Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-23 / 325. szám, szerda

Ä latin-amerikai országok elítélik az USA karibi provokációját • VENEZUELA Caracas (ČTK) - A Tribúna Po­pular című venezuelai lap kommen­tárjában elítéli az amerikai ten­gerészalakulatok blokádját a Karib­tenger térségében. A blokádban Ku­ba elleni agresszió előkészítését lát­ja. „Üjabb haramiatett ez, melyet a pán-amerikanizmus gyarmatosító, népámító jelszavával álcáznak, mi­után különböző szerződésekkel az imperializmus szekerébe fogták be a latin-amerikai országokat. A • lap megjegyzi, hogy a nicaraguai diktá­tor, Somoza családját az USA ten­gerészgyalogsága juttatta uralomra és őrzi ma a néppel szemben. Ydi­goras guatemalai diktátor a külföldi monopóliumok érdekeit kiszolgált ftr­mas utóda. A lap leszögezi, hogy a karib-tengeri blokád egyben támadás Venezuela ellen. • CHILE Az El Siglo című chilei lap hír­magyarázatában megállapítja, hogy az USA a Karib-tenger ellenőrzésére adott parancsával folytatja beavatko­zó politikáját. Gátat akar vetni a la­tin-amerikai országok néptömegei el­leni küzdelmének, s brutális erőszak­kal akarja megsemmisíteni a kubai forradalom gyümölcsét. A lap han­goztatja, hogy a latin-amerikai népek lelkesen támogatják a kubai forra­dalmat. Az imperialisták akcióba lép­nek, hogy megfélemlítsék az ébrede­ző népet. „A latin-amerikai országok­népmozgalma azonban tovább terjed és óriási hullámmá alakult át" — ír­ja a lap. • ARGENTÍNA Az argentínai szakszervezeti egy­ségmozgalom újra támogatásáról biz­tosította a kubai forradalmat és el­határozta, hogy részt vesz a Kuba támogatását követelő egymillió alá­írás gyűjtésére indult mozgalomban. Az Argentin Nők Szövetsége bejelen­tette, hogy összegyűjtött pénzen vá­sárolt sebészeti műszerekből óriási küldeményt továbbított a Kubai Nő­szövetséghez, továbbá csatlakozott egy újabb gyűjtéshez, melynek célja traktorokat vásárolni a kubai nép számára. Csak március elején kezdődik az ElCHMANN-per Mitől rettegnek az olasz püspökök? A legújabb Hírek sze­rint az olasz püspökök ittál félnek, hogy túl­ságosan „elvilágiasodik" az élet. „Attól az ideoló­giától rettegnek - írja a Paese című lap -, amely egyre jobban ter­jed Olaszország-szerte, s nmelyben a kommunizmus jelei észlelhetők". A közvetlen okot az ijedelemre azonban a nemrégen lezajlott köz­ségi választások adták, amelyek során az Olasz Kommunista Párt sok helyütt fényes győzelmet aratott. A riadalom per­sze tettekre ' sarkallta őket: Rómába összehívták a püspöki különbizottsá­got, amely az „élet elvi­lágiasodásával" fogtalko ­zott. Ez más szóval any­nyit tesz, hogy a hívők szemét valami úton-mó­don a mennyek felé kell fordítani, mert a földi dolgok tüzetes figyelése a kommunista eszmék, a legfélelmetesebb ellenség karjaiba találná kergetni az embereket. A püspöki különbizott­ság tárgyalásairól persze nem adtak ki közleményt és maga a pápa szigorú titoktartást rendelt él. A Vatikánhoz közel álló kö­rökből kiszivárgott hírek azonban arra engednek következtetni, hogy az olasz katolikus egyház minden erejével fokozni igyekszik a hívők feletti ellenőrzését a plébániák útján, még erösebb nyo­mást akar gyakorolni a keresztény demokrata pártra és általa a kor­mányra, hogy a közélet terén közvetlen intézkedé­sekkel akadályozza meg a további balratolódást, fo­kozza a film, színház és sajtó cenzúráját ... Film, színház, cenzúra, politikai párt, közélet, balratolódás - micsoda mennyei dolgok! Úgy lát­szik, a fényes püspöki különbizottságra is annyi­ra hat az „elvilágiasodás", hogy a túlvilági dolgok helyett ilyesmivel foglal­kozik. Vagy talán úgy gondolják, hogy a szegény olasz hívő munkája és kenyere helyett gondol­jon a mennyei üdvösségre és a világi dolgokat majd a püspöki kar elintézi a kereszténydemokrata párt­tal? (v) Az izraeli igazságügyi mi­nisztériumból kiszűrődött hírek sze­rint januárban nyújtják be az Eichmann elleni vádiratot és a bíró­sági tárgyalásra valószínűleg már­ciusban kerül sor a Jeruzsálemben épülő Népházban. Az izraeli hatóságok közölték, hogy Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból és Jugoszláviából bizo­nyító adatokat szolgáltatnak az Eich­mann-perhez. „A szocialista országok azzal járulnak hozzá legjobban Eich­mann leleplezéséhez, hogy az álta­luk nyilvánosságra hozott adatok se­gítenek feltárni a teljes igazságot a múlt bűneiről és a német militariz­mus és fasizmus jelenlegi szándékai­ról" — írja a kommunista Kol Ilaam. Sok cikk jelenik meg mostanában a világsajtóban arról, hogy ki fogja fi­zetni Eichmann védelmének költsé­geit, amelyek körülbelül 25 ezer dol­lárt tesznek majd ki. Az izraeli kor­mány megengedte, hogy Eichmannt dr. Róbert Servatius 66 éves kölni születésű ügyvéd védje, aki a máso­dik világháború idején Hitler hadse­regében őrnagyi rangban szolgált. A háború után a háborús bűnösök nürnbergi perében védő volt. A nyugatnémet Spiegel szerint a tömeggyilkos Adolf Eichmann fivére Servatius ügyvédnek 4000 márkát utalt át, s mivel ez egyáltalán nem elegendő a költségekre, valahonnét pénzt kellett keríteni. Arno Brich nyugatnémet szociáldemokrata képvi­selő nemrégi izraeli látogatásakor újságírók előtt kijelentette, hogy vé­leménye szerint a fasiszták titkos nemzetközi szervezete fizetett Eich­mann védőjének 20 ezer dollárt. Brich szerint ugyanis az a 20 ezer dollár, amelyet a Life című amerikai hetilap Eichmann feleségének férje emlékiratainak közlési jogáért kifize­tett, tulajdonképpen nem egyéb, mint a fasiszták nemzetközi szervezetének burkolt támogatása. Miközben csigalassúsággal készül a vádirat, Eichmann tovább írja val­lomását, amely eddig állítóag már meghaladja a másfélezer gépelt ol­IZRAELI TUDÓSÍTÁSUNK Í dalt. A világ közvéleménye érdeklő- § déssel, a bonni militaristák pedig ^ rettegéssel néznek e háromkötetes könyvnek megfelelő vallomása nyil­vánosságra hozatala elé. Természetes, hogy a bonni vezetők mindent elkö­vetnek a kompromittáló adatok titok­ban tartásáért. Eichmann letartóztatása világszer­te nagy szenzációt váltott ki és e hírhedt fasiszta gonosztetteiről egy­más után jelennek meg könyvek. A New York-i Wiking kiadónál megje­lent Raynolds — Katz— Aldouby: Ha­lálminiszter című könyve. Ezenkívül John Donovan: A mészárlás mestere, Henry A. Zeiger: Az Eichmann-per, Commerl Clarce: Eichmann és bűnei, stb. Ezekben a könyvekben leleple­zik a náci tömeggyilkos Eichmann gaztetteit, sajnos azonban, a tanul­ságot nem vonják le a fasizmus rém­uralmából és szemet hunynak a Nyu­gat-Németországban szabadon uszító volt nácik garázdálkodása felett. X i Izrael Kommunista Pártja - f Központi Bizottsága októberi ülésé­nek határozatában ezért leszögezi: , lrrapl Kommunista Pártiának Köz- fc Az o s"' a t' a í kerületi egészségügyi és „iziael Kommunista ťartjanak KOZ V járványmegelözO.si állomás dolgozói gon­ponti Bizottsága ebersegre szolltja ^ doskoának a fertőzéses megbetegedések fel az egész izraeli közéletet, ügyel- ^ megelőzéséről, az élelmiszerek higiéniá­jenek arra, nehogy a történelmi je- ^ i ú r° l\ a' 1 lentöségű Eichman-pert a Ben Gu- ^ rinn és Artpnanpr közötti bizalmas ^ séget ^ briná i és Adenauer barátság miatt meghamisítsák. Eichmann-pernek