Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)
1960-12-20 / 352. szám, kedd
Világ proletárjaiegyesüljetek ! UJSZO SZIOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZQTT5A6ANAK NAPILAPJA 1960. december 20. kedd 30 fillér XIII. évfolyatn, 352. szám. Közelebb a mindennapi élethez A mostani téli időszakban megrendezik a nemzeti bizottságok képviselőinek és dolgozóinak iskolázását. Nem az első ilyenfajta akció ez. Az iskolázás abban különbözik az előbbiektől, hogy sokkal szélesebb alapon történik. A társadalom fejlődése és a nemzeti bizottságok új helyzete ezt megköveteli. Hisz a nemzeti bizottságok tervezik és közvetlenül irányítják a mezőgazdasági termelést, a sokrétű helyi gazdálkodást, amelynek különféle ágazataiban kétszázezer ember dolgozik, a közoktatást és a népművelést. A feladatok nagysága és sokoldalúsága a képviselőkkel szemben is nagyobb követelményeket támaszt. Ahhoz, hogy helyes döntéseket hozhassanak, biztosíthassák a határozatok teljesítését és jó! dolgozhassanak választóik körében, elsősorban is alaposan «ismerniök kell a párt politikáját, annak célkitűzéseit, tisztában kell lenniök a társadalmi fejlődés törvényszerűségeivel, ismerniök kell a gazdasági viszonyokat főképp azon a szakaszon, amelyen éppen tevékenykednek. Munkájukban ugyancsak tudniok kell • érvényesíteni a szocialista demokrácia elveit. Az iskolázás iránt nagy az érdeklődés. Hogy ezt az érdeklődést kielégíthessék, több kerületünkben már meg is kezdték az iskolázást. Az idő rövidsége miatt egyelőre nehéz lenne a tapasztalatokat összegezni és értékelni. A terveket a kerületi nemzeti bizottságok dolgozták ki. Ezek a tervek nem egyformák. Némelyek jók, másutt viszont hiányzik az országos pártkonferencia határozatának a nemzeti bizottságokra vonatkozó elemzése. Az iskolázás fő tárgyát az országos pártkonferencia határozatai képezik. Ezek tartalmazzák a nemzeti bizottságok munkaprogramját, meghatározzák feladatait, melyeknek teljesítésére hatáskörükben ebben az évben és a harmadik ötéves terv éveiben törekedniök kell. Ez a fejlett szocialista társadalom építésének és a kommunizmusba való folyamatos átmenet előfeltételei megteremtésének programja. Éppen ezért az iskolázásnak ezekkel a problémákkal kell foglalkoznia. Szükséges, hogy a képviselők ismerjék a pártunk által kitűzött feladatokat és ezeknek teljesítéséért az első sorokban harcoljanak. Mélyebben meg kell ismerniök a gazdaságpolitikai problémákat és az országos feladatok teljesítését egybe kell hangolníok a helyi feladatok teljesítésével. A képviselők ezen az iskolázáson megismerkednek azokkal a kérdésekkel, amelyekről Antonín Novotny elvtárs november elején a párt és nemzeti bizottságok funkcionáriusainak országos értekezletén beszélt. Az iskolázás további tantárgyát képezi a CSKP KB áprilisi határozata a nemzeti bizottságok bővült jogköréről és fokozott felelősségéről. Elvi jelentőségű okmány ez, amely társadalmunk fejlődésének elért fokát tükrözi és általános érvényű útmutatás nemzeti bizottságaink tevékenysége számára az új feltételek közepette. A nemzeti bizottságok képviselői számára e hónap folyamán szemináriumok formájában rendezik meg az iskolázást. Két téma: „Az országos konferencia határozatai és a nemzeti bizottságok fő feladatai" és „A nemzeti bizottságok tömegszervező munkája a fő feladatok teljesítésében" brosúra formájában is megjelenik. A képviselők iskolázásának mintegy kiegészítését jelentik majd a szakbizottságok tagjainak szemináriumai. Itt a hallgatók megismerkednek az országos konferencia határozataiból és az ötéves terv teljesítéséből azon szakaszokra háruló feladatokkal, amelyeken a szakbizottságok dolgoznak. Itt szó esik majd a szakbizottságok tevékenységének egyes konkrét formáiról is. Az itt említettektől kissé eltérő jellege lesz a helyi nemzeti bizottságok elnökei és titkárai számára rendezett iskolázásnak. Ezek néhány napig tartanak. Ez idő alatt a hallgatók ott is fognak lakni és az említett témákon kívül a nemzeti bizottságok egyes szerveinek, de főképp titkárainak munkamódszereivel is részletesen foglalkoznak majd. Az eddigi iskolázások legnagyobb fogyatékosságának róhatjuk fel, hogy azok az élet problémáitól elszakadva, elméleti síkon folytak. Ez a veszély most is fennáll. A kerületi és a járási nemzeti bizottságok tanácsai a kormány által megszabott programból indulnak ki és a központilag kiadott anyagot használják fel, de apró részleteiben maguk határozzák meg az egyes szemináriumok tartalmát. Ügyelnek arra, hogy a szemináriumok ne csupán törvények, irányelvek és rendelkezések általános magyarázatára szorítkozzanak. Az iskolázásnak politikai tartalmat kell adni, hogy a párt elveivel fegyverezze fel és készítse elő a képviselőket feladataik teljesítésére. Üjból aprólékosan meg kell magyarázni a nemzeti bizottságok helyzetét társadalmunkban. A nemzeti bizottságok a szocialista demokrácia megszilárdításának fő láncszemét képezik, mert rajtuk keresztül a néptömegek a legaktívabban és széleskörűen kapcsolódhatnak be a helyi és országos ügyek intézésébe. A CSKP KB áprilisi határozatának ezt az alapgondolatát az előadásokban részletesen ki kell fejteni, példákkal kell alátámasztani és a helyi problémák illusztrálásával kell megmagyarázni. Az iskolázás sikere nagymértékben az előadók megválogatásától is függ. Olyan politikailag fejlett elvtársakat kell ezzel megbízni, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a nemzeti bizottságok munkáját illetően. Fontos megemlíteni, hogy az iskolázás megszervezése a kerületi és a járási nemzeti bizottságok feladata, de előkészítésükben hathatós segítséget nyújtanak a kerületi és a járási pártszervek is. A feladat nagy. A párt és a kormány megkövetelik, hogy a nemzeti bizottságok képviselői és dolgozói továbbképzésének rendszeres figyelmet szenteljünk. Jelentős akció ez nemcsak tartalmánál, de méreteinél fogva is. Hisz ezer és ezer dolgozó kapcsolódik bele, akik közvetlenül részt vesznek az állam igazgatásában. Új technikával a ötéves tervbe Üzemeink dolgozói előtt mindinkább előtérbe kerül az új technika, a gépesítés és automatizálás szükségességének kérdése. Annak ellenére, hogy új üzemeinket korszerű, világviszonylatban is helytálló gépekkel látjuk el, még mindig aránytalanul magas a kézzel végzett munka és a gépek kihasználása, modernizálása még korántsem felel meg a szükségletnek. Példa erre A KOŠICEI GÉPGYÁR, vagy sok más gyár is, ahol a termelési folyamatban a kézi munka aránya a 65—75 százalékot is meghaladja. Ezen a téren is van mit tenniük hazánk sok ezer szocialista munkabrigádjainak azokban az üzemekben, ahol a harmadik ötéves terv feladatai az ideiekhez viszonyítva lényegesen nagyobbak. Az új technika, a munkafolyamatok gépesítése, automatizálása legyen az állandó forrás, amelynek kihasználásával könynyítjük a munkát, növelhetjük a termelékenységet, a termelést. A KOLINI VEGYIPARI ÜZEM dolgozói elhatározták, hogy a harmadik ötéves tervben számukra megadott tervfeladatokat 53 millió koronával növelik. Elvállalták, hogy a folyó évhez viszonyítva a munkatermelékenységet háromnegyedszéresére növelik a termelési költségek csökkentése mellett. Hogyan vállalhatnak ily magas kötelezettséget? Valószínű nagy tartalékokat hagytak a terv előkészítésénél, vélekedhet valamelyik olvasó. De nem igy van. Az a tartalék, amely a Kolini Vegyipari Üzemben van, megtalálható bármelyik más üzemben is. Ez pedig az új technika. Például azelőtt a szuperfoszfátot SZOVJET-CSEHSZLOVÁK TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (ČTK) - Prágában, december 19-én tárgyalás kezdődött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és a Csehszlovák Tudományos Akadémiának küldöttségei között a tudományos együttműködési egyezmény érvényességének meghosszabbításáról és a (cét akadémia közötti tudományos együttműködés 1961. évi tervéről. A szovjet küldöttséget, melynek tagjai A. G. Alekszandrovics és R. G. Ivanovics, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagjai, K. V. Osztrovityanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémia elnökének helyettese vezeti. Csehszlovák részről a tárgyaláson jelen van František Sorm ] akadémikus, a Csehszlovák Tudományos j Akadémia elnökhelyettese által vezetett küldöttség. kézzel rakták vagonokba. Minél nagyobb volt a termelés, annál több munkást igényelt ez a munkafolyamat. Az egyik mester javaslatára vettek egy kis baggert, olyat, amilyet a brnói nemzetközi mintavásáron láttak, hozzá egy szállítószalagot és máris megszűnt a fáradságos munka. Tíz százalékkal növekedett a teljesítmény a rakodómunkások számának lényeges csökkentése mellett. Hasonlóan vagy talán még ésszerűbben jártak el AZ ALUMlNIUMSZULFÁT GYÁRTÁSÁNÁL, amelyből a harmadik ötéves tervben 80 százalékkal kell többet termelni. Nálunk az alumíniumszulfát hűtési munkafolyamatát eddig eléggé elavult módon végezték. A kemencéből kifolyó vegyianyagot mindaddig kádakban, kézi munkaerővel hűtötték le, amíg ezt a munkafolyamatot az itteni szocialista muijkabrigád tagjai meg nem változtatták. Svéd szaklapok tanulmányozása után megtudták, hogy Svédországban 65 m-es futószalagra öntik hűtés céljából az alumíniumfoszfátot. Ezt a módszert a kolíni vegyészek nemcsak átvett? 1', hanem még tökéletesítették is. A 65 m hosszú futószalag helyett 15 méter hosszú szalagra eresztik a folyékony alumíniumszulfátot, a szalag vibrál és így gyorsabban és jobban hűt, mint a svéd módszer. Az új technika bevezetésével kétszeresére növekszik a termelékenység és az üzemben ez a részleg teljesítette elsőnek a lerövidített munkahét bevezetésének előfeltételeit. AZ OSTRAVAI SZÉNMEDENCE Csehszlovák Hadsereg Nagybányájának dolgozói elsőkként írták alá a harmadik ötéves tervre vonatkozó kollektív szerződést. Eszerint 1965ig 3 388 000 tonna szenet fejtenek ki lerövidített munkaidőben. A kombájnok fejtésének aránya 24 százalékkal növekszik és ezzel a gépesített fejtés arányát 68 százalékra növelik. Az egy munkásra eső termelékenység ezáltal az idei 495 tonnáról 570 tonnára, az átlagos havi bér pedig 2200 koronáról 2392 koronára nő. Mindezt a munkafolyamat gépesítésével valósítják meg. •• • • • • • • HOGY TÖBBET TEREMJEN A FÖLD Szövetkezeteink százai vállalták már eddig is, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Azt is jól tudják, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyik kulcskérdése a talajjavítás. Hiszen hazánk mezőgazdasági területének 29 %-a savanyú, 30 százaléka pedig kevésbé savanyú talaj s ha ezeken a területeken a talajjavítás után csak átlagos hozamokat érnénk el, akkor is tízezer tonnákra rúgna a különbség gabonából, húsból, tejből meg sok minden egyébből a mostani állapottal szemben. Márpedig az eddigi eredmények arról győznek meg bennünket, hogy a lecsapolt és megjavított területeken nem csupán átlagos hozamokra számíthatunk, hanem a mostani jónak tartott földek termésénél is jobbra. Az alábbi példák is azt bizonyítják, hogy a föld gazdag kamatokkal fizeti vissza a talajjavításba fektetett pénzt és munkát. Megsokszorozódott jövedelem A stupavai szövetkezet határában folynak a meliorációs munkálatok. Olyan területet tesznek termőbbé, melyről eddig hektáronként csak 758 korona volt a bevétel. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a munkák befejezése után 2747 koronát jövedelmez majd egy-egy hektár föld. Még szebb eredményről számolhatnak be a kostolištéi EFSZ tagjai, akik a mocsaras területekről mindössze 250 korona értékű, gyenge minőségű takarmányt tudtak betakarítani, a lecsapolás után pedig olyan kultúrákat fognak ezen a területen termelni, hogy a hektáronkénti bevétel az 5150 koronát is eléri. Több hús, tej, tojás A Bušovcei Állami Gazdaság rétjeinek nagyobb része erősen vizenyős volt, sovány szénából is alig adott 13—14 mázsát hektáronként. A talajjavítással elérték, hogy most már 80 — 90 mázsa takarmányt gyűjthetnek be egy-egy hektárról, még hozzá kiváló minőségűt. Ha az így nyert terméstöbbletet húsra és tejre számítjuk át, akkor azt láthatjuk, hogy a gazdaság ezzel a meliorációs munkával is jelentősen közelebb jutott a harmadik ötéves terv feladatainak négy év alatti teljesítéséhez. Fokozott feladatok A jövő évben még fokozottabb feladatok várnak mezőgazdasági dolgozóinkra a talajjavítás terén, hiszen az ideihez képest 118 %-kal több munkát kell elvégezniök, az 1956-os évhez viszonyítva pedig több mint 530 %-kal növekedik a talajjavító A hrachoiuski vízierömű építői a j munkák terjedelme. Ehhez a ' nagy kedvezőtlen időjárás közepette is j munkához talajjavító szövetkezefolytatiák a betonozási és szerelési i teinknek és a nemzeti bizottságokmunkákat. j nak már most fel kell készülniük. (B. Krejčí - ČTK - felvétele) í - ti A CHOMUTOVI CSŐGYÁR dolgozói példásan teljesítik feladatukat — az év végéig több ezer tonna csövet gyártanak terven felül az építkezés számára. Képünk a csőrakodó helyet mutatja az üzemben. (J. Finda - ČTK - felv.) Szomáliai vendégek Bratislavában (ČTK) - Ali Dzsarid Dzsiama, a Szomáli Köztársaság iskola- és nevelésügyi minisztere Mohammed Alinak, a minisztérium osztályvezetőjének kíséretében hétfőn, december 19-én rövidebb látogatásra Bratislavába érkezett. A délelőtti órákban Vasil Bil'ak miniszter, az SZNT iskola- és kulturális ügyi megbízottja helyettesei jelenlétében fogadta a szomáliai vendégeket. A Szomáliai Köztársaság iskola- és nevelésügyi minisztere nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet a szocialista országok - közöttük Csehszlovákia is - e fiátal afrikai köztársaságnak nyújtanak. Vasil Bil'ak miniszter részletesen tájékoztatta vendégeit dolgozó népünk sikereiről a második ötéves terv teljesítésében és az ifjú nemzedék nevelésével összefüggő feladatainkról. Busás jövedelem A galántai járásban, de talán az egész országban is a pati szövetkezetesek termelnek legtöbb fűszerpaprikát. Ebben az évben is szép volt a termés és busás a jövedelem. A paprika 1200 000 koronával növelte a szövetkezet bevételét. űm Új gépekkel gazdagodnaK Az 1961-es évben a kelet-szlovákiai kerület szövetkezetei és állami gazdaságai 2341 traktorral, 239 gabona-, 442 silókombájnnal, 377 kévekötő-aratógéppel és sok egyéb gépi felszereléssel gazdagodnak. A talajjavítási munkákat szintén meggyorsítják. Ezeket megkönnyítik az új tabj—?iuk, buldozérok, talajréselők ' odógépek.