Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-15 / 287. szám, szombat

Italo Calvino: Az ellenség szeme AMINT PIETRO kora reggel az utcán ballagott, nyugtalanság fogta elZem tudott szabadulni attól az érzéstől, hogy egy ismeretlen ember tekintete követi minden mozdulatát. Megállt, hátranézett a külvárosi utca teljesen néptelen volt. Pietro bosszúsan ment tovább. Miért is engedte, hogy ennyire eluralkodjék rajta ez az ostoba érzés! Ismét magabiztosan lépkedett, igyekezett megtalálni az elveszített gondolat fonalát. Késő őszi reggel volt, a sápadt napkorong a szürke égen nem gyönyörködtette a szemet, Pietro mégsem szomorodott el. De nyomasztó érzésétől, - mintha valaki a tarkójára szegezte volna merev tekintetét — csak nem szabadult, sőt úgy érezte, az ismeretlen egyre közelebb ér hozzá. Igyekezett elfojtani növekvő félelmét, befordult egy népes utcába, de a sarkon hirtelen megállt és még egyszer hátranézett. Mellette egy motorkerékpáros suhant el, arább egy öregasszony vágott át óvatosan az úttesten; Pietro sehogy sem tudta őket kapcsolatba hozni az őt nyugtalanító érzéssel. Tekintete ekkor egy másik járókelő figyelő tekintetével találkozott, aki szintén hátranézett. Mindketten egyforma siettséggel fordították el a fejüket, mintha valakit keresnének. Pietro elgondolkozott: hátha ez az ember is magán érezte a tekintetemet! Lehet, hogy ma nemcsak én vagyok ilyen nyugtalan. Talán a komor, felhős, őszi nap okozza ezt a nyugtalanságot. Ott állt a népes gyalogjárón és a járókelőket nézegette. Gondolatai hatására fokozott éberséggel vett észre minden hirtelen vagy önkéntelen mozdulatot. Még az sem kerülte el (i figyelmét, amint egy ismeretlen férfi összeráncolta homlokát, mint aki valami nagyon kellemetlen dologra gondol. — Csak szép nap ez a mai is! — gondolta. A VILLAMOSMEGÁLLÓNÁL türelmetlenül topogott; megfigyelte, hogy akik a villamosra várnak, ugyanolyan idegesek, akárcsak ő; mintha mindannyian valami rendkívüli dologra várnának. Pietro felszállt a villamosra. A jegyszedő tévesen adott vissza és emiatt Pietro egyre mérgesebb lett. A vezető olyan dühvel csengetett, mintha meg akarná siketíteni a járókelőket és a motorkerékpárosokat, akik akadályozták a forgalmat. Az utasok a fulladozók kétségbeesésével kapaszkodtak a fogantyúkba. Pietro az ajtó mellett Corrado termetes alakját pillantotta meg. Barátja nem vette őt észre; szórakozottan bámult ki az ablakon. — Corrado! - szólította meg Pietro, feléje fordulva az utasok feje felett. Corrado összerezzent. — Te vagy az, Pietro? Nem vettelek észre. Egy kicsit elmerengtem. — Ügy látszik, ideges vagy — jegyezte meg Pietro, majd mikor rájött, hogy másnak akarja tulajdonítani saját érzéseit, hozzátette: Nem tudom miért, ma valahogy én is nyugtalan vagyok. — Nem csoda. Ki nyugodt manapság? - kérdezte Corrado és széles arcán gúnyos mosoly jelent meg, amely akaratlanul is arra késztette a körülállókat, hogy felfigyeljenek szavaira. — Tudod, milyen érzésem van? — kérdezte Pietro. - Mintha valakinek a tekintete követné minden mozdulatomat. — Kinek a tekintete? — Egy emberé ... Valahol már láttam! Hideg, könyörtelen a tekintete... — Olyan, mintha nem is rád irányulna, s te mégis állandóan magadon érzed?... - fordult feléje Corrando. — Igen, mintha ... — A náci merev tekintete? — Igen, igen, mintha egy fasisztának a szeme követne — bólintott Pietro. — Ez érthető - mondta Pietro, és fellapozta a kezében levő újságot. - Nézd csak a híreket. - A