Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-09 / 341. szám, péntek

R moszkvai tanácskozások világvisszhangja A MEGBONTHATATLAN EGYSÉG bizonyítéka A kínai dolgozók lelkesen támogatják a nyilatkozatot A Kínai Népköztársaság dolgozói lelkesen támogatják a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilat­kozatát. A városokban, falvakon, üze­mekben, gyárakban, állami hivatalok­ban és iskolákban gyűléseken mél­tatják az okmányt. A kínai dolgozók a kommunista világmozgalom meg­bonthatatlan egységének és tömör­ségének bizonyítékát látják a Nyi­latkozatban. A kommunista és munkáspártok Nyilatkozata, valamint a kínai párt­és kormányküldöttség látogatása áll a sajtó központjában is. A kfnai la­pok csütörtöki számukban kifejezték, hogy egyöntetűen támogatják a Nyi­latkozatot és beszámolnak a szer­dai moszkvai szovjet-kínai baráti nagygyűlésről és fényképeket közöl­nek Liu Sao Csi elvtárs vendéges­kedéséről. _ Nincs erő, mely fel­támasztaná a kapitalizmust Szerdán neves közírók szerepeltek az NDK televíziójában és nyilatkoz­tak a kommunista és munkáspártok Moszkvai Nyilatkozatáról. Dr. Kertscher, a Neues Deutsch­land főszerkesztőhelyettese, korunk fő jellegzetességének minősítette azt a tényt, hogy a szocialista vi­lágrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vá­lik. „Ma már senki sem ítélheti meg helyesen a világtörténelem minden­napi eseményeit, ha nem a szocia­lista tábor álláspontjából indul ki" — mondotta. Gerhard Eisler professzor, az NDK rádió és televíziós bizottságának al­elnöke kijelentette, hogy áz elmúlt három év folyamán hatalmas osz­tályharcok játszódtak le, kibonta­kozott a gyarmati népek felszabadí­A magyar országgyűlés jóváhagyta a kormány külpolitikáját _ Budapest (ČTK) — Sík Endrének, e Magyar Népköztársaság külügyminiszte­rének a nemzetközi helyzetről tett be­számolóját követő vita után a magyar országgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját. A Magyar Népköztársaság külpolitiká­jának fő feladata — hangzik a határozat­ban, — továbbra is a béke megőrzése, az imperialista provokáció és agresszió leleplezése, a testvéri kapcsolatok fejlesz­tése a szocialista országokkal és a bé­kés egymás mellett élés politikájának megvalósítása. tó mozgalma, és rendkívül nagy gaz>­dasági fejlődést értek el a szocia­lista államok. „Nincs olyan erő, mely fel tudná támasztani a kapitalizmust a szocialista táborban. A szocialista országoknak lehetőségük van arra, hogy felépítsék a szocializmust és a kommunizmust. Ez történelmi tény, amit senki sem akadályozhat meg", — mondotta Eisler professzor. A kommunisták fokozott befolyást gyakorolnák a világeseményekre A szabad német rádióleadó közöl­te Max Reimannak, Németország Kommunista Pártja Központi Bizott­sága első titkárának nyilatkozatát a moszkvai tanácskozás eredményeiről. Reimann elvtárs kijelentette, hogy a tanácskozás élő bizonyítéka volt an­nak, hogy az emberiség legmagasz­tosabb eszményeiért küzdő 36 millió szervezett kommunista egyre na­gyobb befolyást gyakorol a világ­eseményekre. A Nyilatkozat új erőt és elszánt­ságot kölcsönöz az agresszív német imperializmus ellen küzdő német kommunistáknak, mert megerősíti azt a tudatot, hogy olyan időben élünk, amikor az antiimperialista erők fölényben vannak a háború sö­tét erőivel szemben, és amikor reá­lis lehetőség van a békés együttélés elveinek érvényesítésére. A moszk­vai tanácskozás lefolyása és ered­ménye a szocialista tábor és a kom­munista világmozgalom törhetetlen egységét bizonyítja, azt hogy a mar­xizmus-leninizmus zászlaja alatt, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével szorosan egybetömörül­tek. A világ kommunistáinak marxi-lenini programja A moszkvai lapok szovjet és kül­földi visszhangokat közölnek a kom­munista és munkáspártok képviselői­nek tanácskozásáról. A Pravda a vi­lág kommunistái megbonthatatlan egységének nagy manifesztációja címmel visszhangot közölt Szófiából, Tokióból, Berlinből, Budapestről, Ulan Bátorból és más fővárosokból. A lapok átvették a Renmin Riblo vezércikkét: ,A győzelem zászlaja: az egység zászlaja". A többi szovjet lapok a moszkvai Pravda szerdai ve­zércikkét közlik. A békés együttélés — a nemzetközi kapcsolatok alapelve A Swenska Dagbladet című svéd lap hangoztatja, hogy a Nyilatkozat megerősíti a békés együttélés irány­vonalát mint a mai nemzetközi kap­csolatok alapelvét. Egy másik svéd lap külpolitikai hírmagyarázója úgy véli, hogy újabb távlatok nyílnak a legfontosabb nemzetközi kérdések megtárgyalásában. A Kvällposten el­mű malmöi burzsoá lap kommentár­jában erélyesen követeli, az USA változtasssa meg magatartását a né­pi Kínával szemben. A lap hangoz­tatja, hogy a következő csúcsérte­kezleten részt kel! vennie az ötödik nagyhatalomnak, a kommunista Kí­nának. A puccsisták védelmezői időt akarnak nyerni BIZTONSÁGI TANÁCS A Biztonsági Tanács szerdai ülé­sén a francia küldött után Olasz­ország képviselője szólalt fel. Nem volt hajlandó elismerni a szovjet kormánynyilatkozatot a tárgyalás alapjául és a program módosítását javasolta. Követelte, hogy a Bizton­sági Tanács hagyja jóvá a főtitkár július 30-i és további jelentéseiben javasolt kongói intézkedéseket. Az olasz küldött javaslatához nyomban hozzászólt a lengyel kül­dött. Kijelentette, hogy a Bizton­sági Tanácsnak tekintettel a leg­utóbbi kongói eseményekre, feltét­Kaszavubu a Lumumbához hű keleti tartományban kihirdette a rendkívüli állapotot Leopoldville (ČTK) — Bomboko, a Mobutu befolyása alatt álló „főbizto­si tanács" elnöke a leopoldvillei szerdai sajtóértekezleten közölte, hogy Kaszavubu dekrétumot írt alá a rendkívüli állapot kihirdetéséről a keleti tartományban, amely hü ma­radt Lumumba miniszterelnökhöz és kormányához. A dekrétum szerint a stanleyvillei hatóságokat és a nekik engedelmeskedő személyeket láza­dóknak minősítik. Mobutu egységei­nek joguk van a meghódított terü­leten katonai bíróságokat alakítani és felszámolni az ellenállókat. A Tanjug jugoszláv hírügynökség leopoldvillei tudósítójának jelentése szerint Mobutu tisztjei megkezdték a katonák toborzását a munkanél­küliek között Kongó fővárosában és támadásra készülnek a keleti tarto­mány ellen. Búmba városába, amely a Kongó folyó partján Stanleyville és Coquilhatville között fekszik, Mo­butu már erősítéseket küldött. , Bomboko közölte az újságírókkal, hogy Kaszavubu elnök tudomására adta Hamarskjöld ENSZ-főtitkárnak, egyetért az ENSZ ún. békéltető bi­zottságának kongói útjával december 26-a után, amennyiben az ENSZ tel­jesíti három feltételét. E feltételek: A békéltető bizottságban nem sza­bad helyet foglalniok olyan országok képviselőinek, . amelyekkel Kongó megszakította a diplomáciai kapcso­latokat, vagyis az Egyesült Arab Köztársaság és Ghana képviselőinek; a bizottságnak tájékoztatnia kell a kongói hatóságokat, mit akar elérni és hogyan fog működni, előre meg kell állapodni abban, ki fogja viselni a bizottság kiadásait. Az AP ameri­kai hírügynökség megjegyzi, hogy a retet akarnak kiharcolni arra, hogy a bizottság nem fogja követelni Lu­mumba miniszterelnök szabadlábra helyezését és nem fogja kívánni, hogy részt vegyen a tárgyalásokon. Ilyen körülmények között a békéltető bizottság tevékenységének nincs semmi értelme, mert közismert tény, hogy a békéltető bizottságot az ENSZ afrikai és ázsiai tagállamai állították össze avégből, hogy kibékítse a kongói politikusokat, el­sősorban Kaszavubut és Lumumbát. Egyes afrikai országok — Ghana, Mali és az Egyesült Arab Köztársaság — a bizottság­ból kiléptek, amikor megmutatkozott, hogy Kaszavubu az amerikai és belga imperialis­ták eszközévé vált. Kaszavubu a közel­múltban még határozott állást foglalt az ellen, hogy a bizottság Kongóba jöjjön. Most már minden bizonnyal úgy véleke­dik, hogy „a helyzetet kellőképpen ke­zében tartja" és ezért elvben nem ellen­zi a bizottság megérkezését, ha betart­ja Kaszavubu irányelveit. Kaszavubu nyil­vánvalóan Hammarskjölddel, az ENSZ fő­titkárával kötött megállapodás szerint járt el. Az AP hírügynökség New York-i tudósítójának jelentése szerint a békél­tető bizottság első három tisztviselője a jövő kedden elutazik Leopoldvillébe. Az amerikai és belga imperialisták tervei szerint a békéltető bizottságnak részt kell vennie az ENSZ kongói aljas játé­kában: a legalitás pecsétjét nyomja a kongói puccsista hatalomra. Bomboko az újságírok kérdéseire adott válaszában kijelentette, hogy Lumumbát belátható időn belül nem állítják bíróság elé. Ä nyugati hírügynökségek jelentése szerint Kaszavubu szerdán táviratot in­tézett az ENSZ főtitkárához. A főtitkár táviratában közli, hogy „Lumumba le­tartóztatása Kongó történelme egy fe­jezetének végét jelenti" és kifejezi azt a reményét, hogy az ENSZ most már hozzáfog a gyümölcsöző és hatékony kongói .hatóságok" elsősorban ígé- együttműködéshez a kongói hatóságokkal. lenül meg kell tárgyalnia a szük­séges intézkedéseket. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szovjet kormány nyilatkozatát. Ezután az angol küldött szólalt fel, aki a francia és az olasz állás­pontot támogatta, s a szovjet kül­döttség javaslatát „alkalmatlannak" tartotta arra, hogy a Biztonsági Ta­nács megvitassa. Utána Zorin, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Jóváhagyás vé­gett a Biztonsági Tanács tagjai elé terjesztette a tárgyalási programot, melynek első pontja a szükséges kongói intézkedések foganatosítása. A tárgyalás alapját a kongói hely­zetről szóló szovjet kormánynyilat­kozat, a főtitkár július 30-i levele és a legutóbbi kongói helyzetjelen­tések képeznék. Zorin beszéde után újra a ceyloni küldött szólalt fel. Támogatta az olasz javaslatot és megjegyezte, hogy a szovjet kormánynyilatkozatot csak második pontként tűzzék napirendre. A Biztonsági Tanács több mint két órás tárgyalás után olyan napiren­det fogadott el, melyben a szovjet kormánynyilatkozat a főtitkár jelen­tése után a második helyen sze­repel. A Biztonsági Tanács ezután bere­kesztette ülését, melyet időszámítá­sunk szerint 23 órakor folytatott. Erre az ülésre Mali, Guinea, In­donézia, Kamerun, Jugoszlávia és a Kongói Köztársaság küldötteit is meghívták. A lengyel és szovjet kül­döttek előre bejelentették, hogy kor­mányaik nem tartják a kongói nép igazi képviselőjének a meghívott kongói személyeket. Először Hammarskjöld főtitkár szólalt fel. Igyekezett válaszolni a tevékenységét és az ENSZ-csapatok kongói akcióját ért bírálatra. Az ál­talánosan elismert tényekkel szemben azonban kénytelen volt beismerni, hogy „hibákat követtek el Kongóban a Biztonsági Tanács és a közgyűlés rendkívüli ülése határozatának vég­rehajtásában." Nézete szerint az ENSZ-csapatok teljesítették felada­tukat, de „amíg nem szilárd a kon­gói hadsereg — azaz Mobutu fegy­veres bandái — ne rendeljék vissza az ENSZ-csapatokat Kongóból." Ham­marskjöld kijelentette, hogy a bo­nyolult kongói helyzet Kongó és népe politikája kudarcának a követ­kezménye, mert nem használták ki az ENSZ segítségének rendkívül kedvező feltételeit. Hammarskjöld egy szóval sem ítélte el Mobutu bandáinak önkényességét. A szovjet és lengyel küldöttségek javaslata ellenére a vitát elhalasztották és csütörtökön New York-i időszámí­tás szerint 15 órakor folytatták. A kínai párt- és kormányküldöttség elutazott a Szovjetunióból SZERDÁN TÖBB MINT TlZEZER MOSZKVAI VETT RÉSZT A LUZSNYIKI SPORTPALOTÁBAN RENDEZETT SZOV JET-KlNAI BARÁTI NAGYGYŰLÉSEN. A KÉPEN A GYŰLÉS ELNÖKSÉGE. (Telefoto CTK) Moszkva (CTK) - Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke december 7-én ta­lálkozott Liu Sao-cshivel, a Kínai Népköztársaság elnökével, Kína Kommunista Pártja Központi Bizott­sága elnökhelyettesével,, a Kínai Népköztársaság párt- és kormány­küldöttségének vezetőjével. A két államférfi közötti beszél­getés szívélyes baráti légkörben folyt le. - X ­Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak vezető képviselői, va­lamint a diplomáciai testület tagjai csütörtökön reggel a Moszkva mel­letti vnukovoi repülőtéren ünnepé­lyesen búcsúztak a Lio Sao-cshi ve­zette kínai párt- és kormánykül­döttségtől, amely részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójának ünnepségein és az­után rövidebb utat tett a Szovjet­unióban, amikor is a többi között felkereste Leningrád és Minszk vá­rosokat. A nagy kínai nép küldöttségének búcsúztatása már Moszkva utcáin kezdődött, amelyeket egészen a re­pülőtérig a moszkvaiak ezreinek tö­megei öveztek. A repülőtéren fel­sorakozott a díszszázad, majd a Kí­nai Népköztársaság és a Szovjetunió himnuszainak elhangzása után Leo­nyid Brezsnyev és Liu Sao-cshi be­szédet mondottak. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság párt­és kormányküldöttségének látogatá­sa jelentős hozzájárulás a két ország nemzetei közötti barátság és meg­bonthatatlan szövetség megszilárdí­tásához és fejlesztéséhez. Ezt a ba­rátságot és szövetséget a nemzetek békéjének és függetlenségének, a demokráciának' és szocializmusnak valamennyi őszinte híve örömmel fogadta. Liu Sao-cshi e forró üdvözletre adott válaszában kiemelte, hogy a kínai párt- és kormányküldöttség tagjai szovjetunióbeli látogatásuk során megismerkedtek szovjet ba­rátaik kiváló sikereivel. Ezért a leg­szebb benyomásokkal és azzal a meggyőződéssel távoznak nagy szö­vetségesük országából, hogy a szov­jet és a kínai nép közötti testvéri barátság örök és megbonthatatlan. Liu Sao-cshi őszinte szívvel sok si­kert kívánt szovjet barátainak to­vábbi alkotó munkájukban s kifejez-, te azt a meggyőződését, hogy « vezetése alatt álló küldöttség láto­gatása hozzájárul a két ország nem­zetei közötti barátság elmélyíté­séhez. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásainak eredmé­nyéről Liu Sao-cshi kijelentette, hogy kétségkívül hozzájárul a világ­békéért folyó harc fellendítéséhez, a szocialista országok hatalmas tá­borának további megerősítéséhez. A TU-104 típusú hatalmas repü­lőgép moszkvai időszámítás szerinti 10 órakor felszállt és kelet felé vet­te útját. Leonyid Brezsnyev és több hiva­talos személyiség egészen Irkutszkig kísérték a kedves vendégeket. A gyarmati rendszer bukása elkerülhetetlen EHSZ-KÖZGYÍÍIÉS PLENÁRIS ÖLÉSE Az ENSZ közgyűlésének szerdai plená­ris ülésén a szovjet és venezuelai kül­dött szólalt fel. Zorin szovjet küldött elismerését fe­jezte ki egyes kormányoknak, melyek nagyra értékelték a szovjet kormány és személyesen Nyikita Szergejevics Hrus­csov kezdeményezését a gyarmati rend­szer felszámolása kérdésének napirendre tűzésénél. Zorin felhívta a figyelmet arra a tény­re, hogy egyes küldöttségek a gyarmat­ellenesség jelszavával visszaéltek és vé­delmére keltek a gyarmattartók érdekei­nek, hogy meghosszabbítsák a gyarmati rendszer elkerülhetetlenül bekövetkező végét. A Fülöp-szigeti küldött példäul csatlakozott az ázsiai, afrikai határozati javaslathoz. E javaslatot azonban úgy magyarázza, hasonszőrű társaival egye­temben, hogy céljaiknak és törekvéseik­nek semmi köze sincs a határozati ja­vaslat benyújtóinak céljaihoz. Sok olyan küldöttség van, melyek kü­lönféle okokból nem akarják vagy nem vethetik fel a gyarmati rendszer felszá­molásának kérdését erőteljesebb formá­ban és afféle „kompromisszumra" töre­kednek a gyarmati hatalmakkal. E kül­döttségek bizonyára még nem ébredtek rá, hogv a kompromisszumkeresés e fon­tos kérdésben csupán árthat ennek a mozgalomnak és csak az idegen elnyo­mókat szolgálhatja. Ezt bizonyltja a kon­gói nép mostani tragédiája is. A szovjet küldött figyelmeztette a küldöttséoeket, hogy az úgynevezett klasszikus kolonia­lizmus az elnyomásnak ma már nem fő formája. A kongói helyzetet elemezve kijelen­tette, hogy az események megingatják a o varrna ti népek egyes rétegeinek naiv bizakodását a gyarmattartók hivatalos ígéreteiben. Zorin elvtárs beszéde végén hangoztat­ta, hogy a nemzeti felszabadító mozga­lom csapásai alatt elkerülhetetlen a gyár­ínati rendszer teljes veresége. Zorin elvtárs után a venezuelai kül­döttség vezetője szólalt fel. Rámutatott, milyen óriási haladást tett meg az em­beriség a gyarmati rendszer felszámolá­sában, szembefordult a küldötteknek az­zal az állításával, hogy a „gyarmattar­tók önzetlenek'. Ezután követelte, hogy a közgyűlés hagyja jóvá a még gyarmati igában sínylődő milliók függetlenségéről szóló nyilatkozatot. A venezuelai kül­dött felszólalása után berekesztették a gyűlést. AZ UNESCO ÜLÉSE Az UNESCO párizsi értekezlete szerdán megkezdte a nemzetközi kapcsolatok, a kulturális és tudományos csere kérdésé­nek vitáját. Hollandia, Irán és Jugoszlá­via küldöttei az UNESCO tevékenységé­nek kibővítését követelték. Kulazsenkov szovjet küldött hangoztatta, hogy a szovjet kormány nagy jelentősé­get tulajdonít a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a tudományos és kulturális csere kérdéseinek. Csak az utóbbi Idő­ben több mint 50 hosszúlejáratú kultu­rális egyezményt és több mint 100 meg­állapodást kötött a tudományos és kul­turális kapcsolatok különleges kérdései­ről. Az UNESCO értekezlete folytatja mun­káját. Űj politikai párt alakul Nyugat-Németországban Berlin (ČTK) — A Német Szövetségi Köztársaságban 158 neves közéleti Sze­mélyiség kezdeményezésére új politikai párt alakult Unió elnevezéssel. Az új párt „A békéért és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért, a háború és a fegyverkezés ellen" jelszóval vesz részt a jövő évi választásokon. A párt alapítói felhívásukban alapvető követelményként a fegyverkezés feltét­len beszüntetését, az európai atommen­tes övezet megteremtését, Németország katonai semlegességét, a hidegháború be­szüntetését, a két német állam megbe­széléseit tüntetik fel. ÜJ SZÖ 3 * 19 6°- december 9.

Next

/
Thumbnails
Contents