Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)
1960-12-15 / 347. szám, csütörtök
Ö tágú csillaggal díszített, zöld pázsitból kiemelkedő egyszerű vörös márványoszlop figyelmeztet Moston, az észak-csehországi bányavárosban a harcos múltra. Egyszerű és sokatmondó az aranybetűs szöveg: A kenyérért, a munkáért, a munkásosztály győzelméért és szabadságáért vívott harcban estek el 1920. december 14-én. Nyolc halálos áldozat. Bányászok, munkások. A legfiatalabb 19, a legidősebb 37 éves. Alois Lán öreg bányász-nyugdíjas ott él a szomszéd faluban, Kopistyn. Harmincegy éves korában részt vett a sztrájkban. Élesen belevésődtek az események az emlékezetébe. Együtt ülünk kis lakásában és idézzük a múltat. — Már 1910-ben sztrájkoltam. Milyen boldogan jöttem haza az olasz frontról a „demokratikus köztársaságba". A Venuše Bányában kezdtem dolgozni. Rögtön beléptem a bányászszakszervezetbe és a Szociáldemokrata Pártba. Hisz a bányák és nagyüzemek szocializálását s földosztást ígértek. Hogy ne húzott volna oda a szívem. Csak hát az ígéret — nem minden. És mert nem tartatták be, és a megélhetési viszonyok romlottak, Šmeral nemzetgyűlési képviselőnkkel tartva, csatlakoztam a baloldalhoz. Már akkor azt mondtuk magunkról: kommunisták vagyunk. A prágai Népház eleste után Most és környéke forradalmi munkásságának bizalmi férfiai december 13-án egyhangúlag úgy határoztak, hogy másnap beszüntetik a munkát és a bányákból, üzemekből, a szomszédos falvakból, Kopistyről, EMLEKEZITN ÉS ELOItE NÉZÜNK Az idősebbek még emlékeznek a 40 év előtti eseményekre. Forrott az ország: az önálló, az új köztársasági A dolgozók azt hitték, az övék lesz. Példa volt rá: Szovjet-Oroszország. De az osztrák és magyar konkurrenciától szabaduló cseh burzsoáziát az újgazdagok fékleien kapzsisága jellemezte. Régóta tudták, hogy a munkásság árulói lekenyerezhetök. A szociáldemokrácia jobboldali vezetőinek odadobták a koncot, a harminc júdás tallért, a prágai Népházat, a munkások vagyonát. A forradalmi munkásság, a baloldal válasza: általános sztrájk az egész országban. Prága, Kladno, Rosice, Oslavany, Hodonin, Vráble, a hősi tettek előterében. Most, a bányászváros szolidáris. A hatalom bitorlói a sztrájkolok ellen felvonultatják a rendőrséget, csendőrséget és katonaságot. Provokálnak. A munkások, az ország jogos gazdái közé lövetnek. A tét: a köztársaság sorsa, jövője. Kétéves a demokrácia, és máris munkásvér folyik az utcák kövezetén... Paridláról, Konobržrôl, Horni Litvínovról, Komoranyról forradalmi dalokat énekelve felvonulnak a mostani főtéren tartandó népgyűlésre. Ott tudták meg, azon a hideg, fagyos napon, hogy a sztrájkbizottságot a csendőrök törvényellenesen letartóztatták és erős fegyveres fedezettel a régi kaszárnyába hurcolták. Ez nyílt provokáció volt. A felháborodott tömeg háromtagú küldöttséget választott és Waldbrunn járási főnöktől a sztrájkbizottság azonnali szabadlábra helyezését követelte. A járási főnök megrettenve a hivatala előtt felsorakozó kb. 3000 főből álló embersokaságtól, megígérte, hogy tízpercen belül választ ad. Ki gondolt akkor még arra, hogy a köztársaság hivatalos képviselője, a járás első embere ne tartaná be a szavát? Hét perc múlva az épületben elbújtatott csendőrök, szuronyos puskával kirontottak és Bélohorský csendőrfőtörzsőrmester felszólította a tömeget az oszlásra. Revolverrel és bikacsökkel a kezében hadonászva felsorakoztatta csendőrlegénységét, hogy kiürítse, „megtisztítsa" a teret. Ki vette ezt komolyan? Az emberek jogos követeléseik teljesítését kívánták, s követelésüket sztrájkkal támogatták, de meghátrálni? Miért? Kinek? El se hitték, hogy a revolver, meg a puskák élesre vannak töltve. Bélohorský kétszer kilőtt. Ez volt a jel a sortűzre. A nép az óriási riadalomra először hátrált. Azután ©3 házakba költöznek a mosti bányászok — Új módszerrel gyorsabban építik az új bányászlakásokat. megtorpant. A csendörsortűz eredménye: öt halott a helyszínen, három később a kórházban, harmincegy súlyos sebesült. Köztük öregek és gyerekek. Nekem szétlőtték a balkezem. Tizenhat hétig feküdtem. A párt megalapításakor beléptem tagjai közé. A véres események tükrében ismerték fel a mostiak a burzsoázia és a velük szövetséges jobboldali szociáldemokrata vezetők igazi mivoltát. Nagy tanulság volt a sztrájk. Ebből merítették az erőt a későbbi küzdelmekhez (mert a harc folyt tovább), az 1932 évi nagy mosti sztrájkhoz. Akkor Lán elvtárs már tapasztalt, tekintélyes kommunista funkcionárius volt, a központi sztrájkbizottság tagja, rettenhetetlen agitátor. Tudták a nácik, miért hurcolták Sachsenhausenbe, Buchenwaldba. — Nem reméltem, hogy megérem a szocializmust... De harcoltam érte, fáradhatatlanul, a munkahelyemen és mindenhol, ahol emberekkel találkoztam ... Lán elvtárs 32 évig dolgozott a bányában elnyomorított balkezével. Öt gyermeket nevelt fel. Négy lánya férjnél, fia a Hus Bánya karbantartó részlegének mestere. Lán elvtárs hűséges bányászmunkájáért megkapta a Vörös Zászló-rendet. Hazánk szocialista építése terén szerzett érdemeiért megkapta a Köztársaság Rendet. Az SZKP meghívására eljutott a Szovjetunióba. A legutóbbi pártkonferenciáig tagja volt a kerületi és járási pártbizottságnak. — Lassan már öregszem... — mondja az őszhajú, nyílt szemű, szikár néptribun. — Most már csak a falusi pártbizottságban tevékenykedem. Szerencsére, van aki a helyemre áll... A mi társadalmunk megbecsüli a tisztességes munkát. Köztársaság- és Munkaérdemrend, Vörös Zászló-rend és 8276 egyéb komoly kitüntetés díszíti a Most kórnyéki bányászok egyenruháját. Tizenöt év alatt a bányászoknak 8531 modern lakást építettek, s csupán a harmadik ötéves tervben 10 853 korszerű lakás épül. Aki régóta nem járt Moston, nem ismerné meg. Az öreg város mellett felépült a tágas, parkírozott, új Most. Már most sokkal nagyobb a régi városnál. Munkanélküliség, nyomor? Azt se tudják, mi fán terem. És éppúgy mint a múltban, az új harcok élén, a békéért, a szocializmus győzelméért: ma is a falu dolgozóival szilárd szövetséget alkotó munkásosztály és annak élcsapata: a kommunista párt áll. A harc nem volt hiábavaló. Bátran nézhetünk előre! Szily Imre Ä szocialista demokrácia további elmélyítéséért VÁCLAV KOPECKÝ elvtárs felszólalása a CSKP KB december 7—8-i ülésén Václav Kopecký elvtárs a főügyész és a legfelsőbb bíróság új helyzetével és funkciójával foglalkozott beszédében. Üj szocialista alkotmányunk igen fontos vonásánál* kell tekintenünk, hogy a 8. fejezet külön megfogalmazza e két szerv alkotmányos helyzetét. Emellett tudatában vagyunk annak, hogy az új alkotmányunkban lerögzített szocialista demokrácia az ügyészség és bíróság legfelsőbb szerveinek helyzetében is új alapelveket valósít meg. Egyrészt azzal a rendelkezéssel, hojjy a főügyész tevékenységéért a Nemzetgyűlésnek felelős, másrészt azáltal, hogy a legfelsőbb bíróság bíráit a Nemzetgyűlés választja meg, amelynek a legfelsőbb bíróság éppúgy mint a főügyész, beszámol tevékenységéről. Az alkotmány meghatározza, hogy a főügyész és a legfelsőbb bíróság felett a Nemzetgyűlés, mint a nép szuverén hatalmának legfelsőbb szerve áll. Ez azokra az új alkotmányos szervekre való áttérést jelenti, amelyek a szocialista demokráciát jellemzik Csehszlovák Szocialista Köztársaságunkban. Ezeket az alapelveket a gyakorlatban már érvényesítették a Szovjetunióban. A szocialista demokrácia teljes mértékben érvényesíti a Nemzetgyűlés legfelsőbb alkotmányos helyzetét. Nemcsak mint törvényhozó testületnek, hanem mint az államhatalom legfelsőbb szervének a helyzetét is. Üj alkotmányunk 8. fejezetének 104. cikkelye az ügyészség feladatairól szószerint a következőket mondja: „Az ügyészség a törvények és más jogszabályok következetes végrehajtása és betartása érdekében felügyelet gyakorol a minisztériumok s egyéb államigazgatási szervek, a nemzeti bizottságok, a bíróságok, a gazdasági és más szervezetek, valamint az állampolgárok felett; az ügyészség élén a főügyész áll." Ez nem jelenti azt, mintha az ügyészség szervei mintegy gyámként állnának az államhatalom végrehajtó szervei és bírósági szervei felett, hanem küldetésük csupán az, hogy éberen gondoskodjanak a törvények és más jogi előírások következetes végrehajtásáról és betartásáról s efelett ne csak őrködjenek, hanem tevékenyen elősegítsék azok betartását minden irányban, valamennyi szerv által és mindenkivel szemben. Ez a követelmény a szocialista demokrácia elveiből fakad. Ez a szocialista törvényesség alapvető követelménye. Amint látjuk, az ügyész funkciója a szocialista rendszerben — kivéve persze az osztályellenséget — mentesül eddigi határozottan „ijesztő" formájától és a dolgozó néphez való viszonyában nemesen pozitív jelleget ölt, amint azt a szocialista demokrácia és a szocialista humanizmus elvei megkövetelik. Üj alkotmányunknak a legfelsőbb bíróságra vonatkozó rendelkezései nemcsak azt határozzák meg, hogy a legfelsőbb bíróság bíráit a Nemzetgyűlés választja meg, hanem meghatározza a legfelsőbb bír.óság funkcióját is azzal, hogy ez a legfelsőbb bírósági szerv és hogy felügyeletet gyakorol valamennyi többi bíróság tevékenysége felett. Ismeretes, hogy azelőtt a bíróságok tevékenységének irányítása a legfelsőbb bíróságig az Igazságügyi Minisztérium jogkörébe tartozott, amely felelős volt az egész igazságszolgáltatásért. A legfelsőbb bíróságot a legfelsőbb helynek tekintették a bírósági döntésekben, melynek nincs kapcsolata az alacsonyabb fokú bíróságok a kerületi és járási bírósápok irányításával és tevékenységével. Ugyanakkor a legfelsőbb bíróság döntéseit és végzéseit jogilag irányadónak tekintették a különféle kérdéseknek a népbírósáack által való eldöntése során. De szüntelenül szem előtt kell tartanunk, hogy a polgári demokrácia idején alapvetően más jogi rendszer volt érvényben, amely a bíróságok létesítésének más rendszerén alapult. Akkor valamennyi fokon a bírósági bürokrácia, hivatásos bírák, a polgári jog szellemében nevelt bírák döntöttek. Az esküdtszéki tárgyalásokat, amelyekről azt mondják, hogy közel állottak a népbíróságok típusához, hivatásos bírákból álló büntető tanácsok irányították. Mi a szocialista demokrácia szellemében — amint erői Hendrych elvtárs beszélt — a választott bírák rendszerét: a járásbíróságoknál közvetlenül a nép által választott bírák, a kerületi bíróságoknál a kerületi nemzeti bizottságok által választott bírák vagy a nép választott képviselőinek rendszerét vezettük be. Az új alkotmány szerint a legfelsőbb bíróság bíráit a Nemzetgyűlés választja, s egész rendszerünk a legdemokratikusabb elveken, a nép által közvetlenül, vagy a nép képviselői által választott bírák elvén alapul, mégpedig a legfelsőbb szervig — a legfelsőbb bíróságig. Ehhez csatlakoznak most a helyi népbíróságok, amelyek a népnek a bírósági tevékenységben való közvetlen részvételét jelentik. Szocialista köztársaságunkban az egész igazságszolgáltatás elvben a népnek és az államhatalom szuverenitását képviselő szerveknek ügyét képezi. A legfelsőbb bíróság, mint a legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv felügyeletet gyakorol valamennyi többi bíróság tevékenysége felett. Szuverén, jelentős feladatot végez: gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi bírósági tevékenységben egységes elvi irányvonal érvényesüljön — a bírósági döntés egységes alapvető irányvonala, szocialista és a kommunista alapelveink által meghatározott irányvonalunk. A legfelsőbb bíróság az egész igazságszolgáltatási szervezettel együtt az ígazságügyminisztérium jogkörébe tartozik, amely az egész igazságszolgáltatásért alkotmányosan felelős a Nemzetgyűlésnek. A Nemzetgyűlés költségvetésileg igazgatja az igazságszolgáltatást és még szélesebb körű feladatok hárulnak rá e téren. Az Igazságügyi Minisztérium —• mint ismeretes — a jogrendről, a nemzetközi jogi segítségről gondoskodik, törvényhozási tevékenységet fejt ki — vagy maga dolgoz ki törvényeket, vagy pedig segítséget nyújt azok kidolgozásában, gondoskodik a bírák szakmai neveléséről s emellett állást kell foglalnia a közkegyelem megadására irányuló kérvényekhez és javaslatokhoz, stb. Elméleti jogászaink feladata lesz — véleményem szerint — tanulmányozni igazságszolgáltatásunk további fejlődését, amely az egyre fejlettebb szocialista társadalomban következik be és különösen megfelelő időelőnnyel tanulmányozni azt a fejlődést, amely a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet folyamán érvényesül, amikor befejeződik a különféle szervek és intézmények államformájának kommunista önkormányzati formákká való fejlődése. Van néhány intézményünk, amelyek tudományosan foglalkoznak a szocialista jog és állam kérdéseivel, a szocialista együttélés szabályainak kérdéseivel. A Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett működik jogi és állami tudományos intézetünk, az Igazságügyi Minisztérium mellett jogi szakintézetünk, van állami és jogi tanszékünk a pártfőiskolán, a Főügyészség mellett is most létesül különleges büntetőjogi tudományos kutató intézetünk, amely a Belügyminisztérium számára is tudományos munkát fejt ki. A miniszterelnökségen van jogi osztályunk, törvényhozó osztályaink és törvényhozó testületeink vannak különféle szervek mellett. Végül a prágai és a bratislavai egyetemeken tudományos tanszékekkel rendelkező jogi fakultásaink vannak. Nagy számban vannak tehát tudományos és szakképzett jogászaink, akik elméleti tevékenységükkel hivatottak segítséget nyújtani a pártnak a szocialista jogrend megvalósításában. Nagy munka vár jogászainkra, amikor szocialista szellemben az új büntető törvényt, az új büntető perrendtartást, s elsosorban amikor szocialista munkatörvénykönyvünket állítjuk össze. A nag^propaganda-kampány előkészítése érdekeben, amelyek az új szocialista törvénykönyvek kidolgozásával kapcsolatban várhatók, úgy vélem, meg kell majd követelnünk a jogi elmélet és törvényhozás, s az ügyészség területén végzett propaganda és publikációs tevékenység megjavítását, hogy minél több szakember és a legszélesebb néprétegek is bekapcsolódjanak új szocialista törvényességünk kérdéseinek megoldásába. A Szovjetunióban, az észak-oszetyíni Sztálin kolhoz tagjai az idén rendkívül szép kukoricatermést takarítottak be: 190 mázsás hektárhozamot értek el. Képünkön Hariton Albegov, a kukoricatermesztő brigád vezetője egy kilogrammos kukoricacsövekkel. (TASZSZ Felvétele) 43 MILLIÖ KORONA ÉRTÉKŰ BAROMFIT dolgoznak fel az év végig köztársaságunk baromfifeldolgozóüzemei. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK a XVI. Prágai Tavasz műsorát, amely Szergej Prokofjev, Liszt Ferenc és Bartók Béla jubileuma jegyében fog lezajlani. MAJD SZÁZ EMBER MEGFAGYOTT az első hideghullám következtében Dél-Koreában. Puszan kikötőváros utcáin 49 ember halt meg november hónapban. Ugyanezen idő alatt Szöulban 50 ember szenvedett fagyhalált. A KERÜLETI ÉS JÁRÁSI ÜGYÉSZEK kétnapos konferenciára Prágába jöttek össze. Az új alkotmányról és a szocialista törvényesség további megszilárdításáról fognak tárgyalni. MÁRCIUS 6-ÁN KEZDŐDIK Eichmann háborús búnös pere Izraelban. Állítólag az izraeli államügyész nem fog halálos ítéletet követelni. /I KOPRIVNICEI TATRA-ÜZEM is nagy feladatok előtt áll. A harmadik ötéves terv idején úgy kell. fokozniuk a termelést, hogy a harmadik ötéves terv utolsó évében 150 százalékkal több autót gyártsanak. Már 1961-ben megkezdik a T 138-as teherautók gyártását. LITOMÉftlCÉBEN a megszüntetett vasúti alagútban a gyümölcs- és zöldségfelvásárló vállalat raktárt rendezett be. Az áru helyes elrendezésével 150 vagonnal több gyümölcsöt és zöldséget lehet itt kedvező feltételek mellett tárolni. 1961. JÚLIUS 9-23-a között rendezik meg Moszkvában a II. nemzetközi filmfesztivált. A HÁROM- ÉS FÉLMILLIÓ KORONA befektetéssel épült slavkovi péküzemben megindult a munka. E korszerűen berendezett üzemben egy műszak alatt 35 ezer kiflit és zsemlét készítenek, naponta 5000 kilogramm lisztből sütnek kenyeret. A péküzemben két műszakban folyik a munka. Most készítik elő a harmadik műszak bevezetését. Ha ez megvalósul, a környék lakói naponta kétszer kaphatónak- friss péksüteményt. AZ OLOMOUCI ÉLELMISZERIPARI ÜZEM dolgozói újfajta alkoholmentes üdítő ital gyártását kezdik meg rövidesen a sofőrök és dohányosok resztre. M. KALATOZOV ÉS V. ROZOV a moszkvai fiatalok életéről forgat filmet, melynek címe „Az élet iskolája". A „Szállnak a darvak" és az „El nem küldött levél" rendezőjének újabb filmjét nagy érdeklődéssel várja a közönség. VILMA HOLLAND EXKIRÁLYNÖ aki egyébként a világ leggazdagabb aszszonya - szállodát és vendéglőt tart fenn Apelndoorn holland városkában. TÖBB MINT 400 nyugatnémet cég jelentkezett a tavaszi lipcsei vásárra, amelyet március 5—14-e között rendeznek meg. A SVÁJCI ALPOKBAN 70 centiméteres hó esett. A lavinaveszély miatt korlátozták a turisták mozgási lehetőségeit. A PÁRIZSI FÖLDALATTIBAN rossz a szellőzés. A város elhatározta, hogy virágillatokkal fog változtatni a helyzeten. A vonatokban ibolya- és fenyőillatot fognak permetezni. Á bratislavai népművelési otthon mellett működő eszperantó kör ma este Zamenhof emlékestet rendez a Komenský egyetem aulájában. Az ünnepi beszédet Martin Benka, nemzeti művész mondja. A kulturális műsor keretében dr. Táňa Masaryková, a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttesénei: szólóénekese is fellép. («2i) |jj SZÖ 4 * 196 0- december 10.