Új Szó, 1960. december (13. évfolyam, 333-362.szám)

1960-12-16 / 348. szám, péntek

Laosz népe felkelt Nosavan-klikk ellen Ismét fellángoltak a harcok Vientianeben Vientiane (ČTK) — Az AFP hír­ügynökség tudósítása szerint Vien­tianeben, Laosz fővárosában az aránylag nyugalmas éjszaka után december 15-én reggel ismét fel­újultak a harcok Kong Le kapitány kormánycsapatai és Nosavan tábor­nok zendülő egységei között. A nyugati hírügynökségek közlé­se szerint december 14-én délután a Nosavan-bandáknak elkeseredett harcok után ismét sikerült elfoglalni a város jelentős részét, ahonnan ki­szorították Kong Le kapitány csapa­tait. . K ' N- A i N í P K Ö 2 Ti' '» 5 A S A 5 4 A Vientianéből érkezett szűkszavú jelentések szerint nagyon nehéz vi­lágos képet nyerni a városban ural­kodó hadihelyzetről. Vientiane (CTK) — Laosz egész népe harcra kelt Nosavan áruló klikkje ellen. Laosz hazafias front­jának felhívására országszerte fegy­veres csapatok alakulnak, amelyek a Pathet Lao haderőkkel közösen intéznek támadásokat Nosavan ban­dái ellen. A Pathet Lao hangja rádióállomás jelentette, hogy a lakosság fegyve­res csapatai Dél-Laoszban kiűzték a lázadókat Thafahon erődítményből és teljesen felszabadították a bou­laphai járást. Ez már a harmadik járás Dél-Laoszban, amelyet az utób­bi napokban teljesen megtisztítottak a lázadóktól. Felélénkült a harc Laosz további körzeteiben és tarto­mányaiban is. A kormánycsapatok a Pathet Lao-i egységekkel együtt de­cember 12-én a Nam Khan folyón támadást intéztek a zendülök had­állásai ellen, akiket visszavonulásra kényszerítettek. Luang Prabang vá­rosát a kormánycsapatok és a Pathet Lao-i egységek teljesen körülzárták. Nepál királya átvette a hatalmat az országban Kathmandu (ČTK) — Mahendra, Nepál királya december 15-én át­vette a hatalmat az országban és elrendelte Koirala miniszterelnök le­tartóztatását. Egyúttal Upadhzsazsa belügyminisztert is őrizetbe vették. A SZOVJETUNIÓ és a Közép-Afrikai Köztársaság elhatározták, hogy nagykö­vetségi színvonalon diplomáciai kapcso­latokra lépnek. (ČTK). NEHRU indiai miniszterelnök a decem­ber 15-i sajtóértekezleten állást foglalt a laoszi nemzetközi felügyelő és ellen­őrző bizottság azonnali összehívása mel­lett, hogy megtárgyalja az országban uralkodó helyzetet. (ČTK).' AZ ANGOL ipari szakértők küldött­sége egyheti szovjetunióbeli tartózkodása után hazautazott Moszkvából. (ČTK). NORODOM SZIHANUK herceg, Kam­bodzsa államfője kíséretével december 15-én a Kínai Népköztársaság meghívá­sára állami látogatásra Pekingbe érke­zett. (ČTK). A BRAZÍLIAI légiforgalmi vállalatok 20 000 alkalmazottja december 14-én éj­félkor bérsztrájkba lépett. (ČTK). DAMASZKUSZBAN a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság szíriai területe között ke­reskedelmi egyezmény jött létre, amely szerint Csehszlovákia Szíriának 20 mil­lió csehszlovák korona értékű gépet és gépberendezést szállít. (ČTK). MOSZKVA közelében Krjukovban ha­talmas ipari üzemet építenek, amelyben négy moszkvai gyár termelését összpon­tosítják. Egyetlen csarnokban 10 000 munkás fog dolgozni. (ČTK). AZ OLASZORSZÁGI Újságíró Szövetség december 16-ra és 17-re kihirdette a sajtó alkalmazottainak általános bér­sztrájkját. (ČTK). A SCHLESWIG-HOLLSTEIN-I nyugat­németországi tartományi parlament a Ke­reszténydemokrata Unió javaslatára ha­tályon kívül helyezte a földreformról szó­ló törvényt. (ČTK). I A SEATO a laoszi beavatkozás fokozására készül Manilla (ČTK) — Manillában a Fü­löp-szigetek, Thaiföld és Pakisztán képviselői a laoszi katonai beavat­kozás kibővítéséről tárgyaltak. Ma­nillai diplomáciai körökből kiszivár­gott hírek szerint a SEATO agresz­szív tömb mindhárom tagállama Ajub kán pakisztáni elnök Fülöp-szigeti látogatása alkalmával megállapodott abban, hogy a laoszi haladó erők el­len közösen lép fel. Ajub kán szerdán Tokióban kije­lentette, hogy Pakisztán vonakodás nélkül részt vesz a laoszi katonai expedícióban, ha a SEATO vezérkara így határoz. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata a laoszi helyzetről Peking (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság kormánya a laoszi helyzet­tel kapcsolatban december 14-én ki­adott nyilatkozatában rámutat ar­ra, hogy „az amerikai imperializmus és szövetségesei: a thaiföldi hatósá­gok felelősek a laoszi polgárháború kirobbantásáért és a laoszi feszült helyzetért. „Az amerikai imperializmus min­denképpen arra törekszik, hogy Laoszt besodorja a SEATO agresszív tömbbe és ebben az országban kato­nai támaszpontokat létesítsen. Az amerikai imperializmus semmikép­pen sem tud beletörődni abba, hogy Laosz a béke és a semlegesség poli­tikáját megvalósító országgá vált. Ezért Nosavan áruló klikkjét támo­gatja és olyan laoszi bábkormány megalakítására törekszik, amely az imperializmus érdekeit szolgálná. Az USA durva beavatkozása Laosz ügyébe nemcsak Laosz függetlensé­gét, hanem Indokína békéjét is ve­szélyezteti. A Kínai Népköztársaság, mint az 1954. évi genfi tárgyalások résztvevője, kötelességének tartja a genfi egyezmények teljesítésének biztosítását. Ezért határozottan elíté­li az amerikai imperialisták és a thaiföldi reakciós körök aljas ak­cióit" — hangzik a nyilatkozatban. „A Kínai Népköztársaság a Szov­jetunióval, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal és a többi érdekelt országgal együtt minden tőle telhe­tőt megtesz az amerikai imperializ­mus laoszi agressziójának megaka­dályozására" szól a nyilatkozat be­fejező része. NEW YORK-I TUDÓSÍTÁSUNK [ Történelmi nagygyűlés A JAPÄN PARASZTOK meghiúsí­tották az amerikai megszállók had­gyakorlatait a Fudzsiszan hegy köze­lében fekvő gyakorlótéren. Képün­kön: A tüntetők között sok asszony is volt, egyikük gyermekével együtt vett részt a felvonuláson. Jobboldalt a felirat: „Hagyjátok abba a lövöl­dözést!" Japan Press felv. Utcai harcok Addis Abebában Addis Abeba (ČTK) - Az AP sajtó­iroda jelenti, hogy az Addis Abeba-i nagykövetség tájékoztatta az amerikai külügyminisztériumot, hogy a tegnap­előtti államcsínyt a császár testőrsége hajtotta végre. A királyi gárda körülbelül 9 zászlóaljból áll, melyeknek egy része Kongóban állomásozik az ENSZ-csapatok keretében. Nyugati sajtóirodák az Addis Abeba-i rádióleadóra hivatkozva jelentik, hogy az államcsínyt I. Haile Selassie császár leg­idősebb, 44 éves fiának Vosen tónörö­kösnek vezetésével hajtották végre. Az Addis Abeba-i rádió jelentése szerint Vosen herceget csütörtökön délután Etiópia új uralkodójává nevezték ki. Az új kormány élén Ras Imru Etiópia volt amerikai és indiai nagykövete áll. Edward Heath lord pecsétőr, angol kül­ügyminiszterhelyettes csütörtökön délután az Alsó Házban bejelentette, hogy az Addis Abeba-i nagykövet jelentése sze­rint Addis Abebában utcai harcok törtek ki. Könnyű automata fegyverből és ak­navetőkből tüzelnek. A császár az államcsínyről értesülve megszakította brazíliai látogatását és magánrepülőgépen hazautazott. A császár repülőgépe csütörtökön Libériában le­száll, hogy üzemanyagot vegyen fel. A sajtóirodák szerint a császár legkésőbb holnap reggel, időszámításunk szerint 6 órakor érkezhet Etiópiába. Az új etió­piai kormány azonban lezárta a repülő­tereket, nyilván az a célja, hogy meg­akadályozza a császár visszatérését írja az AP sajtóiroda. • Czerdán délután a vendégek és ^ ^ az újságírók zsúfolásig el­lepték az ENSZ kör alakú tárgyaló­j| termét. Bár semmi külső jel nem • mutatta, hogy valamilyen rendkívüli • eseményre készülnének, még a víta­li tott kérdés ellenzői is tudták, hogy • igen fontos lépés következik. Az [JENSZ plénuma megejtette a szava­• zást a gyarmati rendszer felszámo­lását követelő határozati javasla­ä tokról és a , még gyarmati vagy • félgyarmati sorban élő népek függet­lenségének megadásáról. • Az ENSZ és az emberiség törté­Jnelmében első ízben került megvita­tásra a förtelmes gyarmati rendszer. J Első ízben ítélte el az emberi­• ség döntő többsége a gyarmattartó­ikat, akik Ázsia, Afrika és Latin­• Amerika színes bőrű lakosságának •véréből és verejtékéből teremtették J meg jólétüket, későbbi kereskedelmi • és ipari világuralmuk alapját. Újra J hangsúlyoznunk kell, hogyha nem • lett volna a Szovjetunió és nem lé­•pett volna fel kezdeményezően, a J függő népek sohasem remélhették • volna létkérdéseik eredményes meg­5 oldását. • Először a szovjet határozati javas­fiatról ejtették meg a szavazást, és­Bpedig két részben. A javaslat pont­ijait sok afrikai és ázsiai nép küldöt­Jtei támogatták. A szovjet javaslat • abban különbözött az afrikai és •ázsiai népek javaslatától, hogy konk­Srétebb és ellenőrizhetőbb volt, mert • meghatározta, hogy a gyarmati rend­Jszer felszámolásának 1961 végéig be • kell fejeződnie és az ENSZ következő •ülésszakának joga van ezt ellenőriz­,ni. A szovjet határozati javaslat • azonban nem nyerte el a megkívánt J kétharmados többséget, mert a 43 • afrikai és ázsiai állam határozati "javaslatának benyújtói csak saját ^javaslatukat szorgalmazták. Bizo­• nyára attól tartottak, hogy egy 2 kompromisszumot nem ismerő javas­latot nehezebben fogadnak el. Bár J vitathatatlan, hogy a szovjet javas­a lat elfogadása jobban kedvezett volna • az ügynek, így is örömmel kell lát­JJnunk az ázsiai és afrikai országok • határozati javaslatának elfogadását, J hisz lényegében a szovjet javaslat • alapelveit tartalmazza. A gyarmati •rendszert elítélő javaslat elfogadása az ENSZ történelmi jelentőségű lé­pése, melynek emléke örökre fenn­marad az emberiség történelmében. A küldöttek túlnyomó többsége 89 szavazattal 9 tartózkodása mellett kárhozatra ítélte a gyarmati rend­szert. Valamennyi afrikai állam meg­szavazta a javaslatot. Az amerikai szavazógépezet most csődöt mondott. Az imperialista és gyarmattartó or­szágok csoportjának ellenállása a tartózkodásra szorítkozott. Am az USA, Anglia, Franciaország, Belgium, Portugália, Spanyolország, a Délafri­kai Unió, Ausztrália s a velük tartó Dominikai Köztársaság küldöttei e történelmi pillanatban eldobták az álarcot, s a népek láthatták, hogy a színes bőrű lakosság ellenségeivel állnak szemben, akik gáncsolják a haladást és az emberiség szabadsá­gát. A kilenc ország küldöttségének tartózkodása semmiképpen nem ront­hatja meg a haladó emberiség örö­mét. A történelem majd bebizonyítja a határozat nagyságát és a Szovjet­unió hervadhatatlan érdemeit. Az ENSZ-ben megkondult a gyar­mati rendszer lélekharangja. Ez per­sze még nem jelenti azt, hogy a gyarmati sorsban sínylődő tízmilliók holnapra már elnyerik szabadságu­kat. További erőfeszítésre és éber­ségre van szükség. Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a gyarmattartók nyájasabb arckifejezést erőltetnek magukra és megtalálják a kiutat szorult helyzetükből. Fö céljuk: gaz­daságilag függővé tenni a felszaba­duló fiatal országokat. Ezért nem nézhetjük tétlenül a további fejlő­dést. A csehszlovák küldöttség érde­me, hogy egyre gyakrabban tárgyal­nak az új, független államok gazda­sági megsegítéséről. Az ENSZ a Szovjetunió úttörő, kez­deményező lépése és az emberiség többségének támogatása folytán ma történelmi jelentőségű lépést tett. Az emberiség éppen ilyen hőn óhajt­ja — Hruscsov elvtárs kifejezésével élve — a kérdések kérdésének, az általános és teljes leszerelésnek megoldását, az atomfegyverek és a célbajuttatásukra alkalmas eszközök gyártásának betiltását és készleteik megsemmisítését is. Emil Šíp Elfogadták a 43 afrikai és ázsiai ország javaslatát Mobutu bandái betörtek a keleti tartományba A kongói központi kormány katonai segítséget kér az EAK-tól KAIRÓ (ČTK) — GIZENGA KONGÚI ÜGYVEZETŐ MINISZTER­ELNÖK ÉS LUNDULA TÄBORNOK, A KONGÓI HADSEREG FŐPA­RANCSNOKA SZERDÄN ESTE TÁVIRATBAN AZONNALI KATO­NAI SEGÍTSÉGET KÉRTEK NASZ­SZER KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKTŐL — JELENTETTE A MEN EGYIP­TOMI HIVATALOS SAJTÓIRODA. Gizenga kongói ügyvezető minisz­terelnök, aki a bebörtönzött Lumum­bát helyettesíti, közölte Nasszer el­nökkel, hogy Mobutu korszerűen fel­szerelt zsoldosai megtámadták a ke­leti tartományt és fővárosát Stanley­villét. — „Kérjük, küldjön azonnal katonai erőket, fegyvert és lőszert. A központi kongói kormány Stanley­villében veszélyben forog." Gizenga kéri Nasszer elnököt, hogy az EAK kormánya a kongói kérelmet sürgő­sen tárgyalja meg és adjon két na­pon belül választ. Lundula tábornok, a hadsereg fő­parancsnoka ezt írja táviratában: „Légi úton még ma küldjenek lö­szért és katonákat. Mobutu lázadói betörtek a keleti tartományba. Se­gítsenek!" A nyugati sajtóirodák rövid tudó­sításai arról számolnak be, hogy a nép védelmet szervez Mobutu hordái ellen. Katonákat toboroznak a volt katonák és az ifjúság köréből. Lu­mumba Kongói Nemzeti Mozgalom pártjának tagjai tömegesen lépnek j be a hadseregbe. Az algériai vérontás kiváltotta A VILÁGKÖZVÉLEMÉNY FELHÁBORODÁSÁT • BEJRUT. — Az algériai esemé­nyek Libanonban továbbra is a fi­gyelem középpontjában állanak. A bejrúti Makassed kollégium diák­jai december 15-én szolidaritási ma­nifesztációi rendeztek, amelyen til­takoztak az algériai nép gyilkolása ellen. • DAMASZKUSZ. — A közép- és főiskolai diákok Damaszkuszban, Aleppoban és más szíriai városokban tiltakoztak a franciák algériai garáz­dálkodása ellen és követelték a fran­cia hadsereg azonnali kivonását Al­gériából. • BERLIN. — Az Állami Alkal­mazottak és az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsége 660 000 tagja nevében az Algériai Dolgozók Általános Szakszervezeti Szövetségéhez táviratot intézett, amelyben közli, hogy 20 000 márka értékű kötszert, orvosi készülékeket és gyógyszert küld Algériába. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az ENSZ közgyűlésének elnöké­hez táviratokat intéznek, amelyekben fel­háborodásukat fejezik ki a francia had­sereg algériai garázdálkodása felett. • PÁRIZS. — Az Általános Szakszer­vezeti Szövetség az ENSZ főtitkárának táviratot küldött, mely a többi között így szól: „A Francia Általános Szakszervezeti Szövetség értesült arról, hogy az Algé­riai Dolgozók Általános Szakszervezeti Szövetsége önöket nemzetközi bizottság kiküldésére kérte Algériába, amely ki­vizsgálná azokat a komoly eseményeket, melyek során sok algériai életét vesz­tette. Az algériai szakszervezetek ezen követelményét a helyzet komolyságára való tekintettel teljesen jogosnak tart­juk és kérjük önöket, ismerjék el szin­tén ezen követelmény jogosságát." A Francia Általános Szakszervezeti Szövetség egyúttal felszólította a francia dolgozókat, rendezzenek tüntetéseket és sztrájkokat az algériai megtorló intéz­kedések azonnali beszüntetésének támo­gatására. ENSZ-KÖZGYÜllS PLENÁRIS ÖLÉSE New York (ČTK) - Az ENSZ köz­gyűlésének plénuma szerdán délután összeült, hogy megejtse a szavazást a gyarmati rendszer felszámolása kérdésében beterjesztett határozati javaslatokról. A szavazáson 99 küldöttség vett részt (a dahomeyi küldött nem volt jelen). 89 szavazattal 9 tartózkodás mellett jóváhagyták a 43 afrikai és ázsiai ország határozati javaslatát. A szavazástól mindenekelőtt a gyar­mattartó nyugati imperialista álla­mok küldöttei tartózkodtak. A nyu­gati imperialisták csoportja mind­untalan ellenezte a gyarmati uralom felszámolására tett szovjet javasla­tokat. Tartózkodásukkal leleplezték magukat, hogy a népek szabadságá­nak és függetlenségének ellenségei. Jellemző a nyugatiak magatartásá­ra az amerikai küldöttséggel meg­esett epizód. Wadsworth, az amerikai küldöttség vezetője a szavazáskor a háttérben az újságírók páholyában foglalt helyet. A küldöttség vezető­jének helyére Zelma Watson George asszonyt, az amerikai küldöttség egyetlen néger tagját ültették, s ál­tala szavaztak a gyarmati országok­nak és népeknek adandó azonnali függetlenségről szóló nyilatkozat el­len. Amikor azonban a szavazás után az elnök bejelentette, hogy a 43 or­szág javaslatát elfogadták, George asszony is csatlakozott a tapsolók­hoz. Áz újságíróknak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy kényte­len volt teljesíteni a kormány uta­sítását, tapsával viszont egyéni he­lyeslését fejezte ki. Zorin szovjet küldött magyarázatot fűzött a szavazáshoz. Kijelentette, hogy Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke két hónappal ezelőtt előterjesztette a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségről szóló nyilatkozatter­vezetet. A szovjet küldöttség nagy megelégedéssel állapíthatja meg, hogy a szovjet kezdeményezés rend­kívül mozgósítóan hatott a gyarmat­ellenes erőkre. Zorin kijelentette, hogy a határozat elfogadása a világ békeszerető embereinek nagy győ­zelme, amit az is bizonyít, hogy a gyarmattartók nem mertek nyíltan ellene szavazni, csupán tartózkod­tak a szavazástól. Véget ért az UNESCO értekezlete Párizs (ČTK). — Csütörtökön Pá­rizsban befejeződött az UNESCO XI. általános értekezlete, mely jóváhagyta a világszervezet 1961— 1962. évi programját és költségve­tését. Vladimír Sedlák professzor, aki dr. Ka­huda miniszter távozása után a csehszlo­vák küldöttséget vezette, nyilatkozott a Csehszlovák Távirati Iroda párizsi tudó­sítójának. Kijelentette, a csehszlovák kül­döttség jelentős részt vett a tárgyalá­sokon. Mindenekelőtt sikerült felhívni az értekezlet figyelmét a békét és a né­pek kölcsönös megértését fenyegető egyik legkomolyabb veszélyre, mely a nevelés­ben és a tankönyvekben bújik meg, nem­zetiségi és faji gyűlölködést szít, éleszt­geti a fasizmus, militarizmus és revan­sizmus szellemét. Ezt látjuk például az NSZK-ban. Az UNESCO értekezletének határozata főbb vonásokban rámutatott erre a veszélyre. Egy további kérdéssel kapcsolatban Sedlák professzor elmondotta, hogy az idei értekezleten igen szembetűnően ki­domborodott a jelenlegi világhelyzet, a Szovjetunió és a szocialista tábor küz­delme az általános és teljes leszerelésért és a gyarmati rendszer felszámolásáért. Ez mindenekelőtt a volt gyarmati országok kulturális megsegítésének kérdéseire irá­nyította az UNESCO figyelmét. A szocialista országok és küldöttségeik fő feladata az volt, hogy az UNESCO tár­gyalását a legkomolyabb nemzetközi prob­lémákra tereljék. Az egyik ilyen prob­léma a csangkajsekisták kizárása és az emberiség negyedrészét képviselő Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ jogai el­ismerésének szorgalmazása volt. Ennek fontosságát nemcsak a szocialista orszá­gok, hanem sok afrikai és ázsiai ország felszólaló küldöttei is kiemelték. Az a szovjet javaslat, hogy az UNESCO járuljon hozzá az általános és teljes le­szereléshez, élénk vitát váltott kl. A vita igazolta, hogy az egyetemes leszerelés a nevelés, a tudomány s a kultúra egyik legfontosabb alapvető feltétele. AZ AVJI görög lap beszámol arról, hogy Görögországból egyre nagyobb számban vándorolnak ki a munkások kül­földre a Görögországban uralkodó ala­csony életszínvonal miatt. Ez év első 9 hónapjában 53 371 munkás hagyta el az országot. (ČTK). ÜJ SZÖ 5 *1960. december 16.

Next

/
Thumbnails
Contents