az a feladata, hogy ^ feltárja a hitlerizmus borzalmainak, § ^ járói, a levegő, a kutak és folyók tisz­^ fne/.nňról. Rendkívül fontos és elisme­méltó munkájukban nagy segít­jelent, hogy a szocialista munka­Az vj brigád címért versenyeznek. v Képünkön: Irena Hŕivnacká, František fc Šimúnek 11-tagú kollektívájának labo­a higiéniai laboratóriumban vizsgálja az élelmiszer­egész hátterét és leleplezze azt a 5 mintákat. Ez a versenyző kollektíva gon­. . ... . ,- - ,5 ransnoje, * az európai zsidóság pusztulasanak ^ mikroszkóppal amelv Hitler elvbarátai és ^ doskodik arról, hogy az élelmiszer telje­kerüljön a fo­P , S sen hibátlan állapotban ^ gyasztókhoz. gyűl- ^ veszélyt, ai..<=.,y muci OTUiian. munkatársai részéről fenyeget most Nyugat-Németországban tek össze, ahol új világháború kirob- ^ bantására, pusztító hódításokra sző- ^ nek terveket. Legyen az Eichmann- ^ SZOVJET, HINDU ÉS CSEHSZLO­per a nép pere a náci fasizmus gaz- ^ VÄK TUDÓSOK készítik elő Rabind­tettei - • - - v (V. Svorčík felv. - ČTK) * * * A. HARCSOV: CSALAD ES KOMMUNIZMUS (2) A szocialista forradalom megsem­misítette a termelési eszközök ma­gántulajdonát, és gyökeresen meg­változtatott minden társadalmi vi­szonyt. Magában a családban is mi­nőségi változás következett be. A gazdasági számításon alapuló, ma­gántulajdonhoz kötött monogámia helyébe a szocialista monogámia lé­pett, ennek alapja pedig a kölcsö­nös vonzalorp és szerelem; célja a személyes boldogság, az anyaság és az apaság érzésének kiteljesítése, így tehát A HÁZASSÁGI ÉS CSALÁDI KAP­CSOLATOK ÁTALAKULÁSA A SZOV­JETUNIÓBAN nem valami szubjektív indulat, ha­nem objektív szükségszerűség követ­kezménye volt, amelyet a régi polgá­ri rend összeomlása idézett elő. Emellett arról sem szabad megfeled­kezni, hogy mindez a fiatal Szovjet Köztársaságnak az idegen beavatko­zók, a'fehérgárdisták, a banditizmus, az éhség ellen folytatott súlyos harca idején következett be, amikor még nagyon erősek voltak a magántulaj­donon alapuló társadalom csökevé­nyei. Ezek a rendkívül kedvezőtlen feltételek számos esetben hatottak az új család kialakulásának és fej­lődésének folyamatára, megingatták tartós alapját, különböző baloldali el­hajlásokhoz vezettek, amilyen például a „szabadszerelem" hirdetése volt. A polgári ideológusok rágalmai ellené­re a Kommunista Párt a szovjet ál­lam megalakulásától kezdve határo­zott harcot folytatott az ilyen jelen­ségek ellen. Lenin nagy figyelmet szentelt a házasság s a házassági és családi kapcsolatok kérdésének. Inessza Ar­mandhoz intézett egyik levelében, aki erről a témáról tanulmányt készült írni, a következőképpen nyilatkozott: azt tanácsolom, hogy teljesen hagyja ki „a szabad szerelem köve­telését (a nők részéről)". Ez valójában nem proletár, hanem burzsoá követelés. Tulajdonképp mit ért Ön ezen? Mit lehet ezen érteni? 1. Azt, hogy a nők szabadok le­gyenek az anyagi (pénzügyi) meg­gondolásoktól a szerelem kérdésé­ben? 2. Hogy szabadok legyenek az anyagi gondoktól? 3. a vallást előítéletektől? 4. a papa tilalmától etc? 5. a „társadalmi" előítéletektől? 6. a szűklátókörű (paraszti vagy kispolgári vagy polgári-értelmiségi) helyzettől? 7. a törvény, a bíróság, a rendőr­ség béklyóitól? 8. a szerelem komoly felfogásától? 9. a gyermekszüléstől? 10. a házasságtörés szabadságát? stb. ... Éppen mert a modern társada­lomban a legböbeszédűbb, a leglár­másabb és .fentlevő" osztályok azt értik „szabad szerelmen", amiről a 8 — 10. pontban van szó, éppen ezért ezek nem proletár, hanem burzsoá követelések. A proletariátus számára az 1-2. pont a legfontosabb, azután az 1 — 7, az pedig tulajdonképpen nem „sza­badszerelem". (Lenin Művei XXXV. 158-159.) Lenin tehát a párt és az egész szovjet társadalom fő feladatát nem a család felszámolásában, hanem ab­ban látta, hogy MEG KELL SZABADÍTANI A CSALÁDOT A KÉPMUTATÁSTÖL, a romlottságtól, az önzéstől és a reakciós előítéletek mindenféle faj­tájától. A házassági és családi kap­csolatok szabadságának lenini köve­telménye tehát nemcsak a családdal és a házassággal kapcsolatos bur­zsoá-vallási nézetek ellen irányul, hanem fontos társadalmi intézmé­nyekkel szembeni felületes, könnyel­mű magatartás ellen. Klara Zetkin­nel folytatott egyik beszélgetésében Lenin hangoztatta, hogy „a féktelen­ség a nemi életben burzsoá tulajdon­ság: a dekadencia jele... Az önura­lom, az önfegvolmeiés nem rabság: erre szükség van a szerelemben". A szocializmus egyáltalán nem mente­síti az embert az alól. hogv „komoly leoven a szerelomben", nem mentesíti a házasság következtében keletkező aazdasáoi és erkölcsi kötelezettsé­gek, a háztartási és szülői köteles­ség alól. A burzsoá-földesúri törvény köte­lékei, amelyek a múltban a házastár­si és családi kapcsolatot összetartot­ták, után a Nagy Októberi Forradalom a Szovjetunióban azonnal fel­bomlottak. Amint azonban Lenin nem is egyszer hangoztatta, az új szocia- ­lista jog megalkotása csak a kezde­tét jelentette a házastársi és családi kapcsolatokban beálló változásnak, nem pedig magát a változást. Az új, szocialista család kialaku­lásának és továbbfejlődésének fő fel­tétele az volt, hogy biztosítani kellett a nő tényleges egyenjogúságát a fér­fival, fel kellett szabadítani a nőt a reá nehezedő gazdasági és szellemi elnyomás alól, mindkettőjüket be kellett kapcsolni a cselekvő társa­dalmi munkába. Gondoljunk csak ar­ra, hogy még ma is sok tőkés or­szágban a nő „másodrangú polgár", akárcsak régen, s a férfiakkal egyen­lő munkáért jelentősen kevesebb fi­zetést kap. A Belga Keresztény Női Munkásszövetség elnöknője, J. Lo­ránd asszony az 1957. évi Rómában tartott családi kérdéseket tárgyaló konferencián rámutatott arra, hogy a nők írni-olvasni tudásának és szak­képzettségének színvonala még Euró­pa leghaladóbb polgári országaiban is jelentősen alacsonyabb a férfiakénál. És ez nem véletlen, mivel „a gyáro­soknak teljes mértékben megfelel a nő alacsony szakképesítése, mert így nagyszámú kisképesítésű munkaerő felett rendelkezhetnek, s ezt nagyon alacsony bérekkel fizetik". A nő megalázó helyzete azzal az előítélet­tel kapcsolatos, amely szerint a nők állítólag korlátolt képességűek, és nem teljes értékű emberek. Ezt az előítéletet a kizsákmányoló osztályok­évszázadokon át oltották bele az em­berekbe. íme például mit ír erről Jo­seph Foorst amerikai pszichológus: „A férfiakhoz viszonyítva az amerikai nők alacsonyabbrendű helyet foglal­nak el a politikában, igazságszolgál­tatásban, orvostudományban, keres­kedelemben, iparban, a vallás és er­kölcs terén és a társadalmi élet va­lamennyi területén." A cári Oroszország — mint isme­retes — viszonylag gyengén fejlett ország volt, s ezért a nők egyenjo­gúságának hiánya itt sokkal durvább, cinikusabb formákban nyilvánult meg, mint a mai tőkés Nyugaton. Elég, ha arra hivatkozunk, hogy az 1897. évi népszámlálás adatai szerint a bérmunkát végző orosz nők 55 °/o-a a német vészéivé" ellen"" " Š vában, a nagy hindu költő születé­DAN JFHUDA ^ sének 100. évfordulójára angol és ^ orosz nyelven. ^ TILOS MAGASSARKÜ CIPŐT HORDANI ^ i az alabamui Mobile város tanácsának ren­^ delet e értelmében a város utcáin. A ba­külöríleges en­fel kezéseknél foglalkoztatták és csak 5: V .. 4 %-a működött az okatás- és | v á k™zek UJ ÜZLET NY LIK MOSZK­.... . __ ,. , j. S VABAN a város kereskedelmi hálozata­egeszsegugyben. A nemzetiségi v.de- fc nak ötéves fejles2tése sorá n. Az üzl e_ keken pedig a nok teljes irastudat- ^ lek közü l hétszázat önkiszolgáló boltnak mint cseléd birtokosoknál reskedett. Mint eg es fold különbözik a no | ben vált vilaghírűvé Rudol { valenti­helyzete a Szovjetunióban es a szo- ^ no A sejk fiának szerepét az ü j cialista orszagokban, valamint a to- ^ fi!men Maurizio Arena olasz filmsz í_ kés orszagokban. A szocialista fórra- ^ ng s z j atssz a dalom után azonnal kiterjesztették | MUSS0UN 1 ' HAWSlT0TT NAPLÔJÁNA K a nőkre a politikai és polgárjogokat. | eladásáért két olus2 nöi mt el a bir ó. Az Októberi Forradalom győzelme § S(i g, A naplô t egyébként néhány évvel után, a Szovjetunió Kommunista ^ ezelőtt szakértők valódinak minősítették, Pártja következetes politikájának i és csak most újabb átvizsgálás után ál­eredményeként, a nők egyenjogúsága ^ lapították meg, "hogy hamisítvány. tényleges valósággá vált. Amint Le- ^ 1141 ÜJÍTÖT TARTANAK NYILVÁN a nin hangsúlyozta, a nők körében ^ komárnói hajógyárban. Az újítómozga­folytatott kommunista nevelőmunká- fc lomba a fiatalok is aktívan bekapcsolód­vai szoros kapcsolatban a férfiak kö- § na k' az üzem i CSISZ-szervezet minden zött is nevelőmunkát végeztek azzal S ™3 rendez i a céllal, hogy a nőkről alkotott régi, s S gyedévét. az ifjú újítók ne­tetlenül gazdagabbá tette, magasabb ^ terme]és az n színvonalra emelte a nemek közötti | c e.i hűtőszekrénygyárban. A hí kapcsolatot. ^ lötéves tervben az üzem dolgozói Vŕniil a 5Í7nvie»tiinin crnrialicta o t*n.mffilo Végül a Szovjetunió szocialista TÍZ ÉVVEL EZELŐTT INDULT MEG A Morav­harmadik há­ta ^ romféle hazai hűtőszekrényen kívül egész­iparosítása és a mezőgazdaság szo- fc ségügyi és élelmiszeripari berendezése­l-a S ket is fognak qvártani. fognak gyártani. CIRKÁLÓK HELYETT HALÁSZHA­cialista átalakítása tömegesen vonta e be a nőket a társadalmi termelésbe, ^ mégpedig minőségileg új, szocialista ^ JÓKAT javít a leningrádi hadihajó­alapon. A szovjet nők nincsenek hát- ^ javító üzem, amely polgári célokat rányosabb helyzetben sem a munka- ^ szolgáló feladatok ellátására tért át. megosztásban, sem a munkáért járó ^ ID£N AZ ANDERSEN-Dl]AT, amelyet javadalmazásban. ^ a nemzetközi zsiiri minden második év­A burzsoá „tudósok" nem hallgat- ^ ben itél oda az ifjúsági irodalom egyik hatják el, milyen hatalmas eredmé- ^ kivá l° alkotásának, Erich Kastner „Mikor nyeket ért el a szovjet társadalom a ^ én ki sf' ú DOlta m" című könyve nyerte el. nő szabadságáért, egyenjogúságáért ^ L ADISLAV MŇACKO ÜJ SZÍNDARABJÁT és méltóságáért folvta'tott harcban, s ^ m utatia be november 26-án a zvoleni Ta­iňrlián í Í° vs ký Színház. A darabot M. H. Lokven­oajan N CQvá rendez j ezért igyekeznek a maguk módján ..értelmezni" a tényeket, mintha ^ cová rendezi. & TÖBB MINT 30 000 ÜJ LAKÁST a harc államilag szervezett hadjárat fe A r.,, ­volna a nőiesség, a szépség, a szere- 5 AD NAK AT ez évben Romániában a lem és az anyaság ellen. Csakis a nő egyéniségébe- __ „ „__ > kibontakoztatásához § he. ^ lakosságnak, S szépség igazi a szocializmus biztosítja a S min t tavaly. Az építkezés mai t ségében és jellemében rejlő ^ mellett naponta 100 lakást fej ( 35 százalékkal többet üteme fejeznek sértsék az ember méltóságát. (Folytatjuk) i el. Moszkván kívül még 60 szovjet város­S ban árulnak csehszlovák irodáimat. ÜJ SZÖ 4 * 196 0- november 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents