Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-28 / 359. szám, szerda

Utolérjük és túlszárnyaljuk a kapitalista államokat (ČTK) — A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nehéziparának a második ötéves terv folyamán több termék gyártásában sikerült meg­előznie vagy elérnie a műszaki vi­lágszinvonalat. A Lenin Művek dol­gozói például a villanymozdonyok és hengerde-berendezések fejlesztésé' ben érték ezt el. De más téren sem maradtak le. Az energetikai ipart berendezések termelésében a cseh­szlovák technikusok évente 450 me­gawatt teljesítményt képesek be­szerelni s rövid időn belül 700 me­gawattot is. UgySnigy a magas esé­sű turbinák szakaszán hazánk az első helyek egyikét foglalja el vi­lágviszonylatban. A csapágyak gyár­tásában Csehszlovákia ipara mér tel­jesen független a kapitalista álla­moktól. Az állami terv alapján 1948­tól 1960-ig 1800 új típusú henger­csapágy gyártását keltett bevezetni, de már 1959 végéig 1747 típust gyár­tottunk. Több mini 200 e*er diók látogatja szakiskoláinkat (ČTK) - Hazánk több mint 700 különféle szakiskoláját jelenleg mintegy 200 ezer diák látogatja vagyis kétszer annyi, mint 1948-ban Igen örvendetes, hogy rendkívül sok dolgozó érdeklődik különböző ta­nulmányok folytatása iránt. Míg az 1955/56-os tanévben foglalkozása félbeszakítása nélkül 40 ezer dolgo­zó látogatott szakiskolákat, számuk tavaly már 70 ezerre emelkedett. A legtöbben gépipari, építészeti és gazdasági szakiskolákban folytatják tanulmányaikat. Az ipari, gazdasági, népművelési, zeneművészeti és pe­dagógiai iskolák több mint 80 kü­lönböző szakágazatában csaknem 110 ezer tanuló folytatja rendes tanul­mányait. Igen kifejezően változott meg a diákság szociális összetétele Búcsú dr. Michal Fácántól (ČTK) — Hazánk dolgozói szer­dán, december 28-án 11 órakor bú­csúznak el a bratislavai Szlovák Mú­zeum előcsarnokában Michal Fal­ťantól, a Szlovák Tudományos Aka­démia gazdasági intézetének e na­pokban elhunyt tudományos dolgo­zójától. Az elhunyt a Szlovák Múzeum elő­csarnokában 9—11 óráig lesz felra­vatalozva. 54 országba szállítunk gépkocsikat (ČTK) — A Motokov csehszlovák vállalat a folyó évben 54 országba szállított Skoda, Praga és Tatra gyártmányú teher- és speciális gép­kocsikat, vajamint autóbuszokat. Az 1956-os évhez viszonyítva az idei kivitel emelkedő irányzatú: 16­szor több 5 tonnás tehergépkocsit, 2,2-szer több 7 tonnás tehergépko­csit, 2,8-szer több tfztonnás teher­autót és 3,3-szer több autóbuszt szállítottunk külföldre. is. A legutóbbi 4—5 év folyamán már 46,3 százalékot ért el a munkás­családokból származó diákok száma Második ötéves tervünk éveiben 17 szakiskola épült hazánkban. C<ehsz'ov*k küldöttség utazott Kubába (ČTK) — A világ nemzeteivel ba­ráti kapcsolatokat fenntartó kubai intézet meghívására december 27-én dr. Norbert Frýd vezetésével Kubába utazott a Nemzetközi Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság küldött­sége, mely részt vesz a kubai for­radalom második évfordulójának ün­nepségein. Üj gyártmányok kész^s^vpl kezdik a harmad'k ötéves tervet A Vihorlát Gépgyár sninai üzeme a jövő év elején új típusú öttonnás híddaruk készítését kezdi meg, me­lyek később a vállalat fő készítmé­nyévé válnak. A harmadik ötéves tervben áttérnek a nyolc és a 12,5 tonnás daruk gyártására. Ezenkívül az üzemben automatikus kazánokat és mezőgazdasági gépeket is gyárta­nak majd. Az ultrahang a haladás szolgálatában A Nové Mesto nad Váhom-i me­chanizációs