Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-08 / 280. szám, szombat

A Kínai Népköztársasás nélkül az ENSZ nem lehet egyetemes szervezet (Folytatás az 1. oldalról) „A válasz jogán" Vasco Garin por­tugál küldött szólalt fel, aki tiltako­zott Tchichellének az afrikai portugál gyarmatokban uralkodó helyzetéről tett kijelentései ellen. Garin beszéde után az ülés véget ért. Az ENSZ közgyűlésének csütörtök esti ülésén több órás vita folyt Kína ENSZ-képviseletének kérdéséről. A vi­ta mindeddig nem eredményezett y döntést arról, vajon Kína képvisele­tének kérdését az ülésszak napri­rendjére tűzik-e. Erről a kérdésről a közgyűlés tovább tárgyal majd pén­teki éjszakai ülésén. Ezen az ülésen 6 küldött - Kuba, Finnország, Spa­nyolország, Panama, Kosztarika és Ausztrália képviselői szólalnak fel. A csütörtöki vitában 7 szónok vett részt. A szocialista országok nevé­ben felszólalt Wladyszlaw Gomulka. a lengyel küldöttség vezetője, a Be­lorusz' SZSZK, az Ukrán SZSZK és Románia küldöttei. Wladyszlaw Go­mulka elítélte a realizmus hiányát azoknál, akik a Kínai Népköztársa­ságtól megtagadják ENSZ-oeli jogait. Mazurov, a Belorusz SZSZK képvise­lője ezután elítélte az USA-nak a Kínai Népköztársasággal szemben folytatott agresszív és megkülönböz­tető politikáját és utalt arra, hogy a kínai tengerpart közelében egyre cirkálnak az amerikai haditengeré­szet 7. flottájának hajói* Két semleges ország, Irak és Cey­lon küldöttei is csatlakoztak a szo­cialista országok képviselőinek azon álláspontjához, amellyel követelik a Kínai Népköztársaság ENSZ-képvise­letének elismerését. A semleges or­szágok képviselői beszédükben rámu­tattak főképpen annak szükségessé­gére, hogy a Kínai Népköztársaságot meg kell hívni a leszerelési tárgya­lásokra, mert a népi Kína részvétele nélkül, amely állam a második leg­nagyobb hadsereggel rendelkezik a világon, nem lehet megvalósítani a leszerelést. A vitában a szocialista és semle­ges országok képviselőinek követel­ménye ellen csupán egyetlen szónok, a csankajseki bábkormány képvise­lője szólalt fel. Válaszában támadta Nehru indiai miniszterelnököt és Wla­dyszlaw Gomulkát, a lengve! küldött­ség vezetőjét Beszéde alatt a szo­cialista országok küldöttei elhagyták az üléstermet. W. Gomulka elvtárs beszéde New York (ČTK) - Az ENSZ köz­gyűlésének csütörtöki plénumán W. Gomulka, a lengyel küldöttség veze­tője is felszólalt a népi Kína képvi­seletéről folytatott vitában. Megje­gyezte, hogy Kínának a már tíz éve tartó látszat-képviselete szégyenfolt, mely aláássa az ENSZ tekintélyét. Megbénítja szervezetünket és meg­akadályozza a legégetőbb nemzetközi kérdések megodását — mondotta. W. Gomulka több bizonyítékot ho­zott fel arra, hogy az USA küldötte esztelenségeket mond a Kínai Nép­köztársaság politikájának agresszív jellegéről. Gomulka kijelentette, ,,az USA küldöttjének Kína társadalmi rendszere nem tetszik. Ez az igazi oka annak, miért ellenzik az ameri­kaiak a népi Kína ENSZ jogainak el­ismerését. Az ENSZ számos tagálla­ma 'képviselőinek nem tetszik az USA társadalmi rendszere, de még­sem vonják kétségbe az Egyesült Államok ENSZ tagságát. A dolog lé­nyege ugyanis az, hogy az államok társadalmi rendszerüktől függetlenül tagjai az ENSZ-nek, hogy az ENSZ tagjait nem faggatjuk ki, milyen is a társadalmi rendszerük. A Kínai Népköztársaság kormánya