Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-13 / 345. szám, kedd

A dolgozók széleskörű részvételével megszilárdítjuk o szociolista törvényességet (Folytatás a 4. oldalról) Szocialista államiságra nevelésünk eredményeképpen egyre kevesebb az ilyen jelenség, egyre erősödik a dolgozók szocialista öntudata. Ám a régi világ bajairól és anyajegyéről, rendszerünk lényegétől idegen jelenségekről van sző. Ezért nem hallgathatjuk el a hanyagságot a munkában, az indokolatlan munkamulasztást, a munkaérdemek nélküli egyéni haszonlesési törekvést. Még mindig akadnak egyének, akik a köz rovására akarnak meggazdagodni, üzérkednek, visszaélnek a szociális biztosítás előnyeivel, meglopják és megkárosítják a szocialista tulajdont. A múlt csökevénye az is, ha a vállalatok szűk érdekeit, vagy a helyi érdekeket, gyakran az állami, a társadalmi érdek elé helyezik. Ez például a gazdasági szerződésekből eredő kötelezettségek be nem tartásában nyilvánul meg, aminek az az oka, hogy a tervet a választéktól függetlenül s néha a termékek minőségének rovására, fölösleges kooperációk keretében, drágább anyag felhasználásával igyekeznek teljesíteni azzal a céllal, hogy növeljék a termelés bruttó értékét és ezzel megkönnyítsék a terv teljesítését, vagy más módon jogtalanul prémiumokhoz jussanak. A mélyreható szocialista átalakulások következtében falvaink élete is megváltozott és tovább változik. It a legintenzívebb a múlt csökevényei elleni harc, mivel a magántulajdonon alapuló kisüzemi termelés következményeit kell leküzdeni. A közös szövetkezeti gazdálkodás már teljes fölényben van falvainkon. A szövetkezeti parasztok kölcsönös segítségének és elvtársi együttműködésének viszonya győzelmesen utat tör. A munkalelkesedés fokozódása, a szövetkezet ügyeihez, a szövetkezeti tulajdonhoz való aktív viszony kezdi jellemezni falvaink életét. Ám még nem küszöböltük ki az egyéni kisüzemi termelés örökségét. Ez gyakran a közös gazdálkodással szembeni közömbösségben, fegyelmezetlenségben, rossz munkaerkölcsben és a szövetkezet rovására történő meggazdagodásban nyilvánul meg. De nemcsak egyéni magatartásról van szó. Gyakran látjuk, hogy a szövetkezet érdekeit az egész társadalom érdekei fölé helyezik, módokat keresnek az egész állam „becsapására". A szövetkezetesek körében kifejtett nevelő hatással erősítenünk kell azt a tudatot, hogy felelősek a termelési feladatok teljesítéséért és az állami terv alapján kötött felvásárlási szerződések betartásáért, s szembe kell helyezkednünk azokkal az irányzatokkal, amelyek az államot és a társadalmat mellőzve a szövetkezet egyoldalú és jogtalan hasznát nézik. A munkabiztonság terén megnyilvánuló komoly állapot ellentmond szocialista társadalmunk jellegének, mivel, társadalmunk figyelmének és gondoskodásának központjában a dolgozó ember áll. Az elmúlt években nagyon sokat tettünk az emberről és egészségéről való gondoskodás terén. Díjtalan egészségügyi szolgálatunk a gyakorlatban minden emberről gondoskodik. Nagy sikereket értünk el a gümőkőr és más fertőző betegségek elleni küzdelemben. Erőt és eszközt nem kímélve védjük gyermekeink életét és egészségét. Annál égetőbben szükséges, hogy elszántan küzdjünk a munkabalesetek ellen. Az utóbbi időben sok áldozatot követelő, több nagy szerencsétlenség történt. Összegezve nem kevésbé megrendítők a közúti forgalmi balesetek. Nem lehet a motoros járművek növekvő számával mentegetni a közúti forgalmi balesetek növekvő számát. Éppen azért, mert egyre több a motoros jármű, az iqénvek -is naqvnbbak a járművezetőkkel és az útiforgalom többi részvevőivel és nevelésükkel szemben. Novotný elvtárs az országos pártkonferencián rámutatott a munkabiztonság komoly problémájára és nemrégen a járási pártbizottságok vezető titkárainak és a járási nemzeti bizottságok elnökeinek értekezletén újra figyelmeztetett. Nem marad más hátra, mint a lehető legszigorúbb intézkedéseket foganatosítani gazdaságunk összes felelős dolgozóival szemben, akik nem teljesítik kötelességeiket, a munkabiztonság megteremtésében. A szocialista társadalomnak árt az, aki vét a munkabiztonság, az emberek és salát biztonsága ellen, s eszerint kell vele elbánni. I A szigorú adminisztratív intézkedések és a legszigorúbb közlekedési eljárások sem segítenének önmagukban, ha nem fejtenénk ez irányban ki széleskörű nevelő munkát. A pártszervezetek és vezetésükkel, a szakszervezetek és nemzeti bizottságok következetesen küzdjenek a munkabiztonságért, alakítsanak ki olvan légkört, amelyben a munka és a közlekedés biztonsáqának garantálásával a dolgozók egészségével szemben tanúsított leokisebb hanyagságot is szigorúan elítélik. Fontos, hogy mélyebben elemezzük a termelési feladatokkal szemben sok helyen még megnyilvánuló helytelen viszonyt. Arra gondolok, hogy sok gazdasági tényező, gyakran pártszerv is, egyoldalúan nézi a termelési feladatokat, melyeknek teljesítését qvakran úqy biztosltiák, hogy egyátalán nincsenek tekintettel az emberekre.. Az Irányítás és a munkaszervezés foqvatékossáqait rohammunkával akarják helyrehozni, megzavarják a munkaritmust, ami végül is a biztonsági előlrí--k megszegéséhez vezet és trp-.iVns következményekkel jár. Persze nem lehet egyszeriben véget vetni ennek az állapotnak. Ám következetesen fel kell tárnunk okát és még erőteljesebben ki kell küszöbölni őket. Minden feladatnál elsősorban az embert kell látni. így megakadályozzuk az emberek, egészségük kárvallását és a feladatot' is sokkal könnyebben teljesítjük. A közeljövőben a munkabiztonságra vonatkozó új törvényes intézkedésről foaűnk tárgyalni. Megtárgyalásuk legyen alap a párt és szakszervezetek ez . irányú kitartó és következetes nevelőmunkájához. A család és a gyermeknevelés kérdései A szocialista társadalom nem bontakozhat ki teljes mértékben, ha a szocialista elvek nem hatják át egészen az emberek egyéni életét és kapcsolatait. Figyelmet érdemelnek a család és a gyermeknevelés kérdései. A szocialista társadalom minden feltételt megteremt, hogy a család betölthesse társadalmi küldetését, szerepét a társadalom fejlődésében, főként a gyermekek nevelésében. A szocializmus megszabadította a munkáscsaládokat a nyomortól, a kilátástalan létfenntartási gondoktól, lehetővé tette a nők egyenjogú helyzetét a családban és a társadalomban, segít a gyermekek nevelésében és az általános gyermekgondozásban. Az életszínvonal emelésének egyik fő iránya ma, különös figyelem a gyermekes családok helyzetére. Ez jelenti azokat az alapokat, amelyeken a család egészségesen, szocialista irányban fejlődhet. Ha azt akarjuk, hogy nagy gondoskodásunk a családról és a gyermekek egészséges nevelésről teljes mértékben érvényesüljön, akkor természetesen nem kerülhetjük meg azokat az eseteket, amelyekben rendezetlen viszonyok uralkodnak egyes családokban, ami nagyon kedvezőtlenül hat a gyermekek fejlődésére. A család és a családi kapcsolatok kérdéseit az eddiginél sokkal mélyebben kell