Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-01 / 273. szám, szombat

HJA J E FI M O VICS RJEPIN K ora ifjúságom őta szeretem a fényt, a szépséget, a jót és szépet, különösen a művészetet" — vallja egyik levelében Rjepin, a ha­ladó orosz művészet eszmei monda­nivalóban és festőiségben rendkívül gazdag képviselője. Csugujevben, Harkov közelében 1844-ben született. Atyja katonatelepes volt. Küzdelmes ifjúsága olyan, mint az „Európa zsandárja", I. Miklós önkényuralma alatt sínylődő sok ezer jobbágyivadé­ké. Fiatalsága nélkülözéses évei ki­fejlesztik érzékenységét, megfigye­lőképességét - szüntelenül rajzol. Később egy ikonfestő tanítványa lesz. 1863-ban arckép festéssel szerzett néhány rubellel Pétervárnak veszi útját s nem minden nehézség nélkül kerül be az Akadémiára. A kor cár­ellenes polgári megmozdulásai a job­bágyság felszabadítását is sürgetik. A forradalmi demokraták, Bjelin­szkij és Csernisevszkij is a népi élet művészetét hirdetik. Az akadémia ifjúsága is tiltakozik az iskola elavult szelleme ellen. 14-en kiválnak közü­lük s a Vándorkiállítás társas moz­galmat szervezik meg. Művészetük­kel a néphez szólnak és forradalmi gondolataikat vidéki kiállításaikon közlik vele. Rjepinre a társaság ve­zetője, Kramszkoj van döntő hatás­sal. Később Sztaszov „a festők taní­tója", a nagy kritikus. Már korai vallásos tárgyú képein is megnyilvá­nul a nagy természetadta tehetsége, mely fejlődése folyamán mesteri technikával s a színek elragadó fris­seségével párosul. — Érdeklődése gyújtópontjában a szenvedő paraszt­ság áll, kikkel gyermekkori emlékei fűzik össze. A Néva- és Volgapart roskadozótérdű, lerongyolt, vontató­szíjba fogott újkori rabszolgáinak keserves munkáját tanulmányozza évekig. Az eredmény a hatalmas kompozíció: Az uszályvontatók. A né­ma figurákban érezzük a megalázó, egyhangú munka téstet-lelket ölő gyötrelmét, az egyénien jellemzett arcokban az általános érvényűvé szé­lesült igazságot. Ám a csoport köze­pén önérzetes ifjú szegi fel meré­szen fejét s halljuk a forradalmi til­takozást. Következik a bécsi, római, párizsi tartózkodás, hol a nagy rea­lista mesterek tanulmányozásával tökéletesíti művészetét. Munkácsy népi jellegű piktúrája is megragad­ja. Hiányzik a közvetlen kapcsolat az orosz földdel, a néppel s visszatér hazájába. A tömegek általános prob­lémái foglalkoztatják. A Propagan­dista letartóztatásában megrázóan reagál a forradalmárok elleni haj­szára. Nyílt állásfoglalás ez a kép. — A 80-es évek haladó orosz fes­tészete már a tettre kész és eltökélt jövő igazában bízó népet, a proletá­rokat s a haladó értelmiséget idézi. Rjepin, a szabadság bálványozója a Tiltakozás a gyónás ellen-ben s a Váratlan hazatérésben páratlan erő­vel és lendülettel fejezi ki kora tra­gikus típusait és jeleneteit. A régi történetből vett témákkal is a sza­badság eltiprása ellen tiltakozik. Rettegett Iván és fia c. vásznának politikai gondolata a véres cári ön­kény leleplezése. — Általánosan is­mert műve a Zaporozsjei kozákok. Csak úgy harsog a szilaj figurákból a magával ragadó gúnyos nevetés. Bátor önérzet, életöröm tölti el őket a fenyegető veszély közepette is. A z egymást váltogató festészeti irányok s az orosz művészet legválságosabb korszakában Rjepin épp azáltal vált népe szószólójává, hogy kritikai valóságlátással, őszin­tén, eredetien ábrázolta az embert és mutatott rá a társadalmi ellen­tétekre, a néD szenvedésére. Forra­dalmi szemléletű realizmusát