Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-01 / 273. szám, szombat

A nemzetek megvédik a világbékét (Folvtatás az L oldalról.} nek közgyűlése megoldhatja és meg is kell, hogy oldja az emberiség előtt álló legidőszerűbb és legbonyolultabb kérdéseket. Ny. Sz. Hruscsov e kérdések között felsorolta a leszerelést, valamennyi gyarmati ország és nemzet szabadságának és függetlenségének haladéktalan kihirdetését, az amerikai légierők idegen terület felett végzett agresszív repüléseinek megtárgyalását és beszüntetését, valamint azt ,a kérdést, hogyan kell a legalkotóbb és legigazságosabb módon rendezni az ENSZ végrehajtó apparátusának munkáját. Hruscsov kijelentette, hogy éppen avégből, hogy ezeket és más problémákat kedvezően megoldjanaík, tette meg a szovjet küldöttség a hosszú utat New Yorkba. „A nemzetközi vitás kérdések megoldásához nyugalomra és bölcsességre van szükség. Szeretnénk remélni, hogy a közgyűlésen résztvevő valamennyi küldöttség rendelkezik e tulajdonságokkal" - mondotta Ny. Sz. Hruscsov. Az ENSZ közgyűlése folytatja munkáját New York (ČTK) - Az ENSZ közgyűlésének csütörtöki délutáni ülésén folytatták az általános vitát. A következő küldöttek jelentkeztek vitára: Pakisztán képviselője, aki eredetileg a délelőtti ülés utolsó szónokaként volt előjegyezve, Ecuador, Líbia, Nepál és Libanon küldöttei. Ecuador küldötte vitafelszólalásában élesen elítélte a lázas fegyverkezést, amely nem csupán a fegyverkezésben részt vevő országokat, hanem az emberiség létét veszélyezteti. A leszerelés kérdése tehát nemcsak a nagyhatalmakat, hanem az ENSZ-ben képviselt valamennyi államot érinti. Peru küldötte rövid beszéddel válaszolt azokra a bíráló megjegyzésekre, amelyeket Ecuador küldötte a két ország közötti kapcsolatok kérdésében tett. M. Fekini, Líbia küldötte felszólította a közgyűlést, érvényesítse felelősségét a franciák szaharai atomfegyver-kísérletei ellen jóváhagyott követelményekkel kapcsolatban. Az ENSZ közgyűlés péntek délelőtti ülése helyi idő szerint 10 óra 50 perckor kezdődött, elsőként Wladiszlav Gomulka, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége vezetője kapott szót. A bonni militarista körök félnek a leleplezéstől New York (CTK) — Az ADN sajtóiroda jelenti, hogy a nyugatnémet militarizmus leleplezése a szocialista és egyes más országok ENSZ-közgyűlésén mondott beszédeiben nagy riadalmat keltett Bonnban, és az ENSZ ülésszakán jelenlevő nyugatnémet megfigyelők körében. Bonn idegességét az is növeli, hogy még egyetlen komoly személyiség sem emelte fel szavát a bonni politika védelmére. A bonni kormánykörök ezért lázas erőfeszítést tesznek az NSZK tekintélyének megmentésére különösen a semleges országok szemében. Ezért Knapstein, az NSZK állandó ENSZ-megfigyelője szerdai nyilatkozatában durván támadja a szocialista országokat s főként az NDK-t. Meghatóan hangzó, de üres frázisokkal próbálja igazolni Bonn militarista politikáját. A Bundeswehrrő! azt állítja, hogy védelemre létesült és fennállását azzal indokolja, hogy „az NSZK-nak hozzá kell járulnia a Nyugat védelméhez a kommunista imperializmussal szemben." Knapstein arcátlanul azt állítja, hogy a bonni kormány „az általánosan ellenőrzött Ferhat Abbasz az ENSZ felelősségéről az algériai kérdésben Peking (ČTK) — Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnöke azon a fogadáson, amelyet a tiszteletére rendezett Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke, az ENSZ felelősségéről beszélt az algériai kérdés megoldásában. A többi között kijelentette: „Az ENSZ-re most történelmi felelősség hárul. Ha ismét bizalmát nyilvánítja de Gaulle és Franciaország iránt, nem lehet kizárni az algériai kontliktus kiterjedésének lehetőségét. A világ valamennyi országához fordulunk, akadályozzák meg, hogy továbbra is fennálljon ez a világbékét veszélyeztető feszült helyzet." De Gaulle és a francia kormány álláspontjára való tekintettel Ferhat Abbasz kijelentette, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya elhatározta, hogy az algériai politikai problémát nemzetközi kérdésnek minősíti. Az olasz ellenállási mozgalom volt vezére a nyugatnémet revansizmus veszedelméről Róma (ČTK) - Az olasz sajtó e napokban fokozott figyelmet fordított a nyugatnémet revansizmus problémájára. Ferruccio Parri, szenátor, volt miniszterelnök, az olasz nemzeti fasisztaellenes mozgalom volt vezetője a többi között kijelentette: Nyugat-Németországban egyre világosabban és nyomasztóbban nyilvánul meg az irredentista pángermán nyomás, amely felidézi a német nép múltját Vilmos császár korától a hitleri őrületig. Ez a pángermán irányzat a legkomolyabb aggodalmakra ad okot. Olaszország békéje és biztonsága, haladásának és gazdasági fejlődésének lehetősége szorosan összefügg az európai biztonság kérdésével. Ebből a szempontból szükségesnek tartom, hogy a kétoldali és ellenőrzött atomleszerelés első fejezeteként létesítsenek Közép-Európában atomfegyvermentes övezetet. leszerelés híve és kötelezi magát, hogy nem alkalmaz erőszakot". A nyugati nagyhatalmak állásfoglalásából kitűnik, hogy el akarják kerülni a német kérdés előtérbe helyezését. Bizonyára ez késztette az angolokat és amerikaiakat Knapstein lebeszélésére, hogy tegyen le tervezett sajtóértekezletének megrendezéséről és elégedjen meg nyilatkozata kiadásával. Cyrus Eaton levele Fulbright szenátornak New York (ČTK) — Cyrus Eaton, amerikai közéleti személyiség, levelet írt Fulbrightnak, a szenátus külpolitikai bizottsága elnökének, amelyben kifejezésre juttatja egyetértését a szenátorral, amikor megkritizálta a szovjet ENSZ-küldöttség szabad mozgására kiadott külügyminiszteri tilalmat. Eaton levelében felveti a kérdést, hogy ki pénzeli azokat a rendbontókat, akik az ENSZ-közgyűlésére érkezett küldöttségeket úton-útfélen zaklatják. Közli, hogy nagyon meglepődött, amikor megtudta: erre különféle címeken állami pénzt használnak fel. A fiatal afrikai államoknak az ENSZ tagjai sorában történt felvételével kapcsolatban Hruscsov rámutatott arra, hogy „ezzel az ENSZ számbelileg nagyobb képviseleti szervvé vált. Melegen üdvözöljük az ENSZ valamennyi új tagját." „Ha olyan nagy nép és olyan hatalmas állam érdekeit képviseljük, mint a Szovjetunió, ez új erővel ruház fel minket — mondotta Ny. Sz. Hruscsov. — Tudjuk, hogy küldöttségünk mögött az egész szovjet nép áll, amely szilárdan kész megvédelmezni az igazságos ügyet és a világbékét." Hruscsov beszéde befejező részében kijelentette: „A Szovjetunió és az egész szocialista tábor ma már legyőzhetetlen hatalom, amely óriási gazdasági erőt képvisel. Testvéri országainkat a nagy kommunista eszmék kötik össze. A világ népeinek boldogságáért, nagy eszméiért, a békés egymás mellett élésért harcolnak. Meggyőződésünk, hogy a nemzetek megvédik a világbékét. HRUSCSOV ELVTÁRS A SZOVJET ENSZ KÜLDÖTTSÉG SZEKHELYEN FOGADJA NKRUMAH GHANAI ELNÖKÖT.• Találkozók — megbeszélések — foga

dások j Novotný elvtárs a nepáli fogadáson Antonín Novotný, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán Kádár János találkozott az amerikai magyarokkal Budapest (ČTK) — A Magyar Távirati Iroda közli, hogy az amerikai magyarok szívélyesen köszöntötték Kádár Jánost, a magyar ENSZ küldöttség vezetőjét. „Jó érzés nekünk, mondotta a magyarok küldöttségének vezetője, hogy Amerikában töltött hosszú évek után köszönthetjük Önt és ön által az egész magyar népet." Ezután Kádár János szólt a küldött-^ ség tagjaihoz és többek között kijelen-\ tette: „Itt az Egyesült Államokban dolgozni jól lehet, de azt hiszem, hogy élni jobb minálunk. Az ENSZ ülésszakára azért jöttünk, hogy mindenki megismerje a mi álláspontunkat. Ez meg is fog történni. Magyarország kis ország és az is tény, hogy mi száz évvel hátrábbról indultunk el, mint más fejlett országok. Mégis 15 év alatt 80 év mulasztásait pótoltuk." Ezután a jelenlevők barátságosan elbeszélgettek Kádár elvtárssal. KOPPENHÁGÁBAN félbeszakították az USA képviselői és a „SAS" skandináv légiforgalmi társaság megbízottai között a légi közlekedésről folytatott tárgyalásokat. Az amerikaiak nyomást igyekeztek gyakorolni a skandináv társaságra, azt követelve, hogy korlátozza amerikai légiútjait az amerikai légiforgalmi társaságok javára. (ČTK) részt vevő csehszlovák küldöttség vezetője szerdán részt vett a nepáli küldöttség által rendezett fogadáson. Ezen a fogadáson jelen volt Ny. Sz. Hruscsov és számos más államférfi, aki a közgyűlésen részt vevő küldöttségeket vezetik. Macmillan meglátogatta Ny. Sz. Hruscsovot Harold Macmillan angol miniszterelnök csütörtökön este időszámításunk szerint 23 óra 15 perckor megjelent a Szovjetunió ENSZ képviselőjének székházában és hosszabb beszélgetést folytatott Ny. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Ebéd Nkrumah tiszteletére A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mellett működő sajtócsoport jelentése szerint Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 29-én a Szovjetunió állandó ENSZ küldöttségének székházában ebédet adott K. Nkrumahnak, Ghana elnökének tiszteletére. - Az államférfiak szívélyes és baráti légkörben eszmecserét folytattak a gyarmatosítás felszámolásáról, a kongói helyzetről, a leszerelésről, az ENSZ közgyűlése XV. ülésszakának tevékenységéről, a szovjet-ghanai kapcsolatokról és további kérdésekről. Az ebéden részt vett A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, a szovjet küldöttség tagjai és a Ghánái Köztársaság hivatalos képviselői. Szovjet-lengyel megbeszélések: Szeptember 29-én a Szovjetunió ENSZ képviseleti épületében a Park Avenuen Ny. Sz. Hhuscsov, a közgyűlés XV. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője V. Gomulkával, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetőjével találkozott. A két államférfiú szívélyes és baráti eszmecserét folytatott a közgyűlés tevékenységéről és más nemzetközi kérdésekről. India, Indonézia, az EAK, Ghana és Jugoszlávia vezetőinek tanácskozása New York (ČTK) - Tito, a Jugoszláv Szövetségi - Népköztársaság elnöke a jugoszláv ENSZ-küldöttség New York-i székházában szeptember 29-re az esti órákra meghívta India, Indonézia, az Egyesült Arab Köztársaság. Ghana vezető képviselőit. A megbeszélésen jelen voltak: Nehru, India miniszterelnöke, Szukarno, indonéz elnöke, Nasszer, az EAK elnöke, Nkrumah, Ghana elnöke, Tito, Jugoszlávia elnöke, az egyes országok külügyminiszteréi és India képviseletében Krisna Menőn nemzetvédelmi minis^ver is. A közös tárgyalást megelőzték az egyes küldöttségek szúkebbkörú tanácskozásai, valamint Nehru, Nasszer és Tito összejövetele. Nehru a megbeszélés résztvevői nevében közölte, hogy az ENSZ munkájáról volt szó. Sem ő, sem más résztvevő nem közölt részleteket a tanácskozásról, közleményt sem adtak ki. (v) — A világ figyelme ma az ENSZ történelmi jelentőségű XV. közgyűlésére összpontosul. Mindenkit érdekel, mi történik e világszervezet legmagasabb szervében, hogyan alakul az ottani tárgyalások alapján a világhelyzet. Jobban megértjük a közgyűlés egy-egy eseményét, jobban felmérjük jelentőségét, ha ismerjük a közgyűlés szervezeti felépítését is. Hogyan dolgozik az ENSZ közgyűlése • Ki vesz részt a közgyűlésen? Az ENSZ minden tagállamának joga van öt küldöttel részt venni a közgyűlésen. Rendszerint minden ország él is ezzel a jogával. A küldötteken kívül minden ország öt küldötthelyettest is kinevezhet, akik szintén részt vehetnek a közgyűlésen. A szaktanácsadók száma korlátlan. Egy-egy küldöttség átlagosan húsz tanácsadót visz magával. A küldöttségek többsége tehát körülbelül harminc emberből áll. Egy küldöttségnek egy szavazata van. Ha figyelembe vesszük, hogy az ENSZ-nek ma 98 tagállama van, látjuk, hogy csak a küldöttségekben közel háromezer ember vesz részt a tárgyalásokon. Ilyenkor persze mozgósítják az ENSZ egész adminisztratív apparátusát, amely vagy ötezer emberből áll. Itt vannak azonban az ENSZ segédszerveinek, szakosított intézményeinek és állandó bizottságainak képviselői is. A közgyűlés munkájában tehát közvetlenül kb. tízezer ember osztozik. Erről a tevékenységről ez idén kétezer újságíró tudósítja a világot. Azért ennyi, mert a nagy érdeklődés miatt csak a százezer példányszámú és nagyobb lapok kaptak engedélyt tudósítóik kiküldésére. • Ki irányítja a munkát? Minden közgyűlés új vezetőséget választ a közgyűlés időszakára, mindenekelőtt elnököt. Ez idén az írországi Boland elnököl. Megválasztják még a hét alelnököt és a közgyűlés idején működő bizottságok elnökeit. Az ülésszak elnöksége az elnökből, a hét alelnökből és a bizottságok elnökeiből áll. Az elnök és a hét alelnök képezi a főbizottságot, amelyet irányító, vagy ügyrendi bizottság néven is ismerünk. Ez a bizottság az egyes küldöttségek javaslatai alapján összeállítja a napirendet és meghatározza melyik kérdést hogyan tárgyalják meg — a plénum el6tt-e, vagy a bizottságokban. A főbizottság csak adminisztratív jellegű határozatot hozhat, politikai intézkedésekre nem jogosult. Egy-egy adminisztratív határozatnak azonban — mint ezekben a napokban láthattuk — politikai jelentősége is lehet. Hiszen nem mindegy, hogy a provokációs úgynevezett „magyar kérdés" a plénum elé, a Szovjetunió ellen elkövetett amerikai légiprovokáció kérdése pedig a politikai bizottság elé kerül, ahogyan ezt az ügyrendi bizottságban uralkodó amerikai gépies szavazattöbbség keresztülhajszolta. Mint a továbbiakban látni fogjuk, a látszólag ártatlan adminisztratív ügyvitelt a nyugati hatalmak igen jól ki tudják használni a szocialista tábor békés