Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-24 / 326. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetpk 1 Norodom Szihanuk herceg szlovákiai látogatása SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1960. november 24. cs törtök 30 fillér XIII. évfolyam, 326. szám Tegyük gazdaságosabbá a termelést Mezőgazdasági termelésünket az i utóbbi időben gyakran érte olyan bírálat, hogy lehetőségeihez mér- ' ten nem tart lépést népgazdasá­gunk többi ágának fejlődésével. Hogy sok esetben mennyire jogos a mezőgazdaságunk elé állított na­gyobb követelmény, azt mező­gazdasági nagyüzemeink termelé­si eredményeinek szembeötlő kü­lönbségei bizonyítják legjobban. Például a lučeneci járásban levő vinicai szövetkezetben az idei gazdag gabonatermés ellenére csu­pán 16 mázsás hektárhozamot ér­tek el, ezzel szemben a pferovi járás szövetkezeteiben nem volt ritkaság a 35-mázsás átlaghozam. Vagy például a kalinéiakovói szö­vetkezeteseknek csak 202 mázsa cukorrépa termett hektáronként, a trebišovi EFSZ-ben pedig 600 mázsás hektárhozamot takaríthat­tak be. Hasonló példákat említhetnénk az állattenyésztésből is. A pél­dákkal bebizonyíthatjuk, hogy ahol keveset, ott drágán is termelnek. Mezőgazdasági termelésünk fej­lesztése szempontjából tehát szo­rosan összefügg a termelés nö­velése és a termelés gazdaságo­sabbá tétele, mert életszínvona­lunk emeléséhez mindkettő egy­aránt fontos. Éppen ezért most, az EFSZ-ek ötödik országos kong­resszusa előtt, amikor minden me­zőgazdasági nagyüzemünkben ke­resik majd a lehetőségeket a har­madik ötéves terv termelési mu­tatóinak négy év alatti elérésére, akkor minden szempontból kutas­sák azokat az okokat, amelyek gá­tolják a termelés fejlesztését és gyors növelését. Az okok feltárásához alapos kö­rültekintésre, a gazdálkodás ed­digi módjainak gondos elemzésére van szükség. Bizonyos, hogy okot majd többet is találunk, de elen­gedhetetlenül fontos, hogy ezek között megkeressük a leglényege­sebbeket. Akár a termelés növelé­sét, akár gazdaságosságát vesszük figyelembe, egyik legdöntőbb té­nyezőt a jutalmazásban találjuk meg. Nem mondhatjuk, hogy a ju­talmazás terén nincs fejlődés me­zőgazdasági nagyüzemeinkben. Hi­szen 10 évvel ezelőtt a legtöbb szövetkezetben még napokban számolták el a tagok munkáját, tekintet nélkül a munka minősé­gére, és a termelés mennyiségére. EFSZ-einkben csak pár éve került sor az eredmény szerinti jutalma­zásra. Ahol már a normák meg­állapításánál is gondoltak a gaz­daságosságra, ott ez a jutalma­zási módszer szép sikereket ho­zott mind a termelés növelésé­ben, mind gazdaságosságában. Pél­dául a Michal na Ostrove-i szö­vetkezetesek a termelési és a pénzügyi terv készítésekor első­sorban abból indultak ki, hogy a tej literjét és a hús kilogrammját az eladási árnál olcsóbban állítsák elő. Megszilárdították tehát a nor­mákat, s ezzel elérték, hogy egy liter tej termelése alig 1,30 ko­ronába kerül. A munkaegység ér­téke 40 korona. Ez azt is magá­val hozta, hogy minden szövetke­zeti tag törekszik a legtöbb és leggazdaságosabb termelésre. Ezt bizonyítja a 10—11 literes napi te henenkénti tejhozam, a hízómar­hák egy kilón felüli napi súly­gyarapodása stb. Azonban az eredmény szerinti jutalmazásnál is csak kevés helyen tartották szem előtt az ökonomiai alapelveket. Például a pol'anyi szö vetkezetben 3,75 munkaegységet kapnak a gondozók 100 liter tej után. Természetes, hogy ilyen mó­Közös célunk a békeharc don áron felül termelnek, s még az a másik nagy hiba is fennáll, hogy a tehéngondozók akkor is jól keresnek, ha tehenenként csu­pán 4—5 liter a napi tejhozam, így nem is törekednek a terme­lés növelésére. Az utóbbi példák azt bizonyít­ják, hogy a munkaegységekkei történő eredmény szerinti jutal­mazással még nem oldottuk meg sem a termelés gyors növelésé­nek, sem gazdaságosságának kér­dését, mert ahol a szövetkezet vezetői nem állnak feladatuk ma­gaslatán, ott a tagok a normák állandó gyengítését követelik, hogy ezáltal már az előlegből és a munkaegységekre járó természet­beniekböl biztosítsák a magas ré­szesedést. Legtöbb helyen már az előleggel kimerítik a szétosztásra jutó pénzösszeget, s mivel így az évvégi részesedés bizonytalanná válik, az ilyen jutalmazás nem mozgósíthat a termelés növelé­sére. Ebből következik, hogy a ju­talmazás hatékonyabb módját kel­lett keresni. Olyan módot, amely­lyel gazdaságossá válik a termelés, s egyúttal többtermelésre is ser­kent a jutalmazás. Néhány élen­járó szövetkezetben már bevezet­ték az új, a szilárd jutalmazást, amely teljesen kizárja az előbb felsorolt hibákat. Hogy milyen mó­don? Elsősorban azzal, hogy az elvégzett munkáért nem munka­egységekben számolják a jutal­mat, hanem egyenesen pénzben. Csak természetes, hogy az 1 kg hús termeléséért pénzben kifize­tett összeg az eladási árhoz iga­zodik, vagyis a gazdaságos terme­lésre van alapozva. Tehát nem tör­ténhet meg, hogy 14 koronáért termelik a 12 koronáért eladott húst. A termelés növelésére pedig főként azzal mozgósít, hogy a dol­gozó az elvégzett munkáért, il­letve termelésért 100 százalékban megkapja a megállapított jutal­mat. Ezzel közvetlenül érdekelt a termelés növelésében, mert ha­vonként megbizonyosodik arról, hogy annyi jutalmat kapott, amennyi munkája után jár. Ha többet akar keresni, meg kell ta­lálnia a többtermelés módját, mert arra már nem kerülhet sor, hogy alkudozással jusson meg nem ér­demelt pénzösszeghez. Sládkovičo­vo, Sp. Sobota, Kechnec, Prose­nice és még néhány szövetkezet példája bizonyítja, hogy a mező­gazdasági termelés növeléséhez ez a legcélszerűbb és legigazságo­sabb jutalmazási módszer. S a szövetkezetek azt is elérik vele, hogy az ifjúság nem idegenkedik a mezőgazdaságtól, mert havon­ként, éppen úgy, mint az iparban, itt is megtalálja számítását. Pártunk Központi Bizottságá­nak javaslatára az elmúlt napok­ban kapták kezükbe földműveseink az EFSZ-ek V. országos kong­resszusa vitaanyagának második részét, mely az EFSZ-ek gazdál­kodásának további megszilárdítá­sát és fejlesztését tűzi ki célul. Szövetkezeteseinkre s a mezőgaz­dasági termelést irányító szervek­re az a feladat vár, hogy alaposan megtárgyalják a feladatokat, s az­tán helyes döntést hozzanak az említett problémák megoldására. Ma már határozottan állíthatjuk, hogy minél előbb és minél széle­sebb körben jut érvényre a me­zőgazdasági termelésben a bevált új jutalmazási módszer, annál ha­marabb behozhatjuk mezőgazda­ságunk elmaradását iparunk mö­gött. Ünnepi est a kambodzsai vendégek tiszteletére (ČTK) - RUDOLF STRECHAJ MI­NISZTERELNÖKHELYETTES, A SZLO­VÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKE, A CARLTON-SZÁLLÓBAN KEDDEN, NO­VEMBER 22-ÉN ÜNNEPI ESTET RENDEZETT ŐFELSÉGE NORODOM SZIHANUK KIRÁLYI HEIJCEG ÉS KÍSÉRETE TISZTELETÉRE. Az ünnepi esten részt vettek Ka­rol Bacílek, Ľudovít Benada, Vasil Biľak, Vojtech Daubner, Jozef Kríž, Pavol Majling és Jozef Való, pártunk és kormányunk képviselői, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai, az SZNT megbízottjai, a Szlo­vák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának, a nyugat-szlovákiai kerü­letnek és Bratislava városának kép­viselői. Jelen voltak továbbá azok a sze­mélyiségek, akik szlovákiai látoga­tásuk alatt a kambodzsai vendége­ket kísérik — Václav Kopecký mi­niszterelnökhelyettes, Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője, Zdenék Hradec, Csehszlovákia kam­bodzsai nagykövete és dr. Josef Ur­ban, a Külügyminisztérium diplomá­ciai protokollfőnöke. A vendégek sorában ott voltak a bratislavai konzuli testület tagjai is. Az ünnepi esten Rudolf Strechaj miniszterelnökhelyettes, az SZNT el­nöke és őfelsége Norodom Sziha­nuk királyi herceg hangsúlyozva a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Kambodzsa egyre szilárduló együttműködését és barátságát, po­hárköszöntőt mondottak. Az est igen szívélyes és baráti légkörben folyt le. Művészeink és a kambodzsai művészek előadása A bratislavai üj Színpadon kedden dél­után őfelsége Norodom Szihanuk királyi herceg és kísérete tiszteletére rendezett díszelőadáson együtt lépett fel az állam­díjjal kitüntetett szlovák népművészeti együttes a kambodzsai királyi balett mű­vészeivel. Az előadás megkezdése előtt dr. Vla­dimír Húska, a szlovák népművészeti együttes igazgatója s az együttes tagjai üdvözölték a becses vendégeket, akiknek virágcsokrokat nyújtottak át. Amikor Szi­hanuk herceg nejével és kíséretével a terembe lépett, a közönség viharos taps­sal üdvözölte a kambodzsai vendégeket, akikkel pártunk és kormányunk képvise­lői is helyet foglaltak a nézőtéren. A díszelőadás első részében a szlovák Norodom Szihanuk herceg őkirályi felsége és kísérete tiszteletére ked­den a bratislavai Üj Színpadon ünnepi előadást tartottak. Képünkön: Az államdíjas szlovák népművészeti együttes tagjai szívélyesen fogadják a becses vendégeket. (K. Cích felv. - ČTK) együttes lépett fel, mely külföldi ven­degszereplesei alkalmából már több mint 60 ezer kilométer utat tett meg és há­rom évvel ezelőtt Kambodzsában is nagy sikert aratott. Együttesünk műsora leg­szebb számaival mutatta be a becses ven­dégeknek népünk dal- és táncmüvészetét. Rövid szünet után a kambodzsai mű­vészek adták elo hazájuk ősi dalait, 800 év előtt dívó színpadi alakításban bemu­tatták a Ramajána című eposz két jele­netét és a klasszikus kambodzsai balett egyes számait. Azután a két ország népének barátsága jeléül mind a két együttes tagjai egy kambodzsai dalt énekeltek, amelyet mű­vészeink Kambodzsában tett látogatásuk alkalmával tanultak meg. A Csehszlovákia és Kambodzsa népe ba­rátságának lelkes manifesztációja volt ez az előadás, melynek végeztével a szlovák népművészeti együttes tagjai ajándéktár­gyakat nyújtottak át a kedves vendégek­nek. Norodom Szihanuk herceg a közép-szlovákiai kerületben Őfelsége Norodom Szihanuk ki­rályi herceg és kísérete szerdán, november 23-án vett búcsút Bra­tisl^vától. A város utcáit a lakos­ság és a tanulóifjúság sűrű sorfalai szegélyezték. A szlovákiai kerület­ben Karol Bacílek és Rudolf Stre­chaj, pártunk és kormányunk kép­viselői s Václav Kopecký minisz­terelnökhelyettes vezetésével a dísz­kíséret tagjai kísérték a becses vendégeket. A vendégek útja a dél-szlovákiai síkságon és Nitrán keresztül Žiar nad Hronomba vezetett, ahol a Szlo­vák Nemzeti Felkelés Üzem épülete előtti téren Pavol Tonhauser, a Kö­zépszlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnöke és Štefan Subeník, az üzem igazgatója üdvözölte Kambod­zsa legfelső képviselőit. A vendé­gek nagy érdeklődéssel tekintették meg az üzem legnagyobb munka­csarnokait. A legnagyobb elismerés­sel nyilatkoztak hazánk ezen új ko­hóipari kombinátjáról, melynek épí­tése csak mintegy nyolc évvel ez­előtt kezdődött, de ma már Szlová­kia legnagyobb ipari üzeme. Azután (Folytatás a 2. oldalon.). Ha a Nyugat beleegyezik az általános és teljes leszerelésbe, — a Szovjetunió elfogadja a nyugati hatalmak bármilyen ellenőrzési javaslatát Hruscsov elvtárs válasza a moszkvai Pravda szerkesztőségének kérdéseire MOSZKVA (ČTK) — A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGE FEL­KÉRTE NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOVOT, A SZOVJETUNIÓ MI­NISZTERTANÁCSA ELNÖKÉT, HOGY VÁLASZOLJON AZ ÁLTALÁNOS ÉS TELJES LESZERELÉSSEL S VÉGRE­HAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKRE. A MOSZKVAI PRAVDA SZERDAI SZÁ­MÁBAN KÖZÖLTE SZERKESZTŐSÉ­GÉNEK KÉRDÉSEIT ÉS HRUSCSOV ELVSÁRS VÁLASZAIT. KÉRDÉS: Egyes nyugati országokban még mindig különféle üzelmek foly­nak a leszerelés és ellenőrzés kér­désében elfoglalt szovjet álláspont körül. Hogyan értékeli ön a nyugati hatalmaknak a szovjet javaslatokkal kapcsolatban elfoglalt álláspontot? VÁLASZ: A szovjet kormány az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán, majd hazaérkezésem után is nem­egyszer kijelentette, hogy a Szovjet­unió kész elfogadni a nyugati hatal­maknak a leszerelés feletti ellenőr­zésre vonatkozó javaslatait, ha a nyugati hatalmak beleegyeznek az általános és teljes leszerelésbe. Meg­említhetem, hogy az ENSZ közgyűlé­sén kijelentettem: ha úgy döntenek, hogy végrehajtják az általános és teljes leszerelést és megsemmisítik a fegyvereket, akkor bármilyen ellen­őrzéssel egyetértünk. Akkor hajlan­dók leszünk a kommunizmus és szo­cializmus legmegátalkodottabb ellen­ségeit is megbízni az ellenőrzési ja­vaslatok kidolgozásával és elfogadjuk ellenőrzési javaslatukat. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az általános és teljes le­szerelés hatékony nemzetközi ellen­őrzésének. Nemcsak belpolitikai, de külpolitikai ügyekben is helyes sza­bály, hogy bízni, de ugyanakkor el­lenőrizni kell. A Szovjetunió saját tapasztalataiból tudja, hogy a tőkés államokkal kötött szerződés teljesí­tése gondos felülvizsgálást igényel, főként olyan kérdésben, amilyen a leszerelés. Ezért legalábbis akkora érdekünk a szigorú nemzetközi el­lenőrzés bevezetése, mint a többi or­szágoknak. A Szovjetunió bizonyos akar lenni abban, hogy a többi szer­ződő fél is épp olyan lelkiismerete­sen fogja teljesíteni az általános és teljes leszerelés végrehajtására vál­lalt kötelezettségeit, mint ő. Éppen ezért az általános és teljes lesze­relésről szóló szerződés beterjesztett alaptételeiben részletesen kidolgoz­tuk az egyes leszerelési intézkedések éllenőrzésére vonatkozó rendelkezé­seket. A leszerelés alapos é.s sokoldalú nemzetközi ellenőrzése garancia ar­ra, hogy egyetlen ország sem hagy­hat meg magának vagy gyárthat bi­zonyos fegyverfajtákat. Ez elkerülhe­tetlenül szükséges, mivel egyetlen állam sem mond le védelmi képes­ségéről, ha az intézkedés nem lesz kölcsönös. Abból indulunk ki, hogy a leszerelési program végrehajtásá­ban egyetlen országnak vagy állam­csoportnak se legyen előnye vagy ki­váltsága, ami ártana más országok biztonságának. Azt hittük, hogy a nyugati felelős államférfiak legalább minimális lel­kiismeretességet tanúsítanak és he­lyesen fogják értékelni a leszerelés ellenőrzésével kapcsolatos szovjet ál­láspontot. Ám nem ez történt. A nyugati hatalmak felelős állam­férfiaí továbbra is elferdítik állás­pontunkat. Ügy viselkednek, mintha mi sem történt volna, mintha a Szovjetunió egyáltalán nem terjesz­tett volna be javaslatokat. Még min­dig be akarják beszélni, hogy az el­lenőrzés kérdésében állítólag homá­lyos a szovjet álláspont és hogy a Szovjetunió lebecsüli az ellenőrzés fontosságát. Ezzel kapcsolatban figyelemre mél­tó álláspontra helyezkedett Macmil­lan angol miniszterelnök. Macmillan úr egyik legutóbbi beszédében azt merte állítani, hogy a Szovjetunió állítólag „ellenzi a felügyeletet", ki­bújni igyekszik az ellenőrzés alól, hogy eltitkolja hadierejét. Macmillan úr közben teljesen figyelmen kívül hagyta a szovjet kormány javasla­tait. Mi csak csodálkozhatunk ilyen el­fogult kijelentéseken. Ügy látszik, az Északatlanti katonai szövetség felelős vezetőinek ellenszenve a le­szereléssel szemben oly nagy, hogy bármit hajlandók a Szovjetunió ro­vására írni, csakhogy kibújhassanak a tényleges leszerelés alól. De hogy a szovjet kormány állás­pontja körül egy szemernyi kétség se maradjon, újra megismétlem: hajlandók vagyunk megtárgyalni a nyugati hatalmaknak az általános és teljes leszerelés ellenőrzésére tett bárminő javaslatait, akármi fusson is az eszükbe. Ez azonban megköve­teli, hogy megegyezzünk a leszere­lésről, arról, hogy becsületes politi­kát folytatunk e kérdésben és nem vezetjük félre a népeket. Készsége­sen áttanulmányozzuk és megvaló­sítjuk a beterjesztett javaslatokat, hogy olyan döntést dolgozhassunk ki, amely biztosítaná a nemzetközi­leg legszigorúbban ellenőrzött álta­lános és teljes leszerelést. KÉRDÉS: Mi az ön véleménye az ENSZ közgyűlésének ülésszakán elő­terjesztett nyugati hatalmaknak le­szerelési javaslatairól. VÁLASZ: A nyugati hatalmak a le­szerelés kérdésében több határozati (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents