Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-28 / 330. szám, hétfő

Barmai kulturális küldöttség Prágában (ČTK) — Szombaton, november 26-án néhány napos látogatásra Csehszlovákiába érkezett a Burmai Szövetség kulturális küldöttsége, amelyet U Tha Sein, a kultuszminisz­térium parlamenti titkára vezet. A becses vendégeket, akik előzőleg a Szovjetunióban és a Lengyel Nép­köztársaságban jártak, a ruzyni re­pülőtéren dr. Václav Kŕístek, az is­kola- és kulturális ügyek miniszte­rének első helyettese, valamint a Külügyminisztérium képviselői fo­gadták. Az Cl SZÓ postájából A barátság jegyében Nové Zámkyban a barátság hónapjára minden üzemben előadásokat tartanak a Nagy Októberi Forradalom jelentőségé­ről, a szovjet nép életéről és munkájá­ról, békeharcáról. Ezenkívül szovjet film­bemutatókat rendeznek a dolgozók részvételével. A barátság hónapjába be­kapcsolódott a Csehszlovák Vöröskereszt Nové Zámky-i helyi szervezetének. V. körzete és a nőbizottság is. November 13-án kultúrműsorral egybekötött könyv­kiálllást rendeztek az orosz írók müvei­ből. idősebbek, fiatalok egyaránt Í A csehszlovák-szovjet barátság hó­napját Veľký Cetýnban is megünnep­• lik. Eddig már többször rendeztek % filmelőadásokat, amelyeket szívesen % látogatnak fiatalok és az idősebbek egyaránt. A községben megkezdték az orosz nyelv tanítását is Varga Jenő tanító elvtárs vezetésével. Varga elv­|J« társ elmondotta, hogy nagyon szlve­sen foglalkozik a hallgatókkal, akik­ij nek száma már meghaladja a 20-at. Az orosz nyelvtanfolyamot egyformán *• látogatják a fiatalok és az idősebbek :• is i Borbély Ferenc, Veľký Cetýn. Önkiszolgáló bolt Patincén Szocialista hazánkban napról napra változik városaink és falvaink képe. Így van ez Patincén is, ahol e napokban nyílt meg az új, korszerűen berendezett önkiszolgáló bolt. Nem kell már sorba­állni a patincei asszonyoknak. Az új üzletben gyorsabban megy a vásárlás, jobb az áruellátás. Rövidesen megnyílik az új vendéglő is. Kovács János, Patlnce A JÖVŐ HÉTEN tartják meg Prágában a Csehszlovák Vöröskereszt III. kong­resszusát. A kongresszus értékeli a szer­vezet eddigi munkáját és kitűzi a követ­kező Időszak feladatait. A VARSÖI Csehszlovák Kultúrköz­pontban 190 varsói lakos tanul a nyelvtanfolyamok keretében csehül és szlovákul. Egy talpalatnyi föld se maradjon kihasználatlanul „Biztosítsuk a mezőgazdasági ter­melés lényeges és tartós növekedé­sét, hatékonyságának fokozását a harmadik ötéves tervben, tekintsük a népgazdaság arányos fejlődése egyik alapvető feltételének. Ogy nö­veljük a mezőgazdasági termelést, hogy 1965-ben az 1930-as évi terv­hez képest 22—23 százalékkal emel­kedjék" — olvashatjuk a CSKP or­szágos konferenciájának határozatá­ban. Szép és merész célkitűzés ez, fő­ként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az egy lakosra eső 0,36 hektár szántóterület a tömérdek lakótelep és gyárak építése folytán egyre szűkül. Ámde mezőgazdasági üzemeink legtöbbje keresi és feltár­ja a rejtett tartalékokat s ennek eredményeként nemcsak a határo­zatban foglalt feladat megvalósítását, hanem annak túlteljesítését is vál­lalja. A parasztság elsődleges teen­dőjeként a talaj termőképességének növelését tartja szem előtt. Azért az állami kölcsönök igénybevételével és önsegély útján széles körben fog a vízgazdálkodás hatalmas építkezései­hez. Ahol sok a víz, lecsapolja, ahol kevés, ott öntöz, hogy a természet kénye-kedvétől részben önállósítsa magát s még a legmostohább csa­padékhullás esetén is gazdag ter­mést érjen el. E munkák felbecsül­hetetlen értékéről már jónéhány kö­zösben meggyőződtek. Többek kö­zött a malackyi talajjavítási szövet­kezet körzetébe tartozó kostolištei EFSZ-ben is. A kostolišteieknek 570 hektár vi­" ' BS&Sj? •• <• • ••• % zenyős földjük volt. A rétek leg­többjén csak savanyú széna termett. Nagyon kellett a talajjavítás. 1954­ben munkához is látott az említett talajjavítási szövetkezet. Ma a vize­nyős terület fele már másképp néz ki. Mikor a csatornák elkészültek, a szövetkezetesek a rétek egy ré­szét felszántották. S az eredmény? Az azelőtt 5—6 mázsa savanyú szé­nát termő rét helyén az idén 34 mázsa árpatermést értek el hektá­ronként. A kostolištei szövetkezet I tagsága nemcsak az állami kölcsö­nön alapuló talajjavítási akcióra tá­maszkodik, hanem önsegély útján is gyorsítja az építkezést. így a 970 ezer korona értékű munkán 470 ezer korona megtakarítást ért el. A terméshozamok terén hasonló eredményekre számíthatnak az ugyanebbe a körzetbe tartozó Zohor, Lozorno és Stupava szövetkezetesei is; az állam határaik vízszabályozá­si építkezéseibe 17 millió koronát fektet. Ružovič Jozef építésvezető szerint a közel 6 km-es fő csator­nába 50 km-nyi hosszú mellékcsa­torna torkollik majd, melyek 2000 hektárról vezetik le a talaj tavaszi és őszi vízfeléslegét. Ugyanakkor nyáron a csapadékszegény időszak­ban a fő csatornában tárolt vízből lehetséges lesz az öntözés, ami az itteni zöldségtermő vidék számára sokat jelentő előny. A talajjavítási szövetkezet dolgo­zói a brigádosok, valamint a nagy teljesítményű gépek segítségével az idén ezer' hektáron végzik el a ta­i lajjavítást, s ebből 300 hektáron a " ' ^ % Ilif£g ,: y: y ÚJABB RAKOMÄNY ÉRKEZETT A STUPAVAI FŐ CSATORNA KÖVE­ZÉSÉHEZ. (Jozef Sluka felvétele.) nyílt csatornák helyett a szükséges alagcsövezést. A smolenicei szövetkezetesek a 105 hektárt kitevő nedves rétjeikről, földjeikről csak 222 korona tiszta bevételhez jutottak hektáronként. Ök is a talajjavítás megvalósításában keresték a megoldást. A közös több mint 2 és félmillió korona kölcsönt kapott erre a célra. A munkálato­kat a bratislavai talajjavítási szö­vetkezet januárban kezdte el, s a jövő év végéig fejezi be. A siker- ? hez kétség nem fér, mert a talajja- > vítási szövetkezet az idei tervet már s október 20-án teljesítette. Nagyon jő \ szolgálatot tett az árokvájó gép, s amely 32 kilométeren rakta le az alagcsöveket. Giertli Július építés­vezető szavai szerint eddig kb. 17 ezer köbméter földet mozdítottak el helyéről s reméli, hogy e szakaszon jóval határidő előtt végzik el a víz­lecsapolást. Ugyancsak a talaj megjavítását szolgálja a madunicei építkezés. Csakhogy itt nem a víz levezetésé­ről, hanem az öntözésről van szó. Az 56 km hosszú fő és mellékcsatorna a környékbeli szövetkezetek (Veiké Kostolany, Černík) 1682 hektárjá­nak öntözéséhez szolgáltathat szá­razság esetén vizet. Az öntözőbe­rendezés vízszükségletének biztosí­tását olcsón és ötletesen oldották meg a tervezők. A Vágból lopőcsö­vek segítségével egy medencébe fo lyatják a vizet, ahonnan a csator nákba engedhető. Ehhez csak annyi gépi beavatkozás szükséges, hogy a csövekből kiszivattyúzzák a levegőt, hogy helyére víz tóduljon. Utána a motor kikapcsolható, a víz folyása nem szűnik meg. (Hasonló eljárás, mint a gumicsővel végzett borfej­tés.) Az építkezést a piešťanyi talajja­vítási szövetkezet tavaly januárban kezdte meg s a napokban adta át a berendezés egy részét, mely a föl­dek 60 százalékát öntözheti. A többi rész átadására a jövő év harmadik negyedévének végén kerül sor. De az sem lenne meglepetés, ha előbb elkészülne, mert a munkálatokkal a talajjavítási szövetkezet jól halad: 105 százalékra teljesíti tervét. Ebbe az építkezésbe 13 millió ko­ronát fektet államunk, de megéri. Az előzetes számítások szerint az egy hektáron termelt áru értéke 10 840 koronára becsülhető, míg ön­tözés előtt 3904 korona volt az át­lagos bevétel hektáronként. Tehát sokat ígérő termés és jöve­delem késztet a talajjavítás szor­galmazására, valamint az, hogy a lecsapolás szántóterületünk kibőví­tésére ad lehetőséget, ami ötéves tervünk határidő előtti teljesítésének egyik biztosítéka. Benyus József M a emlékezik meg az egész vi­lág munkásosztálya, minden öntudatos dolgozó és haladó ember Engels Frigyesnek, a tudományos kommunizmus egyik megalapítójának, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítómesterének és vezérének szü­letése 140. évfordulójáról. Engels Frigyes 1820. november 28­án született, Barmen városban. Bar­men az iparilag legfejlettebb Rajna menti porosz tartományhoz tartozott, ahol a 18. század francia forradal­mának szellemi hatása a legérezhe­tőbb volt. Természetesen, ezek a kö­rülmények is befolyásolták a fiatal Engels nézetének kialakulását. En­gels éles eszű, érzékeny és minden igazságtalansággal szembeszálló fia­talember volt. Szerette a szépirodal­mat, költészetet s nagy érdeklődést tanúsított a tudományok iránt. Gim­náziumi tanulmányait apja kívánsá­gára, — aki gyára, üzleti ügyvitelé­nek tanulására fogta —. kénytelen volt félbeszakítani. Engels tanulási kedvét azonban ez sem vette el. Sza­bad idejét önképzésre fordította, s még húsz éves sem volt, amikor politikai érdeklődése a radikális de­mokrata mozgalomban kifejtett aktív tevékenységben nyilvánult meg. Cik­keket írt a haladó sajtóban, melyek­nek szelleme ellenzéki, és a nép, a szegények iránti: szeretettől voltak áthatva. 1841-ben Berlinbe került tényle­ges katonai szolgálatra. Szabad ide­jét az egyetemen töltötte, az előadá­sokat hallgatta, s itt ismerkedett meg Hegel filozófiájával A baloldali ifjú hegeliánusok csoportjához csat­lakozva. rövid idő múlva fontos sze­repet játszott e csoportban. Néhány figyelmet érdemlő cikket irt Schel­ling reakciós filozófiája ellen. A cikkre nemcsak Németországban, hanem a külföldön is felfigyeltek. Később, 1842-ben már együttműkö­dött a Rheinische Zeitung-gal, amely­nek Marx volt akkor a szerkesztője. Ekkor kezdi tanulmányozni az addi­digi haladó irodalmat, de csak később válik szocialistává. Angliába kerülve, megismeri a tőkés rendszert, a leg­AKI A JÖVŐBE LÁTOTT nyersebb kizsákmányolást, s itt dön­tött véglegesen világnézete mellett. 1843-1845 között több bíráló cikket írt a tőkés gazdasági rendszerről, 1844—1845-ben pedig megírta első könyvét: A munkásosztály helyzete Angliában címmel. Engels könyvében rámutatott arra, hogy a munkásosz­tály a tőkés ipar szülötte, s nemcsak kizsákmányolt osztály, hanem olyan osztály is, melynek helyzetéből kö­vetkezik, hogy a végsőkig harcoljon felszabadulásáért, a tőkés rendszer kizsákmányolása ellen. Ez új szem­pont volt az addigi, irodalomban. Az­utópista szocialisták ugyanis tagad­ták a munkásosztálynak ezt a képes­ségét és elhivatottságát. Engels volt az, aki rámutatott, hogy a proletariá­tusnak politikai harcot is kell foly­tatnia. A I Angliában eltöltött időszak alapvető fordulatot jelentett Engels életében. Az addigi forradal­mi demokratából kommunista lett, idealistából materialista Ugyanis eb­ben az időszakban tanulmányozta a már említett gazdasági kérdéseken kívül Feuerbach materialista filozó­fiáját, amely nagy hatással volt rá, melyet azonban bíráló szemmel érté­kelt. Az események ilyen alakulását illetően nem volt jelentéktelen az sem, hogy ebben az időszakban ta­lálkozott Marx-szal Párizsban. Tíz napot töltöttek együtt, barátságuk azonban egy életre szólt A közös tudományos munkát és a forradalmi harci szövetség megkötését, jelenti ez a rövid időszak a két nagty láng­ész életében. Ezentúl már együtt vitatják meg nézeteiket, több ízben is együtt álinak ki bíráló jellegű tu­dományos írásaikkal, s közösen szer­vezik meg a világ első kommunista pártját. E párt programját 1847 de­cemberében és 1848 januárjában Londonban dolgozzák ki. „A kommu­nista kiáltvány"-ban Engels fegyverrel a kezében részt vett a németországi forradalmi har­cokban, s kiutasítása után Angliában telepszik le véglegesen. Itt Irta tu­dományos munkáit. Anyagilag is tá­támogatja Marxot. E támogatás dön­tő segítséget jelentett Marx számá­ra A tőke megírásában. Amikor Marx 1883-ban meghal, Engels nem saját tudományos művének befejezését folytatja, amelynek anyagát hosszú éveken át gyűjtötte, tanulmányozta és feldolgozását megkezdte (A ter­mészet dialektikája), hanem befejezi azt, amire már Marxnak nem jutott ideje, A tőke második és harmadik kötetének sajtó alá rendezését. S amit eddig ketten végeztek, most magára vállalja Engels: Vezeti a nemzetközi munkásmozgalmat, meg­alapítja a II. Internacionálét. Kiadja Marx hagyatékát s tudományos írá­sokon kívül két elvi jelentőségű művét: Feuerbach és a klasszikus német filozófia bomlása, valamint A család, a magántulajdon és az ál­lam eredete című könyveket. "pngels, a tudományos szocializ­mus egyik megalapítója, egyike a legnagyobb tudósoknak, akik annyit áldoztak és tettek a munkásosztály érdekében. Szerény­ségében is nagy, igazi hű barátja volt Marxnak, akinek nevéhez fűző­dik a tudományos kommunizmus. 1886-ban Feuerbach és a klasszikus német filozófia bomlása című műben a tudományos kommunizmusról az alábbiakat írja: „... Ez az irány Marx nevé­hez fűződik. Legyen szabad itt egy személyes megjegyzést ten­nem. Az utóbbi időben többször utal­tak ennek az elméletnek rám eső részére, és ezért aligha kerülöm el, hogy elmondjam ezt a néhány szőt, amely ezt a kérdést elintézi. Magam sem tagadhatom, hogy Marx-szal való negyven éves együttműködé­sem előtt és alatt elméletének mind megteremtésében, mind nevezetesen kidolgozásában bizonyos önálló ré­szem volt. De a vezető alapgondola­tok legnagyobb része, főleg gazda­sági és történelmi téren, különösen pedig éles fogalmazásuk Marx műve. Amivel én járultam hozzá, azt Marx — mindenesetre néhány különleges tudományág kivételével — nélkülem is el tudta volna végezni. Amit Marx alkotott, azt én nem tudtam volna véghezvinni. Marx magasab­ban állott, messzebbre látott, töb­bet s gyorsabban tekintett át, mint mi többiek valamennyien. Marx láng­ész volt, mi többiek legfeljebb te­hetségek. Nélküle az elmélet ma távolról sem volna az, ami. Joggal viseli tehát Marx nevét". * * * Engels Frigyes erősen remélte, hogy megéri azt a nagy ünnepet, amelynek SZOCIALISTA FORRADA­LOM a neve, hogy legalább meglát­hatja annak az új korszaknak a haj­nalát, amelyet e forradalom győzel­me hozhat csak meg. Engelsnek ez a vágya nem volt alaptalan. A tu­dományosan megalapozott és állan­dóan erősödő nemzetközi munkás­mozgalom mind nagyobb és nagyobb győzelmeket aratott, amelyek egyre közelebb hozták a szocialista for­radalom napjait. S ha Engels vágya nem is teljesülhetett — 1895. au­gusztus 5-én elszólította őt a ha­lál —, ezek a n^pok bekövetkeztek — szükségszerűen és elkerülhetet­lenül, úgy ahogy azt Marx és En­gels előre látták. AT i már e győzelem napjait él­•»• jük. A szocialista forradalom a világ egyharmadán már meghozta az új korszakot, s közelegnek a ka­pitalizmus feletti végső győzelem napjai is. Rajtunk is múlik, hogy a fejlődés törvényeit megismerve, megtaláljuk a módját és eszközét annak, hogy hazánk is a lehető leg­nagyobb mértékben hozzájáruljon a szocializmus és a kommunizmus vi­lággyőzelmének meggyorsításához. Ebben pedig mindenkor segítsé­günkre lesz Marx, Engels, Lenin s a nemzetközi munkásmozgalom többi tanítómestere és vezére, csak még többet és még jobban tanuljunk tő­Iü k- Rabay Zoltán Köztársaságunk legnagyobb cukorfinomí­tója a Mélníki Cukorgyár. A gyár dolgo­zói jól jelkészültek az idei kampányra. Naponta átlag .104 százalékra teljesítik tervüket, ami több mint 16 000 mázsa cukrot jelent. Képünkön a munkásnők a cukorral megtöltött zsákokat szállításra készítik elő (Karel Mevald - CTK-felvétele) * * * JELENLEG A LEGNAGYOBB ÓCEÁN­JÁRÓ is csupán 55—58 km-es óránkénti sebességgel halad. Egy szovjet mérnök most olyan óceánjárót tervezett, amely ezer utast szállíthat és óránkénti sebes­sége elérheti a 200 lon-t. CSEHSZLOVÁK NAPOT TARTOTTAK november 24-én a római nemzetközi egészségügyi kiállításon. A csehszlovák pavilont e napon az olasz politikai élet és az egészségügyi sok kiváló dolgozója tekintette meg. RAZZIÁT TARTOTT A RENDŐRSÉG az Egyesült Államok 45 városának játék­barlangjában: 83 embert letartóztattak és 56 000 dollárt koboztak el. 1555 AGGYAL BŐVÜL a prágai szállodák kapacitása a harmadik öt­éves ter idején. Ebből majdnem ezer (985) a Prága 7. kerületben épülő új turista szállóban lesz. (i. s.) TOVÁBB TERJED ANGLIÁBAN a száj­• és körömfájás. Az utóbbi napokban már 182 helyről jelentettek megbetegedése­ket. November 6-óta, amikor a járvány első tüneteit jelentették, már 35 ezer marhát, sertést, bárányt és kecskét vit­tek kényszerlevágásra. 50 KÜLÖNBÖZŐ TÉRKÉPET készítettek a szovjet tudósok legújabb kutatásaik alapján az Antarktisz keleti részéről Az új térképek 250 olyan földrajzi objektu­mot tüntetnek fel, amelyeket szovjet ku­tatók tártak fel. A PRÁGAI SZLÁV HÁZBAN kiállí­; tás nyílott, amelyen a gottwaldovi ; Svit-üzem bemutatja az 1961-es ci­pőmodelleket. A kiállításon 561 női, férfi és gyermekcipő látható. A KUBAI MOZIKBAN az utóbbi időben . jelentősen emelkedett a bemutatott szov­\jet, magyar és csehszlovák filmek szá­• ma, amelyek a közönség körében nagy ] sikert aratnak. A kubai televízió müso­• rában is változás állott be. a vadnyugati | amerikai filmek és a detektívfilmek he­. lyett jő filmhíradókat és dokumentum­[ filmeket játszanak, amit különösen a szülök és nevelók fogadnak örömmel, ' miután az amerikai filmek nagyon rossz , hatással voltak az ifjúságra. ÖT ÓRA 28 PERC ALATT TETTE MEG a New York—Lisszabon útvonalat és ez­zel új rekordot állított fel a Transworld Alriinien légiforgalmi társaság egyik lök­! hajtásos repülőgépe. MŰSZAKI FILMEK fesztiválját tar­; tották meg november 8—22 között az ostravai poliekrán-mozi termé­ben. Összesen 243 rövidfilmet mutat­lak be, közöttük rendkívül Titka kül­• földi felvételeket is. A PRÁGAI SZÓD AV1ZGY ÁRBAN újfaj­I ta italok gyártását kezdték meg. Külön­böző gyümőlcslevekből készítenek U­| monádékat, itt készül a Kofola nevű frissítő ital is, • amely máris rendkívül J népszerű. SZTRÁJKBA LÉPTEK az olaszországi operaszínházak műszaki személyzete és adminisztratív dolgozói tekintet nélkül arra, hogy melyik szakszervezethez tar­toznak. A sztrájkra azért került sor, mert a színházak dolgozóinak kollektív szerződése 11146 óta nem volt felújítva és a mai követelményeknek már nem felel meg. A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BA­:RÁTSAGI HÖNAP keretében további ; kedves vendégek érkeztek hazánkba, így egy 16 tagú szovjet esztrádcso­i port, amelynek tagjai között van az azerbajdzsani opera szólistája, R. ; Szulejmanova is. 42 EZER SZÁMÍTÁST VÉGEZ percen­'. ként a genfi Európai Atomkutató Köz­• pontban működő elektronikus számoló­és adatfeldolgozógép. A SZLOVÁK FILHARMÓNIA énekkara 12 napos vendégszereplésre Csehország­ba utazik. Az énekkart Ján Dobrodinský vezeti. November 26-án részt vesznek a jihlavai énekfesztiválon. f jjj SZÖ 2 + 1960. november 28.

Next

/
Thumbnails
Contents