Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-14 / 286. szám, péntek

A Dunajská Streda-i járásban levő Kvetoslavovi Állami Gazdaság Nový Dvor-i részlegének dolgozói a közelmúltban 80 tehén szabad istállózására alkalmas épületet építettek. Az építkezésnél nemcsak a cseh és a szlovák kerületek legújabb tapasztalatait érvényesítették, hanem új elemekkel gazdagították az épületet. ČTK - Šlosiariková - felvétele. A nemzeti bizottságok feladatai a népszámlálásban A nemzeti bizottságokra újabb komoly feladat vár. A kormány határozata értelmében 1961. március 1-én nép-, ház- és lakásszámlálást tartanak. Olyan akcióról van szó, amelynek keretében nemcsak a lakosságról, a ház- és lakásalapról, hanem ezen eredmények alapján igen fontos adatokat nyerünk népünk életszínvonaláról is. Ezen országos feladat sikeres teljesítése — tekintettol nagyarányú voltára, jelentőségére és igényességére — megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok feladataik teljesítését már az előkészítőimunkák kezdetétől biztosítsák. Azt az időszakot, amely a népszámlálástól elválaszt bennünket, a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságoknak alapos előkészületre kell felhasználniuk. Az alapos előkészítés megköveteli, hogy a helyi nemzeti bizottságok idejében népszámlálási bizottságokat létesítsenek a községekben és jóváhagyják az előkészítőmunkálatok terveit. E munkákkal kapcsolatban fontos felülvizsgálni a házszámok jegyzékeit, tekintette! arra, hogy az utolsó ellenőrzés óta sok helyen jelentős változásokra került sor. Ezért e felülvizsgálatot az október végi állapot szerint kel! elvégezni. Ami a népszámlálási körzetek létesítését illeti, kiindulhatnak a helyi nemzeti bizottságok választásai alkalmából létesült választó kerületekből. A körzetek meghatározása azon az elven alapul, hogy a 600 lakoson aluli községek egy népszámlálási körzetet képeznek. A nagyobb községekben a körzetek úgy oszlanak meg, hogy a népszámlálási körzetbe legalább 400, de legfeljebb csak 600 lakos tartozzék. A helyi nemzeti bizottság rendszerint minden népszámlálási körzet számára egy népszámlálási bizalmit állapít meg. A népszámlálási bizalmiak és ellenőrök kiválasztásánál abból az elvből kel! kiindulni, hogy ezeknek a dolgozóknak jól kell ismerniök a helyi viszonyokat, az illetékes körzet lakosainak anyanyelvét s ugyanakkor olyan szakképzettséggel kell rendelkezniük, amely biztosítja valamennyi rájuk bízott feladat sikeres és idejében való teljesítését. A járási nemzeti bizottságok tanácsai a népszámlálás előkészítésének és lefolytatásának megkönnyítése érdekében ideiglenes kisegítő bizottságokat létesítenek, amelyek főként a népszámlálás szervezési részéről gondoskodnak. Hasonlóképp, mint a helyi nemzeti bizottságok, jóváhagyják a népszámlálás tervét. amelyben konkrétan lefektetik az előkészítő-munkákkal összefüggő egyes feladatokat. A kerületi nemzeti bizottságok fő feladata ebben az időszakban az lesz, hogy gondoskodjanak valamennyi előkészítő-munka egységes megszervezéséről és rendes menetéről, valamint a népszámlálás zökkenőmentes lebonyolításáról az egész kerületben. A nép-, ház- és lakásszámlálás általános szervezésével és irányításával a kormány az Állami Statisztikai Hivatalt bízta meg. Ezért magától értetődő, hogy az Állami Statisztikai Hivatal járási és kerületi szolgálatai rendszeres segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságoknak e jelentős feladat szervezésében. A népszámlási adatok abból a szempontból is fontosak lesznek, hogy a nemzeti bizottságok ezek alapján dolgozzák ki hoszszú tartamra szóló fejlesztési terveikét. Ezt különösen most kell szem előtt tartani, amikor megkezdődik az előkészítő intézkedések szervezése. A helyi nemzeti bizottságoknak most azonban sok munkát ad az őszi mezei munkák megszervezése, a harmadik ötéves terv, valamint az 1961. évi terv előkészítése és számos más folyó feladat. Ezek mellett azonban nem feledkezhetnek meg a nép-, ház- és lakásszámlálás alapos előkészítéséről sem. Ili Ipfidiilettel az újabb célok eléréséért V I 1 v U U i v l & w 1 OT/////////////////^^^^^ Országszerte folynak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek évzáró taggyűlései. A gyűléseken a fiatalok számot vetnek ez évi munkájukkal és kitűzik az elkövetkező időszak feladatait. Ez idén az évzáró taggyűlések jelentőségét növeli az a tény, hogy közvetlenül harmadik ötéves tervünk, a fejlett szocialista társadalom építése tervének megkezdése előtt állunk. E terv nagyszerű célkitűzéseinek elérésében teljes mértékben számítunk ifjúságunk szorgos igyekezetére is. A CSISZ galantai járási bizottságán Muzslai Vidornak, a járási bizottság elnökének testes íróasztala mellett szerényen meghúzódó apró dohányzóasztalkát szinte teljesen beborítja az a hatalmas ív papír, amelyen a járás ifjúsági alapszervezeteinek neveit tüntették fel. Nagyobb részük vörös ceruzával van áthúzva, jelezve, hogy a szervezetben már megtartották az évzáró taggyűlést. Muzslai elvtárs elmondja, hogy az évzáró taggyűlések előkészítése ez idén az eddigieknél gondosabban történt. Ez meglátszik a gyűlések színvonalán és a tagságnak a gyűlésen való nagyobb részvételén is. A gyűléseken elhangzott beszámolók általában tartalmasak, a vita azonban sok helyen élénkebb is lehetne. A galantai járás mezőgazdasági jellegű, természetes tehát, hogy a fiatalok munkája is elsősorban ezen gazdasági ágazat keretében bontakozik ki. Az elmúlt év során sok szép eredmény kísérte az ifjúságnak a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törekvéseit. Közülük különösen kiemelkedik az országos pártkonferencia tiszteletére tett kötelezettségvállalás teljesítése, melynek során a talaj termékenységének fokozására 41 ezer köbméter humuszt készítettek. Ezzel az eredménnyel elnyerték a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának díszoklevelét. Az évzáró taggyűlésen sikeres munkáról adhatott számot számos CSISZ-alapszervezet. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1958. évi határozata a CSISZ pártszervezetek általi irányítása alapelveiről hangsúlyozzák, hogy a fiatalok alapvető és leghatékonyabb nevelési módszere a munkában való aktív részvétel. Többek között a trsticei CSISZ-alapszervezet is méltón büszkélkedhetett azzal, hogy e határozat megvalósításában jelentős eredményeket ért el. Hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére a szervezet tagjai 1440 órát dolgoztak le a mezőgazdaság megsegítésére az eredetileg felajánlott 1120 óra helyett. A pionírokkal és szövetkezeti tagokkal együtt több mint 14 ezer gyümölcs- és jegenyefát ültettek ki. 2700 köbméter komposztot készítettek, segédkeztek a legelő rendbehozásánál, az új iskola építésénél és 1259 órát dolgoztak le társadalmi munkában a falurendezés során. Derekasan helyt álltak az aratási munkákban és az árvíz elleni küzdelemben is. Reméljük, hogy a trsticei fiatalok hasonló lelkesedéssel segédkeznek most az őszi munkálatokban és hozzájárulnak a termés mielőbbi betakarításához. A trsticei szervezetben nem hanyagolták el az ifjúság eszmei nevelését, a kulturális életet és a szervezet befolyásának kiterjesztését sem. 63 új tagot szereztek a CSISZbe, előadásokat és kiállításokat rendeztek, eredményesen működött a politikai tanulókör, a helyi rádióban rendszeres heti kultúrműsort tartanak, ezenkívül három színelóadást és több hasonló akciót rendeztek. A járásban az évzáró taggyűléseken elfogadott munkatervek és határozatok általában azt mutatják, hogy a fiatalok jól ismerik feladataikat és ezeket a lehető legjobban akarják teljesíteni. A falusi szervezetek elsősorban a mezőgazdaság fejlesztését tartják szem előtt és célkitűzéseik főként erre irányulnak. Ennek elősegítésére kezdeményezték a járásban, hogy — az EFSZ-ekben működő pártszervezetekhez hasonlóan — ott, ahol erre megvannak a kedvező feltételek, a CSISZ alapszervezeteit az egységes földművesszövetkezetek keretén belül szervezik meg. így a szervezet szorosabban együttműködhet a falvak életének központját képező EFSZ-ekkel, tevékenyebben bekapcsolódhat ennek munkájába, a problémák megoldásába és a szövetkezet szükségleteinek megfelelően készítheti elő a fiatalokat jövőbeni munkájifkra. így például a diakovcei EFSZ mellett működő CSISZ-szervezet az évzáró taggyűlésen elfogadott határozatában az elkövetkező időszakra a fiatalok elé azt a fő feladatot tűzi, hogy minden erejükkel igyekezzenek elérni a fő cél, a mezőgazdaságban az ötéves terv négy év alatti teljesítését. Ennek érdekében a szövetkezetben dolgozó öszszes fiatalt megnyerik a szövetkezeti munkaiskola látogatására; 2 hektár silókukoricát munkálnak meg; 50 köbméter különleges silót állítanak elő az állatok takarmányozási színvonalának megjavítására; 1000 köbméter komposztot készítenek a talaj termőképességének fokozására és a csúcsmunkák idején 1000 órát dolgoznak le a szövetkezetben. Ezenkívül a kertészetben ifjúsági munkacsoportot szerveznek meg, amely versenyt kezd a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A galantai járásban a CSISZ évzáró taggyűléseinek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy számos alapszervezet munkájában jelentős előrehaladás történt és ez megmutatkozott az évziáró gyűlések színvonalában, a jól előkészített beszámolókban és a konkrét határozatokban. Mindebben kétségtelenül nagy része van annak a segítségnek, melyet a pártszervezetek, a kommunisták a CSISZ pártirányításáról szóló párthatározat szellemében nyújtanak az ifjúsági szervezetnek. Ezt bizonyítja egyebek közt az is, hogy a pártszervezetek arra vezették a CSÍSZ alapszervezeteit, hogy soraikból a legkiválóbbakat következetes geha»8KÖdássaJ készítsék elő a p St tisagfoíö! ts é gr e. Ennek eredményeket az fdei évzáró gyűlések egyfk tegüvmepélyesebb pillanatai köfcé íwrt»w«ek, amikor az alapszervez ríjek ieg|bbí> (sagjaíkat a pártba valő feltételre Javasolják. Az eddig lefolyt gyűlésekén már 33 kiváló GSJSZ-Öigöt Javasoltak pártunk tagjelöltéi sorába. A galántai Slovodevben a vállalat két legjobb fiatal dolgozöganák, Sfmko Gizellának és Františka éenešovának az üzemi pártsfcfervezet elnöke az évzáró taggyűlésen ádta át a felvételi űrlapot, SzuRSéífés díöflban, hogy a pártszervezetek gondoskodása a jövőben még tökéletesebbé, hatékonyabbá váljék és a járás valamenynyi alapszervezetére kiterjedjen. Egyes évzáró Wggyülések beszámolóinak alacsony szíhvonala, általános jelletfe, több alapszervezetnek az évzáró gyűlésen elfogadott nem konkrét határozata és kötelezettségvállalása - melyek teljesítését egyáltalán nem léhét ellenőrizni — azt mutatják, hogy az évzáró gyűlések előkészítésében nem minden pártszervezet vett részt, a gyűlések anyagát nem tárgyalták meg mindenütt és aém adták meg a fiataloknak a szükséges segítséget és tanácsot. A pőrtazervcaefiek nagyobb segítsége a CSISZ ölápsaervezeteinek tevékenységiében elősegíti azt, hogy az ifjúsági szervezet mindenütt teljes mértékben betöltse szerepét az ifjúság muftkahősiességre való nevelésébén az országépítő feladatok teljesítése során és a fiatal nemzedék kommunista szellemű nevelésében. Különösen nagy szükség van a pártszervezetek segítségére az évzáró taggyűlések után, amikor a fiatalok hozzálátnak új kötelezettségvállalásaik valóra váltásához. Gál László Megnyílt „A szovjet nép sikerei" kiállítás (ČTK) - A CSSZBSZ prágai kiállítási termében az elmúlt napokban nyílt még „A szovjet nép sikerei" fényképkiálIítáS, amely a szovjet tudományos és műszaki dolgozók legújabb muftkaeredményeit s a kommunista munkabrigádok életét szemlélteti. A kiállítás november 7-ig tart. A

marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a kommunizmus megkülönböztető vonása nem általában a tulajdonnak, hanem a burzsoá tulajdonnak a megszüntetése. Már Marx és Engels is erről írtak a Kommunista Kiáltványban. A kommunizmus nem szünteti meg a munkatermékek egyéni elsajátítását, hanem csak az elsajátítás tőkés módját szünteti meg, mely a munkást nyomorúságos életre, tengődésre ítéli; vagyis a munkás csak azért él, hogy növelje a tőkét, gazdagítsa a kizsákmányolókat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországban megszüntette a termelőeszközök magántulajdonát, de nem szüntette meg a közszükségleti cikkek személyi tulajdonát. Sőt, szilárd biztosítékot teremtett a szovjet társadalom minden egyes tagja állandóan növekvő igényeinek egyre fokozottabb kielégítésre. A szocializmusban a személyi tulajdon a társadalmi tulajdonból következik és elválaszthatatlanul öszszefügg vele mint alapjával. A személyi tulajdon a lakosság munkajövedelmére, takarékbetétjeire és lakóházára vonatkozik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége határozatban leszögezte, hogy minden állampolgárnak joga van egy ötszobás lakóházat vásárolni vagy építeni saját használatra, természetesen személyi tulajdonban. A személyi tulajdonjog háztáji segédgazdaságra, kisebb felszerelésre, házigazdasági és háztartási cikkekre, személyes szükségleti és luxuscikkekre vonatkozik. A szocializmusban a személyi tulajdon sajátos formája a kolhoztagok háztáji mellékgazdasága. A mezőgazdasági artyel alapszabályzatával összhangban minden kolhoztagnak háztáji mellékgazdasága, lakóháza, jószága, baromfija és kisebb mezőgazdasági felszerelése van személyi tulajdonban. Lesz-e a kommunizmusban személyi tulajdon? Az Új Sző számára írta: N. ARAL0V, a közgazdaságtudományok kandidátusa A törvény védi az állampolgárok személyi, tulajdon- és örökösödési jogát. Ugyanakkor a szovjet törvények megtiltják, hogy a személyi tulajdont nem munkával szerzendő jövedelemre használják fel, azaz, hogy a mezőgazdasági termékek és fogyasztási cikkek nyerése céljából magánszemélyek felvásároljanak és magánszemélyeknek viszont eladjanak személyi tulajdonban levő tárgyakat, vagy személyi tulajdont használatra másoknak bérbe adjanak. Ebből kifolyólag tehát a Szovjetunióban a személyi tulajdon kizárólag fogyasztói jellegű és a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését szolgálja. Alapjában különbözik a magántulajdontól, melynek forrása a dolgozók kizsákmányolása. A történelem folyamán a munka csak a szocializmusban lett a személyi tulajdon egyedüli forrása, mely meghatározza az ember társadalmi helyzetét és jólétét. A

társadalmi tulajdon gyarapodásával párhuzamosan egyre több fogyasztási cikk kerül elosztásra a dolgozók között aszerint, hogy mennyi és milyen munkát végeztek. Erre épül a dolgozók személyes anyagi érdekeltsége munkájuk eredményeiben, és ez biztosítja a társadalomban az egyéni érdekek és az össznépi érdekek összeegyeztetését. Az adók eltörlése és a szovjet nép életszínvonalának emelésére irányuló más intézkedések végrehajtása után a szovjetországban még jobban fog növekedni a közszükségleti cikkek termelése és fogyasztása. Előtérbe lép -az a feladat, hogy a lehető legrövidebb időn belül kielégítsük a lakosság növekvő szükségletét mind élelmiszerrel, mind iparcikkekkel — különféle szövetekkel, ruhával, cipővel, kulturális, lakás- és háztartási cikkekkel teljes mértékben ellássuk a belpiacot. A felismerhetetlenségig megváltoznak a szovjet emebrek lakásviszonyai. Egyre több kényelmesen berendezett lakás kerül a szovjet polgárok személyi használatába. Az egy lakosra jutó lakások számát tekintve a Szovjetunió világviszonylatban az első helyre jutott. Csak ez év első felében 17 millió négyzetméternyi területen adtunk át rendeltetésüknek lakásokat. Nincs messze az az idő, amikor a szovjet országban teljesen megszűnik a lakáshiány. A

milyen mértékben létrejön a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa, amilyen mértékben gyarapodik a társadalom gazdagsága, amilyen mértékben sokasodnak a dolgozók anyagi és kulturális javai, ugyanolyan mértékben veszik személyi tulajdonba a dolgozók az állandóan növekvő anyagi és szellemi szükségleteik kielégítéséhez szükséges tárgyakat. Növekszik majd a kiváló minőségű és nagy tápértékű élelmiszerek, jó minőségű és szép ruhák, kulturális cikkek szükséglete és fogyasztása. Ezzel egyidejűleg fokozatosan elhalnak és megszűnnek a személyi tulajdonnak azok az elemei, amelyek ellentmondásba kerülnek a társadalmi tulajdon fejlődésével. A kolhozok társadalmi gazdaságának fejlődése folytán a gazdaságilag előnyösebb kolhoztermelés egyre jobban kielégíti a kolhozparasztok szükségleteit nemcsak gabonából, hanem tejből, húsból zöldségből és másból is. A kolhoztag háztáji mellékgazdaságának gazdasági jelentősége egyre inkább csökkenni fog. A hagyományos gyümölcsös, kert és virágoskert egyre inkább az emberi élet szépítésére fog szolgálni. A társadalom anyagi javainak bősége végeredményben oda vezet, hogy a közszükségleti cikkek nem adás-vétel formájában, hanem díjtalanul kerülnek személyi tulajdonba úgy, hogy érvényesüljön a kommunizmus alapelve: mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint. Természetesen a kommunizmusban megmarad a lakóház vagy lakás, a bútor és más, az emberek kulturális fejlődése szükségleteinek általános és teljes kielégítésére szolgáló házi tárgyak személyi tulajdona. Jellegében azonban lényegesen megváltozik ez a tulajdon. Mindenki szabadon használhatja a maga dolgait, de senkinek sem adhatja el őket. Különben nem is lenne kinek: hisz a társadalom tagjai szükségleteik szerint részesülnek anyagi és szellemi javakban és pénz sem lesz. Ez azt jelenti, hogy a használati cikkek nem meggazdagodásra, hanem az emberi élet megkönnyítésére és szépítésére fognak szolgálni. S

zámítanunk kell rá, hogy a kommunizmusban igen megnövekszik a társadalmi alapok szerepe az emberek szükségleteinek és egyéni igényeinek kielégítésében. Hruscsov elvtárs az SZKP XXI. kongresszusán rámutatott, hogy nálunk adva van a jólét növelésének, az egész társadalom — s benne minden egyes ember — kedvezőbb életkörülményei megteremtésének valóban kommunista útja. Ide tartozik: a jó lakóházak építése, a közétkeztetés megszervezése, a szociális ellátás megjavítása, a gyermekintézmények hálózatának bővítése, a közoktatás tökéletesítése, az üdülés megszervezése, a lakosság orvosi ellátásának megjavítása, kulturális létesítmények építése stb. Néha félvetik a kérdést: nem áll-e fenn az a veszély, hogy amennyiben díjtalanul osztják majd el az anyagi javakat, mindenkinek kedve támad naponta új ruhát Vagy új autót igényelni? S mi léšz, ha májd a társadalom minden egyes tagja sokszobás palotát akar magának? Csak egy választ adhatunk ilyen kérdésekre: Ilyen emberek nem lesznek. Ha a szükséglétek kielégítéséről beszélünk, nem a szeszélyeket vagy a kificamodott ízléseket értjük aláttuk, hanem a kulturálisan fejlett emberek egészséges szükségléteit. Vlagyimir Iljics Lenin tudatlanságnak nevezte a burzsoá tudósoknak azt a koholt állítását, hogy a kommunisták korlátlan mennyiségű ínyencfalatot, gépkocsit, zongorát, stb. ígérnek mindenkinek. Lenin azt írta, hogy „...a kommunizmus ... más eníbért tételez fel, mint a mostani nyárspolgár, aki képes, akárcsak Pomjalovszkij szeminaristái, „tréfából" rongálni a társadalmi vagyont és lehetetlent követelni." A kommunizmus a társadalom valamennyi tagjának nagyfokú öntudatosságát tételezi fel. T

ermészetesen a kommunista társadalom felépítése érdekében dolgozni kell, mindenképpen fejleszteni kell a társadalom termelőerőit és hem szabad Ölbe tenni a kezekét. A hétéves terv sikeres megvalósítása jelentősen közelebb viszi a szovjet népet a kommunizmus diadalához. ŰJ SZŐ 5 * "60. Október 14.