Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-16 / 318. szám, szerda

Az új bérrendszer eredményei MélníktOl észak-keleti irányban, 12 km távolságra sziklákkal és erdőkkel öve­zett gyönyörű völgy felett emelkedik Ko­kofín vára, amelyet Okofem lovag épít­tetett a XIV. század első felében. A ki­rándulók, turisták és a tanuló ifjúság sűrűn felkeresik ezt a festői környezetű történelmi műemléket. (Karel Januš - ČTK * felvétele.) PROKOFJEV HANGSZERELÉSÉBEN ha­talmas sikerrel mutatta be a New York-i Metropolitan Operaszínház Musszorgszkij Borisz Godunov c. zenedrámáját. 246 MUNKÁST, MESTERT ÉS MŰ­SZAKI DOLGOZÓT tüntetett ki e pa­pokban Jozef Púčik vegyi ipari mi­niszter „A vegyi ipar legjobb dolgo­zója" kitüntetéssel. A PÁRIZSI THÉÁTRE NATIONAL PO­PULAIRE, a haladó szellemű francia szín­ház újfajta megoldással kísérletezik, hogy a későn érkezők ne zavarják az előadást. A későn érkezőket nem bocsátják be a nézőtérre, hanem a társalgóba irányítják, ahol egy televíziós készülék képernyőjén lézhetik végig a felvonás hátralevő ré­szét. NAGY SIKERREL VENDÉGSZEREPEL a Szovjetunióban Yma Sumac perui énekes­nő. Három hónapot tölt ÍJ. Szovjetunió­ban és ezen idő alatt 50 hangversenyen lép fel, többek között Leningrádban, Moszkvában, Tallinban, Rigában, Minszk­ben és Kijevben. FEDERICO GARCIA LORCA darabjait 24 évi szünet után ismét játsszák a spa­nyol színpadokon. A nagy spanyol költő és drámaíró Jerma c. darabját a napok­ban mutatta be az egyik madridi szín­ház. A bemutató viharos lelkesedést vál­tott ki a közönség körében. A MŰVÉSZEK HÁLÁBAN PRÁ­GÁBAN a csehszlovák-szovjet barát­sági hónap keretében hangversenyt rendeztek, amelyen Jakov Flier, az OSZSZK érdemes művésze is fellé­pett. ÉVRŐL ÉVRE KIADJÁK HOLLANDIÁ­BAN jiz év gyermekbélyeg sorozatát. Idén öt névértékből álló, kedves, színes bé­lyegek jelennek meg. Az egyes értéke­ken különféle holland népviseletbe öl­tözött gyermekek rajza látható. KUBÁBAN KÍNAI FESZTIVÁLT REN­DEZTEK. A két hétig tartó fesztivál nagy sikerrel záródott. NAGY SIKERT ARATOTT a Karlovy Vary-i bábszínház a bonni nemzet­közi bábversenyen. A nyugatnémet újságok elismeréssel írnak a cseh­szlovák bábművészetről. A TALL1NI TENGERPARTON óriási szabadtéri színpadot építettek, amelyen 30 000 tagú énekkar is elfér. A színpad merészívü vasbetonszerkezetű falának fesztávolsága 74 m, legnagyobb magas­sága 35 m. A nézőtéren 70 000 ülőhely van. AZ EGYIK GLASGOVI GYÁR be­jelentette, hogy 10—25 MW teljesítő képességű kis atomvillanyerőműve­ket fog gyártani. A villanytelep min­den felszerelésével együtt egy te­niszpálya területén elfér. TÖBB MINT EGY HÖNAPOT TÖLTÖTT Nyugat-Kazahsztánban Solohov, aki a kol­hozok életével ismerkedett és új mű­vin dolgozott. A KASSEL1 GRIMM-TESTVÉREK MŰ­ZEUMÁBAN elhelyezték a szocialista or­szágok Grimm-kiadványait. A Grimm­mesékből csupán a Szovjetunióban 43 nyelven 18 millió példány jelent meg. 1960 ELSŐ FÉLÉVÉBEN 71958 hektár területet erdősítettünk, ez több, mint az 1951-ben egész évben végzett erdősítés területe. 2500 ORVOST ELBOCSÁTOTTAK az Egyesült Államok kórházaiból. Válameny­nyien külföldi egyetemet végeztek, az el­bocsátottak többsége bevándorolt. TOVÁBB PUSZilT A GYERMEKPARA­LIZIS Japánban. Október végéig több mint 4900 gyermek betegedett meg és közü­lük 28Ó meghalt. Pártunk és kormányunk fő feladatának tartja népünk életszínvonalának állandó eme­lését. Természetes, hogy ez a célkitűzés szorosan összefUgg a termelésnek s főképp a mun­ka termelékenységének növe­lésével. Az állami gazdasá­gokban az új bérrendszer be­vezetése is erre irányul. Töb­bet és olcsóbban