Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-18 / 350. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesül jetele ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. december 18. vasárnap 30 fillér XIII. évfolyam, 350 szám. Ä dolgozók szakképzettségének növelése halaszthatatlan feladat A képzettség színvonalának ál­landó növelése nemcsak az egyén, hanem szocialista társadalmunk ügye is. A szocializmus és a kom­munizmus építésével szorosan ösz­szefügg az emberek sokoldalú fej­lődése s ennek irányát a társada­lom szükséglete, másrészt az egyének érdekköre, ismereteik színvonala és szakosítása szabja meg. Fejlett szocialista társadal­munkban a képzettség növelése az emberek mindennapi életének szerves része. Társadalmi rend­szerünk a képzettség növelésének lehetőségét mindenki számára biz­tosítja. Hogy ez valóban így van — a következő adatok is bizonyítják: Szlovákiában a főiskolai képzett­séggel rendelkezők száma az 1953­as színvonal kétszeresére növeke­dett. Hatvanezerrel több azon munkások száma, akik középisko­lai, vagy szakképzettséget nyer­tek. Egyre gyarapodik azok száma is, akik munkájuk mellett szak­vagy főiskolára járnak. A leg­újabb adatok szerint Csehszlová­kiában az ipari iskolákban több mint ötvenezer, a főiskolákon pe­dig több mint huszonegyezer dol­gozó tanul távúton. Annak ellené­re, hogy dolgozóink tízezrei gya­rapítják ismereteiket — koránt­sem lehetünk megelégedve. A harmadik népgazdaságfejlesz­tési ötéves terv sokkal nagyobb igényeket támaszt dolgozóinkkal szemben, mint eddig. Vegyük pél­dául az automatizálást. A harma­dik ötéves tervben a termelés au­tomatizálása rohamosan előre ha­lad, s ez a haladás több szakkép­zett dolgozót, mérnököt igényel. A harmadik ötéves terv néhány nap múlva már az ajtónkon ko­pogtat — ezért nem halogathatjuk tovább a szakképzett dolgozók előkészítését, hanem már ma ala­pos körültekintéssel munkához kell látnunk. S nemcsak az ipari üzemekben, hanem különösen az építészetben és a mezőgazdaság­ban! Az építészetben például a dolgozók fele sem rendelkezik szakképzettséggel. A mezőgazda­ságban pedig, ahol a következő években igen igényes feladatokat kell megoldani — még nagyobb hiányt kell pótolni. A földműves­szövetkezetekben például a főis­kolai végzettséggel rendelkező dolgozó ritkaság. Annak ellenére, hogy népgazda­ságunknak száz- és százezer szak­képzett dolgozóra van szüksége — sok helyen e kérdésre nem for­dítanak kellő gondot. Megfeled­keznek arról, hogy a távtanulás egyre jelentősebb eszköze a hiá­nyok kiküszöbölésének. Különösen megmutatkozik ez azokban az üze­mekben, ahol nagyobbrészt nők dolgoznak. Az üzemvezetőségek keveset tesznek azért, hogy a dol­gozókat megnyerjék a magasabb szakképzettség elnyerésére s így kiküszöböljék a szükséges szak­káderek hiányát. Ehhez még hoz­zájárul az is, hogy a távtanulók későn kapják meg a tankönyve­ket s munkahelyüktől, vagy lak­helyüktől távol van a konzultációs központ. A távtanulóknak száz, sőt több száz kilométerről Brati­slavába kell járniok konzultációra, ezzel több munkanapot elveszte­nek. Ennek tudható be, hogy a távtanulók elmulasztják a konzul­tációkat. Ezt a kérdést sikeresen meg lehetne oldani, ha a konzul­tációs központokat bizonyos terü­letek szerint szerveznék meg. A dolgozók szakképzettsége nö­velésének sokkal nagyobb figyel­met kell szentelniök a párt- és szakszervezeteknek is. Egyes üze­mekben ugyanis ezt a kérdést gyakran kizárólag a kádernevelési osztály dolgozóira bízzák. Ez pe­dig helytelen. A párt- és szak­szervezetek feladata, hogy meg­magyarázzák a dolgozóknak a szakképzettség növelésének szük­ségességét, rámutassanak arra, mennyire befolyásolja a szakkép­zettség a bérek emelkedését. Ott, ahol e kérdéssel behatóan foglalkoznak — nem marad el az eredmény sem. így van ez például a Žiar nad Hronom-i üzemben, a prakovcei gépgyárban stb, ahol a dolgozók nagy számban tanulnak, növelik szakképzettségüket. Megemlíthetjük a dubnicai Vo­rosilov Üzemet is, ahol ma már több mérnök dicsekedhetik azzal, hogy az üzemben mint munkás kezdte. A harmadik ötéves terv folyamán azonban még nagyobb gondot fordítanak a dolgozók szakképzettségének növelésére. Terv szerint több mint ezerkét­száz dolgozó gyarapítja majd tu­dását az ipari és középiskolákban. Ezenkívül az üzem 150 dolgozója végzi el főiskolai tanulmányait. Szép eredményeket érnek el a heneoveei faipari üzemben is. Az üzem 87 dolgozója egyéves tanfo­lyamon, 540 dolgozója az üzemi munkaiskolában, 133 dolgozója es­ti ipariskolában gyarapítja tudá­sát. Az üzemben vegyi- és elektro­technikai ipariskola is működik. A dolgozók szakképzettségének növelése szempontjából nagy je­lentősége van az üzemi könyvtár­nak, mely mintegy hatezer kötet­tel rendelkezik. Említhetünk más példát is: A Žiar nad Hronom-i üzemben Ján Fábián, öt gyermek apja a mindennapi öntő-munka mellett öt év alatt elvégezte az ipariskolát. Ez természetesen nem egyedül­álló példa. Ma már sok ilyen pél­dát találunk üzemeinkben. Arról van szó, hogy ezeket a példákat minél többen kövessék! A munka mellett folytatott ta­nulmányokat az új iskolatörvény is támogatja. Azokat az üzemi is­kolákat, melyek megfelelnek a je­lenlegi követelményeknek, egyen­értékűvé teszi a szakiskolákkal, a dolgozók egyenértékű képesítést nyernek bennük. Szükséges azonban, hogy az üzemvezetőségek, a nemzeti bi­zottságok, a párt- és szakszerve­zetek behatóbban foglalkozzanak a dolgozók szakképzettségének nö­velésével — teremtsék meg a szükséges feltételeket a dolgozók képesítésére. Ez ma halaszthatat­lan feladat. A dolgozók szakkép­zettségének növelése nem lehet számunkra közömbös már csak azért sem, mert a harmadik öt­éves tervben nagy és nemes fel­adatokat tűztünk ki. A nagy fel­adatok pedig még nagyobb igé­nyeket támasztanak dolgozóink szakképzettségével szemben. ANTONÍN NOVOTNÝ elvtárs, köztársaságunk elnöke szombaton, szlovákiai látogatása során az iván­kai baromfitenyésztési kutatóintézetbe látogatott. Képünkön: a vendégek megtekintik a tojóstyúkok korszerű, mélyalmozású csarnokát, amelyben elkészülte után évente egymillió tojást fognak termelni. (ČTK felvétele) A kerületi pártaktívák a Moszkvai Értekezlet eredményeiről tárgyaltak E napokban valamennyi kerületben pártaktlva-iiléseket tartottak, amelyeken a kommunista és munkás­pártok képviselői novemberi Moszkvai Ertekezletének eredményeiről tárgyaltak. Ezen aktívák lefolyása újból kifejezésteljesen megerősítette, hogy pártunk a moszkvai tárgyalások do­kumentumait — a kommunista és munkáspártok képviselői tanácskozásának nyilatkozatát és a világ nem­zeteihez intézett felhívást — mérhetetlenül értékes és mozgósító irányelvekként értékeli a békéért, a de­mokráciáért a nemzeti függetlenségért vívott harcban, a szocializmusért és a kommunizmusért vívott küzdelemben valamennyi forradalmi haladó erő számára, amelyek ugyanakkor nagy segítséget és világos harci irányvonalat jelentenek Cseh Szlovákia kommunistái részére is. A kerülgti aktíva-üléseken beszá­molót tartottak a CSKP KB politikai irodájának tagjai és a Központi Bi­zottság tagjai. A bratislavai aktíván részt vett Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára. A további kerületekben az aktívákon részt vettek a CSKP KB politikai iro­dájának tagjai: Karol Bacílek elvtárs Banská Bystricán, Rudolf B a r á k elvtárs Ústí nad Labem-ban, Jaromir Dolanský elvtárs Brnóban, J i r í Hendrych elv­társ Prága-városban, Václav K o­p e c k ý elvtárs České Budéjovicén, Otakar Šimúnek elvtárs Hra­dec Královéban, Viliam Široký elvtárs Ostraván. A közép-csehorszá­gi kerület kommunistáinak aktíváján Vladimír Koucký elvtárs, a CSKP KB titkára, Plzeňben Václav Slávik elvtárs, a CSKP KB tagja és Košicén Jozef Lénárt elvtárs, az SZLKP KB titkára beszélt. A moszkvai tanácskozások eredmé­nyeiről, valamint azokról a felada­tokról szóló beszámolót, amelyek a kommunista és munkáspártok kép­viselőinek tanácskozásáról kiadott nyilatkozatból és a világ nemzeteihez intézett felhívásból pártunkra há­rulnak, az aktívák résztvevői egy­hangú egyetértéssel fogadták. Pár­tunk Központi Bizottságára határo­zatok érkeztek, amelyekben az ak­tívák résztvevői kifejezik egyetérté­süket a tanácskozás eredményeivel és a CSKP KB küldöttségének moszk­vai tevékenységével. Határozataikban kötelezettséget vállalnak, hogy a ta­nácskozások dokumentumaiban fog­lalt mély gondolatokat és harci fel­adatokat hazánkban a munkások, a szövetkezeti parasztok, a dolgozó értelmiség s egész népünk további határozott építő tetteivé váltjuk a fejlett szocialista társadalom további sokoldalú kibontakoztatása folyamán. Antonín Novotný elvtárs a nyugat-szlovákiai kerületben (ČTK) — Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke a nyugat-szlovákiai ke­rületben tett látogatása alkalmával megtekintette az ivánkai baromfitenyésztési kutatóintézetet. Köztársa­ságunk elnökét Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára, valamint František Dvorský, az SZLKP KB irodájának póttagja, íz SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának ve­zető titkára és a kerület további tényezői kísérték. \ becses vendéget az intézetben dr. Ladislav Landau, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia le­velező tagja, az intézet igazgatója Üdvözölte, majd köztársasági elnökünk előtt ismertette a baromfite­nyésztési kutatóintézet tevékenységét. Az intézet dolgozói tevékenysé­gük nyolc éve alatt több nagy to­jáshozamú és kiváló húst szolgál­tató, belterjes nagyüzemi tenyész­tésre alkalmas baromfitípust te­nyésztettek ki. Az intézet dolgozói kidolgozták továbbá a baromfi kü­lönleges kombinált takarmánnyal va­ló hatékony etetési rendszerét, amelyben különleges önetetőkben adagolják a takarmányt. Antonín Novotný, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke megtekintette a zootechnikai osztályt, a nagy ba­romfihizlaldát és megismerkedett a tojóstyúkok korszerű mélyalmozású csarnokának építkezésével, amelyben évente egymillió tojást fognak ter­melni. Emellett a tojóstyúkok gon­dozását egy dolgozó látja el. Köztársaságunk elnöke látogatása •végén az intézet emlékkönyvében elismeréssel nyilatkozott a baromfi­tenyésztés módszeréről és jókivána­tait fejezte ki az intézet dolgozói­nak elért sikereikhez. „Ez az útja — írta — a dolgozók hússal, főként ol­csó hússal való ellátásának." František Belovič, a baromfite­nyésztési kutatóintézet üzemi bizott­ságának elnöke ezután a köztársa­sági elnöknek átadta a dolgozók kötelezettségvállalását, amely a mun­katermelékenység további növelésé­re és a baromfitenyésztés belterjes­ségének fokozására irányul. Antonín Novotný elvtárs az iván­kai baromfitenyésztési kutatóintézet meglátogatása után Nitrára utazott. Szombaton a délelőtti órákban Antonín Novotný elvtárs kíséreté­vel Nitrára érkezett, hogy megis­merkedjék azzal a környezettel, ahol az állandó országos mezőgaz­dasági kiállítást fogják rendezni, s hogy találkozzék a mezőgazdasági főiskola dolgozóival és hallgatóival. A nitrai JNB ünnepélyesen feldí­szített üléstermében egybegyűltek a mezőgazdasági főiskola akadémiai funkcionáriusai, padagógiai dolgozói és hallgatói s lelkes ünnepléssel fo­gadták a becses vendéget és kísé­retét. Emil Špaldoň, a mezőgazdasági fő­iskola rektora, a Csehszlovák Mező­gazdaságtudómányi Akadémia leve­lező tagja tájékoztatta a vendége­ket arról, miként teljesíti az iskola a CSKP KB politikai irodájának a mezőgazdasági káderek nevelése mi­nőségének megjavítására és a mező­gazdasági káderek nevelése minősé­gének megjavítására és a mezőgaz­dasági iskolák feladataira vonatkozó ez év májusi határozatát. Rámuta­tott, hogy a nitrai főiskola az elsők között hajtotta végre az 1959—60-as iskolaévben forradalmi átszervezését a gyakorlattal való szorosabb kap­csolat érdekében. A pedagógiai dol­gozók és hallgatók tevékeny részt vesznek az EFSZ-ek harmadik ötéves terveinek kidolgozásában és az egyes mezőgazdasági üzemek munkájában. Antonín Novotný, a CSKP KB el­ső titkára, köztársaságunk elnöke értékelte a nitrai mezőgazdasági fő­iskola nevelőmunkájának eddigi eredményeit és jókívánatait fejezte ki a pedagógiai testületnek és a hallgatóknak eddigi sikereikhez. Hangsúlyozta, hogy a CSKP XI. kongresszusa és a CSKP országos konferenciája által kitűzött feladat, — amely szerint a mezőgazdasági termelést 1970-ig az ipar színvona­lára kell emelni, — azt jelenti, hogy a mezőgazdaság belterjességének növelése útján kell haladni. Ma a mezőgazdasági termelés a nemzeti jövedelem kialakításában körülbelül 14 százalékban vesz részt. Arra tö­rekszünk, hogy az ipar gyorslitemű fejlesztésével egyidejűleg fejlődjék a mezőgazdaság is, és minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jövedelem kialakításához. Arról van szó — mondotta Anto­nín Novotný elvtárs —, hogy a me­zőgazdasági munka az ipari munka színvonalára emelkedjék, hogy a me­zőgazdaságban is érvényesüljenek a legtökéletesebb munkaszervezés ha­ladó formái és elvei. A fiatalembe­rek és a dolgozók előtt a mezőgaz­daságban a művelődés és a tanulás széles lehetősége nyílik a különböző fokú mezőgazdasági szakiskolákban. Olyan távlatok nyílnak előttük, mint az ipari dolgozók előtt. Novot­ný elvtárs kiemelte, hogy a főiskolát végzett mezőgazdasági szakemberek­nek a falvakon nemcsak az új mun­kaszervezésről, a technika és a tech­nológia, valamint a kultúra megvaló­sításáról kell gondoskodniok, hanem segítséget kell nyújtaniok az új szo­cialista ember nevelésében is. Novotný elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy a mezőgazdasági mintakiállítás, amelyet a jövőben ! Nitrán rendezünk, az egész köztár­saság számára a legújabb mezőgaz­dasági technológia és technika isme­reteinek forrásává és terjesztőjévé válik. „Az önök iskolája — hangsú­lyozta, — sokat tehet a kiállítás érdekében. A kiállításon meg akar­juk mutatni, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, — ez az ipa­rilag magasan fejlett állam — ho­gyan gondoskodik a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről." (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents