Új Szó, 1960. november (13. évfolyam, 303-332.szám)

1960-11-22 / 324. szám, kedd

MMI U J/'asár nap volt. . ' Több mint ötórás autöbuszút után érkeztem Moszkvából Tulába Itt taxiba ültem, hogy mielőbb Jasznaja Poljunára érjek Az esős őszi napok után ma kivételesen szép időnk volt. Derűs napfény omlott a tájra... A Volga szinte úszott a széles betonútfln. Mohó látnivágyással szemléltem a vidéket. Már magunk mögött hagytuk a nagy kohót, mely fölött hatalmas bárányfelhőként lebegett és foszladozott a napfém/től átitatott f üst réteg. S aztán szemet pihentető, csendes, nyugodt táj következett... Ez már Tolsztoj „birodalmához" tartozott. A domboldalon megsárgult, lombjukat hullató gyümölcsfák mondatják az emberrel az „aranyos ősz" szavakat. A kis tavacskában kacsák és libák vetnek apró, tarélyos hullámokat. A kiserdő mögött az orosz festők képeire emlékeztető táj. Igazi orosz ,vidék. Tolsztoj mondotta egykor: Jasznaja Poljana nélkül nehezen tudná elképzelni Oroszországot... S Jasznaja Poljanát nehéz elképzelni Tolsztoj nélkül... A nagy író már ötven éve hagyta el e világot s itt mégis minden úgy hat, mintha élne. Ogy jönnek, zarándokolnak ide az emberek, mint sok-sok évtizeddel ezelőtt a éhes, rongyos muzsikok, akik az urakat rablóknak nevező Tolsztojhoz úgy jártak, mint megmentőjükhöz, jótanácsot, segítséget vártak tőle ... A Tolsztoj kúriát koszorúzó park előtti térségen jó pár autóbusz, seregnyi személygépkocsi sorakozik. Az irómúzeum látogatóit hozták ... Megilletődve lépek a parkba. A látogatók suttogva beszélnek, meg ne zavarják az író nagy nyugalmát. S az ember képzelődik. Mint én, mások is _arra gondolhatnak, ezen a sétányon járt egykor Lev Nyikolajevics ... Látom a park kis tavacskáját, a Bolsoj prudot, melyben Tolsztoj a parasztgyermekekkel fürdött... ház előtt Tolsztoj rdekes. Sok látogató, fiatal és öreg c/

rokorba kötl a lehullot nagy faleveleket, jofeztoj-emléket visznek haza... Sokan fényképeznek. Egyesek hallgatagon állják körül 1

1 festi üvészt, aki vásznán örökíti mt-9 az e kezet e s helyet... A közeli irodirimi m i um előtt sorban állnak az emberek, hogt megnézhessék az író kezeírásál •• Szá- évvel ezelőtt ebben az é: letten rend te be Tolsztoj a „term ?et iskolát hogy a nép, a parasztok gr rrmekei mentesüljenek az urak hatása al'l. tehetségük szerint nevelődjenek, aüt van ... Elsó utam "z ei Nyárfák és- tölgyf három évszú' los és békét jutt<; egykor a jele: <t> herceg. Igen, Tolsztoj. „... Hati ilják, amihez kedvük lőbe vezet, a sírhoz... k Óriás, •laskos, két, I gyfák ... A Háború iszembe Erre járt utat bánkódó Andrej az erdőt irta le • i 'gyfa volt, amelyet csak két em'-:r f lott volna átfogni ... egy öreg, : és mindent megvető szörnyetegfu- t litott a mosolygó nyárfák kőzöti ebben az erdőben, a 1 •/ k-ös. el benőtt földhalmot látok. Se ke- sc márványkő nincs rajta. A nat. j J - fi jeltelen, névtelen sírja ez. Sc "'-< sem őrzi, kerítés sem övezi. . . Emberek állják körül. Suttogó szó sem válik le ajkukról. Szemük a földhalomra tapad Mily egyszerű a halhatatlan ember s rja. 0 kívánta így • • • Csak a szellu 'usogtatja a sárguló erdő leveleit, s a .koronák szabad résén áttörő napsugár s. Iliden bearanyozza a sírhalom kis részét.. y A