em­beriesség, felvilágosodottság, egy igazságos társadalmi rend vágya hat­ja át. A 30 évvel ezelőtt elhűnyt Rjepin alkotása igazolja, hogy „esz­mék nélkül nincs művészet". Bárkány Jenőné A talajszemcsékhez kötött „rádióadó" A rádióaktív izotópok felhasználásával a kutatóintézetek igen sok fontos élet­tani kérdést tisztáztak a mezőgazdaság számára is. Válaszolni a talaj eróziójának kérdéseire (merre viszi a talajt az eső­! víz? merre jut annak legértékesebb ré­sze, a humusz?) a gyakorlat számára • égetően fontos. Gyors és pontos választ j csak a rádióaktív izotópok segítségével lehet kapni, például így: Az űrhajózás a meteorológiának is segítséget nyújt 1957. OKTÓBER 4-E óta, tehát játszanak az időjárásprognózisok nem egészen három év alatt óriási haladást értünk el az űrhajózás te­rén. A tudomány és a technika e szakaszon elért legnagyobb sikerei a szovjet tudósoknak és mérnökök­összeállításában, mivel az atmoszféra felső rétegeiben végbemenő folya­matok jelentősen befolyásolják a földközeli időjárást. Míg a hazánkban várható időjárás Beszélgetés Tatyjánával Ki ne emlékezne a Szállnak a darvak című kitűnő szovjet filmre? Ki ne emlékezne hősére, Veronikára, aki elnyerte a nézőközönség ro­konszenvét, Veronikára, akit oly sokan megszerettek? De ezt a szere­pet, ezt a filmalakot nemcsak mi, alakítója is, Tatyjána Szamoljova. — Szerepeim közül ez a legked­vesebb számomra — mondotta ne­kem beszélgetés közben ez a fiatal, tehetséges filmszínésznő. De talán helyesebb lesz, ha szépen sorjában elmondom, miről is beszélgettünk. Amikor megtudtam, hogy Tatyjá­na Szamoljova következő filmje kül­ső felvételének forgatása után visz­szatért Moszkvába, telefon útján rövid beszélgetést kértem tőle. — Tányát várja? - kérdezte tő­lem egy fehérköpenyes fiatal nő, amikor pontosan 6 órakor megjelen­tem a Gorkijról elnevezett filmmű­teremben, ahol a megbeszélés sze­rint találkoznom kellett Szamoljo­vával. — Igen, Szamoljovára várok — feleltem. — Pillanatnyi türelemre kéri önt, kissé elhúzódott a forgatás. Szokatlan volt és kissé meglepett, hogy Szamoljova előre mentegette késését, de azután megtudtam, hogy ezt a fiatal művésznőt a következe­tesség, a pontosság és .a fegyelme­zettség jellemzi, ami végeredmény­ben rendkívül fontos a színészi hi­vatásban. — Ha nem siet, azt javasolom, menjünk el a Szovjetunió népgaz­daságának sikereit bemutató kiállí­tásra, ahol a park kellemes környe­zetében beszélhetünk mindarról, ami érdekli önt, — mondotta nekem Sza­moljova alig egy negyedóra eltel­tével. Már útközben munkájáról beszélt. Megtudtam, hogy nagyo.n szereti, hiszen már gyermekkora óta vonzza a színház és a film. Ez az érdek­lődés, majd később a szorgos ta­nulás lehetővé tette célja elérését. A park egyik csendes fasorában meghúzódó padon Tatyjána elkez­dett beszélni. — Szeretem a filmművészetet és nagyon kedvelem a színházat is. A moszkvai Vahtangov Színház mel­lett működő színművészeti felsőis­kolát végeztem el. Semmiképpen sem tudok lemondani a színházról, itt is, meg ott is dolgozni akarok. Különben Szamoljova a Szállnak a darvak után most Kalatozov ren­dező egyik új filmjében játssza a női főszerepet. Ez a film is Viktor Rozov forgatókönyvére készült, cí­me az El nem küldött levél s törté­nete a geológusok nehéz munkájáról szól a vad tajgában. Tánya ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Ez a film színésznői gyakorla­tomban újat jelent. Rendkívül érde­kes volt számomra a munka azért nézők