Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-13 / 345. szám, kedd

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA a szocialista törvényesség további megszilárdításáról és az igazságszolgáltatás népi jellegének megerősítéséről i. A fejlett szocialista társadalom további fejlődése és a kommunizmusba való (okozatos átmenet anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése megköveteli, hogy a szocialista átalakulást teljessé tegyük az emberek tudatában és életmódjában is. Mind nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az egész társadalomnak és egyes tagjainak életét'következetesen a szocialista elvek határozzák meg. Államunk a dolgozók szocialista rendjeként szilárdult meg, élén a munkásosztállyal; a dolgozók egyre tevékenyebben vesznek részt a társadalom életének igazgatásában és egyes kérdéseinek eldöntésében. Állandóan emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális színvonala, erősödik szocialista öntudatuk Mindez arra vezet, hogy törvényszerűen csökken a társadalom-ellenes jelenségek száma, a szocialista társadalom életének normáit az állampolgárok nagy többsége önkéntesen és öntudatosan nemcsak betartja, hanem tevékenyen érvényre is juttatja. A fejlett szocialista társadalom építése során nem hagyhatjuk figyeímen kívül a burzsoá csökevényeket, kötelességünk harcolni minden ellen, ami a régi rendből maradt meg életünkben. Fejlődésünk jelenlegi szakaszán a régi és az új harcának fontos színtere az ideológia, az emberek gondolkodása Arról van szó, hogy teljessé tegyük az emberek tudatában a szocialista forradalmat, hogy a szocialista elvek még mélyebbre hatoljanak a társadalom és minden egyes egyén gondolkodásába, munkájába és életébe. A társadalom gazdasági és osztályszerkezetében beállt változások nem változtatják meg önműködően az emberek gondolkodását. A gyorsan fejlődő szocialista gazdaság és a késedelmesen kialakuló társadalmi tudat közti különbséget elsősorban az új társadalom építését szolgáló társadalmi munka során küzdjük le. A párt céltudatosan vezeti és irányítja a tömegek átnevelésének e folyamatát. A szocialista öntudat megszilárdulása elválaszthatatlanul összefügg a burzsoá csökevények ellen folytatott harccal. Társadalmunkban az egykori kizsákmányoló osztályok tagjai is élnek, sokan közülük a burzsoá erkölcs és kíméletlen önzés képviselői, s mint azelőtt, továbbra is munkátlanul, a társadalom terhére próbálnak élni. A tőkés külföldi országokban lévő ellenségeink éppen az egykori hazai kizsákmányoló o'sztályok tagjai között keresnek támaszt kísérleteikhez, hogy szocialista-ellenes nézeteket terjesszenek, ideológiailag és kártevő munkával ártsanak országépítő igyekezetünknek és államellenes tevékenységet fejtsenek ki. Az ilyen kísérleteket le kell leplezni és ártalmatlanná kell tenni. Ezért tovább erősítjük állami szerveinket, amelyek hivatottak védelmezni államunkat és társadalmi rendünket. A szocializmus győzelme megteremtette annak előfeltételeit, hogy leküzdjük a régi társadalom minden maradványát és csökevényét, minden téren kifejlesszük az emberek új, szocialista kapcsolatait és új szocialista öntudatát. A szocialista ember, új öntudata és életformája elsősorban a felszabadult munka során születik meg, amely minden állampolgárnak a társadalom javát szolgáló öntudatos elvtársi együttműködésén alapul. Igyekezetünk, amellyel fejleszteni akarunk minden újat és leküzdeni a fejlődést fékező csökevényeket, mindenekelőtt a kommunista párt politikai és ideológiai munkásságától, a társadalmi szervezetek, nemzeti bizottságok és egyéb állami szervek nevelő tevékenységétől függ. Emellett szükséges, hogy a közösségek er-kölcsi hatására, a munkás igyekezet és állampolgári áldozatkészség pozitív példáira támaszkodjunk, s elérjük, hogy az egész közösség erkölcsileg elitélje a társadalomellenes magatartást. * * * A társadalmunkat alkotó emberek viszonyának átalakításában és a szocialista ember nevelésében fontos szerep jut a szocialista jogrendnek. Ez a jogrend a szocializmus építéséért vívott harcunk során eddig is hathatós eszköznek bizonyult a munkásosztály és az egész dolgozó nép kezében. Állampolgáraink szocialista öntudatának állandó gyarapodása mind messzebbmenő feltételeket teremt ahhoz, hogy a törvények érvényesítése során mindinkább és egyre hatásosabban éljünk a társadalmi hatás és nevelés eszközeivel, hogy megelőzzük a törvényeknek és a szocialista együttélés szabályainak megsértését, s hogy az állam kényszerítő eszközeit ott alkalmazzuk, ahol a társadalom erkölcsi és nevelő hatása elégtelennek bizonyul. Ahhoz, hogy a jog a fejlett szocialista társadalom további építése során teljesítse aktív feladatát, szükséges, hogy még jobban elmélyüljön szocialista jellege. Jogrendünknek lépést kell tartania társadalmunk fejlődésével, feladataival és szükségleteivel, dolgozóink öntudatának fejlődésével. Elsősorban az adódó szükségletek szerint kell módosítanunk a szocialista fejlődés követelményeinek immár meg nem felelő előírásokat, s egybe kell őket hangolnunk új szocialista alkotmányunkkal. A Nemzetgyűlés, a nemzeti bizottságok és a központi szervek fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjék és állandóan felülvizsgálják a jogi előírások hatását. Szocialista jogrendünk a népet szolgálja, az állam igazgatásában, a gazdasági és kulturális országépítés irányításában résztvevő széles tömegek közvetlenül élnek vele. Ezért jogi előírásaink legyenek világosak, érthetők* és áttekinthetők. Ez megköveteli jogrendünk további egyszerűsítését. II. Jogrendünk tökéletesítése jelenleg megköveteli, hogy egyes fontos társadalmi viszonyok jogi rendezését egybehangoljuk a fejlett szocialista társadalom fejlődésének követelményeivel a következő elvek szerint: 1 Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert -*-• a szocialista jognak az a területe, amely a társadalmi munka folyamatában rendezi az állampolgárok viszonyait. A szocialista társadalomban a munkajog biztosítja a dolgozók jogait, egyben aktív eszközül szolgál a szocialista termelési viszonyok fejlesztésére és a dolgozó tömegek nevelésére. Kifejezésre kell juttatnia az egyének és a társadalom érdekeinek azonosságát. Fokozatosan rendeztük már a munkajog számos szakaszát. Kibővítettük a szakszervezetek hatáskörét a munkajog érvényesítésénél. Újonnan rendeztük az alkalmazottak fizetett szabadságát, biztosítottuk a munkások és máä alkalmazottak éjjeli munkájának előnyös díjazását, és számos további intézkedést foganatosítottunk. Társadalmunk elért színvonala és jelenlegi szükségletei azonban lehetővé teszik és megkívánják, hogy rendezzük a munkajog egyes további szakaszait is. Főleg a következő kérdéseket kell megoldani: egységesítsük minden dolgozó munkaviszonyának rendezését; jogilag rendezzük a munka díjazását és a munkában való akadályoztatás esetén fizetendő bérkárpótlást; vonjuk össze és egységesítsük a szakmák szerinti bérrendezésekben szétforgácsolt munkadíjazási elveket, főleg a túlóra, az éjszakai és vasárnapi munka díjazásának kérdését; az új jogi rendezésben a munkaidő lerövidítésének megfelelően biztosítsunk előnyösebb megoldást azoknak a dolgozóknak, akik foglalkozásuk mellett tanulmányokat folytatnak; rendezzük a dolgozó nők munkafeltételeit, főleg tekintetbe véve a terhességet, az anyaságot és a gyermekek gondozását; a fiatalkorú dolgozók számára biztosítsunk olyan munkafeltételeket, amelyek minden tekintetben lehetővé teszik testi és szellemi képességeik kifejtését; rendezzük újonnan a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokat, elsősorban állapítsuk meg az oszthatatlan és egységes felelősség elvét mind a termelésért, mind a dolgozók biztonságáért és egészségének védelméért, szögezzük le azt az elvet, hogy a dolgozók közvetlenül résztvesznek a munkabiztonság kérdéseinek megoldásában és ellenőrzésében s fokozzuk e téren a szakszervezet hatáskörét; rendezzük újonnan a munkabalesetekért nyújtott kártérítések kérdését olyképpen, hogy az új rendezés a gazdasági dolgozókat fokozottabb felelősségre kényszerítse a munka biztonságáért, elősegítse a dolgozók nevelését a munka biztonságára és elejét vegye annak a helytelen irányzatnak, hogy a munka kockázatát a dolgozókra hárítsák; i dolgozzunk ki példás munkarendet; a munkajog területén foganatosítandó intézkedések keretében újonnan fel kell dolgozni a munkaviszony jellegének problémáját a szocializmusban és meg kell szabadítani munkajogunkat az egykori munkaadói és munkavállalói viszony minden csökevényétől. E kérdések kidolgozásánál jogtudományunknak jelentős segítséget kell nyújtania. Kívánatos, hogy a szocialista munkajog kidolgozásának folyamatát a munka törvénykönyvének kidolgozása tetőzze be. A párt Központi Bizottsága megbízza a Központi Szakszervezeti Tanácsot, dolgozzon ki javaslatokat a munkajog egész rendszerének rendezésére. 2

Mélyreható változások tapasztalhatók a • társadalmi élet területén is, amelyet a csehszlovák polgári törvénykönyv, valamint a szocialista gazdasági szervezetekről szóló jogi előírások szabályoznak. Az 1950-ben kiadott csehszlovák polgári törvénykönyv pozitív szerepet töltött be az új társadalmi rend építésében. Jelenleg ez a törvénykönyv már nagyon elavult és új törvénnyel kell helyettesíteni. Az új polgári törvénykönyvnek a szocialista és a személyes tulajdon elválaszthatatlan öszszefüggéséből kell kiindulnia, aminek fő forrása nálunk minden egyes állampolgár munkája. Ez abból adódik, hogy elvből azonosak az állampolgár érdekei, akár személyes tulajdonos, akár munkahelyén a társadalmi tulajdon gazdája. A törvénykönyv egyik fő célja az lesz, hogy világosan és áttekinthetően szabályozza az állampolgárok tulajdonjogát, elsősorban az állampolgárok és a szocialista gazdasági szervezetek, illetve az állampolgárok kölcsönös tulajdonjogi viszonyait. Mindenekelőtt azokról a viszonyokról lesz szó, amelyek a lakosság ellátása, szolgáltatások biztosítása, lakások használata során stb. merülnek fel. A jogi rendezésnek e területén biztosítania kell a személyes tulajdon érinthetetlenségét, az állampolgárok egyéb tulajdonjogát és érvényesítésüket, s a párt törekvésének megfelelően elő kell segítenie népünk életszínvonalának emelését. 1958 elején iparunk újjászervezésével és a tervezés új módszerének bevezetésével kapcsolatban kibővítettük a szocialista gazdasági szervezetek jogait és felelősségét. Ezzel kapcsolatban szerfölött megnőtt főleg a szocialista szervezetek szerződési kapcsolatainak jelentősége népgazdaságunk irányításában és fejlesztésében. E szerződéses viszonyok új jogi rendezésének 1959 eleje óta érvényes elvei minden tekintetben beváltak. Népgazdaságunk további sikeres fejlődésének és irányításában a dolgozók részvétele fokozásának érdeke, hogy ezt a jogi rendezést néhány eddigi kivételt jelentő viszonyra is kiterjeszszük. A társadalmi viszonyok változásával kapcsolatban, főleg a polgári és munkajog területén, továbbá annak következtében, hogy megerősödik a dolgozók részvétele a jogi 'előírások végrehajtásában, szükséges, hogy megváltoztassuk a polgári perrendtartást is. Az űj polgári perrendtartás álljon összhangban a polgári és munkajog módosulásaival. Azokból az alapelvekből kell kiindulnia, amelyeket az alkotmány állapít meg a bírósági eljárás számára, s lehetővé kell tennie a bíróság nevelő ténykedésének teljes kifejtését. 4

