Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-14 / 346. szám, szerda

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Jozef Púčik elvtárs felszólalása Olyan feladatokat, amilyeneket a harmadik ötéves terv tűz ki, vegy­iparunk eddig még nem oldott meg — mondotta beszéde bevezető részé­ben Púčik elvtárs. A vegyipar dol­gozói már hosszab ideje készülnek e feladat teljesítésére. Számos új termék gyártását vezették be, meg­javultak a technológiai eljárások és egyes új termékek műszaki megol­dása elérte a világszinvonalat. Sike­reket értünk el a gépesítésben és néhány részleges sikert az automa­tizálás terén is. Üzemeink új gépe­ket és berendezéseket fejlesztettek ki. De minden erőfeszítés ellenére még nem mondhatjuk, hogy elértük a kívánt fordulatot, és hogy sike­rül biztosítanunk az új technika eléggé gyors és hatékony haladó elemeit. E fogyatékosságok oka a kutatás és a műszaki fejlesztés ki nem elégítő irányításában, a kutató­intézetek és üzemek kutató munká­jának elégtelen színvonalában, vala­mint a vegyészmérnöki kutatás és a vegyészeti gépipar együttműködé­sének elégtelenségében rejlik. A vegyipar hét kiválasztott válla­latában most fejeztük be a műszaki politika igen alapos felülvizsgalatát Mit mutatott ez az elemzés? Azt, hogy a fogyatékosságok már a mű­szaki fejlesztés tervezésénél és irá­nyításánál kezdődtek. Ezért munkán­kat elsősorban a műszaki fejleszté­si tervek megjavítására és feldolgo­zására akarjuk irányítani. Emellett a kutató munkának s a termelési feladatoknak a kölcsönös gazdasági segítség országai közötti elosztásá­ból és egybehangolásából kell kiin­dulni. Az új technológiai folyamatokat mindig az automatizálással és gépe­sítéssel egyidejűleg kel! megoldani. Ezen alapelv tiszteletben tartásánál azonban feltétlenül szükséges, hogy az automatizálás megoldásának közös kérdéseit, a különleges mérő, sza­bályozó és automatizáló műszerek stb. fejlesztését és gyártását egy és Ugyanazon a helyen, a technológiai kutató intézetekkel és nemzeti vál­lalatokkal szoros együttműködésben oldjuk meg. Ezért vegyiparunk auto­matizálása érdekében felépítjük új automatizáciős intézetünket, amely kétségtelenül fontos tényező lesz az automatizálás bevezetésének meg­szervezésében. A kutatás terén folyó együttmű­ködést tartjuk a műszaki színvonal emelése szempontjából a döntő té­nyezőnek. A kutatás feladatainak egybehangolása és megválasztása le­hetővé teszi, hogy az egyes államok nagyobb erőket összpontosítsanak a fő kutatási feladatok megoldására. Hogy ez az elv helyes, ennek aláta­masztására már ma is konkrét pél­dákat sorolhatnék fel Csehszlovákiá­ból, ahol éppen azért, mert kutató intézeteinket a feladatok megoldá­sára összpontosítottuk, bizonyos si­kereket értünk el. A kutatás ötéves tervének kidolgozásánál el keli mé­lyíteni a főiskolákkal való együtt­működést, főként egyes részlet-prob­lémák megoldását illetőleg. Hasonló igényes feladatok várnak a nemzeti vállalatok mellett működő kutató munkahelyekre. Miben rejle­nek az üzemi kutatás gyenge pont­jai, s hogyan akarjuk azokat kikü­szöbölni? Vannak üzemeink, ame­lyek megértették, hogy a vállalat kutatás nélkül, jól működő központi laboratórium nélkül, fél üzemrész­legek nélkül nem fejlődhet sikere­sen. Vannak azonban üzemek, ame­lyek azt gondolják, hogy fejleszté­sükről valaki más fog gondoskodn . hogy úgyszólván mindent készen kapnak. A vállalatoknak számolniok kell azzal — és ezt szüntelenül hangsúlyozzuk —, hogy a meglevő termelőhelyeken és üzemekben a technológia megjavítását, a vállalati jellegű új termékek bevezetését nem oldhatják meg a kutató intézetek. Púčik 'elvtárs a továbbiakban a vegyipari beruházási építkezés prob­lémáiról beszélt. Rámutatott, hogy ma lényegében már kidolgozták va­lamennyi beruházási feladatot azon építkezések számára, amelyeket 1965­ig kell megkezdeni. Elmondhatjuk — hangsúlyozta — nagy mértékben sikerrel járt az a törekvésünk, hogy az 1961-es évet tervezésileg biztosítsuk, s hogy épí­tőiparunk, valamint gépiparunk tei­jes méretekben megindíthassa a munkát. Sajnos, nem ilyen .-i hely­zet azon építkezéseknél, amelyeket 1962-ben kell megkezdem. \ beru­házási építkezés tervének teljesítése igen aggasztó,, főként a központi építkezés szakaszán, ahol késedelem mutatkozik a legfontosabb építkezé­seknél. A vegyiparban számos további ne­hézségeink is vannak, amelyeket ki­keli küszöbölnünk. Beruházóink ed­digi munkamódszere nem jó, t'óként azért, mert a beruházási építkezést az építés megszervezésének jói elő­készített terve alapján kell megvaló­sítani. A beruházók eddigi munka­módszere azonban nem tanúskodik ennek az elvnek a betartásáról. Be­ruházóink — és ez erős vád a Vegy­ipari Minisztérium címére — mind­eddig nem tanulták meg, hogy a felépítés megszervezésének tervét alapvető dokumentumként használ­ják fel az építés tervezésénél épp­úgy. mint annak megvalósításánál. A harmadik ötéves terv előkészí­tésével egyidejűleg foglalkoztunk azon mérnökök, mesterek, munkások és gazdasági dolgozók szakmai elő­készítésével és kiképzésével is, akik­re a fő szerep hárul a harmadik öt­éves terv feladatainak teljesítésében, a vegyipar további műszaki fejlesz­tésében. Kiépítjük a vállalatokban a dolgozók nevelésének új szervezetét. Ugyanakkor tárgyalásokat folytatunk az Iskola- és Kulturálisügyi Minisz­tériummal, valamint az illetékes is­kolákkal s a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémiával, hogy megteremt­sék a feltételeket elegendő számú technikus, mérnök és tudományos dolgozó kiképzésére. Annak ellené­re, hogy az utóbbi években lényege­sen emelkedett a mérnökök és a technikusok száma, szakemberekben nagy hiány mutatkozik az alapvető vegyiparban. Emellett komoly az aránytalanság a vegyészek, gépipa­ri dolgozók, elektrotechnikusok s hegesztők létszáma és ' szükséglete között. A vegyipari dolgozók a vegyipar fejlesztésének a harmadik ötéves tervben kitűzött igényes feladatai teljesítése által járulnak hozzá a to­vábbi műszaki fejlődésért a terme­lőerők gyarapításáért, hazánkban a szocializmus győzelméért vívott harchoz. szervezetek brigádok megalakítására törekednek az egyes vállalatok kö­zött a kérdések komplex megoldása érdekében. Arra törekszünk — mondotta fel­szólalása végén Kuba elvtárs —, hogy a pártszervezetek ne csupán a gazdasági vezetőségtől vegyék a feladatokat, hanem ők maguk is sa­ját véleményt alkossanak a műszaki fejlesztés kérdéseiről, hogy tagjaik útján az eddiginél sokkal nagyobb befolyást gyakoroljanak valamennyi dolgozóra a műszaki fejlesztés meg­oldása terén. Josef Reitmajer elvtárs felszólalása A jövő év első három hónapjában a nehézgépipartól függ a fő tech­nológiai vegyipari