termelni, job­ban élni — ilyen elgondolá­sokkal valósították meg az új bérrendszert a Lučenec! Álla­mi Gazdaság dolgozói is. Az előkészületeket még a múlt év júniusában kezdte meg Gulyás And­rás bérelszámoló és jÁrvay László normamegállapító. — Alapos munkát követelt az új teljesítménynormák megállapítása — mondotta Gulyás András —, mert szem előtt kellett tartanunk, hogy megfelelően szolgálják a célt, már­mint a termelés és a munkaterme­lékenység fokozását. És azt is, hogy az egyes munkahelyeken — például a traktorosnak a határ egyes ré­szein, vagy az állatgondozóknak a más-más berendezésű istállóban — különbözők a munkafeltételek. Ez után következett a dolognak egy másik fontos része, Az, hogy a dolgozók részletesen megismerked­jenek a teljesítménynormákkal és az ez szerint járó bérrel. AZ OJ BÉREZÉSSEL, illetve ezen belül a munkabeosztás­sal a szakmai képesítés is össze­függ. Ezért a dolgozók szakképzett­ségének megállapítása és növelése céljából tanfolyamokat, iskolázáso­kat szerveztek, melyek a képesítő vizsgákkal ez év márciusában feje­ződtek be, s ezzel egyidejűleg meg­történt a dolgozók besorolása a szakmai tudásuknak megfelelő mun­ka, illetve fizetési kategóriákba. A felsőbb szprvek jóváhagyása után május elsejétől tehát életbe lépett az új bérrendszer. Helyességét a termelési eredmé­nyek bizonyítják legjobban, bár az új bérrendszer többtermelésre ösz­tönző hatása — a szocialista mun­kaversennyel együtt — még vcsak ezután hozza majd legátütőbb sike­reit. De AZ EDDIGI EREDMÉNYEK sem kicsinyek. Például az első fél­évet' a tejbeadásban még 78 000 li­teres adóssággal zárták. A harmadik negyedév végén a gazdaság már csak a Lučeneci Állami Gazdaságban 37>000 liter tejjel maradt adósa köz­ellátásunknak. S ehhez azt is te­gyük hozzá, hogy szeptemberben 22 000, októberben szintén hasonló mennyiséggel fejtek többet a terve­zettnél. így előreláthatólag nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják a 100 százalékot, ami eddig még egyet­len évben sem sikerült. De lássuk, mit szól ehhez Széles András fejő­gulyás. — Én nem panaszkodhatom, hi­szen az évi tervet már októberben teljesítettem. Hát olyan a fizetésem is, mint a munkám. Szeptemberre 1804 korona fizetést kaptam. Az állattenyésztés többi szakaszán is javult a termelés. A borjak a múlt évben átlag 66 dkg-ot szedtek magukra naponta, ebben az évben 72 dkg-os az átlag, a hízómarhák pedig átlagosan 17 dkg-mal többet gyarapodnak naponta, mint tavaly. Ez a különbség 17 374 kiló húst je­lent a gazdaságnak, jobban mondva közellátásunknak. A sertések súlygyarapodásában el­ért változás már azért is jelentős, mert a közép-szlovákiai kerületben e húsfajta felvásárlásában lemara­dás mutatkozik. Nézzük, mi a hely­zet a Lučeneci Állami Gazdaságban. A darabonkénti súlygyarapodás a tavalyihoz viszonyítva nem sok, csupán 5 dkg naponta. De a 935 ser­tés 'él ez is 17 063 kg húst jelent egy esztendőben. Ha pedig minden gondozó olyan eredményekkel dicse­kedhetnék, mint Václavik Emilia, ak­kor még sikeresebben zárhatnák az évet. ő a legkisebb hízókat gondozza. Ezek napi súlygyarapodására 32 dkg a gazdaság terve, de a gondozónő 1 szorgalmas és hozzáértő munkája következtében 65 dkg-os a súlygya­rapodás. Azon igyekszik, hogy a gondjaira bízott malacok minél előbb elérjék a 40 kilót és menjenek to­vább a nagyhízlalóba. Persze az ilyen súlygyarapodáshoz sem használ fel átlagon felüli abraktakarmányt. Egy kiló hús kitermeléséhez 4,6 kg szá­raztakarmányt etet fel gondozott­jaival s ehhez ^a szükség szerint ada­golja a hereféléket és a fölözött te­jet, hogy a takarmányok keményí­tő- és fehérjeértéke egyensúlyban legyen. A keresete? Havonként 2100 korona körül mozog. ILYEN TERMELÉS MELLETT tehát hamarabb kerülhet piacra a hízó. Persze több is kell belőlük. De hiba nem történik, mert az anya­kocagondozók a tervezett tíz ma­lac helyett tizenkettőt választanak el minden anyakocától. Ez is egyik fontos tényezője annak, hogy a gaz­daság 109,3 százalékra teljesíti a sertéshús eladási tervét. Ezek szerint a Lučeneci Állami Gazdaságban elért eredmények ar­ról győznek meg, hogy sokoldalúan bevált az új bérrendszer, mert ser­kentőleg hat a termelésre, s így több árut biztosít a piacnak. Továb­bá a dolgozók figyelmét a termelés növelése mellett a gazdaságosabb termelésre is irányítja, ami azt je­lenti, hogy az áru olcsóbb kiterme­lésével egész dolgozó népünk élet­színvonalának emeléséhez is hozzá­járul. És végeredményben a gazda­ság minden dolgozója jól jár, mert tudja, hogy mit, mennyiért termel, s így keresetének magasságát ma­ga szabályozhatja. Benyus József Évente csaknem 70 millió villanykörte és világítótest (CTK) - A Prága-Holešovice-i Tesla n. v. dolgozói 15 év alatt annyira tökéletesítették üzemüket, hogy második ötéves tervünk utolsó éveiben már évente csaknem 70 mil­lió villanykörtét és egyéb világító­teste gyártottak. Merész tervekkel készülnek a har­madik ötéves tervben foglalt felada­tok teljesítésére is. A beruházási építkezésekre tervezett összeg két­harmadát a termelés komplex gépe­sítésére és automatizálásra fordít­ják, ami az újítómozgalommal s a szocialista munkaversennyel együtt lehetővé teszi, hogy 63 százalékkal növeljék a munka termelékenységét. Ennek alapján a harmadik ötéves terv utolsó évében csaknem 140 mil­lió villanykörtét és világítótestet gyártanak, de már az első évben megkezdik a krittonnal töltött égők sorozatgyártását. Ezek az égők ugyanannyi energiát fogyasztanak, mint az eddig használatos villany­körték, de sokkal több fényt adnak. Az 0] SZÓ postájából Könyvek, emberek A íeliezovcei könyvtárban 6283 könyv található. Az olvasók száma 620. Az évi terv 13 ezer könyvcserét irányzott elő, amelyből eddig már 10 600 kötetet ki­kölcsönöztek. H erez Erzsébet éš Oravec Ilona könyv­tárosok munkája nem szorítkozik csu­pán a városi könyvtárra, 34 község könyvtárának a munkáját is irányítják. A közeljövőben Olbracht: Anna, Pole­voj: Egy igaz ember és Jüemnicky: A cu­kor című könyvéről rendeznék vitát. Az állami birtokok és az EFSZ dolgozói ré­szére Fojtík: Kukorica című művét is­mertetik. Hercz és Oravec elvtársnők nem elég­szenek meg az eddigi eredménnyel. Bő­víteni akarják az olvasók táborát, s fá­radságot nem kímélve, ha szükséges, ház­hoz is szállítják a könyveket. Andriskin József, Želiezovce SEGÍTETTEK AZ ŐSZI MUNKÁKBAN A fil'akovói magyar tannyelvű tizen­egyéves középiskola tanulói jól tudják, hogy milyen szükség van a mezőgazda­ságban a segítő kézre. Főleg most, ami­kor a rossz időjárás miatt késik a be­takarítás. Az iskola tanulói a nyári szün­időben is segítséget nyújtottak mezőgaz­daságunknak. 1880 órát dolgoztak le az állami gazdaság földjén. Most, az új tanévben is derekasan kivették részüket a munkából. Összesen 400 órát dolgoztak le az egységes földművesszövetkezetben a répa és burgonya betakarításánál. Duray Miklós, Lučenec A szocialista országok gazdasági együttműködéséről A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének kérdése ma a nemzetközi viszonyok központi kérdése. A szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom határozottan magukénak vallják a békés együttélés politikáját. A reakciós imperialista körök viszont a háborús készülődés, a fegyverkezési verseny politikáját folytatják. A népek óriási szeren­cséje, hogy létezik és napról napra erősödik a szocia­lizmus világrendszere, amely hatalmas anyagi és er­kölcsi erőit teljesen a béke szolgálatába állította, és reális lehetőséggé tette az új háború megakadályozá­sát. ' Azok, akik a nemzetkö'zi eseményeket figyelemmel kisérik, észrevehették, hogy a két rendszer versenye és ideológiai harca az utóbbi két esztendőben forduló­ponthoz érkezett. Ennek legfontosabb jellemzője a két rendszer erőviszonyainak eltolódása a szocialista orszá­gok javára. Ennek eredménye, hogy ma már a tőkés országok vezető köreiben is mindinkább uralkodóvá vá­lik az a vélemény, hogy a békés egymás mellett élés az egyetlen járható út. A szocialista országok gazdasága olyan hatalmas ütemben és olyan tervszerűen fejlő­dik, hogy lerögzíthető a határidő, amikor a szocialista világrendszer az anyagi termelés területén túlszár­nyalja a kapitalista világrendszert. Ebben a helyzetben, amikor a leni­ni elgondolás, az „utóiérni és túlszár­nyalni" a megvalósulás szakaszába jutott, a szocialista országok számá­ra kettős feladat jut: minél gyorsab­ban beérni és túlszárnyalni a tőkés országokat, s határozottan visszaver­ni mindenfelé ideológiai zavarkeltést. Ideológiai téren ugyanis nem volt és nem is lehet békés egymás mellett élés a szocializmus és a kapitalizmus között. A kommunisták eddig is harcoltak és ezután is harcolni fog­nak a kommunista eszmékért, a mun­kásosztály forradalmi elméletéért, mint korunk leghaladóbb és legfej­lettebb ideológiájáért. # A szocialista világgazdaság kialakulása A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat követő évtizedben a kapita­lista világ minden lehetőt elkövetett, hogy megakadályozza a szocialista világrendszer kibontakozását. Ámde ereje ehhez kevésnek bizonyult. A második világháború után az európai népi demokráciák a szocialista épí­tés útjára léptek, s ehhez az úthoz csatlakozott a győzedelmeskedő kínai forradalom is. Innen aztán alig né­hány esztendő kellett ahhoz, hogy a szocialista világrendszer szocialista világgazdasággá váljék. Természete­sen még közel sem teljesen kialakult formában. A szocialista országok gazdasági fellendülése a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségére támaszkodva, gyorsan haladt előre. A győzelmes szovjet hadsereg már a felszabadu­láskor igen nagy segítséget jelentett Közép- és Délkelet-Európa országai­nak, az élelmiszer, nyersanyag és ipari berendezés szállítása a Szovjet­unióból a felszabadulás utáni első hónapokban beláthatatlan jelentőségű volt mind a lakosság élelmezése, mind a népi demokratikus országok népgazdaságának megújítása szem­pontjából. A Bolgár Népköztársaság például fenn­állásának első évében 11 ezer tonna gyapotot, 73 ezer tonna fémárut és fé­met — mezőgazdasági gépek gyártásá­hoz —, és 120 ezer tonna olajterméket kapott a Szovjetuniótól. Ez lehetővé tette Bulgária számára, fiogy üzembe he­lyezze a textilgyárakat, rendbehozza a közlekedést és a népgazdaság egyéb ágait. A Szovjetunió és Magyarország között az első, háború utáni szerződést 1945 augusztusában írták alá. Az ezen szer­ződés alapján érkezett szállítmányok Ma­gyarország vasérc-szükségletét 40 száza­lékban, koksz-szükségletét 50, nikkel- és benzin-szükségletét pedig 100 százalékban fedezték. A szerződés szerint a magyar­országi üzemekben dolgozták fel a szov­jet gyapotot fonállá és szövetté a Szov­jetunió részére.' A szovjet szállítmányok lehetővé tették a nehézipar megújítását és az ország gazdaságának megerősí­tését. A Szovjetunió és a szabad Lengyelország közötti gazdasági kapcsolatok még 1944­ben kezdődtek. A szerződés szerint a Szovjetunió kormánya azonnal biztosította a felszabadított lengyel területeken a szén, liszt, olajtermékek és egyéb áru szállítását. Az 1945-ben kötött szerző­dés az év második felére megállapította, hogy a két ország közötti árucsere kb. 120 millió dollár értékű lesz. A Szovjetunió és Csehszlovákia kö­zötti áruforgalom az 1947—1950 közötti időben ötszörösen, Magyarországgal majdnem ötszörösen, Romániával négy­szeresen növekedett, a Szovjetunió és Lengyelország, valamint Bulgária között megkétszereződött. Hazánkban az ipari termelés fellendí­tésén kívül alapvető változásokat kellett végrehajtani az ipar szerkezeti felépí­tését illetően is. Mindenekelőtt a ne­hézipar legfontosabb ágairól volt szó. Ezen a téren azonban behozatalra szorul­tunk. A Szovjetunió döntő szerepet ját­szott céljaink megvalósításában. 1950-ben például nehéziparunk vasércszükségletét 74 százalékban, nikkelszükségletét pedig 70 százalékban fedezte. A Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok közti gazdasági kapcsolatok sikeres fejlődése alap­ján át lehetett térni a szélesebbkörű gazdasági együttműködésre. így ala­kult meg 1949. januárban a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa. (KGST.) A tanács célja: a gazdasági tapasztalatok szervezett kicserélése a tagok között, élelmiszerrel, nyers­anyaggal, berendezéssel való ellátás stb. volt. A tanács egyik legfon­tosabb feladataként szabták meg a tagországok, hogy minden lehető mó­don előmozdítsa a népi demokratikus országok tervszerű, szocialista gaz­dasági fejlődését. Az eseménykövetés hűségét ille­tően nem érdektelen megjegyezni, hogy az Egyesült Államok, Anglia és más országok imperialistái abban a szándékukban, hogy gátolják a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok gazdasági fejlődését — gaz­dasági blokád alá vették a Szovjet­uniót, Kínát és az európai népi de­mokratikus országokat. Az esemé­nyek azt igazolták, hogy ennek a blokádnak semminemű hatása nem lehetett a szocialista tábor országai­nak sikeres fejlődésére. A béke, de­mokrácia és a szocializmus tábora országainak politikai ereje és gazda­sági lehetőségei felmérhetetlenek. Egy évtized során a szocialista orszá­gok közötti gazdasági kapcsolatok megerősödtek, s az együttműködés új formáit is felvették. A szocialista világrendszer füg­getlen, szuverén szocialista államok közösségeként alakult ki. Minden országnak megvan a maga népgazda­sági terve, saját valutája, saját ár­rendszere. Minden ország maga ha­tározza meg a beruházásokat, a javák és a munkaerő elosztását. Ebből azonban nem következik az, mintha a szocialista tábor és világgazdaság lazán összefüggő közösség volna. A szocialista országok szoros és tar­tós egységet alkotnak, amelynek szi­lárd alapja az állami és társadalmi rendszer elveinek közössége, a mar­xista-leninista ideológia egysége, a proletár nemzetköziség, a szocialis­ta építés nagy céljainak egysége, az egyenlő jogok és kölcsönös segítség, valamint függetlenségük, és forra­dalmi vívmányaik védelme a szocia­lizmus világrendszerében. A szocia­lista országoknak minden más or­szághoz való viszonya (akár szocia­lista, akár nem-szocialista) a teljes egyenjogúság, a területi sérthetet­lenség tiszteletben tartása, az állami függetlenség és szuverenitás elveire épül. A KGST a szocialista nemzetközi munka­megosztás szervezője A tanács — mint már szó volt róla — egyenjogú, szuverén országok nemzetközi szervezete. Olyan orszá­ŰJ S7Ô 4 * 196 0 november 16,

Next

/
Thumbnails
Contents