Az eddigi büntető törvénykönyv és • büntető perrendtartás bevált és hathatósan hozzájárult a szocialista törvényesség megerősítéséhez a bűntények elkövetőinek üldözése során. Megnőtt a büntető törvényszékek nevelő hatása. A büntető törvénykönyv helyes alkalmazása elősegíti a bűnözés csökkentését. A társadalom hatásának egyre növekvő szerepe, helyi népbíróságok létesítése s a bíróságok kirótta büntetések egyre inkább elmélyülő nevelő jellege azonban lehetővé teszi és megköveteli, hogy bizonyos szempontokból olyképp tökéletesítsük a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást, hogy a bűnözés csökkentésének és a bűnözést előidéző okok megszüntetésénél még hathatósabb eszközei legyenek. Főleg a következő kérdésekről lesz szó: Csökkenteni kell a bűnvádi felelősséget olyan cselekményekért, amelyek nem túl veszélyesek a társadalom és az állam szempontjából s amelyek ellen hathatósan küzdhetünk a társadalmi össze|ogás, fegyelmező és adminisztratív intézkedések eszközeivel. Rendkívül fontos ez fiatalkorúak és olyan személyek esetében, akik elôsžôr követtek el kisebb társadalmi veszélyességú bűncselekményt. Emellett továbbra is szigorúan védelmezni kell az államot és a társadalmat a súlyos bűntettek elkövetőivel szemben. Tekintettel a közvélemény nevelő hatásának növekvő erejére és a szabadságvesztési büntetésüket kitöltő személyek hathatósabb átnevelésének lehetőségére, felül kell vizsgálni a büntetések nagyságát és csökkentésük lehetőségeit. A büntető perrendtartás további tökéletesítése abból indul ki, hogy számolunk a nép növekvő szerepével a szocialista törvényesség megszilárdításában. A büntető perrendtartásban rendezni kell főleg azokat a kérdéseket, amelyek a helyi népbíróságok, társadalmi vádlók és védők szerepével, valamint azzal függnek össze, hogy a társadalmi szervezetek kezességet vállalnak a tettesek átneveléséért és megjayulásáért. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottságokra nagyobb feladatok hárulnak a gazdasági és kulturális építő munka területén, megnő szervező és nevelő munkájuk, hogy módosítjuk a büntető törvénykönyvet és helyi népbíróságokat létesítünk, felül kell vizsgálni a nemzeti bizottságok büntetőjogi hatáskörének kérdését is. III. A szocialista demokrácia fejlődése életünk minden területén megteremti a csehszlovák igazságügy demokratikus alapjai további kibővítésének feltételeit. Megnő az igazságszolgáltatás megelőző és nevelő szerepe. Elmélyül és széles alapra helyeződik a dolgozók részvétele a bíróságok munkájában, megnő a bírák társadalmi felelőssége. A bírák választása megszilárdítja bíróságaink szoros kapcsolatát a nép életével és fokozza a népi ellenőrzés jelentőségét. A községekben és a járásokban, ahol az igazságszolgáltatás munkájának zöme összpontosul, ezentúl a dolgozók közvetlenül választják a bírákat. Kerületi méretben ezt a kerületi nemzeti bizottságok teszik. A legfelsőbb bíróságot a Nemzetgyűlés választja. Minden bíró népbíró. Nagy szerep jut azoknak a bíráknak, akik a munkások, parasztok és az értelmiség közvetlen képviselőiként hivatásuk mellett teljesítik bírói funkciójukat. A dolgozók növekvő részvétele a bíróságok munkájában szembetűnően kifejezésre jut a helyi népbíróságok létesítésében, a társadalmi vádlók intézményének megteremtésében, és abban, hogy a társadalmi szervezetek kezességet vállalnak a bűnösök átneveléséért. Áz új alkotmány értelmében a helyi népbíróságok igazságügyünk egységes rendszerének fontos láncszemét jelentik. A helyi népbíróságok a dolgozók közvetlen szerveiként üzemeinkben és helységeinkben tárgyalást folytatnak és döntenek az állampolgárok egyes vétségeiről s rendeznek bizonyos polgárjogi peres ügyeket. Elősegítik a dolgozók közti elvtársi viszony fejlődését, védelmezik az állampolgárok tekintélyét és becsületét, s a közösség elvtársi hatása és erkölcsi ereje segítségével az állampolgárokat arra nevelik, hogy megalkuvást nem ismerve szembeforduljanak rninden olyan cselekedettel, amely káros a társadalomra. Szembefordulnak a törvények és a szocialista együttélés elvei megsértésével és egyéb olyan cselekményekkel, amelyek nem egyeztethetők össze a szocialista állam polgárának kötelességeivel. A nemzeti bizottságok, a szakszervezetek, az EFSZ-ek szervei, a társadalmi szervezetek, s fiatalkorúak esetében főleg a család, az iskola és a CSISZ-szervezet az eddiginél nagyobb nevelő és megelőző munkásságot fejtsenek ki. A helyi népbíróságok e feladatukat nem vállalják magukra. A CSKP KB jóváhagyja, hogy a helyi népbíróságokról szóló törvényt a következő elvek szerint dolgozzák ki: A helyi népbíróság hatásköre A helyi népbíróságok tárgyalnak és döntenek a jogi előírások megsértésének egyes eseteiről, amelyek kevésbé veszélyesek a társadalom számára s tolcg abban nyilvánulnak leg, hogy súlyosan megsértették a szocialista együttélés szabályait. Olyan intézkedéseket tesznek, amelyek jobb útra térítik a tetteseket. Főleg a következő esetekről tárgyalnak és döntenek: kisebb lopások, a szocialista tulajdon kisebb megkárosítása, vagy más formában való veszélyeztetése, kisebbmérvű tolvajlások, sikkasztások, szélhámosságok, és más cselekmények, amelyek szándékosan vagy gondatlanságból kárósítják a dolgozók személyes tulajdonát, vagy személyes érdekeit, olyan cselekmények, amelyek vétenek a szocialista együttélés ellen, például helytelen magatartás, verekedés, rendbontás, rágalmazás és egyéb szóbeli vagy tettleges sértés, iszákosság, a családról, a gyermekekről és nevelésükről való gondoskodás elhanyagolása, a munkafegyelem súlyos megsértése, például a műszakok rendszeres mulasztása komoly ok nélkül, munkaképtelenség színlelése, a technológiai fegyelem megsértése stb., a munkabiztonságról ^zóló előírások megsértése — a súlyosabb esetek továbbra is a járásbíróságok elé kerülnek. A helyi népbíróságok olyan törvénysértésekkel is foglalkoznak, amelyek esetében a bíróság vagy az államügyész saját megfontolás vagy a helyi népbíróság kérése alapján és a bűncselekmény társadalmi veszélyességének, a tettes személyének és a munkaközösség nevelő erejének mérlegelése után úgy dönt, hôgy a szóbanforgó eset átadható a helyi népbíróságnak. A helyi népbíróságok foglalkoznak az állampolgárok vagyonjogi pereinek egyszerűbb eseteivel is, amennyiben a perelt összeg nem haladja meg az ezer koronát. Mindkét fél javaslatára a helyi népbíróságok más vagyonjogi perekkel is foglalkozhatik, amelyek az állampolgárok között kölcsönösen, vagy állampolgárok és szocialista szervezetek között folynak, hogy elősegítsék a kölcsönös megegyezést. - Helyi népbíróság létesítése Helyi népbíróságokat fokozatosan létesítenek az üzeTnekben, valamint a legalább háromezer lakosú városi jellegű helységekben. Helyi népbíróságokat nem létesítenek a hadseregben és a közbiztonsági alakulatokban, s egyelőre nem kerül sor megszervezésükre falun és EFSZ-ekben sem. A helyi népbíróság létesítéséről a helységben, vagy a munkahelyen a járási nemzeti bizottság dönt, a városi vagy helyi nemzeti bizottság illetve a szakszervezet javaslatára. A munkahelyeken a helyi népbíróságokat az FSZM alapszervezetének javaslatára a dolgozók gyűlésén választják. A helységekben a helyi népbíróságokat a városi, vagy helyi nemzeti bizottság javaslatára a lakosság gyűlése választja. A helyi népbíróság tagjait két évi időtartamra választják nyilvános szavazással. A helyi népbíróságok tagjaivá a munkavagy állampolgári közösségek legjobb tagjait választják meg, akik köztiszteletet és általános bizalmat élveznek, munkájukban, közéleti tevékenységükben és magánéletükben példát mutatnak a többieknek. Megválasztható az, aki betöltötte 21. életévét. A bíróság megválasztott tagjai esküt tesznek a helyi (városi) nemzeti bizottság elnökének kezébe. A helyi népbíróságok tagjai hivatali időszakuk letelte előtt viszahívhatók tisztségükből, ha nem teljesítik köteleségniket, vagy magatartásuk következtében elvesztették a dolgozók bizalmát, esetleg ha más okból nem láthatják el tisitségüket. A helyi népbíróság tagjainak visszahívásánál ugyanúgy járnak el, mint a jelölésnél és a választásnál. (Folytatás a 4. oldalon) ŰJ SZŐ 3 * 1960. december 13.