berendezések gyártásának zökkenőmentes megkez­dése és e termelési ágazat páratlan ütemben való tartós növelésének biz­tosítása. A harmadik ötéves terv első változata szerint 1965-ben az 1960-as évhez viszonyítva 250 százalékkal, a második változat szerint 292 száza­lékkal, a felbontásnál 300 százalékkal s most már 350 százalékkal kell nö­Vineent Kralmlec elvtárs felszólalása A vegyipari beruházások nagy része Szlovákiában főként a nyugat­szlovákiai kerületben kerül megvaló­sításra. A vegyipari termelés ha­talmas támaszpontjai épülnek itt, így a Slovnaft Bratislavában, a Nitro­géngyár Salában, a Papírkombinát Stúrovon, megkezdődik a Duna mel­lett egy viszkóza műrostgyártó üzem építése, ezenkívül az eddigi üze­meket átalakítjuk és kompletten fel­szereljük. A naftavezeték nagy része is e kerület területén húzódik át. A kerületi pártbizottság — hang­súlyozta Krahulec elvtárs — figye­lemmel kíséri és biztosítja a beru­házási építkezés tervének teljesíté­sét ezeken az építkezéseken, meg­tárgyalja a helyzetet, aktívákat szervez és nemcsak a vegyipari vál­lalatok, hanem a többi vállalat dolgo­zóit is a beruházási építkezés és a vegyipari termelés feladatainak teljesítésére mozgósítja. A vegyipar már ma a népgazdaság egyik vezető ágazata kerületünkben. Az emli'ett építkezések befejezése után a vegy­ipar túlsúlyba kerül a kerületben. Az új üzemek megváltoztatják a kerület arculatát és életét s hozzá járulnak ahhoz, hogy magyar nem­zetiségű polgártársaink kapcsolata a szocialista köztársasághoz — közös hazánkhoz — még szorosabbá és szi­lárdabbá váljék. Az ipar átszervezése után kedve­zőbb feltételek alakulhattak volna ki a már meglévő vegyipari üzemek műszaki színvonalának gyorsabb eme­lésére is; Mindenütt, ahol az új irá­nyítási módszer előnyeit felhasznál­ták az igazgatási apparátus csök­kentésére, olyan osztályokat építhet­tek ki, amelyek a vállalatokban je­lentős mértékben döntenek a műsza­ki haladásról. Vállalataink ellátása és azon le­hetősége, hogy önállóan, saját ere­jükből valósítsák meg a fejlesztést ott, ahol nincs nagyméretű vagy bonyolult különleges berendezések és gépek gyártásáról szó, váljék termé­szetessé munkánkban. Vállalatunknak, a Dimitrov Vegy­ipari Üzemnek a harmadik ötéves tervben körülbelül kétmilliárd koro­nát kell beruháznia. Ha e nagyméretű beruházást a termelés egyidejű gyors fejlesztésével biztosítjuk, akkor a beruházási terv teljesítésének zökke­nőmenetesebbnek kell lennie a mániái, — hangsúlyozta felszólalása végén Krahulec elvtárs, majd a dolgozók szakképzettsége növelésének nagy jelentőségével foglalkozott. O. Beran elvtárs felszólalása Az építőiparnak két funkciója van a vegyiparral kapcsolatban: egyrészt a vegyipari termékek fo­gyasztója, másrészt a vegyipari építkezési beruházások szállítója. Az építőipar előtt a harmadik öt­éves tervben álló nagy feladatokat akkor teljesítjük, ha tokozott mér­tékben felhasználjuk az új építő­anyagokat, melyek lehetővé teszik a jobb konstruktív megoldást, az építkezések megjavítását, a szerelés meggyorsítását stb. Ezeket az új progresszív építőanyagokat számos termelő ágazat készíti az építőipar számára. Építkezéseink fontos szál­lítója már most s főként az lesz a következő években: a vegyipar. Vegyipari Minisztérium által megva­lósított intézkedések után a terv tel­jesítése a fontos építkezéseken lé­nyegesen megjavult. A kiválasztott központi építkezé­sen az évi feladatokat két hónap alatt 78,6 százalékra teljesítették, ami 2,5 százalékkal kevesebb a terv feltételezett egyenletes teljesítésé­nél. Ennek oka a tervezési felkészü­letlenség mellett az építkezési valla­iatok munkájában rejlik. Vállala­taink a központi építkezésekre nem összpontosítanak megfelelő számú dolgozót, s nem csoportosították át a szükséges gépeket. A fontos vegyipari építkezéseken lévő helyzet megtárgyalása utan a A vegyipari termékek közül leg- [ dolgozók szocialista kötélezettsége­inkább a plasztikus anyagok érdek- j } < et vállaltak az 1960. évi tervíelada­lik az építőipart. Ezekből az anya- ! tok túlszárnyalására és a oeruházási | gokból műszakilag és gazdaságilag építkezés teljesítésének megjavitá­! előnyös szerkezeteket lehet kifej­j leszteni, amelyek sok téren meg­j felelőbbek, mint a szokásos anya­i gok. A plasztikus anyagok már ma ; is az építészet iparosításának igen í előnyös anyagi alapját képezik. A plasztikus anyagok és a szin­| tetikus kaucsukfélék termelésénél és alkalmazásánál egyaránt a tö­meges felhasználásnak csupán a František Kuba elvtárs felszólalása A politikai iroda a vegyipar fel­adatairól tárgýalva hangsúlyozta, hogy vegyiparunk tervszerű fejlesz­tésének súlypontja a jelenlegi sza­kaszban mindenekelőtt a műszaki fejlesztésben, a beruházási építkezés kezdetén tartunk. Ennek több oka ! óríás i feladatainak teljesítésében, a van. Eddig nincs biztosítva ezen ! 1;áderű k kiképzésében és helyes el­vekednie az 1960-as évvel szemben. A vegyipari berendezéseknek ter­vezett termelése a gyors növekedés ellenére sem képes fedezni az 1963­ig előirányzott szükségleteket. Kell, hogy a termelést 1963-ig a vegyipari berendezések tervbizottságával kar­öltve az 1961-1963 közötti években további 500—550 millió koronával növeljük. Ezenkívül az építkezés ha­sonló nehéz feladata áll előttünk: a szennyvizek tisztító berendezésé­nek építése. Ezek nagyrészt decent­ralizált építkezések, és szintén gép­szállítmányokra van szükségük a vegyipari berendezések szakaszáról, miáltal e berendezések szükséglete további 100-150 millió koronával bővül. A helyzet tehát megköveteli, hogy a harmadik ötéves tervben megteremtsük a vegyipari berende­zések termelésének további — az irányelvekkel szemben nagyobb ará­nyú — növelésének feltételeit az 1963-as évig. A vegvipat- felépítése során emel­lett nem csupán vegyipari berende­zésekről van szó. Minden egyes új vegyipari üzem, minden átalakítás követelményei számos termelési ága­zatunkra vonatkoznak, gyakorlatilag kihatnak az egész gépipar összeté­telére. Elmondhatjuk, hogy az arányt körülbelül 40 százalékban a vegyipa­ri termékek képezik, amelyek nélkül természiítesen egyáltalán nem lehet a vegyipari technológiát üzemeltetni. A Központi Bizottság és a kormány határozata alapján a vegyipari be­rendezések gyártásának növelése ér­dekében új termelőhelyek épülnek a gépiparban, amelyeknek felépítése biztosítva van. A vegyipari beren­dezések terén azonban igen komoly a helyzet a terv teljesítésében. Ez főként a Hradec Králove-i Győzelmes Február Üzemre vonatkozik. A vegy­ipari berendezések termelésének fo­kozása gyakorlatilag két alapvető termelési gazdasági egységben való­sul meg. mégpedig a Győzelmes Feb­ruár Üzemben és a Královo-Pole-i