Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-11 / 313. szám, péntek

\ Világ nroletdrjai egyesüljetek ! UJSZO SZ10YÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZ0TTSÁ6ÁNAK NAPILAPJA 1960. november 11. péntek 30 fillér XIII. évfolyam, 315. szám Jó gazda módjára Amikor a második ötéves tervet állítottuk össze és az üzemek első ízben ismerkedtek az ebből eredő feladatokkal, sokan kétségbe vonták e feladatok reális voltát és teljesíthetőségét. Ennek ellenére az eredeti tervet már néhány hónappal ezelőtt teljesítettük és az év végéig túlteljesítjük a második ötéves terv bővített feladatait is. Ebből is látszik, hogy népgazdaságunk termelési lehetőségei és tartalékai nagyok. Ezt tanúsítják a tervek és felajánlások teljesítéséről és további kötelezettségvállalásokról naponta érkező jelentések is, ami "összesítve milliós értékeket, gazdaságunk gyorsabb fejlődését és életszínvonalunk ugyancsak gyors emelkedését jelenti. A második ötéves terv éveiben nem csupán arról volt szó, hogy meggyorsítsuk az ipari termelés tervezett ütemét és minél több terméket gyártsunk. Az utolsó évek folyamán megtanultunk az eddiginél sokkal hatékonyabban gazdálkodni is. Ennek eredményét tükrözi az állami költségvetés is, amely évről évre egyre aktívabbá válik. Az állami költségvetésben ez idén is aránylag nagy többlet mutatkozik annak ellenére, hogy emeltük a munkások fizetését és leszállítottuk a kiskereskedelmi árakat, továbbá a tanulóknak ingyen juttattunk tankönyveket és tanszereket, leszállítottuk a villanyáram árát, emeltük az egyes nyugdíjakat és folyamatosan bevezetjük a rövidebb munkaidőt. Öszszegezve ez annyit jelent, hogy az állami eszközökből jó néhány milliárd koronát az életszínvonal emelésére fordítottunk. Az elért eredmények azonban nem jogosítanak fel arra, hogy a jól végzett munka tudatában ölhetett kézzel várjuk a továbbiakat. A jó gazda sohasem elégszik meg az elért eredménnyel. Ahhoz, hogy a tőkés termelést minden mutatójában túlszárnyaljuk és így szüntelenül emeljük népünk életszínvonalát, fokoznunk kell a munkatermelékenységet és csökkenteni kell az önköltséget. Ezért nem hunyhatunk szemet az olyan jelenségek felett, amelyek szöges ellentétben állanak a gazdaságosság elvével és fékezik, lassítják termelésünk fejlődését. Ezeket a jelenségeket meg lehetne szüntetni. Ehhez azonban az kell, hogy a gazdasági vezetők szigorúbb követelményeket támasszanak mind magukkal, mind munkatársaikkal szemben. Vegyük példaként az építészetet, amely a Iakáskérdésröl kezdődő vitában dolgozóink figyelmének központjában áll. Csaknem kivétel nélkül minden építkezésen panaszkodnak az anyaghiányra. Ugyanakkor az építkezés vezetői hány esetben szótlanul tűrik, hogy az értékes építőanyagot — vasat, téglát, cserepet, lécet — belegyúrják a sárba, amitől az használhatatlanná válik. Az egyik ostravai építkezésen például a sáros utat parkettel rakták ki! És senkinek mégcsak eszébe se jutott, hogy ezt az anyagpocsékolást legalább szóvá tegye. Lám néhány helyen ennyire ellanyhult a kommunisták ébersége. Pedig példás rend bevezetésével milliós értékeket lehetne megmenteni. Itt kell említést tennünk a pénzügyi tervek kimerítéséről is. Hány esetben dobálóznak ezrekkel, százezrekkel csak azért, hogy a pénzügyi tervet kimerítsék és így teljesítsék a tervet. Ugyanakkor az építkezésen sok-sok értékes anyag megy tönkre. Miért is törnék ezen a fejüket. Hisz a beruházónak kiszámlázzák a tönkre ment anyagot is... Ez a káros rövidlátás megkárosítja népgazdaságunkat és fékezi az életszínvonal emelkedését. Mert nem az a cél csupán, hogy a pénzügyi tervet kimerítsük, hanem az, hogy minél kevesebb befektetéssel, minél többet építsünk! A gazdaságosság elve megsértésének egy másik formájáról is szólnunk kell. Mert az anyag pocsékolás nem minden esetben a hanyagság kérdése. Adódnak olyan esetek is, hogy valamely termék gyártását még egy évvel ezelőtt nagyon is célszerűnek és a szükséglet kielégítése szempontjából szükségesnek tartottuk. Most azonban már jobb termékeket tudunk gyártani és az előbbiek gyártása már nem elég gazdaságos. íme egy példa. A belkereskedelem dolgozói hoszszabb idő óta tárgyalnak a termelés képviselőivel a hazai piac televíziós készülékekkel való ellátásáról. A termelés a jövő évre százezer Krivaň-televíziós készüléket kínál belkereskedelmünknek. Ezzel szemben kereskedelmünk kéri, hogy ezeknek a készülékeknek a gyártását korlátozzák és helyükbe nagyobb mennyiségben a keresettebb „Kamélie" készülékeket gyártsanak. A Kamélie a Kriváňnál jóval kisebb és 29 kg helyett csak 18 kgot nyom. A termelés számára könnyebb és gazdaságosabb is a már befutott típusok gyártása. Ám a vásárlók a jobb tökéletesebb, korszerűbb készülékeket követelik. Ez jogos és teljesen indokolt. Ugyanakkor népgazdaságunk százezer nagyobb súlyú televíziós készülék gyártásával 1100 tonna szűk-keresztmetszetű anyagot veszítene (réz, kiváló minőségű fa). így a kereskedelem követelése társadalmi szempontból teljesen indokolt. Ma már a termelésnek szem előtt kell tartania a gazdaságosság elvét s ugyanakkor a tökéletességre kell törekednie. S ez nem csupán a televíziós készülékek gyártására vonatkozik. A gazdaságosság hovatovább minden üzem és dolgozói fejlettségének elsőfokú kritériuma lesz. Ám az önköltség csökkentésének minden esetben összhangban kell lennie a társadalom érdekeivel. Népgazdaságunkban milliónyi szakember dolgozik. Üzemeinkben több százezer a szakmunkás, az újító. Háromszázezer a szocialista munkabrigád cíi$if?rt versenyzők száma. Ma kiváló feltételeink vannak a harmadik ötéves terv előkészítéséhez és a belőle adódó feladatok teljesítéséhez. A gazdaságosabb termelés, a munkatermelékenység fokozása az alapfeltétel az elkövetkező évek nagy termelési feladatainak teljesítésében, 'mert csak így biztosíthatjuk népünk életszínvonalának állandó emelkedését. EGYBEHÍVTÁK A NEMZETGYŰLÉST A Nemzetgyűlés elnöksége november 16-án délelőtt 10 órára hívja egybe a Nemzetgyűlés 4. ülését, amelyen megvitatják a kormánynak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságfejlesztési harmadik ötéves tervére vonatkozó törvényjavaslatát, a kormány néhány további törvényjavaslatát és a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó javaslatát. f Érvényesítsük hatékonyan az anyagi érdekeltség lenini elvét Országos értekezlet a munka normázásáról és jutalmazásáról (Tudósítónktól) — Országos értekezlet kezdődött tegnap Prágában, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Központi Szakszervezeti Tanács hívott össze. Az értekezleten részt vett Jaromír Dolanský, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, Otakar Šimúnek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, Bruno Köhler, a CSKP KB titkára, a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács több tagja, Václav Pašek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára, a Központi Szakszervezeti Tanács és a kerületi nemzeti bizottságok tagjai, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok és vezető gazdasági dolgozók hazánk valamennyi kerületéből. Az értekezlet — amelyet Václav Koukol, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára nyitott meg — a munka normázásával, jutalmazásával és a munkaidő lerövidítésének a harmadik ötéves tervben fennálló lehetőségeivel foglalkozott. Elsőnek Jaromír Dolanský elvtárs lépett az emelvényre. Beszédében részletesen kitért a munkásbérrendszer átépítésében szerzett tapasztalatokra. Ezt követően Otakar Šimúnek elvtárs emelkedett szólásra és a munkaidő lerövidítésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Beszédében többek között rámutatott a munkaidő lerövidítésének jelentőségére s az eddigi tapasztalatok alapján példákkal szemléltette, hogy meg lehet teremteni a munkaidő lerövidítéséhez szükséges feltételeket. Ennek alapja azonban a munkatermelékenység állandó fokozása, a műszaki fejlesztés, a gépesítés és automatizálás mellett az, hogy a munkatermelékenység növelését lényegesen elősegítheti a műszakok számának ilövelése. V. Pašek, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára a munka jutalmazása terén a szakszervezetekre háruló feladatokról beszélt. Rámutatott arra, hogy a szakszervezeteknek továbbra is nagy súlyt kell fektetniük a haladó munkamódszerek bevezetésére, a műszaki fejlesztésre, valamint arra, hogy a dolgozók a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint legyenek jutalmazva. A jelenlevők nagy érdeklődéssel és lelkes tapssal fogadták a beszédeket. A beszámolók után a felvetett kérdésekkel kapcsolatban az értekezlet több résztvevője felszólalt. A vita ma tovább folyik. Jaromír Dolanský elvtárs beszéde Azért gyűltünk egybe, hogy közösen megtanácskozzuk, hogyan szilárdítsuk és fejlesszük tovább az új bérrendszert az iparban és hogyan járjunk el bevoeetésüknél a népgazdaság többi ágában. A további feladatok kitűzésénél a bérrendszer átépítésének értékeléséből indulunk ki. Milyenek az eddigi eredmények? Erre elsősorban az átépítés előtti helyzettel való összehasonlítás ad választ. Az átépítés előtt a bértarifák hányada az órabérekben alig érte el az 50 százalékot — ma pedig 75—85 százalék között mozog. Azelőtt a műszakilag indokolt normák alig 30 százalékot tettek ki — ma az ágazatok többségében több mint 75 százalékot képviselnek. A teljesítménynormák átlagos teljesítése 190 százalék körül mozgott, ma lényegében 110 százalékon állandósult. Az egyes ágazatok, osztályok és hivatások közötti keresetarány jeA csehszlovák párt- és kormányküldöttség megkoszorúzta Lenin és Sztálin Mauzóleumát Moszkva (ČTK) — A csehszlovák pártés kormányküldöttség Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével csütörtökön, november 10-én megkoszorúzta a V. I. Lenin és J. V. Sztáiin Mauzóleumát. A koszorú két vörös szalagján orosz nyelven a következő felirat olvasható: ,,A nagy' Leninnek", ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulója". A csehszlovák nemzeti színű harmadik szalag felirata: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége". lentősen kiegyenlítődött — ma a tüzelőanyag- és kohászati ágazat előnyben részesítése biztosítva van. A 4. és 5. osztályba tartozó munkások keresete gyakran megfelelt a legmagasabb osztályokban elért keresetnek — ma viszont megfelelő különbségfokozat áll fenn az egyes osztályokban elért keresetek között. Azelőtt a prémiumok a keresetnek többé-kevésbé állandó kiegészítői voltak — tekintet nélkül az elért munkaeredményekre, ma viszont az anyagi érdekeltség hatékony eszközeként kezdenek hatni. Ezen összegezett adatok mögött számos részleges fogyatékosság rejlik. Az elért eredmények azonban összességükben elsősorban arra a következtetésre jogosítanak fel, hogy a díjazás terén elértük az átépítés fő célkitűzéseit: rendet teremtettünk a bérezésben, megszilárdult a bérfegyelem, a bérek szervezését összhangba hoztuk a technika (Folytatás a 4. oldalon) Közös erővet a lakások és lakótelepek magasabb színvonaláért Jean Marié Koné miniszterelnökhelyettes, a Mali Köztársaság küldöttségének vezetője, november 9-én ellátogatott a Kutná Hora-i járás „Május 1" Egységes Földművesszövetkezetébe, amely 5 község mezőgazdaságának egyesítésével jött létre. Képünkön a „Május 1" Szövetkezet agronómusa, Jozef Vlk a szövetkezet idei terméséből egy szép cukorrépát mutat a kedves vendégnek. (B. Krejčí felv. - ČTK) Egymillió lóerős szovjet rakétamotorok Moszkva (ČTK) - Melyik-Pasajev katonai mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa a „Krasznaja Zvezda" című lapban írja, hogy a Szovjetunióban olyan rakétamotorokat szerkesztettek, amelyek repülés közben 1 millió lőerőt képesek kifejteni. Ezen erős rakétamotorok gyártására teljesen új technológiai eljárásokat dolgoztak ki és rendkívül könnyű és emellett nagyon szilárd anyagot használtak. A szovjet rakéták szerkesztésénél sikerrel oldották meg a nagy kalóriájú üzemanyag használatának és a tűzálló öntvények gyártásának bonyolult problémáját is. Köztársaságunk kerületeiben már e héten megkezdődik a lakáskérdésekről folyó országos vita. A nagyobb üzemekben, lakótelepeken gondosan előkészítik a beszélgetéseket. A dolgozók érdeklődése a jövő lakásairól rendezett kiállítások felé összpontosul Prágában, Brnóban, Bratislavában és más kerületekben is. A dolgozók megtekintik a kísérleti építkezéseket és a beszélgetések keretében ezekről is tárgyalnak a tervezőkkel és építészekkel. Mindenki hozzászólhat A lakáskérdés megoldásának kulcsa az, hogy 1970-ig 1200 000 lakást kell felépíteni. Ez a feladat csak a dolgozók aktív közreműködésével teljesíthető. Éppen a lakáskérdésről folytatott országos vita keretében nyílik meg mindenki számára a' lehetőség, hogy a lakáskérdés megoldását célzó véleményét, javaslatát nyilváníthassa. A nemzeti bizottságok helyesen teszik, ha a vita lefolytatásának helyéül elsősorban az új lakótelepeket és a nagy üzemeket választják, ha odahelyezik a vitát, ahol a legtöbb javaslatot, hozzászólást várhatják a dolgozóktól. Az észak-csehországi kerületben például a vitát azokban a járásokban tartják, ahol a legnagyobb a la^ kásépítkezés üteme. 160 építész, tervező és más szakember gyűlt egybe tegnap a prágai óváros-háza Brožiktermében, akik Prágában fognak a lakossággal beszélgetni a lakáskérdésről. A főváros kerületén 70 beszélgetést rendeznek, s a ' vitába nemcsak a lakásépítő szövetkezetek tagjai, a lakótelepek lakói, de a tervező intézetek építkezési vállalatok és ipari üzemek alkalmazottai is bekapcsolódnak. A vitát november 15-én a ČKD Dukla, a prágai Magasépítkezési Vállalat igazgatóságán és a prágai építkezési trösztön megrendezett beszélgetéssel kezdik meg. A szervezés feladatát Bratislavában az építkezési kísérleti intézet dolgozói vállalták, akik eddig is lelkes hívei voltak az új munkamódszerek bevezetésének az építkezésben. A kísérleti intézet dolgozói nemcsak szervezik a lakásépítkezésről folyó vitát, hanem rijszt vesznek az építkezéssel kapcsolatban lévő üzemekben rendezett beszélgetéseken is, például a Kabloban, Drevonában, Kovosmaltban és másutt. Hradec Královéban a Markovická utcai lakótelepen új típusú panelházakat építenek. A haladó munkamódszerek lényegesen meggyorsítják a munkákat. Képünkön: az előtérben lévő épületbe már beköltöztek a lakók. (B. Krejčí felv. - ČTK)