Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-04 / 276. szám, kedd

Az ENSZ apparátusának átszervezése pártatlanságának feltétele Amerikai-bonni kampány a Német Demokratikus Köztársaság ellen (Folytatás az 1. oldalról) Mint tudják, az Egyesült Nemze­tek Szervezete 1945-ben alakult meg. E kor legnagyobb lángelméi a második világháború győzelmes be­fejezésének légkörében meghányták­vetették az államok rendes viszonyá­nak helyreállítását, olyan nemzetközi szerv létesítését, mely meg tudná oldani az államok vagy államcsopor­tok között felmerülő vitás problémá­kat, hogy megakadályozza a nemzet­közi helyzet kiéleződését, főként ki­zárja a háborút. Ezzel a főfeladattal bízták meg az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Kidolgozták alapokmá­nyát, mely megszabta, hogy létezni fog egy közgyűlés, mely az alapok­mányt elfogadó és követelményeit teljesítő összes államokat felöleli. A komoly kérdések, főként a feszült­séget előidéző kérdések megoldására Biztonsági Tanács létesült, hogy eny­híthesse a feszültséget, ne engedje meg a kiéleződést, még kevésbé a háborút. Leszögezték, hogy a Szovjetunió, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, az akkori legnagyobb országok a Biztonsági Tanács állandó tagjai lesznek. Az ENSZ alapokmánya lerögzítet­te, hogy a Biztonsági Tanács hatá­rozatait a nevezett államoknak egy­öntetűen kell jóváhagyniok. Ez nem volt véletlen döntés: ebben nyilvá­nult meg az ENSZ kezdeményezőinek és létrehozóinak bölcsessége, mivel tekintetbe vették az akkori reális nemzetközi helyzetet. Már 15 év telt el az ENSZ megalakulása óta. Tör­tént-e azóta változás a világon? Igen, kolosszális változások következtek be. Aki ezt nem érti, letargikus álomban él: régi nézeteivel és a vi­lágproblémák felfogásával még min­dig a 15 év előtti időben él. Számunkra azonban nem azok fonto­sak, helyesebben nem azoknak kellene fontosaknak lenniük, akik a letargikus álom állapotában vannak, hanem azok­nak, akik az egész idő alatt népükkel és az államokkal együtt éltek és dolgoz­tak, s látják, hogy világszerte óriási tár­sadalmi és politikai átalakulások történ­tek. A második világháború befejezése­kor csak két szocialista állam volt az egész világon: a Szovjetunió és a Mon­gol Népköztársaság. Sajnos, a Mongol Népköztársaságot még nem vették fel az ENSZ-be, s most újra hangoztatom, hogy ez a Mongol Népköztársasággal szemben érvényesített álláspont teljesen alaptalan. Az Amerikai Egyesült Államok, a tő­kés világ vezetője úgy úszta meg a há­borút, hogy a legerősebb és leghatalma­sabb gazdasággal dicsekedhetett. A há­ború - idején az Egyesült Államok kisebb veszteséget szenvedett, mint más orszá­gok, viszont a legtöbbet nyerészkedett a háborún. A háború utáni első években a Szovjetunió erős hadsereggel, de romba­dölt népgazdasággal rendelkezett és az imperialista hatalmak azt remélték, hogy államunk végelgyengülésben kiszenved. Ügy vélték, hogy ezzel vége szakad a szocialista világrendszer reális létezésé­nek és a szocializmus csak elméleti és ideológiai probléma lesz. Ám az imperialisták, a gyarmatosítók és a monopoltőke reménységei meddő áb­rándnak bizonyultak. Felsültek. A Szov­jetunió nemcsak gyorsan megújította erőit, hanem az egész emberiséget bá­mulatba ejtő ütemet ért el fejlődésében. Több mint százezer mérnököt képez ki évente, felépítettük a világ első atom­erőmüvét, felépítettük az első atommeg­hajtású jégtörőt, mely eredményesen zúz­za az Északi Jeges Tenger jégtömbjeit. Elsőkként bocsátottuk fel az űrrakétákat. A Szovjetunió sikerei bebizonyították, mi­lyen nagyok az előnyei a szocialista rendszernek, milyen korlátlan lehetősége­ket nyújt a szocializmus és a