címekre mutatott. - „Kesselringet szabadlábra helyezték", „Volt SS katonák öszszejövetele". - „Az amerikaiak pénzelik az újfasisztákat." - Nem csoda, hogy újra magunkon érezzük a tekintetüket. — Gondolod? De miért csak most érezzük? Elvégre Kesselring és a volt SS katonák ezelőtt egy-két évvel is éltek... Igaz, cikkor Kesselring és egyes SS katonák a börtönben ültek, de mi jól tudtuk, hogy élnek, erről soha nem feledkeztünk meg... — Azt mondod, magadon érzed valakinek a tekintetét - mondta elgondolkozva Corrado. — Tudod, mostanáig a fasiszták igyekeztek másfele nézni. Lesütötték a szemüket, a földet bámulták és mi elszoktunk merev tekintetüktől. Őket volt ellenségnek tartottuk, csak vadállati kegyetlenkedéseikre emlékeztünk gyűlölettel. De mostanában a fasiszták ismét ugyanazzal a merev tekintettel követik minden mozdulatunkat, mint több évvel ezelőtt. Emlékszünk erre a tekintetre... s most újra magunkon érezzük ... Pietrónak és Corradónak sok közös emléke volt azokból az időkből. Kellemetlen emlékek voltak. Pietro testvére koncentrációs táborban pusztult el. Pietro most öreg édesanyjával lakott együtt, egy régi házban. Csak estériként tért haza a munkából. Ilyenkor megszokottan nyikorgott a kapu rozsdás sarka, lábai alatt csikorgott a kavics, akárcsak régen, amikor Pietro gyanakodva figyelt fel a legkisebb zajra is. VAJON HOL CSELLENG e pillanatban az a német katona, aki akkor este berontott a házukba? Talán épp egy hídon megy át, vagy a csatorna mentén, megvilágított alacsony házak előtt lépked a távoli Németországban, ahol még most sem takarították el a romokat. Bizonyára civilben van, állig begombolt fekete esőköpenyben, zöld sapkában, szemét vastag szemüveg takarja el, amely mögül, őt, Pietrót figyeli a merev tekintet. Pietro kinyitotta az ajtót. — Te vagy az? — hallotta anyja hangját. — Na végre ... — Hiszen, tudod, hogy csak estére jövök haza... — mondta Pietro. — Igen, igen, de ... nagyon aggódtam érted. Egész nap nem találtam a helyem. Magam sem tudom, miért... Tudod ezek a hírek... Volt tábornokok, akik újra a német hadsereg élére kerültek... és azt bizonygatják, hogy nekik van igazuk ... — Te is! - kiáltott fel Pietro. Tudod-e, mit mondott Corrando? Hogy mindnyájan a fasiszták tekintetét érezzük magunkon. Ettől vagyunk annyira nyugtalanok... — Pietro elkomolyodott. Ügy mondta ezt, mintha egyedül Corradónak lettek volna ilyen gondolatai! Anyja lassan megsimogatta az arcát. — Mondd, Pietro, lesz háború? Valóban ismét feltűnnek az utcákon? — íme, gondolta Pietro, — az utóbbi időben, mikor egy újabb háború veszélyéről hallottunk, semmi határozott elképzelésünk nem volt róla. A hitleristák megmutatták nekünk a háború igazi arcát, de ki tudta volna megmondani, milyen lesz az új háború? Most már tudjuk. Az új háborúnak csak egy arca lehet: a fasiszta gyilkosok embertelen arca. Vacsora után Pietro kilépett a házból. Zuhogott az eső. — Pietro! — szólt utána az anyja. — Tessék, mama ? — Hová mégy ilyen ítéletidőben? — Miért volna ez ítéletidő, anyám? — Csak úgy mondom. De ... gyere haza minél hamarabb ... — Már rég felnőtt vagyok, mama. — Tudom, fiam ... Szerencsés utat Pietro. Az öregasszony ott állt az ajtóban, hallgatta fia lépteit a csikorgó kavicson, aztán a kapu csattanását. Mikor fia léptei eltávolodtak, bement s óvatosan bezárta az ajtót. Hallgatta az esőcseppek koppanását. Németország messze volt, nagyon messze, az Alpokon túl. Bizonyára ott is esik az eső. Egy gépkocsiban Kesselring robog valamerre; a kerekek szét fröcskölik a sarat. Az SS katona, aki elrabolta tőle az egyik fiát, volt gyilkostár saivdl találkozik valahol; csillogó fekete köpenyt visel, a régi katonaköpenyét. Persze, nevetséges így nyugtalankodni minden éjszaka, talán egy év múlva sem történik semmi borzalmas, Viszont a háborúban is voltak nyugalmas, békés esték ... Mégis, szüntelenül gyötörte a gondolat: - Mi lesz velünk holnap? ÜLT MAGÁNYOSAN. Kint zuhogott az eső. És az esőmosta Európán át, az éjszakai sötétségben a régi ellenség tekintete szegeződött rá. Látom a szemét - gondolta az anya. — De ők is látják a mi szemünket. — Ült egyenesen; fáradt szeme fenyegetően nézett a sötétségbe. VINCZE FERENC fordítása fiiü A technika fejlődése a divat tükrében AMI MEGLEPTE A KÜLFÖLDI SZAKEMBEREKET • GYAPJÚ HELYETT MŰFONAL? 1961-BEN: ANILON, EVALON, MIRLAN A műfonalak megjelenése tagadhatatlanul rányomta bélyegét a divat alakulására is. Elegendő megemlíteni a nylon, szilon anyagokat, amelyek aránylag rövid idő alatt teret hódítottak. Az utóbbi időben műfonálból sikerült szőrmeutánzatokat is előállítani, melyek kivitelben semmivel sem maradnak el a szőrmebundától. A női szilon fehérnemű, a férfi szilon ingek nagy közkedveltségnek örvendenek s ezekből iparunk ma még nem képes teljes mértékben kielégíteni a keresletet. A szilon tartós, ruganyos, könnyen mosható, gyorsan szárad, vasalni se kell. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek több vonatkozásban felülmúlják a gyapotot és a gyapjút is. Mégis sok kifogás hangzott el a műfonálból készült anyagokat illetően. Simasága sok bosszúságot okozott a varrónőknek. Hőszigetelő-képessége aránylag kicsi, ezért egészségügyi szempontból a szilon fehérnemű viselése télen nem ajánlatos. További fogyatékosságnak róható fel, hogy a műfonal a gyapottól és gyapjútól eltérően nem veszi magába a nedvességet. A világ fejlettebb ipari országaiban a legkiválóbb szakemberek fáradoznak olyan műfonal előállításán, amely minden vonatkozásban helyettesítheti a gyapjút. A brnói árumintavásáron tudományos értekezlet keretében számos ország szakembere tárgyalt a műfonalak problémájáról. Nem hiányzottak a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Német Demokratikus Köztársaság, Nyugat-Németország, Franciaország és Anglia képviselői sem. S amikor dr. Nedved elvtárs, a textilgépeket gyártó libereci vállalat képviselője arról beszélt, hogy hazánkban sikerült megoldani a műfonal bolyhosítását és az ilyen fonalakat gyártó gépek megtekinthetők a brnői mintavásáron is, külföldi vendégeink még nem nagy jelentőséget tulajdonítottak e bejelentésnek. Azt hitték, egyszerű kísérletről van szó, amelyet a gyakorlatban még ki kell próbálni. Ez esetben tévedtek. A mintavásár igazgatósága a külföldi szakemberek számára lehetővé tette három üzemünk megtekintését, ahol az új műfonalak három új fajtája: az Avilon, Mirlon és Evalon készül. Egyszerre felfigyeltek e páratlan csehszlovák sikerre és bizony hirtelen nagy lett az érdeklődés az új műfonalat gyártó gépek iránt. Ezeket a gépeket a mintavásár látogatói is megtekinthették. A C-pavilonban voltak kiállítva. Megtapogathatták a bolyhos műfonalat és a kiállítás második hetében naponta négyszer divatbemutatót is tartottak e gépek közvetlen szomszédságában. Itt az új műfonálból készült női ruhákat láthatták az érdeklődők. Mi tagadás, a csinos, szép kivitelű ruhák nagy sikert arattak. Ennek tulajdonítható, hogy a libereci vállalat kiállítói egyszerre a kíváncsiskodók pergőtüzébe kerültek. — Mikor kerülnek piacra az új műfonálból készült anyagok? Dr. Nedved elvtárs felelőssége teljes tudatában jelentette ki: - 1961-ben! Röviden még talán a műfonál bolyhosságáről. Ismeretes többféle eljárás. Az Evalon például kinézésre, fogásra semmiben sem különbözik a gyapjútól. A sima -fonal a hő hatására vatta módjára vékonyka fonalacskákra bomlik. További ismert fajta a Mirlan. Ez inkább a gyapotfonálhoz hasonlít. Itt a műfonal sima felületének enyhe bolyhosodását légnyomással érik el. Ennek következtében a sima felület megrepedezik. Az itt felsorolt anyagok előnye! tartósság, ruganyosság, hőszigetelés, gazdaságosság. A nyersanyag menynyisége nincs korlátozva a juhtenyésztés terjedelmességétől és ott is gyárthatják, ahol juhtenyésztéssel nem foglalkoznak. Gyakorlati előnye: könnyen mosható, gyorsan szárad, nem kell vasalni és mosás közben nem megy, össze (mint az a gyapjú esetében gyakori jelenség). Nem kétséges, az új műfonalakból készült anyagok iránt nagy lesz az érdeklődés. Zs. fc. A kövérség megelőzhető és gyógyítható LÉPTEN-NYOMON halljuk manapság, hogy a kövérség alapjában véve betegség s hogy a hízás idő előtti öregedést jelent. Am sokan, különösen olyan hízásnak induló emberek, akiket súlygyarapodásuk még nem gátol semminemű tevékenységükben, kizárólag szépséghibának tartják a testükre rakódó hájréteget, pocakjukat. Pedig már a kezdődő kövérséget is rendestől eltérő, tehát beteges állapotnak kell tekinteni. S valóban öregedést jelent-e a hízás? Maga a nehezebb testsúly is megterhelést jelent az ember legfontosabb szervei számára — a hájasodás pedig nem csupán a testfelülethez közel eső részeket, hanem az egyes szerveket is érinti és megnehezíti működésüket. Miután pedig az agy, a szív, az érrendszer, a máj és más szervek fokozott igénybevétele egyben gyorsabb elhasználódást is jelent, méltán szólhatunk a hízással kapcsolatban a szervek, s az egész szervezet öregedéséről. Ki ne ismerné a szólást mondást: Míg a kövér embér lefogy, addig a sovány elfogy ..." Az orvosi statisztikákkal alátámasztott tudományos tapasztalat azonban mást mond; a kövér sokkal közelebb áll a betegségekhez, az öregséghez s a halálhoz, mint a sovány, helyesebben szólva, mint a normális testsúlyú ember. Milyen a rendes testsúly? Legtöbben már az iskolában vagy a sorozó bizottság előtt megtanultuk, hogy ha testmagasságunkból levonunk 100-at, azt a számot kapjuk meg, amely kgban az eszményi testsúlyt fejezi ki. Ez azonban csak hozzávetőleges számítás, mert a meghatározáshoz az ember korát és nemét is figyelembe kell vennünk. Például egy 165 cm magas férfi eszményi testsúlya 32 esztendős korában 65 kg lenne. Ha az ember saját „előírt" súlyánál 5 százalékkal több vagy kevesebb, ezt nem kell figyelembe vennünk. Ha súlytöbblete 5 százaléktól 20 százalékig terjedően emelkedik, enyhefokú, nemkívánatos elhízásról beszélünk. Ha ennél is nagyobbfokú elhízásról van szó, ezt már beteges kövérségnek tekintjük. A HlZÄS LÉNYEGE a túltápláltság folytán bekövetkező hájlerakódás az ember szerveztében. Van ugyan oly természetű kövérség is, amely belsőkiválasztású mirigyek működési zavaraiból, betegségéből ered, de a tudományos kutatás kimutatta, hogy az elhízásoknak több mint 90 százalékát táplálkozási mértéktelenség okozza. Nem helyénvaló a hízást, a kövérséget öröklődésre, családi hajlamra fogni rá, mert valószínű, hogy csupán a táplálkozási szokások, a konyhai mesterfogások és bizonyos kedvelt ételek előtérbehelyezése száll nagyanyáról anyára s anyáról lányára és ily módon „öröklődik" a túltápláltság is nemzedékről nemzedékre. A táplálkozás célja az, hogy a szervezet a tápanyagok feldolgozása révén a testi és szellemi tevékenységre felhasznált energiát s az elhasználódott sejteket pótolja. A testre akkor rakódik le tartalék formájában a fölösleges megterhelést jejelentő hájréteg, ha több élelmet fogad be, mint amennyire az újrapótláshoz szüksége van. A túlméretezett táplálkozás nem mindig egyedüli oka a kövérségnek. Az esetek nagy részében hozzájárul a munka, a pihenés és a szórakozás álló vagy ülő jellege, leginkább a komoly erőkifejtést kivánó testmozgás hiánya. A kövérség önmagában véve is betegség, de ezenfelül közvetlen okozója lehet más bajoknak is. A beteges elhízás következtében fellépő érelmeszesedés például a szívizom rendes munkáját is károsan befolyásolhatja. A kövér embereknél vérkeringési zavarok folytán könnyen fejlődik ki visszérbetegség. A testsúly gyarapodása gyakran vonja maga után a hátgerinc, láb, az izületek bántalmait. Megemlíthetjük az ivarszervek zavarait, a nemző- és fogamzóképesség csökkenését a beteges elhízás következtében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kövérség lelki kihatásait sem. S így sorolhatnánk még az elhízás-okozta károsodások egész skáláját. MINT CSAKNEM MINDEN BETEGSÉG a kövérség is megelőzhető és gyógyítható. A megelőzés titka: idejében elsajátítani az ésszerű táplálkozás és a helyes életmód alapvető követelményeit s minden tekintetben eleget tenni ezeknek, szűkebb családi és tágabb közösségi, társadalmi viszonylatban is. Ezt már a gyermekkorban kell elkezdeni, tehát a szülők és a pedagógusok egyik legfőbb feladata, hogy a gyermekeket szoktatással, példaadással és oktatással rendszerre és mértékletességre neveljék a táplálkozásban is. A serdülőkori ifjúság érdeklődését, kedvteléseit is úgy kell felkarolni, hogy egészséges szenvedélyei, sportszeretete stb. tartós szokássá váljanak. Szó sincs arról, hogy aszkéta módon éljünk, de harmincöt esztendős életkorunk betöltése után, amikor már arra kell gondolnunk, hogy a testben és az érrendszerben elindulnak a szöveti elváltozások, bizony már jól tesszük, ha lemondunk a zsíros ételekről, a cukrászsüteményekről, ha kevesebb tejfölt és tojást fogyasztunk; ehelyett azonban bátran ehetünk zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát, tejet, túrót, joghurtot, soványhúst, rozslisztből sütött kenyeret. A kövérség gyógyításának kérdésében mindig orvoshoz kell fordulnunk, ő állapítja meg, a betegségnek mily neméről van sző, s meghatározza a szükséges gyógymódot is. A gyógykezelés főképp orvosilag előírt, táplálékcsökkentő diétából, mozgási gyakorlatokból s esetleg gyógyszeres kúrából áll. Komoly, indokolt esetekben az orvos intézeti kezelésre bízza betegét, fürdőbeutalást javasol. Az orvos tanácsa és irányítása nélkül végzett fogyókúra a szervezetben komoly károsodásokat okozhat s nem vezet tartós eredményhez; ezért sohase kísérletezzünk önállóan, még ismerőseink legjobb tapasztalatai alapján sem. Dr. Szántó György A Jičíni AGROSTROJ dolgozói próbaüzemeltetésre ötven kétsoros SCZ-2-es répakombájnt adtak át földműveseinknek. A kísérlet eredményeit megbeszélik a szakemberekkel, majd a gép tökéletesítése után — valószínűleg már a jövő évben — áttérnek a kombájn tömeges gyártására. ÜJ SZÖ 8 * !960, október 15.