Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-23 / 355. szám, péntek

A Skuhrov nad Bi'lou-i Gépgyaroun mar • néhány évtized óta kifogástalan mákda­rálókat és húsőrlőket gyártanak, melye­ket csaknem a világ minden államába ) szállítunk. Képünkön Marta Bekorá a < kész mákdarálókat ellenőrzi. (J. Dezort felv. - ČTK) • A BRATISLAVA! SZLOVÁK MŰ­SZAKI KÖNYVTÁR 1961. január 4­töl kiállítást rendez, amely az újabb külföldi cégek és szabadalmak irodal­mát mutatja be. A kiállítás reggel 8-tól 19 óráig lesz nyitva a könyv­tár Gottwald-téri olvasótermében. KÉTSZÁZ REVOLVERT és 1500 tört i szedtek össze tokiói fiataloktól a „Ne J adjatok fegyvert az ifjúságnak" társa­dalmi akció keretében. FÁBÓL KÉSZÍTETT ÓRÁT 70 évvel ; ezelőtt egy irkutszki órásmester. Az \ óra, melynek minden alkatrésze fából < készült, hosszú időn keresztül javítás nélkül működött. A GALACI HAJÓGYÁRBAN VlZRE• BOCSÁTOTT első román gyártmányú,! 4500 tonnás teherhajó elindult Dániá­ba. 1965-re már 11 darab 4500 tonnás ; teherhajó és nyolc 1—12 ezer ton- ! nás utasszállító hajó építését terve- ; zik a Román Népköztársaságban. 6655 HALOTT és 165 334 sebesült áldó- • zata volt tíz hónap alatt az olasz ország- \ utakon történt közlekedési baleseteknek. OLASZORSZÁGBAN VIHAROK és fa- i vizek pusztítanak az utóbbi napokban. | Eddig 24 halálos áldozatról érkezett ie­lentés. 5000 KILOMÉTERT TETT MEG há- ; rom hét alatt egy Párizs mellett fel- < bocsátott meteorológiai léggömb,! amely műszereivel sértetlenül ért J földet Abidjannak, Elefáncsontpart. köztársaság fővárosának közelében. KÍNÁBAN ÉVENTE 183 főiskolán 22 000 ; orvost képeznek ki. Az ország 5000 kór- • házában 375 000 ágy van. A NEMZETKÖZI DEMOKRATIKUS NŐ­SZÖVETSÉG 15 éves fennállását erilé'x- , bélyeg kiadásával ünnepelte meg •> szov­jet posta. EGY NÉMET VÁLLALAT érdekes ! rakodóberendezést készít gépkocsik ; hajóba rakására. A kocsi a parton rájár a berakó készülékre, mely fel­emelkedik és síneken begurul a ha­jó belsejébe. A készülék a hajóhoz; tartozik és szükség esetén a part fö- ' lé kitolható. VÉDETT TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTTÁK ; a Szovjetunióban a sarkövön túl fekvő • Wrangel-szigetet, hogy biztosítsák a je- \ gesmedve, a sarkiróka, a fóka és a roz­már fennmaradását és szaporodását s a \ tavasszal nagy számmal érkező költöző i madarak nyugalmát. AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSSAL kapcsolatos híresztelések miatt, amelyek 1 arról szóltak, hogy e szavazatni 'i tsze­számlálúsánál szabálytalanságok történ- ', tek, a chicagói városi tanács elhatá­rozta, hogy 1961. évi költségvetésében 125 ezer dollárt irányoz elő szavazat­számláló gépek beszerzésére. ORVOSI STATISZTIKAI VIZSGA- ! LATOK alapján megállapították, hogy ; egyes betegségek bizonyos véreső- • portoknál magasabb vagy alacso- ' nyabb számban fordulnak elő. Pél- ; dául patkóbélfekélyben a 0-ás vér­csoportú egyének 36 százalékkal na- ! gyobb valószínűséggel betegszenek ] meg. mint az A csoportba tartozók. • ÁTADTÁK A FORGALOMNAK a Szov- ' jetunióban a világ legészakibb vasútvo­nalát, a Murmanszk-Pecsenga vasútvona- < lat. Az új vonalon a szovjet-norvég ha­tár közelében fekvő ércbányák termékeit ! vasúton juttatják a Szovjetunió kohászati üzemeibe. UJABB HATALMAS GYÉMÁNTLELO \ HELYET tárnak jel a szívjpt geoUqu- ' sok Jakutföldön. A lelőhely csaknem c ] sarkkörön fekszik. A napokból indult * el az első nagyobb expedíció, amelynek ; traktorai 50 fokos hidegben másfél hó- • napos utat tesznek meg az új l'ilö- \ helyig. M ég az őszi hervadás után is van mit megcsodálni a tájban, ha Bardejov, majd Cigla felé uta­zik az ember. Különösen az alföld­lakót vonzza gyakran a vonat vagy az autóbusz ablakához a kopár szik­lák égbenyúló meredeksége, az út mellett mélyen elterülő, lankák bronzszínnel tarkított zöldje, a csör­tető hegyi patakok csobogása és a szemet pihentető sudár fenyők örökzöld tűlevélrengetege. Szép, na­gyon szép ez a vidék — ez zsong a lélek mélyén. Mindaddig, amíg meg nem ismerkedik a festői szépségű hegyvidék lakóinak küzdelmes hét­köznapjaival. Igen, szó szerint küzdelmes, mert e vidék lakóinak minden kicsi ered­ményt fáradságos munkával kell ki­csíkarniok a kaviccsal vegyes sovány talajból, amelyben alig fordul elő kövér televény. Még szerencse, hogy e táj szülöttei olyannyira otthono­sak a mostoha mezőgazdasági felté­telek megszelidítésében, hogy az adott körülmények között is lépést tudnak tartani a mezőgazdasági nagyüzemeink előtt álló feladatok­kal. De nézzük őket közelebbről. Cigla, a bardejovi járásnak a ter­mészeti adottságok szempontjából ez a semmi különlegességgel nem ren­delkező községe annyi különlegessé­get mégiscsak magáénak vallhat, hogy mindenáron ki akar törni a szegényes termelésre kényszerített helyzetéből. Tizenegyen — a szövet­kezetesek közül — összedugták a fejüket, olyan gondolatokkal, hogy a termelés megjavítása érdekében szocialista munkabrigádot alakíta­nak. A hosszadalmas tépelődések, vélemények, javaslatok összegezése után kijelentették: — Hát hiszen... ami azt illeti, a feltételeknek eleget tudnánk tenni. Tudnánk mi az előirányzottnál töb­bet is termelni, ha ... S ok volt a ha. Ján Polák, a hí­zósertések gondozója nem is várta meg, hogy vége legyen a fel­tételek felsorolásának, közbevágott: — Mire jó ez a sol< ha? Hiszen ha mindent tálcán hoznak elénk a ter­melés növeléséhez, akkor ránk itt nincs is szükség. Vállaljuk azt, amit feltételek nélkül is teljesíteni tu­dunk. Csend. A hízósertések hűséges gondozója talán maga is megijedt szavainak súlyától. De visszatáncol­ni? Hát megfutamodott ő valaha a munka nehezétől? Barna arcbőrén is átpiroslott az érzések melegsége. Rántott egyet a nadrágján, a kabátot megigazgatta magán s mint aki nagy dologra ké­szül, kihúzta magát, majd határozott hangon így törte meg a csendet. — Én ugyannyi takarmányból, mint eddig, darabonként 10 dekával növelem a napi súlygyarapodást. Megköszörülte torkát, aztán újra csend lett. De most már rövideb­ben, meg nem is olyan kínosan, mint előbb, mert valahogy mindegyikükben megmozdult a jobbik érzés. Először Ján Jačanin, a szövetkezet zootech­nikusa szólalt meg. Valami szépet, biztatót akart mondani. Formálgatta is erősen a gondolatokat, de sza­vakba öntve mégis csak annyira fu­totta belőlük: — Hát... bizony ... így kellene ezt. És így volt jó, mert az egyszerű szavak mindig könnyebben találnak célba. Hogy így igaz-e? Dzubaj Anna baromfigondozó — talán a helyzet hatása alatt — szin­tén letette a garsTst. Ezt mondotta: — Akkor én is... mennyit is no — szájához kapta begörbített mu­tatóujját —, 20 ezer tojással többet adok le az év végéig. A hízómarhák, kocák és tehenek gondozói is ráncolták homlokukat. Lehetőségek, számok kavarogtak az agyukban. Majd papírra vetették az egyének és a kollektíva vállalását. A tehenészek alapos megfontolás után azt diktálták be, hogy dara­bonként 200 literrel növelik az évi tejhozamot. És még valamit. Azt, Nagyobb gondot a rétek és legelők karbantartására A nyugat-szlovákiai kerületben az egységes földművesszövetkezetek tagsága és az állami gazdaságok dol­gozói célul tűzték ki, hogy 40 ezer hektár rét és legelő gondozását vég­zik el az őszön. A nitrai és a trna­vai járásokban a tervezett feladatok­nak már eleget tettek. Még szebb teljesítményt jelentenek a komár­nói járásból. A 3500 hektár helyett 3700 hektáron végezték el a rétek és legelők javítását. Azonban ha kerületi méretben vesszük a feladatok teljesítését, megállapíthatjuk, hogy a mezőgazda­sági üzemek ennek még a felét sem végezték el. Ezért fontos, hogy az EFSZ-ek vezetősége és a nemzeti bizottságok nagyobb gondot fordít­sanak a rétek és legelők karbantar­tására. hogy a tervvel szemben 100 tehéntől nem 80, hanem 90 borjút választa­nak el. A hízőmarhák etetője .is ki­tett magáért. — Húsz dekával növelem a napi súlygyarapodást — ezt foglalta ma­gába a kurta hozzászólás. K icsi a szövetkezet, mégis nagy dolgok születtek a kezde­ményezésből. Amikor összegezték a vállalásokat, az egész évre elő­irányzott mennyiségen felül 60 ezer liter tejet, 40 mázsa marhahúst, 50 mázsa sertéshúst, 20 ezer tojást és — ki ne felejtsem — a kocák gon­dozójának jóvoltából 26 malacot mu­tatott ki az írás. Persze nemcsak ez került be az értékes dokumentumba, hanem az is, hogy a kollektíva bri­gádban 80 órát ledolgozik a szövet­kezeti építkezéseken, segítenek a fa­luszépítésben, a rétek és legelők megjavításában, továbbá a szövetke­zeti munkaiskolában és egyéni ta­nulással valamennyien technikussá képezik ki magukat. Többről is beszél az írás. Tanul­mányi kirándulásokról, szakelőadá­sokról, könyvvitákról s valamennyi azt bizonyítja, hogy a 11-ťagú kol­lektíva elhatározása nagyon komoly. Ezt méginkább bizonyítják az ered­ménvek, melyek azt mutatják, hogy az év végén bizonyára mindenből megtetőzik a vállalást. Teljes si­kernek csupán a termelési eredmé­nyeket elkönyvelni bizony hiányos lenne az értékelés. Hiszen a jól in­dult kezdeményezés az egész falut megmozgatta s most a növényter­mesztőktől a vezetőkig valamivel mindenki hozzá akar járulni az ügy sikeréhez. Egyik több és jobb minő­ségű takarmánnyal, a másik körül­tekintőbb irányítással, célszerűbb szervezéssel, szóval ki mivel tud. Érzik, olyan becsületbeli ügyről van szó, amely valamennyiük javát szol­gálja. , Haraszti Gyula Jól dolgozik a nőbizottság A budolovi Nőbizottság tagjai min­den iránt érdeklödnek, ami a faluban történik, bekapcsolódnak minden köz­hasznú vállalkozásba. A harmadik ötéves terv feladatainak sjkeres tel­jesítése érdekében kötelezettséget vállaltak, hogy a jövő évben a szö­vetkezeti tagoktól összesen 45 000 tojást gyűjtenek be. E feladatot az idei tapasztalatok alapján vállalták. A szövetkezet ugyanis terven felül 54 000 tojást adott közellátásunknak. A. S. A téglagyárakra is nagy feladatok várnak Annak ellenére, hogy az elkövet­kező években a lakásépítkezésünk alapját a panel fogja képezni, nagy feladatok állanak téglagyáraink előtt is. Erről tanúskodik az is, hogy a harmadik ötéves tervben téglagyá­rainknak 40 százalékkal kell növel­niük a termelést. Téglagyáraink er­re már készülődnek. így a Nyugat­szlovákiai Téglagyárak pezinoki dol­gozói jobb munkamegszervezéssel, szélesebbkörű szocialista munkaver­sennyel és kötelezettségválalásokkal akarják megkezdeni a harmadik öt­éves terv első évét. Ettől és néhány műszaki-szervezési intézkedéstől el­tekintve feladataik teljesítésében nagy segítségükre lesz az újonnan épített égető, melyben egyszerre 260 ezer téglát lehet szárítani. Az üzem igazgatója, Klučiar elv­társ arról biztosított, hogy a tégla­gyár továbbra is gondot fordít a tég­lák minőségére, hogy a törékenység a minimumra csökkenjen. Mikulás Mataseje, Már december eleje óta vonzzák az ajándékvásárlókat az ostravai áru­házak ízlésesen elrendezett kiraka­tai. Képünkön: A legnagyobb ostra­vai textilüzlet, amely az utóbbi idő­ben állandóan zsúfolt. (V. Švorčík felv. - CTK) r A dollárválság—az Egyesült Államok világpolitikai válsága EISENHOWER ELNÖK november 16-án bejelentette, hogy az ameri­kai kormány kénytelen sürgős intéz­kedéseket tenni az Egyesült Államok fizetési mérlegének megjavítására. Micsoda siralmas fináléja ez Eisen­hower tevékenységének és a köztár­saságpártiak nyolcéves uralmának! Az amerikai fizetési mérleg meg­javítására kiadott sürgős rendsza­bályokat két körülmény tette szük­ségessé: az Egyesült Államok arany­készletének immár két esztendeje tartó apadása és az arany árának emelkedése a londoni világpiacon. Az atany ára túllépte az 1 unciára 35 dollárban megszabott hivatalos ár­folyamot és elérte a 40 dollárt. Ezzel a dollár és az arany egyen­súlya megbomlott, ez pedig azt je­lentette, hogy véget ért a dollárnak a második világháború óta játszott világvaluta szerepe. Az Egyesült Államok aranykészle­teinek alakulását a következő szá­mok jellemzik (milliárd dollárban). 1960. nov. közepe 18,1 1929 június 4 1939 december 17,5 1949 „ 24,6 1957 „ 22,9 1959 „ 19,5 A legutóbbi három évben az Egye­sült Államok megközelítőleg 5 mil­liárd dollár értékű aranyat veszített. Ezenkívül az említett időszakban a tőkés világban újonnan termelt egész arany mennyiség, amelynek évi érté­ke több mint 1 milliárd dollár, más államokba került. A tőkés világ lát­ható aranykészleteinek megoszlása lényegesen eltolódott az Egyesült Államok imperialista vetélytársai ja­vára. 1957. végén az Egyesült Államok aranytartaléka 8 milliárd dollárral — egyharmaddal — nagyobb volt, mint a többi tőkés ország készlete együtt­1 véve. Jelenleg az Egyesült Államok Irta: VARGA JENŐ, akadémikus * * * aranytartaléka a többi tőkésország aranykészleténél 1,5 milliárd dollár­ral kevesebb. Az Egyesült Államokból az arany fokozott kiáramlásának okait részle­tesen megvizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az okok az Egyesült Államok passzív fizetési mérlegében gyöke­reztek. Ez a passzivitás nem gaz­dasági, hanem kizárólag politikai okok következménye! A JELENLEGI FIZETÉSI MERLE­GET meghatározó gazdasági ténye­zők között a kereskedelmi mérleg a legfontosabb. Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege (milliárd dollárban) i n 9 OS © • 1Í5 ® C © O) (S Export 20,7 17,7 17,6 12 Import 13,1 12,9 16 8,8 Aktív egyenleg 7,6 4,8 1,6 3,2 A jelenlegi fizetési mérleg máso­dik fontos összetevője a külföldi amerikai tökebefektetések, valamint az Egyesült Államokban befektetett külföldi töke jövedelméből és kamat­jából adódik. Meg kell említenünk, hogy az Egyesült Államok nagy hi­telező ország: külföldi tőkebefekte­téseiből évente 3 milliárd dollárig terjedő összegeket kap, nem számít­va a jövedelmek azon részét, ame­lyet külföldön újból befektetnek. Ez körülbelül megfelel az Egyesült Ál­lamok évi tökeexportja összegének. Ennélfogva ez a két tényező köl­csönösön kiegyensúlyozódik. Az Egyesült Államok fizetési mér­legét bizonyos fokig azok az össze­gek is megterhelik, amelyeket az amerikai turisták külföldről visznek, mivel felülmúlják a külföldi turis­ták által Amerikában elköltött ösz­szegeket. Ezután azok az összegek következnek, amelyeket az emigrán­sok és az amerikaiak külföldi ro­konaiknak átutalnak. De ezek az összegek együttvéve sokkal kiseb­bek, mint a kereskedelmi mérleg aktív szaldója. Az Egyesült Államok passzív fi­zetési mérlegének, az amerikai arany kiáramlásának és a dollár válságá­nak oka azon irdatlan kiadásokban rejlik, amelyeket a hidegháború és az Egyesült Államok világuralmi tö­rekvése megkövetel. Ide tartozik a támaszpontok építése és az ameri­kai fegyveres erők fenntartása a szocialista világgal határos kapitalis­ta országok többségében. Ide tar­tozik sok ország amerikai fegyver­rel való felszerelése, az úgynevezett „katonai segély" keretében. Ide tar­tozik a legtöbb esetben politikai cé­lokat szolgáló „gazdasági segély". Ide tartozik az Egyesült Államok kö­veteléseinek megfelelően kommunis­taellenes politikát folytató kormá­nyok támogatása. Tehát itt a „dollár­imperializmus" politikájáról van szó. A DOLLÁRVÁLSÁGBŐL KITŰNIK, hogy bár az Egyesült Államok igen gazdag ország, gazdasági ereje még­sem elegendő ahhoz, hogy huzamos ideig finanszírozza a hidegháborút szerte a világon. A rendelkezésünkre álló anyag nem teszi lehetővé, hogy pontosan meg­állapítsuk e célokra fordított összes kiadások méreteit; e kiadásokat többnyire az Egyesült Államok nem katonai költségvetési cikkelye mögé bújtatják. Megközelítőleg azonban felvázolhatjuk a helyzetet. Ez pedig így fest (az Egyesült Államok im­perialista politikájának érdekében felhasznált külföldi kiadások főbb tételei, milliárd dollárban): A. Katonai segély különböző or­szágoknak (1960) 2,1 B. Gazdasági segély és kölcsö­nök (1958) 2,6 C. Külföldi katonai kiadások (1958) 3,4 A C. pontban feltüntetett összegbe az alábbi kiadások tartoznak: a kül­földön levő amerikai katonai ható­ságok, úgynevezett ,óceánon túli" felvásárlásai, amelyek az amerikai tengerészeti, légi és rakétatámasz­pontok fenntartásával és bővítésével kapcsolatosak; külföldi fegyver- és hadianyag vásárlások (például Japán­ban); e támaszpontokon foglalkozta­tott helybeli munkaerők fizetése, fu­vardíjak; a külföldön tartózkodó amerikai fegyveres erök fenntartási költségei. Ezek gigantikus kiadások, mivel az amerikai katonák és tisztek fizetése — különösen azoké, akik külföldön teljesítenek szolgálatot — sokkal nagyobb, mint más országok hadse­regeiben. így például az amerikai közkatona az élelmezésen kívül havi 108 dollárt kap, külföldi tartózko­dása esetén ez további 8 dollárral kiegészül. Ha gyermekei is vannak, akkor a havi pótlék 51—97 dollár. Ennél fogva a külföldön levő katona javadalmazása eléri a 233 dollárt (plusz az élelmezés). Ami a tiszteket illeti, az amerikai hadsereg hadnagya (hatévi szolgálat után) 380 dollárt kap, plusz 103 dol­lár lakbért és 47 dollár élelmezési költséget. Ez összesen havi 530 dol­lár. Az ezredes (30 évi szolgálat után) összesen 1200 dollárt, a tá­bornok csaknem 2000 dollárt kap havonta. A külföldön szolgálatot tel­jesítő katonák ezen összegek tete­mes részét külföldön költik el, mi­vel a külföldi szolgálatra vezényelt amerikai tisztek és altisztek rend­szerint magukkal viszik családjukat. Ha a táblázat A., B. és C. tételében szereplő kiadásokat összeadjuk, akkor 8,1 milliárd dollárt kapunk. Ez az összeg körülbelül 5 milliárddal meg­haladja a „normális" tételekből adó­dó kereskedelmi mérleg aktív szal­dóját! AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK azon­ban ennél sokkal többet költ hideg­Ü3 SZÖ 4 * 196 0- december 23.

Next

/
Thumbnails
Contents