Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)
1960-12-24 / 356. szám, szombat
•ľ "I ^ošice tőszomszédságában több száz hektárnyi területen, mint kincskeresők csoportja túrja a I; földet a korszerű gépekkel felszerelt munkások hatalmas serege. Ezek a furcsa „kincskeresok" azonban nem tárnak fel a föld méhéből milliós értékeket, hanem amit a hosszú gépkocsioszlopok szakadatlanul hordanak, mindazt a földbeássák. Ők készítik el a születő óriás, a Keletszlovákiai Kohómű vér- és idegrendszerét. A földbe rejtett bonyolult csőrendszereken jut majd e! a •I hatalmas üzembe a víz, a villanyenergia, gáz. Már több mint egy éve folyik a földalatti munka. Az \\ épül? óriásból jóformán még semmi sem látszik, a több falu határát felölelő síkságon csak itt-ott / / emelkedik ki egy-egy betonkeverő, vasszerkezet körvonala, de már születésekor is formálja, alakítja az egész kerületet. Az elkövetkező években több ezer műszaki dolgozót, munkást felszippant az I' óriás. A kerület legtávolabbi falvainak iskolapadjaiban is a hatalmas gyárról álmodoznak a fiatalok, •I ezernyi tervet szül, emberi sorsoknak szab irányt, ad ragyogó távlatot. De nemcsak egyetlen kerüIj letet mozgat meg a világ legnagyobb gyárai közé számító kombinát építése. A cseh munkásosztály > legjobbjait küldi majd az új munkások betanítására és a csehországi üzemekben már több száz fiatal tanulja a vaskohászatot, hengerlést, és a többi szakmát. De nincs hazánknak jóformán olyan üzeme, amely valamivel hozzá ne járulna a kohómű felszereléséhez. í Öriás születik Kelet-Szlovákiában. Szocialista hazánk legtávolabbi, a burzsoá köztársaság bűnéből > legelmaradottabb zuga nagy ipari központtá változik a 3. ötéves tervben. Pártunk felhívására összeaz egész ország és a Szovjetunió baráti segítségével néhány év alatt alapjaiban megváltoztatjuk egy kerület képét, s az építőmunka tüzében edződnek, születnek a szocialista emberek. 1961'ben az építőké a szó niiiiiimiimimmimi Košicén az épülő kohómű főhadiszállását keressük. Egy-kettőre oda is érünk. Nemrég még kaszárnya volt, ma hazánk legnagyobb építkezésének irányítói dolgoznak itt. Jelképes is ez az ideiglenes véletlen elhelyezés: „A haderőcsökkentés folytán megüresedett kaszárnyát a békés építőmunka úttörői foglalták el. Bent a hatalmas termeket ideiglenes közfalakkal választották el. Bekopogtatunk Urban elvtárshoz, a beruházási osztály vezetőjéhez, az igazgató helyetteséhez. A magashcmlokú, javakorabeli oseh szakember, aki elismerésre méltó tapasztalatokat szerzett a szocializmus nagy építkezésein, valamit lelkesen magyaráz ^y kételkedő munkatársának. Felkapja a logarlécet, számítgat, irattartókban lapoz, megcáfolhatatlan számokat mutogat, míg végül is mosolyogva távozik az illető. Ki se fújhatja magát, máris szívélyesen fogad, közénk telepszik és válaszol kérdéseinkra. Az 1960-as év végén járunk; hogyan értékeli Urban elvtárs a nagy építkezés eredményeit? Teljesültek-e a nagy célkitűzések? '—- A nehéz körülmények ellenére a fő feladatot egészben véve teljesíA HATALMAS betoncsöveket daruk rakják a bággerral ásott mély árkokba, az ember megszabadult a legnehezebb munkától. tettük. Előkészítettük az építés alapjait (utak, csatornázás, villany, vízellátás, stb), gyors ütemben folyik a szociális-kulturális intézmények építése, hogy a dolgozóknak megfelelő munkahelyet biztosítsunk. Különös súlyt helyezünk a lakásépítésre, amely szerintünk éppoly fontos, mint a gyár építése. Noha ezen a téren lemaradás mutatkozik, megvan rá a remény, hogy a lakásépítés lépést fog tartani a születő kohómű szükségleteivel. iNagy hasznát vesszük Šacán a HUAZ EMBER kényelmesen beállhat egy betoncsőbe a szakadó eső elől, de a gépkocsik megállás nélkül hordják az építőanyagot. (A szerzők felv.) KO számára felépített lakótelepnek és más objektumoknak. Az idén a dokumentáció elkészítése volt a döntő feladat. Mindent részletesen, alaposan ki kellett számítani, hogy az óriási építkezésen megindulhasson a komplex munka. Ezt sikerült elérni, a kezdeti nehézségek jelentős részét leküzdöttük, úgyhogy teljes lendülettel vághatunk a következő év, és a 3. ötéves terv nagy feladatainak. • Hogyan érvényesül a nagy építkezésen a gépesítés és biztosítva van-e az épülő nagyüzem világszínvonala? — Az épülő óriásüzemet nem lehet összehasonlítani egyetlen gyárunkkal sem. Már az építkezést alapvetően másképp irányítjuk, mint például Kunčicén. Az épülő üzem területe teljesen szabad, semmiféle bódék, raktárak nincsenek rajta, a szükséges épületelem-gyár, gépkocsijavító műhely, stb. e területen kívül nyert elhelyezést. Igyekszünk mindent gépesíteni. Az építkezés lelkét jelentő betonkeverőknél már csak öt százalék a kézi munka. A csatornázáson is a munka nehezét bággerek, daruk végzik. Természetesen ahol lehetséges, munka közben is mindent tökéletesítünk, hogy a lehető legkevésebbre csökkentsük a nehéz fizikai munkát. A felépülő kombinát a világ egyik legkorszerűbb üzeme lesz. Büszkék vagyunk rá, hogy berendezésének közel 90 százalékát fejlett hazai iparunk állítja elő. Ezenkívül a Szovjetunió szállít nekünk modern, bevált berendezéseket és felbecsülhetetlen értékű műszaki segítséget nyújt. Illusztrálásul hadd említek néhány példát: A hatalmas térfogatú nagyolvasztó kétszer, a kokszoló háromszor fog többet termelni, mint a hasonló kunčiceiek. Az acélgyártásra a martinkemencék helyett a kisebb és többszörös teljesítményű oxigénkonvertert fogjuk használni. 1961-ben, az ötéves terv első évében melyek a legfontosabb építöfeladatok? - Az épülő hatalmas üzemből ma még nagyon keveset látni. De jövőre már megindul valamennyi részlegen a munka. A gépesítő műhely részeként épülő hídszerkezetgyárnak a jövő év nyarán már meg kell kezdenie a termelést és vasszerkezetekkel kell ellátnia a különböző részlegeket. Megkezdődik a hőerőmű építése is, amely több villanyenergiát fog termelni, mint a háború előtt egész Szlovákia. Hozzálátunk a hengerde^pltéséhez is. Rövroen és tömören: 1961-ben az építőké a döntő szó, hogy a következő évben a különféle üzemek megkezdhessék a berendezések szállítását. Több száz fiatalt küldünk az ország különféle üzemeibe tanulni. Azt szeretnénk, hogy a fiatalok a készülő gépek mellett nyerjék el a szakképesítést, ott legyenek a be1 Akadályt nem ismerve Beszélgetés Václav Urbánnal, a Keletszlovákiai Kohómű igazgatóhelyettesével ^ Az oldalt Irta és összeállította: SZŰCS BÉLA és ZSILKKA LÁSZLÓ szerelésnél és ott maradjanak mellettük dolgozni. A gépekkel együtt szülessenek a képzett szakemberek is. Végezetül mondjon valamit azokról, akik e nagy művet megteremtik... — A legkülönfélébb nemzetiségű dolgozók őszinte lelkesedéssel, egyetértésben munkálkodnak a kohómű építésén. A tapasztalt cseh elvtársak örömmel jöttek ide, mert tudják, hogy itt is a szocialista köztársaságot építik, országunk egy iparilag elmaradott vidékének átalakításában segédkeznek. Igazán példás kollektíva alakult ki a munkahelyeken és a vezetésben. Valamennyien látjuk, hogy az egész ország lelkesen összefog a gigantikus alkotás gyors felépítéséért. Ez bennünket is kötelez. '.effcő^, ® A Keletszlovákiai Kohómű épí- 1 (téséhez szükséges anyagot és 1 berendezést hazánk 45 nagy válj lalata szállítja. [ • A Keletszlovákiai Kohómű építői a CSKP országos konferenciá> jának és az építők napjának tisz} teletére vállalták, hogy idei ter> vüket december 16-ig teljesítik és az év végéig 10 millió korona ér- 1 ) tékü munkát végeznek el terven : j felül. ^Az eddigi eredmények azt . s mutatják, hogy a kohómű építői 1 ; teljesitik nagyszerű vállalásukat. | ® Október hó 25 munkanapján < \ a kohómű dolgozói 25 144 000 ko- ' ; rona értékű munkát végeztek. Ez \ ) annyit elent, hogy egy munka! napra 1 005 765 korona esik. Te- J J hát egymillió korona naponta! Šulej elvtárs, az N 439-59 j | rendszámú Tátra 111-es tehergép- < 1 kocsi vezetője november hónap [ folyamán 380 tonna betont szállított el a betonkeverőből az éplt(kezésre. Figyelemre méltó telje- \ > sítmény! Az építkezésen az idei terv j j szerint 2 200 000 m 3 földet kellett) > kibaggerezni és tovább szállítani, j j November végéig 2 040 000 m 1 föl- 1 1 det mozdítottak el. December hó- < j ra tehát már csupán 160 000 m' ) maradt, amit minden bizonnyal < j messze túlteljesítenek. * A Keletszlovákiai Kohómű épít- 1 ŕ kezésén 1961-ben 88 objektum \ j építését kezdik meg. VÉGELÁTHATATLAN a sártenger. A Tatra 111-esek kerekei ássák a beázott talajt. Nem ritkaság a tengelyig érő sír De még a betonutakon is időnként talajgyalu tisztogatja a ráhordott latyakot. Az irdatlan sár kellős közepén, a széles betonút egyik oldalán épül a központi szerelőműhely, vele átellenben az út másik oldalán az 1500as étkezde. Miért éppen 1500-as? Egyszerűen azért, mert ennyi lesz a befogadóképessége. Az építkezés fölé emelkedő karcsú daru hegyében az ifjúsági szövetség vörös lobogója leng. Büszkén, kacéran. Ugyanez a zászló lengett az Ifjúsági Vasútvonalon, a Szövetségi Vasúton, az Ifjúság Falva felett, Kunčicén és mindenütt, ahol a fiatalok lelkes segítségére volt szükség az elmúlt másfél évtized szocialista építése folyamán. Až étterem az első ifjúsági építkezés akadály? a születő óriás kebelén Az Ifjúsági kollektíva vezetője Lepeták elvtárs. Fiatal ''ómfives, .CSISZ-tag A kollektíva tagjai Is jobbéra fiatalok, ám az idősebbek fiatalos lendülete vetélkedik a Iegfiatalabbakéval is. A fiatalok merész felajánlást tettek: a tél beálltéig felhúzzák a földszintet és lebetonozzék a tetejét. Mert az ifjúság építkezésén a fiatalok betonoznak is. Az eddigi eredmények arra vallanak, hogy a fiatalok teljesítik felajánlásukat es a hónap végéig befejezik a földszint külső munkálatalt. Azután már akadály nélkül végezhetik a belső munkálatokat. - Amit vállaltunk, teljesítjük - Jelenti ki Lepeták elvtárs. HOGY IS MERNE ebben valaki kételkedni? Talán nem szoktuk meg az elmúlt évek folyamán, hogy a fiatalok szava és a tett közt nem lehet leküzdhetetlen 4 lacsony termet, fekete göndör haj, vastag ajak, bronzszínű ircbör - ez lenne Horváth Jancsi, a Hronstav košicei tanoncotthona elsőéves lakójának rövid személyleírása. Jancsi a 430 fiatal egyike, akik itt készülnek fel jövő hivatásukra. Egy-két év után 1 Kelet szlovákiai Kohómű építőinek sorába állnak s talán itt lelnek békés otthonra is. Jancsi kőművesnek készül. Tégla, malter, rohamosan emelkedő falak, a földből gomba módjára kinövő házak — munkások, családok meleg otthona ... Lám, ez a kőművesmester ség dióhéjban. Hej, mennyi ilyen ház, ilyen családi fészek kell ide! Sok ezer! És iskola, üzletek, bölcsődék, ki tudná mind felsorolni? Csodálatosan szép feladat ... Horváth Jancsi jól választott. Pedig nehezen szokta meg az új környezetet, a közösséget. Igaz, nem tartott sokáig ... Az első héten félve állított be Máté igazgató elvtárs irodájába. - Nem bírom, hazamegyek. Hangja határozottan csendült. Hosszabb töprengés, vívódás után született meg az elhatározása. JOL VÁLASZTOTT - Ne tréfálj, Jancsi! szólalt meg az igazgató hosszabb szünet után. - Nem, nem tréfálok, — mondta akkor. Ô ezt nem bírja. Mert a kőmüvesség nemcsak tégla meg malter, ahogy ő hitte. Számtan, fizika meg sok más tantárgy. Társainak jó, azok elvégezték a nyolc osztályt. Ö csak hatot... Hogy is állhatná velük a versenyt ? Az igazgató Jancsi elé állt. S ő olyan kicsinek, szinte törpének érezte magát. Minden szava simogat ásk ént hatott. Különös érzés lett úrrá rajta. Hol, mikor is találkozott ezzel az érzéssel? Ja, igen! Az édesapja ... Csak az szólt hozzá ilyen hangon, de az már régen volt. Tíz éve nem él... Azóta se hullott a szó olyan lágyan, melengetőn ... - Elmész-e, Jancsi? — tette fel végül Máté igazgató a kérdést. Csak állt lesütött szemmel, szégyenkezve és alig hallhatóan suttogta: - Nem ... Azóta Jancsi már kétszer állt lesütött szemmel társai előtt. Először akkor, amikor egy alkalommal harminc koronát talált és azt átadta tanítójának. Az egész iskola diáksága felsorakozott, csak neki kellett a sorból kilépnie. Igy hallgatta végig nyilvános dicséretét. Hogy miért sütötte le a szemét? Zavarában. Ki gondolta volna, hogy a talált pénz átadásáért dicséretet kapjon? Azt egészen természetesnek vet-, te... Azután jött a negyedévi értékelés. Horváth Jancsi lett az első, az otthon legjobb tanulója. Becsülettel megállta a helyét a munkahelyen, az iskolában. Pedig esti iskola keretében végzi a hetedik és a nyolcadik osztályt. Emellett lelkes sportoló és hegedülni is tanul. Édesapja zenész volt, s bizony restelli, hogy ennyire elhanyagolta a családi hagyományokat., T T jra ott állt társai ^ előtt és újra lesütött szemmel hallgatta igazgatójának szavait. — Horváth János elsőéves az első negyedévben elért kiváló előmeneteléért egy heti üdülésre megy a Krkonošéba ... Íme, Horváth Jancsi, egy a sok ezer közül, akik hazánk legnagyobb szocialista építkezésén készülnek nagyszerű hivatásukra. AZ ÉPÜLŐ SZERELŐMŰHELY EGYIK RÉSZÉNEK BETONVAZA MÄR ALL. • EMBERSÉG A košicei autóbuszmegállónál topogunk a bokáig érő lucsokban, sürü apró szemekben szakadatlanul szitál az eső, szinte az ember csontjáig hatol a ruhaszövet és a bór pórusain. Mindenki máskorra mondja az autóbusz indulását, ezért nem mozdulhatunk a tizennégyes indulóállomástól. Nemsokára egy vatelinkabátos munkás is odajön. Érzem, hogy a félcipőm átnedvesedik és a nyirkos ruha hűti a hátamat. Acsorgunk az esőben, már sötétedik, mikor befut a pótkocsis busz. A sofőrtől megtudjuk, húsz percet kell még várni az indulásig. Nagyot sóhajtunk. A munkás a karácsonyi ajándékot kabátja alá rejti. — A buszba csak indulás előtt szabad beszállni — közli száraz hangon a sofőr. Nem szólunk semmit, csak összébb húzzuk magunkon az átázott kabátot és melegítőül táncolunk egy kicsit a latyakban. A sofdr végignéz rajtunk, a három ázott verében, aztán halkan odaszól: — Csendben szálljanak be a pótkocsiba. Kicsit megbizsergett a szívem környéke: a sofőr lehet, hogy megsértette a mindenható szabályt, de emberségből kitűnőre vizsgázott. • MELEGÍTETT SÖR AZ „OÁZISBAN" A BT 500-as automata betonkeverőtől kutyagolunk a csizmaszárig érő sárban az épülő szerelőműhely felé. Félúton a sártengerből egy csinos faházikó emelkedik ki. Nézegetjük, körüljáriuk. aztán felszaladunk a dombra és bekukucskálunk az ajtón. Egy szép tiszta büffé csalogat, akár a sivatag vándorát az oázis. Kapható itt szalámi, rántotthús, leves, különféle konzervek és egy specialitás — a melegített sör. Mivel ivóvíz még nincs, naponta több száz üveg sör fogy el, de csak langyosltva. A közeli csatornázásról bebetérnek a munkások egy falatra, egy kis meleg sörre, zsebre vágnak egy-két üveg hétfokost és sietnek vissza. Igazán becsületére válik kereskedelmünknek, hogy közvetlenül a munkahelyre megy a nehéz körülmények között dolgozók után. ® HANGVERSENY Ezen a rideg esős estén, a szép šacai klubban filmet vetítettek, színdarabot próbáltak, néhányan újságot olvasgattak. A sok száz munkásnak csupán kis töredéke volt a klubban. Én nem is csodálkoztam ezen, hiszen ilyen cudar időben egy műszak is elég, sokan örülnek, hogy hazasiethetnek a szép tiszta, parkettos, fürdőszobás szállásra és kipihenhetik magukat. Az egyszerű dolgozók jókedvét azonban pem töri meg az eső, a sár, a munka. Innen is, onnan is nótaszó szűrődik az utcára, tréfás, csipkelődő keletszlovákiai dalok, cikornyás tájnyelven magyar népdalokkal keveredik, s valahol egy cigánylegény nehéz kezével a hegedűt nyaggatja, valaki szólót énekel. Különös hangverseny. Nem olyan csiszolt, begyakorolt, mint a pódiumokról elhangzó művészi előadás, számomra mégis kedvesebb: a születő óriás bölcsődala. ©Ű SZÖ 5 * 1960, december $$