• célkitűzés 27 °7o Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XI. kongresszusa 1965-re az élel­miszeripari termelésnek legalább 40 százalékos növelését tűzte ki 1957­hez viszonyítva. A párt és a kormány irányelvei népgazdaságunk harmadik ötéves tervére leszögezik: 1965-ben az élelmiszeripar termelését 26 szá­zalékkal kell növelni 1960-hoz ké­pest, s biztosítani kell az élelmi­szeripari üzemek korszerűsítését az­által, hogy bevezetjük s gépesített, folyamatos és automatizált gyártási folyamatokat. Az élelmiszeripari dol­gozók azonban célul tűzték ki, hogy ezt az alapvető feladatot túlszárnyal­ják és a termelést 27 százalékkal fogják növelni. Jelentős feladatokat kell megolda­nia élelmiszeriparunknak a lakosság helyes, egészséges és célszerű táp­lálkozásának biztosítása szernpontjá­ból, valamint a minőség javítása és a választék bővítése terén. Igényesek a feladatok a munkatermelékenység növelésében is, melyet 1960-hoz vi­szonyítva 25 százalékkal kell növelni öt év alatt, az önköltséget pedig 5, ň százalékkal kell csökkenteni. Szlovákiában az emelkedés még gyorsabb ütemű lesz mint a cseJi országrészekben. 1965-ben 1960-hoz viszonyítva 34,1 százalékkal lesz na­gyobb a termelés. A második ötéves terv sikeres teljesítése igazolja, hogy ez a célkitűzés nemcsak teljesen reális, hanem minden feltétel adva van túlszárnyalására is. A termelés műszaki színvonalának emelésére hatalmas összeget ruházunk be az állami költségvetésből és a vállalatok saját nyereségéből. Ez az összeg Szlovákiában csaknem kétszerese lesz a második ötéves terv beruhá­zásainak. Számos új üzem építésére kerül sor, többek között a Rimavská Sobota-i élelmiszeripari kombinát, a Dunajská Streda-i cukorgyár építé­sére, több sörfőzdét és más üzemet építünk, valamint sor kerül számos meglevő üzem jelentős kibővítésére is. A beruházás nagyméretű növeke­dése, a nagyarányú műszaki fejlődés mellett is nagyon fontos hangsúlyoz­ni, hogy a harmadik ötéves terv nagy feladatai valóra váltásának fontos feltétele az élelmiszeripari dolgozók szakképzettségének rendszeres javí­tása. Hatványozott mértékben vonat­kozik e követelmény a dolgozó nők­re, akik az élelmiszeripari dolgozók­nak többségét alkotják, s foglalkoz­tatásuk bővítésére a harmadik ötéves terv még kedvezőbb feltételeket te­remt. f g J) A Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe jelenleg 28 ország tartozik, s közülük eddig 20 jelentkezett a Svájcban sorrakerüló 1961-es világbajnokságra. Ezek a következők: Csehszlovákia, Szovjetunió, Kanada, Svédország, Olaszország. Fran­ciaország, USA, NDK, Nagy-Britannia Finnország, Svájc, Románia, Lengyelország, Hollandia, Norvégia, NSZK, Ausztria, Jugoszlávia, Belgium és Dél-Afrikai Unió. Ez a VB-n résztvevők ideiglenes jegy­zéke, de az eddigi tapasztalatok szerint ez a véglegessel azonos. A jelentkezési határidő 1961. január 1. február 15-ig a játékosokat is meg kell nevezni, válto­zások azonban a vetélkedés kezdetéig le­hetségesek. A játékterv szerint a nagy játékerőt képviselő csapatok csak később találkoz­nak. Ezzel el akarják kerülni, hogy pél­dául Kanada már a VB elején találkoz­zék a Dél-Afrikai Unióval. így nem kerül­het majd sor klassziskülönbséget jelentő vereségre sem. Minden valószínűség sze­rint NÉGY ÖTÖSCSOPOftTBAN JÁTSSZÁK LE AZ ELŐMÉRKÖZÉSEKET a döntőben pedig a csoportgyőztesek küzdenek egymás ellen. Ezekre Lausanne és Genfen kívül előre láthatóan Fleu­rier, Yverdon, Villars és más városok jégpályáin fog. sor kerülni. Lausanneban és Genfben szeretne lakni a legtöbb csapat, néhányan azonban csendesebb helyet részesítenének előny­ben. Az együttesek a világbajnokság vé­géig ugyanabban a szállóban laknának és autóbuszon utaznának a mérkőzések szín­helyére. Minden együttest svájci rendező kísérne, aki egyúttal a csapat és a szer­vező bizottság közti összeköttetésről is gondoskodnék. A TELEVÍZIÓVAL MÁR MEGEGYEZTEK, az eléggé magas tiszteletdíjhoz hozzájá­rulnak majd a részvevő országok. Svájc Sporttornászaink Ausztria ellen Szombaton és vasárnap a Spartak Praha Stalingrad tornatermében tartják meg Csehszlovákia—Ausztria férfi és női sporttornászainak találkozóját. A csapatok csak a szabadon választott számokban versenyeznek. Az Ausztria elleni találkozón elsősor­ban a fiatalabb tornászokat szerepel­tetik. A szélesebb keretbe Valášeket, Hromadát, Šlancot, Vrbenskyt, Abrtot, Hedvábnyt, Slivkát, Cmiralt, Sindelárovát, Nejlovát! Méhešovát, Drahotovát, Heco­vát, Vodvárkovát és Holcovát nevezték be. A litván SZSZK asztalitenisz-válo­gatottja csehszlová­kiai portyája során legutóbb Prágában vendégszerepelt fő­városunk váloga­tottja ellen. A fér­fiak küzdelme a prágaiak 5:3 ará­nyú győzelmével ért véget. A nők találkozóján a litván együttes volt ered­ményes, és 3:1 arányban aratott győzelmet. A litván isztaliteniszezök ed­dig hazánk 8 váro­sában léptek fel s mindenütt nagyszerű sportteljesítményt nyújtottak. Felvéte­lünk a litván asztali­leniszezök prostéjovi fellépésén készült, ahol a helyi Jarka (baloldalt) a litván Szaunorisszal mérkő­zik. (Foto CTK) SP0RTHIRAD0 Gyógyszereink jó hírneve külföldön A csehszlovák gyógyszeripar a felsza­badulás óta óriási fejlődésen ment át. 1938-ban bár a gyógyszerek cseh elneve­zéssel kerültek forgalomba, 70 százalé­kuk külföldi alapanyagokból készült. Tíz évvel később a gyógyszergyártás 40 szá­zalékkal emelkedett és ma már tízsze­rese a? 1948-as termelésnek. Kitűnően felszerelt és berendezett gyógyszergyáraink termelésük egy ötödét külföldre szállítják. A csehszlovák anti­biotikumoknak, vitamindínak, szulfona­midoknak, berbiturátoknak, tablettáknak, injekcióknak, drazséknak az egész vilá­gon igen jó neve van, a betegek min­denütt nagy bizalommal használják. A szérumok, oltóanyagok előállítása térén is kiváló eredményeket ért el az gyógy­szeripar. A kutatóintézetekben állandóan újabb és még hatásosabb gyógyszerek és antibiotikumok előállításán dolgoznak. A harmadik ötéves tervben az antibio­tikumok előállítása további 90. a vita­minoké 100 százalékkal emelkedik. —va A BRATISLAVAI MOZIK MOSORA: PRAHA: Akit a siker megszédített (Zá­I vrať) 10.30, 14, 16.15, 18.30, 20.45, METRO­1 POL: A világ legkisebb mozija (angol) 16, I 18.15, 20.30, POHRANIČNÍK: Fekete Orfeusz (francia-brazil) 16, 18.15, 20.30. SLOVAN: Mindenütt emberek élnek (cseh) 16, 18.15, 20.30, TATRA: Kortárs (Taká bola moja ', cesta) 16, 18.15, 20.30. DUKLA: A nagyné­1 ni (cseh) 18, 20.15, MIER: Papa. mama, a | l szolgáló és én (francia) 15.45, 18, 20.15, ' OBZOR: Csempészek (magyar) 18, 20.15, MÁJ: Gyalog a mennyországba (magyar) • 18.15, 20.30, STALINGRAD: Megtalált nyom ! (szovjet) 18. 20.15, MLADÝCH: Bűvös ; eset (magyar) 16, ISKRA: Új barázdát szánt az eke II. rész (szovjet) 17. 19.15, • PARTIZÁN: Égi madár (magyar) 17, 19, I NÁDEJ: Hivatlan vendégek (szovjet) 19, 1 ZORA: A nyomok a sötétbe vezetnek ; (NDK) 18, 20, BRIGÁDNIK: Csavargó Ar­> himédesz (francia) 19.30. PIONIER: Daf­) buján és Pandrhola (cseh) 19.30. POKROK: > Vadállatok paradicsoma (NSZK) 17, 19, 1 OSVETA: Hozzád hasonló emberek (cseh) 18. 20, PARK KULTÚRY A ODDYCHU: Jégparádé (osztrák) 19. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: , NEMZETI SZlNHÁZ: Milliomosnő (19), ' HVIEZDOSLAV SZlNHÁZ: Források az ; erdők mélyén (19), ÜJ SZÍNPAD: Ket­> ten a veremben (19). ZENEI SZlNHÁZ: ; Gerschwin: Porgy és Bess (19.30). A KOSlCEl MOZIK MOSORA: SLOVAN: Fekete Orfeusz (francia-bra­' zil). TATRA: Emberek és farkasok (olasz), I ÚSMEV: Utolsó paradicsom (olasz). ^ A KOŠICEI Ár.ľ AMI SZlNHÁZ MŰSORA: Ma: A cscjk (19), A KOMÁRNÓI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: SENEC: Nyári kaland (19.30). A televízió műsora: Bratislava: 17.30: Rejtvényműsor. 19.00: ; TV-híradó. 19.30: TV-egyetem: Helye­, sen táplálkozunk? 20.00: Befejezetlen re­' gény, szovjet film. 21.50: Ünnep előtt: a .vásárlási lehetőségekről. 22.20: A nap | visszhangja. Budapest: 18.00: Karácsonyi vásár, köz­I vetítés a Corvin Áruházból. 18.30: Zene­ikedvelő gyerekek klubja. 19.20: TV-hír­Jadó. 19.35: Tokió. Dezséry László képes > úti beszámolója. 20.00: Giuseppe di Ste­[ fano énekel. 20.20: Apák ís fiúk, szovjet . film. ÍS Továbbra is borús idő, eső, havaseső. A legmagasabb nappali hőmérséklet dé­; len 1—3 fok, északon —2-4 fok. Élénk i északi szél. 0 Moszkya. A szovjet ökö(yívó-vá!o­gatott visszavágó mérkőzésen 16:4 arány­ban győzte le az NSZK ökölvívó váloga­tottját. • Jihlava. Tegnap ünnepélyesen meg­kezdték a jihlavai sporttelep építését. A labdarúgó-pályán kívül sportuszodát és egyéb sportberendezéseket építenek, több mint 396 négyzetméteres területen. • Tokió. A Japánba utazó szovjet röp­labda-válogatott Delhiben India váloga­tóttjával mérkőzött. A szovjet együttes 3:0 győzelmet aratott. • Ostrava. A Tatran Ostrava férfi kosárlabda-együttese 77:78 arányú vere­séget szenvedett a lengyel Slask Wroc­law csapatától. • New York. Az USA legjobb idei sportolója Patterson hivatásos ökölvívó lett. Mint ismeretes. Patterson az egye­düli ökölvívó, akinek sikerült a nehéz­súlyban visszaszerezni a profi világbaj­noki címet. • Peking. Kínában befejeződött az országos sakkbajnokság. A bajnokság legnagyobb meglepetése egy tizenötéves sánghaji fiatal szereplése volt. aki nagy­szerű játékkal megnyerte az országos bajnokságot. Hu Jung-hua, a fiatal bajnok többek között saját tanárát is megverte, aki különben az ötödik helyen végzett. kivételével. Azonkívül — a költségek csökentésére — különbélyeget adnak ki. egy döntőmérkőzés belépő jegyé­nek árát pedig 25 svájci frankban álla­pították meg, úgy, hogy nem kell • ráfizetéstől tartani. A LEGSPORTSZERÜBBEN JÁTSZŐ CSAPAT is díjban részesül, ezúttal, serleget kap és húsz karkötő órát, ami a jégkorong világbajnokság történetében először fordul elő. Nagyszabású előkészületek történtek a sajtó munkájává 1 kapcsolatban is; Közvetlenül a játékok befejezése után minden fontos adatot tartalmazó jelentést kiadnak, azonkívül elegendő számú tele­fon és távírókészülék áll rendelkezésre, úgy, hogy a sajtó külföldi képviselői is minél gyorsabban Jeadhatják majd tudósításaikat. A CSEHSZLOVÁK ŠUBERT IS tagja a jégkorong-világbajnokság igaz­gatóságának, rajta kívül a szovjet Bassza­nov és Grünwald (NDK) is tagja a tizen­két főből álló vezetőségnek. A legtöbb ország már március 1-én Svájcban lesz, de a szovjeted már egy héttel korábban érkeznek. Kétségtelen, hogy az 1961-es jégko­rong-világbajnokság az évad egyik leg­nagyobb nemzetközi sporteseménye lesz. (- i) Az 5663 méter magas Elbruszon, ti Kaukázus legmagasabb csúcsán, hatalmas téli sportkombinát építését kezdték meg. A sielők számára lesikló- és ugrópályát készítenek, az utóbbin 60—80 méteres ugrásokra lesz lehetőség. Magashegyi, korcsolya- és jégkorongpályát is építe­nek, amelyek 4200 méter magasban lesz­nek a tenger színe felett. A munkálatok gyors ütemben haladrak, s az Elbrusz 1963-tól nagy téli versenyek színhelye lesz. A legközelebbi férfi kosárlabda-Európa^ bajnokságot 1961. április 29 és május 10. között rendezik meg Belgrádban. Amennyiben 9 csapatnál kevesebb nevez be. a tornát egyetlen csoportban bonyo­lítják le. ellenkező esetben két csoportot alakítanak, és az első három helyezett kerül a döntőbe. Filin, Mitropolszkij és Popov szovjet edzők tartanak továbbképző tanfolyamot Bukarestben a román atlétaedzők és él­versenyzők számára. Az év legic^b f :nn SDortolóiává immár negyedszer választották meg Helsinkiben Hakulinent, a sífutó olimpiai győztest és világbajnokot. Grácban az egyik bajnoki labdarúgó­mérkőzésen két idősebb szurkoló annyira felizgatta magát, hogy szívszélhúdést ka­pott és meghalt. Rafer Johnson, a világ egyik legk'iemel-J kedőbb képességű sportolója hátat for­dított az amatőrségnek. Kedvező ajánla­tokat kapott Hollywoodból, s nem volt ereje visszautasítani őket. Ezenkívül a mozi vásznán pénzért mutatja be kivéte­les képességeit. A dolog nem úgy kezdő­dött, ahogy Johnson a filmszínész életét elképzelte. Egy felvétel kapcsán össze­sen 157-szer kellett eldobnia a gerelyt. Utána kijelentette, hogy ilyen megfe­szítő munkát még akkor sem végzett, ami­kor a világcsúcs megdöntésére készült. A francia kormány elhatározta, hogy Párizs középpontjától mintegy 5 kilomé­terre fekvő Vincennesi erdőben százezer néző befogadására alkalmas stadiont építtetett, tekintettel arra, hogy 1968-ban Párizs szeretné megrendezni a nyári olimpiai játékokat. A stadion építése elő­reláthatólag tavasszal megkezdődik. A római sikerek után kapósak a török birkózóedzők. A közeljövőben hárman utaznak külföldre. A košicei vízilabdázók merész célkitűzése Kelet-Szlovákiában, de főleg Košicén az úszó- és vízilabdasportnak komoly hagyományai vannak és több évtizedes eredmé­nyes múltra tekint visz­sza. Az elmúlt esztendők folyamán a testnevelés nagyarányú fejlődése kö­vetkeztében Košicén az úszósportban is kimagas­ló eredményeket értek el. Kétségtelen, hogy külö­nösen a vízilabdázók fel­küzdötték magukat az élvonalba, s csupán haj­szálon volt, hogy az el­múlt idényben nem Ko­šicén avatták az orszá­gos bajnokot. A košicei vízilabdázók az évad má­sodik felében egymás után lenyűgöző biztonság­gal szerezték győzelmei­ket. A Jednota vízilabda­csapata csak három év­vel ezelőtt jutott az I. ligába, de edzőjük, Štiav­nický Bertalan irányításá­val oly eredményesen szerepeltek, hogy az idei bajnokságban az értékes második helyen végeztek. Annak ellenére, hogy a košicei vízilabdázók fel­készülésére — gondolunk itt elsősorban a nem ép­pen legalkalmasabb ko­šicei medencére — nem a legideálisabb feltételek közt került sor, az idei eredményeket elsősorban a szorgalmas edzésnek, lelkiismeretes munkának és a testnevelés iránti rajongásuknak köszönhe­tik. A fiatal gárda most télen sem pihen, hanem komolyan készül a ta­vaszi feladatokra, még jobban szeretne szerepelni mint az idén, mert a kitűzött cél — bajnoki cím elérése — igen me­rész. A košicei vízilabdázók felkészülésében még nem állt be javulás, mert a korszerű, új fedett uszoda mind ez ideig nem ké­szült el, tehát edzésre nem alkalmas. Az idő­járás pedig Kelet-Szlová­kiában sokkal kedvezőtle­nebb, mint az ország más részén, s így a szabadban való edzés csak rövidebb időn át lehétséges, a ké­szülődésre jóval kevesebb dö áll az úszók rendel­<ezésére. Jelenleg a ko­íicei úszók és vízilabdá­tok Prešovra az ottani fedett uszodába járnak edzésre. A jövö évi baj­noki küzdelmek ugyanis már az új szabályok alap­ján kerülnek lebonyolí­tásra. Erre idejében fel kell készülni, s ami a legfontosabb, a játékosok­nak t. sztában kell lenniök az új szabályok adta le­hetőségekkel, melyek be­idegződése huzamosabb időt vesz igénybe. Örvendetes, hogy a fe­dett uszoda építése elér­kezett utolsó fázisához, mert végre megérkezett a lég- és fűtőberendezés. Tehát most már nincs semmi akadálya annak, hogy a munkálatok folya­matosan és gyorsabb ütemben haladjanak előre, és Csehszlovákia egyik legszebb és legkorszerűbb fedett uszodája végre megnyithassa kapuit. A legújabb tervek alapján a fedett csarnok előterében még egy 50 m-es me­dencét építenek, mely al­kalmas lesz nemzetközi válogatott vízilabda mér­kőzések rendezésére is. (Tő) „Oj Szó", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkého u. 10. sz. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68, 506-39, — főszerkesztő: 532-20, — titkárság: 550-18, — sportrovat: 505-29. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., telefon: 503-39. Előfizetési díj havonta 8.— Kčs. Terjeszt: a Posta Hírlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. K-16x01289

Next

/
Thumbnails
Contents