elemeznünk, egész társadalmunk figyelmének központjába kell állítanunk őket. Nem becsüljük le azt a tényt, hogy néha anyagi hiányosságok is hozzájárulnak egyes házasságok felbomlásához, vagy családok viszálykodásához. A fiatal házaspároknál például a lakáskérdés a bökkenő. Tudunk róla, s további lépéseket tettünk és teszünk a jövőben is a családok anyagi ellátásának további javításáért. Természetesen ez önmagában még nem oldja meg a problémát. A válások igen nagy számának gyökere a fiatalok nevelésének fogyatékosságaiban keresendő. Ezzel tisztában kell lennünk és nevelömunkánknak sokkal céltudatosabban kell irányulnia ezekre a kérdésekre, hogy a fiatalok megértsék a család jelentőségét, felelősséget érezzenek gyermekeik neveléséért. Egyszerűen arról van szó, hogy egyre inkább a kommunista erkölcsi elvek győzzenek e téren. Állandó figyelmet kell szentelnünk ifjú nemzedékünk általános fejlődésének, erkölcsi és politikai arcéle és általános életmódja kialakulásának. Ezt nem azért hangoztatjuk, mintha csak egy kissé is helyeselni akarnánk egyes rágalmazóknak, akik szándékosan befeketítik ifjú nemzedékünket. Nem, ifjúságunk alapjában véve egészséges. A párt nem egy alkalommal nagyra értékelte az ifjúság részvételét a szocialista társadalom építésében és méltán hangoztatta szilárd meggyőződését, hogy jő kezekben van hazánk jövője. A fiatalok kitartásának, munkahősiességének. a párt és a szocialista köztársaság iránti határtalan szeretetének sok ezer tanújele adja nekünk ezt a biztos tudatot. Annál inkább fontos számunkra, hogy egyetlen fiatal se vesszen el a kommunista társadalom számára. Ez irányban általában eredményes a munkánk. Többek között az ifjúság bűnözésének csökkenése is ezt bizonyltja: a háború előtti idővel szemben nem egészen a felére csökkent. Ez bizonyára jó fejlődés, de nem lehetünk elégedettek vele. Egész társadalmunknak, az iskolának, az ifjúsági szövetségnek, de elsősorban a családnak rendszeresen arra kell törekednie, hogy teljesen megszűnjék az ifjúság bűnözése, megszűnjenek azok az ártalmas befolvások, amelyek eqyes fiatalokat erkölcsileg meqrontanak. A társadalmunkban végbement szocialista átalakulások iótékony hatásáról és a párt nevelömunkájának hatékonvsáoáről ad képet a bűnözés általános csökkenése is hazánkban. Noha a burzsoá köztársásághoz viszonyítva megváltozott a bűntettek iellege és oka. nem árt. ha összehasonlítunk néhánv számadatot. A számadatok arról tanúskodnak, hogv tavalv az elitéltek száma az 1934. évinek 35 százalékára, tehát körülbelül egvharmadára csökkent fa lakossáa számának arányában számítva). Az államellenes bűntettek számában is nagy csökkenés mutatkozik. Noha a bűnözés állandó csökkenése a szocialista társadalomban törvényszerű ielenséo. az a feladatunk, hogy általánosan biztosítsuk ezt a folvamatot. Ennek eqvik fő módja a társadalom, a dolgozó nép és szervezetei szerepének megerősítése a társadalomellenes viselkedéssel szembeni küzdelemben. Egyre fontosabb a jogi előírások megszegését és a bűntetteket előidéző okok feltárása és kiküszöbölése. A szocialista elvek behatolása a társadalmi élet valamennyi terére a fő tényező azoknak a jelenségeknek megszüntetésében és meggátlásában, amelyek idegenek a szocializmustól és ártanak nekünk előre vezető utunkon. Társadalmunk fejlődésének mai szakaszában az ideológiai terület, az emberek gondolatvilágának területe az új és a régi küzdelmének fontos színterévé válik. A párt egész nevelőmunkája arra irányul. hogy jó munkaviszonyra nevelje az embereket. Az új ember, csak a társadalom javára végzett munka folyamatában, a szocialista építésért folytatott küzdelemben nevelhető ki. Ez a párt nevelőmunkájának fő irányvonala. A további fejlődés során, amikor a munka általánosan elsőrendű létszükségletté válik, a termelőerők olyan fellendülését és a társadalmi gazdagság olyan gyarapodását akarjuk elérni, hoqy kielégíthessük a társadalom és minden egyes tagja általános fejlődésének növekvő szükségleteit. Dolgozóink naoy többsége ma már tudia. hoqy a társadalom iránti kötelességek teliesltése a legfőbb erkölcsi kötelezettséq. és ezért igyekeznek vállalásukon felül adni a társadalomnak. Utaltam már a szocialista munkabriaádok mozaa'mS-a melynek tevékenységében ki kell emelni méq egy új vonást: a társadalmi kötelességek betartásával párhuzamosan a szocialista erkölcs érvényesüléséért ls aktívan küzdenek, és az sem kerüli el a figyelmüket, ha ezt mások megszegik. Ez a követelmény minden polgártársunkra vonatkozik. Minden szocialista embernek felelősséget kell éreznie a többiek viselkedéséért, azért, ami körülötte történik. Hisz az ember apróbb, idejében meg nem gátolt kihágások után vetemedik bűnözésre. Minél mélyebbre alapozzuk harcunkat az új szocialista emberért, és minél jobban bevonjuk a lakosság tömegeit, annál hatékonyabb lesz. Elsősorban erre a feladatra gondolunk, amikor a dolgozók részvételének fokozásáról beszélünk a szocialista törvényesség szilárdításában. Ennek megvalósítása az állam és gazdasági szervek munkája és a társadalmi szervezetek tevékenysége nevelő részének lényeges megerősítését és törekvésük szorosabb kölcsönös egybefűzését jelenti. Annak, hogy fokozódik a dolgozók részvétele a szocialista törvényesség szilárdításában, az állami szervek funkcionáriusai és munkatársai társadalmi felelősségének nagyobbodásában és a tevékenységük fölött gyakorolt hatékony népi ellenőrzésben kell megnyilvánulnia. Abban kell megnyilvánulnia, hogy a dolgozók még nagyobb aktivitással és szélesebb körben kapcsolódnak be különféle szervekbe, melyeknek feladata gondoskodás a szocialista rend és a szocialista együttélés szabályainak betartásáról. Ezzel kapcsolatban a közbiztonsági segédőrségeket is megemlíthetnénk, melyek jelentős segítséget nyújtanak a biztonság garantálásában és szélesebbkörű küldetést tölthetnek be a közéletben. Éppen ezért a pártszervezetek többet törődhetnének a közbiztonsági segédőrségek kérdéseivel és nagyob hatással lehetnének munkájukra. Társadalmunk fejlődésében új formák fognak születni, új társadalmi szervek létesülnek, melyekben érvényesülni fog a kollektívák erkölcsi ereje és gondoskodása az emberek neveléséről. E folyamatban különösen jelentős szerep jut a nemzeti bizottságoknak, ahol érvényesül és egyre elmélyül a nép részvétele a gazdasági és kulturális szervező munkában. A párt arra készteti a nemzeti bizottságokat, hogy kapcsolják össze irányító, szervező munkájukat nevelőküldetésükkel és azzal a meggyőződéssel, hogy ez legyen fő munkamódszerük. A nemzeti • bizottságok számos szervet és polgári aktívát létesítettek vagy létesítenek, melyeknek sajátos feladata a szocialista tulajdon, a szocialista társadalmi rend, a szocialista együttélési szabályok védelme és szilárdítása, törődés az ifjúság nevelésével stb. Ezt a tevékenységet is maximálisan ki kell bontakoztatni és be kell vonni a társadalmunk új erkölcsi tulajdonságainak