Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-30 / 332. szám, szerda

0 Ä JÓ MUNKASZERVEZÉS fontos tényezője kulrÚRÄ Ä mikor 1956-ban a pardubicei M Tesla-gyárban azt a feladatot kapták, hogy a rádiók helyett éven­ként 60 000 televíziós készüléket gyártsanak, megoldhatatlannak vél­ték ennek teljesítését. S mi a hely­zet ma? Az évi teljesítmény 85 000 televízor s jövőre 110 000 lesz. Ifl56-ban az egy négyzetméterre eső termelés 25 000* koronát tett ki, je­lenleg 100 000 korona s jövőre 120 ezer korona lesz. Hogyan sikerült ilyen óriási ugrást elérni, anélkül, hogy egy négyzetméternyivel is növel­ték volna a termelési térséget — erről beszélgettünk Jaroslav Sturm igazgatóhelyettessel, František Bous­kával, az állóalapok fejlesztéséért felelős referenssel, Stanislav Lich­tenberggel és Jaroslav Sýkorával, az egészüzemi pártbizottság elnöké­vel és elnökhelyettesével. Általában az üzemekben a mani­pulációval és a szállítással eltöltött idő a gyártmány előállítási idejének tetemes részét veszi igénybe. A Tes­lában elsősorban ezt a problémát kezdték elemezni, teljesen gépesí­tették az anyagszállítást és bevezet­ték a folyamatos szalagtermelést. egy hétre előre meglegyen minden szükséges anyag. Nemegyszer vol­tunk olyan helyzetben, hogy főrak­tárnokunk riadót jelzett. Ilyenkor nincs idő levelezgetésre, tárgyalá­sokra. A pártbizottság tagjai, a gaz­dasági vezetők a késlekedő gyárba utaznak és személyes agítációval szerzik meg a hiányzó anyagot. M agy súlyt fektetnek az üzem­™ ben a dolgozók továbbképzé­sére. A technika fejlődik, a régi te­levíziós készülékeket újabbak, mo­dernebbek váltják fel. Akvarellel kezdték, majd Athos I., Athos II. kö­vetkezett, utána az Astra,.most Nar­cisokat készítenek, s tavasszal 110 fokos elhajlási szögű Lotos, utána pedig ugyancsak a 110-es Kamelie gyártására kerül sor. Minden készü­léknél van valami eltérés a techno­lógiai folyamatban s ezért a gyár­tásra előre alaposan fel kell készül­ni. Mire megkezdődik a szalaggyár­tás, a dolgozóknak tisztában kell lenniök új feladataikkal, hogyan, mit és mennyi ideig kell elvégezniök a rájuk eső műveletet. Az egyik osztály már teljes göz­Az üzem egyik szerelőrészlege. Pontqsan kiszárították, mennyi idö kell & .műveletek, elvégzéséhez* s azokat olyan kis egységekre bon­tották fel; • hogy azonos ideig tart­son a munka. Nem volt egyszerű feladat a szalagtermelés teljes rit­mikusságának elérése. Eleinte még a mesterek is tiltakoztak ellene és alapos meggyőző munkára volt szük­ség. amíg a dolgozók megértették: a munkaszervezésnek ez a legmaga­sabb, leghaladóbb formája, ha vala­mennyien segítenek megvalósítani, azonkívül, hogy lényegesen fokozó­dik a termelés, saját maguk számá­ra is előnyös lesz. A munkának ily módon való átszervezése persze Hosszú hónapokig tartott, mert me­net közben kellett átállni. M a már az előszerelési és sze­relési teremben megy minden, mint a karikacsapás. Mint a mellé­kelt képen is látható, minden cen­timéter ki van használva, de azért nem szűkösködnek a hellyel, nincse­nek egymás útjában az egyenletes munkát kifejtő dolgozók. Fejük fe­lett az anyagszállító szalag, rajta kis rekeszekre beosztott ládák, előt­tük pedig a televízió vázát továb­bító szalag, ezen elvégzik a rájuk eső munkát. Megállás nincs, a sza­lag megy tovább. Mi történik, ha valaki rosszul lesz, megbetegszik, nem győzi a tempót, vagy esetleg fordítva, gyor­sabb mint a többiek? — kérdem Jaroslav Šturmot. — A kollektíva körülbelül egyfor­ma teljesítményű dolgozókból áll. Ha a mester észreveszi, hogy az illető­nek nem „fekszik" ez a munkafor­ma, más munkahelyre helyezzük át, ahol egyéni ügyességét jobban gyü­mölcsöztetheti. Ha pedig valaki ki­marad, vagy új dolgozót kell beta­nítani, akinek még lassabban megy a munka, az úgynevezett „beugró" munkásnő helyettesíti. Erre a cél­ra legügyesebb dolgozóinkat válasz­tottuk ki, ők teljesen otthonosak több művelet elvégzésében, szükség szerint helyettesíthetnek. — Amikor dolgozóink meggyőződ­tek arról, hogy ez a munkaforma he­lyes és előnyös, maguk jöttek ötle­tekkel, újítási javaslatokkal, taná­csokkal, hogyan lehetne még jobban tökéletesíteni a szervezést. Nálunk ugyanis a gépesítés mellett a leg­lényegesebb a szervezés. Attól a perctől kezdve, hogy a nyersanya­got, vagy a félkészárut átveszik a raktárban, minden szögnek, drótnak megvan az útja s ha valahol csak a legkisebb-fennakadás állna be, az egész gyártás fennakadna. A főrák­tárnok felelős azért, hogy legalább zel a Lotos televízorok gyártásának előkészítésével foglalkozik. Ahlioz, hógy száztízezer;'darabra növeljék a té'ffrtelést," újabb gépesítésre,'^ .sza­lagtermelés további bevezetésére, a munka leegyszerűsítésére van szük­ség. Először a végső szerelésben, •majd az előszerelésben tértek át a szalagrendszerre, az elkövetkező hó­napokban a televízor-részeket elő­állító présteremben is szalaggyártás­ra akarnak áttérni. Gépesíteni fog­ják a felületmegmunkálást s ezáltal komoly megtakarítást érnek el trichlorethilénből és más deficites vegyianyagból. Miért hangsúlyoztuk, hogy a Lo­tosnak 110 fokos lesz az elhajlási szöge? Ennek nagy jelentősége van a televízor külseje és az anyagmeg­takarítás szempontjából. Külföldön már csak ilyen készülékeket gyár­tanak, mert így rövidebb a szekrény mélysége, könnyebb a televízor és kisebb helyen elfér. Az Astra 28 kg-ot nyomott, a Kamelie 18 kg sú­Negyvenezer kötet évente lyú lesz. Egy év alatt 341 tonna acélt, 600 köbméter fát, 47 300 kg vörösrezet takarítanak meg. A Lotos előállításánál más forradalmi válto­zások is lesznek. A drótokat nyom­tatott áramkörrel helyettesitik, ami lehetővé teszi a tömegforrasztási módszer és az alkatrészek behelye­zésére szolgáló automata alkalmazá­sát. A nyomtatott áramkör felhasz­nálása a munkatermelékenység nö­velésének egyik legfontosabb ténye­zője. A Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutató­intézetnek is része van a Lot'os mo­dernizálásában. Az ő feladatuk az alkatrészek behelyezésére szolgáló automata mintatípusának elkészí­tése. A bratislavai Gumón pedig a kiváló minőséget megkívánó speciá­lis lemezek szállítója. Az üzemi pártszervezet rendsze­resen ellenőrzi, hogyan haladnak a Lotos gyártásának előkészületei. Nem szeretnék, ha a gyár jó hírne­ve csorbát szenvedne, hiszen 1959 eleje óta állandóan tulajdonosai a minisztérium vörös zászlójának. A dolgozók 95 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben és csak a szerelörészlegen 10 kollek­tíva versenyez a szocialista munka­brigád cím elnyeréséért. Az újító­mozgalom elterjedését mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy ez idén az 1 millió kilencszázezer korona megtakarítást jelentő újításokért több mint százezer korona jutalmat • fizettek ki. k Tesla-gyár címére egyre-más­** ra érkeznek a levelek. A fo­gyasztók tudni szeretnék, miért nincs elegendő televíziós készülék a piacon. Ki kell jelentenünk, a pardubiceiek nem tehetnek róla. Míg a múlt évben 220 000 készülék ta­lált gazdára, az idén már több mint 300 000 eladásával számítanak. Az érdeklődés olyan iramban nő, hogy még az Orava gyár termelésével együtt sem győzik az igényeket ki­elégíteni. Ezer televízor és ezer magnetofon terven felüli gyártását vállalták a gyár dolgozói, hogy a téli vásáron ne hiányozzanak a Tes­la védjeggyel ellátott gyártmányok sem. KIS ÉVA Aki Lucenecen jár, nem bánja i meg, ha benéz a járási népkönyv­tár olvasótermébe. A kívülről is impozáns épület belső berendezésé­nek szolid eleganciája mindenkit meglep. Látszik rajta, azzal a cél­lal rendezték be. hogy jól érezze magát benne az olvasó. Ezt a célt szolgálják a kényelmes karosszékek, a makulátlan függönyök s nem utol­sósorban az a 24 ezer kötet, amely a könyvtárban jelenleg az olvasók rendelkezésére áll. A belépőt Ferencz Ferdinánd könyvtáros fogadja, aki nagy olva­sottságával biztos útmutatást nyújt a könyvet igénylő olvasónak, akár­milyen irányú is az érdeklődése. A nyitvatartási idő bármely szaká­ban találhatunk elmélyedt olvasókat a teremben. Rendszeresen jár ide az érettségiző diák, az idős, pihe­nő nyugdíjas, a pirosnyakkendős pio­nír, az opatovai szövőnő, egyszóval mindenki, aki olvasni szeret és jó könyvet keres. — Évente mintegy 40 ezer kötetet kölcsönzünk ki — mondotta a könyv­tár igazgatója, Soós Károly elvtárs. — Ebben a mennyiségben nincs ben­ne az a jelentős tétel, amelyet a helyszínen vesznek igénybe az ol­vasók. A kikölcsönzött könyvek szá­mával azonban nem vagyunk és nem is lehetünk elégedettek, mert en­nél jóval magasabb is lehetne. Évek óta nincsen például katalógus, ami mind a könyvtárost, mind az olva­sót hátráltatja. Július elsejével vet­tük át a könyvtár vezetését és már kiadás előtt áll -egy teljes kataló­gus, amely hamarosan az olvasók rendelkezésére fog állni. A barátsági hónapra is jól felké­szült a könyvtár. Panova Szerjó­zsa című müvéről rendeznek vitaestet. A könyvet 350 példányszámban ren­delték meg és adták ki az olvasók körében. Az olvasók számának növelése ér­dekében érintkezésbe léptek a hely­beli iskolák pionírszervezeteivel és versenyt indítottak: melyik iskola, illetve pionír szerez több olvasót. Már eddig is sok szép kötelezettség­vállalás született a pionírok sorai­ban, mely új olvasók szerzésére és a könyvek házhoz szállítására vo­natkozik. A könyvtár kielégíti a legkülönbö­zőbb igényeket. Azokat is, akiket a mai írók művei érdekelnek, de meg­találják a magukét azok is, akik a klasszikusok műveiben szeretnek silabizálni. A könyvtárban jónéhány kötet van a könyvnyomtatás első időszakából, az 1500—1600-as évek­ből. Ezek a megsárgult, kutyabőrbe kötött könyvek az 1827-ben alakult első losonci könyvtár anyagából ma­radtak meg. Agócs Vilmos KI A HIBÁS? Iskolánk levelet kapott Bulharyból, a helyi nem­zeti bizottság titkárától. <A levél arról szól, hogy jelenleg a fitakovói ma­gyar tannyelvű ll-&ves iskola VI. évfolyamának tanulója, jlurva kifejezé­seket használt a fentem ­i.itett titkárral szemben, amikor arra kérte, hogy küldje be édesanyját a HNB-re a háztáji és a szövetkezeti munkával kapcsolatos ügyben. Az ügy alaposabb átgondolá­sa után jónak láttam a nyilvánosság előtt is fel­vetni ezt a problémát, mi­vel sokan úgy vételiednek, hogy az ifjúságnál eí«­forduló ilyen és hasonló hiányosságokért legtöbb­ször csak az iskola a felelős. Iskoláfíkba számos köz­ségből mintegy 930 ta­nuló jár. Természetesen mindegyiket nem ismer­hetjük személyesen, kü­lönösen az iskolaév első hónapjaiban. A tanulót tehát behívattam. Beval­lom, hetyke kamaszt vár­tam és meglepetésemre ijedt, vékony legényke lépett be. Szeliden meg­kérdeztem, hogy és mint történt az eset. Némi ha­bozás után beismerte, hogy a levélben feltünte­tett durva kifejezést hasz nálta. Arca elárulta, hogy nem a büntetéstől fél, hanem szégyell magát. Nagy megbánást mutatott. Türelmesen kifejtettem előtte, milyen csúnya az ilyen durva szavakkal te­letűzdelt beszéd, hogy ez nágpori rössz fényt vet, nemcsak ytz iskolára és a szülőkre, hanem az egész 1 falujára. Lesújtva halgatta, majd könnybe­lábadt szemmel kifakadt: - Mikor annyira rászok­tam. Mindig hallom a felnőttektől. Még csúnyáb­bat is. — Azt hiszem, bővebb magyarázat ehhez a szin­te önkéntelenül kibuggya­nó őszinte felelethez nem szükséges. Ebből is lát­hatjuk, hogy a hibát el­sősorban a környezet ká­ros hatásában kell keres­nünk. Mielőtt követ dob­nánk az ifjúságra, jól gondoljuk meg, hogy sok esetben nem mi felnőttek vagyunk-e hibásak. Ter­mészetesen ebből nem kö­vetkezik az, hogy a jövő­ben az iskola ne fordít­son még nagyobb gondot 7 tanítás mellett a ne­velésre is, amit bizony sok esetben elhanyago­lunk. Az adott eset valóban arra vall, hogy az ifjú­ság nevelése hiányos. Š ha ezt a hiányosságot fel­ismerjük, kitartóan küz­deni kell ellene az isko­lai nevelésben és a csa­ládi környezetben egy­aránt. Lóska Lajos, Politechnikai nevelés iskolánkban kész készülékeket. Átgondolt, térvezett munkával tértünk át iskolánkban a komárnói magyar tan­nyelvű középiskolában az általános poli­technikai műveltséget nyújtó nevelésre. A városi nemezeti bizottság kísérleti föl­det bocsátott rendelkezésünkre, ahová védnökségi üzemünk, a Járási Építkezési Vállalat díjtalanul bevezette az öntöző­berendezést. E kísérleti földön 6-9. osz­tályos tanulóink megismerkedtek az új mezőgazdasági munkamódszerekkel, meg­szerették a fizikai munkát. Azzal, hogy iskolánk tizenkétéves iskola lett, még jobban kiszélesedett a poli­Kipróbálják technikai nevelés lehetősége. A termelés alapjainak tanításával a 4-8. osztály tanulói közvetlenül bekapcsolódtak a termelőmunkába. A mezőgazdaságban a tanterv által előírt anyagon kívül tanu­lóink a szocialista munkaverseny kereté­ben két hektár kukoricát és egy hektár cukorrépát dolgoztak meg. A fizikai munka nevelő ereje a tanulmányi ered­ményeken is megmutatkozott. A terme­lésben részt vett tanulók tanulmányi ered­ménye megjavult. Nincs közöttük bukott tanuló, söt ezekben az évfolyamokban található a legtöbb kitüntetett. Ez a tény a kispolgári gondolkodásúk kételyeit is eloszlatta. A politechnikai nevelés me­TÍZ ÉV UTÁN zőgazdasági és ipari vonalon folyik: meg­A Donbasz szovjet szénkombáin jubilál • Kísérlete- J e3.V ezn i érdemes, hogy tanulóink nagy zéstöl - világrekordig • Bányászbecsülettel újabb ÄVÄ*'* 81 irányzat0t réSz e" győzelmek felé 195U. november 30. Üj fejezet kez­dődik az ostrava-karvinai szénkörzet történetében. A petŕvaldi Julim Fu­čík Bányában új bányagépet helyez­nek üzembe: A Donbasz szovjet szén­kombájnt. Ez volt az első szénkombájn az ostra­va-karvinai szénkörzetben. A haladó technika a bányászok segítségére sie­tett, ők azonban kezdetben idegenked­tek az újtól — a múlt, a gépek iránti bizalmatlanság kísértett* a/ embereket. A múltban a bányász simára a gép a munkanélküliséget, vagy bérének csökkentését jelentette. Ilyen tapaszta­latok után nehéz volt a kezdet — já­ratlan úton kellett elindulni. Az új tech­nika — új munkum W.siď'l.fet, maga­sabbfokú munkaszervezést, nagyobb tu­dást követelt a bányászoktól. S ez nem történhetett egyik napról a másikra. A kezdeti sikertelenség m 5q fokozta a bizalmatlanságot s végül a kísérleteket megszakították. De csak rövid időre. Az újnak mindig vannak hódolói — a bányász-k r-. ttt is akadtak, akik nem torpi.itak m? :) ÍZ első nehézségek előtt, -i'ílk Mztnk sz ííj sžén­kombájnban. A következő év második negyedében a Zlruiek-blnyában ismé* üzembe helyezik a Dongsz*.. Itt szület­nek meg az első sikerek. Decemberben mér kilencezer tonn-J szenet fejtenek kombájnnal. A siker szárnyra kapott — az új elindult hódib' ütjSra. A körzet többi bányáiban Is megismerkednek a géppel, megkedvelik felismerik segí­tőtársukat. 1954-ben a Csehszlovák Had­sereg Bányában Vilém Krejčí csoportja első ízben szárnyalja túl a tízezer tonna havi fejtést. Egy évvel később Alfréd Bo­gocz Munkaérdemrenddel kitüntetett cso­portja új rekordot jelent: egy n jnap alatt 18136 tonna szenet fejtett. A Don­basz egyre nagyobb ^iljesítmények esz­közévé vált. 1957-ben Josef Mynarz cso­portja új csehszlovák rekordot állít fel: egy hónap alatt 27 287 tonna szenet ter­melt ki kombájnnal. Ez a csúcsteljesít­mény ez év februárjáig maradt csak ér­vényben. Az ostrava-karvinai szénkörzetben eb­'ben az évben már kétszer javították meg a világrekordot. Először a Csehszlovák Pionír Bányában Valdemar Mazurek cso­portja, három hónappal később pedig a Dukla-bányában Karel Kantor csoportja. Az utóbbi májusban 37 632 tonna szenet fejtett kombájnnal s így több mint négy­ezer tonnával javította meg a karagandai bányászok 1958-ban felállított világrekord­ját. Az ostravai bányászok azonban nem ülnek babérjalkon. A rekordtartó bápyá­szok a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 43. évfordulója tiszteletére és a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából elhatározták, hogy rekordjukat túlszárnyalják. Céljuk, hogy egy hónap alatt 38 750 tonna szenet fejtsenek. Az ostrava-karvinai bányászok kiváló sikeréről ad számot november 11-e is. Ezen a napon kombájnnal átlag 23 374 tonna szenet fejtettek, ami a szénkör­zet történetében a legjobb eredménynek számított. Ez a rekord azonban csak öt napig élt. November 15-én ugyanis 126 tonnával magasabb teljesítményt nyújtottak. Dehát kit nem serkentenek még jobb munkára a sikerek. Nem. a bányászok sem elégedettek eddig elért eredményeikkel. Kombájnok segítségével még ebben az évben átlag 30 000 tonnára akarják emelni a napi széntermelést. S mi a helyzet a Fučík Bányában? — Öt nappal a tízéves évforduló előtt tudatták: Antonín Sendík szocialista mun­kabrigádja ebben az évben már 20 ezer tonna szenet fejtett terven felül. Az egész ostrava-karvinai szénkörzetben ez a brigád fejtette ebben az évben a leg­több tervenfelüli szenet. Sendík elővájár brigádja ezt a kiváló eredményt a Don­basz szovjet szénkombájn segítségével érte el. A harmadik ötéves terv éveiben az ostrava-karvinai szénkörzetben a gépe­sítés még nagyobb méreteket ölt. Ennek következtében csak a jövő év folyamán 7 millió 837 ezer tonna szenet fejtenek kombájnnal, ami a körzetben kitermelt szén 31,2 százalékát képezi. S hogy mi­lyen arányban járulnak hozzá a kom­bájnok a termelés növeléséhez — legjob­ban szemlélteti a következő adat: a körzet bányáiban az elmúlt tíz év alatt össze­sen tizenhat millió tonna szenet fejtet­tek kombájnnal. A harmadik ötéves terv utolsó évében azonban a kombájnokkal jövesztett szén mennyisége már 13 millió tonna lesz, ami a tervezett szénkiterme­lés kétötödét jelenti. Természetesen a műszaki fejlesztés keretében nemcsak a fejtési munkák gépesítésére kerül sor, hanem a többi munkafolyamatok korsze­rűsítésére is. Amint látjuk, a Donbasz szovjet szénkombájn utat tört, világraszóló sike­rekhez segítette bányászainkat. S ma, tíz év után büszkén tekintünk a jövőbe, mely bányászaink számára még örömtel­jesebb sikereket rejteget. Kereket István Mind az ipari, mind a mezőgazdasági mesterek, szakemberek gondosan nevelik, helyesen irányítják középiskolás tanu­lóinkat. Szakmai tudásukkal, erkölcsi ér­tékükkel nagy hatást gyakoroltak a ser­dülőkorban lévő tanulókra. Tanulóink meg­becsülik a dolgozókat, maguk is meg­szerették a kétkezi munkát: erre vall az is, hogy a nyári gyakorlaton megállták helyüket. Iskolánkban 80 000 korona befektetéssel korszerű laboratóriumokat szereltünk fel, így lehetővé vált a tanterv által előirt laboratóriumi munkák maradéktalan el­végzése. A szülői munkaközösség megér­tésevei és a városi nemzeti bizottság tá­mogatásával a „Z" akció keretében hat korszerű műhely építéséhez kezdtünk. A terveket - amelyeknek elkészítése 17 ezer koronába került volna - az isko­lánkkal védnökségi viszonyban lévő Dop­rastav dolgozói ingyen 'készítették el. A szülők lelkesedését bizonyltja, hogy 2 óra leforgása alatt kiásták a műhelyek alapjait. A munkákból a tantestület tag­jai és a II. ciklus tanulói is kivették ré­sziiftet. Iskolánkban a társadalmi munkát is szívügyünknek tekintjük. Tanulóink és tanítóink becsülettel dolgoztak a város uszodájának és stadionjának építésén. Több ezer órát dolgoztak le a véd­nökségi üzemekben, s bekapcsolódtak a különféle gyűjtési akciókba. Legutóbb pél­dául három vagon hulladékvasat, 740 kg papírt és 260 hulladéktextilt szedtek ösz­sze. Bartók Imre a komárnói tizienkétéves középiskola igazgatója ÜJ SZÖ 5 * november 30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents