Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)
1960-11-16 / 318. szám, szerda
Az új bérrendszer eredményei MélníktOl észak-keleti irányban, 12 km távolságra sziklákkal és erdőkkel övezett gyönyörű völgy felett emelkedik Kokofín vára, amelyet Okofem lovag építtetett a XIV. század első felében. A kirándulók, turisták és a tanuló ifjúság sűrűn felkeresik ezt a festői környezetű történelmi műemléket. (Karel Januš - ČTK * felvétele.) PROKOFJEV HANGSZERELÉSÉBEN hatalmas sikerrel mutatta be a New York-i Metropolitan Operaszínház Musszorgszkij Borisz Godunov c. zenedrámáját. 246 MUNKÁST, MESTERT ÉS MŰSZAKI DOLGOZÓT tüntetett ki e papokban Jozef Púčik vegyi ipari miniszter „A vegyi ipar legjobb dolgozója" kitüntetéssel. A PÁRIZSI THÉÁTRE NATIONAL POPULAIRE, a haladó szellemű francia színház újfajta megoldással kísérletezik, hogy a későn érkezők ne zavarják az előadást. A későn érkezőket nem bocsátják be a nézőtérre, hanem a társalgóba irányítják, ahol egy televíziós készülék képernyőjén lézhetik végig a felvonás hátralevő részét. NAGY SIKERREL VENDÉGSZEREPEL a Szovjetunióban Yma Sumac perui énekesnő. Három hónapot tölt ÍJ. Szovjetunióban és ezen idő alatt 50 hangversenyen lép fel, többek között Leningrádban, Moszkvában, Tallinban, Rigában, Minszkben és Kijevben. FEDERICO GARCIA LORCA darabjait 24 évi szünet után ismét játsszák a spanyol színpadokon. A nagy spanyol költő és drámaíró Jerma c. darabját a napokban mutatta be az egyik madridi színház. A bemutató viharos lelkesedést váltott ki a közönség körében. A MŰVÉSZEK HÁLÁBAN PRÁGÁBAN a csehszlovák-szovjet barátsági hónap keretében hangversenyt rendeztek, amelyen Jakov Flier, az OSZSZK érdemes művésze is fellépett. ÉVRŐL ÉVRE KIADJÁK HOLLANDIÁBAN jiz év gyermekbélyeg sorozatát. Idén öt névértékből álló, kedves, színes bélyegek jelennek meg. Az egyes értékeken különféle holland népviseletbe öltözött gyermekek rajza látható. KUBÁBAN KÍNAI FESZTIVÁLT RENDEZTEK. A két hétig tartó fesztivál nagy sikerrel záródott. NAGY SIKERT ARATOTT a Karlovy Vary-i bábszínház a bonni nemzetközi bábversenyen. A nyugatnémet újságok elismeréssel írnak a csehszlovák bábművészetről. A TALL1NI TENGERPARTON óriási szabadtéri színpadot építettek, amelyen 30 000 tagú énekkar is elfér. A színpad merészívü vasbetonszerkezetű falának fesztávolsága 74 m, legnagyobb magassága 35 m. A nézőtéren 70 000 ülőhely van. AZ EGYIK GLASGOVI GYÁR bejelentette, hogy 10—25 MW teljesítő képességű kis atomvillanyerőműveket fog gyártani. A villanytelep minden felszerelésével együtt egy teniszpálya területén elfér. TÖBB MINT EGY HÖNAPOT TÖLTÖTT Nyugat-Kazahsztánban Solohov, aki a kolhozok életével ismerkedett és új művin dolgozott. A KASSEL1 GRIMM-TESTVÉREK MŰZEUMÁBAN elhelyezték a szocialista országok Grimm-kiadványait. A Grimmmesékből csupán a Szovjetunióban 43 nyelven 18 millió példány jelent meg. 1960 ELSŐ FÉLÉVÉBEN 71958 hektár területet erdősítettünk, ez több, mint az 1951-ben egész évben végzett erdősítés területe. 2500 ORVOST ELBOCSÁTOTTAK az Egyesült Államok kórházaiból. Válamenynyien külföldi egyetemet végeztek, az elbocsátottak többsége bevándorolt. TOVÁBB PUSZilT A GYERMEKPARALIZIS Japánban. Október végéig több mint 4900 gyermek betegedett meg és közülük 28Ó meghalt. Pártunk és kormányunk fő feladatának tartja népünk életszínvonalának állandó emelését. Természetes, hogy ez a célkitűzés szorosan összefUgg a termelésnek s főképp a munka termelékenységének növelésével. Az állami gazdaságokban az új bérrendszer bevezetése is erre irányul. Többet és olcsóbban termelni, jobban élni — ilyen elgondolásokkal valósították meg az új bérrendszert a Lučenec! Állami Gazdaság dolgozói is. Az előkészületeket még a múlt év júniusában kezdte meg Gulyás András bérelszámoló és jÁrvay László normamegállapító. — Alapos munkát követelt az új teljesítménynormák megállapítása — mondotta Gulyás András —, mert szem előtt kellett tartanunk, hogy megfelelően szolgálják a célt, mármint a termelés és a munkatermelékenység fokozását. És azt is, hogy az egyes munkahelyeken — például a traktorosnak a határ egyes részein, vagy az állatgondozóknak a más-más berendezésű istállóban — különbözők a munkafeltételek. Ez után következett a dolognak egy másik fontos része, Az, hogy a dolgozók részletesen megismerkedjenek a teljesítménynormákkal és az ez szerint járó bérrel. AZ OJ BÉREZÉSSEL, illetve ezen belül a munkabeosztással a szakmai képesítés is összefügg. Ezért a dolgozók szakképzettségének megállapítása és növelése céljából tanfolyamokat, iskolázásokat szerveztek, melyek a képesítő vizsgákkal ez év márciusában fejeződtek be, s ezzel egyidejűleg megtörtént a dolgozók besorolása a szakmai tudásuknak megfelelő munka, illetve fizetési kategóriákba. A felsőbb szprvek jóváhagyása után május elsejétől tehát életbe lépett az új bérrendszer. Helyességét a termelési eredmények bizonyítják legjobban, bár az új bérrendszer többtermelésre ösztönző hatása — a szocialista munkaversennyel együtt — még vcsak ezután hozza majd legátütőbb sikereit. De AZ EDDIGI EREDMÉNYEK sem kicsinyek. Például az első félévet' a tejbeadásban még 78 000 literes adóssággal zárták. A harmadik negyedév végén a gazdaság már csak a Lučeneci Állami Gazdaságban 37>000 liter tejjel maradt adósa közellátásunknak. S ehhez azt is tegyük hozzá, hogy szeptemberben 22 000, októberben szintén hasonló mennyiséggel fejtek többet a tervezettnél. így előreláthatólag nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják a 100 százalékot, ami eddig még egyetlen évben sem sikerült. De lássuk, mit szól ehhez Széles András fejőgulyás. — Én nem panaszkodhatom, hiszen az évi tervet már októberben teljesítettem. Hát olyan a fizetésem is, mint a munkám. Szeptemberre 1804 korona fizetést kaptam. Az állattenyésztés többi szakaszán is javult a termelés. A borjak a múlt évben átlag 66 dkg-ot szedtek magukra naponta, ebben az évben 72 dkg-os az átlag, a hízómarhák pedig átlagosan 17 dkg-mal többet gyarapodnak naponta, mint tavaly. Ez a különbség 17 374 kiló húst jelent a gazdaságnak, jobban mondva közellátásunknak. A sertések súlygyarapodásában elért változás már azért is jelentős, mert a közép-szlovákiai kerületben e húsfajta felvásárlásában lemaradás mutatkozik. Nézzük, mi a helyzet a Lučeneci Állami Gazdaságban. A darabonkénti súlygyarapodás a tavalyihoz viszonyítva nem sok, csupán 5 dkg naponta. De a 935 sertés 'él ez is 17 063 kg húst jelent egy esztendőben. Ha pedig minden gondozó olyan eredményekkel dicsekedhetnék, mint Václavik Emilia, akkor még sikeresebben zárhatnák az évet. ő a legkisebb hízókat gondozza. Ezek napi súlygyarapodására 32 dkg a gazdaság terve, de a gondozónő 1 szorgalmas és hozzáértő munkája következtében 65 dkg-os a súlygyarapodás. Azon igyekszik, hogy a gondjaira bízott malacok minél előbb elérjék a 40 kilót és menjenek tovább a nagyhízlalóba. Persze az ilyen súlygyarapodáshoz sem használ fel átlagon felüli abraktakarmányt. Egy kiló hús kitermeléséhez 4,6 kg száraztakarmányt etet fel gondozottjaival s ehhez ^a szükség szerint adagolja a hereféléket és a fölözött tejet, hogy a takarmányok keményítő- és fehérjeértéke egyensúlyban legyen. A keresete? Havonként 2100 korona körül mozog. ILYEN TERMELÉS MELLETT tehát hamarabb kerülhet piacra a hízó. Persze több is kell belőlük. De hiba nem történik, mert az anyakocagondozók a tervezett tíz malac helyett tizenkettőt választanak el minden anyakocától. Ez is egyik fontos tényezője annak, hogy a gazdaság 109,3 százalékra teljesíti a sertéshús eladási tervét. Ezek szerint a Lučeneci Állami Gazdaságban elért eredmények arról győznek meg, hogy sokoldalúan bevált az új bérrendszer, mert serkentőleg hat a termelésre, s így több árut biztosít a piacnak. Továbbá a dolgozók figyelmét a termelés növelése mellett a gazdaságosabb termelésre is irányítja, ami azt jelenti, hogy az áru olcsóbb kitermelésével egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez is hozzájárul. És végeredményben a gazdaság minden dolgozója jól jár, mert tudja, hogy mit, mennyiért termel, s így keresetének magasságát maga szabályozhatja. Benyus József Évente csaknem 70 millió villanykörte és világítótest (CTK) - A Prága-Holešovice-i Tesla n. v. dolgozói 15 év alatt annyira tökéletesítették üzemüket, hogy második ötéves tervünk utolsó éveiben már évente csaknem 70 millió villanykörtét és egyéb világítóteste gyártottak. Merész tervekkel készülnek a harmadik ötéves tervben foglalt feladatok teljesítésére is. A beruházási építkezésekre tervezett összeg kétharmadát a termelés komplex gépesítésére és automatizálásra fordítják, ami az újítómozgalommal s a szocialista munkaversennyel együtt lehetővé teszi, hogy 63 százalékkal növeljék a munka termelékenységét. Ennek alapján a harmadik ötéves terv utolsó évében csaknem 140 millió villanykörtét és világítótestet gyártanak, de már az első évben megkezdik a krittonnal töltött égők sorozatgyártását. Ezek az égők ugyanannyi energiát fogyasztanak, mint az eddig használatos villanykörték, de sokkal több fényt adnak. Az 0] SZÓ postájából Könyvek, emberek A íeliezovcei könyvtárban 6283 könyv található. Az olvasók száma 620. Az évi terv 13 ezer könyvcserét irányzott elő, amelyből eddig már 10 600 kötetet kikölcsönöztek. H erez Erzsébet éš Oravec Ilona könyvtárosok munkája nem szorítkozik csupán a városi könyvtárra, 34 község könyvtárának a munkáját is irányítják. A közeljövőben Olbracht: Anna, Polevoj: Egy igaz ember és Jüemnicky: A cukor című könyvéről rendeznék vitát. Az állami birtokok és az EFSZ dolgozói részére Fojtík: Kukorica című művét ismertetik. Hercz és Oravec elvtársnők nem elégszenek meg az eddigi eredménnyel. Bővíteni akarják az olvasók táborát, s fáradságot nem kímélve, ha szükséges, házhoz is szállítják a könyveket. Andriskin József, Želiezovce SEGÍTETTEK AZ ŐSZI MUNKÁKBAN A fil'akovói magyar tannyelvű tizenegyéves középiskola tanulói jól tudják, hogy milyen szükség van a mezőgazdaságban a segítő kézre. Főleg most, amikor a rossz időjárás miatt késik a betakarítás. Az iskola tanulói a nyári szünidőben is segítséget nyújtottak mezőgazdaságunknak. 1880 órát dolgoztak le az állami gazdaság földjén. Most, az új tanévben is derekasan kivették részüket a munkából. Összesen 400 órát dolgoztak le az egységes földművesszövetkezetben a répa és burgonya betakarításánál. Duray Miklós, Lučenec A szocialista országok gazdasági együttműködéséről A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének kérdése ma a nemzetközi viszonyok központi kérdése. A szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom határozottan magukénak vallják a békés együttélés politikáját. A reakciós imperialista körök viszont a háborús készülődés, a fegyverkezési verseny politikáját folytatják. A népek óriási szerencséje, hogy létezik és napról napra erősödik a szocializmus világrendszere, amely hatalmas anyagi és erkölcsi erőit teljesen a béke szolgálatába állította, és reális lehetőséggé tette az új háború megakadályozását. ' Azok, akik a nemzetkö'zi eseményeket figyelemmel kisérik, észrevehették, hogy a két rendszer versenye és ideológiai harca az utóbbi két esztendőben fordulóponthoz érkezett. Ennek legfontosabb jellemzője a két rendszer erőviszonyainak eltolódása a szocialista országok javára. Ennek eredménye, hogy ma már a tőkés országok vezető köreiben is mindinkább uralkodóvá válik az a vélemény, hogy a békés egymás mellett élés az egyetlen járható út. A szocialista országok gazdasága olyan hatalmas ütemben és olyan tervszerűen fejlődik, hogy lerögzíthető a határidő, amikor a szocialista világrendszer az anyagi termelés területén túlszárnyalja a kapitalista világrendszert. Ebben a helyzetben, amikor a lenini elgondolás, az „utóiérni és túlszárnyalni" a megvalósulás szakaszába jutott, a szocialista országok számára kettős feladat jut: minél gyorsabban beérni és túlszárnyalni a tőkés országokat, s határozottan visszaverni mindenfelé ideológiai zavarkeltést. Ideológiai téren ugyanis nem volt és nem is lehet békés egymás mellett élés a szocializmus és a kapitalizmus között. A kommunisták eddig is harcoltak és ezután is harcolni fognak a kommunista eszmékért, a munkásosztály forradalmi elméletéért, mint korunk leghaladóbb és legfejlettebb ideológiájáért. # A szocialista világgazdaság kialakulása A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő évtizedben a kapitalista világ minden lehetőt elkövetett, hogy megakadályozza a szocialista világrendszer kibontakozását. Ámde ereje ehhez kevésnek bizonyult. A második világháború után az európai népi demokráciák a szocialista építés útjára léptek, s ehhez az úthoz csatlakozott a győzedelmeskedő kínai forradalom is. Innen aztán alig néhány esztendő kellett ahhoz, hogy a szocialista világrendszer szocialista világgazdasággá váljék. Természetesen még közel sem teljesen kialakult formában. A szocialista országok gazdasági fellendülése a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségére támaszkodva, gyorsan haladt előre. A győzelmes szovjet hadsereg már a felszabaduláskor igen nagy segítséget jelentett Közép- és Délkelet-Európa országainak, az élelmiszer, nyersanyag és ipari berendezés szállítása a Szovjetunióból a felszabadulás utáni első hónapokban beláthatatlan jelentőségű volt mind a lakosság élelmezése, mind a népi demokratikus országok népgazdaságának megújítása szempontjából. A Bolgár Népköztársaság például fennállásának első évében 11 ezer tonna gyapotot, 73 ezer tonna fémárut és fémet — mezőgazdasági gépek gyártásához —, és 120 ezer tonna olajterméket kapott a Szovjetuniótól. Ez lehetővé tette Bulgária számára, fiogy üzembe helyezze a textilgyárakat, rendbehozza a közlekedést és a népgazdaság egyéb ágait. A Szovjetunió és Magyarország között az első, háború utáni szerződést 1945 augusztusában írták alá. Az ezen szerződés alapján érkezett szállítmányok Magyarország vasérc-szükségletét 40 százalékban, koksz-szükségletét 50, nikkel- és benzin-szükségletét pedig 100 százalékban fedezték. A szerződés szerint a magyarországi üzemekben dolgozták fel a szovjet gyapotot fonállá és szövetté a Szovjetunió részére.' A szovjet szállítmányok lehetővé tették a nehézipar megújítását és az ország gazdaságának megerősítését. A Szovjetunió és a szabad Lengyelország közötti gazdasági kapcsolatok még 1944ben kezdődtek. A szerződés szerint a Szovjetunió kormánya azonnal biztosította a felszabadított lengyel területeken a szén, liszt, olajtermékek és egyéb áru szállítását. Az 1945-ben kötött szerződés az év második felére megállapította, hogy a két ország közötti árucsere kb. 120 millió dollár értékű lesz. A Szovjetunió és Csehszlovákia közötti áruforgalom az 1947—1950 közötti időben ötszörösen, Magyarországgal majdnem ötszörösen, Romániával négyszeresen növekedett, a Szovjetunió és Lengyelország, valamint Bulgária között megkétszereződött. Hazánkban az ipari termelés fellendítésén kívül alapvető változásokat kellett végrehajtani az ipar szerkezeti felépítését illetően is. Mindenekelőtt a nehézipar legfontosabb ágairól volt szó. Ezen a téren azonban behozatalra szorultunk. A Szovjetunió döntő szerepet játszott céljaink megvalósításában. 1950-ben például nehéziparunk vasércszükségletét 74 százalékban, nikkelszükségletét pedig 70 százalékban fedezte. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közti gazdasági kapcsolatok sikeres fejlődése alapján át lehetett térni a szélesebbkörű gazdasági együttműködésre. így alakult meg 1949. januárban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. (KGST.) A tanács célja: a gazdasági tapasztalatok szervezett kicserélése a tagok között, élelmiszerrel, nyersanyaggal, berendezéssel való ellátás stb. volt. A tanács egyik legfontosabb feladataként szabták meg a tagországok, hogy minden lehető módon előmozdítsa a népi demokratikus országok tervszerű, szocialista gazdasági fejlődését. Az eseménykövetés hűségét illetően nem érdektelen megjegyezni, hogy az Egyesült Államok, Anglia és más országok imperialistái abban a szándékukban, hogy gátolják a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági fejlődését — gazdasági blokád alá vették a Szovjetuniót, Kínát és az európai népi demokratikus országokat. Az események azt igazolták, hogy ennek a blokádnak semminemű hatása nem lehetett a szocialista tábor országainak sikeres fejlődésére. A béke, demokrácia és a szocializmus tábora országainak politikai ereje és gazdasági lehetőségei felmérhetetlenek. Egy évtized során a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősödtek, s az együttműködés új formáit is felvették. A szocialista világrendszer független, szuverén szocialista államok közösségeként alakult ki. Minden országnak megvan a maga népgazdasági terve, saját valutája, saját árrendszere. Minden ország maga határozza meg a beruházásokat, a javák és a munkaerő elosztását. Ebből azonban nem következik az, mintha a szocialista tábor és világgazdaság lazán összefüggő közösség volna. A szocialista országok szoros és tartós egységet alkotnak, amelynek szilárd alapja az állami és társadalmi rendszer elveinek közössége, a marxista-leninista ideológia egysége, a proletár nemzetköziség, a szocialista építés nagy céljainak egysége, az egyenlő jogok és kölcsönös segítség, valamint függetlenségük, és forradalmi vívmányaik védelme a szocializmus világrendszerében. A szocialista országoknak minden más országhoz való viszonya (akár szocialista, akár nem-szocialista) a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az állami függetlenség és szuverenitás elveire épül. A KGST a szocialista nemzetközi munkamegosztás szervezője A tanács — mint már szó volt róla — egyenjogú, szuverén országok nemzetközi szervezete. Olyan orszáŰJ S7Ô 4 * 196 0 november 16,