Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-03 / 275. szám, hétfő

Kína részvétele nélkül nem lehet EREDMÉNYESEN TÁRGYALNI (Folvtatís az L oldalról ) mok. Mindent elkövet, hogy a Kinai Népköztársaság ne foglalhassa el törvényes helyét az Egyesült Nem­zetek Szervezetében. Az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülésszakán már számos államfő és kormányfő beszélt arról a teljesen tarthatatlan helyzetről, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében nincs képviselve a nagy népi Kína. Az Egyesült Államok kormánya ellenséges agresszív politikát folytat a népi Kína ellen. Az Amerikai Egye­sült Államok már 1950-ben agresz­sziőt követett el Kína ellen, erősza­kosan megszállta Tajvan-szigetét, melyet mindeddig támaszpontként használ fel a Kínai Népköztársaság elleni katonai provokációkra, a Tá­vol-Keleten továbbra is ún. „fékező erőket" tart fenn és sok milliárd dollárt fordít Csang Kai-sekék meg­segítésére valamint új katonai pro­vokációk előkészítésére. A kínai határok mentén az Ameri­kai Egyesült Államok számos kato­nai támaszpontot létesített. Az utób­bi másfél év alatt a Távol-Kelet tér­ségében több mint negyven katonai hadgyakorlatot tartottak, közülük csaknem felét Tajvanon és a Tajva­ni szorosban; s az amerikai tábor­nokok nem is titkolják, hogy e had­gyakorlatok a Kínai Népköztársaság ellen irányulnak. Ä vezető amerikai politikusok ugyanakkor hazug módon a Kínai Népköztársaság „agresszivitásáról" beszélnek, állandóan a Kína „agresz­szorrá" való nyilvánításáról hozott törvényellenes határozatot emlegetik, amelyet annak idején az Egyesült Államok kényszerített rá a közgyű­lésre. Az Amerikai Egyesült Államok kor­mányának kísérletei arra, hogy fel­élesszék Csang Kai-seket, a politikai hullát és korhadt, a kínai nép által elutasított rendszerét, csupán mér­gezik a nemzetközi légkört a Távol­Keleten. Tisztelt küldöttek! Az Egyesült Nemzetek Szervezete már több mint tíz éve tárgyal arról, hogy a népi Kína elfoglalhassa tör­vényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az államok képviselői erre az emelvényre lépve kifejtik kormányuk álláspontját e fontos kér­déssel kapcsolatban. Az államok lé­nyegében két csoportra oszlanak G kérdés tárgyalásánál: az egyik csoport a tényleges állapot logikáját figyelembe véve védelmezi a nagy kínai nép törvényes jogait, egyene­sen, nyíltan, habozás nélkül kijelen­ti, itt az ideje annak, hogy meg­szüntessék a nagy történelmi igaz­ságtalanságot és a Kínai líépköztár­saság kormányát felszólítsák, küldje el küldöttségét, amely velünk mind­annyiunkkal helyet foglalna az Egye­sült Nemzetek Szervezetében és részt venne annak tevékenységében. Jól ismert tény, hogy az amerikai uralkodó körök tizenhat éven át nem ismerték el a Szovjetuniót csupán azért, mert népünk felszámolta a burzsoá-feudális rendszert és meg­valósította a Nagy Szocialista Forra­dalmat. Népünk természetesen ehhez nem kérte ki ilyen vagy amolyan amerikai politikus beleegyezését. Ugyanígy járt el a kínai nép kommu­nista pártjának vezetésével. Meggyőződésünk, hogy eljön az idő, amikor az Amerikai Egyesült Államok politikusai józanabb állás­pontra helyezkednek a népi Kínával szemben és az ellenségesség helyett, melyet most lépten nyomon nyilvá­nítanak, józanabb álláspontot foglal­nak el és tiszteletben tartják ezt. a nagy országot. Míg a Kínai Népköztársaság nem foglalja el törvényes helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében, nem lehet megteremteni a leszerelés kér­dése tényleges megtárgyalásának és megoldásának a feltételeit. Hogyan is egyezhetnénk meg a leszerelésben, milyen súlya lesz az Ilyen egyez­ménynek Kína nélkül? Hisz ha létre is jönne megegyezés a leszrelésről, / az Egyesült Államok kijelentené, hogy azt nem lehet megvalósítani Kína részvétele nélkUI. Viszont a Kínai Népköztársaság részvételét az ENSZ-ben maga az USA minden­képpen meggátolja. Sürgetően felhívjuk önöket, tisz­telt küldött urak, vessenek véget ennek az elvarázsolt körnek. Hisz Kína nélkUI nem lehet leszerelés, Kína nélkül az ENSZ nem dolgozhat normálisan. Az Egyesült Államok és néhány más nyugati ország is érzi ama állí­tás tarthatatlanságát, miszerint Kí­nát az ENSZ-ben a Csang Kai-sekis­ták „képviselik" és a Kuo Min-tang­klikk sorsáért, aggódva megkísérlik, hogy síkra szálljanak a „két Kína" hírhedt gondolatáért. De senki előtt sem titok, hogy a két Kína gondolata a valóságban rosszul álcázott diver­zió, melynek célja nagy-Kína terü­letének felosztása és egyik részének, Tajvannak az elszakítása. Tévednek, akik azt hiszik, hogy Kí­na jogainak felújítására az Egyesült Nemzetek Szervezetében elsősorban a Kínai Népköztársaságnak van szük­sége. Ezek az urak valóban tévednek! Ha szervezetünk küldetését helyesen értelmezzük, mint egyetemes, vala­mennyi nemzetet egybetömörítő szervezet küldetését, akkor nem ne­héz megmondani, kinek van inkább szüksége Kína ENSZ-beli jogai fel­újítására - magának Kínának-e vagy pedig az Egyesült Nemzetek Szervezetének, melynek az a hivatá­sa, hogy a legszélesebb képviselet­tel rendelkező nemzetközi szervezet legyen. E szervezetnek szüksége van arra, hogy az oly nagy nemzet, az oly hatalmas ország, mint a Kínai Népköztársaság képviselve legyen az ENSZ-ben, s tevékenyen részt vegyen annak tevékenységében. És ezért a szovjet küldöttség fontos és sürgős kérdésként ja­vasolja mindjárt a közgyűlés mun­kájának kezdetén Kína ENSZ-beli törvényes jogai felújítása kérdé­sének megtárgyalását és megol­dását. Engedjék meg küldött urak, hogy most válaszoljak az Amerikai Egye­sült Államok képviselőjének beszédé­re, aki azt bizonygatta, hogy a Kínai Népköztársasággal szemben alkalma­zott jelenlegi, csődöt mondott poli­tikát folytatni kell, és Kínának az Egyesült Nemzetek Szervezetében va­ló törvényes jogai felújítására tett szovjet javaslat elutasítását aján­lotta. Az USA képviselője itt Peng Csen pe­kingi polgármester besíédére hivatko­zott Jól ismerem ezt az elvtársat és ha látnák őt, megértenék, hogy egyáltalán nem olyan, mint amilyennek itt lefes­tették. Jó és megbecsült ember. Az Egye­slllt Államok képviselője arra hivatko­zott, hogy Peng Csen az Egyesült Álla­mokat imperialista hatalomnak nevezte. Vajon ez valamilyen új felfedezés? (Taps.) Hisz az egész világ tudja, hogy a legnagyobb imperialista hatalom, amely a gyanmati rendszereket támogatja, éppen az Amerikai Egyesült Államok. Hisz ezt a verebek is csiripelik. (Taps.) De az USA képviselőjét, mint látják, felháborít­ja Peng Csen elvtársnak ez a kijelen­tése. Mily ártatlanság! Ez olyan, mint amikor egy nő szűznek teteti magát, de már tíz gyermeke van. (Nevetés a te­remben, taps.) Az amerikai képviselő továbbá kije­lentette, hogy Peng Csen elvtárs Ham­marskjöld úrról azt mondotta, Kongó­ban az amerikai imperializmus érdekében, a gyarmatosítók érdekében álló politi­kát folytat. Vajon ez is valamilyen új­ság? Maga Hammarskjöld úr jobban tud­ja, mint Peng Csen, milyen politikát foly­tatott Kongóban, tudja, hogy a mono­poltőke. hűséges szolgája és az Egye­sült Nemzetek Szervezetében azon álla­mok érdekeit védelmezi, amelyek rabló imperialista gyarmatosító politikát foly­tatnak. (Taps.) Az amerikai képviselő kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság meg akarja hó­dítani a Csendes-óceáni szigeteket. De milyen szigeteket, kérdem az imperia­lista Egyesült Államok képviselőjétől? j A Kínai Népköztársaság fel akarja sza­badítani Tajvant és más szigeteket. Ki­hez tartoznak ezek a szigetek? Nézzék meg az e kérdésben létrejött nemzet­közi egyezményt, amelyet aláírt az Egye­sült Államok képviselője is, és láthatják, hogy ebben az áll. hogy Tajvan-szigete és a kínai partvidéktől nem messze fek­vő szigetek a kínai népé. (Taps.) E szi­getek felszabadítása a Kínai Népköztár­saság törvényes joga, és mi a kínai nép­nek e törvényes jogát támogattuk, tá­mogatjuk és támogatni\ fogjuk. (Taps.) Ezenfelül szerétnék rámutatni, hogy a Kínai Népköztársaság kormá­nya igen tartózkodóan viselkedik e szigetek felszabadítását illetőleg. Ez az ő belügye, és senkinek sincs jo­ga e kérdésbe beleavatkozni. Ha azonban ilyen probléma merülne fel a Szovjetunió előtt, biztosítjuk önö­ket, nem tűrnénk területünk meg­szállását, s a pokolba küldenénk minden árulót, hogy híre-hamva se maradjon, és hogy e szigetek népünk birtokában legyenek. (Taps.) Az USA képviselője itt a népi Kína rendszeréről beszélt. Beszédében több ízben elferdítette a tényeket, mindenféle megtorlásokról hazudo­zott, amelyek állítólag ott folynak. Mindez a népi Kína rosszindulatú rágalmazása. Ez nem új dolog. Mennyi koholmányt terjesztettek a Szovjetunióról, hányszor jövendölték meg pusztulását! Oe a Szovjetunió áll és virul. Nincs demokratikusabb rendszer a szocialista államok rend­szerénél. Hogy beszélhetnek önök amerikai urak, arról, mi a demokrácia! Előbb utóbb meg kell majd tanulniuk, olyan rendszer megszervezését, amelyben valóban tiszteletben tartják minden ember jogát. A tényleges demokrácia csupán a szocializmusban, a kommu­nizmusban lehetséges. Azt tanácsol­nám az amerikai küldöttnek, hogy mielőtt a szocialista országok rend­szeréről kezdene beszélni, nézzen a tükörbe, hogy lássa, milyen rendszer uralkodik a USA-ban. Az Egyesült Államok képviselője itt az afrikai országokra hivatkozva arról beszélt, hogy az Egyesült Államok ál­lítólag kedveli ezeket az országokat, gondoskodik róluk. De vajon, jó uram, ezen államok képviselői, ha nem lesz igazolványuk az ENSZ-töl, meghálhat­nak-e az önök demokratikus országá­ban egy szállodában, kapnak-e ebédet vagy vacsorát olyan étteremben, ahol fehérek étkeznek? Nem, ezt nem tehe­tik! Ez megalázó és sértő minden em­ber számára. Amerikában éles határokat vontak a fehérek és négerek között. Va­jon ez a demokrácia, ez az ember tisz­teletbentartása? Nem, ez az ember gyű­lölete, gyűlölet, uszítás a fehérek és fe keték között. Jöjjenek a négerek, ázsiai és afrikai nemretek képviselői hozzánk a Szovjet­unióba, a Kínai Népköztársaságba, bár­melvik szocialista országba, mindenütt valóban emberi módon, szeretettel és ba­rátsággal fogadják őket. Nem azért, mert feketék, hanem azért, mert nemzeteink rokonszenveznek és mélyen együttérez­nek mindazokkal, akik szabadságukért harcolnak, évszázadokon át a gyarmatosí­tók Igájában sínylődtek. Az USA képviselője a Kínai Nép­köztársaság rendszeréről beszélt. Szeretném neki ezzel kapcsolatban a következőket mondani: Az Eavesült Államok uralkodó körei igen jó ba­rátságban vannak olyan rendszerek­kel, amelyek távolról sem demokrati­kusak. Legjobb barátjuknak tartják Francot, a spanyol nép hóhérát, aki minden demokratikus szabadságjonot elfojtott Spanyolországban, véres dik­tatúrát vezetett be és fejét véteti Spanyolország legjobb fiainak. De a spanyol nép harcra kel, végez a hó­hérokkal, és az igazság győzni fog Spanyolországban is! (Az ülés elnöke félbeszakította Ny. Sz. Hruscsovot és felkérte, ne intézzen sze­mélyes támadásokat olyan államfők el­len, akik tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének é9 kijelentette, hogy a szónok eme szavalt nem jegyzik fel az ülés hivatalos jegyzőkönyvébe.) Ny. Sz. Hruscsov: Az elnök megjegy­zését helytelennek tartom. Miért nem szakította félbe az Egyesült Államok képviselőjét, amikor a népi Kínát rágal­mazta? Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében egyenjogú feltételek legyenek va­lamennyi állam számára, és ha meg­engedik a szocialista országok sértege­tését, ezt nem fogjuk tűrni. Visszauta­sítom az ilyen megjegyzést! Nem va­gyunk itt mint kérelmezők, hanem mint egy nagy nemzet, nagy szocialista állam képviselői és védelmezzük barátunkat, a Kínai Népköztársaságot, annak rendsze­rét, törvényeit! Tehát térjünk vissza Franco rendsze­réhez. Az Egyesült Államok baráti szö­vetséges kapcsolatokat tart fenn ezzel a rendszerrel, katonai támaszpontjai van­nak spanyol területen, melyeket agresz­szív imperialista politikájának céljaira használ fel. Az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyának egy másik legjobb barátja Li Szin Man, a koreai nép elnyomója, akit majdnem hogy „lángelmének" neveztek, s aki oly messzire vitte, hogy kiűzték Dél-Koreából. Titokban amerikai repülő­gépen kellett elszöknie, és hol rejtőz­ködik most? Legyenek biztosak benne, hogy az Amerikai Egyesült Államok tart­ja el Li Szin Man-t. Dél-Vietnamban is lefejeznek embereket, de hisz ott tény­legesen az USA uralkodik. Mit akarnak azok, akik felszólalnak Kína ENSZ-beli jogai ellen? Nem tetszik nekik a Kínai Népköztársaság, nem tet­szik nekik a szocialista rendszer. £s mi történik akkor, ha a szocialista országok távoznak az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéből, megteremtik a maguk szerveze­tét és felhívják a többi országot is, hogy támogassák őket a békeharcban? Hisz ez az ENSZ megszűnését jelentené! Ez nem vezetne a nemzetközi feszültség enyhülésére, hanem fokozott lázas fegy­verkezést eredményezne. Mi ezt nem akarjuk. Mi azt akarjuk, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete valóban min­den államot tötnörítsen tekintet nélkül társadalmi és politikai rendszerükre. Aki békét óhajt, aki leszerelést óhajt, annak arra kell szavaznia, hogy a Kínai Nép­köztársaság elfoglalja törvényes helyét az ENSZ-ben, részt vegyen annak mun­kájában, a béke megszilárdításáért vég­zett tevékenységében. Az, amit itt az Egyesült Államok kép­viselője javasol, az egyik államnak a másik fölé való rendeltsége — a régi imperialista politika megnyilvánulása. Ezért nem akarják, hogy Kína elfoglal­ja helyét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. Erre azért van szükségük, hogy a hidegháborús politikát, a lázas fegy­verkezés politikáját folytathassák, meg­hiúsíthassák a leszerelésről szóló egyez­ményt. Ha azonban ez a hidegháborús politika, a háború szakadékának szélén táncoló politika „tovább sodródik" e szakadék széléről, ez katasztrófát je­lent a világ valamennyi országa számá­ra, mert e<z borzalmas rakéta- és atom­háború lesz. A nemzetközi feszültség további élezésének megakadályozására fel kell újítani a népi Kína jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Csang Kaj-sek-féle hullát a po­kolba kell küldeni, és az ENSZ-ben helyet kell adni annak, aki valóban élő, a Kínai Népköztársaságnak. (Taps.) Ny. Sz. Hruscsov és L. Brezsnyev üdvözlő távirata a guineai elnökhöz Moszkva (ČTK) - Ny. Sz. Hrus­csov és L. Brezsnyev elvtársak Se­kou Tourénak, a Guineai Köztársa­ság elnökének és miniszterelnöké­nek üdvözlő táviratot küldtek Gui­nea függetlensége kikiáltásának 2. évfordulója alkalmából. A távirat hangsúlyozza, hogy a szovjet nép őszintén örül a guineai nép gazdasági, kulturális sikereinek. Ny. Sz. Hruscsov és L. Brezsnyev táviratukban továbbá mélységes meg­elégedésüket fejezik ki Sekou Tou­ré guineai elnök nemrégi moszkvai látogatásának eredményei felett, és remélik, hogy „ez a látogatás hoz­zájárult a Szovjetunió és a Guineai Köztársaság közötti sokoldalú együtt­működés további fejlődéséhez". Az ENSZ XV. közgyűlése december 17-én ér végei » (ČTK) — Az ENSZ közgyűlése szom­bati ülésén elhatározta, hogy a XV. ülés­szak december 17-én véget ér. A köz­gyűlés egyhangúlag jóváhagyta ezt az időpontot, amelyet Hammarskjöld főtit­kár és az Irányító bizottság javasolt. Tekintettel azonban a közgyűlés XV. ülésszakának napirendjén szereplő kérdé­sek nagy számára, kétséges, hogy az ülésszak valóban véget ér-e a határidőn belül. Jordánia elismeri az Iraki Köztársaságot Ámanban, Jordánia fővárosában október 1-én kiadott hivatalos köz­lemény szerint a jordán kormány elhatározta, hogy elismeri az Iraki Köztársaság kormányát. A két ország közötti kapcsolatok az iraki nép 1958. évi júliusi forra­dalma után szakadtak meg. Eddig még nem ismeretes, vajon Jordánia egyoldalú határozatáról van-e szó, vagy pedig ez az intézke­dés a két ország közötti megegye­zés eredménye. A lázadók megadták magukat A laoszi királyi haderők főparancsnok­sága október 1-én közölte, hogy a ka­tonai puccs, amelynek célja Souvana Phouma herceg kormányának megdöntése volt, végleg csődbe fulladt. Az észak­keleti tartományban a felkelő csapatok utolsó négy százada i> megadta magát a kormánycsapatoknak. Cyrankiewicz befejezte ceyloni látogatását (ČTK) — J. Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökének ceyloni látogatása végén a két ország miniszterelnö­ke közös közleményt adott ki. A közlemény többek között hangsú­lyozza azt a meggyőződésüket, hogy a békés együttélés az egyedüli út, amely a háború veszélyének kikü­szöböléséhez vezet. A két ország ál­lamférfiai továbbá hangsúlyozzák, hogy az ENSZ XV. közgyűlése, ame­lyen számos kormányfő és vezető politikus vesz részt, nagy szerepet játszhat a nemzetközi feszültség enyhítése és a leszereléshez vezető úton való lényeges előre haladás érdekében. A parlament úiból bizalmat szayazott Lumumbának Leopoldville (ČTK) - Patrice Lu­mumba, Kongó törvényes miniszter­elnöke székhelyén továbbra is az ENSZ-egységek védelme alatt dolgo­zik. A múlt napokban a miniszterel­nöki palotában ülést tartott a parla­ment, amelyen részt vett a képvise­lők és szenátorok többsége. A parla­ment újból bizalmat szavazott Lu­mumbának. * Katanga tartományban az utóbbi napokban ismét fegyveres összetű­zésekre került sor a lakosság és Csőmbe egységei között. Bonn felelős a következményekért (ČTK) — A bonni kormánynak azt a határozatát, hogy felbontja a német belkereskedelmi egyezményt, Hein-, rinch Rau, az NDK külkereskedelmi minisztere olyan kísérletnek minősí­tette, amely arra irányul, hogy a két német állam közötti gazdasági kap­csolatokat politikai nyomás eszköze­ként használja fel a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen. H. Rau e provokatív intézkedéssel kapcsolatos rádiőinterjújában hang­súlyozta, hogy Bonn viseli a teljes felelősséget agresszív intézkedései­nek következményeiért. Rau miniszter hangsúlyozta, hogy az NDK kormánya továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a német belkereskedelem az utolsó kö­telék, amely a két német államot egybefűzi és ezért azt fenn kellene tartani. Azzal kapcsolatban, hogy Bonn az egyezmény felbontására ürügyként használta fel Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin közötti közlekedés kérdését, Heinrich Rau kijelentette, hogy e közlekedés normálisan folyik, tehát Nyugat-Németország alaptalanul hozta fel e kérdést, ami csupán ürü­gyül szolgál. KÜLPOLITIKAI KIS LEXIKONUNK Nigéria Államszövetség OKTÓBER 1-én felszökött a nemzeti zászló az új afrikai független állam, a Nigériai Államszövetség árbocára. Mintegy 37 millió ember vált így hazájának urá­vá, tette meg az első lépést az önálló nemzeti élet útján. Nem véletlen, hogy az egykori portugál, majd angol gyarmat — bár a legnagyobb afrikai állam, — az utolsók között nyerte el független­ségét a Brit Nemzetközösség köteléké­ben. Afrika legsűrűbben lakott országa (83 ember jut egy négyzetmérföldre) kiapadhatatlan természeti kincsforrásai­val (ólom, szén, wolfram, kőolaj, ezüst, vas, rádióaktiv ásványok), trópusi erdőivel, pálmaolajával bűvös erőként vonzotta a prédára leső gyarmatosítókat. De hát a végső szó a történelemé, s így az an­gol gyarmatosítók is kénytelenek voltak meghátrálni, elismerni a nép független­ségi törekvéseit, persze előre gondos­kodtak befolyásuk érvényesüléséről az új független államban. A Brit-Kamerun nélkül 874 447 négy­zetkilométeren elterülő Nigériai Állam­szövetség Lagos fővárosból, az eddigi angol gyarmatból és három volt véd­nökség! területből: az északi, nyugati és keleti területből áll. Afrika legnépesebb országát a szudáni faj számos törzse lak­ja, legtöbben a hauszák, jorubák, ibok, rulbék. kanurik, ibibiók, edók. Mintegy 350 ezer arab lakosa is van az ország­nak. A szövetség fővárosa a 272 ezer lakosú Lagos. A Gulneai-öböl partvidékén elterülő ország természeti szépségét a szavannákkal váltakozó örökzöld trópusi erdők adják meg. Nigéria világviszonylat­ban első helyen áll a pálmaolaj, a pálma­dió termelésében, a földi mogyoró kivi­telében. Az ország kiviteli cikkei kö­zött kakaó, kaucsuk és gyapot is sze­repel. Annak ellenére, hogy ásványi kin­csekben rendkívül gazdag, fő gazdüsaqi ága a földművelés. Jellegzetes termé­nyei a kukorica, bab, köles, rizs. Északi részében túlsúlyban van az állattenyész­tés. A gyarmatosítók nem törődtek a ha­zai ipar kiépítésével, ezért nagyon fej­letlen a nigériai munkásosztály. Az or­szág féllábbal még a feudalizmusban ven. Ez különösen a muzulmánlakta északi területen szembetűnő, ahol a gyarmato­sítókkal szövetkezett emirek és szul­tánok középkori kiskirályok módjára él­nek. Jellemző az Itteni viszonyokra, hogy 2 középiskola jut 19 ezer lakosra. A mostani kormány az Északi Népi Kong­resszus és az Északi Haladó Elemek Szövetsége pártok koalíciója alapján ala­kult meg. A miniszterelnöki tisztséget Tafawa Balewa tölti be. Az északi pár­tokkal szemben sokkal haladóbb a nyu­gati terület legerősebb pártja, az Ak­ciócsoport, mely követeli a haladó szellemű szakszervezeti vezetők és » kommunisták elleni korlátozó intézkedé­sek érvénytelenítését és szorgalmazza az aktív gazdasági, kulturális és diplomá­ciai kapcsolatok felvételét a szocialista államokkal. (L) ÍJJ SZŐ 3 * 1960- október 2-

Next

/
Thumbnails
Contents