Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-28 / 300. szám, péntek

SZIOVÍKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIIOTTSA&ÁHAK NAPILAPJA 1960. október 28. péntek 30 fillér XIII. évfolyam, 300. szám Az államosítás évfordulójára Á szocializmus megvalósítása felé vezető utunkon az egyik leg­jelentősebb és sorsdöntő történel­mi határkő a nehéz és kulcsfon­tosságú ipar és a pénzintézetek államosítása volt. Erre a nagy­jelentőségű eseményre, a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja ál­tal vezetett munkásosztály harcos programja ezen alapvető pontjá­nak törvényesítésére, • az ezzel kapcsolatos dekrétum kiadására 1945. október 28-án került sor. A felszabadulás után a burzsoá­zia gazdasági pozícióinak meghó­dításáért a kommunista párt ve­zetésével vívott harcban a kulcs­fontosságú iparvállalatok államo­sítása, azaz azoknak a közösség javára való kisajátítása volt az első és döntő jelentőségű sikere dolgozó népünknek. Az államosítással az ipar közel 60 százaléka, s ami a legfonto­sabb, a kulcsfontosságú iparvál­lalatok a nép tulajdonába mentek át. A népgazdaság ütőerét jelentő nehézipar, a bányák és a kohá­szati vállalatok államosítva lettek. Ezzel az erőviszonyok mérlege a köztársaságban erősen dolgozó népünk javára billent. Azzal, hogy az iparban a termelőeszközök je­lentős része megszűnt magántu­lajdon lenni, s átment a társada­lom tulajdonába, a szocialista termelési viszonyok kerültek túl­súlyba. Ez volt az első súlyos csapás a burzsoázia hatalmára, mert ez­zel végeszakadt az egész népgaz­daság alakulását befolyásoló kulcs- j fontosságú iparágazatok feletti korlátlan uralmának. A munkásosztály győzelmes elő­retörése a burzsoázia gazdasági és politikai pozícióinak meghódí­tására az 1948. februári napok eseményeiben csúcsosodott ki. Csehszlovákia dolgozó népe végleg leszámolt a burzsoáziával, amikor annak utolsó kísérlete elvesztett politikai és gazdasági pozícióinak visszaszerzésére megtört a kom­munista párt által vezetett dol­gozók harcos ellenállásán. Dolgozó népünk nem engedte visszaforgat­ni a történelem kerekét, nem en­gedte, hogy köztársaságunkban újra feltámasszák a kapitalizmust. Ez a győzelem tette lehetővé a nagy cél kitűzését — felépíteni hazánkban a szocialista társadal­mat. Felszabadulásunk tizenötödik esztendejében a népi demokrácia útját járva elértük ezt. Ezért ez évben elfogadott új szocialista alkotmányunk már leszögezhette: Hazánkban győzött a szocializmus. A jubileumi évben október 28-ra, az államosítás napjára a meg­emlékezés nagyon időszerű már azért is, hogy újra tudatosítsuk, mit jelentett új hazát építő dol­gozó népünk számára pártunk elő­relátó, bölcs politikája. Ennek kö­szönhető, hogy céltudatosan és nagyobb megrázkódtatások nélkül sikerült az átmenet a kapitaliz­musból a szocializmusba. 