már 11 éve gyakorolja a hatalmat, tehát állandó kormány. Vitathatatlan, hogy az egész kínai nép támogatja e kor­mányt." Gomulka kijelentette, hogy meg­lepte őt az angol kormány magatar­tása: előbb fe 1 vette a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársa­sággal, most pedig ellenzi a népi Kí­na ENSZ-képviseletét. Még ilyesmi nem fordult elő, hogy egy kormány, mely felvette a diplomáciai kapcso­latokat egy általa elismert állammal, ellenezte volna képviseletét egy nem­zetközi szervezetben. Az Egyesült Államok azért ellenzi a népi Kína ENSZ képviseletét, mert ez gyöngítené az USA pozícióját e szervezetben. Az Egyesült' Államok­nak ugyanis az az érdeke, hogy a szocialista országok ellen irányuló hidegháborús politikájának eszköze­ként használja fel az ENSZ-et, ­mondotta Gomulka. Az USA küldötte azt akarta bebi­zonyítani, hogy nem feltétlenül szük­séges Kína ENSZ képviselete, mert az ENSZ-en kívül is lehet tárgyalni Kínával. Ez az álláspont azt a célt követi, hogy az ENSZ-t zárják ki a kulcsfontosságú nemzetközi problé­mák megoldásából; Gomulka hangoztatta, hogy a Kí­nai Népköztársaság külpolitikája bé­kés politika, mely a békés együtt­élés alapelvére, az úgynevezett Pan­csa Silára és a bandungi értekezle­ten kitűzött tíz elvre épült. Nem tekinthetjük az ENSZ-t egye­temes szervezetnek, amíg nem lesz benne képviselete a Kínai Népköz­társaságnak. Az egyetemesség a Mon­gol Népköztársaság felvételét is megköveteli. Itt a legfőbb ideje an­nak, hogy vége szakadjon a mostani abnormális helyzetnek. A közgyűlés pénteki tárgyalásai New York (ČTK) - Az ENSZ köz­gyűlése pénteken, október 7-én há­romszor ülésezett. A délelőtti és dél­utáni ülésen (New York-i időszámí­tás szerint) az általános vita foly­tatása volt a napirenden. Az éjsza­kai ülést Kína ENSZ-képviselete kérdésének szentelik. A péntek éj­szakai ülésen kell eldőlnie napirend­jére tűzi-e az ENSZ közgyűlése Kína képviseletének kérdését. A Biztonsági Tanács Nigéria felvételét tárgyalja New York (ČTK) - Pénteken a délelőtti órákban különülést tartott a Biztonsági Tanács, hogy megvitas­sa egy újabb afrikai állam. Nigéria felvételét az ENSZ-be Nigéria füg­getlenségét a múlt héten kiáltották ki, s ha most felveszik az ENSZ-be, a 99. tagállam lesz és ezzel az ENSZ afrikai tagállamainak száma eléri a 25-t. Nigéria felvételéről végérvényesen a közgyűlés dönt, valószínűen a pén­tek éjjeli ülésen, még mielőtt a népi Kína képviseletéről folytatott vitát újra a közgyűlés napirendjére tűz­nék. Találkozók - megbeszélések - fogadások Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde A népi Kína képviseletének vitá­jában Gheorghe Gheorghiu-Dej, a román küldöttség vezetője is felszó­lalt. Beszéde bevezető részében ki­emelte, hogy Kína ENSZ képvisele­tének gyors megoldása azt bizonyít­ja: e kérdés létfontosságúvá vált az ENSZ szempontjából. Világos, hogy a nagy kínai nép törvényes ENSZ­jogának elismerése az a próbakő, mely megmutatja őszintén és követ­kezetesen követi-e valamely állam az ENSZ alapokmányában kitűzött legfontosabb elveket és célokat. E kérdés azért is sürgető, mert a Kínai Népköztársaság mint világha­talom, egy egész földrészt felölelő ország, s 650 millió lakosával nagy­mértékben részt vesz a nemzetközi politikai és gazdasági életben. A kínai népnek a gyarmati csöke­vények felszámolásában, a gazdasági és kulturális fejlődésben, valamint a béke védelmében, a békés együttélés és a nemzetközi együttműködés el­vének megvalósításában elért pom­pás sikerei nagy nemzetközi elisme­rését vívták ki számára. Ma már elképzelhetetlen, hogy a Kínai Nép­köztársaság tevékeny részvétele nél­kül oldják meg a nagy nemzetközi problémákat. Az amerikai javaslat azt követeli, hogy a közgyűlés még csak ne is foglalkozzék Kína képviseletének megvitatásával. Talán az amerikai javaslat nem elég világos kísérlet, hogy lakatot tegyen a közgyűlés szájára? Küldött urak, ez az erőpo­litika egyik legdurvább megnyilvá­nulása, mégpedig nem egy bizonyos országgal, hanem magával a közgyű­léssel szemben, - jelentette ki a román küldöttség vezetője. Nem újság, hogy a szocializmus óriási életereje és vonzóereje igen nagy nyugtalanságot kelt bizonyos körökben. Merő képtelenség, hogy egyes politikusok abban az ábránd­ban ringassák magukat erőszakkal, vagy a szavazógépezet segítségével megállíttják majd ezt a folyamatot. Csak a két rendszer békés együtt­élése mentheti meg az emberiséget egy pusztító háború borzalmaitól. Kína ENSZ képviseletének ellenzői azzal indokolják megengedhetetlen álláspontjukat, hogy gyakran elcsé­pelt rágalmakhoz folyamodnak, me­lyek szerint Kína állítólag „nyugta­lanságot kelt" a világban. Pedig ez a tények durva elferdítése, mert az egész világ tudja, hogy az Egyesült Államok szállta meg Tajvant és a többi kínai szigetet; és nyílt agresz­sziós cselekményeket követ el Kína ellen. Jellemző, hogy a népi Kínával szomszédos ázsiai államok vezetői követelik Kína törvényes jogának el­ismerését és szükségesnek tartják a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldása szempontjából. Talán nem esztelenség, hogy a washingtoni kor­mány olyan határozatokat kényszerít az ENSZ-re, amelyeket Kína szom­szédai igazságtalanoknak és ártal­masoknak tartanak? Az amerikai állaspont helytelen­sége és alaptalansága annyira szem­betűnő, hogy még az USA egyes NATO-szövetségesei sem értenek ve­le egyet, mert látják hiábavalóságát. Általános vélemény, hogy a legko­molyabb kérdések, mindenekelőtt a leszerelés gyökeres megoldása a kí­nai nép részvétele és hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen. Gheorghe Gheorghiu-Dej beszéde végén kijelentette: a román küldött­ség felszólítja a ülés résztvevőit, hogy komolyan és felelősségteljesen kezeljék e kérdést és segítsék elő gyors megoldását. A SZOVJETUNIÓ kormánya és a Laoszi Királyság kormánya elhatározták, hogy diplomáciai kapcsolatokra lépnek és nagyköveti szinten kicserélik diplomáciai képviselőiket. (ČTK) N. Sz. Hruscsov találkozása Szukarnóval New York (ČTK) - A Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének sajtócsoportja jelenti, hogy Szukar­no, az Indonéz Köztársaság elnöke október 6-án délután hazautazása előtt felkereste N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. N. Sz. Hruscsov és Szukarno nyílt baráti beszélgetés folyamán eszme­cserét folytatott a Szovjetuniót és az Indonéziát érdeklő fontos kérdé­sekről. N. Sz. Hruscsov szerencsés utat és sok sikert kívánt Szukarno elnök­nek az indonéz nép és a világbéke érdekében folytatott tevékenységé­ben. New York (ČTK) - Szukarno, In­donézia elnöke október 6-án az esti órákban New Yorkból különrepülő­gépen hazautazott. Útközben rövid időre Rómában megszakította útját. W. Gomulka előadása New York (ČTK) - A Nemzetközi Ügyek Tanácsának meghívására W. Gomulka, az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán részt vevő lengyel kül­döttség vezetője október 5-én e szervezetben előadást tartott a nem­zetközi helyzetről és a lengyel kül­politikáról. New York (ČTK) - Wladyslaw Gomulka, október 6-án vacsorát adott Ausztria, Dánia, Norvégia külügymi­nisztereinek, valamint Ghana, Szu­dán és Venezuela küldötteinek tisz­teletére. Lengyel részről a vacsorán részt vett Adam Rapacki külügyminiszter, helyettese Jozef Winiewicz és a kül­döttség további tagjai. N. Sz. Hruscsov meglátogatta Roosevelt asszonyt New York (ČTK) - N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke október 6-án megláto­gatta Eleanor Roosevelt asszonyt, az USA volt elnökének özvegyét New York-i lakásán. E látogatásra Hrus­csov elvtársat elkísérte Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Menysikov, a Szovjetunió washingto­ni nagykövete. A látogatás több mint egy óráig tartott. N. Sz. Hruscsov fogadta az amerikai kvékerek képviselőit New York (ČTK) - N. Sz. Hrus­csov elvtárs, október 6-án fogadta Fritz Eikenberget, feleségét, A. Jack­sont, W. Calendert, valamint az amerikai kvékerek további képvise­lőit, akikkel baráti beszélgetést foly­tatott. Az amerikai kvékerek N. Sz. Hrus­csovnak ajándékképpen orosz írók angol nyelven F. Eikenberg rajzaival illusztrált műveit adták át. De Gaulle támadása az ENSZ ellen Párizs (ČTK) - De Gaulle elnök franciaországi körútján csütörtökön beszédet mondott La Tour du Pin városában. Beszédében nagy figyel­met szentelt az ENSZ-közgyúlés XV. ülésszaka lefolyásának. Az ENSZ el­leni támadásban nem válogatta meg kifejezéseit. Igyekezett csök­kenteni a közgyűlés jelentőségét és a francia közvélemény szemében diszkreditálni a közgyűlést azzal a szándékkal, hogy enyhítse a kedve­zőtlen következményeket, amelyek bekövetkeznek, ha a közgyűlés a francia kormányt elítéli az algériai gyarmati háború folytatásáért. ' De Gaulle előre kije'entette. hogy a francia kormány Algéria kérdésé­ben nem hallgat az ENSZ közgyűlé­sének szavára. Mi okoz fejfájást Washingtonnak ľ Moszkva (ČTK) - A Trud pén­teken közölte nyugati különtudósí­tóinak Kurgyumovnak és Sevcsen­konak a cikkét: Mi okoz fejfájást Washingtonnak? A New York-i rádióállomások tegnap délután megszakították adásukat, hogy egy fontos hírt közöljenek: Nikita Hcuscsov beleegyezett, hogy vasárnap felszólal a helyi televízióban. Az esti lapok néhány óra múlva részletesen ma­gyarázták a hírt és azt is közölték, hogy Dávid Suskin, neves interjúszer­vezö készíti eló a nagy eseményt. E tény a szavaknál is világosabban bizonyítja, hogy a szovjet kormányfő részvétele a közgyűlés időszakán egész Amerika politikai életének fő témája. Magunk győződtünk meg erről a nagy fogadás és magán a fogadáson előesté­jén, amelyet a szovjet küldöttség veze­tője az ülésszak résztvevői tiszteletér« rendezett. Láttuk, milyen nagy figye­lemmel vették körül Nikita Szergeie­vicset. Az egyes országok vezetői, az amerikai diplomaták, közéleti személyi­ségek és természetesen az újságírók úgyszólván egy percig sem tévesztették szem elöl Hruscsovot. Mindenki igyeke­zett közel férkőzni a szovjet miniszter­elnökhöz, hogy bemutatkozzék, üdvözöl­je öt, kezet szorítson vele és néhány baráti szót intézzen hozzá. Neves nyu­gati újságírók türelmesen várták, hogy majd az ő idejük is eljön és kérdé­seket intézhetnek Hruscsovhoz. A fogadáson megismerkedtünk Szilárd Leó híres amerikai fizikussal. Természetesen a legégetőbb témáról, a közgyűlés ülésszakáról beszélgettünk vele. Nem is tudják elképzelni — mon­dotta Szilárd, milyen bonyolult és sok­szor lehetetlen dolog megállapítani a felszólalók nézetét. A New York-i lapok címei annyira messze járnak az igaz­ságtól, hogy az olvasó egészen megté­ved. A lapok többsége saját ízlése sze­rint beállítva csak nagyon rövid hírek­ben számol be az eseményekről. A New York Times részletesen kivonatot közöl a közgyűlésen elmondott beszédekről, de nagyon kevés ember olvassa az USÁ-ban ezt a lapot. Az amerikai tudós megjegyzése talá­lóan jellemzi az amerikai propaganda­gépezet megtévesztő igyekezetét. S mi­vel Hruscsov elvtárs beszédét nem tud­ják elhallgatni, a tőkés sajtó minden erejével azon van, hogy a lapok még csak említést se tegyenek a szovjet ja­vaslatok lényegéről és hogy elferdí­tett formában tálalják őket az olvasó­nak. Mi váltotta ki a propagandakam­pányt? Ahogy Lippmann magyarázza mindenekelőtt az, hogy „az amerikai vezető szerep, mellyel Lodge űr annyira szeretett kérkedni, vége felé jár." Ezért nem csoda, hogy a burzsoázia propagan­distái hisztérikus rohamokat kapnák. A közgyűlés tevékenységének első fontos szakasza vége Jeté közeledik. Összefoglalhatók-e már az előzetes ered­mények, és mit bizonyítanak? Mindenek­előtt világos, hogy a Szovjetunió kez­deményezésére az ülésszak a világ ve­zetőinek csúcstalálkozója lett. A Nyugat ezt hiába igyekezett megakadályozni. A másik szintén fontos körülmény: a vita azt bizonyítja, hogy a szovjet ja­vaslatok és a szovjet békeprogram áll az egész vita központjában. A felszó­lalók beszédei azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió rendkívül fontos kérdéseket vetett fel, melyek megoldása alól nem lehet kibúini. D égen az a szálló­•» ige járta, hogy minden út Rómába . ve­zet. Ma túlzás nélkül ál­líthatjuk, hogy akiknek szívügye a béke, az ENSZ közgyűlésére szegezik te­kintetüket. Különféle ülé­sek zajlottak le e nem­zetközi szervezet 15 éves történetében, de ilyenre, mint a mostani ülésszak, még nem volt példa. Most a közgyűlés üléstermében a világ számos országának legtekintélyesebb képvise­lői hallatták szavukat. Ma az élet rontott be az ENSZ-be a maga viharai­val. ellentmondásaival és nagy feladataival. E nem­zetközi szervezet a jövő­ben nem nézhet el közöm­bösen az élet fölött. A különböző népek, kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok képviselői egy nézeten voltak a leg­lényegesebb kérdésben: az emberiségnek béke kell. Valamennyien támogatták a szovjet kormányfő bá­tor programját: a népek összefogása teremtse meg a fegyverektől és gyar­matoktól mentes világot. Ezt követeli a józan ész és az igazságosság. Az ENSZ kötelessége, hogy ennek megfelelően előse­gítse a megérett problé­mák megoldását. A múlt erői, a letűnt századok árnyai azonban nem akarnak önként le­lépni a történelem szín­padáról, nem akarnak hallgatni az ész szavára, nem akarják figyelembe venni a népek akaratát. Mozgásba hozták az impe­Váljék az ENSZ a békés együttműködés eszközévé Az Új Szó számára írta: B. KONV, szovjet újságíró rialista diplomácia egész gépezetét. A rágalmaktól a kulisszák mögötti dur­va nyomásig minden esz­közzel alá akarták ásni a szocialista országok épító jellegű javaslataiba vetett bizalmat, hogy megtévesz­szék és kiüssék a küzdő­térről a semleges országok képviselőit. C zen a héten Diefen­™ baker kanadai mi­niszterelnök és Macmillan angol miniszterelnök lé­pett fel az imperialista politika védelmezői szere­pében. A reakciós sajtó eleinte úgy propagálta beszédét, hogy ebben a Nyugat „méltó választ" adott a szocialista orszá­gok képviselőinek „akna­munkájára". Mi újat mondhattak? A szocialista és semleges országok képviselőinek egyetlen érvét sem cáfol­ták meg. Diefenbaker úgy állította be az impe­rialista hatalmak gyarmat­birodalmait, hogy ezek „egyetemek", melyek elő-; készítik a leigázott népe­ket az önállóságra. Persze egy csekélységet kifelej­tett: A gyarmati népek elő­készítése az önállóságra kegyetlen kizsákmányolás­sal jár, amit a gyarmato­sítók a függetlenség lát­szólagos megadása után is szeretnének tovább foly­tatni. Macmillan buzgósá­gában még messzebb ment. Hangosan kijelen­tette: igen elavult az a követeié^ hogy azonnal adják meg a független­séget és szabadságot a gyarmati népeknek. Sze­rinte az angol imperialis­ták már több mint egy évszázada azon fáradoz­nak, hogy „segítsék" az óriási brit birodalom rab népeit az önállóság útjá­nak megtalalásában. Nem hisszük, hogy olyan rossz lenne Macmillan úr emlé­kezőtehetsége. Ügy lát­szik, ő ezt másokról té­telezi fel. Rosszul teszi: a világ nem felejtette el a legutóbbi száz év törté­netét — Afrika imperia­lista felosztását, India szabadságharcának véres elfojtását... A •/. angol miniszter­** elnök figyelme még a német militaristák­ra is kiterjedt. Nagy pá­tosszal kijelentette, hogy .megdöbbentő" a mai nyu­gat-németországi helyzet­tel kapcsolatos kommunis­ta nézetek „reakciós jel­lege". Sőt, még vádolni is merte Csehszlovákiát és Lengyelországot, hogy hiányzik belőlük a „meg­békülés szelleme". Mac­millan a szó szoros értel­mében tagadni próbálta a talpraállított német mili­tarizmus és revansizmus veszélyességét. Itt is el­számította magát: Európa népei semmit sem felej­tettek, sőt sokat tanultak. Nagyon igaza volt Dávid csehszlovák külügyminisz­ternek, amikor gyászos szerepű elődjére, Neville Chamberlainre emlékeztet­te Macmillant. Chamber­lain nevéhez fűződik a müncheni „egyezmény", melynek alapján koncul vetették Csehszlovákiát Hitlernek. Ügy látszik, rosszul áll a nyugati vezetők széná­ja, ha már a népek fele­dékenységében és hiszé­kenységében bizakodnak. l/étszer szólalt fel Hruscsov elvtárs a népi Kína ENSZ-kép­viseletéről folytatott vitá­ban. Kevesen maradtak közömbösek felhívásához, hogy vessék ki a csang­kaisekista hullát és állít­sák helyre a Kínai Nép­köztársaság ENSZ-jogait. A szovjet kormányfő vilá­gosan és nyomatékosan megindokolta a vezetS ENSZ-szervek szerkezeti átépítésének szükségessé­gét, mert a józan ész és az igazság azt követeli, hogy mind a három jelen­legi államcsoport képvisel­ve legyen benne. Csak akkor lehet majd ered­ményesen keresni az álla­mok közötti viszony ren­dezésének útjait az egyen­jogúság alapján, csak ak­kor válik majd az ENSZ az együttműködés tényle­ges eszközévé az egyete­mes béke érdekében. ÜJ S7Ö 3 • 1960. október 8.

Next

/
Thumbnails
Contents