múzeum igazgatójához megye-k, Alekszandr Ivanovics Popov kínhoz. Vendégei vannak. Indonézek. A fiatalabbik író, Tolsztoj fordítója, az idősebb Indonézia Kommunista Pártjának egyik funkcionáriusa. Hallgatagok. Bizonyára ők is a sírtól jöttek ... Popovkin elvtárs almával kínál: - fit Tolsztoj-kertből valók... Elfogadom. Az indonézek is megízlelik. Ritkán adatik meg az életben, hogy ugyanarról a fáról szedett gyümölcsöt egyék az ember, melyről a nagy írónak is szakítottak ... Az indonéz vendégek búcsúznak. — A tömzsi, őszhajú igazgató elmondja; hogy az a ház, amelyben vagyunk, a Volkonszkij-ház. Itt voltak a műhelyek, itt szőtték a vásznat, itt dolgozták fel a bőrt... Volkonszkij ... Bolkonszkij ... Jasznaja Poljana ... Lyszyje Gory... A Háború és béke sok, sok történetének színhelyén járok... A Tolsztoj-emlékek vonzzák az embert. Tavaly száztízezren fordultak meg itt, az idén már több mint kilencvenezren voltak, köztük háromezer külföldi... — Fučík is járt itt, — mondja a mindent számontartó Alekszandr Ivanoyics, — tovariscs Nejedlý is, aki ifjú korában beszélt is Tolsztojjal... — Az irántunk tanúsított szeretetét, vonzalmát fejezi ki Popovkin elvtárs, amikor Zdenek Nejedlý, az első köztársaság idején elhangzott szavait idézi: „Prágában élek, de a szívem Moszkvában van!" Milyen jó is ezt itt, Jasznaja Poljanán egy orosz embertől hallani! És mást is hallok. —; A mi baráti kapcsolataink nem újkeletűek, - folytatja Popovkin elvtárs. — Itt van a szlovák Makovický doktor, Dušan Petrovics, aki Tolsztojnak utolsó éveiben a legjobb barátja volt, hat évig élt itt... De majd Nagyezsda Akimovna — néz a mellette ülő fiatal asszonyra, a múzeum dolgozójára, - majd elmond mindent magának... Elindulunk a Tolsztoj-ház irányába. A telt arcú, komoly Nagyezsda tanítónő volt, Tulában tanított mielőtt az irodalom szeretete, Tolsztoj emlékének ápolása ide vonzotta őt... A Tolsztoj-ház egy emeletes. Itt is sorban állnak az emberek. A múzeum dolgozóinak kíséretében, csoportokban térnek be az épületbe ... Nagyezsdával külön járjuk a helyiségeket. Kétszáz éves az épület, magyarázza, Tolsztoj nagyapja, Volkonszkij építette, ötven évvel ezelőtt innen menekült el Tolsztoj Makovický kíséretében, hogy valahol falusi faházban lakjon, úgy éljen és szenvedjen, mintahogy a / parasztok éltek és szenvedtek ... A folyosón tolókocsit látok. Tolsztoj ült benne, amikor beteg volt. A sarokban hosszúkás talpazaton álló óra. A Háború és békében is „szerepel". Tolsztoj nagyapja vásárolta még a tizennyolcadik században... A

1 kis családi ebédlőbe lépünk. Nagyezsda mutatja, hol ült Tolsztoj, hol a felesége, Szőfja Andréjevna Tolsztája... majd egy festményre mutat: — Ő a Háború és béke Natasája..; Tolsztoj feleségének testvére, Tatjána Andréjevna... Rjepin festménye. Több Rjepin kép van itt, az egyiken Tolsztojt látni, szántás közben... A sarkokban két zongora. Tolsztoj nagyon szerette a zenét, fiatal korában zeneszerző akart lenni, két katonadalt is komponált ... Tovább megyünk. Ä könyvszekrények zsúfolásig telve könyvekkel (28 szekrényben huszonkétezer könyv, három nemzedék könyvtára). Van köztük kétszáz cseh könyv is. Tolsztoj tizenöt ' nyelven beszélt, csehül is tudott... Szófja Andréjevna szobájában vagyunk. Ide a csoportos látogatókat nem is engedik be, mert oly kevés a szabadhely. Az egész házban csak itt volt ikon, Tolsztoj másutt nem engedte kifüggeszteni... A falon sok fénykép. Kísérőm rámutat az egyikre: - Liza... Jelizaveta Andréjevna, Tolsztojné testvérhúga... a Háború és béke Vjera Rosztovájá ... Továhb megyünk. A falon ismerős képet látok, Ján Hus égetését ábrázolja. Černí cseh festőművész küldte e karcolatot Tolsztojnak, amikor az orosz nép nagy fiát a papok kiátkozták ... Egy kisebb szobába megyünk, itt lakott Dusán Petrovics, a ružomberoki szlovák orvos. Csak látogatóba jött Tolsztojhoz s aztán, 1904-ben ittmarasztalták. családtagnak számított az író házában, mondja Nagyezsda. Lev Nyikolajevics nagyon szerette őt, élete utolsó pillanatában egyik utolsó szava „kedves Dusán" volt. Makovický hat évig élt a Tolsztoj-házban. Naplót vezetett... Feljegyzéseit most adják ki teljes kiadásban. Tolsztoj nem szerette, ha valaki feljegyzi szavait. Dusán Petrovics egyik kezét állandóan a zsebében tartotta s úgy jegyezte fel gyorsírással az Író szavait... Nagyezsda egy képet tesz elém. Ä vaságyon az aggastyán író ül, s előtte sötét ruhában, zsebre tett kézzel áll a szakállas háziorvos ... Tolsztoj dolgozószobájában (az emeleten) őrzik a széles fekete bőrdívánvt. Ezen született az író. A falon Rafael rajz, az asztalon Dickens arcképe. Itt az Edisontól ajándékba kapott fonográf is. Ezzel sikerült megmenteni az utókornak Tolsztoj hangját. A földszintre megyünk, egy hoszszúkás szobába. Parasztkasza és nagy fűrész fügo a falon ... - Itt Irta a.. Háború és békét mondja Nagyezsda. Itt? Hisz afc emeleten láttam a dolgozószobát! Az író' nem szeretett epv helyen dolgozni... A vendégszobában egyszerű vaságy, egyszerű mosdő, kis íróasztal. Itt lakott Gorkij, Csehov. Rjepin ... - Itt írta az Anna Karenyinát... lyfindcn Tolsztojra és műveire emlékertet... Az a vágyam támad, hogy kezembe vegyem a Háború és békét, az Anna Karenyinát, a Feltámadást s itt olvassam el újra, itt, ahol az író alkotta. Nem tehetem. Búcsúznom kell... Az egyik Moszkvából jött „exkurzió" tagjai felvesznek az autóbuszukba. A pártfőiskola hallgatói. Vagy negyvenen lehetünk a kocsiban s megszámláltuk, velem együtt tizenhét nemzetiséget képviseltünk. S mindnyájan egy emberként vittük magunkkal a Tolsztoj-emléket. A lemenő nap fényében gyönyörködtünk Jasznaja Poljana tájában, a szép orosz tájban, mely szinte egybenőtt Tolsztoj életével. Nem is tudom miként történhetett. Ogy érzem ma is, a táj volt az oka, mely egyszerre karmesterré változott, megpengette szivünk, lelkünk húrjait. Az egyik ukrán lány kezdte a dalt. Ogy csengett a hangja, mintha kisharcmg szólalt volna meg s mi követtük. Orosz népdalt énekeltünk, s arra gondoltunk, mondtuk is később egymásnak, hogy örülne Tolsztoj, ha látná az emberek mai életét, azoknak az életét, akik már nem ismerik a nyomort, gazdag az életük s messzi, messzi vidékekről oly határtalan szeretettel jönnek, zarándokolnak ide hozzá, mint annak idején a rongyos, tépett ruhájú muzsikok, akik jó tanácsot, segítséget vártak a nagy írótól... PETRŐCI BÁLINT kulrŰRz* A barátsági hónap további szovjet %endége, Jevgenyij Malinyin, zongoraművész érdekes élményt nyújtott. A szovjet muzsikusok kiváló technikai és zenei felkészültsége hovatovább természetessé válik számunkra. Pedig fontos lenne mindig újból beszélni róla, elemezni, mélyére hatolni, mert nem elegendő egyszerűen tudomásul venni a szovjet iskola nagyszerű eredményeit. Módszereit a mi előadó-művészetünkben is ápolni kell és minél többet átvenni belőle. A szovjet előadó-iskola felbecsülhetetlen eredménye, hogy technikailag tökéletesen képzett művészeket bocsát útjukra és amellett tág teret nyújt a zenei egyéniség kibontakozásának. így tehát a nagy tehetségek fejlődését nem köti gúzsba a hiányos hangszertudás, sőt ilyenformán a közepes tehetségek is inkább érvényesülhetnek, mert produkciójukra nem rak ólomsúlyokat az anyaggal folytatott kilátástalan küzdelem. Jevgenyin Malinyin is ragyogó hangszertudással lépett a hallgatóság elé. A fiatal művész Grieg A-dúr zongoraversenyét adta elő. Edvard Grieg a norvég nemzeti zene legkimagaslóbb egyénisége. Kisebb formákban tudott leginkább szíve szerint beszélni és ehhez lényegében még zenekari műveiben is hű maradt. Pontosan ismerte művészetének határait. Ebben rejlett legnagyobb erőssége. Skáláján nem tobzódtak a színek. De az' a néhány szín, amit palettáján kever, megkapja a szemet és a képzeletet. Életének és munkásságának eredményeit összegezve Grieg ezt írja: „Művészek mint Bach és Beethoven nagy magaslatQkon templomokat és katedrálisokat emeltek. Én csak egyszerű lakóhelyeket akartam építeni az embereknek, ahol otthonosak és boldogok. Hazám népzenéjét jegyeztem fel..." Grieget a zeneszakértők ma már sokszor banálisnak tartják. De az egyszerű emberek milliói inkább szívvel mérnek, mint ésszel, s a Grieg muzsikát, amelyből bensőség és finom, kissé idegenszerű illat árad, az emberek szeretik a világ minden táján. Szovjet vendégünk a zongoraversenyt szenvedélyes muzikalitással, a dinamikai és tematikus ellentétek nagy feszültségével adta elő. Kapcsolata a zenéhez nagyon élő és közvetlen, előadását izzásig hevíti a belső tűz. A műsor második felében Beethoven VII. szimfóniáját hallottuk. Beethoven minden szimfóniája önmagába zárt külön világ. A Hetedik egy titán jókedvének, humorának grandiózus megnyilatkozása, de éppen lenyűgöző nagyságánál fogva inkább felemelő érzéseket, mint jókedvet vált ki. Dr. Rajter partitúra nélkül, a vezérkönyv mély ismeretével vezényelt, és Filharmóniánkat kitűnő teljesítményre inspirálta. Az előadás átélt, harmonikus és kiegyensúlyozott volt. Semmit nem játszottak túl, az átgondolt, érett formaépítésben a részletek is szépen érvényesültek. Vítézslav Novák „A Tátrában" című szimfonikus költeménye a műsor hangulatot keltő és hangulatosan előadott megnyitása volt. Havas Márta Jevgenyin Malinyin zongoraművész (J. Herec felvétele) A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének 117. kiadványa A Fasisztaellenes Harcosok Szólj vétségé eddig 117 kiadványt jelengetett meg, összesen 1180 000 pél> dányban. Ezen belül a Dokumentumok könyvsorozat keretében 87 kötet jelent meg, csaknem 870 ezer példányban. Ez a sorozat népszerűtudományos müveket tartalmaz újJkori történelmünk fasisztaellenes hagyományairól. Legutóbb „Az utolsó ) felvonás" című riportsorozat jelent meg, amely bemutafcja az 1944-19455ös magyarországi események, a /Horthy-féle fasiszta rendszer összej omlásának hátterét. A jövő évben a Dokumentumokŕ sorozatban számos érdekes kiadvány íj«Ienik meg, a német imperializmus (és nácizmus embertelenségét bemutató művek. Az olvasók körében bizonyára érdeklődést kelt majd dr. Václav Králnak, a Történelmi Intézet dolgozójának „Ki akartak bennünket irtani" című dokumentumgyűjteménye, amelyben rámutat a revansisták aljas terveire. A dokumentumok megerősítik, hogy a nácik tervszerűen felkészültek népünk kiirtására. Ugyanettől a szerzőtől jelent meg az „Igazság Csehszlovákia megszállásáról" című kiadványa, amely fényt vet a nyugat-németországi revansisták ama hazugságára, hogy az ún. protektorátus a második világháború alatt paradicsomi sziget volt a „harcoló birodalom" közepette. Sokat igérő kiadvány lesz a „Németek Hitler ellen" című dokumentumgyűjtemény is, amely a német nép részvételét ecseteli a fasizmus elleni harcban. A világirodalomban első í?ben jelenik meg a „Gyermek-naplók" gyűjteményes kiadás, amely a második világháborúban náci koncentrációs táborokban és zsidó ghettókban kínzott lengyel és szovjet gyermekek feljegyzéseit tartalmazza. Volkonszkij-ház Miről irnak az üzemi újságok ? Kivétel nélkül valamennyi üzemi lap fő témája az újítás, az ésszerűsítés, egyszóval a műszaki fejlesztés kérdése. Jó jel ez, hiszen az üzemi bpok sokat tehetnek e fontos népgazdasági feladat teljesítésében, propagálásában. Fórumokká valtak az iizemi lapok, ahol a mesterek, a munkások és a mérnökök hallathatják szavukat. inni AD I4ICDII A Komárnói HajóLULfiaft Pilt

KU gyár lapjában Ondrej ka mérnök cikke gyakorlati példákkal mutatja, mit adott a Komárnói Hajógyárnak az újítómozgalom. Ahogy a lapból kitűnik, nemcsak a kimondottan gyártási részlegekben vezetik be az újítási javaslatokat. A könyvelési osztályon például a jövőben a T 500-as lyukasztórendszerú számológéppel végzik a munkát. Az ez évi eredményekről még nincs részletes kimutatás, de a lap egyik cikke szerint 1959-ben ezerharminchárom újítási javaslatot adtak be az üzem dolgozói. Ez évben már 324 újítási javaslatot valósítottak meg. melyek segítségével 2 755 000 korona évi megtakarítást érnek el. A szocialista munkaverseny új elemei címen hosszabb szerkesztőségi cikket közöl a Nové Zámky-i Elektrosvit. Propagálja és gyakorlati példákkal mutatja be, hogy az üzem dolgozói mit kapnak jutalomképpen egyegy értékes újítási javaslatért. Kell az Ilyen cikk, különösen az Elektrosvitben, ahol a műszaki fejlesztés terén sokkal többet tehetnének, mint eddig. ELEKTR0SVIT STROJÁR Jó] szerkesztik a košicei gépgyár iizemi lapját. Az egyik cikk a gyár harmadik ötéves tervének távlatairól ír. Ez írás szerint új gépek munkábaállításával többszörösen megnövekszik a gyár termelési kapacitása. A technika újdonságainak kihasználásával a jövőben ötszörösére növelik a munka termelékenységét. Említésre méltó, hogy a dolgozók számának emelkedése nem játszik jelentős szerepet a munkatermelékenység növelésében. !gy hát Košicén is nagyon jól teljesítik a műszaki fejlesztésről szóló párthatározatot. IIIITNÍlr MICDII A žiar nad Hr

o" numilv mtK

U nom-I alumlniumkohóüzem dolgozóit jól informálja az üzem lapja. A tartalmilag jól szerkesztett üzemi újság legújabb számában „A helyes szocialista munkaversenyért" címmel Bulik Sylveszter, szakszervezeti elnök például a munkaverseny formáinak legújabb bevezetéséért és helyes értelmezéséért száll síkra. Fontos probléma az új technológia bevezetése is, hisz az alumíniumiparban minden évben jelentős újítások születnek. Ezek bevezetéséért is több szakcikket hoz az üzem lapja. (t m) JjíJ SZÖ 2 * 1960. november 20.