Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-27 / 329. szám, vasárnap

A világ fejlődése 2000-ig DONBASZ, ahol a Szovjetunió „fekete gyémántját" bányásszák. (TASZSZ felv.) A KOŠICEI KOMMUNÁLIS VÁLLALATOK az év eleje óta több mint 50 ezer kiló mézet szállítottak hazánk fővárosába. E közkedvelt méz iránt a prágai gyermekek körében óriási az érdeklődés. A PENNSYLVANIAI ÁLLAMI MÚZEUM vándorkiállítást létesített vakok számára, olyan festményekből és szobrokból, amelyeket a vakok végigtapogathatnak. A gördülő kiállítás felkeresi az egész államban a vakok intézeteit és otthonait, később pedig a múzeum állandó részlege lesz. EGY TORONTÓI KÖRHÁZBAN szívműtétet hajtottak végre egy 15 esztendős fiún. A miitét tartamára a beteg szívét plusz 3 fokra hütötték le. Az egész test lehűtését már sok esetben alkalmazták sikerrel, de most történt először, hogy csak a szívet hütötték le. A fiú az operáció után eszméletnél volt és a műtét után pár nappal már el is bocsátották a kórházból. A NAPOKBAN NYÍLOTT MEG BÉCSBEN a csehszlovák könyvkiállítás. A kiállított 1500 szépirodalmi, tudományos és műszaki könyvet nagy érdeklődéssel szemlélik a kiállítás látogatói. A MÜNCHENI VASÚTÉPÍTÉSI TECHNIKAI FŐISKOLÁN új eljárást dolgoztak ki: a vasúti síneket közvetlenül betonra erősítik, tehát feleslegessé válnak a talpfák és az egész alépítmény. Hamburgban a földalatti építésénél kísérletképp ezt az eljárást fogják alkalmazni. A MÁJUSI FÖLDRENGÉSEK alkalmával súlyosan megrongálódott Concepcion chilei városban hétfőn két újabb földrengés volt, ami a lakosság körében nagy pánikot keltett. BEFEJEZTÉK a prerovi állami halászat dolgozói a területükhöz tartozó utolsó halastóban a halászatot. Az 1100 hektáros területről több mint egynegyed millió pontyot fogtak ki. JAPÁN KUTATÓK megállapították, hogy a tannin-csersav — ami a teában található, megvéd a stroncium 90 sugárzása ellen. A kísérleti állatok szervezetébe juttatott stroncium 90 a teakivonattal tápláltaknál nem okozott sugársérülést. míg a teát nem kapott egerek csontvelejében 15 százalék stronciumot találtak. 2-3000 TONNA SÖT bányásznak ki az idén a tibeti Lieya tóból. A sórétegek feltárásával egyidőben megkezdték a sófinomító építését. A SZAHARAl OLAJMEZŐKRŐL a földgázt csővezetéken fogják Franciaországba szállítani. Az előmunkálatok már megindultak, a Földközi-tengeren mélységméréseket stb. végeznek. A csővezeték mintegy 3000 méter mélyen fekszik majd a ! tengerfenék iszapjában. NOVEMBER 30-ÁN NYÍLIK MEG Prágában a Csehszlovák írószövetség Kiadóhivatalának kultúrközpontja. Az olvasók itt rendszeresen találkozhatnak az írókkal, képzőművészekkel, a kiadóhivatal dolgozóival, s itt rendezik meg a Poézia anagyar költészet barátainak klubja irodalmi estéit. Ebbe a klubba eddig tizenkétezer tag jelentkezett. KÖZÉP-SZLOVÁKIA LEGNAGYOBB GYÜMÖLCSÖSKERTJE Lipt. Mikulášon van, a kommunális vállalatok tulajdonában. A 26 hektáros gyümölcsös néhány éven belül gazdag termést fog hozni. A BÁNOVCEI ZORNICA dolgozói a napokban vették át a harmadik negyedévben elért jó munkaeredményeikért a Közszükségleti Ipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának zászlaját. A vállalatban 27 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A KITARTÓ ESŐZÉS hatalmas árvizeket okozott Jordániában. Az eddigi jelentések szerint több mint 30 ezer ember életét vesztette. A PRÁGAI KERÜLETI PIONÍROTTHONBAN angol gyermekek rajzaiból kiállítást rendeztek. A kiállítás 5—14 éves gyermekek 90 munkáját mutatja be. Ezzel a címmel jelent meg nemrégen dr. Fritz Baade könyve, a Német Szövetségi Köztársaságban. A könyv alcíme: „Jövőnk: a földi paradicsom, vagy az emberiség pusztulás*?

1 A Neues Deutschland október 26-1 számában részletes ismertetést közöl a könyvről. Baade az SPD-t képviseli a szövetségi parlamentben s érdekes, hogyan válaszol a kérdésre. A szerző a békés .távlatok mellett foglal állást, hangsúlyozva, hogy a földi paradicsomhoz vezető egyedüli út a békés együttélés éš a békés gazdasági verseny a két társadalmi rendszer között. S hogy ki győz ebben a versenyben, nem vonja kétségbe: ... „a világ súlypontja, nemcsak a lakosság számát, hanem a gazdasági erőt illetően is a világ keleti részére tolódik." Hogy ezen kijelentését nem teszi örömmel, az nem lep meg bennünket, hisz ismerjük az SPD vezetőségének kommunistaellenes magatartását. De mint a tudomány embere, aki logikusan következtet, e hangulattal nem engedte elködösíteni látását. Baade a jelenlegi erőviszonyokból kiindulva elemzi a fejlődést 2000-ig. Ma 2,77 milliárd ember él a földön, ebből 770 millió a kapitalista országokban, majd egy milliárd a szocialista országokban és egy milliárd a gazdaságilag kevéssé fejlett országokban. Tekintettel a lakosság számának jelenlegi növekedésére, ez az arány 2000-ig alapjában megváltozik. „A nyugati országokban a lakosság száma igen lassan fog gyarapodni — írja Baade — éspedig a jelenlegi 0,77 milliárdról egy—1,2 milliárdra. Ugyanakkor a kommunista tábor lakossága eléri a 2,4—2,6 milliárdot és a gazdaságilag kevésbé fejlett országok lakosságának száma is 2,4—2,6 milliárdra növekszik." Az évek folyamán azonban alapvető társadalmi változásokra kerül sor a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban, s az erőviszonyok megváltoznak a szocializmus javára. Baade szembeszáll azzal az állítással, hogy a kommunzimus kívülről fertőzi meg ezeket az országokat, s leszögezi, hogy „a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban jelentős erők vannak, melyek . . . kikényszerítik, hogy áttérjenek a kommunista rendszerre". Baade ezért ezen országok lakosságának megnyerését tartja a két rendszer közötti versenyben a döntőnek, s ezt mondja: „Ha a nyugati világ ezt a harcot elveszíti, gyermekeink és unokáink életében szűk területre szorul a kapitalizmus." A szerző rámutat, hogy a gazdaságilag elmaradott országok tudják, kitől kapnak igazi segítséget. A szocialista tábortól és csak a Szovjetunió egymaga többet ad, mint a kapitalista országok együttvéve. Az erőviszonyokat a szerző, elsősorban a termelőerők fejlődése és az ipari ter- | melés növekedésének üteme alapján értékeli. A Szovjetunió és az USA fejlődésében rámutat, hogy míg az USÁ-ban az utóbbi tíz év alatt az ipari termelés évente átlag 3 százalékkal növekedett, addig a Szovjetunióban évente átlag több mint 10 százalékos növekedést értek el. Véleménye szerint azonban ez a különbség a következő években még nagyobb lesz, mert a Szovjetunióban sokkal magasabbak a beruházások, mint az USÁ-ban. A gépek és berendezések gyártása az acéltermeléstől függ. Baade ezzel a kérdéssel külön foglalkozik s hangsúlyozza, hogy a jelenlegi acéltermelés 260 millió tonna körül mozog, és 1975-ben kb. 54(J millió tonnára emelkedik. Ennek majdnem fele a szocialista táborra esik, ami azt jelenti, hogy a szocialista tábor országai „megelőzik az USÁ-t és .. . annyi acélt fognak termelni, mint Észak-Amerika és Európa együttvéve". Persze azzal a feltétellel, ha a gazdaságilag kevésbé fejlett országok valamelyike addig nem csatlakozik a szocialista táborhoz. Mert hogyha 1975-ig például India, vagy Indonézia szocialista országgá változnék, és a szocialista tábor segítségével még intenzívebben iparosítana — a szocialista tábor 1975-ben „másfélszer, sőt kétszer annyi acélt termelne, mint Észak-Amerika és Nyug'at-Európa együttesen". Baade megcáfolja a kapitalista országokban elterjedt azon tézist is, miszerint az acéltermelést csak a fegyverkezéssel lehet növelni. „Ennek éppen az ellenkezője Igaz — írja. — Ha világviszonylatban sor kerülne a fegyverkezés hatékony korlátozására, s ha a nagyhatalmak megegyeznének abban, hogy az így megtakarított összeg egy részét a nemzetközi alapra fordítanák és ezzel a gazdaságilag kevésbé fejlett országok iparénak kiépítését támogatnák — ez az iparban, az iparilag fejlett országokban jelentene hosszan tartó konjunktúrát . .." S ez igen fontos bizonyíték, érv a Szovjetunió leszerelési javaslata ésszerűségét illetően. „Az első mesterséges hold nem a véletlen szüleménye volt — írja Baade. — Olyasvalami, aminek be kellett következnie. Ha az egyes országokban már a tanulóifjúság jobban tudja a matematikát, fizikát, mint más országok tanulóifjúsága, ha a főiskolák hallgatói, elsőrendű képzettséget nyernek és sokkal nagyobb számban, mint a nyugati világban, és ha ehhez hozzáadjuk a kutatás céljaira fordított nagyobb összegeket — akkor az ilyen országnak nagyon gyorsan új szputnyikja, lunyíkja van . . ." Baade a Szovjetunió leszerelési javaslatával kapcsolatban megállapítja, hogy „ha éppen Hruscsov javasolja a radikális leszerelést és radikális ellenőrzést —, akkor a legújabb kor történetének ez a legfontosabb eseménye." (A Neues Deutschland nyomán) TELNŐTTEKNIK Pjjemekckröl ( ÁLARC WíľLKjXír) A JÓ SZÖVETSÉGESEK" Két amerikai katona a napokban ! beült a nyugat-németországi hanaui kaszárnya udvarán veszteglő tankba és áttörve a kaszárnya kerítését „lélekderítő" sétára indult a városban. Kerékpározók, személyautók kerültek útjukba, nagy kedvüket lelték ezek legázolásában. Rákapcsoltak. A városka halálra rémült lakói alig tudtak kitérni előlük. A hernyótalpas kerekek alatt lelte halálát a mit sem gyanító Ingrid Kraushaar 16 éves diáklány is. A bűnösök véres tettük után a városon kívül egy szénraktár közelében elhagyták tankjukat és elrejtőztek. A katonai rendőrség ugyan néhány órán belül nyomukra akadt, de nem biztos, hogy megbüntetik őket. Legfeljebb visszavezénylik az USÄ-ba a „jó szövetségeseket". (Za rubezsom) j négy év körüli gyermekek nagyon kíváncsi természetűek. Gyermeki látókörük ebben a korban hirtelen kibővül és az apukák, anyukák nem győznek a sok „miért?"-re válaszolni. Méghozzá milyen kérdésekre! Hiába, a gyerekek már keresik a mindennapi élet jelenségei közötti összefüggéseket. Még a nyár folyamán történt. Kislányom a szomszédék kisfiával játszott bújócskát és rejtekhely után kutatva jutottak be a kamrába, ahol ráakadtak a szánkóra. A bújócskának egyhamar vége lett és megegyeztek abban, hogy szánkázni fognak ... Á szórakozásnak a szomszéd néni vetett véget. - Majd télen... A jézuska neked is hoz szánkót és Karcsikával együtt mentek szánkázni. Amikor látta, hogy leányom igen kedvetlenül és értelmetlenül bámul rá, további fejtegetésekbe bocsátkozott, - Tudod, a jézuska minden jó gyereknek hoz valamit. Karácsonykor eljön az égből és szétosztja ajándékait. írjál csak neki levelet .. . - Apu, írunk a jézuskának levelet ... Tudod, ahogy nagymamának szoktunk ... — jött haza kisleányom kipirulva. - ? ? ? - Igen, a szomszéd néni mondta, hogy karácsonykor lejön az égből és hoz nekem szánkót. - Azt is tudod, hol van az ég? - ' Tudom! - vágta rá magabiztosan. - A csillagok között. Igen, ezt is a szomszéd néni mondta. Bevallom, a lányom és a szomszéd néni eléggé zavarba hozott. Még csak azt kérdezze meg tőlem, hogy a postás bácsi hogy viszi el a levelet a csillagok közé, meg hogy miféle közlekedési eszközön érkezik a jézuska. Szerencsémre err^ nem került sor és a dolog lassan feledésbe is ment. Azért a karácsony, a jézuska meg a szánkó hébe-hóba csak felvetődött. A minap újra a szomszéd néni izgat** ta fel leányom kedélyét. Kisebb hőemelkedéssel feküdt ágyában és mivel betegsége nem volt komoly, szeretett volna felkelni. - Hű, most ne légy rossz, mert nem hoz a Mikulás ajándékot — intette rendre csemetémet. Alig tette ki a lábát, leányom máris elárasztott a kérdések özönével. Ki az a Mikulás? Miért nem hoz semmit, ha rossz valaki? Ha jó lesz, hoz-e valamit? És így tovább ... Kezdtem magyarázni: - A Mikulás egy jó bácsi volt, aki a jó gyerekeknek ajándékokat hordott. - Nekem is hoz? -*- De hisz már meghalt... - Akkor a néni miért mondta, hogy ha jó leszek, hoz valamit? - Tudod, ennek a jó bácsinak az emlékére 'az anyukák meg az apukák meg szokták ajándékozni a jó gyermekeket. Azok kitisztítják a cipőiket és reggelre benne lesz a cukorka, banán, alma... A rosszaknak mey virgács. .. - A Mikulás bácsi teszi bele? - Mondom, hogy már nem él. Apu meg anyu ... - Akkor te vagy a Mikulás? - Dehogyis - sóhajtok reménytelenül. - Akkor anyu a Mikulás? A beszélgetés vége az lett, hogy fiaim is, leányom is hozzálátott a cipők tisz-> Vitásához. A harmadik próba akkor következett, amikor a nebulók arról értesültek, hogy létezik egy harmadik titokzatos lény, méghozzá Télapó, aki megrázza szakállát és abból hó hull, lehelete pedig fagyot áraszt. Ezután, ha az utcán idős, szakállas bácsival találkoztunk, mindig megkérdezték, az-e a Télapó. Ezenkívül pedig latolgattak: a jézuska hoz szánkót, a Mikulás cukorkát, banánt, almát. De mit hoz most már Télapó? Tpelmerül az egyszerű kérdés: cél* rávezető dolog-e ennyi ellentmondással terhelni gyermekeink picike, ártatlan agyát? Tudom, ellenvetés akad bőséggel. Saját fülemmel hallottam egy szülő érvelését, hogy miért fosztanánk meg gyermekeinket ettől a romantikától, a karácsony nagyszerű varázsától? Hisz helyébe szebbet úgyse tudnánk adni... Ennél a kérdésnél álljunk meg egy röpke pillanatra. A karácsony varázsa csak addig varázs, amíg annak csupán a szép oldalát világítjuk meg, ugyanakkor elhallgatjuk a valóságot. Mert a karácsonyi csillogás a kizsákmányoló társadalmi rendszer kegyetlen, keserű valóságát el tudta-e palástolni? Nem! A tőkés társadalomban - s nem is olyan régen — a munkás családok ezrei, százezrei fűtetlen, nyirkos lyukakban, nemegyszer kenyér hiányában ünnepelték a „nagy ünnepet". Vagy mondjuk el gyermekeinknek, hogy a csillagokban lakó jézuska bizony igazságtalanul osztotta ajándékait. Mert hiába volt egész évben jó a szegény munkás gyermeke, karácsonyra a jézuska csak nem ajándékozta meg semmivel, sokszor még száraz, csupasz fenyőgallyal se. Mi maradna e varázsból ezek után? Ugye nem sok. Vagy valljuk ,be őszintén, hogy abban a rendszerben száz és száz jószívű Mikulás bácsi se lett volna képes szerény ajándékaival gyógyítani a nyomorgók millióin a társadalmi igazságtalanság ejtette sebeket? Pedig ez volt a valóság. Példákért se kell messzire fáradnunk se térben, se időben. Vagy hazudjuk széppé a keserű múltat S hogy gyermekeinknek nem tudnánk szebbet adni a karácsony hamis misztikájánál? Önámítás, öncsalás! Társadalmunk biztos megélhetést, kenyeret biztosított minden családnak. Es sorolhatnánk további eredményeinket: egészségügy, iskolaügy, családi pótlékok, ingyenes és olcsó bölcsődék, ingyen tankönyvek stb. Sorolhatnám tovább, de hisz ezt mindannyian tudjuk. Az ünnepi asztalon minden gyermek számára bőséges a teríték. Munkanélküliség, nyomor, éhezés, kizsákmányolás — ez mind már csak fájó emlék. A múlté az a rongyos gyermek is - akiből tizenöt évvel ezelőtt ezrével láttunk —, aki csak a fagyos utcáról, könnyein át, sóvárogva nézi a fényes karácsonyfát gazdag szomszédja szobájában. A múlt eltemette azoknak az éhező gyermekeknek az emlékét is, akik Mikulás estjén álarcot öltve egymással versengve járták a házakat, filléres keresetet remélve. TVfem, ebből a mítoszból többé nem kérünk. S mi is dobjuk el ezt az álarcot... Örökre, visszavonhatatlanul. ZSILKA LÁSZLÓ A CSKP megala kulása 40. évf

ordulójára Pártunk bölcsőjét a Nagy Október ringatta „A nemzetek teljes egyenjogúsága; a nemzetek önrendelkezési joga; az összes nemzetek munkásainak egyesülése — erre a nemzeti programra tanítja a munkásokat a marxizmus, erre tanítja őket az egész világ tapasztalatai és Oroszország tapasztalata." (Lenin Müvei 20. köt. 468—69. old. A napok egymásutánja mind kö** zelebb hozza Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 40. évfordulóját. Azok az okok, melyek a proletariátus forradalmi pártjának megalakítását hazánkban szükségessé tették, eléggé ismertek már. A proletariátus — nálunk éppúgy, mint más országokban — mélységesen csalódott a szociáldemokrata párt első világháborút megelőző ígéreteiben, tanúja lehetett az orosz munkásmozgalom 1917 októberi nagy győzelmének, átélte az 1918—20-as évek nagy próbatételét, megelégelte a jobboldali vezetők áruló politikáját, s olyan pártot követelt, amelyet éraekei kifejezőjéneic, saját pártjának mondhatott. A baloldali erők erősödése révén egyre jobban érlelődött a meggyőződés, hogy a munkásmozgalom fejlődése és harca olyan forradalmi, marxista párt létezését teszi szükségessé, mint amilyenről — sajátos körülmények alapján — a Kommunista Internacionálé 1919-es moszkvai kongresszusa beszélt. A forradalmi pártok megalakulásához és a forradalmi elméletnek a munkásmozgalomban való érvényesüléséhez a Nagy Október mutatta az utat. Az érés folyamata az ezt követő időszak, amikor a munkásF osztály új típusú pártjai születtek, melyeket bátor és osztályhű fiai hoztak létre. A „szocializmus" szót az első világháborúban szociálsovinisztákká vedlett árulók meggyalázták — mondta Lenin. — „Most azok a munkások, akik hűek maradtak a tőkés iga megdöntésének ügyéhez — kommunistáknak nevezik magukat." lorradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom — ez a felismerés volt az orosz munkásmozgalom jellemzője megalakulásától a forradalmi munkáspárt megteremtésén keresztül a szocialista forradalomig. S ez a tény azóta sem halványult, nem veszített fényéből. E felismerést az orosz munkásmozgalom a gyakorlatban igazolta. Ennek köszönhető, hogy az első világháború előestéjén nem volt még egy párt a világon, mely a forradalmi elméletet és gyakorlatot annyira magáénak mondhatta volna, mint az orosz munkásosztály. A mozgalom minden megnyilvánulása elméletileg alaposan kidolgozott volt, melyet lépésről lépésre igazolt a gyakorlat. Ennek tulajdonítható, hogy a békés fejlődést követő világválság és belső orosz válság nem találta felkészületlenül az orosz munkásosztályt. Ellenkezőleg, a század elejétől immár másodszor porondra lépő forradalmi helyzetben egyedül a bolsevikoknak volt világos elképzelésük a fejlődésadta lehetőségek alakulásáról. Arról: — milyen jellege lesz az elkövetkező forradalomnak, — mit várhatnak a forradalomtól, — mi a teendő, hogy a burzsoá demokratikus forradalom szocialista forradalommá nőjön át, — milyen feladatok várják a győztes proletárhatalmat? Csak ezek tudatosítása révén érthetjük meg azokat a nehézségeket, melyekkel a fiatal marxista baloldalnak kellett találkoznia hazánkban, midőn 1917 után a forradalmi bolsevik párt megalakításán fáradozott. Egy hónappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a cseh szociáldemokrata pártban hatalomra került a nacionalista vezérek csoportja, mely a háború idején a burzsoázia leghűségesebb kiszolgálójának bizonyult. Elméleti síkon e csoport célja a marxi tanítás német és cseh polgári filozófiával történő meghamisítása volt. Ily módon elméletük — a marxizmus filozófiája helyett — a megalkuvó burzsoáreformista gyakorlatot tükrözte. Sem a háborúhoz, sem a monarchiához való viszonyukban nem volt határozott osztályharcos álláspontjuk, helyesebben mondva — egy követ fújtak a burzsoáziával. Ilyenformán ettől a vezetéstől képtelenség volt azt várni, hogy a szociáldemokrata pártból a forradalmi átalakulás pártja váljék. C gész Európában a szociáldec mokrata pártokban hasonló helyzet uralkodott. Lenin szétzúzta a februári forradalom után terjesztett azon elméletet, hogy Oroszországnak — a polgári forradalom után — várnia kell az Európában küszöbön álló szocialista forradalom kitörésére. A szociáldemokrata vezetés, különösen annak megalkuvó szárnya 1917 októberéig már rég elfelejtette a munkásosztállyal szembeni kötelezettségét, s azt, mit is jelent a proletárforradalom. A Nagy Október azonban csakhamar felrázta az öntudatos munkásokat. Felismerték a megalkuvó szociáldemokrácia káros szerepét és a marxista párt megalakítása mellett döntöttek. Addig azonban, míg a fejlődés elősegítette ezt az ügyet, nem egy új tanulságra került még sor. A monarchiában a nemzetiségi kérdés megoldatlan volt. És ez az egyik legégetőbb kérdés volt ebben az időszakban. Érthető tehát, hogy a legnagyobb hatást, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Csehszlovákia munkásmozgalmára — közvetlenül a háború befejezése előtt — gyakorolt — a béke és a nemzetek önrendelkezéséről szóló ' eszme jelentette. Az országban kialakult helyzet alapján a burzsoázia — legalább látszatra — kénytelen volt változtatni nemzetiségi politikáján. A néptömegek ezen követelése elfogadásával a burzsoáziának — a szociáldemokrata vezetők támogatásával — sikerült elodáznia a munkásosztály szocialista követelései valóra váltását. A kellő tapasztalat és a vezetők támasza nélküli tömeg abban a hiedelemben ringatta magát, hogy a szociílis kérdések a nemzetiségi kérdéssel egyidőben. vagy utána megoldódnak. Csalódtak. Az egyedüli szervezet, mely a nemzetiségi és szociális kérdések megoldásának közös harcát hirdette, az Októberi Forradalom hatására alakult kladnói munkástanács volt. A z Októberi Forradalom fénye M messzire világított. Mozgásba hozta az országokat, államformák dőltek, kormányok buktak. Izmosodott a proletariátus, s a forradalmi eszmék friss vérként áramlottak. Szerte a világon, mint eső után a gomba, úgy nőttek, szerveződtek a ÜJ SZ Č 4 * 1960. november 27.