kommuniz­rhus a nép tehetségének kibontakoztatá­sára. A szocializmus útjára lépett a nagy Kína, amely eredményesen fejleszti gaz­daságát és kultúráját, A népi Kína to­vábbi szemléltető példája annak, az im­perializmus elnyomásától megszabadult népek mily gyorsan erőre kaphatnak, szi­lárdíthatják függetlenségüket, felszámol­hatják gazdasági és kulturális elmara­dottságukat. Csehszlovákia, mely a múltban iparilag igen fejlett tőkés állam volt, nagyon ta­nulságos példa. A burzsoá ideológusok azt állítják, hogy a szocializmus csak az el­maradott, gyengén fejlett országokban ta­lál talajra. Csehszlovákia megcáfolta eze­ket az esztelenségeket, bebizonyította, hogy a szocializmus útjára lépve egy igen fejlett ország is rendkívül jó fel­tételeket biztosít népe rohamos fejlődé­lére, életének javulására. Vagy nézzUk a Német Demokratikus Köztársaságot. A béke, a haladás és a szocializmus útjá­ra tért lakossága véget vetett a monopó­liumok és az imperializmus elnyomásának. A Német Demokratikus Köztársaság béke­szerető és eredményesen fejlődő ország. Senkit lem fenyeget. Másképpen kristályosodott ki Nyugat­Németország helyzete. Gazdasága tőkés alapon fejlődik, újjáélednek a revansiz­mus, militarizmus és fasizmus ugyanazon erői, amelyek a második világháborúba sodorták a világot. Hatalmasodik egy újabb háborús veszély góca. Nyugat­Németország nem békés, hanem kaland­vágyó politikát folytat. Ezek csak egyes példák, melyek iga­zolják, hogy a szocializmus az egész emberiségnek békét, fejlődést és felvi­rágzást hoz, teljesen felszabadítja az emberiséget a kaptalizmus összes gyöt­relmeitől és bajaitól. A szocializmus már állandó helyet vívott ki a földön, meg­nyerte a népek tiszteletét és becsülését. Az európai és ázsiai szocialista országok több mint egymilliárd embert egyesíte­nek zászlajuk alatt. Az egész világn­megmutatják a fiatal, új szocialista rendszer előnyeit az elhaló tőkés rend­szerrel szemben. Szeretném a közgyűlés nagyrabecsült küldötteinek figyelmét felhívni egy lát­szólag egyszerű kérdésre: Szemet lehet-e hunyni afölött, hogy a földkerekség há­rommilliárd lakosa közUI több mint egy­milliárd olyan országokban él, amelyek­ben — túlnyomórészt a legutóbbi 15 év fo­lyamán — szocialista államok születtek és jöttek létre? Azt hinné az ember, hogy a becsületes politikusok kénytelenek tekintetbe venni a világ új szociális ösz­szetételét, mely döntően kihat a jelen­legi nemzetközi kapcsolatokra. Ha pedig elismerik ezt a megcáfol­hatatlan tényt — különben csak politi­kailag rövidlátó egyének hagyhatják fi­gyelmen kívül — teljesen világos, hogy az ENSZ egyes szerveinek összeté­tele, mely annak idején normális volt és megfelelt a dolgok tényleges állapo­tának, ma már elavult. A föld lakossá­gának több mint egyharmadát bizonyos mértékben megkülönböztetik az ENSZ szerveiben, például a Biztonsági Tanács­ban és főként a titkárságban, amint er­ről már nagyon helyesen Sukarno úr, az Indonéz Köztársaság elnöke szólott. A szocialista országok nagy és hatal­mas élcsapatán kívül semleges politikát folytató új, fiatal államok is megjelentek a nemzetközi küzdőtéren. Ezek: a nagy India, mely nemrégen még angol gyar­mt volt, Indonézia, volt holland gyarmat, Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, a fiatal afrikai és ázsiai államok. Most mindezek függetlenek lettek, és több mint egymilliárd ember él bennük. Ezek­nek az államoknak érdekeit azonban sem a Biztonsági Tanács, sem az ENSZ tit­kársága nem tartja tiszteletben. Egy bolygón élünk és ezért törekedni kell valamennyi állam viszonyának ren­dezésére és az egyenjogú együttműködés felvételére. Az ENSZ legyen az a fórum, az a hely, ahol a béke megőrzése érde­kében a lehető legszélesebb és legigaz­ságosabb alapon megvalósul ez az együtt­működés. Amikor például a szovjet kor­mány felveti a főtitkári tisztség átszer­vezésének kérdését, ebben az az őszinte igyekezetünk tükröződik, hogy az Eí helyes tevékenységet fejtsen ki, vegye tekintetbe valamennyi nép érdekeit, ne csak valamely államcsoport vagy csak egy ország érdekeit. Most egy ember tolmácsolja és hajtja végre a közgyűlésnek és a Biztonsa Tanácsnak az afrikai kérdésben hozott határozatait. Ám már régen azt mondo­gatják, hogy a földnek nincs összekötte­tése az éggel. Azok, akik úgy vélik hogy ez az összeöttetés megvan, tartsák meg nézetüket, de mi nem hiszünk az ilyen meséknek. Ez az egy ember, adott esetben Hammarskjöld úr van hivatva magyarázni és végrehajtani a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatait és ebben mind a monopoltőke országainak, mind a szocialista országoknak és a sem­leges országoknak érdekeit tiszteletben tartani! Ez lehetetlen, önök hallották, milyen aktívan védelmezik az imperialista orszá­gok Hammarskjöld úr magatartását. Ta­lán nem világos, kinek az érdekeit ma­gyarázza és védelmezi, kinek az embere ő? Hammarskjöld úr sohasem volt objek­tív a szocialista országokkal szemben. Mindenkor az USA és a monopoltőke más országainak érdekeit védelmezte. A kongói eseményekkel, melyekben ki­mondottan negatív szerepet játszott, el­fogyott türelmünk szála. Valóban, ha az ENSZ titkárságának és a Biztonsági Tanácsnak összetétele más lenne, nem került volna sor rendkívül heves eseményekre Kongóban. Először a gyarmatosítók nem me volna újra magukhoz ragadni a hatalmat és ha ezt megtették volna, az ENSZ­csapatok nemcsak beavatkoztak volna, hanem feltételeket is teremtettek volna, a kongói nép törvényesen megválasztott parlamentje és kormánya rendes tevé­kenységének gyakorlására. Amikor a gyarmatosítók megadták Kon­gó függetlenségét, azt hitték, hogy ez csak látszólagos függetlenség '' lesz. A kongói kormány azonban elhatározta, hogy komolyan védeni fagja politikai és gazdasági jogait. A .gyarmatosítók mun­kájának az a lényege: háborús kalandba bocsátkoznak, hogy a látszólagos függet­lenség leple alatt valójában a régi gyar­mati rendszert kényszerítsék a kongói népre. Ismétlem: a kongói nép sajnos nem ta­lált érdekeinek védelmezőire az ENSZ­ben. Hogyan felel meg tehát céljainak és feladatainak az Egyesült Nemzetek Szervezete ? Hammarskjöld űr nem az ENSZ­csapatok kiküldését kérő törvényes kongói parlament és kormány tá­mogatására, hanem a kongói parla­ment és a törvényes kormány ellen küzdő gyarmatosító erők támogatá­sára használta fel az ENSZ fegyve­res erőit, azoknak támogatására, akik újabb rabigába akarják hajtani Kon­gót. Arra használta fel az ENSZ-csa­patokat, hogy beavatkozzanak a fia­tal állam belügyeibe. Ma már senki sem tűrhet többé ilyen önkényessé­get és törvénytiprást, senki sem tűr­heti azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét nem a kongói nép meg­segítésére, hanem ellene használták fel, azt, hogy az ENSZ a gyarmati körök érdekében lépett fel. * Ny. Sz. Hruscsov elvtárs beszédé­nek befejező részét lapunk holnapi számában közöljük. A bonni kormánykörök e napok­** ban olyan intézkedéshez fo­5 geaest Keltett í ^tériumSban. A ^ mondotta a két § kereskedelmi c „összejövetelekre" és a rendezők^ nek „minden jót kívántak tevékeny­8 lyamodtak, amely teljesen leleplezte ségükben". Ezen amerikai körök S őket és válószínüleg teljes megelé- most tovább mentek egy lépéssel, jgedést keltett az USA külügyminisz- Röviddel aztán, hogy az NDK közölte bonni kormány fel- újabb intézkedéseit, az USA elége­két német állam közötti detlenségét nyilvánította Bonn vála­egyezményt, ami azt szávai az NDK intézkedéseire és § jelenti, hogy 196Í." január 1-től meg- követelte, hogy Nyugat-Németország k szűnik minden kereskedelem a Né- „erélyesebben és élesebben" lépjen i met Demokratikus Köztársaság és a fel. § Német Szövetségi Köztársaság között. A tapasztalatok azt mutatták, hogy Adenauert nem nagyon kell bíztatni az NDK elleni provokációkra. Az USA kormánya azonban már oly messzire ment, hogy Bonn kitöréseit Német­ország keleti szomszédjai ellen „túl­Azonban nemcsak erről van szó! §Erhard bonni gazdaságügyi minisz­^ ter a közelmúltban tett amerikai tá­^ togatása során kétségkívül a legag­resszívabb amerikai körök sugallma- „ „ § zására azt javasolta, hogy a Nyugat ságosan enyhéknek" tekinti. ^ gadasági embargót vezessen be a Bonn erre tehát tanulságot merí­^ szocialista tábor országaival folyta- tett a bírálatból, széttépte a Német ^ tott kereskedelemben! Ezek a körök Demokratikus Köztársasággal kötött fc elvakultságukban és ádáz gyűlöletük- szerződéseket és egyezményeket %ben olyan messze mennek, hogy meg- amelyek némileg legalább gazdasági ^feledkeznek arról, miszerint az USA téren fenntartották a kapcsolatokat ^ által évekkel ezelőtt életbe léptetett a Német Demokratikus Köztársaság ^embargó - amely alapjában véve és a Német Szövetségi Köztársaság ^mindmáig nem szűnt meg — telje­fcsen csődöt mondott és hogy a szo­fcciaüsta tábor a megkülönböztető és ^korlátozó intézkedések ellenére olyan ^gazdasági erőt képvisel, amelyről ^csodálattal beszél az egész világ! | A Német Demokratikus Köztársa­^ ság kormányköreinek álláspontja a ^nyugat-németországi kormánykörök & szégyenteljes mesterkedésével kap­csolatban teljesen világos. Heinrich ^Rau, az NDK külükereskedelmi mi­között. Egyes nyugati hírforrások szerint magában Nyugat-Németországban so­kan kétségbevonják Bonn lépésének helyességét. Az Associated Press közlése szerint a Ruhr-vidéki nagy­iparosok állást foglalnak Bonn dön­tése mellett, azonban „jól értesült megbízottjuk beszámolója szerint el­térők a vélemények arra nézve, va­jon ez a lépés hatékonynak bizo­nyul-e ..." Az eddigi jelek szerint Nyugat-Németország „atlanti szövet­& rendesen betart. A miniszter hozzá­fűzte, senki sem gátolhatja meg a S Német Demokratikus Köztársaságot Rabban, hogy betartsa a podsdami § egyezményből eredő nemzetközi jo­^gok és kötelességek betartásának fc megfelelő intézkedéseket, i Miért történt ez a agresszív lépés fcBonn részéről? § A nyugati kormánykörökben még ^mindig nagy izgalom uralkodik az §NDK azon intézkedése felett, amely ^a nyugatnémet polgároknak a demok­ratikus Berlin területére való belé­ipésére vonatkozik. Elsősorban az §USA és Nyugat-Németország kor­^ kormányköreiről van szó, amelyek ^„ellenintézkedésen" törik a fejüket ^és élesen támadják az NDK kormá­fcnyát ezen hetyes lépésért, amely csupán azt tartotta szem előtt, hogy i a legkülönbözőbb revan­militarista elemek szabad Tovább folyik az általános vita Az amerikai kormánykörök már ed­§dig is hallgatólagosan egyetértettek ä a revansista provokációkkal. Képvi­selőiket kiküldték a legkülönbözőbb «s provokáló játékban. A nyugatnémet sajtó véleménye szerint a Német De­mokratikus Köztársaság elleni boj­kott csupán abban az esetben lesz hatékony, ha abban minden nyugati ipari ország részt vesz. A Dag­bladet norvég lap élesen elitélte a nyugatnémet manőverezést és kije­lentette: „nem akarunk sakkfigurák lenni annak a politikai játéknak sakktábláján, amelybe minket egyik vagy másik NATÖ-beli partnerünk bele akar sodorni. Ez a nyugatnéme­tek felelőtlen játéka!" 4 Német Demokratikus Köztársa­** ság elleni amerikai-bonni provokációnak már első visszhangja is kellő figyelmeztetés a provokációk szerzői számára. Tanúi vagyunk an­nak, hogy napjainkban minden impe­rialista provokáció kudarccal végződik. A Német Demokratikus Köztársaság, amely a szocialista országokkal kö­tött szilárd szövetségre támaszkodik, ezenfelül olyan állam, amellyel szem­ben minden hasonló provokáció cső­döt mond. B, S. Áz általános vita folyamán Husz­szein jordán király is felszólalt. Üd­vözölte az új tagállamokat, de be­széde további részében a hivatalos amerikai propaganda irányvonalát követte. Utána Nehru indiai miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. Emlé­keztetett a második világháború bor­zalmaira és az ENSZ-nek, mint bé­keszervezetnek 15 év előtti megala­kulására. Az ENSZ fennállása idején nemegyszer bebizonyította, hogy elő tudja segíteni a válságok megoldá­sát és a háborúk elhárítását. Nehru rámutatott, hogy ha a lá­zas fegyverkezésre és új romboló fegyverek feltalálására évente fordí­tott kiadásoknak csak egy részét sza­badítanák fel, mindjárt lennének eszközök a betegségek leküzdésére és a gazdaságilag elmaradott orszá­gok megsegítésére. A béke biztosítása érdekében el­sősorban békés légkört kell terem­teni, - mondotta Nehru. Majd rá­mutatott, a nagyhatalmak álláspont­jának érintkező pontjaira a leszere­lés kérdésében. A leszerelés és a fegyverkezés viszonyáról kijelentet­te, hogy ez kölcsönösen összefügg egymással. A leszerelésnek és az el­lenőrző apparátusnak együtt kell ha­ladniuk. A leszerelés nélküli ellen­őrzés értelmetlen, - jelentette ki Nehru és elítélte a leszerelési tár­gyalások elodázását. Az ENSZ kongói feladatairól meg­jegyezte, hogy Kongóban szabad ke­zet kaptak a destruktív erők, ame­lyeket olyan egyének uszítottak, akik semmi jót nem kívántak az új köz­társaságnak. Különösen szerencsét­lenül alakult Katanga helyzete. Meg kell érteni, hogy feltétlenül meg kell őrizni Kongó területi épségét. Kon­góban nem lehet béke addig, amíg nem biztosítják területi egységét. Az idegen hatalmak kötelesek tartóz­kodni mindennemű beavatkozástól. Az ENSZ feladata, hogy a központi kormányt segítse tisztsége helyes gyakorlásában, Nehru nyomatékosan kijelentette: Az ENSZ-nek nem sza­bad csendőrként, vagy beavatkozó­ként fellépnie Kongóban. A Biztonsági Tanács többször tá­vozásra szólította fel a kongói bel­ga katonai személyzetet, de felhí­vását nem teljesítették. Nehru sze­rint küldöttséget kell meneszteni Kongóba, hogy állapítsa meg, ki rej­tőzik az ENSZ-csapatok cégére mö­gött és avatkozik be a belügyekbe. A továbbiakban az ENSZ titkársá­gának átszervezésével foglalkozott. Kijelentette, hogy a titkárság össze­tételének módosítása kívánatos len­ne, de megkövetelné az alapokmány megváltoztatsát, ami szerinte sok bo­nyodalmat idézne elő. Aggodalmát fe­jezte ki, hogy a szélesebbkörű vég­rehajtó szerv talán nem lenne elég rugalmas. Nehru ezután teljes mértékben tá­mogatta a Kínai Népköztársaság ENSZ jogainak elismerését. Majd hangoztatta az algériai kérdés gyors és békés megoldásának fontosságát. Beszéde végén az öt semleges or­szág javaslatát fejtegette. Az elnök ezután berekesztette a délelőtti ülést, mely 17.46 órakor ért véget. * * * Az időszámításunk szerint 21 óra­kor megkezdődött délutáni ülésen Kádár János, a magyar küldöttség vezetője, Honduras, Venezuela és Jemen küldöttei szólaltak fel. Az időszámításunk szerint 1.30 órakor megkezdődött esti ülés a Kí­nai Népköztársaság képviseletével foglalkozott. A vitába jelentkeztek Csehszlovákia, Afganisztán, Kuba. Al­bánia, Burma, az EAK, Bulgária, Anglia, Guinea, Magyarország, India, Belorusszia, Ceylon, Irak és a Fülöp szigetek küldöttei. NIGÉRIA Szakszervezeti Szövetsége