szerettük meg, hanem maga is, mivel minden egyes filmkocka a szabadban készült. Márpedig ilyen feltételek között sokkal nehezebb dolgozni, mint a műteremben. A szí­nésznek nagyon figyelmesnek kell lennie, számbavéve azt, hogy nem zárt térben játszik. Ugyanakkor gyakran igen nehéz feltételek kö­zött forgattunk 8 hónapon keresztül a vad tajgában. - Valamilyen más filmben is ját­szik? - A francia filmesekkel karöltve a Mi újság Keleten című filmet for­gatjuk — válaszolja Szamoljova. — Ebben a filmben, amelyet a francia Marcel Paljero rendez Szergej Mihal­kov és Michael Corneau forgató­könyve alapján, egy francia ember szovjetunióbeli útjáról van szó. A főszerepeket Jean Gabin és Jean Rochfort alakítja, én pedig Natasa szerepét játszom. Remélem, hogy a film nemsokára megjelenik a szov­jet és a francia mozik vásznain. Tatyjana Szamoljovának még a cannesi filmfesztiválon egyes nyu­gati országok filmtársaságainak kép­viselői javasolták, hogy vállaljon szerepet filmjeikben. Arra a kérdé­semre, hogy milyen javaslatokról volt szó, ezt válaszolta: - Cannesben tényleg szó esett arról, hogy egyes nyugati társasá­gok által forgatott filmekben szere­pet vállaljak. Ezek azonban még nem voltak konkrét javaslatok, hanem Tolsztoj- és Turgenyev-filmek meg­filmesítéséről esett szó, amelyekben szerepet kaptam volna. Kissé meg­lepett, hogy franciák és egy ameri­kai próbálkoznak ilyen filmek for­gatásával, hiszen főleg Tolsztojt senki sem tudja úgy megfilmesíteni, mint az orosz filmesek. Én érdek­lődést tanúsítottam az ilyen együtt­működés iránt és a megbeszélések folytatódnak majd, mihelyst ezek a társaságok hozzálátnak e művek rea­lizálásához. - Milyen tervei és kívánságai vannak? - hangzott utolsó kérdé­sem. - A jövőben akár a színházban, akár a filmben egy mai nő szere­pét szeretném eljátszani, mivel az ilyen szerep sokkal jobban érdekel, mint a klasszikus. Különben azt szeretném, hogy olyan ember le­gyek, aki élő gondolatokat és érzé­seket tud kelteni az emberekben s mindenkit meggyőz arról, hogy mun­kája nem felesleges. Tatyjána Szamoljova tehát nem­csak nagy színésznő, hanem érző szívű, igaz ember is. V. VALACH Talajnedvességmérés rádióaktív izotóppal, j A jobboldali lyukba süllyesztik a sugárzó i kobaltizotópot, a baloldali lyukban van a sugárzásérzékeltető. Ahogy változik a talaj nedvességtartalma, úgy változik az érzékelőre jutó sugárzás is. Az érzékelő­höz kapcsolt műszer a talaj nedvesség­tartalmátž mutatja, de vezérelheti az öntö­zést szolgáló gépeket is. A vizsgálandó lejtős területen — a lej­tőn lefutó víz haladási irányára merőle­gesen — keskeny területcsíkokra rádió­aktív foszfort tartalmazó vizet locsolnak. A vízben oldott rádióaktív foszforsó hoz­zátapad a talaj szemcséihez, s úgy visel­kedik, mint a talajszemcsékhez kapcsolt parányi rádióállomás. A rádióaktív fosz­for állandóan sugároz — az ilyen vizs­gálatokhoz szükséges sugáradag még tel­jesen ártalmatlan — és ez a sugárzás megfelelő készülékkel bármikor érzékel­hető, sőt, a sugárzás erősségéből a sugár­zó anyag mennyiségére is következtetni I lehet. Csendes eső vagy kiadós nyári zápor után a lejtőn végigvezetett sugárzásérzé­kelő műszerrel pontosan meg lehet tudni, hogy a rádióaktív foszforsóval megjelölt talajcslk mennyire húzódott el a lejtő irányába, sőt, azt is pontosan meg lehet állapítani, hogy a megjelölt talajmennyi­ségnek hányadrésze maradt meg a helyén. Ilyen mérések adatai alapján például pon­| tosan megállapítható, hogy egy hirtelen I vihar mennyi veszteséget okozott bizo­' nyos területen a termőtalajban. Ilyen ada­; tok birtokában — rövid idő alatt viszony­lag kevés fáradsággal — csak a rádió­' aktív izotópok felhasználásával lehet jut­ni. Ebből megtudható, hogy milyen te­rületen, milyen intézkedéssel (tápanyag­pótlás vagy teraszképzés) kell a lefolyó víz okozta károkat ellensúlyozni. A rádióaktív sugárzás felhasználható a talaj nedvességtartalmának megfigyelésé­re is. A leggyorsabb módszer: a rádió­aktív kobalt gammasugárzásának felhasz­nálása. A talajba fúrt vékony lyukba rá­dióaktív kobaltot tartalmazó ,,tokot", egy | szomszédos lyukba pedig sugárzásérzéke­i lőt bocsátanak le. Ez utóbbival mérik a j rádióaktív kobalt gammasugárzásának : erősségét. Az érzékelőhöz jutó gamma­I sugárzás erőssége attól is függ, hogy mekkora a talaj nedvességtartalma. Ez a módszer igen gyors és megbízható, el­vileg arra is módot nyújt, hogy általa önműködő öntözőrendszert építsenek. Az öntözésre igényes területen néhány gam­| masugárzás-érzékelővel összekapcsolt jel— I zőberendezés villamosjeleinek hatáséra í az öntözőművek gépei működésbe hoz­I hatók. nek köszönhetők. Eddigi legnagyobb rövidebb időre szóló prognózisának diadalukat ez év augusztus 19-én, összeállítására az európai időjárás­a második űrhajó felbocsátásával jelentések összegyűjtése is elegendő, aratták. Mindnyájunknak tudomása a hosszú időre, pl. egy hónapra ér­van róla, hogy ebben az űrhajóban vényes időjárásprognózis a Föld élőlények is voltak, amelyek előre egész északi félgömbjére vonatkozó meghatározott helyre tértek vissza jelentések feldolgozását igényli. Földünkre. Ezzel megkezdődött az Mindez a meteorológiai központok­űrhajózás új szakasza, melyben le- ban s a megfigyelő állomásokon dol­hetővé válik, hogy élőlények kelje- g O Z(, számos megfigyelő, technikus nek útra a világűrbe. A kísérleti ál- és sok más szakember munkáját te­latokat bizonyos idő múlva ember is s zj szükségessé. Az időjárásprognó­követi majd. Mai cikkünkben nem zisok azonban az emberek, a műsze­foglalkozunk általánosan a szovjet r ek és a gépei berendezésének e ha­tudomány és technika legutóbbi nagy talmas tömegének tevékenysége el­sikerének jelentőségével, hanem ar- lenére egyelőre még seliol sem érik ra összpontosítjuk figyelmünket, mi- el a jelenlegi korszerű követelmé­ként válhatnak hasznossá az űrhajó útjai az időjárás problémáival fog­lalkozó tudományos ágazat — a me­teorológia számára. Az időjárás jelenségeinek s vál­tozásainak forrása, de egyben moz­gató ereje is a Napról Földünkre su­gárzott hőenergia. A napenergia, amely napsugarak formájában éri el Földünk felületét, aránytalanul oszlik el a földgolyón. Tekintettel a Nap láthatár fölötti különböző magasságú állására s a napok különböző hosz­szára, aránytalanul több energia éri az egyenlítő körüli területeket, mint például a sarkvidéket. A Föld fe­lületének egyenlőtlen felmelegedése tehát első s egyben alapvető oka az időjárás mindennemű változásának. A meteorológusok jelenleg a na­nyeknek megfelelő színvonalat. Ez különösen a hosszú időre szóló prog­nózisokra vonatkozik. Mi lehet e fo­gyatékosságok oka ? AHOGYAN már e cikk elején is említettük, a Föld levegőburkolatá­ban a napenergia az időjárás kiala­kulásának legfontosabb tényezője. Ez az energia, amely napsugarak for­májában áramlik a Nap felületétől Földünk felületére, bizonyos válto­zásokon megy keresztül. A meteoro­lógusok rádiószondák segítségével szerzik meg a szabad atmoszférára vonatkozó adatokat. A rádiószondákat hidrogénnel telített léggömbök eme­lik mintegy 20 kilométernyi ma­gasságba. Mindarról, ami e színt fö­lött játszódik . le, még nemrég csak közvetett megfigyelési módszerek gyobb területen naponta megfigyelt segítségével alkothattunk képet, időjárásra vonatkozó adatok alapján A kutatók a Föld mesterséges hold­dolgozzák ki világszerte a rövidebb jai és az űrhajók segítségével sze­időre szóló időjárásprognózisokat, rezték a nagyobb magasságokra vö­lgy például a Szlovákia területére, natkozó első közvetlen ismereteket, avagy bármelyik közép-európai or- amelyek alapján megállapították, szágra vonatkozó időjárásprognózis hogy például a légűr felső határa céljaira az Európa valamennyi or- sokkal nagyobb magasságban van, s szágából s az Atlanti-óceán térségé- a levegő magasabb rétegeinek sűrű­ből érkezett jelentéseket naponta ösz- sége is teljesen más, mint ahogyan szegyűjtik a meteorológiai szolgálat azt addig feltételezték. Az így szer­egyes központjaiban. E jelentések- zett számos további ismeret termé­ben tartalmazott adatokat feltüntetik az időjárástérképeken, amelyek kel­lő értékelés után áttekintést nyúj­tanak mind a meleg, mind a hideg levegő áramlásairól, az ún. időjárás­frontokról, vagyis arról, hol van a meleg s a hideg levegő áramlásai­nak egymást érintő határa, továbbá a magas és alacsony légnyomások­ról, a csapadékövezetekről, az idő­járás veszélyére jelenségeiről stb. szelesen még nem jogosíthat fel ben­nünket messzebbmenő következteté­sekre. Az azonban biztos, hogy a Föld további mesterséges holdjai és az újabb űrhajók a jövőben is nagy mértékben járulnak hozzá új tudo­mányos ismeretek gyarapításához, amelyeket magától értetődően a me­teorológusok is felhasználnak majd figyelmeztető munkájukban. A légűr magasabb ré­tegeinek átkutatása az eddiginél AZ EMLÍTETT központokban eze- sokkal tökéletesebben végezhető, ha ken a föld közelében uralkodó idő­járásról áttekintést nyújtó térképe­ken kívül összegyűjtik a szabad lég­kör meteorológiai elemeire vonatkozó jelentéseket is, amelyek értékelésük s a térképeken való bejegyzésük után ugyancsak igen fontos szerepet ^ MEZŐGAZDASÁGI „ÚJDONSÁG" ^ j A koprivnicei Tatra-üzemben árokvonó gépet szerkesztettek, amely jelentősen j meggyorsítja a meliorációs munkákat. Azárokvonó első példánya Zetor-50 típusú ; kerekes traktorra van szerelve és 70—120mm átmérőjű alagcsövek elhelyezésére al­kalmas mélyedést váj a földbe. Százhúsz cm mélységig tud lehatolni, az árkok 1 szélességét pedig 18—23 cm között lehetszabályozni. A gépet olyan berendezéssel I látják el, amely nvomban lerakia a osö-veket, a traktor elejére pedig földgyalu lesz szerelve. az ember is felszállhat műszereivel a világűrbe. A légűr felső rétegeiben végbemenő különféle fizikai folyama­tok különös befolyást gyakorolnak a Föld levegőburkolatában kialakuló időjárásra. E folyamatok megfigye­lése és elemzése teszi lehetővé kü­lönösen a hosszú időre szóló időjá­rásprognózisok pontosságát, ami egy­ben érvényességüket is meghosszab­bítja. Dr. Peter Forgáč, a bratislavai Hydrometeoroló­giai Intézet dolgozója. Üj technika a szovjet mezőgazdaságban. Képünkön a K-30 típusú burgonya-betakarító kombájn lát­ható. Önműködő alvázra van szerelve, ennek következtében sokkal mozgékonyabb és magasabb tel­jesítményű. (Foto: J. Šaroch — ČTK) lOj SZÖ 8 *' 1960. október 1.

Next

/
Thumbnails
Contents