törekvései ellen. • A titkárság és a bizottságok Mielőtt az^ egyes bizottságok ismertetésére "térnénk, nézzük meg a titkárságot, amelyről ezekben a napokban oly sok szó esik. A titkárság adminisztratív, állandó végrehajtó szerv, amely megvalósítja a közgyűlés, a Biztonsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság határozatait. Élén a főtitkár áll, jelenleg a svéd Hammarskjöld a főtitkár. Az adminisztratív apparátus és így a titkárság is a Nyugat befolyása alatt áll és főleg nyugati hatalmak képviselőiből tevődik össze. Ez azért van így, mert az apparátus még akkor keletkezett, amikor az USA teljes mértékben uralta az ENSZ-t. Ez a nyugati befolyás a főtitkár személyét illetően is észlelhető, akinek hovatartozására a legmarkánsabban éppen a jelenlegi kongói eseményekben mutatkozik meg. Megmutatkozik a nyugati befolyás kisebb, de sok nehézséget okozó dolgokban is. Például: a titkárság apparátusa készíti egyes ENSZ-anyagok (beszédek, dokumentumok, stb.) fordításait is. Néha egy-egy fontos dokumentum orosz fordítása feltűnően későn készül el. A szocialista országok küldöttei elé ilyen és számos más módon az adminisztratíva sok akadályt tud gördíteni. Kifejezetten politikai jelentőségű munkát végez a mandátumbizottság.' Ez ad szavazati jogot a küldöttségeknek. Az alapokmány szerint jár el és látszólag csupán jogi kérdésekkel foglalkozik. Nem mindegy azonban — s itt mutatkozik meg politikai jelentősége —, hogy a csangkajsekista küldöttnek, vagy a népi Kína küldöttjének adja-e meg a szavazati jogot. De térjünk vissza a közgyűlés szerveihez. A közgyűlés idején hat bizottság működik: politikai, gazdasági-pénzügyi, szociális- és kulturális, gyámsági, adminisztratívköltségvetési, és végül a jogügyi bizottság. Nem minden kérdést adnak ki a bizottságoknak. Van olyan, amelyet közvetlenül a plenáris ülés is elintéz. Más kérdéseket a plenáris ülésen vetnek fel, az illető bizottság megtárgyalja őket és visszatér megoldásuk módjának javaslatával a plénum elé és ez határozatot hoz róla. Van olyan kérdés is, amely nem kerül a plénum elé, hanem az ügyrendi bizottság közvetlenül valamelyik bizottságnak adja megvitatásra. • Hogyan intézik el az ügyeket? A kérdés azzal nyer elintézést, hogy a közgyűlés határozatot hoz róla. A határozathozatalhoz az ENSZ alapokmányában foglalt kérdésekben kétharmados többség szükséges. Egyéb kérdésekben elég a számszerinti szavazattöbbség. A határozat tartalma különféle lehet: Lehet például tudomásulvétel, javaslat a kormányoknak, tanács valamely kérdés megoldását illetően, valami akciónak az elítélése, lehet felhívás, stb. Tavaly a leszerelés ügyében a közgyűlés például olyan határozatot hozott, hogy tizes bizottságot kell alakítani,' amely kidolgozza a leszerelés megvalósításának módját. • Milyen a küldöttek munkája? Délelőtt és délután üléseznek. Az ülésszak vége felé, amikor már kevés idő áll rendelkezésre — éjszaka is. Ezenkívül minden küldöttség folytat tárgyalásokat a többi küldöttségekkel, amire gyakran kihasználják a fogadásokat és más alkalmakat is. Ha nincs ilyen program, tanácskoznak, tanulmányozzák a dokumentumokat, jelentéseket, amelyek lehetővé teszik a tájékozódást, a többi küldöttségek álláspontjának jobb megismerését. Jelentéseket szerkesztenek saját kormányuknak, tájékoztatják arról, milyen tevékenységet folytatnak. ÜJ SZÖ 5 * 1960- szeptember 30.