nyi­latkozatot adott ki. amelyben követeli, hogy Nigérii mdradjon távol a katonai tömböktől, és ne engedje meg területén idegen támaszpontok létesítését. (ČTK) TAFAVA BALEWA, Nigéria miniszterel­nöke Lagosban október 2-án Nelson Roc­kefeller amerikai multimilliomos előtt ki­jelentette, kormányának az a szándéka, hogy együttműködjék az USÁ-val. N. Roc­kefeller Eisenhower elnök sz«mélyes kép­viselőjeként érkezett Lagosba Nigéria füg­getlensége kikiáltásának megünneplésére. (ČTK) Macmillan nem emlékszik A TRYBUNA LUDU KOMMENTÁRJA Varsó (ČTK) - Trybuna Ludu lengyel lap, október 2-i számában „Macmillannak rossz az emlékező­tehetsége" címen foglalkozik Macmil­lannak, az ENSZ közgyűlésének ülé­sén elhangzott beszédével és Gomul­ka válaszával az angol miniszterel­nök azorí kísérletére, hogy igazolja a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának militarista politikáját. A kommentár a többi között így hangzik: Macmillan azt állítja, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaságnak NATO-beli tagsága és azon kötele­zettségvállalása, hogy betartja a kor­látozásokat az atom-, biológiai és ve­gyi fegyverek terén, kezességet nyújtanak a nyugat-németországi militarizmussa! szemben. Hogy mennyit ér „a szigorú korlá­tozások" betartására irányuló kész­ség, azt a Bundeswehr vezérkarának emlékirata mutatja, amelyben az NSZK tábornokai és kormánya köve­teli a korlátozások megszüntetését. Debré miniszterelnök Franciaország atomfelfegyverzéséért Párizs (ČTK) - Debré, francia miniszterelnök vasárnapi beszédében a francia kormánynak azon terveivel foglalkozott, hogy a francia hadse­reget atomfegyverekkel és rakéták­kal szereljék fel. Elégedetlenségét fejezte ki afelett, hogy a kormány programjavaslata kiváltotta a parla­ment bírálatát. A miniszterelnök is­mételte érvelését, hogy a saját atom­fegyverek „a független politika ke­zességét" jelentik, és hogy nem ké­peznek túlmagas pénzügyi megterhe­lést. Debré miniszterelnök nem vesz tudomást arról, hogy jelentős francia személységek ezen érvelését már több ízben megcáfolták. és a nyugatnémet hadsereg felfegy­verzését atomfegyverekkel a NATO más tagállamaihoz hasonlóan, — mondotta W. Gomulka. W. Gomulka utalt arra, hogy mind­addig, amíg a nyugati hatalmak se­gíteni fognak a Bundeswehr felfegy­verzésében, védelmezni fogják a re­vansizmust és támogatni az NSZK igényét a lengyel határokra, nehezen lehet elképzelni haladást a nemzet­közi feszültség enyhítése terén. Ugyanazon a napon, amikor Macmil­lan a nyugat-németországi militaris­ták védelmezőjének szerepében tetszelgett, Lengyelországban tömeg­sírokra akadtak, amelyekben a hit­leristák a háború alatt több ezer meg­gyilkolt angol és amerikai foglyot te­mettek el. A lapok egyidejűleg hírt közöltek az angol miniszterelnök beszédéről és az angol repülök tö­megsírjairól. E két valóság össze­egyeztetése rendkívül kifejező, ír­ja a Trybuna Ludu, cikkének befe­jező részében. A Guineai Köztársaság függetlensége kikiáltásának második évfordulója Konakry (ČTK) - A Guineai Köz­társaság október 2-án ünnepelte füg­getlensége kikiáltásának második évfordulóját. A főváros lakosságának ezrei kora reggel óta gyülekeztek a főtéren és a környező utcákon. A földíszített fő emelvényen a Gui­neai Demokrata Párt Központi Bi­zottsága politikai irodájának tagjai, a miniszterek, a nemzetgyűlési kép­viselők, a tömegszervezetek képvi­selői és a diplomáciai testület tagjai foglaltak helyet. Sekou Touré köztársasági elnök és Diallo, a nemzetgyűlés elnöke koszo­rút helyeztek el a kolonializmus ál­dozatainak emlékművénél. Ezútan kitüntették a függetlenségi haro résztvevőit. ÜJ SZÖ 3 *1960. október 4.

Next

/
Thumbnails
Contents