szilárdításáért kifejtett általános törekvésbe. Sok dolgozó igazi államférfiúi körültekintéssel kezeli gazdasági és kulturális fejlődésünk szükségleteit. A lakosság részéről gyakorolt széleskörű ellenőrzés már ma fontos tényező pártunk politikájának következetes biztosításában. A nemzeti bizottságok és társadalmi szervezetek funkcionáriusainak és aktivistáinak, a népbíráknak és további elvtársaknak százezrei önfeláldozóan részt vesznek a közéletben. Ezek az emberek üzemben, vagy a földeken végzett munkájuk után szabad idejük nagy részét a közmunkának szentelik. Ezek az elvtársak az eddiginél több társadalmi elismerést és tiszteletet érdemelnek munkájukért. A szocialista törvényesség minden dolgozó ügye Szocialista jogunk egyre jelentősebb küldetést \ tölt be az új, következetesen szocialista emberi kapcsolatok kialakításában, a burzsoá erkölcstelenségek elleni küzdelemben. A szocialista jog kialakulásában és megvalósulásában is rendszeresen érvényesül pártunk vezető szerepe és növekszik a dolgozók, képviselő testületeik és társadalmi szervezetek szerepe. Szocialista jogrendünk fejlesztésében és tökéletesítésében egész társadalmunk fejlesztésének fontos szerves részét látjuk. Jogunk a dolgozók társadalmi élete és szocialista nevelése megszervezésének fontos eszköze annak érdekében, hogy önkéntesen és öntudatosan teljesítsék a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait. Ugyanakkor még mindig fontos eszköz a szocialista társadalom építésének védelmére az osztályellenség ármánykodásaival szemben. Természetesen nem tartjuk a jogot orvosságnak valamennyi probléma megoldására. Tudjuk, hogy nem pótolhatja az állami szervek és társadalmi szervezetek nagyszabású és sokoldalú politikai, szervező- és nevelőmunkáját. Természetesen a szocialista jog nagy segítséget nyújt e tevékenységben. Ezért a párt társadalmi irányításában, a lakosság és a szervezetek kölcsönös viszonyában nagy súlyt helyez a szocialista törvényesség szigorú és rendületlen betartására, és szocialista demokráciánk elmélyülésének elválaszthatatlan szerves részét látja a szocialista törvényesség megszilárdításában. A szocialista demokrácia azt is jelenti, hogy a szocialista törvényesség azzal, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben aktívan részt vesznek a jogi előírások megszerkesztésében, valamint azzal, hogy közvetlenül vagy választott képviselők útján biztosítják a törvények végrehajtását a nemzeti bizottságokban, a bíróságokon, más állami szervekben és társadalmi szervezetekben, egyre inkább a dolgozók ügyévé válik. Mindez törvényszerűen jogrendünk belső átalakulásához, magának a társadalomnak fokozott nevelő és erkölcsi hatásához vezet. Ezzel függ össze az a tény, hogy szocialista jogrendünkben egyre jobban előtérbe lép annak nevelő hatása, az állami kényszer eszközeit egyre kevésbé alkalmazzuk, csupán akkor, ha a társadalom nevelő hatása hatástalan marad. A társadalomnak a jogrend és a szocialista együttélés szabályai betartására gyakorolt fokozott erkölcsi ereje egyre erőteljesebben nyilvánul meg. Nem csupán a bűnözések számának nagyarányú csökkenésére gondolok, hanem arra is, hogy csökken a lakosok és a szervezetek közötti peres ügyek száma. A lakosok kölcsönös peres ügyeiket, amennyiben azok egyáltalán előfordulnak, egyre inkább elvtársi megegyezés alapján rendezik s ezáltal lényegesen csökken bírósáqaink polgárjogi ügyintézése. Hasonlóképpen a szakszervezeti szervek aktív közreműködésével közvetlenül az üzemekben oldódik meg sok olyan munkaviszály, amelyeket azelőtt a bíróságok oldottak meg. Szeretnék rámutatni néhány tényre: Például 1932-ben a járási és kerületi bíróságok összesen 1 170 629 polgárjogi peres ügyet tárgyaltak, 1959-ben — beleszámítva a válásokat is — összesen 144 640-et, tehát az 1932. évi polgárjogi pereknek csupán körülbelül 12 százalékát. A vásárlás címén keletkező perek száma 1956-ban összesen még 17 194 volt. Az idei év első felében már csak 2941. A kölcsönzésből és a hitelnyújtásból eredő perek száma 1956-ban 8049 volt, az idei év első felében csak 1726. A munkaperek száma 1958-ban és 1959-ben 26 %-al csökkent. Jóllehet a mai adatokat nem lehet egészen összehasonlítani a burzsoá köztársaság adataival, igen szemléletesen tanúskodnak a lakosság és a szervezetek közötti perek számának eqvre naqvobbmérvű csökenéséről. Ebből következik, hogy e kérdések megoldásában eavre kevésbé kell jogi szabályokat alkalmazni. A szocialista törvényesség érvényesítése nem csupán a bírösáqok jogkörébe tartozik, hanem más állami szervek, elsősorban a nemzeti bizottsáook jonkörébe is. Gazdasági-szervező és kulturális-nevelő tevékenységük elmélyülésével függ össze, hogy a szocialista törvényesséq érvényesítésénél már ma a legnagyobb mértékben alkalmazzák a megayőzés módszereit és nem élnek az állami kénvszer eszközeivel. A nevelő hatás és a megnyőzés lelentős mértékben érvényesül az ilgyészsén és a biztonsági szervek tevékenységében is. Mindebben már ma megnyilvánulnak a jövő fejlődés csírái, amely fejlődés a jogrenddel szabályozott társadalmi viszonyok területének fokozatos korlátozása és magának a jogrendnek az önigazqatás szabályaira való fokozatos átalakulása felé irányul. E szabályok betartásáról egyre nagyobb mértékben gondoskodnak majd maguk a dolgozók és szervezeteik. Méltán mondhatjuk, hogy a szocialista államból a kommunista önkormányzatba való fejlődéssel párhuzamosan halad majd a fejlődés a jogrendtől az emberek közötti kapcsolatok társadalmi szabályozása felé. Amikor a jövő fejlődés e jellegzetes irányzatáról beszélünk, a legkisebb mértékben sem tételezzük fel azt a lehetőséget, hogy bármiképpen is meggyengüljön a szocialista állam és a szocialista jogrend. E kérdéshez elfoglalt álláspontunknak semmi köze sincs a revizionisták el- ' képzeléseihez, akik az állam elhalásának kérdését a burzsoá állammal kapcsolják egybe, melyben szerintük megnyilvánul az elhalás irányzata. A revizionisták ezen régi, de ugyanakkor új csalásának célja az, hogy indokolja a burzsoá állam létét és elleplezze a kapitalizmusban fennálló mély osztályellentéteket. „Az állam elhalásának kérdése, ha azt dialektikusan értelmezzük — mondotta Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán — a szocialista államiságnak kommunista önkormányzattá való fejlődésének kérdését jelenti." Ez azt jelenti, hogy megerősitjük a szocialista államiságot, amit kifejez alkotmányunk is és fejlesztjük szocialista jogrendünket, amely az állammal a felépítmény részeként függ össze. Ezért tartjuk elsőrendű feladatunknak szocialista államunk megszilárdítását, a szocialista demokrácia sokoldalú fejlesztését és elmélyítését, s a lakosság egyre szélesebb rétegeinek bekapcsolását a társadalmi ügyek igazgatásába, a jogrend tökéletesítését és a szocialista törvényesség megszilárdítását. Éppen a szocialista törvényesség megerősítésében, vagyis a szocialista állam jellegének szüntelen elmélyítésében látjuk a kommunista önkormányzathoz vezető társadalmi folyamat egyedül helyes és lehetséges kiindulópontját. Ezzel összhangban áll az az irányzat, hogy ahol célszerű, az állami szervek egyes feladatait fokozatosan a társadalmi szervezetek, elsősorban a szakszervezetek vegyék át. Ugyanakkor szükséges, hogy maguk az állami szervek egyre inkább a dolgozók szervezeteinek jellegét öltsék, s a dolgozók mint választott képviselők, a bizottságok tagjai, aktivisták stb. vegyenek részt a társadalom és az állam igazgatásában, vagyis mint Lenin mondotta, alkalmaztatásuk mellett díjtalanul elvégezzék állami kötelességeiket. Enyhén szólva rövidlátásra vallana, ha valaki az állami szerveket és a társadalmi szervezeteket demokráciánk két ellentétes pólusának tekintené. A szocialista demokráciában nemcsak társadalmi szervezetek vannak, hanem állami szervek is, amelyek anélkül, hogy elvesztenék az állami szerv pozícióját és jogkörét, egyre nagyobb mértékben a dolgozók szervezeteivé válnak. Ezt a folyamatot minden erőnkből elmélyíteni és fejleszteni fogjuk. Ezért például alkotmányunkban a helyi népblróságokat közvetlenül betagoltuk bíróságunk rendszerébe. Ezáltal megadjuk nekik az állami szerv teljes tekintélyét és semmiképp sem gyengltjük, hanem ellenkezőleg, megerősítjük társadalmi tevékenységüket, melynek megtestesítői a nép által választott, tisztségüket ingyenesen ellátó bírák lesznek. ' A dolgozók állandó fokozott részvétele az állam igazgatásában, beleértve a szocialista törvényesség gyakorlását is, megköveteli, hogy szüntelenül növeljük dolgozóink jogi ismereteit. Vegyük tekintetbe, hogy már ma a lakosság százezrei működnek népi birákként. Fokozatosan a lakosok további tízezreit kapcsoljuk be a helyi népbíróságok bíráinak tisztségébe stb. A társadalom a jogrend ismerete terén egyre nagyobb igényeket támaszt ezen elvtársakkal szemben. A párt köztársaságunk új, szocialista jogrendjének kialakításánál mindig gondoskodott arról, hogy a jogi előírások hozzáférhetők legyenek a dolgozók számára, hogy jogrendünk — amint azt szocialista társadalmunk fejlődése lehetővé tette — egyre egyszerűbb és érthetőbb legyen. Ennek érdekében már sok minden megvalósult. Számos régi bonyolult előírást megszüntettünk, s ha kellett, újakkal, egyszerűbbekkel és érthetőbbekkel helyettesítettünk. Az új jogi előírásokat egyre következetésebben dolgozzák fel úgy, hogy azokat minden egyes polgár teljesen megérthesse. Szocialista demokráciánk fejlődése természetesen megköveteli, hogy tovább haladjunk előre jogrendünk demokratizálásának útján. Az egyszerűserien és érthetőségen természetesen nemcsak az egyes jogi előírások egyszerűségét, azok érthető kifejezését, értjük, hanem elsősorban az egész államrendszer egyszerűségét, a végrehajtő rendeletek, hirdetmények, irányelvek, utasítások, tájékoztatások stb. egyszerűsítését és számának csökkentését is. E kérdésben a párt vezetésével kiigazítási intézkedések történtek. A meg nem felelő és elavult jogi előírásokat megszüntettük s számos ágazat jogi rendezése lényegesen egyszerűbbé vált. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy a törvények tartalmazzák mindazt, ami lényeges, és hogy erősen korlátozódjék az olyan végrehajtó előírások kiadása, amelyeknek semmi esetre sem szabad elfojtaniok a helyi szervek, azok funkcionáriusai és a lakosság kezdeményezését a törvény megvalósításában. (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1960. deeember 10.