és automatizációs fej­lesztési intézetben ultrahang-készü­lékek előállításával kísérleteznek. Az utrahangot alkatrészek válogatására és anyagtisztításra is fel lehet hasz­nálni. Az UČJ-2 mintájú készülék­kel például a golyóscsapágyak apró alkatrészeit lehet műszakilag ellen­őrizni. Megmentjük az értékes történelmi emlékműveket (ČTK) — A Szlovák Műemlék- és Természetvédő Intézet ez idén befe­jezte alapvető, egész Szlovákia mű­emlékeire vonatkozó kutatómunká­ját, melynek eredményeként bizo­nyos kategóriákba osztották be a történeti múltú épületeket. A leg­jelentősebbek közé tartoznak a szlo­vák nemzet történelméről, hagyo­mányairól tanúskodó épületek, pél­dául a Slavín, a bratislavai s a tren­číni vár, Tokajik és más helyek is, amelyeket ez idén nemzeti-kulturá­lis emlékeknek nyilvánítottak. A közelmúltban megkezdték Bar­dejov rendezését, a város egyes épü­leteinek eredeti formájában való visszaállítását is. Bardejov Prešov­hoz, Levočához és Bratislavához ha­sonlóan városi védett terület lesz. A legközelebbi években további ilyen védett területek létesülnek. Ez idén lényegesen előre haladtak a bratislavai Várban végzett munká­latok, melyeknek célja e történelmi múltú épület megmentése és helyre­állítása. A Vár külső részeinek hely­reállítását nagyjában már be is fe­jezték. A téli hónapokban megkezdik a Vár egyes helyiségeinek helyre­hozását. Hasonlóképpen befejezték az oravai Vár alsó részein végzett munkákat, a zvolení Vár déli és ke­leti oldalán levő erődítmények hely­reállítását is. Rendbehozták ' a tren­číni Vár ágyubástyáját is. A Matúš toronyban a Zápolya, Lajos és Bar­bara palotában múzeumot helyeznek el. Helyreállították a Vár többi részeit is. Nemrég fejezték be a Vörös ko­lostorban és Vöröskőn végzett mun­kákat is. A Laboratóriumi Műszereket Gyártó Vállalat prágai üze­me negyvenféle gyártmányát a világ sok országába ex­portálja. Legfonto­sabb megrendelői a szocialista országok, ahol a vállalat ké­szítményei nagyon keresettek. Képtink az üzemben gyártott egyik fémező készü­léket mutatja, me­lyet a vállalat a Szovjetunióba szállít. Ez a műszer is, ugyanúgy, mint a gyár többi készít­ménye, bátran felve­heti a versenyt a világ bármely gyá­rának hasonló ké­szítményével. (J. Finda - ČTK felvétele) \ÍL™2I; Ä Sievjel kormány büszke ró, liny szocialista ólai kezdeményezésére ÍO 'odiÉk el az ENSZ-ben a gyarmatosítás felszómoEásáró' SZÍ történelmi jeíenlisép határozatai MOSZKVA (TASZSZ) — NYI­KITA HRUSCSOV NYILATKOZOTT AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉNEK AZON HATÁROZATÁRÓL, HOGY FÜGGETLENSÉGET KELL ADNI A GYARMATI ORSZÁGOKNAK ÉS NÉPEKNEK. — Minden okunk megvan rá, hogy a közgyűlésben jóváhagyott nyilatkozatot azon országok nagy győzelmeként könyveljük el, ame­lyek következetes álláspontot fog­lalnak el a békéért és a népek füg­getlenségéért vívott harcban — mondotta a szovjet kormányfő. — Ez az elnyomott népek nemze­ti felszabadításáért és megújhodá­sáért rendületlenül küzdő szocialis­ta államok nagy győzelme, a gyar­mati rendszer ellen küzdő független ázsiai, afrikai és latin-amerikai ál­lamok külpolitikájának nagy győzel­me, s végül az összes nyugati béke­és szabadságszerető országok és erők győzelme — állapította meg Hruscsov elvtárs. A szovjet kormányfő a továbbiak­ban kifejtette, hogy a szabadság, az egyenlőség, a népek és nemzetisé­gek közötti barátság magasztos le­nini eszméitől áthatott szovjet ja­vaslatok lényege visszatükröződik az ENSZ határozatában. A szovjet nyi­latkozat tehát méltán tekinthető az ENSZ-határozat politikai megindoko­lásának. A gyarmati országoknak és népek­nek adandó függetlenségről szóló nyilatkozat, — amit a közgyűlés jó­váhagyott — megmutatja, mennyire megszilárdult, kifejlődött napjaink­ban a gyalázatos gyarmati iga el­len folytatott küzdelem egységes frontja. Még olyan tőkés országok is, mint Ausztria, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Kanada, Üj­Zéland s mások is csatlakoztak a gyarmati rendszer felszámolásáról hozott határozathoz. Ez a szovjet kormány állításainak helyességét, annak a nyilatkozatnak a helyességét bizonyítja, hogy a gyarmati rendszer súlyos teherré vált, valamennyi országra és népre ránehezedik, lejárt az ideje, tehát el kell temetni. Nyikita Hruscsov „jelentős hatá­rozatnak" minősítette a gyarmati or­szágoknak és népeknek adandó füg­getlenségről szóló nyilatkozat elfo­gadását, s hangoztatta, hogy a „né­pek gratulálhatnak maguknak a nagy sikerhez". A gyarmati rendszer elleni világ­front jelenlegi megszilárdításának nagy jelentősége abban van, hogy „most rakják le a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés együttélésének szilárdabb alapjait". Nyikita Hruscsov megállapította, hogy az a nyilatkozat, amelyet a szovjet kormány az ENSZ közgyűlése elé terjesztett, természetesen eltér az elfogadott határozattól. A szovjet kormány javaslatai világosabbak vol­tak: az államok és a nemzetek múlt­ból, az imperializmus uralmától örö­költ kapcsolatainak alapos átalakítá­sára irányultak. A szovjet kormányfő továbbá fi­gyelmeztetett rá, hogy a világ né­pei, mindenekelőtt a gyarmati iga alól nemrégen felszabadult népek, Felrobbant a harmadik francia atombomba Párizs (ČTK) - Franciaország és a világ közvéleménye felháborodott és erélyes tiltakozása ellenére kedden a szaharai Regganban felrobbantották a harmadik francia atombombát, bár az ENSZ közgyűlése határozatot hozott az atomkísérletek beszüntetéséről. A francia kormány egyáltalán nem tit­kolta szándékát, hogy folytatni akarja Franciaoszág atomfelfegyverzését. A na­gyon erős ellenzék ellenére október 20-án a nemzetgyűlésben kikényszerítette az atomfegyverkezési törvényjavaslat jóvá­hagyását. Franciaország tartózkodott a szava­zástól, amikor az ENSZ közgyűlésének plénuma december 21-én a szavazatok döntő többségével elfogadta az atom­fegyverkísérletek beszüntetését és kísér­letek betiltását követelő határozati ja­Védtelen dolgozókra lőtt a guatemalai rendőrség Guatemala (ČTK) - A Prensa Latina sajtóiroda jelentette, hogy a Guatemalai Autonóm Szakszervezeti Szövetség felszó­lította a latin-amerikai társadalmi szak­szervezeteket, csatlakozzanak az egységes küzdelemhez, melyet „a dolgozók elvisel­hetetlen elnyomásának megszüntetéséért" vívnak. A felhívásra az adott okot, hogy a gua­temalai rendőrség és a katonaság nem­régen kegyetlenül elbánt a védtelen la­kossággal. A gépfegyverrel és könnyfakasztó bom­bával felszerelt rendőrök behatoltak El Pilar községbe, letartóztattak és megkí­noztak 15 parasztot, mert követeléssel léptek fel a helyi földbirtokosokkal szem­ben. vaslatot. A harmadik francia atombom­ba felrobbantása — egy héttel az ENSZ határozata után - újra megerősíti, hogy a francia kormány nem akarja alárendel­ni magát a közgyűlés határozatának. A francia kormány és de Gaulle elnök törekvésének az a fő célja, hogy Francia­ország saját atomfegyverrel rendelkezzék, s erősebb legyen pozíciója a