Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-03 / 335. szám, szombat

ÜJ ISKOLAI TÖRVÉNY KÉSZÜL! A szocialista társadalomban sokoldalúan művelt emberekre van szükség. 1 A Csehszlovák Szocialista ..Köztársaságban az iskolák feladata és küldetése, hogy' a tudományos világszemlélet szellemében olyan polgárokat neveljenek, akik al-! kalmasak arra, hogy a jelenkori tudomány és technika Ismereteit elsajátítsák, < társadalmilag hasznos munkát végezzenek, akik örömüket lelik a kollektív mun-! kában és a kollektíváért végzett munkában, akik a szocialista hazafiasság és nem- « zetköziség eszméit vallják, akik öntudatos építői a fejlett szocialista és kom-! munista társadalomnak. A kormány által jóváhagyott és megvitatás végett a nemzetgyűlés elé ter-, jesztett új iskolatörvényjavaslat ezen elvekből kiindulva vonatkozik az egész« iskolai rendszerre, amely magába foglalja az oktatási, nevelési és művelődési! intézmények teljes hálózatát. A törvényjavaslat értelmében az iskolák és a ne-' velési Intézmények egységes iskolai rendszert képeznek, és ebbe a rend-! szerbe szervesen beletartozik a dolgozók részére az állam, vállalatok, üzemek,' szövetkezetek, társadalmi szervezetek által rendezett és irányított oktatás. Az 1 a tény, hogy a dolgozóknak törvény biztosítja foglalkozásuk mellett a tovább1 képzés lehetőségét és jogát, igen nagy jelentőségű, mert ezáltal az oktatásnak ez! a formája elveszti rendkívüli jellegét s egyenértékűvé válik az iskolai' rendszer bármelyik iskolájával, Intézményével. A termonukleáris reakció - a jövő energiaforrása H

a a természetben végbemenő hatalmas változásokat figyeljük, hamarosan rájövünk, hogy az ember hovatovább saját szolgálatába állítja őket. Körülöttünk minden az ember hatalmát bizonyítja. A természettel folytatott küzdelemőriási sebességgel kell mozogniuk, amivel legyőzhetik a taszítást. Ez a sebességfokozás melegítés révén is elérhető. Ha egyszer a magoknak sikerült legyőzniök az elektromos taszítást, akkor már belekerülnek a magerők hatalmas erejű „büvköben, életünkben és a technikában rébe" és az egyesülés megtörténik. Az iskolák és nevelési intézmények legfontosabb tényezői a tanítók és a nevelök Nehéz és felelősségteljes munkájukat csak akkor végezhetik jól, ha szoros kapcsolat fűzi őket a munkásosztályhoz és valamennyi dolgozóhoz, ha odaadó hívei rendszerünknek és ha az ifjúságot a nép érdekeivel összhangban irányítják, nevelik. A törvényjavaslat a tanköteles kor előtti nevelést is az egységes iskolai rendszerbe sorolja. Három éves korig bölcsődék, azután óvodák gondoskodnak a dolgozó szülők gyermekeiről. A nemzeti bizottságok feladata olyan feltételeket teremteni, hogy öt éves kortól — tekintet nélkül arra, hogy az anya dolgozik-e vagy sem, minél több gyermek járhasson óvodába. Kívánatos ez a gyermekek iskola előtti egységes nevelésének szempontjából. Az a gyermek, aki a tanév megkezdése előtt betöltötte hatodik életévét, iskolakötelessé válik. A régi törvénnyel eltérően kötelező lesz a kilencéves általános iskola elvégzése Ha nem fejezi be a diák az alapműveltséget nyújtó kilencéves iskolát 15 éves koráig, tovább jár az iskolába, legfeljebb azonban annak a tanévnek a végéig, amelyben eléri a 16. életévét. A kilencéves iskola szerves része az iskolai napközi otthon az 1—5. és az iskolai klub a 6-9. osztályos tanulók részére. A napközi otthonokban és klubokban a tanításon kívüli időben és a szünidőben képzett nevelők és tanítók gondoskodnak a diákok foglalkoztatásáról. A gyermekekről az egész napi gondoskodás részben helyettesíti azokat az iskolákat, amelyekből egyelőre kevés van, de a távlati terv szerint számuk gyarapodni fog éspedig a bentlakásos és a teljes napi gondoskodást nyújtó iskolákat. Az utóbbi két új iskolatípus célja, hogy a társadalom nevelő hatása rendszeresen, átfogóan érvényesüljön. A bentlakás, illetve az egész napi iskolai tartózkodás kötelező valamennyi gyermek számára. Vidéken például a távoleső helyeken lakóknak is lehetővé teszi majd bizonyos szakiskolák látogatását s nagy könynyebbséget fog jelenteni a váltakozó műszakban dolgozó szülők számára. A kilencéves iskola elvégzése után a diák különböző típusú iskolákban folytathatja tanulmányait s középfokú, magasabb fokú vagy teljes középfokú képzettséget nyer. l.iilyen iskolatípusok között válogathatnak a diákok? Szaktanintézetek, tanonciskolák, dolgozók középiskolái, szakközépiskolák, általános középiskolák, vállalati technikai iskolák, konzervatóriumok, zene- és tánciskolák tartoznak az iskolai rendszer általános, politechnikai és szakképzettséget nyújtó középiskolái közé. Középfokú képzettség alatt a törvénjavaslat szerint már nemcsak a régi értelemben vett érettségivel végződő középiskolai képesítést értjük. Az eddiginél sokkal nagyobb súlyt kell fektetni éppen a tanonciskolákra, szaktanintézetekre, hogy azokban a szakismereteken kívül a kívánt színvonalat megütő általános műveltséget is megszerezzék a növendékek, hiszen a harmadik ötéves terv időszakában kétharmad része az ifjúságnak tanoncviszonyba lép s csak az egyharmada fogja az általános és szakközépiskolákat látogatni. Jellemezzük röviden az egyes iskolatípusokat: A tanonciskolákról, szaktanintézetekről már beszéltünk. A dolgozók középiskolái teljes középfokú képzettséget nyújtanak azoknak, akik sikerrel elvégezték az alapműveltséget nyújtó iskolát és letették a tanoncvizsgát vagy ennek megfelelő szakgyakorlattal rendelkeznek. A dolgozók középiskolái érettségivel végződnek, hallgatóik főiskolán folytathatják tanulmányaikat Ez az új iskolatípus hivatott arra, hogy a CSKP XI. kongresszusán kitűzött irányelv szellemében az ifjúság túlnyomó többsége részére 1970ig teljes középfokú képzettséget biztosítson. A szakközépiskolákon teljes középfokú szakképzettséget és általános képzettséget szereznek a diákok. Az iskola elvégeztével műszaki, gazdasági, adminisztratív állásokat tölthetnek be, vagy főiskolákon folytathatják. tanulmányaikat. Vannak mezőgazdasági, erdészeti, ipari, egészségügyi, szociális, gazdasági, az óvónők részére pedagógiai szakközépiskolák. A tizenkétéves általános középiskola teljes középfokú általános és politechnikai képzettséget nyújt és a diákokat főiskolai tanulmányra készíti elő. A vállalati technikai iskolák közép-, illetve magasabb fokú képzettséget nyújtanak bizonyos szakmában, amelyben a dolgozó több évi gyakorlattal, esetleg középfokú szakképzettséggel rendelkezik. A konzervatóriumok teljes középfokú képzettséget nyújtanak zeneés táncszakon s további egy vagy két éves tanfolyam elvégzése után magasabb fokú szakképzettséget nyújtanak. Hallgatóik jelentkezhetnek a főiskola művészeti ágaira. A rendkívül tehetséges gyermekek részére bentlakásos zene- és tánciskolákat létesítünk, amelyek hat éves kortól általános és szakképesítést nyújtanak. Tanulmányaikat természetesen főiskolán folytathatják. A dolgozóknak továbbá lehetőségük van az üzem, szövetkezet, társadalmi szervezet által rendezett! hosszabb vagy rövidebb tartamú tanfolyamokon, üzemi munkaiskolákban elmélyíteni tudásukat. Az iskolákban az előírt tananyag keretében lehetetlen a nyelvek, tánc, zene, szavalás stb. iránt érdeklődő diákokat kielégíteni, és sok olyan felnőtt is van, akiket valamilyen nyelv, vagy művészet különösen érdekei. Ezek számára létesülnek az ún. \ népi művészeti és nyelviskolák. A művészeti iskolák a régi zeneiskolákat fogják helyettesíteni, csakhogy lényegesen szélesebb működési körrel és számuk emelkedni fog, nyelviskolákat pedig újonnan fognak i létesíteni. Említettük, hogy az iskolán kívüli nevelés az új iskolai rendszerben szerves egészet alkot az oktatással. E cél érdekében az iskolának az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell együttműködnie a CSISZszel és a társadalmi szervezetekkel. A törvényjavaslat hangsúlyoeza a szülői munkaközösségek fontosságát! is. Az ő feladatuk összhangba hozni az iskola és a család nevelési módszereit, hatását az ifjúságra. A tanonciskolák, szaktanintézetek mellett; az üzemek, nemzeti bizottságok, társadalmi szervezetek és az iskola képviselőiből tanácsadó testületeket; létesítenek, amelyek ellenőrizni fogják ezen iskolák színvonalát. A törvényjavaslat fontos pontja, hogy valamennyi iskola és nevelő intézmény eszmei és pedagógiai irányítója az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma. A nemzeti bizottságok pedig igazgatják, ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó iskolákat és felelősek azért, hogy a minisztérium által kitűzött irányelveket i betartsák. A tanítási nyelv az iskolákban cseh és szlovák, a magyar, ukrán és a lengyel nemzetiségű lakosság számára magyar, ukrán, illetve lengyel. A nemzetiségi iskolákban kötelező az államnyelv oktatása. A törvényjavaslat a CSKP Központi Bizottságának az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről szőlő határozatát tartja szem előtt. Elengedhetetlen feltétele a modern oktatásnak és nevelésnek, hogy az ifjúság megismerkedjék az élettel, a termelő munkával és hogy az alapvető része legyen az iskolák tevékenységének. A kommunizmusban a szellemi és testi munka közötti különbség fokozatosan eltűnik és a kettő egymással egységes egészet alkot. Az új iskolai törvény szellemében nevelt ifjú nemzedék a kommunista társadalom öntudatos, eszmeileg és gyakorlatig kiválóan képzett támasza lesz. KIS ÉVA nagy jelentősége van az energiának. Évszázadunk első felében az ipar fejlődése elsősorban a kőszénen és a nyersolajon alapult. E fűtőanyagok tartaléka azonban nem kimeríthetetlen, s ezért ma nagyon is időszerű az új energiaforrások, nyersanyagok keresése. Érdekes adatokat nyújtott ebből a szempontból Bhabha indiai tudós előadása 1955-ben az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi konferencián. Beszámolójában megemlítette, hogy a XIX. század első felében Földünk lakossága 1500 millióról 2300 millióra emelkedett. Figyelembe véve, hogy az egy lakosra eső energiaszükséglet — mely már most több mint 20 kW-óra — állandóan növekedni fog, az új energiaforrások keresésének szükségessége kétségtelen. Ezért van olyan hatalmas jelentősége az emberi ész legnagyobb találmányának, — az atomenergia felszabadításának. Az atomenergia felszabadítására használt anyagok (urán és tórium) mennyisége kb. csak 17 — 40-szer több, mint a kőszén, nyersolaj és a földgáz mennyisége. Tehát az urán és tórium mennyiség sem kimeríthetetlen. Mi lesz akkor, ha az urán és a tórium is elfogy? Az atomenergia felszabadulásánál azonkívül nagy mennyiségű, igen veszélyes rádióaktív anyagok is keletkeznek, melyeknek eltávolítása az atomenergia békés felhasználásánál első számú feladat. Ezért keresünk új energiaforrásokat, főleg olyanokat, melyeknél nem keletkeznek rádióaktív izotópok. Ilyen energiaforrás a termonukleáris reakció. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán Hruscsov elvtárs és Kurcsatöv akadémikus, rámutattak arra, hogy az elkövetkező időszakban fontos figyelmet kell szentelni a szabályozott termonukleáris reakció problémájának. • Ä Nap energiája A Nap hatalmas izzó gömb. Terjedelme egymillió háromszázezerszer akkora, mint a Földé. A Nap felületi hőmérséklete 6000 fok, belsejében pedig ez a hőmérséklet több tízmillió fokra rúg. Milyen energiaforrás szolgáltatja ezt a hatalmas energiát? Mi a Nap ezen energiaforrása? A felelet: a hidrogén, az égési termék pedig a hélium. A Napban hidrogén-magok egyesülnek, hélium-magok keletkezése közben és hatalmas energiamennyiség szabadul fel. Ezt a magreakciót termo (hő) nukleáris (mag) reakciónak nevezik. Egy másodperc alatt a Nap 10 000 kvintilion (ÍO

3*) . kilowattóra energiamennyiséget sugároz ki. © A termonukleáris reakció tehát az olyan magreakció, amelyben a reakcióhoz szükséges energiát a magas hőmérsékletű és így nagy kinetikus energiájú részek ütközése szolgáltatja. Észrevehető mértékben ez csak millió fokos vagy még magasabb hőmérsékleten megy végbe. Ebből látható, hogy nemcsak nehéz atommagok hasadásakor (pl. az uránatommag-neutronok hatására történő hasadásánál) szabadul fel energia, hanem olyankor is, amikor nehezebb atommag keletkezik több könynyebb atommagból. Ennek az egyeEnnél a magreakciónál még sokkal több energia szabadul fel, mint a maghasadásnál, A hidrogénbomba robbanása A termonukleáris reakció létrehozásánál a deutériumnak van jövője. A deutéa szükséges hő a nehézhidrogénatommagok egyesüléséhez. A hidrogén vegyületet csupán be kell gyújtani, meg kell indítani a magképződést. Ezután a folyamat már maga termeli a további fenntartáshoz, sőt fokozódáshoz szükséges meleget. A hidrogénbomba robbanó ereje ezerszerese az atombombáénak, 10 kilométeres körzetben elpusztít minden épületet, 45 kilométeres körzetben pedig minden élőlényt. Az embe jég jobbik és nagyobbik fele joggal követeli, hogy a tudomány e nagyszerű felfedezései ne a halált, hanem az életet szolgálják! ®> A termonukleáris reakció gyakorlati létrehozása A békés célokra való alkalmazást illetően szükség van a termonukleáris reakció felszabadulásának szabályozására. És ez nagyon nehéz feladat. Két nagy problémát kell megoldani: először is módot kell találni a szupermagas hőfok elérésére, másodszor olyan edényt kell előállítani, amely a magas hőfokot elbírja. Hiszen a kvarc, porcelán gázhalmazállapotba mennek át még mielőtt elérnénk az 5000 C fokot, ez pedig elenyészően alacsony hőfok a termonukleáris reakció létrehozásához szükséges hőfokhoz viszonyítva. Mégis sikerült mindkét feladatot megoldani. A magas hőfokot elektromos kisüléskor keletkező szikrával érték el. Az edény helyett pedig elektromágneses tért használtak. Az elektromágneses tér a gázhalmazállapotú termonukleáris „fűtőanyagot" az edény közepébe nyomja és így a gáz körül mintegy láthatatlan falat von. Néhány szót még a termonukleáris reakció lefolyásáról. A szovjet tudósok Itt deutériumot használtak gázhalmazállapotban. Ezzel a gázzal megtöltötték a kiszivattyúzott, elzárt csövet. Hatalmas elektromos szikrával a gáz kb. 1 millió C fokra melegszik fel. A gázhalmazállapotú deutérium szétesik atommagokra (deuteronokra) és elektronokra. Ez annyit jelent, hogy a gáz ionizált állapotba megy át, ún. plazmává alakul. Az elektromos kisülésnél erős elektromágneses tér keletkezik, mely a plazmát vékony fonállá rium a hidrogén nehéz izotópja (nehéz nyomja. A plazmát tehát az elektromághidrogén, D). A közönséges vízben 5000 ' s " közönséges vízmolekulára (H

20) egy nehézvíz-molekula) deutériumot tartalmazó, D

20 (esik). A föld óceánjaiban, folyóiban, tavaiban kb. 25 000 milliárd tonna deutérium van. Ma már olyan mennyiségű deutériumot gyártanak a világon, mely az egész világ energia-szükségletét fedezni tudná. Ebből is látható, milyen óriási jelentősége van a termonukleáris reakció szabályozott felszabadításának. A nehéz hidrogénmagok egyesülésekor 10 milliószorta több energia szabadul fel, mint ugyanannyi elsőrangú (7600 kalőriás) szén elégetésekor. 1 kilogramm hélium keletkezésénél 178 millió kilovattóra energiamennyiség szabadul fel. Ez az energiamennyiség 1 kilométer magas, 1 milliárd tonna súlyú hegyet (megközelítően a Lomnici-csúcs súlya) 65 méter magasra emelne. De hoayan lehet előállítani a termonukleáris reakció létrehozásához szükséges magas hőfokot? © A hidrogénbomba A hidrogénbomba robbanásánál 1952-ben elpusztult az Elugelabszigete. A 14 kilométer átmérőjű izzó oszlop néhány percig állt a robbanás helye felett. 10 perc múlva a gombaforrpájú felhő elérte a 40 kilométer magasságot és 190 kilométer szélességűre húzódott. A sziget helyén két kilométer átmérőjű 60 méter mély kráter keletkezett, melyet elárasztott a tenger. E robbanás mellett az első atombomba borzalmai teljesen eltörpültek. A hidrogénbömbában termonukleáris reakció játszódott le. A termonukleáris reakciót tehát először hidrogénbomba formájában hozták létre. A szükséges hatalmas sülésnek az a nehézsége, hogy az hőfokot az uránatombomba szolgálatommagok pozitív töltésüek és ezért taszítják egymást. Ahhoz, hogy közel kerüljenek egymáshoz, tatja. Az uránbomba robbanásának középpontjában keletkező hő sok millió Celzius fokú. Megvan tehát A szovjet berendezés (OGRA), a termonukleáris reakció létrehozására neses tér tökéletesen izolálja, és így a felmelegedés kb. 10 millió C fokot ér el. Ennél a hőfoknál azután lejátszódik a termonukleáris reakció: a nehéz-hidrogénmagok héliumatomokká egyesülnek. A szovjet tudósoknak 2 millió ampér áramerősségnél sikerült ezt a reakciót létrehozniuk. A gyakorlatban a kísérleteket különféle formájú kamrákban végezték el. A szovjet berendezés (OGRA) egyenes kamrával dolgozik, az amerikai berendezés (STELERATOR) kamrája nyolcas alakú, míg az angol berendezés (ZETA) kamrája köralakú. Azonban ezekben a berendezésekben a magas hőfokot csak rövid Ideig tudták biztosítani. ® A termonukleáris reakció szabályozása Ha sikerül is elérnünk a szupermagas hőfokot, a termonukleáris reakció békés felhasználása még nincs megoldva. Meg kell tanulni a reakciót szabályozni is. Ma már több tervvel foglalkoznak a tudósok e feladat megoldását illetőleg. Egyesek a termonukleáris elegy lassú égését létrehozva kis „műnapot" akarnak előállítani, melynek energiáját főleg a fotoszintézisben használnák ki. Mások a termonukleáris elegyet kis adagokban akarják begyújtani. E probléma megoldásával lehetővé válik a termonukleáris reakciót kihasználó reaktív motorok előállítása is. Ezek a tervek ma még elképzelések, azonban szigorúan tudományos alapon állanak. A termonukleáris energia szabályozásával csak néhány év múlva találkozunk, amikor a termonukleáris reaktor építése olyan állapotban lesz, hogy a keletkezett energia elvezetése aktuálissá válik. A termonukleáris energia felhasználásának lehetősége nagymértékben a reaktor méreteitől függ majd. A termonukleáris energia békés felhasználása korunk egyik legnagyobb problémája. E probléma megoldása után ésszerűbben használhatjuk majd ki az olyan értékes nyersanyagokat mint a szén, nyersolaj és földgáz. A szabályozott termonukleáris reakció létrehozása az emberiség energiakeresésének problémáját végleg megoldaná. TÖLGYESSY GYÖRGY, vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa. ÜJ SZÓ 8 * 19

6°- december 3.