gépgyárban. Hradec Králove-ben kell biztosítani a vegyipari berendezések termelésének 223 százalékos növelé­sét, a Královo Pole-i gépgyárban pe­dig 196 százalékos növelésüket. Ter­mészetes, hogy a termelés ilyen ará­nyú fokozása nem csekély problémá­kat okoz a szükséges anyagok termelésének műszaki előkészítése, valamint a megfelelő termelőhelyek biztosítása terén. Reitmajer elvtárs ezután részle­tesen foglalkozott az anyagmegtaka­rítás' kérdéseivel, amelyek igen fon­tosak főként a vegyipari berendezé­seknél, amelyek a hengerelt anyag legnagyobb mennyiségét igényelik. A jövő év kezdetén a legkomolyabb problémának az ezen anyagokkal va­ló ellátást jelölte meg, mert a vegy­ipari berendezések gyártása szem­pontjából döntő fontosságúak. Ján Pilier elvtárs felszólalása A vegyipar feladatainak teljesíté­sében a harmadik ötéves terv folya­mán jelentős mértékben vesznek részt a kelet-csehországi kerület üzemei. Nézetünk szerint kerüle­tünkben az 1961-es év feladatai a vegyipari termelésben biztosítva vannak. Nem mondhatjuk ezt el az egész ötéves tervről. A kerületben például nagy nehézségeket okoz a vegyipar hosszútartamú fejlesztésének bizony­talansága, s egyes esetekben a vegy­ipar fejlesztése fő irányainak el nem döntése a Vegyipari Minisztérium és más központi helyek részéről. Ennek következtében a kerület sem irányít­hatja helyesen tevékenységét. A kerületben a vegyipar fejlesz­tésének fő problémája, - hangsú­lyozta Kuba elvtárs - a keletcseh­országi vegyipari üzemek petroké­miára való átalakításának még el nem döntött kérdése. Mindeddig nem ismeretes e kérdéssel kapcsolatban sem a Vegyipari Minisztérium, sem á többi szerv -végleges álláspontja. Kuba elvtárs ezután rámutatott, hogy a kerületben még számos olyan prob­léma van, amelyet nem oldanak meg eléggé rugalmasan és gyorsan. A vegyipar gumiipari ágazatában a célszerű szakosítás emelné .a mun­katermelékenységet, csökkentené a termelési önköltséget és kedvezően befolyásolná az előállított termékek minőségét is. A minisztérium tevékenységében bizonyos habozás mutatkozik, ami a gyakorlatban helytelen óvatosság­ként nyilvánul meg a legfontosabb problémák megtárgyalásánál. A mi­nisztériumban dolgozó elvtársaknak nem volna szabad figyelmen kívül hagyniok azokat az észrevételeket, melyek szerint az átszervezés és a főosztályok megszüntetése után a minisztérium egyes alakulatai nem tájékoztatják kölcsönösen egymást. A harmadik ötéves terv feladatai­nak teljesítésében kerületünk gép­ipari és vegyipari üzemeiben egy­aránt döntő tényező lesz a műszaki fejlődés. Ezért e kérdésnek kerületi bizottságunk nagy figyelmet szentel. Tudatában vagyunk annak, hogy a műszaki fejlesztés kulcsfontosságú a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából és ezért gondoskodunk arról, hogy pártszer­vezeteink, szakszervezeteink és va­lamennyi dolgozónk elsősorban erre a kérdésre fordítanak figyelmet. Egyes pártszervezetek kezdeménye­zésére komplex brigádok létesülnek, amelyek üzemeinkben jelentős mér­tékben kiveszik részüket a műszaki p :röbl.émák megoldásában. A párt­anyagok elegendő mennyiségű ter­melése a szükséges fajtákban és a megfelelő áron. Ennek ellenére azonban már most lényeges hala­dás mutatkozik a plasztikus anya­gok alkalmazása terén. A plasztikus anyagok felhasználá­sa természetesen nagy igényeket tá­maszt az építészekkel szemben is. Meg kell tanulnunk azt, hogy cél­szerűen javasoljunk új szerkezete­ket, elsajátítsuk az új anyagok meg­munkálásának és szerelésének tech­nológiáját és ehhez kádereket kell kiképeznünk, akik ismerik a plasz­tikus anyagok sajátosságait, és elsa­játítják az új munkamódszereket. Igaz, hogy a vegyipari termékek elegendő mennyisége és választékul: kibővítése nagy mértékben függ az Építésügyi Minisztériumtól és az építkezési vállalatoktól is. Jelenleg olyan vegyipari üzemek nagyarányú építése folyik, mint a Kaucsuk, ki­bővítjük a Sztálin Üzemeket, a Slov­naftot, a šalai Nitrogéngyárat és más üzemeket, közöttük plasztikus anya­gokat gyártó üzemeket is. Számos építkezés késedelmeske­dik — folytatta Beran elvtárs. Az Építésügyi Minisztérium, valamint a osztásában rejlik. E központi felada­tok sikeres teljesítése főként a be­ruházási építkezés terén valamennyi érdekelt munkahely legszorosabb s valóban elvtársi együttműködését tételezi fel. Az eddigi helyzet olyan, hogy ez az együttműködés egyáltalán nem példás sőt elmondhatjuk, hogy egyes esetekben mindkét lábára sántít. Még mindig túl sok energia, pazarló­dik el annak bizdhygatására, hogy a feladatot nem lehet teljesíteni, hogy a késésben a másik fél a bűnös, stb. Sok értékes idő elvész külön­féle értekezletek megszervezésével, amelyek a feladatok folyamatos és következetes teljesítése esetén tel­jesen feleslegesek volnának. Egyes vezető gazdasági dolgozók kisajátítják maguknak azt a jogot, hogy pillanatnyi döntéssel elutasít­sák az egyik vagy másik — gyakran kulcsfontosságú feladat vállalását anélkül, hogy e feladat megvalósí­tásának tényleges lehetőségét meg­vizsgálnák ott, ahol annak teljesí­tése végeredményben eldől. El kell azt is ismernünk — mon­dotta Jan Pilier elvtárs felszólalása további részében —, hogy néha az illetékes ágazatok között szinte meg­hatóan egységes vélemény alakul ki. Ez olyan esetekben fordul elő, ami­kor az építkezés során egyidejűleg több ágazat által okozott nehézsége­ket egyhangúlag a tervezés és a pénzellátás módszerében lévő fogya­tékosságokra hárítják. Pedig éppen az új módszer teremtette meg az egyik feltételt ahhoz, hogy az utóbbi időben sokkal jobban teljesíthettük feladatainkat népgazdaságunk vala­mennyi szakaszán. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nincsenek olyan területk, ahol egyes kérdések még megoldatlanok. De a legtökéletesebb módszer sem biztosítja a terv tel­jesítését önmagában, ha nem tudjuk alátámasztani valamennyi ágazat és alárendelt vállalat legszorosabb elv­társi együttműködésével, ha nem tudjuk kibontakoztatni a dolgozók széleskörű részvételét a tartalékok feltárásában és mozgósításában. Ezzel kapcsolatban Pillér elvtárs rámutatott, hogy a valóban elvtársi együttműködés és a feladatok pártos teljesítése terén nemcsak a minisz­tériumokban és a központi hivatalok­ban mutatkoznak központi fogyaté­kosságok, hanem néha a vállalatok­ban is. A munkabiztonság egyes kér­déseivel foglalkozva hangsúlyozta, hogy a munkabiztonsági előírások be nem tartását vagy lebecsülését min­den egyes felelős funkcionárius és gazdasági vezető egyik legkomolyabb vétkének kell tekinteni. Bírálta azt is, hogy e kérdésnek a pártszerve­zetek sem szentelnek kellő figyel­met. ÜJ SZÓ 4 * 196 0- december 14.

Next

/
Thumbnails
Contents