NATO-ban. Ennek a törekvésnek azonban semmi köze sincs ,,Franciaország nagyságához". Már a parlamenti vitában több képviselő han­goztatta, hogy az atomfegyvergyártás óriási, Franciaország szempontjából elvi­selhetetlen kiadásokkal jár. Az etiópiai parlament hűséget fo?adott a császárnak Addis Abeba (ČTK) — Az etiópiai parlament a lázadás leverése óta hétfőn tartotta első ülését. A sze­nátus és a képviselőház hűséget fo­gadott Hailé Szelasszie császárnak, elítélte a lázadást és árulóknak bé­lyegezte a lázadókat. A két kamara együttes ülésén jó­váhagyott egyik határozat kiemeli, hogy az árulókon kívül senki sem csatlakozott a lázadókhoz. A pucs­csot egy maroknyi csoport készítet­te elő, de a lakosság nem támogat­ta. Egy további határozat teljes biza­lomról biztosítja az alkotmánytör­vény alapján alakult császári kor­mányt. A képviselők kegyelettel adóztak a lázadás áldozatai emlékének. vagy azok a népek, amelyek mí mindig hősies harcot vívnak felszí badulásukért, nem támaszkodhatni az ENSZ határozatára. Nyikita Hruscsov megjegyezt hogy a gyarmati hatalmak tartó; kodtak a szavazástól és nem telj< változatában sem támogatták a je vaslatot. Világos, hogy a gyarma hatalmak ezzel az eljárásukkal me akarják őrizni és menteni a kor hadt gyarmati rendszert. Ezt min den népnek tisztán kell látnia. Az algériai, kongói és laoszi vé res események, valamint a függetle Kuba és sok más állam ellen irá nyúló cselszövések meggyőzően bi zonyítják, hogy még nagy erőfeszí tést követel a gyarmati járőr lerázásáért folytatott küzdelem. — Ma az a fő feladat, hogy el érjük: váljék valóra^ a népek aka rata, melyet a gyarmati országok nak és népeknek adandó független ségről szóló ENSZ-nyilatkozat feje ki, hogy a nyilatkozatban lerögzítet követelmények ne maradjanak csu pán papíron, hanem váljanak való ra — hangoztatta Hruscsov. AszoV' jet kormány reméli, hogy azok a: országok, amelyek az ENSZ-ben i gyarmati országoknak és népeknel adandó függetlenségről szóló nyi­latkozatra szavaztak, továbbra is tá­mogatni fogják a gyarmati rendszei elleni harcot. Nyikita Hruscsov a továbbiakbar kijelentette: A gyarmati hatalmak továbbra is akadályozni fogják ai elnyomott népek felszabadulását, el­lenezni fogják függetlenségüket és így provokálni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezetét; nem marad más hátraj minthogy e népek erő­teljes küzdelemben elsöpörjék az út­jukban álló akadályokat. E küzde­lemben nem lesznek egyedül. Hruscsov elvtárs nyilatkozata vé­gén megállapította: A szovjet kor­mány büszke rá, hogy szocialista állam kezdeményezésére fogadták el az ENSZ történelmi jelentőségű ha­tározatát a gyarmati rendszer felszá­molásáról. CYRUS EATON NYILATKOZATA New York (ČTK) - Cyrus Eaton neves amerikai közéleti személyiség és üzlet­ember a sajtó képviselőinek adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök levele lelkesedéssel töltötte el és arra serkenti, hogy tovább dolgozzék tervén: az amerikai, kanadai, angliai, franciaországi vállalkozókörök kép­viselői és a Szovjetunió s a többi szo­cialista országok képviselői együttműkö­désével haladást érjenek el a leszerelés­ben. Eaton kijelentette, hogy szívesen talál­koznék olyan vállalkozó csoporttal, akik közösen dolgoznának a leszerelési egyez­mény megkötésének előkészületein. Ha a tőkés országok politikusai és áilamférflai nem tudják kidolgozni az egyezmény tervezetét, hogy aztán álta­lánosan elfogadják, akkor megteszik ezt az ismert nagyiparosok: elfogadnak egy egyezménytervezetet s azt kormányaik elé terjesztik. MA 35 000 olasz mozdonyvezető 24-órás általános béremelési sztrájkba lép. KUBA 133 millió dollár értékű cukrot ad el jövőre a szocialista országoknak s a pénzt a hazai kulcsipar fejlesztésére fordítja. N emrégen tért haza Olaszországba egy bizonyos Lombardi atya nevezetű egyén, aki úgy­szólván az egész évet Dél­Amerika beutazásával töl­tötte. Ez irányban érdekes rekordot állított fel: 11 hónap alatt 271 püspököt keresett fel, akik a latin­amerikai földrész 20 or­szágának különböző váro­saiban elszórtan kormá­nyozzák egyházmegyéjü­ket. De még érdekesebbek Lombardi felfedezései. Olyasmiket tudott meg, miközben egyik püspöktől a másikig kilincselt, hogy még Rómát is lázba hozta. Rómában sajtóértekezletet rendeztek Lombardi ész­leleteiről, hogy így óvják a világot egy „nagy ve­szélytől". Lombardi atya szerint Dél-Amerika az a földrész, ahol a legszegényebb nép­tömegek mellett a leggaz­dagabb urak élnek ... A Rio de Janeiro-i és Bue­nos Áires-i nyomortanyák még borzalmasabbak, mint a rómaiak és sokkal töb­ben is laknak bennük. Mit látott Lombardi atya Dél-Amerikában ? Egyes államokban néhány ember kezében összponto­sul minden vagyon. Chile a valóságban néhány csa­lád birtoka. Az egyik kö­zép-amerikai köztársaság­ban pedig valójában egyetlen diktátoré az egész ország. — Ez még nem lenne baj, ha nem tenné Dél­Amerikát „ígéret földjévé" á kommunizmus számára — fejtegette bibliai ékes­szólással Lombardi atya. Ugyanis borzalommal álla­pította meg, hogy „Latin­Amerikában előrehalad a kommunizmus". Különösen megdöbbentő, hogy első­sorban az ifjúság kerül a befolyása alá. „Az egyete­misták mind kommunisták vagy legalább is Castro hívei. ... Bizonyos katoli­kus kollégiumban Eidél Castro himnuszát halot­tam énekelni. Általában Latin-Amerikában új fel­szabadítóként emlegetik a kubai forradalom fejét..." „Borzalmas dolgot" lá­tott Lombardi atya. Meg­győződött róla, hogy La­tin-Amerika népeit ke­gyetlenül kizsákmányol-. ják, s hogy egyre nagyobb tömegek lendülnek harc­ba országuk kincseinek igazságosabb elosztásáért, és követelnek igazságo­sabb társadalmi rend­szert ... Ez pedig kommunista vágy s ezért elűzendő — mondja ki a Vatikán a szentenciát. Persze Lombardi atya ezzel nyakig került a pác­ba. Ugyanis ha a kommu­nizmus a nyomor és az embertelen kizsákmányo­lás megszüntetését jelen­ti, a katolikus hívők is. nehezen értik meg, miért lássanak benne „veszélyt" ? Talán mondjanak le vá­gyaikról, jobb életről, igazságosabb társadalmi rendről, az imperialista uralom lerázásáról azért, mert a kommunisták is ezért küzdenek? Az ilyen filozófia nehezen érthető. Lombardi atya miszti­kusan oldja meg ezt a kérdést: A latin-amerikai katolikusok képezzenek „harmadik erőt", „békítő tényezőt" a tőkések és a dolgozók között. Barát­kozzanak meg a kizsákmá­nyoltak a kizsákmányolók­kai, az elnyomottak az el­nyomókkal és a veszély elhárul. — Szóval — min­den maradhat a régiben: a kizsákmányolás és a nyomor is. Csakhogy a latin-ame­rikai nép nem kér az ilyen „testvériségből". Ami pedig a „kommu­nizmus veszélyét" illeti, Lombardi atya felfedezé­seivel darazsat dugott hallgatóinak fülébe. Meg­gondolatlanul elszólta ma­gát, hogy ez a „veszély" lényegében nem más, mint amire a latin-amerikai tömegek vágynak. A Va­tikán nemigen dicséri meg érte hű szolgáját. MK J Ĺ J J SZÖ 2 * 1960. december 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents