Új Szó, 1960. október (13. évfolyam, 273-302.szám)

1960-10-23 / 295. szám, vasárnap

Äz ENSZ-közgyűlés bizottságaiban ÜGYVITELI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG i Ä csehszlovák küldött élesen bírálta a költségvetést NEW YORK (ČTK) - MIROSLAV NACVALAČ, A CSEHSZLOVÁK ENSZKÜLDÖTTSÉG KÉPVISELŐJE AZ ÜGYVITELI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGBAN BIRÄLTA AZ ENSZ ELŐTERJESZTETT JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT. KÜLDÖTTÜNK HANGOZTATTA, HOGY A SZERVEZET KÖLTSÉGVETÉSE ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKSZIK, ÉS BÁR HAMMARSKJÖLD ÁLLANDÓAN ÍGÉRGETI „STABILIZÁLÓDÁSÁT", A KÖLTSÉGVETÉS AZ 1952-ÉVI 48 MILLIÖ DOLLÄRRÔL A JÖVŐRE ELŐIRÁNYZOTT 68 MILLIÓ DOLLÁRRA NÖVEKEDETT. A csehszlovák küldött szembeszállt azokkal a törekvésekkel, hogy a közgyűlés adminisztratív és költségvetési bizottságát bélyegzőgéppé tegyék, mely helybenhagyja a titkárság költségvetési kiadásait. Küldöttünk hangoztatta, fontos, hogy a bizottság szigorúan ellenőrizze a főtitkárt. Ennek fontossága különösen szembetűnik akkor, ha nézzük, mely államoknak van döntő befolyásuk a titkárságra, s mely államok érdekeit szolgálja a főtitkár és titkársága. A 18 altitkárl tisztségből az USA és szövetségesei 11-et töltenek be, egyet a csangkajsekista küldött; a szocialista országoknak egy altitkári helyük sincs és a semleges orszá-t gok is csak négyet töltenek be. Határozottan meg kell változtatni ezt a rendellenes állapotot a titkárságon, lényegesen növelni kell a szocialista és semleges országok képviseletét a titkárság valamennyi részében. A csehszlovák küldött beszéde beLemondott az osztrák kormány Bécs (ČTK) - Raab osztrák kancellár Pittermann alkancellár kíséretében szombaton délelőtt látogatást tett Schärf osztrák szövetségi köztársasági elnöknél és beadta a kormány lemondását, amit azzal okolt meg, hogy az osztrák alkotmány értelmében a kormány a koalíciós pártok közötti egyenetlenség miatt nem terjesztheti elő az 1961. évi állami költségvetés tervezetét az alkotmányban megjelölt határidőben parlament elé jóváhagyás végett. Schärf köztársasági elnök még nem erősítette meg a kormány lemondását és felkérte Raab kancellárt, hogy az új állami költségvetés összeállításának fontosságára való tekintettel maradjon a helyén és törekedjék a megegyezésre. AZ AMERIKAI haditengerészet 2000 gyalogosa október 21-én partraszállási gyakorlatokat végzett törökországi partokon. Az USA 6. flottája e célból 11 ejtőernyős egységet szállított egy Izmir városától 50 kilométernyire eső helyre. GH. GHEORGHIU-DEJ, az ENSZ közgyűlésének XV. ülésszakán részt vett román küldöttség vezetője New Yorkból Bukarestbe visszatérve Bécsben félbeszakította útját és látogatást tett Július Raab osztrák szövetségi kancellárnál. AMERIKAI illetékes hivatalok közlése szerint állandóan csökken az USA aranyfedezete. Az aranyfedezet csak a legutóbbi héten 33 millió dollár értékű mennyiséggel csökkent és jelenlegi értéke 18 581 millió dollár. MONTGOMERY, Nagy-Britannia marsallja október 21-én kijelentette, hogy a jövő évben ismét meglátogatja a Kínai Népköztársaságot. BOLZANÓBAN pénteken délelőtt mintegy 300 olasz diák tiltakozott az osztrák kormány Dél-Tirolban folytatott politikája ellen. A MADRIDI hadbíróság október 20-án halálra ítélte Alejandro Navarrát és Anasztasió Merinát, a spanyol polgárháború volt harcosait. A MAGDEBURG melletti Barbyban október első felében 762 nyugat-németországi lako's kért tartózkodási engedélyt a Német Demokratikus Köztársaságtól. A SZOVJETUNIÓ külügyminiszterének meghívására Szibériában időző külföldi diplomaták csoportja pénteken a Bajkáltóhoz látogatott. A külföldi vendégek este Jrkutszkba tértek vissza, ahol Alekszartder Gricenko, az irkutszki területi tanács végrehajtó bizottságának elnöke vacsorát adott tiszteletükre. AZ ARAB-TENGER vizein Karacsi közelében október 25-én kezdődnek a CENTO agresszív katonai tömb haditengerészeti egységeinek hadgyakorlatai, amelyeken az USA, Nagy-Britannia, Pakisztán és Irán 36 hadihajója s különféle katonai alakulatainak több mint 10 000 főnyi legénysége és tisztje vesz részt. ANGLIÁBAN az angol királynő jelenlétében ünnepélyes külsőségek között bocsátották vízre Nagy-Britannia első atommeghajtású tengeralattjáróját. Az amerikai tervek szerint készült tengeralattjáró súlya 3500 tonna s 77 tengerész és 11 tiszt teljesít rajta szolgálatot. fejező részében további kérdésekkel foglalkozott. Olyan szervek, amilyen az ENSZ magyarországi megbízottja, szöges ellentétben állnak az ENSZ küldetésével és csupán ellenségeskedést szítanak a népek között. Ezért itt világosan kijelentem — mondotta M. Nacvalač — hogy Csehszlovákia nem vesz részt a hidegháború hasonló lovagjainak pénzelésében, tekintet nélkül arra, milyen formában veszik be a rájuk fordított kiadásokat az ENSZ költségvetésébe. Ugyanehhez a kategóriához tartoznak az ENSZ koreai miszsziójára és Laosz tevékenységére forditott kiadások is. Függetlenül attól, milyen elvi álláspontra helyezkedünk az ENSZ magyarországi megbízottjára fordított kiadásokkal kapcsolatban, meg kell rökönyödnünk annak láttán, hogy a tevékenységével kapcsolatos kiadások az ügykörére, a napidíjakra és útiköltségekre előirányzott tételekből állnak. Nem tudjuk, minek alapján fizet ki ilyen díjat a főtitkár Munró úrnak. Az ENSZ törvényes határozataiban nyomát sem látjuk ennek. A főtitkárt csupán felférték, adja meg a szükséges eszközöket Munro úr támogatására. Mi semmi esetre se szándékozunk jutalmazni a hidegháború lovagjait. A vitában felszólalt még Cuccs ausztráliai küldött, aki szintén bírálta a költségvetés növekedését. Kijelentette, hogy a kongói operáció 1960-ban 60 millió dollárba, jövőre pedig talán 100 millió dollárba is belekerül. Andoni albán küldött, a további felszólaló küldöttsége nevében megtagadta a hozzájárulást a hidegháború lovagjainak és akcióinak külön pénzeléséhez. A további vitában az amerikai és a ' szovjet küldött jelentkezett felszólalásra. SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁG Elítélték a faji megkülönböztetést New York (ČTK) - Az ENSZ közgyűlésének szociális és kulturális bizottsága és az emberi jogok bizottsága pénteki ülésén jóváhagyta a faji és nemzetiségi gyűlöletet elítélő csehszlovák határozati javaslatot. A csehszlovák küldöttség saját múltbeli tapasztalatai, főként a fasiszta megszállás idején szerzett tapasztalatai alapján nem utolsó sorban azért terjesztette elő javaslatát, mert ma újra náci és revansista irányzatok ütik fel a fejüket Nyugat-Németországban. A határozati javaslatot 78 szavazattal 3 küldöttség tartózkodása mellett — jóváhagyták. Ellene senki sem szavazott. A szavazástól a Dél-Afrikai Unió, Etiópia küldötte és a csangkajsekista küldött tartózkodott. A bizottság a fejlődő országokban a nők helyzetének javulását követelő további határozati javaslatot is egyöntetűen elfogadta. Ezt a határozati javaslatot Afganisztán, Görögország, Libéria, Marokkó, Nigéria, Pakisztán és Tunézia terjesztette elő. POLITIKAI BIZOTTSÁG A leszerelési vita New York (ČTK) - A közgyűlés politikai bizottsága pénteken időszámításunk szerint 20.23 órakor kezdte meg délutáni ülését. Délelőtt nem ülésezett. Napirenden a leszerelés szerepelt, melyhez többnyire a szocialista államok képviselői szóltak hozzá. A délutáni ülésen felszólalt az olasz küldött. Martino olasz külügyminiszter az ülés egyetlen szónoka volt. Beszédében igyekezett védelmezni a nyugati hatalmak taktikáját, mellyel tavasszal elodázták a kérdés megoldását a leszerelési tizes bizottságban. Beszéde túlnyomó részében az ellenőrzéssel foglalkozott és a kérdés „bonyolultságára" utalva próbálta igazolni azt az állítását, hogy a leszerelés technikai szempontból nem valósítható meg négy éven belül. Támogatta az angol javaslatot is, mely arra számít, hogy ha az általános és teljes leszerelésről szóló szerződés kérdésében folytatott alapvető politikai tárgyalások Tháttérbe szorulnak vagy megszakadnak, a szakértői csoport veszi át a tárgyalásokat. Martino kijelentette, hogy Olaszország egyetértene néhány semleges ország felvételével a tízes bizottságba. Az olasz küldött beszéde után a politikai bizottság vitáját hétfőre halasztották. Az elnöklő Karel Kúrka bejelentette, hogy hétfőn csak egy ülést tartanak, időszámításunk szerint 15.30 órai kezdettel, mivel csak három küldött, a jugoszláv, az az indiai és az ukrán küldött jelentkezett felszólalásra. Kedden Albánia, Anglia és Brazília küldöttei 1 óhajtanak felszólalni. AZ ENSZ SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK csoportja a tárgyalás anyagát tanulmányozza az ülés megnyitása előtt. A képen balról jobbra: Mironova (Szovjetunió), Leflerová (Csehszlovákia), Bondareva (Ukrán SZSZK) és Cserkaszova (Belorussz SZSZK). ENSZ foto A szovjet küldöttség nyilatkozata a kongói he'yzetről New York (ČTK) - Mint tudjuk, a szovjet kormány javaslatára az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakának napirendjére tűzték a Kongói Köztársaság helyzetének megvitatását. Ezért fontos, hogy az ENSZ valamennyi tagja világos képet alkosson e kérdésről. A főtitkár október 17-én a közgyűlés plénumán nyilatkozatot tett a kongói események további alakulásáról. főként až ENSZ kongói tevékenységéről. E nyilatkozat, sajnos, nem ad világos képet a Kongói Köztársaságban uralkodó tényleges helyzetről. Egy szóval sem említi, hogyan orvosolja az ENSZ-csapatok parancsnoksága és személyesen az ENSZ főtitkára a Kongóban elkövetett komoly hibákat, melyek miatt sok állam bírálta őket, köztük olyanok is, amelyek a Biztonsági Tanács határozata alapján kiküldték csapataikat Kongóba. Egy szóval sem említi, hogyan teljesítik most a gyakorlatban a Biztonsági Tanács július 14-i, 22-i és augusztus 9-i határozatait. A Biztonsági Tanács említett határozataiban világosan elrendelte, hogy az ENSZ katonai és minden egyéb segítségét a Kongói Köztársaság törvényes kormányának kell megadni, és hogy az ENSZ kongói intézkedéseit a törvényes kongói kormánnyal szorosan együttműködve és beleegyezésével kell végrehajtani. A főtitkár azonban továbbra is figyelmen kívül hagyja a Biztonsági Tanács irányelvét. Ügyesen elkerüli a kongói törvényes kormány szóba hozását, s újra azt hangoztatja, hogy támogatni kell bizonyos ismeretlen erőket, melyekkel az ENSZ-nek „egyettműködnie, tanácskoznia" kell. Miért beszélt a főtitkár oly homályosan a kongói helyzetről és az ENSZ kongói eljárásáról? Miért nem beszélt konkrétan a Biztonsági Tanács világos irányelveinek teljesítéséről, melyek alapján a belga csapatokat ki kell vonni a Kongói Köztársaság területéről és segítséget keli adni a Kongói Köztársaság törvényes kormányának függetlensége megszilárdításában és területi épsége megőrzésében. Könnyű a válasz. Nézzük csak meg, mi történik Kongóban. Az értesülésekből arra következtethetünk, hogy még mindig nem fejeződött be a belga csapatok és a katonai személyzet kivonása Kongó földjéről. Sőt, egyre több olyan hír kering, hogy újabb belga gyarmatosítók térnek vissza Kongóba és az ENSZ zászlaja alatt a nyugati hatalmak képviselői is bevonulnak. Kongóba. Méltán feltételezhetjük tehát, hogy folytatják a Biztonsági Tanács kongói határozata nyílt szabotálásának politikáját. Most az is világos, hogy egyes államok a Biztonsági Tanács július 14-i, 22-i és augusztus 9-i határozata ellenére is saját zsákmányoló érdekeik elérésére használják fel a közgyűlés rendkívüli bizottságának Kongóra vonatkozó határozatát, amire már a szovjet küldöttség is figyelmeztetett. Ezzel „magyarázható", hogy a kongói helyzet nem rendeződik, sőt tovább rosszabbodik és veszélyezteti a világbékét és a népek biztonságát. Mindez újra bizonyítja, hogy a szovjet kormány helyesen értékelte a kongói helyzetet. Szembe kell néznünk az Igazsággal. A kongói feszUItség góca, nem csupán helyi viszály. Az a kérdés, garantálva lesznek-e a kongói nép békés alkotómunkájának és független létének feltételei, — egész Afrika, az egész világ szempontjából óriási jelentőségű. Ha az ENSZ legfelső szerve, a közgyűlés nem tudja megoldani a kongói helyzetet a béke, a biztonság és a kongói nép érdekében, ezzel csak tehetetlenségét árulja el. A béke megköveteli az afrikai tűzfészek felszámolását. A történelem kerekét nem lehet megállítani N

em minden államférfi térhetett vissza New York-ból, az ENSZ XV. közgyűléséről olyan diadalmasan, mint Nyikita Hruscsov, a szovjet küldöttség vezetője, mint a szocialista országok vezető képviselői, mint néhány semleges ország államfője. Nem mindenki állhatott oda hazája népe elé, a dolgozó emberek elé és nem adhatott oly büszke számvetést tevékenységéről, mint Hruscsov elvtárs tette csütörtökön a luzsnyiki sportpalotában és egy héttel ezelőtt Novotný elvtárs a prágai kongresszusi palotában. Hruscsov elvtárs beszédében újra részletesen elemezte és indokolta a szovjet küldöttség álláspontját a jelenlegi nemzetközi helyzet legjelentősebb problémáivá' kapcsolatban, legyen az a leszerelés, a ayarmati rendszer felszámolása, vagy az ENSZ szervezeti felépítésében szükségessé vált változások kérdése. A tizenkétezer ember lelkes helyeslése a luzsnyiki sportpalotában az egész szovjet nép egyetértését, fejezte ki s megmutatta, hogy a szovjet kormány politikája a legteljesebb összhangban áll a nép érdekeivel és vágyaival. Nehezen képzelhető el, hogy valami hasonló az ún. „szabad világban" is megtörténjék. Próbálna csak Macmillan odaállni mondjuk a német imperializmus okozta háború borzalmait jól ismerő Coventry egyszerű dolgozói elé és megismételni a nyugatnémet revansizmust és militarizmust tisztára mosni akaró „védőbeszédét". Ugyancsak nem ismételhetné meg személyes biztonsága veszélyeztetése nélkül például Kenya angol gyarmat bennszülöttei előtt sem tirádáját „a gyarmatosítók istennek tetsző küldetéséről". Hruscsov elvtárs beszédének számunkra örvendetes és kifejező vonása az a hit és optimizmus, amelylyel kiutat igyekszik találni a jelenlegi bonyolult és feszült nemzetközi helyzetből. Beszéde mélyrehatóan, marxista módon elemzi a haladás és béke erőinek harcát a háború erői ellen, bizonyítja, hogy a gyarapodó, erősödő új törvényszerűen győzedelmeskedik az elhaló, gyengülő régi felett. A míg a burzsoázia az egyedüli uralkodó erő volt, kedve szerint áraszthatta el a világot rágalmaival, amelyekben a kommunistákat romboló erőnek bélyegezhette. Amint azonban a kommunisták a nép, az ország élére álltak, a rágalmazóknak a torkán akadt a szó. Mivé vált a Szovjetunió negyvenhárom év alatt! Micsoda változásokat hozott hazánkban az utóbbi tizenöt esztendő! A kommunisták, akikről azt hangoztatták, hogy csak kiabálni tudnak az utcán, ma az ENSZ emelvényéről szólnak és egyre nagyobb megértésre találnak a világ népeinél. A kommunisták, akikről azt mondták, hogy legfeljebb az ablakokat képesek beverni, ma a világűrbe bocsátják a legtökéletesebb rakétákat és egyre-másra cáfolják meg sikereikkel az amerikai technika magasabbrendüségéről költött meséket. Amikor ma a feszültség csökkentéséért, a leszerelésért, a különféle társadalmi rendszerek békés együttéléséért küzdünk, akkor ezt nem félelemből teszszük. Munkásaink, technikusaink, és tudósaink jól gondoskodtak szocialista táborunk biztonságáról. Határozottan kijelentjük, hogy nem akarunk háborút, de ugyanilyen határozottsággal valljuk, hogy megsemmisítő csapást mérünk az agresszorra, ha más kiút nem lesz. S ez a -csapás olyan lesz, hogy bolygónkon egyszer s mindenkorra megszünteti az imperializmust. Ezt a határozottságunkat, amely teljesen jogosult. Nyugaton nagy előszeretettel félremagyarázzák s visszaélnek vele. Azt mondják „fenyegetőzünk" vagy „C6ak alkalomra várunk". Mindez természetesen aljas rágalom és szemenszedett hazugság. A békés együttélés nem taktikai manőver részünkről, hanem alapvető elv. Azt a nézetet valljuk, hogy bűntettet követnénk el az emberiségen, ha ma, a borzalmas pusztító eszközök korában nem a békés megoldás módját keresnénk. Hruscsov elvtárs beszédében újra hangsúlyozta, hogy a szocialista államok a békés együttélés rendíthetetlen hívei. Méghozzá akkor is, amikor erőink nagyobbak ellenfeleink erőinél, akkor is, amikor úgy tűnhetnék, hogy a szocializmus és kapitalizmus viszályát háborúval lehetne a javunkra eldönteni. Elveinkkel szöges ellentétben áll a háborús borzalmak előidézése. Mi hiszünk ügyünk felette igazságos voltában, s abban, hogy aktív segítségünkkel győzedelmeskedni fog háború nélkül is. Azt valljuk, hogy a támadó háború nem lehet a történelem mozgató ereje. A m'arxistákleninisták mindig elítélték a „forradalom kivitelét", mindig azt vallották, hogy a szocializmusba való áttérés az egyes országokon belül folyó osztályharc eredménye. Annál inkább valljuk ezt ma, az atomkorszakban, amikor a háborús politikáért túl nagy árat kellene fizetnie az emberiségnek. ~^Tem vagyunk álmodozók, nem becsüljük le az imperialistákat. Tudjuk, hogy a háborúk az osztályok keletkezésével jöttek létre, s csak az osztályok elhalásával múlik el teljesen veszélyük. Ha ma ennek ellenére lehetőségét látjuk a háborúk elkerülésének, akkor ez nem hiú ábrándokon alapuló következtetés, hanem a világban uralkodó erőviszonyok józan elemzéséből eredő tudat. Tudjuk, a szocializmus és béke erői ma túlsúlyban vannak. Nem ringatjuk azonban illúziókban magunkat, nem feltételezzük, hogy az imperialisták pálmaággal jönnek elénk, és más gondjuk sem lesz mint békében élni velünk. Az új erőviszonyok azonban, amelyekben a döntő szerep a szocialista országok gazdasági és erkölcsi erejének jut, rájuk kényszeríthetik a békés együttélést. „Ma a helyzet olyan", — mondotta Hruscsov elvtárs — „hogy a szocialista világrendszer országai semmivel sem gyengébbek az Egyesült Államok - vezette katonai tömbök, a NATO, SEÁTO, és CENTO országainál. Ma soha nem látott eszközök állnak a szocialista országok rendelkezésére, amelyekkel oda hathatunk, vagy ha úgy akarják, kényszeríthetjük őket, hogy leszereljenek". Nyugatnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy az imperialisták terveznek, de a népek végeznek. Hisszük, hogy a népek képesek lesznek keresztülhúzni az imperialisták bűnös terveit. A történelem kerekét nem lehet megállítani. A szovjet küldöttség ENSZ-ben tanúsított magatartásának nemcsak 12 000 moszkvai dolgozó tapsolt, hanem minden becsületes, békeszerető ember szerte az egész világon. A' problémák, amelyek megoldása egyre sürgetőbb — a világ minden népét nyugtalanítják. Ez különösen a leszerelés kérdésére érvényes. Az általános és teljes leszerelésért folyó harc alól senki sem vonhatja ki magát. Ez most a legfontosabb. Hruscsov elvtárs ezt a gondolatot - nem először — a moszkvai nagygyűlésen a következőképpen fogalmazta meg: „A világháború elkerülhető, ha minden nemzet kitartóan harcolni fog a békéért, az általános és teljes leszerelésért, minden harci eszköz megsemmisítéséért." JJJ SZÖ '151 * 1960, október 22.