Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-10 / 342. szám, szombat

A vegyi ipar nagy jelentősége népgazdaságunk fejlesztésében A. Dubček elvtárs beszéde a CSKP KB 7960. december 7-8-/ ülésén A fejlett szocialista társadalom építési programjának megvalósításában igen fontos szerepet játszik a népgazdasági ágak műszaki színvonalának nagyfokú emelkedése. Vegyi iparunk az' az ág, mely rendkívül nagy befolyást gyakorol a népgazdaság általános műszaki fejlődésének kibontakozására. A vegyészet és a vegyi ipar fejlődése a műszaki forradalom mai időszakában rendkívül progresszív elem a természeti erőforrások általános komplex kihasználásában és népgazdaságunk nyersanyagalapjának lényeges kibővítésében. A vegyi ipar úgyszólván korlátlan lehetőségeket tár fel teljesen új, olcsó és rendkívül jó minőségű anyagok gyártására, egyrészt ipari célokra, másrészt a személyi és társadalmi fogyasztás növelésére. Kemizálás nélkül el sem képzelhető, hogy a jövőben a népgazdaság valamennyi ágában biztosítani tudnánk a munkatermelékenység növekedésének nagy ütemét. A vegyi ipar jelentős mértékben hozzájárulva magas termelőképességü szocialista mezőgazdaság megteremtése országos feladatának megoldásához. A harmadik ötéves terv végén legalább 120 százalékkal több nitrogéntrágyát, 90 százalékkal több foszfortrágyát és 80 százalékkal több mezőgazdasági vegyszert ad mezőgazdaságunknak, mint 1960-ban. Tgy tehát az egy hektár mezőgazdasági földre jutó tiszta tápanyag meghaladja a 130 kg-ot, vagyis tízszerese lesz az 1936—1937. évinek. A földművesek fontos takarmányízesítőket is kapnak. A mezőgazdaság kemizálása azelőtt nem is sejtett lehetőségeket tartogat a jövőre nézve. Az egy hektár földre juttatott minden 10 kg tervezetten felüli nitrogén például az összes agrotechnikai intézkedések és talajszerkezeti beavatkozások esetében a búza hektárhozamának 120 kg-os növekedését eredményezi. Az évek óta folyó kutatás azt bizonyítja, hogyha a növényvédelmi vegyszereket a kellő választékban és menynyiségben alkalmazzák, akkor átlagosan a gabona és a zöldségfélék 20 százalékát, a burgonya 30 százalékát, a cukorrépa 25 százalékát, a szőlő 40 százalékát mentik meg. Ezért a műtrágya és a növényi kártevők elleni vegyszerek gyártása a vegyi ipar egyik fő fejlődési iránya. Öriási népgazdasági jelentősége van a mükaucsuk gyártásának. Fejlett gumiiparunk révén világviszonylatban az első helyek egyikét foglaljuk el a kaucsukfogyasztásban. A kaucsukot azonban még mindig importáljuk. Ezért a harmadik ötéves tervben szovjet műszaki segítséggel két műkaucsukgyárat létesítünk, melyek gumiiparunk nyersanyagalapjául fognak szolgálni. A plasztikus anyagok gyártásának fejlesztése rendkívül nagy jelentőségű nyersanyagalapunk bővítése szempontjából. Hazánk nem gazdag a számunkra hiányanyagot jelentő színes fémekben. A plasztikus anyagok gyártásával részben megoldhatjuk ezt a problémát. A gépiparban egy tonna műanyag lehetővé teszi három tonna színes fém pótlását. A kábelgyártásban például több tízezer tonna ólmot takaríthatunk meg, nem is szólván egyéb anyagmegtakarításokról. A polivinilklorid alkalmazása a kábelgyártásban 30 százalékkal csökkenti a munkaigényességet. A műanyag a gépiparban a színes fémek egyéb pótlását is lehetővé teszi az alkatrészek nagy választékának, például az önkenő csúszócsapágyaknak, szilárd és zajtalan fogaskerekeknek és sok más gépalkatrésznek gyártásában. A műanyag az építőiparban lehetővé teszi az építkezés iparosítását, fa- és fémmegtakaritást eredményez, lehetővé teszi az épületek súlyának és árának csökkentését. Építőiparunk a harmadik ötéves terv folyamán körülbelül 345 ezer tonna különféle műanyagterméket és plasztikus anyagot használ fel, melyek növelik az épületek tartósságát, szebbé teszik kivitelezésüket és berendezésüket. Nem kevésbé fontos a műfonalak gyártásának fejlesztése. A műfonalak növekvő gyártása jelentős mértékben fokozatosan kihat majd számos közszükségleti cikk terjedelmére, minőségére és árára. Így egyes műfonalkészítmények nemcsak utólérik, hanem gyakran túl is szárnyalják a gyapjúkészítmények minőségét. Ezért a műfonalak részaránya a fonalak általános szükségletében 42 százalékot képez majd a harmadik ötéves tervben. Ez jelentős mértékben függetlenít minket a tőkés államokból való behozataltól. Bevezetjük a gyapjúnál jobb — s ami még fontosabb — olcsóbb fonalak gyártását. Gyártásuk a vegyészet egyik legnagyobb sikere. Szemléltetésül megemlítem, hogy például 10 ezer tonna műfonal annyi gyapjúnak felel meg, amenynyií hatmillió juhról tudnánk lenyírni, A fa komplex felhasználása és megtakarítása, a nyersanyagalap kibővítése, társadalmi életUnk kulturális színvonalának emelése szempontjából nagy jelentősége van a cellulóz- és papírgyártás fejlesztésének. A tökéletesebb technikai eljárások bevezetése már a harmadik ötéves tervben lehetővé teszi a faanyag tökéletesebb felhasználását, valamint az eddig felhasználatlan, kevésbé értékes fafajlák és az ócska papír feldolgozását. Ezzel megteremtjük sajtónk további fejlesztésének anyagi alapját. A ragasztott falemez gyártásának növelése elősegíti a csomagoló-technika helyzetének megjavulását. A vegyi iparnak a tüzelőanyag és a népgazdaság különféle szakaszain szükséges egyéb termékek — festékek, textilipari segédkészítmények és mázolóanyagok gyártásában is jelentős feladatai vannak. Kibővül a szintetikus mosóeszközök gyártása. Ezek pótolják a természetes nyersanyagból, zsiradékokból eddig gyártott szappant. Így például 10 ezer tonna alkilszulfát gyártásával legaláb 13 ezer tonna zsiradékot takarítunk meg. A vegyi ipar sok új anyagot is gyárt, mint például az elektromos iparban a félvezetőket. és szintetikus szigetelőanyagokat, továbbá repülőgép-üzemagyagokat és rendkívül tiszta atomtechnikai anyagokat. A vegyi ipar építése és termelésének fejlesztése a népgazdaság kemizálásának fő feltétele. A népgazdaság kemizálása pedig szorosan összefügg a munka társadalmi termelékenységének gyors növekedésével. A vegyi ipari termelési folyamatok jellegüknél fogva a legjobb feltételekkel rendelkeznek a teljes gépesítés és automatizálás megvalósítására. A széleskörű általános kemizálás újabb magasabb műszaki színvonalra emeli egész népgazdaságunkat és lényeges segítséget ad olyan erős anyagi-műszaki bázis megteremtésére, mely biztosítani tudja majd a termékbőséget és az életkultúra emelkedését hazánkban. A jövőben még szélesebb hatása lesz a kemizálás kibontakozásának. Mint már Marx előre látta, a mechanikai technológiát egyre inkább a kémiai technológia váltja fel, éspedig a szocialista nagyüzemi termelés valamennyi területén. Például már ma komolyan megítélhetjük a kémia befolyását a kohóiparban, ahol lényeges beavatkozásokat fog eredményezni a vas-, acél- és egyéb anyaggyártás eddigi hagyományos módjaiba. A kohászat kemizálása elősegíti a termelési folyamatok termelékenységének lényeges növelését.Pártunk a vegyi ipar nagy jelentőségéből indult ki akkor, amikor a XI. kongresszus és az országos konferencia határozataiba — a termelőerők elért színvonala és a fejlett szocialista társadalom építési szükségletei alapján — lerögzítette, hogy a vegyi ipart már az 1960—1965. években az egyik vezető termelési ággá kell fejleszteni. A VEGYI IPARI TERMELÉS LEGALÁBB 291 SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK műszaki felszerelése is alacsony színvonalú. A t'élüzemrészlegek és kísérleti gyártási részlegek építése is lassú, két vagy még több évig is eltart. Előtérbe lép annak fontossága, hogy valamennyi kutató törekvése egyesüljön és kialakuljon a tudományos munkahelyek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák, a kutató- és tervező intézetek, valamint a nemzeti vállalatok kísérleti munkahelyei és a termelési dolgozók elvtársi együttműködésének légköre. Fontos, hogy teljes súllyal a kutatás irányításának és a kutatási munkálatoknak megjavítására és az ötéves tervben, valamint a hosszú érvényű fejlesztési távlati tervben megjelölt fő feladatok megoldására összpontosítsák törekvésüket, nagy komplex munkaközösségekben szervezzék meg a munkát és az üzemek gyakorlatában állandóan felülvizsgálják a kutatás útját. Meg kell erősíteni a kutatóintézetek ed^ dig elhanyagolt konstrukciós, számoló, automatizáló és gazdasági központjait, és gyorsan ki kell építeni a télüzemrészlegeket. Nem kevésbé fontos a saját nagyüzemi termelés elsajátítása. HATÉKONYSÁG AZ ELSŐ HELYEN Ipari sikereink megteremtették a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervben nagy és igényes feladatokat tűzzünk ki a vegyi ipar fejlesztésében. Annak eredményeképpen, hogy pártunk rendszeresen folytatta a szocialista építés lenini politikáját, vegyi iparunk is fejlődött az adott feltételek és lehetőségek keretében. A vegyi ipari termelés 1960rban 1948-hoz viszonyítva legalább 291 százalékkal lesz nagyobb. Sok vegyi ipari kombinát és üzem épült, mint például a Keletszlovákiai Vegyi Ipari Kombinát, a štetíni és hencovcei papírkombinátok, a lovosicei nitrogéntrágya-gyár, a bratislavai viszkózafonalgyár, a Planá nad Lužnicí-i szilonfonalgyár és mások. Lényegesen bővültek további üzemek, mint például a zálužíi Sztálin-művek, a neratovicei Spoľana, a semtíni keletcsehországi vegyi üzemek és a novákyi Wilhelm Pieck Vegyiművek. A kénsav és nitrogéntrágyák gyártásán kívül a legutóbbi tíz év folyamán lényegesen növekedett a nátrium-hidroxid (140 százalékkal), a viszkóza-fonalak (123 százalékkal), az üzemanyagok (333 százalékkal) és a cellulóz (62 százalékkal) gyártása. Sok új vegyi ipari termék, mint például polivinilklorid, a szilon- és kapron-típusú poliamídfonalak, műgyanták, új típusú festékek, textilipari segédkészítmények, gyógyszerek és növényvédelmi vegyszerek gyártását vezettük be. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság vegyi ipari termelése ma eléri a Franciaország vagy Olaszország egy lakosára eső vegyi ipari termelésének színvonalát, a műfonalak gyártásában pedig már túl is szárnyaltuk az említett országokat. Am még mindig teljes mértékben érvényes a vegyi ipar eddigi fejlődési eredményeinek a XI. pártkongresszuson elhangzott értékelése: „A vegyi ipari termelés színvonala korántsem elégíti ki szükségleteinket. Míg például a szén- és acéltermelés terén a legfejlettebb ipari államok közé tartozunk, vegyi iparunk 5—10 évvel elmaradt a világfejíődés mögött." Nyíltan meg kell mondani, hogy a vegyi ipar harmadik ötéves tervre tervezett nagyarányú fejlesztése ellenére sem tudjuk teljesen behozni késését. A XI. kongreszsus óta bizonyos sikereket értünk el a vegyi ipar gyorsabb fejlesztésében. A vegyi ipar fejlődési üteme az évi 11 százalékos növekedésről 14 és fél százalékra emelkedett. Ennek ellenére még sok probléma megoldása vár befejezésre főként azoknak a vegyi ipari ágaknak fejlesztésében, melyek nagymennyiségű vegyi eredetű nyersanyaggal látják el a többi népgazdasági ágat. Tegyük fel a kérdést, vannak-e kedvező feltételeink a vegyi ipar fejlesztésére és következésképpen a népgazdaság kemizálására ? Mindenekelőtt az a fontos, lesz-e elegendő nyersanyagforrásunk a vegyi ipar nagyarányú fejlesztésére. Erre igennel kell válaszolnunk. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak sok fontos hazai vegyi ipari alapnyersanyaga van, mint például a kőszén kokszolásából és a barnaszén gázosításából származó termékek, fa, mészkő, barit, pirit, földgáz és só. Egyszersmind figyelmeztetnünk kell geológiai kutatóinkat is, hogy még kitartóbban keressenek további kőolaj- és földgázlelőhelyeket hazánk területén. A Szovjetunió testvéri segítsége felbecsülhetetlenül megsokszorozza nyersanyagforrásainkat. A Szovjetunió jelentős mennyiségű kőolajat szállít és fog szállítani nekünk és ezzel lehetővé teszi a széleskörű kőolaj-vegyészet építési programjának megvalósítását. A kőolaj-vegyéfzet — a petrokémia a korszerű vegyi ipar fejlesztésének alapvető része lesz a harmadik ötéves tervben. Vegyi iparunk a szovjet segítség nélkül nem tudna oly gyors ütemben fejlődni. Fejlett gépiparunk és kohóiparunk is kedvező feltételeket nyújt a vegyi ipar fejlesztésére. E kedvező feltételek ellenére mindnyájan tudjuk, hogy bonyolult és nehéz feladat vár ránk. A vegyi ipar fejlesztési feladatainak teljesítése, a népgazdaság kemizálásának biztosítása a harmadik ötéves tervben, a vegyi ipari termékek még nagyobb arányú érvényesülése feltételeinek egyidejű megteremtése a fejlett szocialista társadalomban már most, a harmadik ötéves terv elején igényes szervező munkát, kezdeményezést, önfeláldozást és lelkesedést igényel, megköveteli, hogy valóban pártos szempontból kezeljük a feladatok teljesítését, s e feladatok teljesítésének fő módjaira összpontosítsuk erőinket. Erőfeszítésünknek mindenekelőtt azokra a szakaszokra kell összpontosulnia, amelyeken a feladatok eredményes megvalósítása eldől. Tehát mindenekelőtt: 1. a technika gyors fejlesztésére, 2. a következetes beruházási építkezésre, 3. a káderképzésre. A kutatók és a tudományos intézetek dolgozói nagymértekben kiveszik részüket a technika fejlesztéséből. Megvannak a fő feltételeink az alapvető kutatási feladatok megoldására. 1945 óta kiépült a kutatóintézetek és munkahelyek hálózata, mely az idén a Csehszlovák Tudományos Akadémia újonnan létesített intézetével — a vegyi ipari technika elméleti alapjainak intézetével és a vegyi ipari automatizálási intézettel gyarapodik. Éppen azért, mert a feltételek létrejöttek, várjuk, hogy a kutató intézetek most jelentős szerepet játszanak az új technika és az új technológiai folyamatok bevezetésében. Eddig még sok komoly fogyatékosság mutatkozik munkájukban. Évek óta húzódik egyes kutatási feladatok megoldása és a kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása a termelésben is hosszadalmas. A fogyatékosságok gyökerei már abban is megmutatkoznak, ahogyan a Vegyi Ipari Minisztérium a kutatóintézeteket irányítja. A minisztérium nem gondoskodik kellőképpen a kutatóintézetek tervének összeállításáról, s bár a legfontosabb feladatokra irányítja a kutatók munkaközösségeinek tevékenységét, még mindig hiányzik a kutatók széleskörű közös részvétele a terv összeállításánál. A kutatók néha a társadalmi szükségletek rovására egyéb kedvteléseikhez idomítják munkájukat. A kutatási munkatervek ellenőrzésére sem ügyelnek kellőképpen. A kutatóintézetek és laboratóriumok A vegyi iparnak nemcsak az a feladata, hogy kellő mennyiségű, egyre újabb és jobb termékeket adjon a népgazdaságnak, hanem hogy minél hatékonyabban termeljen. Ez a meglevő termelőberencftzés műszaki színvonalának emelésétől fog függni. A vegyi ipar gyors műszaki fejlődése meggyorsítja a berendezés erkölcsi kopását. Ezért az üzemrészlegek és üzemek korszerűsítése a műszaki fejlődés fontos iránya. Sok vállalat még mindig lebecsüli a korszerűsítést. A tartalékok feltárása és kihasználása helyett a vezető gazdasági dolgozók és a kutatók gyakran új termelő részlegek előkészítését helyezik előnybe, a vállalati igazgatók pedig néha azt is megengedik maguknak, hogy régi műszaki és gazdasági paraméterű új termelőrészlegek építésére pocsékolják a decentralizált .eszközöket. Ezt a következtetést az is bizonyítja, hogy a vegyi iparban még nem eléggé bontakozódott ki a beruházások hatékonyságának növelését követö mozgalom. Bár számítunk rá, hogy a korszerűsítést túlnyomó részben saját erővel végezhetjük el, nem kerülheti el figyelmünket a gépek és berendezések termelői aktív szerepének fontossága. Az legyen a feladatuk, hogy javasolják és biztosítsák a gépek korszerűsítését az üzemrészlegekben és vegyék ki részüket a vegyi ipar műszaki színvonalának emeléséből. Természetesen fontos, hogy a vegyi ipari üzemek rendszeresen adják át a gépek korszerűsítésében és az üzem rekonstrukciójában szerzett tapasztalataikat a gépberendezések gyártóinak. Ezért a műszaki fejlesztési terv összeállításakor a tervezett termelési feladatokból, a saját pénzeszközökből kell kiindulni és a termelőberendezés állapotának ismerete alapján főként a generáljavításokat kell felhasználni arra, hogy a generáljavítás és az átalakítás célszerű egybekapcsolásával intenzifikáljuk és korszerűsítsük az üzemrészlegeket és üzemeket. Fontos lesz, hogy komplex rekonstrukciós terveket dolgozzunk ki a további távlat tekintetbevételével. Az üzemek dolgozóinak összpontosított törekvése a korszerűsítésre és intenzifikálásra irányuljon. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet a CSKP KB politikai irodájának a kigőzölgések megszüntetéséről és folyóink tisztaságának biztosításáról szóló fontos határozatára. E határozat végrehajtásával nem várhatunk az újabb építkezésig, hanem főként az átalakításokat és generáljavításokat kell felhasználnunk arra, hogy városaink és lakótelepeink levegője ne szennyeződjék tovább, hogy javuljon folyóink tisztasága és vegyi ipari üzemeink munkahelyeinek higiéniája. A meglevő kapacitások és a iétesülő új üzemek termelésének tartós növelésére irányuló törekvésünkkel párhuzamosan arra is igyekezzünk, hogy csökkenjék az emberi munka részaránya a termelésben, és fokozatosan általában megszüntessük a fárasztó fizikai munkát, ezzel csökkentsük a különbséget a szellemi és fizikai munka között. E cél elérésének útja a komplex gépesítés és automatizálás. Mint tudjuk, a modern vegyi ipart nagyüzemi termelőrészlegek jellemzik, melyeknek termelési folyamata rendszerint folyamatos, s megfelel a gépesítés és automatizálás széleskörű alkalmazásának. A tulajdonképpeni vegyi ipari termelés gyártási folyamatát már nagymértékben gépesítettük. A vegyi ipar alapvető ágában növeltük a kénsav, a műtrágyák, a karbid, a mészkő, a nátronlúg és más szerv Ss anyagok gyártásának gépesítési fokát. A fonálgryártásban bevezettük a kordselyem folyamatos gyártását. A vegyi ipar különösen hatékony feldolgozó ágaiban bevezetjük a gépesítést. Ideje már, hogy megkezdjük a nagyszámú szakképzett technikust igénylő munkák — mint pl. a műszaki ellenőrzés — gépesítését is, s az adminisztratív munkák gépesítésén kívül a technológiai számításokat is gépesíteni kell. A vegyi ipari dolgozók kötelesséoe, hogy gyorsan felszámolják a nehéz fizikai munkát és a harmadik ötéves terv folyamán alapjában befejezzék a kézimunka gépesítését. Ez mindenekelőtt az újonnan létesült üzemekre vonatkozik. Az automatizálásnak, vegyi iparunkba való bevezetése — a sajátos feltételek folytán — messzemenő előnyökkel bír. A jól megoldott automatizált üzemrészlegek — a gépberuházások jelentős részaránya ellenére — beruházási szempontból általában olcsóbbak. A Szovjetunió tapasztalatai is ezt bizonyítják. A termelés automatizálása és távvezérlése a zajtól, portól és ártalmas vegyszerektől távolesö vezérlőhelyiségekből, növeli a munka biztonságát és a dolgozók egészségvédelmét s lehetővé teszi a nők vegyi ipari foglalkoztatottságának kibővítését. A vegyi iparban az automatizálásnak még csak a kezdetén vagyunk. Valóban, ideje már, hogy reáébredjünk, milyea fontos, hogy a darabtermelésröl áttérjünk a folyamatos termelésre, majd az automatizálásra. Ezért olyan termékek termelésének automatizálására kel! törekednünk, amelyek a leggyorsabb hatékonysággal járnak. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a következő feladatokra kell öszpontosulnia törekvéseinknek: — Fel kell építeni egy komplex automatizált kénfeldolgozó kénsavgyárat és fokozatosan be kelj fejezni a meglevő pirit-feldolgozó kénsavgyárak automatizálását, automatizálni kell a kőolaj csőlepárlását és szelektív finomítását, a vegyület készítését, valamint a gumigyárakban a kész termékek kezelését. Oj, nagy teljesítőképességű műanyagfeldolgozó gépeket kell bevezetni, gépsorokat kell alkotni belőlük és maximálisan automatizálni kell a különféle műanyagfajták préselését. A műfonalgyártásban át kell térni a folyamatos technológiai eljárásokra.-A papír- és cellulóz-gyártásban folyamatos őrlő gépsorokat kell létesíteni és meg kell teremteni a főzési és fehérítési folyamatot, valamint a papírgyártó részlegek komplex automatizálásának feltételeit. A vegyi ipari és gépipari dolgozóktól elvárjuk, hogy azonnal hozzálát* nak az automatizálás alapfeltételeinek megteremtéséhez. Gyorsan ki kell dolgozni a technológiai rezsimek normáit és szabályozási rendszerük rendszeres felülvizsgálásának programját és gondoskodni kell ennek következetes teljesítéséről. Fokozott figyelmet kell szentelni annak, hogy az újonnan létesült termelőüzemek már teljes mértékben megfeleljenek az automatizálás követelményeinek, A tudomány és a kutatás felhasználása, a vegyi ipar műszaki színvonala állandó emelkedésének biztosítása legyen az üzemek és intézetek vezetőinek, párt- és szakszervezeteinek legfőbb gondja. Főként a Vegyi Ipari Minisztérium munkájában kell alapvető fordulatot elérni abban, hogyan kezelje a műszaki fejlesztés terveit és végrehajtásukat. A minisztériumok a termelési gazdasági egységek igazgatóival egyetemben kötelesek rendszeresen feltételeket teremteni arra, hogy a műszaki fejlesztés terve valamennyi dolgozó szívügye legyen. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy a terveket úgy állítsák össze, hogy minden egyes termékfajtánál kitűzzék a minőségi és gazdaságossági világszínvonal mielőbbi elérését, hogy meghatározzák bennük minden egyes munkahely minden egyes dolgozójának a kitűzött cél elérésére irányuló egyéni feladatait. Ha pártszervezeteink megkövetelik, hogy valamennyi termelési-gazdasági egység, valamennyi munkahely, minden egyes dolgozó számára ilyen konkrét terveket dolgozzanak ki, akkor az eddiginél jobban teljesíthetik nagy feladatukat abban, hogy minden dolgozót megnyerjenek a műszaki 'fejlődés meggyorsításáért folytatott elszánt harcnak. Pártszervezeteink feladata, hogy rendszeresen megismerkedjenek a hazai és a külföldi technikában elért haladással, hogy a legmagasabb világszínvonalú üzemekben elért eredmények összehasonlítására késztessék a gazdasági dolgozókat és hatékony intézkedéseket tegyenek ezek elérésére. (Folytatás a 4. oldalon) ÜJ SZÖ 3 * 1960. deeember 10.