1945. októberében a kulcsfon­tosságú ipartgazatok államosítá­sával teremtettük meg a szocia­lizmus építésében elért győzel­meink sorozatának alapvető felté­teleit. Pártunk az akkori történel­mi időszaknak megfelelően meste­rien alkalmazta a marxizmus-le­ninizmus halhatatlan tanait, ami a tizenöt év távlatából még ragyo­góbban nyilvánul meg. Pártunk már akkor tudatában volt annak, hogy a nagy iparvállalatok államo­sítása az első és a legjelentősebb lépés a szocializmus felépítése felé vezető utunkon. Dolgozó né­pünk pártunk iránt tanúsított tör­hetetlen bizalma és harcos felso­rakozása a párt által kitűzött program megvalósításáért meg­hozta gyümölcsét. A szocializmus győzelmével hazánkban megkezd­hettük a fejlett szocialista társa­dalom építését. Az államosítás törvénybe ikta­tásával pártunk már 15 évvel ez­előtt feltárta dolgozóink előtt a jövőnek ama ragyogó távlatát, amelyet ma mint megvalósult tényt ünnepelünk országszerte. A szocializmus a Szovjetunió után nálunk is valósággá lett. Mindez csak azért vált lehetségessé, mert népeink történetében munkásosz­tályunk először lett uralkodó osz­tály, és ezzel a nemzeti felszaba­dító harc élén álló Csehszlovákia Kommunista Pártja uralkodó párt, s köztársaságunk vezető ereje. Szabad életünk 15 esztendeje alatt pártunk vezetésével és egész dolgozó népünk áldozatos munká­jával kimagasló eredményeket ér­tünk el országépítő munkánkban. Ezek a sikerek tették lehetővé, hogy a jövő évben kezdődő har­madik ötéves tervünkben oly me­rész és messzemenő célokat tűz­hettünk ki, amelyek elérésével megteremtjük a kommunizmus építésére való fokozatos áttérés feltételeit. A Szovjetunió kimagasló sikerei mellett a mi szocialista köztársa­ságunk sikerei is fényesen bizo­j nyitják a szocialista rendszer mindjobban kibontakozó fölényét a kapitalizmus felett. Míg a burzsoá köztársaságban az ipari termelés évente átlag két százalékkal növekedett, addig a népi uralom legutóbbi tíz eszten­dejében évente több mint tizen­egy százalékkal. Ezzel szemben a legfejlettebb kapitalista államok­ban, mint az Amerikai Egyesült Államokban csak 2,5 százalékot, Angliában 3,4 százalékot s Fran­ciaországban 6,6 százalékot tesz ki az ipari termelés évi növeke­dése. Amit iparunk a burzsoá köz­társaságban egy év alatt termelt, azt 1965-ben két hónap alatt fog­ja előállítani. Népgazdaságunk ilyen nagyará­nyú fejlődésére, amelyet a szocia­lizmus építése folyamán értünk el, dolgozó népünk valóban büszke lehet. Büszke lehet azért is, mert ezzel jelentősen hozzájárulunk az egész szocialista tábor erejének és hatalmának növeléséhez, ami vég­eredményben további békés épí­tömunkánkat és a világbéke meg­őrzésének nagy ügyét szolgálja. Az államosítástól a mai napig, a szocializmus győzelméig sike­rekben gazdag rövid 15 esztendő alatt megtett nagy utat csak annak köszönhetjük, hogy a Szov­jetunió felszabadította köztársasá­gunkat és azóta is élvezzük test­véri önzetlen segítségét, meríthe­tünk a szocializmus és a kommu­nizmus építésében szerzett rend­kívül gazdag tapasztalataiból. Ez a felmérhetetlen segítség, amely kútforrása a szocialista orszá­gok közötti baráti és testvéri együttműködésnek, a marxi-lenini eszmék szocialista internaciona­lizmusából fakad. Erre építjük nemcsak jelenünket, hanem jö­vőnket is, mert ez a záloga bé­kés, boldog mánknak és még ra­i gyogóbb holnapunknak! A MAGAS-TÁTRÁBAN, a Lomnici-csúcson épül hazánk legmagasabb fekvésű csillagvizsgálója, melyet főleg a Nap és a kozmikus sugárzás megfigyelésére rendeznek be. Az építkezés munkálataiban részt vesznek a jenai Zeiss optikai üzemek szakemberei is. Baloldali képünkön Günther Müller, Kurt lacob, Wernar Schörlitz és Kurt Marquardt látható, a jobboldali felvétel as épülő csillagvizsgálót m utat ja. V. Pribyl —- ČTK — felvét©!©. Használjuk ki a kedvező időt Sürget a búzavetés befejezése • A betakarítás utolsó szakaszában fokozódik a munka üteme • Hasznosítsuk mindenütt a jó tapasztalatokat A mezőgazdasági munkák végzé­séhez kedvezőre fordult az idő. Ezt legtöbb szövetkezetünkben és állami gazdaságunkban alaposan ki is hasz­nálták. Például a komárnói járásban már 30 EFSZ befejezte a búza veté­sét s ezzel a munkával járási mé­retben is közel 90 százalékra állnak. Megvan tehát minden lehetőség, hogy a közeli napokban, tehát technikai határidőben földbe kerüljön a mag, hiszen a talajt már napokkal előbb előkészítették a vetéshez. Az is szép eredmény, hogy a 156 traktorból 117 gépet két váltásban üzemeltetnek, így naponként 500 hektáron végzik el a mélyszántást és előreláthatólag november 16-ára ezt a munkát is befejezik. Eredményes verseny a cukorgyárak között A betakarítással együtt a cukor­répa feldolgozása is ütemesen halad. Például a nyugat- és közép-szlová­kiai kerület egyesített cukorgyárai tervüket ez ideig 101,95 százalékra teljesítik. Élen a vlčkovcei cukor­gyár áll, amely kampánytervét 109,6 százalékra teljesíti, utána a nitrai következik 106 százalékkal. Cukorrépából további két járás teljesítette a beadást ké teljesítette a cukorrépa tervezeti felvásárlását. Ugyanis célba ért a trenčíni és Bratislava-környéki járás is. Az is szép eredmény, hogy • mült év hasonló időszakához viszo­nyítva Szlovákiában eddig 76159 tonna cukorrépával többet vásároltak fel a cukorgyárak. A szlovákiai ke­rületek október 27-ig 87,1 százalékra teljesítették a cukorrépa felvásárlási' tervét, a nyugat-szlovákiai kerület pedig már 97,3 százalékra áll a fel­vásárlással. (-ti9 A jó szervezés eredménye Az utóbbi napokban a csehországi kerületekben is jelentősen meggyor­sult a cukorrépa és a burgonya be­takarítása. Éspedig elsősorban azért, mert a jó szervezés következtében a fiatalok, üzemi munkások és ka­tonák ezrei segédkeztek a földmű­veseknek. Például a prerovi járásban a fiatalok azt kapták feladatul, hogy 600 hektárról takarítsák be a bur­gonyát. Ezt jelentősen túlteljesítet­ték, mert ez ideig 2500 hektár terü­letről szedték ki a termést. A nym­burgi járás fiataljai pedig azt vál­lalták, hogy mindegyikük 10 mázsa cukorrépát takarít be. Eddig 3000 órát dolgoztak le a cukorrépa be­takarításánál és elszállításánál. Hadseregünk tagjai is nagy segít­séget nyújtanak az őszi betakarítás­ban. Például a kelet-szlovákiai kerü­letben az elmúlt vasárnap 25 teher­autóval a katonák százai segítették a cukorrépa elszállítását. Világ proletárjai egyesüljetek! A két gazdasági rendszer versenye A cukorrépa- és burgonyakampány • idején a vasüti teherforgalom jelen- J tósen megnövekedett. Ezzel kapcso- a latban nemcsak a vasutakra, de a • cukorgyárakra is komoly feladat há- • rul, hogy a répa gyors kirakodása- JJ val növeljék a vagonok forgalmát. „ A modranyi cukorgyár dolgozói ezt m » feladatot úgy oldották meg. hogy • éjjel-nappal működésben tartják az JJ EL FA jelzésű hidraulikus rakodógé- „ pet, amely a rakodás nehezét el- w végzi. (ČTK — felvétele) Jj A Szovjetunió már 1967—1968-ban megelőzi az USÁ-t az ipari nyerstermelésben ás a mező­gazdasági lermelésben még hamarabb győz Kitölttették Václav Dávid elvtársat MOSZKVA (ČTK) — A MOSZK­VAI EGYETEM NYlLT VITÁJÁ­BAN JAKOV JOFFE SZOVJET KÖZGAZDÁSZ KIJELENTETTE, HOGY A SZOVJETUNIÓ MÁR 1967 ­1968-BAN MEGELŐZI AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOKAT AZ IPARI NYERSTERMELÉSBEN. A Szovjetunió az acélgyártásban jövőre, a vastermelésben 1968-1969­ben, a kőolaj kitermelésében 1972­ben, a cementgyártásban pedig 1965­ben szárnyalja túl az Egyesült Ál­lamokat. A Szovjetunió az egy lakosra jutó termelésben 1970-ben előzi meg az Egyesült Államokat. A Szovjetunió és az USA ipari nyersterme.lésének az aránya akkor már 100:72 lesz. 1959-ben ez az arány 60:100 volt. A vitában hangoztatták, hogy az előzetes számítások alapján a hat­vanas évek végén a világ ipart ter­melésének egyharmadát a Szovjet­unió fogja előállítani. A szovjet közgazdászok a statisz­tikai adatok elemzéséből arra kö­vetkeztetnek, hogy az amerikai ipar átlagos évi fejlődési üteme alig ha­ladja meg a 2,4—2,5 százalékot. A szovjet ipar reális fejlődési üte­mét 10—11 százalékra becsülik. A legfontosabb termékek abszolút évi növekedésében a Szovjetunió már megelőzte az USA-t, sőt a terme­lőérők koncentrációjában is érezhe-. tőén túlszárnyalja az Egyesült Álla­mokat. A vitában azt is megállapították, hogy a Szovjetunió a mezőgazdasági termelésben még előbb éri utói az Egyesült Államokat, mint az ipari termelésben. A szovjet tudósok annak alapján következtetnek erre, mert a leg­utóbbi 5—6 év folyamán a Szovjet­unióban elért növekedés évi iiteme a gabonatermelésben kétszerese, a hűstermelésben 3 és félszerese, a tejtermelésben pedig 10—12-szerese volt az amerikai ütemnek. A szovjet mezőgazdaságban foly­tatódik a termelés koncentrációja. Ma minden állami gazdaság átlago­san 24 ezer hektáron gazdálkodik és 92 traktora van. Minden kolhoznak aránylag 5 és fél ezer hektár földje és 22 traktora van. Az USA-ban a legnagyobb farmoknak csak 3 szá­zaléka gazdálkodik körülbelül 400 hektáron. Minden állami gazdaságban és kolhozban megkezdték a tudomá­nyosan megalapozott termelési rend­szer bevezetését, aminél tekintetbe veszik a szovjetország 39 éghajlati és talajövezete mindegyikének felté­teleit. (ČTK) — Antonín NOvotný, köz­társaságunk elnöke a prágai Várban október 27-én Jirí Hendrych és Vác­lav Kopecký elvtársak, a CSKP KB politikai irodája tagjainak jelenlété­ben átadta Václav Dávid külügymi­niszternek a Szocialista Haza Építé­séért Klement Gottwald Rendet, amelyet 50. születésnapja alkalmából adományozott a kitüntetettnek. Sikeres újítómozgalom (ČTK) — A piesoki gépgyárban, mely­nek dolgozói kezdeményezték ,,Dolgozzon mindenki új módon" versenymozpalmát, az alkalmazottaknak már több mint két­harmada részt vesz e mozgalomban. A gyár 356 dolgozója elsajátította a szovjet újítók és újítóink nagy munkatermelé­kenységet biztosító módszereit. A piesoki gépgyár dolgozói ez említett újítómozgalomnak köszönhetik, hogy már október derekán teljesítették a második ötéves tervben előirányzott nyerstermelé­si feladatokat. Elhatározták, hogy ez év végéig terven felül 36 millió korona ér­tékű gyártmánnyal gyarapítják népgazda­ságunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents